PK BH 1997/19
PK BH 1997/19
1997.01.01.
I. A munkaviszony keretében, munkaköri kötelezettségként alkotott szerzői művet a munkáltató felhasználási jogánál fogva a szerző engedélye nélkül jogosult megváltoztatni. [1969. évi III. tv. (Szjt.) 10. §, 14. §, 52. § (1) bek. b) pont, 9/1969. (XII. 29.) MM r. (Szjt. V.) 7. § (1) bek., 11. § (3)–(4) bek., 32. § (3) bek.].
II. Szerzői jogsértés hiányában ideiglenes intézkedés elrendelésének nincs helye (Pp. 156. §).
Az építészeti tervezők nevében fellépő Szerzői Jogvédő Hivatal felperes a keresetében a tervezők szerzői jogainak megsértése megállapítását és egyéb jogkövetkezmények alkalmazását kérte. Ezen belül a felperes ideiglenes intézkedés meghozatalával kérte eltiltani az alperest a perbeli épület homlokzata vonatkozásában megváltoztatott építészeti tervek további felhasználásától.
Az elsőfokú bíróság - szakértői bizonyítás lefolytatása után - meghozott végzésében ideiglenes intézkedéssel eltiltotta az alperest a polgármesteri hivatal által jóváhagyott építészeti tervek további felhasználásától, az épület homlokzatára vonatkozóan.
Az elsőfokú bíróság álláspontja szerint a szerzői jogról szóló 1969. évi III. tv. (Szjt.) 10. §-a alapján a szerző személyhez fűződő jogát sérti művének minden jogosulatlan megváltoztatása vagy felhasználása. A 9/1969. (XII. 29.) MM r. (Szjt V.) 7 §-ának (1) bekezdése alkalmazásával megállapította, hogy jogosulatlan megváltoztatásnak minősül az építészeti alkotás vagy a műszaki létesítmény tervének a szerző hozzájárulása nélkül történő oly megváltoztatása is, amely a külső megjelenést, a rendeltetésszerű használatot vagy az üzemeltetést befolyásolja.
A Szerzői Jogi Szakértői Testület kiegészített szakértői véleménye alapján megállapította, hogy az alperes K. I. tervező által készített homlokzati terveket - a tervező tervét meghatározó egyedi alkotáselemek teljes megváltoztatásával járó módon - a szerző előzetes hozzájárulása nélkül módosította. Ennek eredményeként egy teljesen más jellegű épület kerül kivitelezésre, amely az alkalmatlan homlokzatképzés miatt több milliárdos kárhoz is vezethet. Ennek megfelelően a Pp. 156. §-ának (1) bekezdése alapján, tekintettel arra, hogy a jogvitára okot adó állapot fennáll, és ez a szerző károsodásához is vezet, helytállónak látta az Szjt. 52. §-a (1) bekezdésének b) pontja szerint alkalmazható reparációnak ideiglenes intézkedéssel való elrendelését.
Az elsőfokú bíróság végzése ellen az alperes fellebbezett, kérve annak megváltoztatását és az ideiglenes intézkedés hatályon kívül helyezését. Az alperes fellebbezési álláspontja szerint, arra tekintettel, hogy a tervezők, így K. I. szerző is munkaviszonyban alkotta meg az alperes által utóbb megváltoztatott tervet, tervmódosítása - amelyet egyébként az építészeti hatóság írt elő - az Szjt. 14. §-a alapján nem sértette a szerző személyhez fűződő jogát, és az Szjt. V. 32. §-ának (3) bekezdésében írtaknak is eleget tett. Ezen túlmenően az eljárási szabályok megsértését, így a szakértői bizonyítás lefolytatásának módját is kifogásolta.
A felperes az elsőfokú bíróság végzésének a helybenhagyását kérte. Álláspontja szerint az alperes az építési engedély alapját képező terv megváltoztatásával a munkaviszonytól függetlenül létrehozott díjnyertes pályázat terveit is megváltoztatta, amely sérti az alapvető szerzői jogokat.
A fellebbezés az alábbiak szerint alapos.
A Pp. 156. §-ának (1) bekezdése szerint a bíróság kérelmére ideiglenes intézkedéssel elrendelheti a kereseti kérelemben (viszonkeresetben), illetve az ideiglenes intézkedés iránti kérelemben foglaltak teljesítését, ha ez közvetlenül fenyegető kár elhárítása vagy a jogvitára okot adó állapot változatlan fenntartása, illetve a kérelmező külön méltánylást érdemlő jogvédelme érdekében szükséges, és az intézkedéssel okozott hátrány nem haladja meg az intézkedéssel elérhető előnyökét. A kérelmet megalapozó tényeket valószínűsíteni kell.
A vitatott homlokzati terv szerzője, K. I. nevében fellépő felperes a szerző (szerzői) személyhez fűződő joga megsértése miatt nyújtotta be keresetét, és annak megfelelően kérte az ideiglenes intézkedés meghozatalát. Az ideiglenes intézkedés meghozatalának lényeges feltétele a kérelmező külön méltánylást érdemlő jogvédelme alapját képező tények valószínűsítése. A kérelmezőnek tehát valószínűsítenie kell a szerzői, személyhez fűződő jogok megsértését. A per jelenlegi szakában a rendelkezésre álló iratok és bizonyítékok alapján K. I. szerző (szerzői) személyhez fűződő joga megsértését a felperes nem valószínűsítette.
Az iratokból - miután annak valóságát a felperes sem vonta kétségbe - megállapítható, hogy az építési engedély alapját képező homlokzati terveket K. I. az alperessel fennálló munkaviszonya alatt munkaköri kötelezettsége teljesítéseként alkotta meg. Az Szjt. 14. §-ának (1) bekezdése szerint, ha a mű elkészítése a szerző munkaköri kötelezettsége, és a munkáltató a munkaviszony tartalma alapján a mű felhasználására jogosult, a mű átadása a nyilvánosságra hozatalhoz való hozzájárulásnak minősül, és a felhasználás joga az átadással száll át a munkáltatóra. A szerző az építési engedély alapját képező tervet az alperesnek átadta, ezzel a terv felhasználásának joga az alperesre átszállt. Az Szjt V. 11. §-ának (3) bekezdése szerint a munkáltató a munkaviszonyból folyó rendelkezési és irányítási jogával élve a terven változtathat, még akkor is, ha azzal a szerző nem ért egyet. A munkáltatónak ez a joga az Szjt. V. 11. §-ának (4) bekezdése alapján akkor is fennmarad, ha a szerző munkaviszonya megszűnik. Ha a szerző a változtatással nem ért egyet, a műre vonatkozóan a neve feltüntetésének mellőzését kérheti. E jogszabályi rendelkezésekből következik, hogy az alperes a szerző által átadott művet - felhasználási jogánál fogva - a szerző engedélye nélkül jogosult volt megváltoztatni. Erre az esetre nem vonatkozik az alperes által is hivatkozott Szjt. V. 32. §-ának (3) bekezdése, mert az csak a más általi felhasználás esetén igényli a munkáltatónak a szerző meghallgatásával történő hozzájárulását. A perbeli esetben a terveket nem más kívánja megváltoztatni, hanem maga a tervek felhasználására jogosult munkáltató változtatta meg azokat.
Miután a munkáltatót a tervek módosításának, megváltoztatásának a joga megillette, e tervek tekintetében nem állapítható meg az Szjt. 10. §-ában meghatározott jogsértés. Ebből következően, önmagában azon az alapon, hogy a munkaviszony alapján elkészült terveket a munkáltató megváltoztatta, a szerző sérelmére nem lehet jogsértést megállapítani, és ez - jogsértésre alapozva - az ideiglenes intézkedés meghozatalát is kizárja.
A felperes a keresetében azonban a pályamunka, a pályázat eredményeként a munkaviszonytól függetlenül elkészített tervalkotás megváltoztatását is kifogásolta, és erre hivatkozással is kérte az ideiglenes intézkedés meghozatalát.
A perbeli esetben azonban a munkaviszonytól függetlenül megalkotott pályázati terv - amely a felépítendő épület koncepcionális terve - és az építési engedély alapját képező építészeti terv nem választható el egymástól. A pályázati terveket - többedmagával - K. I. készítette. Közvetlenül a pályázati tervek alapján azonban az építkezés lefolytatására, a terv megvalósítására nyilvánvalóan nincs lehetőség. A pályázati terv realizálását szolgálja - a munkaviszony keretében munkaköri feladatként megalkotott - építési engedélyezési terv. Miután ennek a homlokzati kialakításra vonatkozó része - építési engedély hiányában - a megvalósításra alkalmatlan volt, a munkáltató felhasználói jogosultságánál fogva szükségszerűen változtatta meg azt, aminek eredményeként az eredeti pályázati terv nem hatályosulhatott. E változtatásnak az elmaradása azonban a pályázati terv megvalósulását is kizárta volna. A két terv ezért egymással szorosan összefüggött, amelyben a tényleges realizálást szolgáló építési engedély alapját képező terv volt a domináló. Ezt jogosultan változtatta meg az alperes, és e jogosultság megalapozatlanná teszi a felperes azon hivatkozását, mely szerint az alapul fekvő pályázati tervek megváltoztatása is jogosulatlan volt. Szerzői jogsértést pedig az Szjt. 10. §-a alapján csak a mű jogosulatlan megváltoztatása eredményez. Szerzői jogsértés hiányában hiányzik az ideiglenes intézkedés elrendelésének döntő feltétele.
Ezért az elsőfokú bíróság tévesen hozta meg ideiglenes intézkedését. Azt a Legfelsőbb Bíróság a Pp. 259. §-a folytán alkalmazandó 253. §-ának (2) bekezdése alapján megváltoztatta, és a felperes ideiglenes intézkedés meghozatala iránti kérelmét elutasította. (Legf. Bír. Pfv. IV. 22 935/1996. sz.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás