195/1997. (XI. 5.) Korm. rendelet
195/1997. (XI. 5.) Korm. rendelet
a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény végrehajtásáról1
A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény (a továbbiakban: Tbj.) 58. §-ában, valamint a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény 83. § (2) bekezdésének n) pontjában foglalt felhatalmazás alapján a Kormány a következőket rendeli el:
R. 1. §2 (1)3 Ha a biztosítással járó jogviszonyból származó, tárgyhónapra eső jövedelem egy része Magyarországon, másik része külföldön adóztatható, járulékalapként
a) a Tbj. 4. § k) pontjának 1. alpontjában meghatározott jövedelmet és
b)4 a Tbj. 4. § k) pontjának 2. alpontjában említett alapbér, illetve szerződésben meghatározott díj összegének azon időszakra (naptári napokra) vonatkozó arányos részét, amelyben a jövedelem külföldön adóztatható
együttesen kell figyelembe venni.
(2)5 A Tbj. 4. § k) pont 2. alpontja szerinti alapbér az adott munkakörben foglalkoztatott kiküldetését megelőző egy évben a munkavállaló teljesítményétől, ledolgozott munkaidejétől közvetlenül függő, a munkavállaló alapbérén, illetve az alkalmazott bérformán alapuló, ténylegesen számfejtett és kifizetett munkabér (a statisztikai elszámolások szerinti törzsbér) havi átlagos összege. Ennek hiányában a tárgyhavi alapbér a járulékalap.
R. 2. § (1)6
(2)7
(3)8
(4)9
(5)10
(6)11
(7)12
R. 2/A. §13
R. 3. §14 Ha a szerzői jogi védelem, találmányi szabadalmi oltalom, védjegyoltalom, földrajzi árujelzők oltalma, mintaoltalom alatt álló mű, alkotás, valamint az újítás (a továbbiakban együtt: szerzői jogi védelem alatt álló mű) hasznosítására irányuló felhasználási, hasznosítási, használati szerződés (a továbbiakban együtt: felhasználási szerződés) alapján a szerzői jogi védelem alatt álló mű szerzője, előadója (előadóművész) személyes közreműködésre is kötelezett, e tevékenységet a megbízásra vonatkozó szabályok szerint kell elbírálni. A járulékalap megállapításakor a felhasználási szerződés (előadás) szerinti személyes munkavégzés (közreműködés) díjazását kell figyelembe venni.
R. 4. § (1)15 Ha a biztosítás időtartama a biztosítási jogviszony kezdő vagy befejező időpontjának megállapítása hiányában a Tbj. 7. §-a alapján nem állapítható meg vagy az vitatott, akkor a biztosítás időtartamaként a tevékenység időtartamát, teljesítésére irányuló szerződés esetén a szerződés megkötésétől a teljesítésig eltelt időtartamot, ha sem a tevékenység időtartama, sem a teljesítés időpontja nem állapítható meg, akkor a díj kifizetéséig (esedékességéig) eltelt időtartamot kell figyelembe venni.
(2)16 Ha a díjazásra nem havi rendszerességgel, hanem időszakonként, illetőleg a tevékenység befejezését követően kerül sor, a biztosítási kötelezettséget a díjazás kifizetésekor (esedékességekor) kell elbírálni. A biztosítási kötelezettség elbírálásához a kifizetett díjból – ideértve az előleget is – a személyi jövedelemadó előleg alapjának számításánál jövedelemként figyelembe vett összeget azon időtartam naptári napjainak számával kell elosztani, amelyre a díjazás történt.
(3)17
(4)18 Az előadó (művész) biztosítási kötelezettsége elbírálásánál figyelembe vehető időtartam a felhasználási szerződés megkötésétől, írásbeli szerződés hiányában az előadásra történő felkérés elfogadásától az előadás tartása napjáig áll fenn, azonban szerződésenként (előadásonként) legfeljebb 7 nap vehető figyelembe.
(5)19 A Tbj. 5. §-ának (2) bekezdésében említett választott tisztségviselő biztosítási kötelezettségének elbírálásánál azt az időszakot kell figyelembe venni, amely a választás napjától a díj fizetéséig, illetőleg az előző kifizetéstől az újabb díj kifizetésének napjáig, vagy ha a tisztség megszűnt, akkor a tisztség megszűnésének napjáig eltelt.
(6)20 A járulékok és a foglalkoztatói kötelezettségek tekintetében a Tbj. 5. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott tanulmányokat folytató tanulónak, hallgatónak az a személy minősül, aki
a) nappali rendszerű oktatás keretében a nemzeti köznevelésről szóló törvény szerinti tanulói jogviszonnyal rendelkezik,
b) nappali rendszerű oktatás keretében a nemzeti felsőoktatásról szóló törvény szerinti nem szünetelő (aktív) hallgatói jogviszonnyal rendelkezik, vagy
c) az a) vagy b) pont szerinti jogviszonya megszűnését követően diákigazolványra jogosult, a diákigazolványra való jogosultsága lejártáig.
(7)21 A (6) bekezdésben foglaltakat
a) a köznevelési intézmény által kiállított tanulói jogviszony-igazolás, vagy
b) a felsőoktatási intézmény által kiállított hallgatói jogviszony-igazolás, vagy
c) az oktatási igazolványokról szóló 362/2011. (XII. 30.) Korm. rendelet szerint a közreműködő intézmény által a tárgyidőszakra kiadott, érvényesítő matricával ellátott, nappali típusú diákigazolvány, vagy
d) az oktatási igazolványokról szóló 362/2011. (XII. 30.) Korm. rendelet szerint a tanköteles kor felső határát az adott tanévben betöltő tanuló esetén az érvényesítő matrica nélküli diákigazolvány, vagy
e) a közreműködő intézmény által kiadott, a c) pont szerinti diákigazolványra való jogosultságról szóló igazolás tanúsítja.
(8)22 A járulékok és a foglalkoztatói kötelezettségek tekintetében a Tbj. 5. § (1) bekezdés b) pontjában a tanulmányok szünetelésének időtartama alatt azt az időtartamot kell érteni, amíg a tanulói, hallgatói jogviszony szünetel, valamint a szünetelést közvetlenül követő 3 hónapot.
R. 4/A. §23 (1)24
(2)25 Az esedékességet követő időpontban kifizetett járulékalapot képező jövedelmet (elmaradt követelés) a Tbj. 24. §-ának (1) bekezdése szerinti járulékfizetési kötelezettség megállapításánál arra az évre (időszakra) kell figyelembe venni, amely évre (időszakra) azt kifizették.
(3)26
(4) A járulékalap megállapításánál a Tbj. 4. §-ának k) pontjában meghatározott, járulékalapot képező jövedelmet akkor is számításba kell venni, ha annak kifizetésére a biztosítási jogviszony megszűnését követően kerül sor.
(5)27 A biztosítással járó jogviszony megszűnését követően, e jogviszony alapján kifizetett (juttatott) járulékalapot képező jövedelmet úgy kell figyelembe venni, mintha annak kifizetésére a jogviszony megszűnése napján került volna sor.
(6)28 A biztosítás szünetelése alatt – a szünetelést megelőzően fennálló biztosítással járó jogviszony alapján – kifizetett (juttatott) járulékalapot képező jövedelmet úgy kell figyelembe venni, mintha annak kifizetésére a szünetelés kezdő napját megelőző napon került volna sor.
(7)29 Nem kell járulékalapot képező jövedelemként figyelembe venni azt a jövedelmet, amelynek kifizetése (juttatása) olyan időszakra tekintettel történik, amely időszakban a Tbj. 11. §-a, 11/A. §-a, 11/B. §-a vagy 13. §-a alapján nem állt fenn biztosítási jogviszony, függetlenül a kifizetés (juttatás) időpontjától.
R. 4/B. §30 A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény végrehajtásáról szóló 168/1997. (X. 6.) Korm. rendelet 75/B. §-ában meghatározott tájékoztató keretében a nyugdíjfolyósító szerv arról is tájékoztatja az ellátásban részesülő személyt, hogy az egészségügyi szolgáltatások igénybevételére való jogosultság igazolása céljából a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelőhöz (a továbbiakban: NEAK) bejelentette.
R. 4/C. §31 (1) A Tbj. 11/B. § (1) bekezdésének alkalmazásában a harmadik államban fennálló biztosítás igazolása a harmadik állam illetékes hatósága által kiállított, magyar nyelvre lefordított és magyar közjegyző által hitelesített igazolás birtokában lehetséges, amely bizonyítja, hogy a harmadik államból kiküldött személy e harmadik államban egészségbiztosítási és nyugdíjbiztosítási rendszerben egyaránt biztosított.
(2) A Tbj. 11/B. § (2) bekezdésének alkalmazásában
a) a harmadik államban fennálló biztosítás igazolása a harmadik állam illetékes hatósága által kiállított, magyar nyelvre lefordított és magyar közjegyző által hitelesített igazolás birtokában lehetséges, amely bizonyítja, hogy a harmadik államból kiküldött személy e harmadik államban egészségbiztosítási és nyugdíjbiztosítási rendszerben egyaránt biztosított, és
b) annak bizonyítása, hogy a harmadik államból kiküldött személy nem tartozik a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról és annak végrehajtásáról szóló uniós rendeletek hatálya alá, az erről szóló írásbeli nyilatkozat megtételével lehetséges.
R. 5. § (1)32
(2)33 A Tbj. 10. § (2) bekezdés a) pontjának alkalmazásánál a társasági szerződésben meghatározott személyes közreműködés kezdetének azt a napot kell tekinteni, amikor a tag a személyes közreműködést ténylegesen megkezdi. Amennyiben ez a nap nem állapítható meg, úgy a társasági szerződésben meghatározott időpont az irányadó, ennek hiányában a személyes közreműködés kezdetének azt a napot kell tekinteni, amikor a társaság tevékenységét a Polgári Törvénykönyv rendelkezései szerint megkezdheti.
R. 5/A. §34 (1)35 A társadalombiztosítási kifizetőhellyel rendelkező foglalkoztató a Tbj. 19. §-ának (5) bekezdése szerinti táppénz-hozzájárulás összegét megállapítja, és az általa kifizetett ellátások terhére elszámolja.
(2)36 A társadalombiztosítási kifizetőhellyel nem rendelkező foglalkoztatót terhelő táppénz-hozzájárulás összegét a foglalkoztatott táppénzének megállapítására illetékes egészségbiztosítási pénztári feladatkörében eljáró fővárosi és megyei kormányhivatal (a továbbiakban: egészségbiztosítási szerv) állapítja meg. A foglalkoztató a határozat véglegessé válását követően a táppénz-hozzájárulást 15 napon belül a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (a továbbiakban: NAV) munkáltatói táppénz-hozzájárulás beszedési számlájára utalja át.
(3)37
(4)38 Az egészségbiztosítási szerv a végleges határozatok adatait határozatonként, a foglalkoztató azonosító számát és a követelés összegét, valamint esedékességét tartalmazó adatszolgáltatást teljesít az állami adóhatóság részére. Az adatszolgáltatást elektronikusan, a NAV és a Magyar Államkincstár (a továbbiakban: Kincstár) közötti megállapodásban rögzített adattartalommal és rendszerességgel, de legkésőbb a tárgyhónapot követő hónap 15-éig kell teljesíteni. Az adatszolgáltatás szerint fennálló követelést az adóhatóság a foglalkoztató adószámláján „táppénz-hozzájárulás adónem” kötelezettségként írja elő. Az adatszolgáltatás alapját képező végleges határozatok közül az egészségbiztosítási szerv csak azt a határozatot küldi meg kinyomtatva és cégszerűen aláírva az illetékes állami adóhatóság részére, amelyet a végrehajtási kifogás benyújtása esetén az adóhatóság megküldeni kér. Az állami adóhatóság kérésére az egészségbiztosítási szerv a végleges határozatot 8 napon belül papír alapon is megküldi.
(5)39 Az egészségbiztosítási szerv és az állami adóhatóság – a közöttük létrejött megállapodásnak megfelelően – a nyilvántartásában 2011. január 1-jei állapot szerint foglalkoztatónak minősülő szervek tekintetében a foglalkoztató adóazonosító számára, nevére (megnevezésére), címére (székhelyére) vonatkozó adatok tekintetében kölcsönös adategyeztetést valósít meg.
R. 5/B. §40
R. 5/C. §41 (1)42
(2)43 A Tbj. 25. §-ában említett saját jogú nyugdíjas foglalkoztatott a Tbj. 4. §-a f) pontjában meghatározott ellátás megállapításának kezdő napját követően létesített biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonya alapján a számára kifizetett járulékalapot képező jövedelem után fizet természetbeni egészségbiztosítási járulékot és nyugdíjjárulékot.
(3)44
R. 5/D. §45 (1)46 A Magyar Honvédség, a rendvédelmi szervek, a NAV, az Országgyűlési Őrség a hivatásos és szerződéses állományú tagjai, valamint a katonai szolgálatot teljesítő önkéntes tartalékos katonák részére táppénz, gyermekápolási táppénz, baleseti táppénz helyett, az egészségügyi szabadság idejére kifizetett illetményt az egészségbiztosítási pénzbeli ellátások igénybevételére vonatkozó előző évi országos statisztikai átlag, az ellátások átlagos mértéke és az elszámolással érintett állományra vonatkozó havi pénzbeli egészségbiztosítási járulékalap szorzatával képzett összegben számolja el a Kincstárral, a közöttük létrejött megállapodás alapján. A Magyar Honvédség, a rendvédelmi szervek, a NAV és az Országgyűlési Őrség a megállapodásnak megfelelően elszámolt összeg és a szociális hozzájárulási adó mértékének szorzatával kapott összeggel csökkentheti az általa fizetendő szociális hozzájárulási adót, amelyet az állami adóhatóság által rendszeresített bevallásban számolhat el.
(2)47 Az (1) bekezdésben meghatározott szervek hivatásos és szerződéses állományú, más szervhez vezényelt vagy a rendvédelmi feladatokat ellátó szerven kívüli szervnél szolgálatot teljesítő tagjai részére járó pénzbeli ellátás elszámolásáról a Kincstár azzal a szervvel köt megállapodást, amely a pénzbeli ellátás megállapítására köteles.
(3)48
(4)49
(5)50
(6)51
R. 5/E. §52
R. 5/F. §53
R. 5/G. §54 (1)55
(2)56 A Tbj. 25/A. § c) pontja alkalmazásában öregségi nyugdíjkorhatár alatt a hivatásos állomány tagjai esetében a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló törvényben és a Magyar Honvédség hivatásos és szerződéses állományú katonáinak jogállásáról szóló törvényben meghatározott hivatásos szolgálat felső korhatárát kell érteni.
R. 6. §57
R. 6/A. §58 (1)59 A Tbj. 29/A. § (3)–(4) bekezdése szerint magasabb összegű járulékalap utáni járulékfizetést vállaló eva adózó egyéni vállalkozó köteles a járulékalapjának a Tbj. 29. § (4) bekezdésében foglalt körülmények miatti csökkentését igazoló okmányokat az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény (a továbbiakban: Art.) szerinti elévülési időn belül megőrizni.
(2) Ha az egyéni vállalkozó eva alanyisága év közben megszűnik, a járulékokat a megszűnés hónapjáig a nyilatkozatában vállalt járulékalap napi arányosítással számított összege után fizeti meg.
R. 6/B. §60
R. 6/C. §61 A Tbj. 30/A. § (2) bekezdésének alkalmazásában
a) a mezőgazdasági őstermelő havi járulékalapjaként a tárgyévet megelőző évi bevétele 20 százalékának egytizenketted részét,
b) a mezőgazdasági kistermelőre vonatkozó bevételi értékhatár számításánál a tárgyévben érvényes bevételi értékhatárt
kell figyelembe venni.
R. 7. § (1)62 A Tbj. 31. §-ának (5) bekezdésében említett esetben a társas vállalkozó választásáról a tárgyév január 31. napjáig írásban értesíti azokat a társas vállalkozásokat, melyeknek tagjaként biztosításra kötelezett.
(2)63 Abban az esetben, ha a társas vállalkozó többes jogviszonya év közben keletkezik, vagy a Tbj. 31. §-ának (5) bekezdésére figyelemmel választott társas vállalkozói jogviszonya megszűnik, de a többes társas vállalkozói jogviszonya továbbra is fennáll, újra választ, és erről a többi társas vállalkozást, melyeknek tagjaként biztosított a jogviszony keletkezését, illetve megszűnését követő 15 napon belül írásban értesíti.
(3) Ha a társas vállalkozó újabb biztosítással járó társas vállalkozási jogviszonyt létesít, de választási lehetőségét már kimerítette, az újabb vállalkozást a korábbi választásáról tájékoztatnia kell.
R. 7/A. §64 (1) Ha az egyéni vállalkozó vagy a társas vállalkozó többes biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonya hónap közben keletkezik, vagy szűnik meg, akkor a tárgyhónap azon részére, amikor az egyéni vállalkozó vagy a társas vállalkozó nem rendelkezett több jogviszonnyal, a járulékfizetési alsó határ kiszámításánál egy-egy naptári napra a járulékalap harmincadrészét kell figyelembe venni.
(2)65 Ha a Tbj. 31. § (4) bekezdésében meghatározott körülmények a naptári hónap egészében nem állnak fenn, a járulékfizetési kötelezettség kiszámításánál egy-egy naptári napra a járulékalap harmincadrészét kell alapul venni.
R. 7/B. §66 A Tbj. 31. § (4) bekezdés b) pontjában említett, az Európai Gazdasági Térség tagállamában vagy Svájcban közép- vagy felsőoktatási intézményben nappali rendszerű oktatás keretében folytatott tanulmányok igazolására
a) külföldi felsőoktatási intézmény esetében olyan munkanapokon végzett felsőoktatási tevékenység igazolása szükséges, ahol a tanulmányi követelmények teljesítéséhez oktatói személyes közreműködést igénylő foglalkozások (előadás, szeminárium, gyakorlat, konzultáció) szükségesek,
b) külföldi köznevelési intézmény esetében olyan munkanapokon végzett iskolarendszerű köznevelési tevékenység igazolása szükséges, ahol a tanulmányi követelmények teljesítéséhez pedagógus, szakképzés esetén pedagógus és gyakorlati oktató személyes közreműködését igénylő foglalkozások (tanítási óra, szakmai gyakorlat) szükségesek.
R. 7/C. §67
R. 8. §68 (1)69 A nyugellátásra jogosító szolgálati idő és nyugdíjalapot képező jövedelem [Tbj. 34. § (1), (5) és (8) bekezdése] szerzésére irányuló megállapodás megkötésére a megállapodást kötő személy – kedvezményezett javára kötött megállapodás esetén a kedvezményezett – lakóhelye szerint illetékes nyugdíjbiztosítási igazgatási szervként eljáró fővárosi és megyei kormányhivatal, Magyarországon lakóhellyel nem rendelkező, külföldön élő személy esetében, valamint azokban az ügyekben, amelyekben az öregségi nyugdíj megállapítására irányuló elutasító határozatot Budapest Főváros Kormányhivatala hozta [Tbj. 34. § (5) bekezdése], a nyugdíjbiztosítási igazgatási szervként eljáró Budapest Főváros Kormányhivatala illetékes.
(2)70 A Tbj. 34. §-a (5) bekezdésének b) pontja szerinti megállapodás megkötésére a megállapodást kötő személyre – ha a megállapodást más javára kötik, a kedvezményezettre – irányadó öregségi nyugdíjkorhatár betöltése után kerülhet sor.
(3)71 Az egészségügyi szolgáltatás biztosítására kötött megállapodás [Tbj. 34. §-ának (10) bekezdése] megkötésére az egészségbiztosítási szerv jogosult.
(4)72 A Tbj. 34. § (10) bekezdésében meghatározott egészségügyi szolgáltatás biztosítására irányuló megállapodás megkötéséhez bemutatandó a kedvezményezett személyazonosságát igazoló okmány, a lakó-, tartózkodási-, illetve szálláshelyet igazoló dokumentum, külföldi állampolgár esetében az idegenrendészeti hatóság által kiadott, tartózkodásra jogosító okmány, ide nem értve a gyógykezelési célú tartózkodási engedélyt és a kishatárforgalmi engedélyt.
R. 8/A. §73 A megállapodás alapján megfizetett járulékot a megállapodást kötő személy, vagy elhalálozása esetén az örököse részére – az Art. szerinti elévülési időn belül – vissza kell fizetni
a) ha a megállapodás nem felel meg a Tbj. 34. § (1), (5) és (8) bekezdésében foglaltaknak (érvénytelen megállapodás),
b) arra az időtartamra vonatkozóan, amely időtartamot a nyugellátás megállapításakor szolgálati időként nem vettek figyelembe, vagy
c) ha utólag a megállapodást kötő személy – illetve halála esetén az örököse – a 9/C. §-ban meghatározott okirattal igazolja, hogy a megállapodás időtartama alatt biztosítotti jogviszonyt eredményező jogviszonyban állt.
R. 8/B. §74 (1) Ha a Tbj. 34. § (1) bekezdése alapján a nyugellátásra jogosító szolgálati idő és nyugdíjalapot képező jövedelem szerzése céljából 2012. január 1-jét megelőzően a rokkantsági nyugdíj megszerzése érdekében kötött megállapodás 2011. november 1-je és 2012. július 25-e között került megszüntetésre, a megállapodást kötő személy – kedvezményezett javára kötött megállapodás esetén a kedvezményezett – (a továbbiakban együtt: igénylő) kérelmére a megállapodás alapján megfizetett járulékot, 1095 napnál hosszabb időtartamban fennálló megállapodás esetén legfeljebb a megállapodás megszüntetésétől visszafelé számított 1095 napra befizetett összeget – az Art. szerinti elévülési időn belül – vissza kell fizetni. A visszafizetésre kerülő járulék összegére vonatkozóan kamatfizetési kötelezettség nem áll fenn.
(2) Az (1) bekezdésben foglaltak nem alkalmazhatók, ha az igénylő
a) 2012. január 1-jén nem minősült megváltozott munkaképességű személynek,
b) 2017. január 1-jén megváltozott munkaképességű személyek ellátásában részesül, vagy a 2012. január 1-je és 2016. december 31-e közötti időszak egészében vagy egy részében megváltozott munkaképességű személyek ellátásában részesült,
c) az igénylő saját jogú nyugellátásban részesül,
d) a megváltozott munkaképességű személyek ellátásaival kapcsolatos eljárási szabályokról szóló kormányrendelet szerinti nyilatkozata alapján 2017. július 1-jéig a Tbj. 34. §-a szerinti megállapodást kötött.
(3) Az (1) bekezdés szerinti visszafizetési kötelezettség teljesítésekor a folytatólagosan kötött megállapodások időtartamát össze kell számítani.
(4) Az (1) bekezdés alkalmazásában az Art. szerinti elévülési idő 2017. január 1-jével kezdődik.
R. 9. §75 (1) A kiegészítő tevékenységet folytató társas vállalkozó után a társas vállalkozás a Tbj. 10. § (2) bekezdésében meghatározott időtartam alatt köteles egészségügyi szolgáltatási járulékot fizetni.
(2)76
R. 9/A. §77 Az egészségbiztosítási szerv az általa nyilvántartott követelésekről kérelemre, annak beérkezését követő naptól számított 8 napon belül hatósági bizonyítványt állít ki.
R. 9/B. §78
R. 9/C. §79 A Tbj. 44/C. §-ában meghatározott eljárás során felhasználható minden olyan közokirat és teljes bizonyító erejű magánokirat, valamint minden más, erre alkalmas további bizonyítási eszköz, amely a biztosítással járó jogviszony fennállását, illetve az egészségügyi szolgáltatásra való jogosultságot valószínűsíti.
R. 10. §80
R. 10/A. §81
R. 11. §82
R. 12. §83 (1)84
(2)85
R. 13. §86
R. 13/A. §87 (1)88
(2)89
R. 14. §90
R. 15. §91
R. 16. §92 (1) A (2) bekezdésben nem említett esetben a külföldi pénznemben keletkezett bevételből a járulékalapot a Magyar Nemzeti Bank (a továbbiakban: MNB) hivatalos – a jövedelem megszerzésének napját megelőző hónap 15. napján érvényes – devizaárfolyamának alkalmazásával kell forintra átszámítani. Olyan külföldi pénznem esetén, amely nem szerepel az MNB hivatalos devizaárfolyam-lapján, az MNB által közzétett, euróban megadott árfolyamot kell a forintra történő átszámításhoz figyelembe venni.
(2) Az (1) bekezdés rendelkezésétől eltérően, ha a külföldi pénznemben keletkezett bevételből az Szja tv. szerinti adóelőleg-alap számításnál figyelembe vett jövedelem képezi a járulékalapot, a forintra történő átszámítás megegyezik az adóelőleg-alap számításnál figyelembe vett jövedelem megállapításakor az Szja tv. szabályai szerint alkalmazott átszámítással.
R. 17. §93 (1)94 A Tbj. 46. §-ának (1) bekezdése szerinti nyilvántartás tartalmazza a biztosítással járó jogviszony megnevezését, a biztosítási kötelezettség kezdetét, továbbá az igazolás átvételének elismerését.
(2) Igazolásnak minősül a foglalkoztatási jogviszonyra irányuló szerződés, amennyiben az a foglalkoztatás (tevékenység) megkezdésekor a foglalkoztatott részére átadásra került.
R. 17/A. §95
R. 18. §96 (1)97 Az egyéni vállalkozóról és az egyéni cégről szóló 2009. évi CXV. törvény hatálya alá nem tartozó egyéni vállalkozó 15 napon belül köteles bejelenteni a telephelye (állandó lakhelye) szerint illetékes állami adóhatósághoz
a)98 a magán-állatorvosi tevékenység gyakorlására jogosító igazolvány kiállításának, bevonásának, valamint a gyógyszerészi magántevékenység engedélyezésének, megszűnésének időpontját,
b)99 az egyéni ügyvéd és az egyéni szabadalmi ügyvivő a kamarai tagság kezdetének, megszűnésének, az egyénileg tevékenykedő európai közösségi jogász az ügyvédi kamarai nyilvántartásba vétel, törlés, valamint az ügyvédi vagy szabadalmi ügyvivői tevékenység szünetelésének időpontját,
c) a közjegyző és az önálló bírósági végrehajtó a szolgálat keletkezésének, megszűnésének időpontját.
A bejelentésnek tartalmaznia kell az egyéni vállalkozó személyi adatait (nevét, leánykori nevét, születési helyét, TAJ-számát, anyjának leánykori nevét), telephelyét (fióktelephelyét, fióktelephelyeit) és állandó lakóhelyét, a vállalkozói igazolványt (engedélyt, jogosítványt) kiadó szerv megnevezését.
(2) Az egyéni vállalkozó, ha
a) a Tbj. 4. §-ának f) pontja szerinti ellátást állapítottak meg részére, illetőleg annak folyósítását megszüntették (szüneteltették), a megállapítás, megszüntetés időpontját követő
b) legalább heti 36 órás munkaviszonyt létesített, vagy ilyen jogviszonya megszűnt, a létesítéstől, a megszüntetésétől számított,
c)100 közép- vagy felsőfokú oktatási intézményben nappali rendszerű oktatás keretében tanulmányokat folytat, a tanulói, hallgatói jogviszonyának kezdő időpontjától számított, illetőleg a vállalkozói tevékenység kezdetét követő
15 napon belül az (1) bekezdésben említett igazgatási szervnél bejelentést tesz.
R. 19. §101
R. 19/A. §102
R. 20. §103
R. 20/A. §104
R. 21. §105 (1)106
(2)107
(3)108
(4)109
(5)110
(6)111 A Tbj. 54. § (2) bekezdés a) pontja szerint hozott végleges határozatot az egészségbiztosítási szerv – a követelés- és az igényérvényesítésre meghatározott határidőre is figyelemmel – közli az állami adóhatósággal és – ha a határozat 2010. január 1-jét megelőző időszakra vonatkozóan tartalmaz adatot – általános hatáskörű nyugdíj-megállapító szervvel is. A Tbj. 54. § (2) bekezdés b) pontja alapján hozott végleges határozatot az állami adóhatóság közli az egészségbiztosítási szervvel és – ha a határozat 2010. január 1-jét megelőző időszakra vonatkozóan tartalmaz adatot – az általános hatáskörű nyugdíj-megállapító szervvel.
R. 21/A. §112
R. 21/B. §113
R. 21/C. §114
R. 22. § (1)115
(2)116 A települési önkormányzat jegyzője, a fővárosban a kerületi jegyző, a Fővárosi Önkormányzat által közvetlenül igazgatott terület tekintetében pedig a fővárosi főjegyző, valamint a fővárosi és megyei kormányhivatal járási (fővárosi kerületi) hivatala a Tbj. 44/A. § (2) bekezdésében meghatározott ellátásban részesülő, vagy szociálisan rászorult személyeket az egészségbiztosítási szervnek jelenti be.
(3)117 A bejelentésre kötelezett a Tbj. 44/A. § (3) bekezdés a)–b) és e)–g) pontjaiban említett személyeket a NEAK-nak, a Tbj. 44/A. § (3) bekezdés d) pontjában említett személyeket a székhely szerint illetékes egészségbiztosítási szervnek jelenti be.
(3a)118 A Tbj. 16. § (1) bekezdés a) pontjában említett személyeket – ha az ellátást nem kifizetőhely folyósítja –, az egészségbiztosítási pénztári feladatkörében eljáró Magyar Államkincstár központi szerve a NEAK-nak jelenti be. A bejelentést elektronikus úton a NEAK által rendszeresített programmal kell teljesíteni.
(4)119 A Tbj. 16. § (1) bekezdés j) pontjában meghatározott személy a Tbj. 44/A. § (5) bekezdésében meghatározott bejelentést az egészségbiztosítási szervnek teljesíti, egyidejűleg az orvosszakértői szerv szakvéleményével, szakhatósági állásfoglalásával igazolja jogosultságát. A jogosultság a szakvélemény, szakhatósági állásfoglalás kiállítása napjától áll fenn.
(4a)120 A Tbj. 16. § (1) bekezdés k) pontjában említett személy a bejelentést az egészségbiztosítási szervnek teljesíti. A jogosultság az azt megalapozó feltételek együttes megléte napjától áll fenn.
(5)121 A NAV az Art.-ban előírt bejelentés teljesítésére a Magyar Honvédséggel, az Országgyűlési Őrséggel, a rendvédelmi szervekkel a szolgálati viszonyban állók vonatkozásában, valamint a polgári nemzetbiztonsági szolgálattal megállapodást köt.
(6)122 A Tbj. 44/A. § (4) bekezdésében meghatározott ellátásban részesülő személyekre vonatkozó bejelentés teljesítésének módjáról a Kincstár és a NEAK megállapodást köt.
(7)123 Az (1)–(3) bekezdés szerinti bejelentést elektronikus úton vagy gépi adathordozón a NEAK által rendszeresített programmal, a (4) bekezdés szerinti bejelentést az erre a célra rendszeresített nyomtatványon kell teljesíteni. A Tbj. 44/A. § (10) bekezdése szerinti bejelentést elektronikus úton vagy gépi adathordozón a NEAK által rendszeresített programmal, vagy az erre a célra rendszeresített nyomtatványon kell teljesíteni.
(8)124 A Kincstár – az egészségbiztosítási szervek jogszabályban rögzített feladatai ellátása érdekében – a NEAK számára folyamatos online kapcsolattal biztosítja a nyilvántartása szerint TAJ számmal rendelkező személyek adatváltozása esetében az automatikus adatátadást.
(8a)125 A Kincstár megszakítás nélkül működteti a TAJ szám képző és nyilvántartó rendszerét, és a NEAK központi egészségbiztosítási nyilvántartási informatikai rendszerén keresztül az egészségbiztosítási szerv által rögzített és a TAJ interfészen átadott adatok alapján haladéktalanul TAJ számot képez, rögzíti azt a TAJ szám nyilvántartásában, és online megküldi az egészségbiztosítás biztosítotti nyilvántartás részére.
(9)126 Az egészségügyi szolgáltatásra való jogosultság megállapítása érdekében a Tbj. 39. §-ának (2) bekezdése szerint járulékfizetésre kötelezett személyekre vonatkozó adatok átadásának módjáról a NAV és a NEAK megállapodást köt.
(10)127 Az egészségbiztosítási szerv a Tbj. 54. § (2) bekezdésének a) pontja és (3) bekezdése szerinti ellenőrzése során a biztosítási jogviszony utólagos megállapításáról vagy törléséről határozatot hoznak, ha a járulék utólagos megállapítására elévülés miatt részben vagy egészben már nincs lehetőség.
R. 23. §128 (1)129 A 24–27/C. § rendelkezéseit
a) a szociális biztonsági rendszereknek a Közösségen belül mozgó munkavállalókra és családtagjaikra történő alkalmazásáról szóló, 1971. június 14-i 1408/71/EGK tanácsi rendelet, a szociális biztonsági rendszereknek a Közösségen belül mozgó munkavállalókra és családtagjaikra történő alkalmazásáról szóló 1408/71/EGK rendelet végrehajtására vonatkozó szabályok megállapításáról szóló, 1972. március 21-i 574/72/EGK tanácsi rendelet, az 1408/71/EGK és az 574/72/EGK rendelet rendelkezéseinek valamely harmadik ország e rendelkezések által pusztán állampolgárságuk okán nem érintett állampolgáraira való kiterjesztéséről szóló, 2003. május 14-i 859/2003/EK tanácsi rendelet,
b) a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról szóló, 2004. április 29-i 883/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet, a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról szóló 883/2004/EK rendelet végrehajtására vonatkozó eljárás megállapításáról szóló, 2009. szeptember 16-i 987/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet
[a továbbiakban a) és b) pont együtt: koordinációs rendeletek] és
c) a Magyar Köztársaság által kötött szociális biztonsági egyezmény (a továbbiakban: egyezmény)
által előírt, az alkalmazandó jog meghatározására irányuló eljárásban kell alkalmazni.
(2)130 A 26–27/C. § alkalmazásában
a) munkavállaló: a Tbj. 5. § (1) bekezdés a), b), g), h) pontjában és (2) bekezdésében meghatározott jogviszonyban álló személy, a Tbj. szerinti társas vállalkozó, és a külföldi jog szerint annak megfelelő jogviszonyban álló személy,
b) munkaviszony: az a) pont szerinti személy munkavégzésre irányuló jogviszonya,
c) munkáltató: az a) pont szerinti személy foglalkoztatója,
d) önálló vállalkozó: a Tbj. szerinti egyéni vállalkozó, a Tbj. 5. § (1) bekezdés i) pontja szerinti mezőgazdasági őstermelő, és a külföldi jog szerint annak megfelelő személy.
R. 24. §131 (1)132 A koordinációs rendeletek és az egyezmény rendelkezései szerinti kiküldetés (a továbbiakban: kiküldetés) esetén az alkalmazandó jog meghatározása érdekében a munkáltató – a NEAK által erre a célra rendszeresített és honlapján közzétett nyomtatványon – a székhelye szerint illetékes egészségbiztosítási szervnek az alábbi adatokat szolgáltatja:
a) munkáltató neve (elnevezése), székhelye (lakóhelye), adóazonosító száma,
b) a kiküldött munkavállaló természetes személyazonosító adatai, állampolgársága, lakcíme, taj-száma, a kérelmet benyújtó munkáltatóval fennálló munkaviszony kezdete,
c)133 a gazdasági tevékenységek statisztikai osztályozása NACE Rev. 2. rendszerének létrehozásáról szóló, 2006. december 20-i 1893/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendeleten alapuló TEÁOR-szám (egyéni vállalkozó esetén a mindenkor hatályos Önálló vállalkozók tevékenységi jegyzéke szerinti ÖVTJ kód), amelynek megfelelő tevékenységre a kiküldött munkavállalót a kiküldetés ideje alatt foglalkoztatja,
d) a külföldi vállalkozás (személy) neve és címe, amelynél a kiküldött munkát végez, vagy ennek hiányában a külföldi foglalkoztatás helye (címe), és
e) a kiküldetés tervezett időtartama.
(2) A munkáltató nyilatkozik továbbá arról, hogy
a)134 a munkavállaló a kiküldetés kezdőnapját közvetlenül megelőzően legalább 30 napig megszakítás nélkül egészségügyi szolgáltatásra jogosult volt,
b) a kiküldetés időtartama alatt folyamatosan fenntartja a munkaviszonyt a kiküldött munkavállalóval,
c) a kiküldetés időtartama alatt is folyamatosan teljesíti a járulékkötelezettségeket,
d)135 a munkavállalót nem abból a célból küldi ki, hogy egy korábban kiküldött munkavállalót felváltson, illetve nincs tudomása arról, hogy az álláshelyet a kiküldetést megelőzően egy másik kiküldött töltötte be,
e) a kiküldetési időszak lejártával biztosítja a munkavállaló továbbfoglalkoztatását,
f) a kiküldetés helye szerinti államban a magyarországi tevékenységéhez hasonló, de legalább azzal – a gazdasági tevékenységek statisztikai osztályozása NACE Rev. 2. rendszerének létrehozásáról és a 3037/90/EGK tanácsi rendelet, valamint egyes meghatározott statisztikai területekre vonatkozó EK-rendeletek módosításáról szóló, 2006. december 20-i 1893/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 1. melléklete szerint – azonos nemzetgazdasági ágazatba tartozó tevékenységet folytat,
g) Magyarországon jelentős gazdasági tevékenységet folytat, és
h) belföldön nem csak a vállalat irányításában vagy igazgatásában dolgozó irodai alkalmazottakat foglalkoztat
i)136 a kiküldetés időtartama alatt a kiküldött munkavállaló felett teljeskörűen gyakorolja a munkáltatói jogkört.
(3) A jelentős belföldi gazdasági tevékenység alátámasztására a munkáltató közli
a) külföldi telephellyel rendelkező vállalkozás esetén a kiküldetést megelőző adóévre vonatkozó összes bevételén belül a nem külföldi gazdálkodásból származó összes bevételeit,
b) egyszerűsített beszámoló készítésére kötelezett gazdálkodó, egyéni vállalkozó, bevételi nyilvántartást vezető egyszerűsített vállalkozói adó hatálya alá tartozó adóalany esetén az előző adóévi összes bevételén belül a belföldi tevékenységből származó összes bevételeit.
R. 25. §137 (1) Kiküldetésnél a magyar jog alkalmazandó jogként való meghatározásának feltétele, hogy a kiküldő munkáltató jelentős gazdasági tevékenységet folytasson belföldön.
(2) Jelentős belföldi gazdasági tevékenység akkor áll fenn, ha
a) a munkáltató vállalja, hogy a kiküldetés teljes időtartama alatt a belföldi és a külföldi gazdasági tevékenység (termelés, forgalmazás és egyéb szolgáltatói tevékenység) folytatása során foglalkoztatott munkavállalók átlagos állományi létszámán belül a belföldön foglalkoztatottak aránya eléri, vagy
b) a 24. § (3) bekezdés a) pontjában említett nem külföldi gazdálkodásból származó bevétel vagy a 24. § (3) bekezdés b) pontjában említett belföldi tevékenységből származó bevétel összes bevételen belüli aránya elérte
a 25 százalékot.
(3) A magyar jog alkalmazandó jogként meghatározható – a (2) bekezdésben meghatározott feltételek hiányában – akkor is, ha a munkáltató olyan tényeket, körülményeket igazol, amelyből a jelentős belföldi gazdasági tevékenység valószínűsíthető (így különösen, ha a vállalkozás belföldön folyamatos termelőtevékenységet végez).
(4) A jelentős gazdasági tevékenységgel kapcsolatos feltételt teljesítettnek kell tekinteni akkor is, ha a munkáltató
a)138
b)139 jogelődje teljesíti a jelentős gazdasági tevékenység feltételét.
(5)140
(6) Nem állapítható meg a magyar jog alkalmazandó jogként, ha
a)141 a foglalkoztató
aa) a cégbíróság által jogerősen be nem jegyzett előtársaság,
ab) a kiküldetés teljes időtartama alatt csak olyan munkavállalókat foglalkoztat belföldön, akik a cég irányításával vagy adminisztratív tevékenységével kapcsolatos feladatokat látnak el, vagy
ac)142 a kiküldetés helye szerinti államban a magyarországi tevékenységéhez képest – a gazdasági tevékenységek statisztikai osztályozása NACE Rev. 2. rendszerének létrehozásáról és a 3037/90/EGK tanácsi rendelet, valamint egyes meghatározott statisztikai területekre vonatkozó EK-rendeletek módosításáról szóló, 2006. december 20-i 1893/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 1. melléklete szerint – más nemzetgazdasági ágazatba tartozó tevékenységet folytat,
ad)143 a koordinációs rendeletekben, valamint a nemzetközi egyezményekben meghatározott kiküldetés keretében a külföldi munkavégzés helyén a kiküldetésre vonatkozó leghosszabb időtartamon túl kiküldött munkavállalókat ugyanabban a munkakörben foglalkoztat, vagy
ae)144 a kiküldetés időtartama alatt a kiküldött munkavállaló felett nem gyakorolja teljeskörűen a munkáltatói jogkört, vagy
b) a munkavállaló
ba)145 nem rendelkezik a kiküldetés kezdő napját közvetlenül megelőzően legalább 30 nap, megszakítás nélküli egészségügyi szolgáltatásra való jogosultsággal,
bb)146 kiküldetésére azért került sor, hogy a kiküldetés helye szerinti államban egy kiküldött munkavállalót felváltson,
bc) korábban ugyanabban az államban volt – a koordinációs rendeletekben, illetve egyezményben – a kiküldetésre meghatározott leghosszabb időtartamig kiküldött, és a korábbi kiküldetés lejártától nem telt el 60 nap, vagy
bd) kiküldetésére azért kerül sor, hogy a kiküldetés helye szerinti vállalkozás a munkavállalót egy másik vállalkozás rendelkezésére bocsássa, vagy másik tagállamba küldje tovább.
R. 26. §147 (1)148 Ha az önálló vállalkozó belföldön folytatott vállalkozói tevékenységét átmenetileg a koordinációs rendeletek hatálya alá tartozó másik tagállamban vagy egyezményben részes másik államban (a továbbiakban együtt: másik állam) folytatja, a magyar jog alkalmazásának meghatározása érdekében választása szerint a lakóhelye, tartózkodási helye vagy vállalkozásának székhelye szerint illetékes egészségbiztosítási szervnek – a NEAK által erre a célra rendszeresített és honlapján közzétett nyomtatványon – az alábbi adatokat szolgáltatja:
a) természetes személyazonosító adatai, állampolgársága, lakcíme, taj-száma, vállalkozásának nyilvántartási száma,
b)149 a gazdasági tevékenységek statisztikai osztályozása NACE Rev. 2. rendszerének létrehozásáról szóló, 2006. december 20-i 1893/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendeleten alapuló TEÁOR-számokból képzett, a mindenkor hatályos Önálló vállalkozók tevékenységi jegyzéke szerinti ÖVTJ kód, amelynek megfelelő tevékenységet a másik államban folytat,
c) annak a külföldi vállalkozásnak (személynek) a neve és címe, amelynél munkát végez, vagy ennek hiányában a külföldön folytatott tevékenység helye (címe), és
d) a másik államban történő munkavégzés tervezett időtartama.
(2)150 A koordinációs rendeletekben, illetve egyezményben előírt feltételek teljesítése esetén az egészségbiztosítási szerv alkalmazandó jogként meghatározza a magyar jogot és ezt igazolja.
(3)151 Nem alkalmazható a magyar jog az önálló vállalkozó másik államban folytatott tevékenységének időtartama alatt, ha e tevékenységéhez – az (1) bekezdés b) pontja szerint – hasonló belföldi tevékenységet az önálló vállalkozó a másik tagállami munkavégzés megkezdése előtt kevesebb mint 60 napig folytatott.
R. 27. §152 (1)153 Ha a munkavállaló, az önálló vállalkozó belföldi munkavégzése mellett, azzal egyidejűleg munkavállalóként vagy önálló vállalkozóként másik államban is végez munkát, a koordinációs rendeletek vagy az egyezmény rendelkezései alapján a magyar jog alkalmazásának meghatározása érdekében választása szerint a lakóhelye, tartózkodási helye vagy munkáltatójának székhelye szerint illetékes egészségbiztosítási szervnek – a NEAK által erre a célra rendszeresített és honlapján közzétett nyomtatványon – az alábbi adatokat szolgáltatja:
a) természetes személyazonosító adatai, állampolgársága, lakcíme, taj-száma, az önálló vállalkozó nyilvántartási száma,
b) a munkáltató(k) neve (elnevezése), székhelye (lakóhelye), adóazonosító száma,
c)154 a gazdasági tevékenységek statisztikai osztályozása NACE Rev. 2. rendszerének létrehozásáról szóló, 2006. december 20-i 1893/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendeleten alapuló TEÁOR-szám vagy a mindenkor hatályos Önálló vállalkozók tevékenységi jegyzéke szerinti ÖVTJ kód, amelynek megfelelő tevékenységet végez a munkavállaló a külföldi munkáltató részére, illetve amelynek megfelelő tevékenységet végez az önálló vállalkozó a másik államban,
d) ha a munkavállaló belföldön és a másik államban is munkavállaló, a belföldi és külföldi munkaviszonyához kapcsolódó munkaidő mértéke és munkabér (egyéb díjazás) összege, és azok egymáshoz viszonyított aránya, és
e) ha az önálló vállalkozó belföldön és a másik államban is önálló vállalkozó, a belföldön és külföldön elért vállalkozói bevétel összege, és azok egymáshoz viszonyított aránya.
(2) Az (1) bekezdés szerinti adatok igazolására a munkavállalónak csatolnia kell a másik államban teljesítendő munkavégzés alapjául szolgáló, a munkavégzésre irányuló jogviszony létesítéséről szóló szerződést, az önálló vállalkozónak az e tevékenysége folytatásához szükséges, vagy arra való jogosultságot igazoló okiratot.
(3) Ha a munkavállaló, az önálló vállalkozó belföldön és a másik államban is munkavállaló, illetve önálló vállalkozó, a magyar jog alkalmazásának megállapítására a belföldön fennálló lakóhely alapján akkor kerülhet sor, ha
a)155 a munkavállaló belföldön folytatott tevékenységéhez kapcsolódó munkaidő vagy munkabér (egyéb díjazás) eléri az összes munkaidő, illetve munkabér (díjazás) 25 százalékát,
b) az önálló vállalkozó belföldön elért bevétele eléri az összes vállalkozói bevételének 25 százalékát.
(4)156 Ha a munkavállaló a koordinációs rendeletek hatálya alá tarozik, a (3) bekezdés akkor alkalmazható, ha a munkavállaló belföldön és a másik tagállamban egy olyan munkáltató javára végez munkát, amely az Európai Unió területén letelepedett.
R. 27/A. §157 (1)158 Ha az egészségbiztosítási szerv alkalmazandó jogként a magyar jogot megállapítja, erről hatósági bizonyítványt (a továbbiakban: igazolás) állít ki, és meghatározza annak időbeli hatályát és feltételeit. Az igazolás tanúsítja, hogy a munkavállaló, önálló vállalkozó a másik államban történő munkavégzése idején is a magyar társadalombiztosítási jogszabályok hatálya alatt áll.
(2) Ha a korábbi kiküldetés lejártát követő 60 napon belül a munkáltató ugyanazon munkavállalóját ugyanazon államba kívánja kiküldeni, a magyar jog akkor alkalmazható az újabb kiküldetésre, ha annak időtartama a korábbi kiküldetéssel együtt sem haladja meg a koordinációs rendeletekben, illetve az egyezményben meghatározott leghosszabb időtartamot.
(3) Ha a kiküldetés legfeljebb 2 hónapig megszakad, azt továbbra is folyamatos kiküldetésnek kell tekinteni.
(4) Ha a koordinációs rendeletek szerinti kiküldetés egymást követően több államba történik, az alkalmazandó jog elbírálása és az igazolás kiállítása államonként külön-külön történik.
(5)159 Ha az alkalmazandó jog meghatározásának és az arról szóló igazolás kiadásának alapjául szolgáló körülményekben olyan változás következik be, amely miatt a biztosítási kötelezettség már nem áll fenn, vagy nem a magyar jog alapján áll fenn, vagy pedig érinti az igazolás hatályát (így különösen, ha a kiküldetés tervezett időtartama alatt a munkaviszony szünetel vagy megszűnik, vagy az önálló vállalkozó másik államban folytatott tevékenységét megszünteti), erről a munkáltató és a munkavállaló, illetve az önálló vállalkozó haladéktalanul tájékoztatja az egészségbiztosítási szervet, amely az igazolást a változás napjától hatálytalanítja.
(6)160 Ha az egészségbiztosítási szerv hivatalból megállapítja, hogy a magyar jog alkalmazásának feltételei az igazolás kiadását követően már nem teljesülnek vagy eleve nem álltak fenn, az igazolást módosítja, vagy visszavonja, és kezdeményezi a másik állambeli biztosítási kötelezettség megállapítását.
(7)161 Ha más EU tagállami hatóság megkeresése alapján az egészségbiztosítási szerv a kiküldetés fennállását igazoló tények vonatkozásában adatszolgáltatásra, és/vagy hiánypótlásra szólítja fel a kiküldő munkáltatót, és ennek a kiküldő munkáltató határidőben nem tesz eleget – és kimentésre nem kerül sor – az egészségbiztosítási szerv jogosult az igazolás visszavonására.
R. 27/B. §162 (1)163 A koordinációs rendeletekben és az egyezményben meghatározott szabályok alóli kivétel megállapítását a munkáltató és a munkavállaló, illetve az önálló vállalkozó a NEAK-tól kérheti.
(2) A kivétel megállapításának akkor lehet helye, ha
a) a kiküldetés, illetve az önálló vállalkozó átmeneti külföldi tevékenységének időtartama előre láthatóan meghaladja a koordinációs rendeletben, illetve az egyezményben meghatározott leghosszabb időtartamot,
b) kivétel megállapítása hiányában a munkavállalóra, önálló vállalkozóra egyszerre több állam jogát kellene alkalmazni, vagy
c) olyan egyéb, különös méltánylást érdemlő körülmény áll fenn, amely indokolttá teszi a kivétel megállapítását.
(3) A kérelmező a kérelem benyújtásával egyidejűleg igazolja azokat a tényeket, körülményeket, amelyekre tekintettel a kivétel megállapítását kéri.
R. 28. § (1)164 Ez a rendelet – a (2) bekezdésben foglalt eltéréssel – 1998. január 1-jén lép hatályba.
(2)165
(3)166
(4)–(5)167
(6)168 A 19. § szerinti adatszolgáltatási és megfizetési kötelezettséget a TÁH számfejtési körébe tartozó önkormányzatok és intézményeik vonatkozásában a TÁH-ok teljesítik.
R. 29. §169 (1)170 A foglalkoztató által külföldön foglalkoztatott biztosított esetében a foglalkoztatás 1996. december 31-e és 1999. január 1-je közötti időtartamának szolgálati időként történő elismerésére a megállapodás megkötésére irányuló kérelmet a foglalkoztató székhelye szerint illetékes általános hatáskörű nyugdíj-megállapító szervnél előterjeszteni. A kérelemben nyilatkozni kell arra vonatkozóan, hogy a foglalkoztató mely személy(ek) után, milyen időtartamra (naptári évre, évekre, hónapra, hónapokra, napra, napokra) kívánja a megállapodást megkötni, illetőleg vállalni a nyugdíjbiztosítási és a nyugdíjjárulék megfizetését. Az előterjesztett kérelemben közölni kell
a)171 a foglalkoztató nevét, címét, székhelyét (telephelyét), pénzforgalmi számlaszámát (törzsszámát), a társadalombiztosítás kifizetőhely működésének tényét,
b) a biztosítottak személyi adatait [TAJ szám, születési év, hónap, nap, neve (előző név), leánykori neve, anyja neve, születési helye], a fennálló (fennállt) biztosítási jogviszony időtartamát, ezen időtartamon belül a külföldi foglalkoztatás idejét és tényét, alkalmazásának minőségét,
c) személyekként mely ,,tól–ig'' terjedő időtartamra [évre (évekre), hónapra (hónapokra), napra (napokra)] vonatkozóan kéri a megállapodás megkötését,
d) a külföldön foglalkoztatott biztosított(ak) munkaszerződésében meghatározott személyi alapbérét.
(2) Az (1) bekezdésben megjelölt adatokat közölni kell a biztosított által előterjesztett kérelemben is, a foglalkoztató igazolásának egyidejű benyújtásával.
(3)172 Az általános hatáskörű nyugdíj-megállapító szerv a megállapodás megkötése és a befizetett nyugdíjbiztosítási és nyugdíjjárulék alapján intézkedik a Nyugdíjbiztosítási Egyéni Nyilvántartólap kiállításáról.
(4)173 Ha a megállapodást kötő foglalkoztató, vagy a biztosított a megállapodás alapján vállalt járulékfizetési kötelezettségét az előírt határnapig nem teljesíti, a megállapodás érvénytelenné válik. A járulékfizetés csak akkor tekinthető teljesítettnek, ha a megállapodás szerinti nyugdíjbiztosítási és nyugdíjjárulék megfizetése egyaránt megtörtént.
R. 30. §174 A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény végrehajtásáról szóló 195/1997. (XI. 5.) Korm. rendelet módosításáról szóló 107/2010. (IV. 9.) Korm. rendelettel megállapított
a) 5/G. § (2) bekezdése a munkavállaló választása szerint 2010. január 1-jétől visszamenőlegesen alkalmazható,
b) 23–27/B. §-t a 2010. április 30-át követően indult ügyekben kell alkalmazni.
R. 30/A. §175 Az esedékességet követően a 2015. január 1-jét megelőző időszakra kifizetett (juttatott) járulékalapot képező jövedelmekre e rendeletnek a 2014. december 31-én hatályos 5/F. §-át kell alkalmazni.
R. 30/B. §176 A 4/A. § (7) bekezdése 2015. július 1-jétől alkalmazható.
R. 30/C. §177 A 4/A. § 2012. december 31-én hatályos (2) bekezdését kell alkalmazni az esedékességet követően (elmaradt követelés) és a jogerős bírósági határozat alapján 2013. január 1-jét megelőző időszakra kifizetett járulékalapot képező jövedelmekre.
R. 30/D. §178 A 4/C. § a 2016. január 1-jétől hatályos kiküldetések esetében is alkalmazandó.
R. 30/E. §179 A 27/C. § 2017. január 1-jét megelőzően is alkalmazandó a 27/A. §-a alapján kiállított igazolás esetében.
R. 30/F. §180 A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény végrehajtásáról szóló 195/1997. (XI. 5.) Korm. rendelet módosításáról szóló 466/2016. (XII. 23.) Korm. rendelettel beiktatott 4. § (8) bekezdése az Art. szerinti elévülési időn belül visszamenőlegesen is alkalmazható.
R. 31. §181 Ez a rendelet a 23–27/B. §-ban
a) a szociális biztonsági rendszereknek a Közösségen belül mozgó munkavállalókra és családtagjaikra történő alkalmazásáról szóló, 1971. június 14-i 1408/71/EGK tanácsi rendelet II. címének, a szociális biztonsági rendszereknek a Közösségen belül mozgó munkavállalókra és családtagjaikra történő alkalmazásáról szóló 1408/71/EGK rendelet végrehajtására vonatkozó szabályok megállapításáról szóló, 1972. március 21-i 574/72/EGK tanácsi rendelet III. címének, az 1408/71/EGK és az 574/72/EGK rendelet rendelkezéseinek valamely harmadik ország e rendelkezések által pusztán állampolgárságuk okán nem érintett állampolgáraira való kiterjesztéséről szóló, 2003. május 14-i 859/2003/EK tanácsi rendelet 1. és 2. cikkének, és
b) a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról szóló, 2004. április 29-i 883/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet II. címének, a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról szóló 883/2004/EK rendelet végrehajtására vonatkozó eljárás megállapításáról szóló, 2009. szeptember 16-i 987/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet II. címének
végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg.
R. 32. §182 A járási (fővárosi kerületi) hivatalok további megerősítésével összefüggő egyes kormányrendeletek módosításáról szóló 171/2017. (VI. 29.) Korm. rendelettel megállapított rendelkezéseket a 2017. július 1-jén folyamatban lévő hatósági ügyekben is alkalmazni kell.
A rendeletet a 2019: CXXII. törvény 98. § b) pontja hatályon kívül helyezte 2020. július 1. napjával.
Az R. 1. §-át a 328/2004. (XII. 11.) Korm. rendelet 8. §-ának b) pontja hatályon kívül helyezte, újonnan a 366/2007. (XII. 23.) Korm. rendelet 1. §-a iktatta be.
Az R. 1. § eredeti szövegének megjelölését (1) bekezdésre változtatta a 333/2008. (XII. 30.) Korm. rendelet 1. §-a, nyitó szövegrésze a 266/2011. (XII. 13.) Korm. rendelet 6. § (1) bekezdés a) pontja szerint módosított szöveg.
Az 1. § (1) bekezdés b) pontja a 378/2012. (XII. 19.) Korm. rendelet 7. § 1. pontja szerint módosított szöveg.
Az R. 1. § (2) bekezdését a 333/2000. (XII. 30.) Korm. rendelet 1. §-a iktatta be, egyidejűleg a § eredeti szövegének megjelölését (1) bekezdésre változtatta, szövege a 378/2012. (XII. 19.) Korm. rendelet 1. §-ával megállapított szöveg.
Az R. 2. § (1) bekezdését a 328/2004. (XII. 11.) Korm. rendelet 8. §-ának b) pontja hatályon kívül helyezte.
Az R. 2. §-ának új (2) bekezdését a 129/2004. (IV. 29.) Korm. rendelet 1. §-a iktatta be, egyidejűleg az eredeti (2) bekezdés számozását (6) bekezdésre változtatva. A (2) bekezdést a 297/2010. (XII. 23.) Korm. rendelet 13. § b) pontja hatályon kívül helyezte.
Az R. 2. §-ának (3) bekezdését a 129/2004. (IV. 29.) Korm. rendelet 1. §-a iktatta be, hatályon kívül helyezte a 297/2010. (XII. 23.) Korm. rendelet 13. § b) pontja.
Az R. 2. §-ának (4) bekezdését a 129/2004. (IV. 29.) Korm. rendelet 1. §-a iktatta be, hatályon kívül helyezte a 297/2010. (XII. 23.) Korm. rendelet 13. § b) pontja.
Az R. 2. §-ának (5) bekezdését a 129/2004. (IV. 29.) Korm. rendelet 1. §-a iktatta be, hatályon kívül helyezte a 262/2005. (XII. 14.) Korm. rendelet 15. § (1) bekezdésének b) pontja.
Az R. 2. § eredeti (2) bekezdésének számozását a 129/2004. (IV. 29.) Korm. rendelet 1. §-a (6) bekezdésre változtatta. Az R. 2. § (6) bekezdését a 328/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet 7. § (2) bekezdésének c) pontja hatályon kívül helyezte.
Az R. 2. §-ának (7) bekezdését a 114/2005. (VI. 27.) Korm. rendelet 1. §-a iktatta be, hatályon kívül helyezte az 539/2013. (XII. 30.) Korm. rendelet 2. § a) pontja.
Az R. 2/A. §-át a 331/2009. (XII. 29.) Korm. rendelet 1. §-a iktatta be, hatályon kívül helyezte a 334/2010. (XII. 27.) Korm. rendelet 11. § b) pontja.
Az R. 3. §-a a 294/2002. (XII. 27.) Korm. rendelet 2. §-ával megállapított szöveg.
Az R. 4. § (1) bekezdése a 294/2002. (XII. 27.) Korm. rendelet 3. §-ával megállapított szöveg.
Az R. 4. § (2) bekezdése a 294/2002. (XII. 27.) Korm. rendelet 3. §-ával megállapított és a 331/2009. (XII. 29.) Korm. rendelet 6. § (1) bekezdés a) pontja szerint módosított szöveg.
Az R. 4. § (3) bekezdését újonnan a 262/2005. (XII. 14.) Korm. rendelet 2. § (1) bekezdése iktatta be, hatályon kívül helyezte a 366/2007. (XII. 23.) Korm. rendelet 17. § (3) bekezdésének a) pontja.
A R. 4. § (4) bekezdése a 355/2014. (XII. 29.) Korm. rendelet 1. §-ával megállapított szöveg.
Az R. 4. § (5) bekezdése a 328/2004. (XII. 11.) Korm. rendelet 2. §-ával megállapított szöveg.
Az R. 4. § (6) bekezdését a 266/2011. (XII. 13.) Korm. rendelet 7. § a) pontja hatályon kívül helyezte, újonnan a 321/2013. (VIII. 28.) Korm. rendelet 1. §-a iktatta be.
Az R. 4. § (7) bekezdését a 321/2013. (VIII. 28.) Korm. rendelet 1. §-a iktatta be.
Az R. 4. § (8) bekezdését a 466/2016. (XII. 23.) Korm. rendelet 1. §-a iktatta be.
Az R. 4/A. §-a a 259/2001. (XII. 19.) Korm. rendelet 1. §-ával megállapított szöveg.
Az R. 4/A. § (1) bekezdését a 378/2012. (XII. 19.) Korm. rendelet 8. § 1. pontja hatályon kívül helyezte.
Az R. 4/A. § (2) bekezdése a 378/2012. (XII. 19.) Korm. rendelet 8. § 2. pontja szerint módosított szöveg.
Az R. 4/A. § (3) bekezdését a 378/2012. (XII. 19.) Korm. rendelet 8. § 3. pontja hatályon kívül helyezte.
Az R. 4/A. § (5) bekezdése a 333/2008. (XII. 30.) Korm. rendelet 8. § (2) bekezdés a) pontja, a 378/2012. (XII. 19.) Korm. rendelet 8. § 4. pontja szerint módosított szöveg.
Az R. 4/A. § (6) bekezdését a 334/2010. (XII. 27.) Korm. rendelet 2. §-a iktatta be, szövege a 378/2012. (XII. 19.) Korm. rendelet 8. § 5. pontja szerint módosított szöveg.
Az R. 4/A. § (7) bekezdését a 466/2016. (XII. 23.) Korm. rendelet 2. §-a iktatta be.
Az R. 4/B. §-át a 64/1998. (III. 31.) Korm. rendelet 1. §-a iktatta be, szövege a 366/2007. (XII. 23.) Korm. rendelet 2. §-ával megállapított, a 379/2016. (XII. 2.) Korm. rendelet 26. § (2) bekezdés a) pontja szerint módosított szöveg.
Az R. 4/C. §-át újonnan a 466/2016. (XII. 23.) Korm. rendelet 3. §-a iktatta be.
Az R. 5. §-ának (1) bekezdését a 129/2004. (IV. 29.) Korm. rendelet 2. §-a iktatta be, egyidejűleg a § eredeti szövegének jelölését (2) bekezdésre változtatva. Az R. 5. § (1) bekezdését a 328/2004. (XII. 11.) Korm. rendelet 8. §-ának b) pontja hatályon kívül helyezte.
Az R. 5. § eredeti szövegének jelölését a 129/2004. (IV. 29.) Korm. rendelet 2. §-a (2) bekezdésre változtatta, szövege a 355/2014. (XII. 29.) Korm. rendelet 8. § 1. pontja szerint módosított szöveg.
Az R. 5/A. §-át a 221/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet 3. §-a iktatta a szövegbe, s egyidejűleg az eredeti 5/A. § számozását 5/C. §-ra változtatta.
Az R. 5/A. §-ának (1) bekezdése a 202/1999. (XII. 26.) Korm. rendelet 19. §-a (1) bekezdésének a) pontja szerint módosított szöveg.
Az R. 5/A. § (2) bekezdése a 202/1999. (XII. 26.) Korm. rendelet 4. § (1) bekezdésével megállapított, a 403/2017. (XII. 15.) Korm. rendelet 5. § 1. pontja, a 360/2019. (XII. 30.) Korm. rendelet 12. § (1) bekezdése szerint módosított szöveg. Alkalmazására lásd ez utóbbi módosító rendelet 203. §-át.
Az R. 5/A. § (3) bekezdését újonnan a 20/2017. (II. 2.) Korm. rendelet 1. §-a iktatta be, hatályon kívül helyezte a 360/2019. (XII. 30.) Korm. rendelet 12. § (2) bekezdés a) pontja. Alkalmazására lásd ez utóbbi módosító rendelet 203. §-át.
Az R. 5/A. §-ának (3) bekezdését a 202/1999. (XII. 26.) Korm. rendelet 4. § (2) bekezdése iktatta be. Az 5/A. § eredeti (3) bekezdésének számozását (4) bekezdésre változtatta a 262/2005. (XII. 14.) Korm. rendelet 3. §-a. Az 5/A. § (4) bekezdése a 266/2011. (XII. 13.) Korm. rendelet 1. § (1) bekezdésével megállapított, a 311/2017. (X. 31.) Korm. rendelet 6. § a) pontja, a 403/2017. (XII. 15.) Korm. rendelet 5. § 2. pontja szerint módosított szöveg.
Az R. 5/A. § (5) bekezdését a 266/2011. (XII. 13.) Korm. rendelet 1. § (2) bekezdése iktatta be, szövege a 70/2015. (III. 30.) Korm. rendelet 27. § (1) bekezdés d) pontja szerint módosított szöveg.
Az R. 5/B. §-át újonnan a 294/2002. (XII. 27.) Korm. rendelet 6. §-a iktatta be, hatályon kívül helyezte a 354/2011. (XII. 30.) Korm. rendelet 3. § a) pontja.
Az R. 5/A. §-át a 64/1998. (III. 31.) Korm. rendelet 2. §-a iktatta be, számozását 5/C. §-ra változtatta a 221/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet 3. §-a, szövege a 366/2007. (XII. 23.) Korm. rendelet 3. §-ával megállapított szöveg.
Az R. 5/C. § (1) bekezdését a 378/2012. (XII. 19.) Korm. rendelet 8. § 6. pontja hatályon kívül helyezte.
Az R. 5/C. § (2) bekezdése a 334/2010. (XII. 27.) Korm. rendelet 11. § d) pontja szerint módosított szöveg.
Az R. 5/C. § (3) bekezdését a 378/2012. (XII. 19.) Korm. rendelet 8. § 7. pontja hatályon kívül helyezte.
Az R. 5/D. §-át a 221/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet 5. §-a iktatta a szövegbe.
Az R. 5/D. §-ának (1) bekezdését a 202/1999. (XII. 26.) Korm. rendelet 5. §-ának (1) bekezdése iktatta be, s egyidejűleg az eredeti szöveg megjelölését (2) bekezdésre változtatva. Az (1) bekezdés az 539/2013. (XII. 30.) Korm. rendelet 1. §-ával megállapított, a 311/2017. (X. 31.) Korm. rendelet 6. § b) pontja szerint módosított szöveg.
Az R. 5/D. § eredeti szövegének megjelölését (2) bekezdésre változtatta a 202/1999. (XII. 26.) Korm. rendelet 5. §-ának (1) bekezdése, szövege az 539/2013. (XII. 30.) Korm. rendelet 1. §-ával megállapított, a 157/2015. (VI. 25.) Korm. rendelet 1. § a) pontja, a 311/2017. (X. 31.) Korm. rendelet 6. § c) pontja szerint módosított szöveg.
Az R. 5/D. § (3) bekezdését újonnan a 378/2012. (XII. 19.) Korm. rendelet 2. § (2) bekezdése iktatta be, hatályon kívül helyezte a 379/2016. (XII. 2.) Korm. rendelet 26. § (3) bekezdés b) pontja.
Az R. 5/D. §-ának (4) bekezdését a 262/2005. (XII. 14.) Korm. rendelet 15. § (2) bekezdése hatályon kívül helyezte, újonnan a 366/2007. (XII. 23.) Korm. rendelet 4. §-a iktatta be, újból hatályon kívül helyezte a 334/2010. (XII. 27.) Korm. rendelet 11. § e) pontja.
Az R. 5/D. § (5) bekezdését újonnan a 174/2005. (IX. 1.) Korm. rendelet 1. §-ának (1) bekezdése iktatta be, hatályon kívül helyezte a 331/2009. (XII. 29.) Korm. rendelet 6. § (2) bekezdés a) pontja.
Az R. 5/D. § (6) bekezdését a 202/1999. (XII. 26.) Korm. rendelet 5. §-ának (2) bekezdése iktatta be, hatályon kívül helyezte a 334/2010. (XII. 27.) Korm. rendelet 11. § e) pontja.
Az R. 5/E. §-t a 174/2005. (IX. 1.) Korm. rendelet 1. §-ának (2) bekezdése iktatta be, hatályon kívül helyezte a 266/2011. (XII. 13.) Korm. rendelet 7. § c) pontja. [Az R. 5/E. §-ának a 324/2011. (XII. 28.) Korm. rendelet 4. §-ával elrendelt módosítása, amely szerint a „Munkaerőpiaci Alap” szövegrész helyébe a „Nemzeti Foglalkoztatási Alap” szöveg, és a „Foglalkoztatási Hivatal” szövegrész helyébe a „Nemzeti Munkaügyi Hivatal” szöveg lép, nem vezethető át.]
Az R. 5/F. §-át a 366/2007. (XII. 23.) Korm. rendelet 5. §-a iktatta be, hatályon kívül helyezte a 355/2014. (XII. 29.) Korm. rendelet 9. §-a.
Az R. 5/G. §-át a 331/2009. (XII. 29.) Korm. rendelet 2. §-a iktatta be, szövege a 107/2010. (IV. 9.) Korm. rendelet 1. §-ával megállapított szöveg.
Az R. 5/G. § (1) bekezdését a 334/2010. (XII. 27.) Korm. rendelet 11. § f) pontja hatályon kívül helyezte.
Az R. 5/G. § (2) bekezdése a 157/2015. (VI. 25.) Korm. rendelet 1. § b) pontja szerint módosított szöveg.
Az R. 6. §-át a 334/2010. (XII. 27.) Korm. rendelet 3. §-a iktatta be, hatályon kívül helyezte a 266/2011. (XII. 13.) Korm. rendelet 7. § d) pontja.
Az R. 6/A. §-át a 294/2002. (XII. 27.) Korm. rendelet 7. §-a iktatta be, szövege a 354/2011. (XII. 30.) Korm. rendelet 1. §-ával megállapított szöveg.
Az R. 6/A. § (1) bekezdése a 355/2014. (XII. 29.) Korm. rendelet 2. §-ával megállapított, a 403/2017. (XII. 15.) Korm. rendelet 5. § 3. pontja szerint módosított szöveg.
Az R. 6/B. §-t a 174/2005. (IX. 1.) Korm. rendelet 2. §-a iktatta be, hatályon kívül helyezte a 334/2010. (XII. 27.) Korm. rendelet 11. § g) pontja.
Az R. 6/C. §-t a 174/2005. (IX. 1.) Korm. rendelet 2. §-a iktatta be, hatályon kívül helyezte a 262/2005. (XII. 14.) Korm. rendelet 15. § (1) bekezdésének b) pontja, újonnan a 159/2006. (VII. 27.) Korm. rendelet 6. §-a iktatta be, szövege a 333/2008. (XII. 30.) Korm. rendelet 3. §-ával megállapított szöveg.
Az R. 7. § (1) bekezdése a 159/2006. (VII. 27.) Korm. rendelet 18. § (1) bekezdése szerint módosított szöveg.
Az R. 7. § (2) bekezdése a 159/2006. (VII. 27.) Korm. rendelet 18. § (1) bekezdése szerint módosított szöveg.
Az R. 7/A. §-át a 466/2016. (XII. 23.) Korm. rendelet 4. §-a iktatta be.
Az R. 7/A. § (2) bekezdése a 403/2017. (XII. 15.) Korm. rendelet 5. § 4. pontja szerint módosított szöveg.
Az R. 7/B. §-át a 466/2016. (XII. 23.) Korm. rendelet 5. §-a iktatta be.
Az R. 7/C. §-át a 68/1998. (III. 31.) Korm. rendelet 3. §-a iktatta be, hatályon kívül helyezte a 354/2011. (XII. 30.) Korm. rendelet 3. § d) pontja.
Az R. 8. §-a a 202/1999. (XII.26.) Korm. rendelet 8. §-ával megállapított szöveg.
Az R. 8. § (1) bekezdése a 403/2017. (XII. 15.) Korm. rendelet 1. §-ával megállapított, a 360/2019. (XII. 30.) Korm. rendelet 12. § (2) bekezdés b) pontja szerint módosított szöveg. Alkalmazására lásd ez utóbbi módosító rendelet 203. §-át.
Az R. 8. § (2) bekezdését a 208/2000. (XII. 11.) Korm. rendelet 3. § (2) bekezdése iktatta be, mely az eredeti (2) bekezdés számozását (3) bekezdésre változtatta. Az R. 8. § (2) bekezdése a 259/2001. (XII. 19.) Korm. rendelet 10. § (1) bekezdés a) pontja, a 403/2017. (XII. 15.) Korm. rendelet 6. §-a szerint módosított szöveg.
Az R. 8. §-ának (3) — eredetileg (2) — bekezdése a 262/2005. (XII. 14.) Korm. rendelet 8. §-ával megállapított, a 334/2010. (XII. 27.) Korm. rendelet 10. § f) pontja, a 70/2015. (III. 30.) Korm. rendelet 27. § (1) bekezdés d) pontja szerint módosított szöveg.
Az R. 8. § (4) bekezdését a 331/2009. (XII. 29.) Korm. rendelet 3. §-a iktatta be, szövege a 466/2016. (XII. 23.) Korm. rendelet 6. §-ával megállapított szöveg.
Az R. 8/A. §-t a 328/2004. (XII. 11.) Korm. rendelet 4. §-a iktatta be, szövege a 355/2014. (XII. 29.) Korm. rendelet 3. §-ával megállapított szöveg.
Az R. 8/B. §-át a 466/2016. (XII. 23.) Korm. rendelet 7. §-a iktatta be.
Az R. 9. §-a a 366/2007. (XII. 23.) Korm. rendelet 9. §-ával megállapított szöveg.
Az R. 9. § (2) bekezdését a 331/2009. (XII. 29.) Korm. rendelet 6. § (2) bekezdés b) pontja hatályon kívül helyezte.
Az R. 9/A. §-t újonnan a 378/2012. (XII. 19.) Korm. rendelet 3. §-a iktatta be.
Az R. 9/B. §-át a 366/2007. (XII. 23.) Korm. rendelet 10. §-a iktatta be, hatályon kívül helyezte a 354/2011. (XII. 30.) Korm. rendelet 3. § g) pontja.
Az R. 9/C. §-át a 366/2007. (XII. 23.) Korm. rendelet 10. §-a iktatta be, szövege a 182/2009. (IX. 10.) Korm. rendelet 122. § (3) bekezdésével megállapított szöveg. Ez utóbbi módosító rendelet 687. § (1) bekezdése alapján a rendelkezést a 2009. október 1. napját követően indult vagy megismételt eljárásokban kell alkalmazni.
Az R. 10. §-át a 266/2011. (XII. 13.) Korm. rendelet 7. § f) pontja hatályon kívül helyezte.
Az R. 10/A. §-át a 202/1999. (XII.26.) Korm. rendelet 19. §-a (1) bekezdésének b) pontja hatályon kívül helyezte.
Az R. 11. §-át a 64/1998. (III. 31.) Korm. rendelet 26. §-ának (2) bekezdése hatályon kívül helyezte.
Az R. 12. §-a a 202/1999. (XII.26.) Korm. rendelet 10. §-ával megállapított szöveg.
Az R. 12. § (1) bekezdését a 328/2004. (XII. 11.) Korm. rendelet 8. §-ának b) pontja hatályon kívül helyezte.
Az R. 12. §-ának (2) bekezdését a 262/2005. (XII. 14.) Korm. rendelet 15. § (1) bekezdésének b) pontja hatályon kívül helyezte.
Az R. 13. §-át a 28/2007. (II. 28.) Korm. rendelet 10. § (3) bekezdésének b) pontja hatályon kívül helyezte.
Az R. 13/A.§-át a 202/1999. (XII. 26.) Korm. rendelet 19.§-a (1) bekezdésének b) pontja hatályon kívül helyezte. Újonnan beiktatta a 208/2000. (XII. 11.) Korm. rendelet 5.§-a.
Az R. 13/A. §-ának (1) bekezdését a 258/2003. (XII. 24.) Korm. rendelet 13. §-a (1) bekezdésének b) pontja hatályon kívül helyezte.
A 13/A. § (2) bekezdése a 159/2006. (VII. 27.) Korm. rendelet 17. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette 2007. január 1. napjával.
Az R. 14. §-a a 159/2006. (VII. 27.) Korm. rendelet 17. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette 2007. január 1. napjával.
Az R. 15. §-át a 221/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet 24. §-ának (2) bekezdése hatályon kívül helyezte, újonnan a 259/2001. (XII. 19.) Korm. rendelet 6. §-a iktatta a szövegbe. A 258/2003. (XII. 24.) Korm. rendelet 13. §-a (1) bekezdésének b) pontja újra hatályon kívül helyezte.
Az R. 16. §-át a 278/1997. ( XII. 23.) Korm. rendelet 4. §-ának (2) bekezdése hatályon kívül helyezte, újonnan a 129/2004. (IV. 29.) Korm. rendelet 3. §-a iktatta be, szövege a 107/2010. (IV. 9.) Korm. rendelet 2. §-ával megállapított szöveg.
Az R. 17. §-át a 202/1999. (XII. 26.) Korm. rendelet 19. §-a (1) bekezdésének b) pontja hatályon kívül helyezte. Újonnan megállapította a 208/2000. (XII. 11.) Korm. rendelet 6. §-a.
Az R. 17. §-ának (1) bekezdése a 182/2009. (IX. 10.) Korm. rendelet 124. §-a szerint módosított szöveg. E módosító rendelet 687. § (1) bekezdése alapján a rendelkezést a 2009. október 1. napját követően indult vagy megismételt eljárásokban kell alkalmazni.
Az R. 17/A. §-t újonnan a 378/2012. (XII. 19.) Korm. rendelet 4. §-a iktatta be, hatályon kívül helyezte az 539/2013. (XII. 30.) Korm. rendelet 2. § b) pontja.
Az R. 18.§-a a 202/1999. (XII.26.)Korm. rendelet 13.§-ával megállapított szöveg.
Az R. 18. §-a (1) bekezdésének felvezető szövegrésze a 258/2003. (XII. 24.) Korm. rendelet 8. §-ával megállapított, a 159/2006. (VII. 27.) Korm. rendelet 18. § (2) bekezdésének a) pontja, a 331/2009. (XII. 29.) Korm. rendelet 6. § (1) bekezdés e) pontja szerint módosított szöveg.
Az R. 18. §-ának a) pontja a 258/2003. (XII. 24.) Korm. rendelet 8. §-ával megállapított szöveg.
Az R. 18. § (1) bekezdés b) pontja a 393/2017. (XII. 13.) Korm. rendelet 7. §-ával megállapított szöveg.
Az R. 18. §-a (2) bekezdésének c) pontja a 366/2007. (XII. 23.) Korm. rendelet 17. § (2) bekezdésének g) pontja szerint módosított szöveg.
Az R. 19. §-át a 354/2011. (XII. 30.) Korm. rendelet 3. § h) pontja hatályon kívül helyezte.
Az R. 19/A. §-át a 366/2007. (XII. 23.) Korm. rendelet 13. §-a iktatta be, hatályon kívül helyezte a 354/2011. (XII. 30.) Korm. rendelet 3. § i) pontja.
Az R. 20. §-át a 354/2011. (XII. 30.) Korm. rendelet 3. § j) pontja hatályon kívül helyezte.
Az R. 20/A. §-át a 328/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet 5. §-a iktatta be, hatályon kívül helyezte a 354/2011. (XII. 30.) Korm. rendelet 3. § k) pontja.
Az R. 21. §-a a 328/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet 6. §-ával megállapított szöveg. E módosító rendelet 7. § (3) bekezdése alapján a 2007. január 1-jét megelőző időszakra vonatkozóan behajtott tagdíjat, tagdíjkiegészítést, késedelmi pótlékot, önellenőrzési pótlékot az állami adóhatóság közvetlenül az érintett magánnyugdíjpénztár részére utalja át.
Az R. 21. § (1)–(5) bekezdését a 266/2011. (XII. 13.) Korm. rendelet 7. § k) pontja hatályon kívül helyezte.
Az R. 21. § (1)–(5) bekezdését a 266/2011. (XII. 13.) Korm. rendelet 7. § k) pontja hatályon kívül helyezte.
Az R. 21. § (1)–(5) bekezdését a 266/2011. (XII. 13.) Korm. rendelet 7. § k) pontja hatályon kívül helyezte.
Az R. 21. § (1)–(5) bekezdését a 266/2011. (XII. 13.) Korm. rendelet 7. § k) pontja hatályon kívül helyezte.
Az R. 21. § (1)–(5) bekezdését a 266/2011. (XII. 13.) Korm. rendelet 7. § k) pontja hatályon kívül helyezte.
Az R. 21. § (6) bekezdése a 360/2019. (XII. 30.) Korm. rendelet 12. § (2) bekezdés c) pontja szerint módosított szöveg. Alkalmazására lásd e módosító rendelet 203. §-át.
Az R. 21/A. §-át a 266/2011. (XII. 13.) Korm. rendelet 7. § l) pontja hatályon kvül helyezte.
Az R. 21/B. §-át a 202/1999. (XII. 26.) Korm. rendelet 17. §-a iktatta be, hatályon kívül helyezte a 354/2011. (XII. 30.) Korm. rendelet 3. § l) pontja.
Az R. 21/A. §-át a 202/1999. (XII. 26.)Korm. rendelet 16. §-a iktatta be, számozását 21/C. §-ra változtatta a 262/2005. (XII. 14.) Korm. rendelet. Az R. 21/C. §-át a 379/2016. (XII. 2.) Korm. rendelet 26. § (3) bekezdés c) pontja hatályon kívül helyezte.
Az R. 22. §-ának (1) bekezdését a 258/2003. ( XII. 24.) Korm. rendelet 13. §-ának (2) bekezdése hatályon kívül helyezte, újonnan a 366/2007. (XII. 23.) Korm. rendelet 16. § (1) bekezdése iktatta be. Újból hatályon kívül helyezte a 70/2015. (III. 30.) Korm. rendelet 27. § (2) bekezdése.
Az R. 22. §-ának (2) bekezdését a 28/2007. (II. 28.) Korm. rendelet 10. § (3) bekezdésének b) pontja hatályon kívül helyezte, újonnan a 366/2007. (XII. 23.) Korm. rendelet 16. § (1) bekezdése iktatta be, szövege a 182/2009. (IX. 10.) Korm. rendelet 123. §-a, a 334/2010. (XII. 27.) Korm. rendelet 10. § l) pontja, a 174/2012. (VII. 26.) Korm. rendelet 13. §-a, a 255/2013. (VII. 5.) Korm. rendelet 11. §-a, a 70/2015. (III. 30.) Korm. rendelet 27. § (1) bekezdés h) pontja szerint módosított szöveg.
Az R. 22. §-ának új (3) bekezdését a 259/2001. (XII. 19.) Korm. rendelet 9. § (1) bekezdése iktatta be, egyidejűleg az eredeti (3)–(6) bekezdés számozását (4)–(7) bekezdésre változtatta. A (3) bekezdést újonnan a 366/2007. (XII. 23.) Korm. rendelet 16. § (1) bekezdése iktatta be, szövege a 355/2014. (XII. 29.) Korm. rendelet 4. §-ával megállapított, a 379/2016. (XII. 2.) Korm. rendelet 26. § (2) bekezdés g) pontja szerint módosított szöveg.
Az R. 22. § (3a) bekezdését a 403/2017. (XII. 15.) Korm. rendelet 3. §-a iktatta be.
Az R. 22. §-a eredeti (3) bekezdésének számozását a 259/2001. (XII. 19.) Korm. rendelet 9. §-ának (1) bekezdése (4) bekezdésre változtatta. A (4) bekezdést a 294/2002. (XII. 27.) Korm. rendelet 17. § (1) bekezdésének b) pontja hatályon kívül helyezte, újonnan a 366/2007. (XII. 23.) Korm. rendelet 16. § (1) bekezdése iktatta be, szövege a 447/2012. (XII. 29.) Korm. rendelet 69. §-ával megállapított, a 70/2015. (III. 30.) Korm. rendelet 27. § (1) bekezdés h) pontja szerint módosított szöveg.
Az R. 22. § (4a) bekezdését a 447/2012. (XII. 29.) Korm. rendelet 69. §-a iktatta be, szövege a 355/2014. (XII. 29.) Korm. rendelet 8. § 2. pontja, a 70/2015. (III. 30.) Korm. rendelet 27. § (1) bekezdés h) pontja szerint módosított szöveg.
Az R. 22. §-ának eredeti (4) bekezdés számozását a 259/2001. (XII. 19.) Korm. rendelet 9. §-ának (1) bekezdése (5) bekezdésre változtatta. Az R. 22. § (5) bekezdése a 328/2004. (XII. 11.) Korm. rendelet 7. §-ának (1) bekezdésével megállapított, a 331/2007. (XII. 13.) Korm. rendelet 1. § 20. pontja, a 273/2010. (XII. 9.) Korm. rendelet 87. § (2) bekezdése, a 378/2012. (XII. 19.) Korm. rendelet 7. § 3. pontja, a 403/2017. (XII. 15.) Korm. rendelet 5. § 5. pontja szerint módosított szöveg.
Az R. 22. §-a eredeti (5) bekezdésének számozását a 259/2001. (XII. 19.) Korm. rendelet 9. § (1) bekezdése (6) bekezdésre változtatta. A (6) bekezdést újonnan a 366/2007. (XII. 23.) Korm. rendelet 16. § (2) bekezdése iktatta be, szövege a 379/2016. (XII. 2.) Korm. rendelet 26. § (2) bekezdés h) pontja, a 311/2017. (X. 31.) Korm. rendelet 6. § d) pontja szerint módosított szöveg.
Az R. 22. §-a eredeti (6) bekezdésének számozását a 259/2001. (XII. 19.) Korm. rendelet 9. §-ának (1) bekezdése (7) bekezdésre változtatta. A (7) bekezdést újonnan a 366/2007. (XII. 23.) Korm. rendelet 16. § (2) bekezdése iktatta be, szövege a 334/2010. (XII. 27.) Korm. rendelet 6. §-ával megállapított, a 379/2016. (XII. 2.) Korm. rendelet 26. § (2) bekezdés i) pontja szerint módosított szöveg.
Az R. 22. § (8) bekezdését újonnan a 107/2010. (IV. 9.) Korm. rendelet 3. §-a iktatta be, szövege a 168/2019. (VII. 9.) Korm. rendelet 1. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
A 22. § (8a) bekezdését a 168/2019. (VII. 9.) Korm. rendelet 1. § (2) bekezdése iktatta be.
Az R. 22. §-ának (9) bekezdését a 259/2001. (XII. 19.) Korm. rendelet 9. §-ának (3) bekezdése iktatta be, szövege a 379/2016. (XII. 2.) Korm. rendelet 26. § (2) bekezdés h) pontja szerint módosított szöveg.
Az R. 22. §-ának (10) bekezdését a 258/2003. (XII. 24.) Korm. rendelet 12. §-a iktatta be, szövege a 328/2004. (XII. 11.) Korm. rendelet 7. §-ának (2) bekezdésével megállapított, valamint a 182/2009. (IX. 10.) Korm. rendelet 123–124. §-a, a 379/2016. (XII. 2.) Korm. rendelet 26. § (2) bekezdés k) pontja szerint módosított szöveg.
Az R. 23. §-át a 366/2007. (XII. 23.) Korm. rendelet 17. § (3) bekezdésének g) pontja hatályon kívül helyezte, újonnan a 107/2010. (IV. 9.) Korm. rendelet 4. §-a iktatta be.
Az R. 23. § (1) bekezdés nyitó szövegrésze a 466/2016. (XII. 23.) Korm. rendelet 16. § a) pontja szerint módosított szöveg.
Az R. 23. § (2) bekezdés nyitó szövegrésze a 466/2016. (XII. 23.) Korm. rendelet 16. § b) pontja szerint módosított szöveg.
Az R. 24. §-át a 366/2007. (XII. 23.) Korm. rendelet 17. § (3) bekezdésének g) pontja hatályon kívül helyezte, újonnan a 107/2010. (IV. 9.) Korm. rendelet 4. §-a iktatta be.
Az R. 24. § (1) bekezdés nyitó szövegrésze a 379/2016. (XII. 2.) Korm. rendelet 26. § (2) bekezdés h) pontja szerint módosított szöveg.
Az R. 24. § (1) bekezdés c) pontja a 266/2011. (XII. 13.) Korm. rendelet 6. § (2) bekezdés a) pontja szerint módosított szöveg.
A R. 24. § (2) bekezdés a) pontja a 355/2014. (XII. 29.) Korm. rendelet 5. §-ával megállapított szöveg.
Az R. 24. § (2) bekezdés d) pontja a 466/2016. (XII. 23.) Korm. rendelet 8. §-ával megállapított szöveg.
Az R. 24. § (2) bekezdés i) pontját a 466/2016. (XII. 23.) Korm. rendelet 9. §-a iktatta be.
Az R. 25. §-át újonnan a 28/2007. (II. 28.) Korm. rendelet 7. §-a iktatta be, hatályon kívül helyezte a 366/2007. (XII. 23.) Korm. rendelet 17. § (3) bekezdésének g) pontja, újonnan a 107/2010. (IV. 9.) Korm. rendelet 4. §-a iktatta be.
Az R. 25. § (4) bekezdés a) pontját a 466/2016. (XII. 23.) Korm. rendelet 17. § a) pontja hatályon kívül helyezte.
Az R. 25. § (4) bekezdés b) pontja az 539/2013. (XII. 30.) Korm. rendelet 2. § c) pontja szerint módosított szöveg.
Az R. 25. § (5) bekezdését a 466/2016. (XII. 23.) Korm. rendelet 17. § b) pontja hatályon kívül helyezte.
Az R. 25. § (6) bekezdés a) pontja a 334/2010. (XII. 27.) Korm. rendelet 7. §-ával megállapított szöveg.
Az R. 25. § (6) bekezdés a) pont ac) alpontja a 378/2012. (XII. 19.) Korm. rendelet 8. § 9. pontja szerint módosított szöveg.
Az R. 25. § (6) bekezdés a) pont ad) alpontját a 378/2012. (XII. 19.) Korm. rendelet 5. § (1) bekezdése iktatta be.
Az R. 25. § (6) bekezdés a) pont ae) alpontját a 466/2016. (XII. 23.) Korm. rendelet 10. §-a iktatta be.
Az R. 25. § (6) bekezdés b) pont ba) alpontja a 355/2014. (XII. 29.) Korm. rendelet 6. §-ával megállapított szöveg.
Az R. 25. § (6) bekezdés b) pont bb) alpontja a 466/2016. (XII. 23.) Korm. rendelet 11. §-ával megállapított szöveg.
Az R. 26. §-át a 366/2007. (XII. 23.) Korm. rendelet 17. § (3) bekezdésének g) pontja hatályon kívül helyezte, újonnan a 107/2010. (IV. 9.) Korm. rendelet 4. §-a iktatta be.
Az R. 26. § (1) bekezdés nyitó szövegrésze a 379/2016. (XII. 2.) Korm. rendelet 26. § (2) bekezdés h) pontja szerint módosított szöveg.
Az R. 26. § (1) bekezdés b) pontja a 266/2011. (XII. 13.) Korm. rendelet 6. § (2) bekezdés b) pontja szerint módosított szöveg.
Az R. 26. § (2) bekezdése a 334/2010. (XII. 27.) Korm. rendelet 10. § q) pontja, a 70/2015. (III. 30.) Korm. rendelet 27. § (1) bekezdés d) pontja szerint módosított szöveg.
Az R. 26. § (3) bekezdését a 334/2010. (XII. 27.) Korm. rendelet 8. §-a iktatta be.
Az R. 27. §-át a 262/2005. (XII. 14.) Korm. rendelet 15. § (1) bekezdésének b) pontja hatályon kívül helyezte, újonnan a 28/2007. (II. 28.) Korm. rendelet 9. §-a iktatta be, szövege a 107/2010. (IV. 9.) Korm. rendelet 5. §-ával megállapított szöveg.
Az R. 27. § (1) bekezdés nyitó szövegrésze a 379/2016. (XII. 2.) Korm. rendelet 26. § (2) bekezdés h) pontja szerint módosított szöveg.
Az R. 27. § (1) bekezdés c) pontja a 266/2011. (XII. 13.) Korm. rendelet 6. § (2) bekezdés c) pontja szerint módosított szöveg.
Az R. 27. § (3) bekezdés a) pontja a 334/2010. (XII. 27.) Korm. rendelet 10. § s) pontja szerint módosított szöveg.
Az R. 27. § (4) bekezdését a 334/2010. (XII. 27.) Korm. rendelet 9. §-a iktatta be.
Az R. 27/A. §-át a 107/2010. (IV. 9.) Korm. rendelet 6. §-a iktatta be.
Az R. 27/A. § (1) bekezdése a 441/2015. (XII. 28.) Korm. rendelet 26. §-ával megállapított szöveg, e módosító rendelet 263. §-a alapján a 2016. január 1-jét követően indult eljárásokban kell alkalmazni.
Az R. 27/A. § (5) bekezdése a 334/2010. (XII. 27.) Korm. rendelet 10. § u) pontja, a 70/2015. (III. 30.) Korm. rendelet 27. § (1) bekezdés b) pontja szerint módosított szöveg.
Az R. 27/A. § (6) bekezdése a 334/2010. (XII. 27.) Korm. rendelet 10. § v) pontja, a 70/2015. (III. 30.) Korm. rendelet 27. § (1) bekezdés d) pontja szerint módosított szöveg.
Az R. 27/A. § (7) bekezdését a 466/2016. (XII. 23.) Korm. rendelet 12. §-a iktatta be.
Az R. 27/B. §-át a 107/2010. (IV. 9.) Korm. rendelet 6. §-a iktatta be.
Az R. 27/B. § (1) bekezdése a 379/2016. (XII. 2.) Korm. rendelet 26. § (2) bekezdés l) pontja szerint módosított szöveg.
Az R. 28. § (1) bekezdés második–harmadik mondatát a 118/2008. (V. 8.) Korm. rendelet 1. § 1315. pontja hatályon kívül helyezte.
Az R. 28. § (2) bekezdését az 539/2013. (XII. 30.) Korm. rendelet 2. § d) pontja hatályon kívül helyezte.
Az R. 28. § (3) bekezdését a 118/2008. (V. 8.) Korm. rendelet 1. § 1315. pontja hatályon kívül helyezte.
Az R. 28. § (4)–(5) bekezdését az 539/2013. (XII. 30.) Korm. rendelet 2. § d) pontja hatályon kívül helyezte.
Az R. 28. §-ának (6) bekezdése a 64/1998. (III. 31.) Korm. rendelet 15. §-ával megállapított szöveg, a 26. §-nak (3) bekezdése a „19.§ ”-ra hivatkozást „ 22. §”-ra módosította.
Az R. 29. §-át a 221/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet 23. §-a iktatta a szövegbe.
Az R. 29. §-ának (1) bekezdése a 208/2000. (XII. 11.) Korm. rendelet 10. § (1) bekezdése b) pontjának első francia bekezdése, felvezető szövegének első mondata a 366/2007. (XII. 23.) Korm. rendelet 17. § (2) bekezdésének j) pontja, a 70/2015. (III. 30.) Korm. rendelet 27. § (1) bekezdés k) pontja szerint módosított szöveg.
Az R. 29. § (1) bekezdés a) pontja a 314/2009. (XII. 28.) Korm. rendelet 6. §-a szerint módosított szöveg.
Az R. 29. § (3) bekezdése a 70/2015. (III. 30.) Korm. rendelet 27. § (1) bekezédés l) pontja szerint módosított szöveg.
Az R. 29. §-a (4) bekezdésének első mondatát a 208/2000. (XII.11.) Korm. rendelet 10. § (1) bekezdése b) pontjának első francia bekezdése hatályon kívül helyezte.
Az R. 30. §-át a 107/2010. (IV. 9.) Korm. rendelet 7. §-a iktatta be.
Az R. 30/A. §-át a 297/2010. (XII. 23.) Korm. rendelet 10. § (2) bekezdése iktatta be, hatályon kívül helyezte a 2012: CCVIII. törvény 85. § b) pontja, újonnan a 355/2014. (XII. 29.) Korm. rendelet 7. §-a iktatta be.
Az R. 30/B. §-t újonnan a 466/2016. (XII. 23.) Korm. rendelet 13. §-a iktatta be.
Az R. 30/C. §-t a 378/2012. (XII. 19.) Korm. rendelet 6. §-a iktatta be.
Az R. 30/D. §-t a 466/2016. (XII. 23.) Korm. rendelet 14. §-a iktatta be.
Az R. 30/E. §-t a 466/2016. (XII. 23.) Korm. rendelet 15. §-a iktatta be.
Az R. 30/F. §-át a 403/2017. (XII. 15.) Korm. rendelet 4. §-a iktatta be.
Az R. 31. §-át a 107/2010. (IV. 9.) Korm. rendelet 7. §-a iktatta be.
Az R. 32. §-át a 171/2017. (VI. 29.) Korm. rendelet 3. § (1) bekezdése iktatta be.
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás