195/1997. (XI. 5.) Korm. rendelet
195/1997. (XI. 5.) Korm. rendelet
a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény végrehajtásáról
A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény (a továbbiakban: Tbj.) 58. §-ában, valamint a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény 83. § (2) bekezdésének n) pontjában foglalt felhatalmazás alapján a Kormány a következőket rendeli el:
R. 1. §1 (1)2 Ha a biztosítással járó jogviszonyból származó, tárgyhónapra eső jövedelem egy része a Magyar Köztársaságban, másik része külföldön adóztatható, járulékalapként
a) a Tbj. 4. § k) pontjának 1. alpontjában meghatározott jövedelmet és
b) a Tbj. 4. § k) pontjának 2. alpontjában említett személyi alapbér, illetve szerződésben meghatározott díj összegének azon időszakra (naptári napokra) vonatkozó arányos részét, amelyben a jövedelem külföldön adóztatható
együttesen kell figyelembe venni.
(2)3 A Tbj. 4. § k) pontjának 2. alpontjában meghatározott személyi alapbér a munkaszerződés alapján fizetett, juttatott, az adott munkakörben foglalkoztatott kiküldetését megelőző évi havi átlagos alapbére. Ennek hiányában a tárgyhavi személyi alapbér a járulékalap.
R. 2. § (1)4
(2)5 A Tbj. 4. §-a n) pontjának 2. alpontja alkalmazásánál a tagságra kötelezett pályakezdő írásban nyilatkozik foglalkoztatójának arról, hogy magyarországi biztosítási jogviszonya alapján pályakezdőnek minősül.
(3)6 A Tbj. 4. §-a n) pontjának 2. alpontja, valamint o) pontjának 2. alpontja alkalmazásánál a tagságra kötelezett pályakezdő, valamint a magánnyugdíjpénztárhoz önkéntes döntéssel csatlakozó a megállapodás kötésére irányuló szándéka bejelentését a magánnyugdíjról és a magánnyugdíjpénztárakról szóló 1997. évi LXXXII. törvény (a továbbiakban: Mpt.) szabályai szerint a nyugdíjbiztosítási igazgatási szervnél teszi meg, bejelentésében írásban nyilatkozik arról, hogy megállapodása alapján pályakezdőnek minősül.
(4)7 A (2) és (3) bekezdés szerinti nyilatkozatok tartalmi és formai követelményét a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (a továbbiakban: PSZÁF) határozza meg, valamint gondoskodik a nyomtatványminta Pénzügyi Közlönyben és a honlapján történő közzétételéről. A magánnyugdíjpénztár a nyilatkozat megtételére alkalmas formanyomtatványt díjmentesen biztosítja a nyilatkozattevő számára.
(5)8
(6)9
(7)10 Amennyiben a pénztártag az Mpt. 23. §-a (1) bekezdésének g) pontja szerinti választási lehetőségével élve magánnyugdíjpénztári tagsági jogviszonyát meg kívánja szüntetni és erről a pénztár részére a Tbj. 5. §-a szerinti biztosítási jogviszony, vagy a Tbj. 34. § (1) bekezdése szerinti megállapodás megszűnését követő 90 napon belül írásban nyilatkozik, a nyilatkozatában a biztosítási jogviszony, illetőleg a megállapodás megszűnésének napját is közölnie kell. Amennyiben a pénztártag egyidejűleg több biztosítási jogviszonyban áll, a nyilatkozat megtételekor a magánnyugdíjpénztárnak a tagot tájékoztatni kell arról, hogy a magánnyugdíjpénztári tagdíjfizetési kötelezettsége a továbbiakban egyik jogviszonyában sem áll fenn.
R. 2/A. §11 A Tbj. 4. §-ának q) pontja szerinti tevékenységre jellemző kereset meghatározásánál az egyéni és társas vállalkozó az Szja tv. 3. §-ának 9. pontjában foglaltakat megfelelően alkalmazhatja.
R. 3. §12 Ha a szerzői jogi védelem, találmányi szabadalmi oltalom, védjegyoltalom, földrajzi árujelzők oltalma, mintaoltalom alatt álló mű, alkotás, valamint az újítás (a továbbiakban együtt: szerzői jogi védelem alatt álló mű) hasznosítására irányuló felhasználási, hasznosítási, használati szerződés (a továbbiakban együtt: felhasználási szerződés) alapján a szerzői jogi védelem alatt álló mű szerzője, előadója (előadóművész) személyes közreműködésre is kötelezett, e tevékenységet a megbízásra vonatkozó szabályok szerint kell elbírálni. A járulékalap megállapításakor a felhasználási szerződés (előadás) szerinti személyes munkavégzés (közreműködés) díjazását kell figyelembe venni.
R. 4. § (1)13 Ha a biztosítás időtartama a biztosítási jogviszony kezdő vagy befejező időpontjának megállapítása hiányában a Tbj. 7. §-a alapján nem állapítható meg vagy az vitatott, akkor a biztosítás időtartamaként a tevékenység időtartamát, teljesítésére irányuló szerződés esetén a szerződés megkötésétől a teljesítésig eltelt időtartamot, ha sem a tevékenység időtartama, sem a teljesítés időpontja nem állapítható meg, akkor a díj kifizetéséig (esedékességéig) eltelt időtartamot kell figyelembe venni.
(2)14 Ha a díjazásra nem havi rendszerességgel, hanem időszakonként, illetőleg a tevékenység befejezését követően kerül sor, a biztosítási kötelezettséget a díjazás kifizetésekor (esedékességekor) kell elbírálni. A biztosítási kötelezettség elbírálásához a kifizetett díjból – ideértve az előleget is – a személyi jövedelemadó előleg alapjának számításánál jövedelemként figyelembe vett összeget azon időtartam naptári napjainak számával kell elosztani, amelyre a díjazás történt.
(3)15
(4) Az előadó (művész) biztosítási kötelezettsége elbírálásánál figyelembe vehető időtartam a felhasználási szerződés megkötésétől az előadásra történő felkérés elfogadásától az előadás tartása napjáig áll fenn, azonban szerződésenként (előadásonként) legfeljebb 7 nap vehető figyelembe.
(5)16 A Tbj. 5. §-ának (2) bekezdésében említett választott tisztségviselő biztosítási kötelezettségének elbírálásánál azt az időszakot kell figyelembe venni, amely a választás napjától a díj fizetéséig, illetőleg az előző kifizetéstől az újabb díj kifizetésének napjáig, vagy ha a tisztség megszűnt, akkor a tisztség megszűnésének napjáig eltelt.
(6)17 A Tbj. 10. §-ának (3) bekezdésében nem említett, az Európai Unió Közös Agrárpolitikája magyarországi végrehajtásában, illetve a nemzeti agrártámogatási rendszerben érintett ügyfelekkel összefüggő ügyfélregiszter létrehozásáról és az ezzel kapcsolatos nyilvántartásba vételről szóló kormányrendelet szerint nyilvántartott, a Tbj. szerint mezőgazdasági őstermelőnek minősülő mezőgazdasági termelő biztosítási kötelezettsége a nyilvántartásba vétel napjától a nyilvántartásból való törlés napjáig áll fenn.
R. 4/A. §18 (1) A biztosítási kötelezettséggel járó jogviszony alapján kifizetett járulékalapot képező jövedelem után a nyugdíjjárulékot a kifizetés napján érvényes járulékfizetési felső határ [Tbj. 24. § (2) bek.] figyelembevételével kell megállapítani.
(2) Az esedékességet követő időpontban kifizetett járulékalapot képező jövedelmet (elmaradt követelés) a Tbj. 24. §-ának (1) bekezdése szerinti járulékfizetési kötelezettség megállapításánál – a járulékfizetési felső határig – arra az évre (időszakra) kell figyelembe venni, amely évre (időszakra) azt kifizették.
(3) A biztosítási kötelezettséggel járó jogviszony megszűnésére tekintettel, e biztosítási időnek a következő naptári évre áthúzódó időtartamára kifizetett, járulékalapot képező jövedelem után a nyugdíjjárulékot a kifizetés napján érvényes járulékfizetési felső határ napi összegének figyelembevételével kell megállapítani és megfizetni.
(4) A járulékalap megállapításánál a Tbj. 4. §-ának k) pontjában meghatározott, járulékalapot képező jövedelmet akkor is számításba kell venni, ha annak kifizetésére a biztosítási jogviszony megszűnését követően kerül sor.
(5)19 A biztosítással járó jogviszony megszűnését követően, e jogviszony alapján kifizetett (juttatott) járulékalapot képező jövedelmet a járulékfizetési felső határig úgy kell figyelembe venni, mintha annak kifizetésére a jogviszony megszűnése napján került volna sor.
R. 4/B. §20 A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény végrehajtásáról szóló 168/1997. (X. 6.) Korm. rendelet 75/B. §-ában meghatározott tájékoztató keretében a nyugdíjfolyósító szerv arról is tájékoztatja az ellátásban részesülő személyt, hogy az egészségügyi szolgáltatások igénybevételére való jogosultság igazolása céljából az Országos Egészségbiztosítási Pénztárhoz (a továbbiakban: OEP) bejelentette.
R. 4/C. §21
R. 5. § (1)22
(2)23 A Tbj. 10. § (2) bekezdés a) pontjának alkalmazásánál a társasági szerződésben meghatározott személyes közreműködés kezdetének azt a napot kell tekinteni, amikor a tag a személyes közreműködést ténylegesen megkezdi. Amennyiben ez a nap nem állapítható meg, úgy a társasági szerződésben meghatározott időpont az irányadó, ennek hiányában a személyes közreműködés kezdetének azt a napot kell tekinteni, amikor a társaság tevékenységét a gazdasági társaságokról szóló törvény rendelkezései szerint megkezdheti.
R. 5/A. §24 (1)25 A társadalombiztosítási kifizetőhellyel rendelkező foglalkoztató a Tbj. 19. §-ának (5) bekezdése szerinti táppénz-hozzájárulás összegét megállapítja, és az általa kifizetett ellátások terhére elszámolja.
(2)26 A társadalombiztosítási kifizetőhellyel nem rendelkező foglalkoztatót terhelő táppénz-hozzájárulás összegét a foglalkoztatott táppénzének megállapítására illetékes regionális egészségbiztosítási pénztár (a továbbiakban: REP) állapítja meg. A foglalkoztató a határozat jogerőre emelkedését követően a táppénz-hozzájárulást 15 napon belül az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal (a továbbiakban: APEH) munkáltatói táppénz-hozzájárulás beszedési számlájára utalja át.
(3)27 A társadalombiztosítási kifizetőhellyel rendelkező foglalkoztató az általa kifizetett, más foglalkoztatónál fennálló jogviszony alapján folyósított táppénz összegéről, a folyósítás időpontjáról – az ellátásban részesülő személy nevének, TAJ-számának, valamint a foglalkoztató nevének, adószámának megjelölésével – az ellátás kifizetésével egyidejűleg tájékoztatja a REP-et a táppénz-hozzájárulás fizetési kötelezettség megállapítása céljából.
(4)28 Az OEP területi igazgatási szerve a jogerős határozatok alapján foglalkoztatónként összesített, a foglalkoztató azonosító adatait és a követelés összegadatait tartalmazó adatszolgáltatást teljesít az illetékes állami adóhatóság részére. Az adatszolgáltatást elektronikusan, az APEH és az OEP közötti megállapodásában rögzített adattartalommal, a tárgyhónapot követő hónap 15-éig kell teljesíteni. Az OEP területi igazgatási szervei az adatszolgáltatás kinyomtatott és cégszerűen aláírt példányát, valamint a jogerős határozatokat a tárgyhónapot követő hónap 15-éig küldik meg az illetékes állami adóhatóság részére. Az adatszolgáltatás szerint fennálló követelést az adóhatóság a foglalkoztató pénzforgalmi számláján „táppénz-hozzájárulás adónem” kötelezettségként írja elő.
R. 5/B. §29 (1)30 Ha a biztosított magánnyugdíjpénztár tagja, és a tagdíjfizetési kötelezettségének kezdő napjától a Tbj. 19. §-a (2) bekezdésének a) pontja szerinti nyugdíjjárulékot fizet, akkor a tárgyévtől eltérő időszakra vonatkozó nyugdíjjárulékot, valamint tagdíjat a foglalkoztató az Art. szabályai szerint önellenőrzéssel helyesbíti. Az önellenőrzést a foglalkoztató a magán-nyugdíjpénztári tagság tényének tudomására jutását (igazolását) követő hónap 12. napjáig teljesíti. Ha a foglalkoztató határidőn túl teljesíti az önellenőrzést, a határidő lejártát követő naptól köteles önellenőrzési pótlékot felszámítani és megfizetni.
(2) Az (1) bekezdés szerinti elszámolásra (bevallásra) a foglalkoztató nem kötelezett, ha a biztosított magán-nyugdíjpénztári tagsága a pénztártagság tényének tudomására jutása (igazolása) időpontjában a társadalombiztosítási nyugdíjrendszerbe történő visszalépése miatt már nem áll fenn.
(3)31 Ha a magán-nyugdíjpénztári rendszert önkéntesen választó biztosított járulékköteles jövedelméből a foglalkoztató a járulékfizetési felső határnak megfelelő nyugdíjjárulékot részben vagy egészben levonta és azt a magán-nyugdíjpénztári tagság létesítését megelőzően a Nyugdíjbiztosítási Alap részére megfizette, a Tbj. 19. § (2) bekezdésének a) pontja alapján levont járulékösszeget a Tbj. 19. § (2) bekezdésének b) pontjában, valamint a Tbj. 33. § (1) bekezdésében meghatározott arányban meg kell osztani a biztosítási, illetőleg a tagsági jogviszony időtartamának megfelelően. Az arányos elszámolás elvégzéséhez meg kell állapítani az adott biztosítási jogviszony tárgyévi azon naptári napjainak számát, amely időtartam alatt a biztosított
a) kizárólag a társadalombiztosítási nyugdíjrendszer hatálya alá tartozott és nyugdíjjárulék fizetésére, továbbá
b) a magán-nyugdíjpénztári tagdíjfizetési kötelezettség alá eső időtartam azon naptári napjainak számát, amely alatt a biztosított egyidejűleg nyugdíjjárulék és tagdíj fizetésére volt kötelezett. E napoknak és a járulékfizetési felsőhatár napi összegének a szorzata adja a társadalombiztosítási nyugdíjjárulék, illetőleg a társadalombiztosítási nyugdíjjárulék és a magán-nyugdíjpénztári tagdíjfizetés szempontjából figyelembe vehető felső határt.
Az előzőek szerint megállapított felső határok figyelembevételével kell az arányos elszámolást teljesíteni oly módon, hogy a túlfizetésként jelentkező nyugdíjjárulék összegét az állami adóhatósággal kell az Art. szabályai szerint elszámolni, önellenőrizni és azt tagdíj címén a következő havi bevallásban a Tbj. 50. §-a szerint bevallani és megfizetni.
R. 5/C. §32 (1) A saját jogú nyugdíjas foglalkoztatott, valamint a kiegészítő tevékenységet folytató egyéni és társas vállalkozó a nyugdíjjárulékot a Tbj. 24. §-ának (3) bekezdésében foglaltak szerint megállapított járulékfizetési felső határig fizeti meg. Ha a nyugdíj megállapítására év közben kerül sor, és a nyugdíjas biztosítással járó jogviszonya a nyugdíj megállapítását követően is fennáll, illetve egyéni vagy társas vállalkozói tevékenységét tovább folytatja, a nyugdíjjárulék-fizetési felső határt a nyugdíj megállapításának napjával kezdődően újra meg kell állapítani a Tbj. 24. §-ának (3) bekezdésében foglaltak szerint.
(2) A Tbj. 25. §-ában említett saját jogú nyugdíjas foglalkoztatott a Tbj. 4. §-a f) pontjában meghatározott ellátás megállapításának kezdő napját követően létesített biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonya (vagy az említett ellátás megállapításának kezdő napját megelőzően fennálló jogviszonyában történő továbbfoglalkoztatása) alapján a számára kifizetett járulékalapot képező jövedelem után fizet természetbeni egészségbiztosítási járulékot és nyugdíjjárulékot.
(3) Ha a saját jogú nyugdíjas a Tbj. 4. §-a f) pontjában meghatározott ellátás megállapításának napján vagy azt követően az ellátás megállapításának kezdő napjáig terjedő időszakra vonatkozóan, a megszűnt biztosítással járó jogviszonyára tekintettel kap járulékalapot képező jövedelmet, e jövedelmet a járulékfizetési felső határ számításánál úgy kell figyelembe venni, mintha annak kifizetésére az ellátás megállapításának kezdő napját megelőző napon került volna sor.
R. 5/D. §33 (1)34 A Magyar Honvédség és a rendvédelmi szervek, a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok hivatásos és szerződéses állományú tagjai, valamint a katonai szolgálatot teljesítő önkéntes tartalékos katonák részére a társadalombiztosítási ellátás helyett kifizetett
a)35 pénzbeli ellátást, az egészségbiztosítási pénzbeli ellátás igénybevételére vonatkozó előző évi országos statisztikai átlag, valamint az alapját képező egyéni egészségbiztosítási járulékalaphoz viszonyított átlagos arány alapján, az egyéni egészségbiztosítási járulékalapot alapul véve az OEP-pel a közöttük létrejött megállapodás alapján számolják el,
b) a nyugállományba helyezést követő két hónapra nyugdíj helyett kifizetett juttatás – ideértve a hivatásos állomány tagjának elhalálozása esetén a nyugellátásra jogosult hozzátartozónak nyugdíj, illetőleg árvaellátás helyett kifizetett juttatást is – esetében a jogosultat a külön törvény szerint megillető nyugellátásnak megfelelő összeget az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatósággal (a továbbiakban: ONYF) a közöttük létrejött megállapodás alapján teljesítik.
Az a) pontban meghatározott megállapodásnak megfelelően számított összeget a Magyar Honvédség, a rendvédelmi szervek, valamint a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok a fizetendő társadalombiztosítási járulék csökkentésével az APEH által rendszeresített bevallásban számolják el.
(2)36 A Tbj. 26. §-ának (3) bekezdése szerinti járulékfizetés szempontjából azt a személyt kell egyházi személynek, illetőleg a szerzetesrend tagjának tekinteni, akit az egyház belső törvényeiben és szabályzataiban annak minősít.
(3)37 A Tbj. 18. §-ának (3) bekezdésében meghatározott szolgálati nyugellátás, valamint a szolgálati rokkantsági nyugdíj többletköltségeinek fedezetére az érintett fejezet – Miniszterelnökség Polgári Nemzetbiztonsági Szolgálatok cím, Honvédelmi Minisztérium, Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium, Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium, Pénzügyminisztérium Vám- és Pénzügyőrség Országos Parancsnoksága cím – az éves költségvetési előirányzat 1/12-ed részét havonta utalja át az ONYF részére.
(4)38 A központi költségvetés egészségügyi szolgáltatási járulékfizetés címen
a) 2008-ban a Tbj. 26. §-ának (5) bekezdésében meghatározott személyek 2008. évre tervezett ellátásai, juttatásai, illetve a minimálbér összegének alapulvételével a Tbj.
19. § (1) és (3) bekezdésében 2008-ra meghatározott járulékmértékekkel számított összegnek és az előzőekben említett személyek 2008. évre prognosztizált létszámának egy hónapra eső hányadosával,
b) 2009-től az előző évi egy főre jutó havi egészségügyi szolgáltatási járuléknak a költségvetési évre tervezett inflációval növelt összegével
megegyező kifizetést teljesít személyenként.
(5)39
(6)40 A (3) bekezdésben meghatározott fizetési kötelezettséget a tárgyhónap 12-éig kell megfizetni.
R. 5/E. §41 A Tbj. 26. §-ának (6) bekezdésében meghatározott nyugdíjjárulék, nyugdíjbiztosítási járulék, illetve magánnyugdíjpénztári tagdíj különbözete többletköltségeinek fedezetére a Munkaerőpiaci Alap foglalkoztatási alaprésze szolgál. A Foglalkoztatási Hivatal külön jogszabályban meghatározott eljárás szerint évente intézkedik a tárgyévben teljesítendő, összesített
a) nyugdíjjárulék-, illetve nyugdíjbiztosítási járulék-különbözet Nyugdíjbiztosítási Alap részére, illetve
b) magánnyugdíjpénztári tagdíjkülönbözet érintett magánnyugdíjpénztárak részére
történő átcsoportosításáról.
R. 5/F. §42 Ha a korkedvezményre jogosító munkakörben végzett tevékenység nem áll fenn a teljes időszakban (pl. a teljes naptári hónapban, naptári évben), amelyre a jövedelmet kifizetik vagy juttatják, akkor a korkedvezmény-biztosítási járulék alapjaként a jövedelem (társadalombiztosítási járulékalap) azon időszakra (naptári napokra) jutó arányos részét kell figyelembe venni, amely alatt a biztosított korkedvezményre jogosultságot szerez.
R. 5/G. §43 (1) A Tbj. 25/A. § b) pontja alkalmazásában nem minősül munkaviszonnyal rendelkezőnek a munkavállaló, ha fizetés nélküli szabadságon van.
(2) A Tbj. 25/A. § c) pontja alkalmazásában öregségi nyugdíjkorhatár alatt a hivatásos állomány tagjai esetében a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló törvényben és a Magyar Honvédség hivatásos és szerződéses állományú katonáinak jogállásáról szóló törvényben meghatározott hivatásos szolgálat felső korhatárát kell érteni.
R. 6. § (1)44 A társas, illetve az egyéni vállalkozó járulékfizetési alsó határának kiszámításánál havonta meg kell állapítani, hogy a tárgyév során már kiosztott jövedelem, illetve az elszámolt vállalkozói kivét havi átlagban eléri-e a tárgyév január hónapjától, illetőleg a vállalkozói tevékenység kezdetétől a tárgyhónapig számított, a Tbj. 27. § (1)–(2) bekezdésében és 29. § (1)–(3) bekezdésében meghatározott tevékenységre jellemző keresetet, illetőleg bejelentés teljesítése esetén a minimálbér összegét. Ha a kiosztott jövedelem, illetve vállalkozói kivét havi átlagos összege kevesebb a tevékenységre jellemző keresetnél, illetőleg a minimálbér összegénél, a járulékot a különbözet után is meg kell fizetni.
(2)45 Az átalányadózás szerint adózó egyéni vállalkozó a Tbj. 29. § (1) bekezdése szerinti tárgyhavi társadalombiztosítási járulékfizetési kötelezettségének megállapításához az átalányban megállapított jövedelmet a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény alapján a tárgyhavi bevételéből annak vélelmezett költséghányadának levonásával állapítja meg.
R. 6/A. §46 (1)47 A Tbj. 29/A. §-ának (2) bekezdése értelmében az egyszerűsített vállalkozói adó szabályai szerint adózó (a továbbiakban: eva adózó) egyéni vállalkozó a Tbj. 29. §-a (4) bekezdésének a)–e) pontjaiban meghatározott időtartam alatt nem köteles társadalombiztosítási, valamint egészségbiztosítási és nyugdíjjárulékot (tagdíjat) fizetni a Tbj. 29/A. §-ában meghatározott járulékalap alapján.
(2) Ha az eva adózó egyéni vállalkozó járulékfizetési kötelezettsége a naptári hónap teljes tartamán át nem áll fenn, a járulékfizetési alsó, illetőleg felső határ kiszámítására alkalmazni kell a Tbj. 29. §-a (5) bekezdésének rendelkezéseit, azzal, hogy a minimálbéren az eva adózóra irányadó járulékalapot kell érteni.
(3)48 A Tbj. 29/A. § (3)–(4) bekezdése szerint magasabb összegű járulékalap utáni járulékfizetési kötelezettséget vállaló eva adózó egyéni vállalkozó köteles az (1) bekezdés szerinti csökkentés alapjául szolgáló körülmények fennállását igazoló okmányokat az Art. szerinti elévülési időn belül megőrizni.
(4) Ha az egyéni vállalkozó eva alanyisága év közben megszűnik, a járulékokat a megszűnés hónapjáig a nyilatkozatában vállalt járulékalap napi arányosítással számított összege után fizeti meg.
R. 6/B. §49 (1) A Tbj. 5. §-ának (3) bekezdése szerint biztosított a külföldi illetőségű személytől kapott járulékalapot képező jövedelem kifizetését, juttatását követő hónap 5. napjáig az átvállalt járulékok (tagdíj) megfizetéséhez és bevallásához szükséges adatokat, a jövedelem kifizetésének (juttatásának) időpontját és a személyi azonosításra alkalmas adatait közli a foglalkoztatóval.
(2)50 A Tbj. 5. §-ának (3) bekezdése szerinti biztosított által fizetendő 24 százalék nyugdíj-biztosítási járulékot és a 9,5 százalék – magán-nyugdíjpénztári tagság esetén 1,5 százalék – nyugdíjjárulékot az állami adóhatóság Nyugdíjbiztosítási Alapot megillető bevételek számlájára, a Tbj. 19. § (1) és (3) bekezdésében meghatározott mértékű egészségbiztosítási és munkaerő-piaci járulékot az állami adóhatóság által erre a célra rendszeresített beszedési számla javára, a 8 százalék tagdíjat az érintett magán-nyugdíjpénztár részére megnyitott tagdíjbeszedési számlára kell megfizetni.
R. 6/C. §51 A Tbj. 30/A. § (2) bekezdésének alkalmazásában
a) a mezőgazdasági őstermelő havi járulékalapjaként a tárgyévet megelőző évi bevétele 20 százalékának egytizenketted részét,
b) a mezőgazdasági kistermelőre vonatkozó bevételi értékhatár számításánál a tárgyévben érvényes bevételi értékhatárt
kell figyelembe venni.
R. 7. § (1)52 A Tbj. 31. §-ának (5) bekezdésében említett esetben a társas vállalkozó választásáról a tárgyév január 31. napjáig írásban értesíti azokat a társas vállalkozásokat, melyeknek tagjaként biztosításra kötelezett.
(2)53 Abban az esetben, ha a társas vállalkozó többes jogviszonya év közben keletkezik, vagy a Tbj. 31. §-ának (5) bekezdésére figyelemmel választott társas vállalkozói jogviszonya megszűnik, de a többes társas vállalkozói jogviszonya továbbra is fennáll, újra választ, és erről a többi társas vállalkozást, melyeknek tagjaként biztosított a jogviszony keletkezését, illetve megszűnését követő 15 napon belül írásban értesíti.
(3) Ha a társas vállalkozó újabb biztosítással járó társas vállalkozási jogviszonyt létesít, de választási lehetőségét már kimerítette, az újabb vállalkozást a korábbi választásáról tájékoztatnia kell.
R. 7/A. §54 (1)55 A Tbj. 31. §-a szerinti biztosított mindaddig köteles nyugdíjjárulékot (tagdíjat) fizetni, illetőleg a foglalkoztató a járulékalapot képező jövedelmeiből a nyugdíjjárulékot (tagdíjat) levonni, ameddig a biztosított nem nyilatkozik, hogy a járulékalapot képező juttatásai együttesen elérték a Tbj. 24. §-ának (2) bekezdésében meghatározott összeget.
(2)56 Ha az egyidejűleg több biztosítási jogviszonyban álló biztosított a Tbj. 24. §-ának (2) bekezdésében, a Tbj. 27. §-ának (2) bekezdésében, a Tbj. 29. §-ának (3) bekezdésében, illetve a Tbj. 31. §-ának (1) bekezdésében meghatározott magasabb összeg után fizetett egészségbiztosítási és nyugdíjjárulékot (tagdíjat), a járulékkülönbözetet el kell számolni, és azt részére vissza kell fizetni. Az egyik biztosítási jogviszony megszűnése esetén az elszámolási és visszafizetési kötelezettség azt a foglalkoztatót terheli, amelynél a biztosított biztosítási jogviszonya a naptári évben továbbra is fennáll.
(3)57 Ha az egyidejűleg fennálló biztosítási jogviszonyok azonos időben szűnnek meg, vagy még a naptári év utolsó napján is fennállnak, az elszámolási és a visszafizetési kötelezettség azt a foglalkoztatót terheli, amelyiknél magasabb volt a járulékalapot képező jövedelem. A naptári évi összeghatár megállapításánál – a naptári éven belül – az egyidejűleg fennálló (fennállt) biztosítással járó jogviszonyok esetében is csak azokat a naptári napokat lehet figyelembe venni, amely napokra a biztosítottnak járulékalapot képező jövedelme volt. Az igazolást a biztosítottnak ahhoz a foglalkoztatóhoz kell benyújtania, amelyik a járulékkülönbözet elszámolására és visszafizetésére kötelezett. A foglalkoztató az igazolás kézhezvételét követő 15 napon belül köteles a járulékkülönbözetet elszámolni és a biztosítottnak visszafizetni, továbbá ennek tényét a nyilvántartásba bejegyezni.
(4)58 Ha az egyéni vállalkozó egyidejűleg több, egyéb biztosítással járó jogviszonyban is áll, az (1)–(3) bekezdés alkalmazása szempontjából a foglalkoztatóra előírt kötelezettségek azt a foglalkoztatót terhelik, ahol az egyéni vállalkozó foglalkoztatása a heti 36 órát eléri. Ennek hiányában az egyéni vállalkozó Art 30. § (2) bekezdésének rendelkezései szerint számol el.
(5)59 A Tbj. 31. §-ának alkalmazásában további jogviszonynak kell tekinteni azt a jogviszonyt, amely a jövedelem juttatója és a biztosított között a biztosítottnak egy másik foglalkoztatónál fennálló biztosítási jogviszonyára tekintettel juttatott jövedelem megszerzésével jött létre és keletkezett járulékfizetési kötelezettség.
R. 7/B. §60 (1) Ha az egyidejűleg több biztosítási jogviszonyban álló biztosított a Tbj. 24. §-ának (2) bekezdésében, 27. §-ának (2) bekezdésében, 29. §-ának (3) bekezdésében és 31. §-ának (1) bekezdésében meghatározottnál magasabb összeg után fizetett tagdíjat (tagdíj-kiegészítést), a különbözetet a pénztártag nyilatkozata alapján a járulékfizetési felső határ elérését követően tagdíjbevallást és befizetést teljesítő foglalkoztatóknak kell elszámolnia és azt a biztosított részére visszafizetni.
(2)61 A foglalkoztató a tárgyévtől eltérő bevallási időszakra megállapított tagdíjtúlfizetés elszámolása során a Tbj. 31. §-ának (2) bekezdésében előírt igazolás kézhezvételét követő 15 napon belül köteles a tagdíj (tagdíj-kiegészítés) különbözetet a pénztártagnak visszafizetni, és a többletbefizetés (túlfizetés) összegét az Art. szabályai szerinti önellenőrzés és a tagra vonatkozó helyesbítés benyújtása mellett a következő havi tagdíjbefizetésnél elszámolni (a befizetendő tagdíjat a túlfizetés összegével csökkenteni). Tagdíjfizetési kötelezettség hiányában a 21/A. § (3) bekezdése szerint kell eljárni. Az elszámolásra – a 19/A. §-ban foglaltakra is tekintettel – annak a magánnyugdíjpénztárnak a feltüntetésével kerül sor, ahol a pénztártag tagsági jogviszonya az önellenőrzés, helyesbítés benyújtásának időpontjában fennáll.
(3) Ha az egyéni vállalkozó egyidejűleg több, egyéb biztosítással járó jogviszonyban is áll, a foglalkoztatóra előírt kötelezettségek azt a foglalkoztatót terhelik, ahol az egyéni vállalkozó foglalkoztatása a heti 36 órát eléri. Ennek hiányában az elszámolás az egyéni vállalkozót terheli.
R. 7/C. §62 (1)63 A magánnyugdíjpénztár-tag tagdíjfizetési kötelezettsége
a) a Tbj. 4. §-a n) pontjának 2. alpontja szerint tagságra kötelezett pályakezdő első biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonyának kezdő napjával [Mpt. 22. §-a (1) bekezdésének a) pontja], illetőleg a Tbj. 34. §-a (1) bekezdése alapján kötött megállapodásban meghatározott időponttal,
b)64 a Tbj. 4. §-a o) pontjának 2. alpontja szerint a magánnyugdíjpénztárhoz önkéntes döntéssel csatlakozó személy esetében a tagsági jogviszonyának első napjával [Mpt. 22. § (1) bekezdés b) pontja]
kezdődően áll fenn.
(2) Az Mpt. 24. §-ának (4)–(5) bekezdése alapján tagdíjfizetésre kötött megállapodás esetén a tagdíjfizetési kötelezettség a megállapodásban foglaltak szerint áll fenn.
R. 8. §65 (1)66 A nyugellátásra jogosító szolgálati idő és nyugdíjalapot képező jövedelem [Tbj. 34. §-ának (1), (5) és (8) bek.] szerzésére irányuló megállapodás megkötésére a megállapodást kötő személy – kedvezményezett javára kötött megállapodás esetén a kedvezményezett – lakóhelye szerint illetékes Regionális Nyugdíjbiztosítási Igazgatóság, a Magyar Köztársaság területén lakóhellyel nem rendelkező, külföldön élő személy esetében [Tbj. 34. §-ának (5) bek.] a Közép-magyarországi Regionális Nyugdíjbiztosítási Igazgatóság illetékes.
(2)67 A Tbj. 34. §-a (5) bekezdésének b) pontja szerinti megállapodás megkötésére a megállapodást kötő személyre – ha a megállapodást más javára kötik, a kedvezményezettre – irányadó öregségi nyugdíjkorhatár – figyelemmel a korkedvezményre is – betöltése után kerülhet sor.
(3)68 Az egészségügyi szolgáltatás biztosítására kötött megállapodás [Tbj. 34. §-ának (10) bekezdése] megkötésére a REP jogosult.
(4)69 A Tbj. 34. §-ának (10) bekezdésében meghatározott egészségügyi szolgáltatás biztosítására irányuló megállapodás megkötéséhez bemutatandó a kedvezményezett személyazonosságát igazoló okmány, a lakó-, tartózkodási-, illetőleg szálláshelyet igazoló dokumentum, külföldi állampolgár esetében az idegenrendészeti hatóság által kiadott, tartózkodásra jogosító okmány.
R. 8/A. §70 Megállapodás alapján megfizetett járulékot, magán-nyugdíjpénztári tagdíjat – az Art. szerinti elévülési időn belül – vissza kell fizetni
a) ha a megállapodás nem felel meg a Tbj. 34. § (1), (5) és (8) bekezdésében foglaltaknak (érvénytelen megállapodás), illetőleg
b) arra az időtartamra vonatkozóan, amely időtartamot a nyugellátás megállapításakor szolgálati időként nem vettek figyelembe,
c)71 abban az esetben, ha utólag a megállapodást kötő személy a 9/C. §-ban meghatározott okirattal igazolja, hogy a megállapodás időtartama alatt biztosítotti jogviszonyt eredményező jogviszonyban állt.
R. 9. §72 (1) A kiegészítő tevékenységet folytató társas vállalkozó után a társas vállalkozás a Tbj. 10. § (2) bekezdésében meghatározott időtartam alatt köteles egészségügyi szolgáltatási járulékot fizetni.
(2)73
R. 9/A. § (1)74 A biztosított a magánnyugdíjpénztárhoz való csatlakozása visszavonásáról illetőleg a társadalombiztosítási nyugdíjrendszerbe történő visszalépéséről szóló nyilatkozatáról az érintett magánnyugdíjpénztár mellett egyidejűleg valamennyi foglalkoztatóját is tájékoztatni köteles. A nyilatkozatban meg kell jelölni a visszalépés, illetőleg a pénztártagság megszüntetésének napját, amely a nyilatkozattétel napjától korábbi időpont nem lehet.
(2)75 A magánnyugdíjpénztár a Tbj. 45. § (4) bekezdésében meghatározott adatszolgáltatást a biztosított lakóhelye szerint illetékes regionális nyugdíj-biztosítási igazgatósághoz nyújtja be, egyidejűleg teljesíti az egyéni számlán jóváírt, tagdíj-kiegészítéssel csökkentett összeg átutalását. A magánnyugdíjpénztár az előírt adatszolgáltatást az Mpt. 24. § (8) bekezdése és 29. § (9) bekezdés b) pontja szerinti átutalás esetén is teljesíti. A PSZÁF gondoskodik az adatszolgáltatás tartalmának és módjának a Pénzügyi Közlönyben, valamint a honlapján történő közzétételéről.
(3) A (2) bekezdés szerint kell eljárni akkor is, ha a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény (a továbbiakban: Tny.) 28. §-ának (2) bekezdése alapján a rokkant, illetőleg a Tny. 44/C. §-ának (1) bekezdése alapján a jogszerző saját döntése szerint az egyéni számláján lévő összeget, illetve a jogszerzőnek a felhalmozási időszakban bekövetkezett halála esetén a hozzátartozó döntése alapján az egyéni számlán a rá eső részt kell átutalni a Nyugdíjbiztosítási Alap javára.
R. 9/B. §76 A rehabilitációs járadékról szóló 2007. évi LXXXIV. törvény alapján folyósított rehabilitációs járadékból levont tagdíjat a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv havonta, az ellátás folyósítását követő hónap 5. napjáig utalja át az érintett magánnyugdíjpénztárhoz, és egyidejűleg közli a tagdíjak elszámolásához szükséges adatokat. Az adatszolgáltatás módjára és tartalmára vonatkozóan a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv a magánnyugdíjpénztárakkal 2008. január 31-éig megállapodást köt.
R. 9/C. §77 A Tbj. 44/C. §-ában meghatározott eljárás során felhasználható minden olyan közokirat és teljes bizonyító erejű magánokirat, valamint minden más, erre alkalmas további bizonyítási eszköz, amely a biztosítással járó jogviszony fennállását, illetve az egészségügyi szolgáltatásra való jogosultságot valószínűsíti.
R. 10. §78 A Tbj. 20. és 24. §-ában foglalt rendelkezések alkalmazása során a minimálbér kétszeresét csökkenteni kell a minimálbér kétszeresének egy naptári napra jutó összege és azon időszak naptári napjai számának szorzatával, amelyre a foglalkoztatottnak járulékalapot képező jövedelme nem volt, így különösen ha táppénzben, baleseti táppénzben, terhességi-gyermekágyi segélyben, gyermekgondozási díjban, gyermekgondozási segélyben részesült vagy fizetés nélküli szabadságon volt. E rendelkezést kell alkalmazni akkor is, ha a biztosítással járó jogviszony hónap közben kezdődött vagy szűnt meg.
R. 10/A. §79
R. 11. §80
R. 12. §81 (1)82
(2)83
R. 13. §84
R. 13/A. §85 (1)86
(2)87
R. 14. §88
R. 15. §89
R. 16. §90 (1) A (2) bekezdésben nem említett esetben a külföldi pénznemben keletkezett bevételből a járulékalapot a Magyar Nemzeti Bank (a továbbiakban: MNB) hivatalos – a jövedelem megszerzésének napját megelőző hónap 15. napján érvényes – devizaárfolyamának alkalmazásával kell forintra átszámítani. Olyan külföldi pénznem esetén, amely nem szerepel az MNB hivatalos devizaárfolyam-lapján, az MNB által közzétett, euróban megadott árfolyamot kell a forintra történő átszámításhoz figyelembe venni.
(2) Az (1) bekezdés rendelkezésétől eltérően, ha a külföldi pénznemben keletkezett bevételből az Szja tv. szerinti adóelőleg-alap számításnál figyelembe vett jövedelem képezi a járulékalapot, a forintra történő átszámítás megegyezik az adóelőleg-alap számításnál figyelembe vett jövedelem megállapításakor az Szja tv. szabályai szerint alkalmazott átszámítással.
R. 17. §91 (1)92 A Tbj. 46. §-ának (1) bekezdése szerinti nyilvántartás tartalmazza a biztosítással járó jogviszony megnevezését, a biztosítási kötelezettség kezdetét, továbbá az igazolás átvételének elismerését.
(2) Igazolásnak minősül a foglalkoztatási jogviszonyra irányuló szerződés, amennyiben az a foglalkoztatás (tevékenység) megkezdésekor a foglalkoztatott részére átadásra került.
R. 17/A. §93
R. 18. §94 (1)95 Az egyéni vállalkozóról és az egyéni cégről szóló 2009. évi CXV. törvény hatálya alá nem tartozó egyéni vállalkozó 15 napon belül köteles bejelenteni a telephelye (állandó lakhelye) szerint illetékes állami adóhatósághoz
a)96 a magán-állatorvosi tevékenység gyakorlására jogosító igazolvány kiállításának, bevonásának, valamint a gyógyszerészi magántevékenység engedélyezésének, megszűnésének időpontját,
b)97 az ügyvéd és az egyéni szabadalmi ügyvivő az ügyvédi, a szabadalmi ügyvivői kamarai tagság kezdetének, megszűnésének, valamint szüneteltetésének időpontját,
c) a közjegyző és az önálló bírósági végrehajtó a szolgálat keletkezésének, megszűnésének időpontját.
A bejelentésnek tartalmaznia kell az egyéni vállalkozó személyi adatait (nevét, leánykori nevét, születési helyét, TAJ-számát, anyjának leánykori nevét), telephelyét (fióktelephelyét, fióktelephelyeit) és állandó lakóhelyét, a vállalkozói igazolványt (engedélyt, jogosítványt) kiadó szerv megnevezését.
(2) Az egyéni vállalkozó, ha
a) a Tbj. 4. §-ának f) pontja szerinti ellátást állapítottak meg részére, illetőleg annak folyósítását megszüntették (szüneteltették), a megállapítás, megszüntetés időpontját követő
b) legalább heti 36 órás munkaviszonyt létesített, vagy ilyen jogviszonya megszűnt, a létesítéstől, a megszüntetésétől számított,
c)98 közép- vagy felsőfokú oktatási intézményben nappali rendszerű oktatás keretében tanulmányokat folytat, a tanulói, hallgatói jogviszonyának kezdő időpontjától számított, illetőleg a vállalkozói tevékenység kezdetét követő
15 napon belül az (1) bekezdésben említett igazgatási szervnél bejelentést tesz.
R. 19. §99 (1)100 A foglalkoztató és a pénztártag (az egyéni vállalkozó pénztártag kivételével) írásban köteles bejelenteni a magánnyugdíjpénztárnak az Mpt. 26. § (5) bekezdése alapján az általa vállalt tagdíjkiegészítés összegét (mértékét) és fizetésének kezdő, valamint a tagdíjkiegészítés vállalása megszűnésének időpontját.
(2)101
(3)102 Az egyéni vállalkozó írásban köteles bejelenteni az érintett magánnyugdíjpénztárnak
a) az Mpt. 26. § (5) bekezdése alapján vállalt tagdíjkiegészítés összegét (mértékét) és fizetésének kezdő, valamint a tagdíjkiegészítés vállalása megszűnésének időpontját,
b) a Tbj. 31. § (4) bekezdés hatálya alá tartozását,
c) az egyszerűsített vállalkozói adó (a továbbiakban: eva) szabályai szerint adózó egyéni vállalkozó eva-alanyiságának kezdetét és megszűnését,
d)103 eva-alanyiság esetén a tevékenységre jellemző keresetnél magasabb járulékalap utáni járulékfizetés vállalását.
(4)104 A nyugellátás szerzése érdekében a Tbj. 34. §-ának (1) bekezdése alapján megállapodás kötését kezdeményező személy nyilatkozik arról, hogy pályakezdőnek minősül-e a Tbj. 4. §-a n) pontjának 2. alpontja szerint. A megállapodás megkötésére a pályakezdő magánnyugdíjpénztári tagsága létrejöttével, a tagsági okirat benyújtása (bemutatása) alapján a 7/C. § (1) bekezdésében meghatározott időponttal kerül sor. A pályakezdővel kötendő megállapodás alapján fizetendő járulék mértéke a tagdíj összegével csökkentett összegben kerül megállapításra.
(5)105 Az (1) és (3) bekezdésben meghatározott, írásban történő kötelezettségvállalásnak minősül a tagdíj-kiegészítés Tbj. 50. §-a szerinti bevallása is, melynek alapján a Tbj. 51. § (9) bekezdésében foglalt kötelezettség a vállalás megszűnésének bejelentéséig fennáll.
(6)106
R. 19/A. §107 (1) Az egyik magánnyugdíjpénztárból a másik magánnyugdíjpénztárba átlépett pénztártagra (a továbbiakban: átlépett pénztártag) az átlépés napjával kezdődő bevallási időszak(ok)ra vonatkozó tagdíjbevallási és befizetési kötelezettséget, továbbá ezen bevallások helyesbítéseit és önellenőrzéseit, valamint az átlépés napjától kezdődően az átlépés napját megelőző időszakra vonatkozó pótbevallásokat, továbbá az átlépés napját megelőző időszakra vonatkozó bevallások önellenőrzéseit, helyesbítéseit az átvevő pénztár feltüntetésével és annak tagdíjbeszedési-, késedelmi- és önellenőrzési pótlék számlájára kell teljesíteni a Tbj. 50. §-ban foglaltak szerint.
(2) Az (1) bekezdésben foglaltaktól eltérően, az átlépés napját megelőző bevallási időszakra vonatkozó bevallások önellenőrzéseit és helyesbítéseit, és az átlépés napját megelőző időszakra vonatkozó pótbevallásokat, ha azok benyújtására az átlépés napját megelőzően, illetve az átlépés napját magában foglaló hónapban kerül sor, még az átadó pénztár feltüntetésével, annak tagdíjbeszedési-, késedelmi- és önellenőrzési pótlék számlájára kell teljesíteni a Tbj. 50. §-ban foglaltak szerint.
R. 20. §108 (1) A magánnyugdíjpénztár az Art. 52. § (7) bekezdésében meghatározott, az állami adóhatóság által teljesített adatszolgáltatás és a tagdíj (késedelmi pótlék, önellenőrzési pótlék) átutalás adatait a bevallási időszakra pénztáranként, az adott foglalkoztató és a foglalkoztatóhoz tartozó tagok vonatkozásában az adatszolgáltatás beérkezését követő hónap utolsó napjáig egyezteti.
(2) A magánnyugdíjpénztár a Tbj. 51. § bekezdése szerinti egyeztetés lefolytatása iránti kérelemben az állami adóhatóságot keresi meg, ha a saját nyilvántartása, az adóhatóság adatszolgáltatása és a tagdíjfizetés között eltérést, vagy a bevallási kötelezettség téves, hibás vagy hiányos teljesítését állapítja meg, továbbá ha a nála nyilvántartott pénztártagra a tárgyévre vonatkozóan vagy a tárgyévben adatszolgáltatás, valamint befizetés sem érkezett, és ennek oka a pénztárnál nem ismert.
(3) A pénztári megkeresésnek tartalmaznia kell:
a) a megkereső magánnyugdíjpénztár adatait (nevét, címét, kódját, az ügyintéző nevét, telefonszámát),
b) a bevallásra kötelezett nevét, címét, azonosító adatait (székhely, telephely, adószám),
c) a magánnyugdíjpénztár-tagok nevét, azonosító adatait (adóazonosító jel, anyja neve, születési idő), a tagsági jogviszony kezdő időpontját az adott pénztárnál,
d) a mulasztásnak, illetőleg a hibának, hiányosságnak a megjelölését, amire a megkeresés irányul,
e) annak az időszaknak a megjelölését, amelyre a bevallások benyújtását elmulasztották vagy a pénztári nyilvántartások szerint hibás bevallást nyújtottak be, illetőleg azokat a tényeket, körülményeket, amelyekre a bevallás hibáját, hiányosságát alapozzák,
f) azt a körülményt, ha a pénztártagra vonatkozóan a tárgyévre vagy a tárgyévben sem adatszolgáltatás, sem befizetés nem érkezett,
g) minden olyan tényt, körülményt, amely a hatósági eljárás lefolytatásához szükséges.
(4) A megkeresést a magánnyugdíjpénztár az (1) bekezdés szerint a pénztárnál lefolytatott egyeztetést követően – a (3) bekezdés f) pontjában foglalt eset kivételével – havonta, az adatátadás módjára kötött megállapodásban foglaltaknak megfelelően elektronikus úton küldi meg az adóhatóságnak, az egyeztetett időszakban feltárt hiba, hiányosság esetén az egyeztetést követő hónap utolsó napjáig.
(5)109 Az adóhatóság a pénztári megkeresés alapján lefolytatott egyeztetés eredményéről értesíti a pénztárat. Amennyiben a pénztári megkeresés alapján az egyeztetés nem vezet eredményre, az adóhatóság az Art. szerinti eljárást folytatja le.
(6)110 Ha a pénztár részére – más pénztárnál fennálló tagsági jogviszonyra tekintettel – tévesen érkezik bevallási adatszolgáltatás az adóhatóságtól, a pénztár a Pénztárak Központi Nyilvántartásával (a továbbiakban: PKN) történt egyeztetést követően a (2)–(4) bekezdésben foglaltak szerinti megkeresésben értesíti az adóhatóságot. Az értesítés alapján az állami adóhatóság a bevallás helyesbítésére szólítja fel a foglalkoztatót. A megkeresésben fel kell tüntetni a pénztártag nevét és adóazonosító jelét, a foglalkoztató nevét, adószámát és azt a bevallási időszakot, amelyre a téves bevallás vonatkozott, továbbá meg kell nevezni azt a magánnyugdíjpénztárt, ahol a pénztártagság a PKN adatai alapján fennáll. A foglalkoztató helyesbítése, önellenőrzése alapján megállapított tagdíjtúlfizetés összegét a magánnyugdíjpénztár az adóhatóság értesítése alapján visszautalja a Magyar Államkincstár által vezetett, erre a célra megnyitott technikai számlára, és közli a jogosult pénztár adatait. Az adóhatóság a foglalkoztató kérelmére (átvezetési kérelem) intézkedik a tagdíjtúlfizetés összegének a jogosult pénztár részére történő átutalásáról.
(7)111
(8)112 A pénztár évente egy alkalommal, a tárgyévre vonatkozóan a tárgyévet követő év május 31-éig köteles a tagok egyéni számláit felülvizsgálni. Azokra a bevallási időszakokra vonatkozóan, amelyekre sem adatszolgáltatás, sem befizetés nem érkezett, és a korábbi adatszolgáltatás alapján nem állapítható meg a tagdíjfizetést megalapozó jogviszony megszűnése, a pénztár a felülvizsgálatot követő 30 napon belül a (3)–(4) bekezdésben foglaltak szerinti megkeresést küld az állami adóhatóság részére.
(9)113 A pénztár legkésőbb a tárgyévet követő év június 30-áig írásban értesítést küld a tagdíjbevallást és befizetést teljesítő foglalkoztatók, egyéni vállalkozók részére a tagdíjfizetési kötelezettség alapján a pénztárhoz befolyt tagdíj összegéről, a bevallási és befizetési adatok részletezésével. Az értesítésben egy teljes évre (12 hónapra) vonatkozó adatokat kell közölni.
(10)114 A pénztár a foglalkoztatói, az egyéni vállalkozói és a mezőgazdasági őstermelői bevallási és befizetési adatokat évente egy alkalommal – a járulék-bevallási gyakoriságnak megfelelő bontásban – az adatátadás módjára kötött megállapodásban foglaltaknak megfelelően, elektronikus úton, az állami adóhatóság által a tárgyévet követő év július 31-éig átadott adatok alapján, a tárgyévet követő év szeptember 30-áig egyezteti az állami adóhatósággal.
(11)115
R. 20/A. §116 (1)117 A Tbj. 50. § (7) bekezdése szerinti átutalással egyidejűleg a Magyar Államkincstár a pénztárak és az állami adóhatóság közötti megállapodásban foglaltaknak megfelelően átadja a pénztár részére a befizetésre vonatkozó pénzforgalmi számlakivonat, csekkes befizetés esetén a postai képfájlokat és a postai analitikus állomány alábbi adatait:
a)118 pénzforgalmi számláról történő utalás esetén
aa) a befizető (foglalkoztató) neve,
ab)119 a befizető pénzforgalmi számlaszáma,
ac)120 a Magyar Államkincstárnál vezetett pénzforgalmi számlára érkezés dátuma,
ad) az átutalás összege,
ae) az utalás hivatkozása, a közlemény rovat adattartalma;
b) postai csekkes befizetés esetén
ba) a befizető neve,
bb) a befizető címe,
bc) a befizető adóazonosítója,
bd) a befizetés összege,
be) a közlemény rovat adattartalma,
bf) a postai befizetés dátuma,
bg) a képi állomány megküldése.
(2) Ha a pénztár a befizetést az (1) bekezdésben meghatározott bármely adat hiányában nem tudja azonosítani, a befizetés azonosítása céljából az adatátadás módjára kötött megállapodásban foglaltaknak megfelelően elektronikus úton haladéktalanul megkeresi az adóhatóságot. Az adóhatóság haladéktalanul tájékoztatja a pénztárat a befizető általa nyilvántartott és az Art. 52. § (7) bekezdése szerint közölhető azonosító adatairól.
R. 21. §121 (1)122 Az állami adóhatóság a magánnyugdíjpénztár 20. § (4) és (8) bekezdésében meghatározott megkeresése alapján a foglalkoztató, egyéni vállalkozó tagdíjbevallási és tagdíjfizetési kötelezettsége tekintetében az egyeztetés eredménytelensége esetén vizsgálatot tart és lefolytatja az Art. szerinti eljárást, valamint annak eredményéről értesíti a pénztárat. Mulasztás megállapítása esetén határozatában a követelés jogosultjaként az eljárást kezdeményező magánnyugdíjpénztárat jelöli meg. Az adóhatóság a határozatához mellékeli a megállapítás alapját képező egyénenkénti tagdíj- és a késedelmi pótlék kimutatást havi bontásban.
(2) Az állami adóhatóság által lefolytatott eljárás eredményeként megállapított elmaradt járulék-, illetőleg magán-nyugdíjpénztári tagdíjkövetelés kapcsán befolyt összeget a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai és az érintett magánnyugdíjpénztárak között a követelés arányában osztja meg.
(3) Az állami adóhatóság a követelés (tartozás) megtérült összegét a megtérüléstől számított 5 munkanapon belül átvezeti az érintett magánnyugdíjpénztár Magyar Államkincstárnál vezetett tagdíjbeszedési számlájára. A Magyar Államkincstár a követelés megtérült összegét haladéktalanul átutalja az érintett magánnyugdíjpénztárnak.
(4) Az állami adóhatóság az általa indított végrehajtási eljárásról és annak eredményéről, a felszámolási eljárás során a pénztár képviseletében benyújtott hitelezői igényről, a behajtott tagdíj, késedelmi pótlék és önellenőrzési pótlék összegéről, továbbá a behajthatatlan tagdíjtartozás tényéről és összegéről havonta az adatátadás módjára kötött megállapodásban foglaltaknak megfelelően elektronikus úton értesíti az érintett magánnyugdíjpénztárat. Felszámolási eljárás esetén a behajthatatlanság tényét a bíróság felszámolási eljárást befejező jogerős végzése, illetőleg a felszámoló által adott nyilatkozat alapján a pénztár állapítja meg.
(5)123 Ha az állami adóhatóság megállapítja, hogy a tagdíj és a késedelmi pótlék (önellenőrzési pótlék) számlán tartozás és túlfizetés is mutatkozik, az egyes számlák közötti rendezés, átvezetés érdekében nyilatkozatra szólítja fel a befizetésre kötelezettet. Ha a foglalkoztató a felszólításra az adott határidőn belül nem válaszol, az adóhatóság az adónemek közötti, hivatalból történő átvezetésről értesíti a magánnyugdíjpénztárt. Az értesítés alapján a magánnyugdíjpénztár az egyik számlán lévő túlfizetést a másik számlán lévő tartozás rendezésére átvezeti.
(6)124 A Tbj. 54. § (2) bekezdés a) pontja szerint hozott jogerős határozatot az OEP – a követelés- és az igényérvényesítésre meghatározott határidőre is figyelemmel – közli a nyugdíjbiztosítási igazgatási szervvel. A Tbj. 54. § (2) bekezdés b) pontja alapján hozott jogerős határozatot az állami adóhatóság közli az egészségbiztosítási és nyugdíjbiztosítási igazgatási szervvel.
R. 21/A. §125 A Magyar Államkincstár által vezetett, magánnyugdíjpénztáranként megnyitott tagdíjbeszedési-, késedelmi- és önellenőrzési pótlék számlákra teljesített téves befizetés összegét a foglalkoztató az Art. szabályai szerint az adóhatóságtól kérheti vissza. A magánnyugdíjpénztár a téves befizetés összegét az adóhatóság adatszolgáltatása alapján 8 napon belül visszautalja a Magyar Államkincstár által vezetett, erre a célra megnyitott technikai számlára.
(2) A tárgyévre vonatkozó, és a tárgyhavi tagdíj-kötelezettséget meghaladó tagdíjtúlfizetés összegét az állami adóhatóság adatszolgáltatása alapján a magánnyugdíjpénztár 8 munkanapon belül visszautalja a Magyar Államkincstár által vezetett, erre a célra megnyitott technikai számlára. A tagdíjtúlfizetés kiutalásáról az adóhatóság az Art. szabályai szerint intézkedik.
(3) A tárgyévtől eltérő – legkorábban a 2007. január 1-jét követő – bevallási időszakra megállapított tagdíjtúlfizetés elszámolása során, a túlfizetés összegét a magánnyugdíjpénztár a foglalkoztató rendelkezése és az adóhatóság adatszolgáltatása alapján 8 munkanapon belül visszautalja a Magyar Államkincstár által vezetett erre a célra megnyitott technikai számlára. A tagdíjtúlfizetés kiutalásáról az adóhatóság az Art. szabályai szerint intézkedik.
R. 21/B. §126 A magán-nyugdíjpénztári tagdíjjal összefüggő késedelmi pótlék és önellenőrzési pótlék egyéni számlára történő elszámolására a tagdíj elszámolására vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni azzal, hogy az adózói szinten kimutatásra kerülő pótlékokat a késedelemmel érintett bevallásban, önellenőrzésben szereplő pénztártagok között tagdíjnagyságuk arányában kell elszámolni.
R. 21/C. §127 (1)128 A társadalombiztosítási kifizetőhellyel rendelkező foglalkoztató – a helyi önkormányzati kör kivételével – az általa kifizetett ellátások összegét a REP-nél igényelheti.
(2)129 Az elszámolást a REP részére kell megküldeni. A REP az adatokat felülvizsgálja és az elszámolás beérkezését követő 5 munkanapon belül rendelkezik a táppénz-hozzájárulással csökkentett összeg megtérítéséről.
(3)130 A helyi önkormányzatoknál és intézményeiknél kifizetett ellátások fedezetének igénylése és elszámolása a Magyar Államkincstár területi igazgatóságainak adatszolgáltatási kötelezettségére vonatkozó – a külön jogszabályban meghatározott – szabályok szerint történik.
(4)131 A társadalombiztosítási kifizetőhelyet működtető foglalkoztató a biztosítottak pénzbeli ellátásának fedezete érdekében az egészségbiztosítási igazgatási szerv által folyósított pénzösszeg fogadása és kezelése céljából hitelintézetnél számlát nyithat. E számlára csak az előzőekben meghatározott jogcím alapján teljesíthető utalás. A számlán elhelyezett pénzösszegből csak az ellátás kifizetése, illetőleg az esetleges téves átutalás visszafizetése teljesíthető. A számla megnyitása kötelező, ha a kifizetőhely gazdálkodási körülményeinek figyelembevételével megalapozottan feltehető, hogy ellene a harmadik személyekkel szemben fennálló tartozása miatt végrehajtási eljárás indul.
R. 22. § (1)132 A Magyar Államkincstár Regionális Igazgatósága a Tbj. 44/A. § (1) bekezdésében meghatározott ellátásban részesülő személyeket az OEP-nek jelenti be. Az adatok átadásának módjáról a Magyar Államkincstár az OEP-pel köt megállapodást.
(2)133 A települési önkormányzat jegyzője a Tbj. 44/A. § (2) bekezdésében meghatározott ellátásban részesülő, vagy szociálisan rászorult személyeket a REP-nek jelenti be.
(3)134 A bejelentésre kötelezett a Tbj. 44/A. § (3) bekezdésének a)–d) pontjában említett személyeket a REP-nek, az e)–f) pontban említett személyeket az OEP-nek jelenti be.
(4)135 A Tbj. 16. § (1) bekezdésének j) pontjában meghatározott személy a Tbj. 44/A. § (5) bekezdésében meghatározott bejelentést a REP-nek teljesíti, egyidejűleg az Országos Rehabilitációs és Szociális Szakértői Intézet szakvéleményével igazolja jogosultságát. A Tbj. 16. § (1) bekezdésének k) és s) pontjában említett személy a bejelentést a REP-nek teljesíti.
(5)136 Az APEH az Art. 16. § (4) bekezdésében előírt bejelentés teljesítésére a Magyar Honvédséggel, a rendvédelmi szervekkel a szolgálati viszonyban állók vonatkozásában, valamint a polgári nemzetbiztonsági szolgálattal megállapodást köt.
(6)137 A Tbj. 44/A. § (4) bekezdésében meghatározott ellátásban részesülő személyekre vonatkozó bejelentés teljesítésének módjáról az ONYF és az OEP megállapodást köt.
(7)138 Az (1)–(3) bekezdés szerinti bejelentést elektronikus úton vagy gépi adathordozón, a (4) bekezdés szerinti bejelentést az erre a célra rendszeresített nyomtatványon kell teljesíteni.
(8)139 Az OEP a nyilvántartása szerint taj-számmal rendelkező személyek természetes személyazonosító adatairól, lakcíméről, taj-számáról, valamint azok változásáról adatot szolgáltat az ONYF-nek. Az adatok átadásának módjáról az OEP és az ONYF megállapodást köt.
(9)140 Az egészségügyi szolgáltatásra való jogosultság megállapítása érdekében a Tbj. 39. §-ának (2) bekezdése szerint járulékfizetésre kötelezett személyekre vonatkozó adatok átadásának módjáról az állami adóhatóság és az OEP megállapodást köt.
(10)141 Az OEP a Tbj. 54. § (2) bekezdésének a) pontja és (3) bekezdése szerinti ellenőrzése során a biztosítási jogviszony utólagos megállapításáról vagy törléséről határozatot hoznak, ha a járulék utólagos megállapítására elévülés miatt részben vagy egészben már nincs lehetőség.
R. 23. §142 (1) A 24–27/B. § rendelkezéseit
a) a szociális biztonsági rendszereknek a Közösségen belül mozgó munkavállalókra és családtagjaikra történő alkalmazásáról szóló, 1971. június 14-i 1408/71/EGK tanácsi rendelet, a szociális biztonsági rendszereknek a Közösségen belül mozgó munkavállalókra és családtagjaikra történő alkalmazásáról szóló 1408/71/EGK rendelet végrehajtására vonatkozó szabályok megállapításáról szóló, 1972. március 21-i 574/72/EGK tanácsi rendelet, az 1408/71/EGK és az 574/72/EGK rendelet rendelkezéseinek valamely harmadik ország e rendelkezések által pusztán állampolgárságuk okán nem érintett állampolgáraira való kiterjesztéséről szóló, 2003. május 14-i 859/2003/EK tanácsi rendelet,
b) a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról szóló, 2004. április 29-i 883/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet, a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról szóló 883/2004/EK rendelet végrehajtására vonatkozó eljárás megállapításáról szóló, 2009. szeptember 16-i 987/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet
[a továbbiakban a) és b) pont együtt: koordinációs rendeletek] és
c) a Magyar Köztársaság által kötött szociális biztonsági egyezmény (a továbbiakban: egyezmény)
által előírt, az alkalmazandó jog meghatározására irányuló eljárásban kell alkalmazni.
(2) A 26–27/B. § alkalmazásában
a) munkavállaló: a Tbj. 5. § (1) bekezdés a), b), g), h) pontjában és (2) bekezdésében meghatározott jogviszonyban álló személy, a Tbj. szerinti társas vállalkozó, és a külföldi jog szerint annak megfelelő jogviszonyban álló személy,
b) munkaviszony: az a) pont szerinti személy munkavégzésre irányuló jogviszonya,
c) munkáltató: az a) pont szerinti személy foglalkoztatója,
d) önálló vállalkozó: a Tbj. szerinti egyéni vállalkozó, a Tbj. 5. § (1) bekezdés i) pontja szerinti mezőgazdasági őstermelő, és a külföldi jog szerint annak megfelelő személy.
R. 24. §143 (1) A koordinációs rendeletek és az egyezmény rendelkezései szerinti kiküldetés (a továbbiakban: kiküldetés) esetén az alkalmazandó jog meghatározása érdekében a munkáltató – az OEP által erre a célra rendszeresített és honlapján közzétett nyomtatványon – a székhelye szerint illetékes REP-nek az alábbi adatokat szolgáltatja:
a) munkáltató neve (elnevezése), székhelye (lakóhelye), adóazonosító száma,
b) a kiküldött munkavállaló természetes személyazonosító adatai, állampolgársága, lakcíme, taj-száma, a kérelmet benyújtó munkáltatóval fennálló munkaviszony kezdete,
c) a gazdasági tevékenységek statisztikai osztályozása NACE Rev. 2. rendszerének létrehozásáról szóló, 2006. december 20-i 1893/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendeleten alapuló TEÁOR-szám (egyéni vállalkozó esetén szakmakód), amelynek megfelelő tevékenységre a kiküldött munkavállalót a kiküldetés ideje alatt foglalkoztatja,
d) a külföldi vállalkozás (személy) neve és címe, amelynél a kiküldött munkát végez, vagy ennek hiányában a külföldi foglalkoztatás helye (címe), és
e) a kiküldetés tervezett időtartama.
(2) A munkáltató nyilatkozik továbbá arról, hogy
a) a munkavállaló a kiküldetés kezdőnapját megelőzően rendelkezik legalább 30 napi biztosítással,
b) a kiküldetés időtartama alatt folyamatosan fenntartja a munkaviszonyt a kiküldött munkavállalóval,
c) a kiküldetés időtartama alatt is folyamatosan teljesíti a járulékkötelezettségeket,
d) a munkavállalót nem abból a célból küldi ki, hogy egy korábban kiküldött munkavállalót felváltson,
e) a kiküldetési időszak lejártával biztosítja a munkavállaló továbbfoglalkoztatását,
f) a kiküldetés helye szerinti államban a magyarországi tevékenységéhez hasonló, de legalább azzal – a gazdasági tevékenységek statisztikai osztályozása NACE Rev. 2. rendszerének létrehozásáról és a 3037/90/EGK tanácsi rendelet, valamint egyes meghatározott statisztikai területekre vonatkozó EK-rendeletek módosításáról szóló, 2006. december 20-i 1893/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 1. melléklete szerint – azonos nemzetgazdasági ágazatba tartozó tevékenységet folytat,
g) Magyarországon jelentős gazdasági tevékenységet folytat, és
h) belföldön nem csak a vállalat irányításában vagy igazgatásában dolgozó irodai alkalmazottakat foglalkoztat.
(3) A jelentős belföldi gazdasági tevékenység alátámasztására a munkáltató közli
a) külföldi telephellyel rendelkező vállalkozás esetén a kiküldetést megelőző adóévre vonatkozó összes bevételén belül a nem külföldi gazdálkodásból származó összes bevételeit,
b) egyszerűsített beszámoló készítésére kötelezett gazdálkodó, egyéni vállalkozó, bevételi nyilvántartást vezető egyszerűsített vállalkozói adó hatálya alá tartozó adóalany esetén az előző adóévi összes bevételén belül a belföldi tevékenységből származó összes bevételeit.
R. 25. §144 (1) Kiküldetésnél a magyar jog alkalmazandó jogként való meghatározásának feltétele, hogy a kiküldő munkáltató jelentős gazdasági tevékenységet folytasson belföldön.
(2) Jelentős belföldi gazdasági tevékenység akkor áll fenn, ha
a) a munkáltató vállalja, hogy a kiküldetés teljes időtartama alatt a belföldi és a külföldi gazdasági tevékenység (termelés, forgalmazás és egyéb szolgáltatói tevékenység) folytatása során foglalkoztatott munkavállalók átlagos állományi létszámán belül a belföldön foglalkoztatottak aránya eléri, vagy
b) a 24. § (3) bekezdés a) pontjában említett nem külföldi gazdálkodásból származó bevétel vagy a 24. § (3) bekezdés b) pontjában említett belföldi tevékenységből származó bevétel összes bevételen belüli aránya elérte
a 25 százalékot.
(3) A magyar jog alkalmazandó jogként meghatározható – a (2) bekezdésben meghatározott feltételek hiányában – akkor is, ha a munkáltató olyan tényeket, körülményeket igazol, amelyből a jelentős belföldi gazdasági tevékenység valószínűsíthető (így különösen, ha a vállalkozás belföldön folyamatos termelőtevékenységet végez).
(4) A jelentős gazdasági tevékenységgel kapcsolatos feltételt teljesítettnek kell tekinteni akkor is, ha a munkáltató
a) legalább 25 százalékos tulajdoni hányaddal rendelkezik egy olyan vállalkozásban, amelynél teljesül a jelentős gazdasági tevékenység feltétele, vagy
b) a munkáltató jogelődje teljesíti a jelentős gazdasági tevékenység feltételét.
(5) Nem kell a jelentős gazdasági tevékenységet vizsgálni, ha a munkáltató a munkavállalót a számvitelről szóló törvény szerinti kapcsolt vállalkozásához küldi ki.
(6) Nem állapítható meg a magyar jog alkalmazandó jogként, ha
a) a foglalkoztató
aa) a cégbíróság által jogerősen be nem jegyzett előtársaság, vagy
ab) a kiküldetés teljes időtartama alatt csak olyan munkavállalókat foglalkoztat belföldön, akik a cég irányításával vagy adminisztratív tevékenységével kapcsolatos feladatokat látnak el, vagy
b) a munkavállaló
ba) nem rendelkezik a kiküldetés kezdőnapját megelőzően legalább 30 napi biztosítással,
bb) munkaviszonyának létesítésére azért került sor, hogy a kiküldetés helye szerinti államban a munkáltató által korábban kiküldött munkavállalót felváltson,
bc) korábban ugyanabban az államban volt – a koordinációs rendeletekben, illetve egyezményben – a kiküldetésre meghatározott leghosszabb időtartamig kiküldött, és a korábbi kiküldetés lejártától nem telt el 60 nap, vagy
bd) kiküldetésére azért kerül sor, hogy a kiküldetés helye szerinti vállalkozás a munkavállalót egy másik vállalkozás rendelkezésére bocsássa, vagy másik tagállamba küldje tovább.
R. 26. §145 (1) Ha az önálló vállalkozó belföldön folytatott vállalkozói tevékenységét átmenetileg a koordinációs rendeletek hatálya alá tartozó másik tagállamban vagy egyezményben részes másik államban (a továbbiakban együtt: másik állam) folytatja, a magyar jog alkalmazásának meghatározása érdekében választása szerint a lakóhelye, tartózkodási helye vagy vállalkozásának székhelye szerint illetékes REP-nek – az OEP által erre a célra rendszeresített és honlapján közzétett nyomtatványon – az alábbi adatokat szolgáltatja:
a) természetes személyazonosító adatai, állampolgársága, lakcíme, taj-száma, vállalkozásának nyilvántartási száma,
b) a gazdasági tevékenységek statisztikai osztályozása NACE Rev. 2. rendszerének létrehozásáról szóló, 2006. december 20-i 1893/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendeleten alapuló TEÁOR-számokból képzett szakmakód, amelynek megfelelő tevékenységet a másik államban folytat,
c) annak a külföldi vállalkozásnak (személynek) a neve és címe, amelynél munkát végez, vagy ennek hiányában a külföldön folytatott tevékenység helye (címe), és
d) a másik államban történő munkavégzés tervezett időtartama.
(2) A koordinációs rendeletekben, illetve egyezményben előírt feltételek teljesítése esetén a REP alkalmazandó jogként meghatározza a magyar jogot és ezt igazolja.
R. 27. §146 (1) Ha a munkavállaló, az önálló vállalkozó belföldi munkavégzése mellett, azzal egyidejűleg munkavállalóként vagy önálló vállalkozóként másik államban is végez munkát, a koordinációs rendeletek vagy az egyezmény rendelkezései alapján a magyar jog alkalmazásának meghatározása érdekében választása szerint a lakóhelye, tartózkodási helye vagy munkáltatójának székhelye szerint illetékes REP-nek – az OEP által erre a célra rendszeresített és honlapján közzétett nyomtatványon – az alábbi adatokat szolgáltatja:
a) természetes személyazonosító adatai, állampolgársága, lakcíme, taj-száma, az önálló vállalkozó nyilvántartási száma,
b) a munkáltató(k) neve (elnevezése), székhelye (lakóhelye), adóazonosító száma,
c) a gazdasági tevékenységek statisztikai osztályozása NACE Rev. 2. rendszerének létrehozásáról szóló, 2006. december 20-i 1893/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendeleten alapuló TEÁOR-szám vagy szakmakód, amelynek megfelelő tevékenységet végez a munkavállaló a külföldi munkáltató részére, illetve amelynek megfelelő tevékenységet végez az önálló vállalkozó a másik államban,
d) ha a munkavállaló belföldön és a másik államban is munkavállaló, a belföldi és külföldi munkaviszonyához kapcsolódó munkaidő mértéke és munkabér (egyéb díjazás) összege, és azok egymáshoz viszonyított aránya, és
e) ha az önálló vállalkozó belföldön és a másik államban is önálló vállalkozó, a belföldön és külföldön elért vállalkozói bevétel összege, és azok egymáshoz viszonyított aránya.
(2) Az (1) bekezdés szerinti adatok igazolására a munkavállalónak csatolnia kell a másik államban teljesítendő munkavégzés alapjául szolgáló, a munkavégzésre irányuló jogviszony létesítéséről szóló szerződést, az önálló vállalkozónak az e tevékenysége folytatásához szükséges, vagy arra való jogosultságot igazoló okiratot.
(3) Ha a munkavállaló, az önálló vállalkozó belföldön és a másik államban is munkavállaló, illetve önálló vállalkozó, a magyar jog alkalmazásának megállapítására a belföldön fennálló lakóhely alapján akkor kerülhet sor, ha
a) a munkavállaló belföldön fennálló munkaviszonyához kapcsolódó munkaidő vagy munkabér (egyéb díjazás) eléri az összes munkaidő, illetve munkabér (díjazás) 25 százalékát,
b) az önálló vállalkozó belföldön elért bevétele eléri az összes vállalkozói bevételének 25 százalékát.
R. 27/A. §147 (1) Ha a REP alkalmazandó jogként a magyar jogot megállapítja, erről – az erre irányuló kérelem benyújtásától számított 22 munkanapon belül – hatósági bizonyítványt (a továbbiakban: igazolás) állít ki, és meghatározza annak időbeli hatályát és feltételeit. Az igazolás tanúsítja, hogy a munkavállaló, önálló vállalkozó a másik államban történő munkavégzése idején is a magyar társadalombiztosítási jogszabályok hatálya alatt áll.
(2) Ha a korábbi kiküldetés lejártát követő 60 napon belül a munkáltató ugyanazon munkavállalóját ugyanazon államba kívánja kiküldeni, a magyar jog akkor alkalmazható az újabb kiküldetésre, ha annak időtartama a korábbi kiküldetéssel együtt sem haladja meg a koordinációs rendeletekben, illetve az egyezményben meghatározott leghosszabb időtartamot.
(3) Ha a kiküldetés legfeljebb 2 hónapig megszakad, azt továbbra is folyamatos kiküldetésnek kell tekinteni.
(4) Ha a koordinációs rendeletek szerinti kiküldetés egymást követően több államba történik, az alkalmazandó jog elbírálása és az igazolás kiállítása államonként külön-külön történik.
(5) Ha az alkalmazandó jog meghatározásának és az arról szóló igazolás kiadásának alapjául szolgáló körülményekben olyan változás következik be, amely miatt a biztosítási kötelezettség már nem áll fenn, vagy nem a magyar jog alapján áll fenn, vagy pedig érinti az igazolás hatályát (így különösen, ha a kiküldetés tervezett időtartama alatt a munkaviszony szünetel vagy megszűnik, vagy az önálló vállalkozó másik államban folytatott tevékenységét megszünteti), erről a munkáltató és a munkavállaló, illetve az önálló vállalkozó haladéktalanul tájékoztatja a REP-et, amely az igazolást a változás napjától hatálytalanítja.
(6) Ha a REP hivatalból megállapítja, hogy a magyar jog alkalmazásának feltételei az igazolás kiadását követően már nem teljesülnek vagy eleve nem álltak fenn, az igazolást módosítja, vagy visszavonja, és kezdeményezi a másik állambeli biztosítási kötelezettség megállapítását.
R. 27/B. §148 (1) A koordinációs rendeletekben és az egyezményben meghatározott szabályok alóli kivétel megállapítását a munkáltató és a munkavállaló, illetve az önálló vállalkozó az OEP-től kérheti.
(2) A kivétel megállapításának akkor lehet helye, ha
a) a kiküldetés, illetve az önálló vállalkozó átmeneti külföldi tevékenységének időtartama előre láthatóan meghaladja a koordinációs rendeletben, illetve az egyezményben meghatározott leghosszabb időtartamot,
b) kivétel megállapítása hiányában a munkavállalóra, önálló vállalkozóra egyszerre több állam jogát kellene alkalmazni, vagy
c) olyan egyéb, különös méltánylást érdemlő körülmény áll fenn, amely indokolttá teszi a kivétel megállapítását.
(3) A kérelmező a kérelem benyújtásával egyidejűleg igazolja azokat a tényeket, körülményeket, amelyekre tekintettel a kivétel megállapítását kéri.
R. 28. § (1)149 Ez a rendelet – a (2) bekezdésben foglalt eltéréssel – 1998. január 1-jén lép hatályba.
(2) A 3–4. §-ok felhasználási szerződésre vonatkozó rendelkezései 1997. december 13-án lépnek hatályba azzal, hogy a biztosítás 1997. december 12-ét követő időtartamra vonatkozó elbírálásánál e rendelet rendelkezéseit kell alkalmazni akkor is, ha a felhasználási szerződés megkötésére az említett időpontot megelőzően került sor.
(3)150
(4) E rendelet szabályait az 1997. évi LXXIV. törvény hatálya alá tartozó munkáltatók esetében nem kell alkalmazni.
(5) A Tbj. alkalmazásában a gyermekgondozási segély összege alatt a 10/1982. (IV. 16.) MT rendelet alapján folyósított gyermekgondozási segély esetén a jövedelempótlékkal növelt összeget kell érteni.
(6)151 A 19. § szerinti adatszolgáltatási és megfizetési kötelezettséget a TÁH számfejtési körébe tartozó önkormányzatok és intézményeik vonatkozásában a TÁH-ok teljesítik.
R. 29. §152 (1)153 A foglalkoztató által külföldön foglalkoztatott biztosított esetében a foglalkoztatás 1996. december 31-e és 1999. január 1-je közötti időtartamának szolgálati időként történő elismerésére a megállapodás megkötésére irányuló kérelmet a foglalkoztató székhelye szerint illetékes nyugdíjbiztosítási igazgatási szervnél előterjeszteni. A kérelemben nyilatkozni kell arra vonatkozóan, hogy a foglalkoztató mely személy(ek) után, milyen időtartamra (naptári évre, évekre, hónapra, hónapokra, napra, napokra) kívánja a megállapodást megkötni, illetőleg vállalni a nyugdíjbiztosítási és a nyugdíjjárulék megfizetését. Az előterjesztett kérelemben közölni kell
a)154 a foglalkoztató nevét, címét, székhelyét (telephelyét), pénzforgalmi számlaszámát (törzsszámát), a társadalombiztosítás kifizetőhely működésének tényét,
b) a biztosítottak személyi adatait [TAJ szám, születési év, hónap, nap, neve (előző név), leánykori neve, anyja neve, születési helye], a fennálló (fennállt) biztosítási jogviszony időtartamát, ezen időtartamon belül a külföldi foglalkoztatás idejét és tényét, alkalmazásának minőségét,
c) személyekként mely ,,tól–ig'' terjedő időtartamra [évre (évekre), hónapra (hónapokra), napra (napokra)] vonatkozóan kéri a megállapodás megkötését,
d) a külföldön foglalkoztatott biztosított(ak) munkaszerződésében meghatározott személyi alapbérét.
(2) Az (1) bekezdésben megjelölt adatokat közölni kell a biztosított által előterjesztett kérelemben is, a foglalkoztató igazolásának egyidejű benyújtásával.
(3) A nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv a megállapodás megkötése és a befizetett nyugdíjbiztosítási és nyugdíjjárulék alapján intézkedik a Nyugdíjbiztosítási Egyéni Nyilvántartólap kiállításáról.
(4)155 Ha a megállapodást kötő foglalkoztató, vagy a biztosított a megállapodás alapján vállalt járulékfizetési kötelezettségét az előírt határnapig nem teljesíti, a megállapodás érvénytelenné válik. A járulékfizetés csak akkor tekinthető teljesítettnek, ha a megállapodás szerinti nyugdíjbiztosítási és nyugdíjjárulék megfizetése egyaránt megtörtént.
R. 30. §156 A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény végrehajtásáról szóló 195/1997. (XI. 5.) Korm. rendelet módosításáról szóló 107/2010. (IV. 9.) Korm. rendelettel megállapított
a) 5/G. § (2) bekezdése a munkavállaló választása szerint 2010. január 1-jétől visszamenőlegesen alkalmazható,
b) 23–27/B. §-t a 2010. április 30-át követően indult ügyekben kell alkalmazni.
R. 31. §157 Ez a rendelet a 23–27/B. §-ban
a) a szociális biztonsági rendszereknek a Közösségen belül mozgó munkavállalókra és családtagjaikra történő alkalmazásáról szóló, 1971. június 14-i 1408/71/EGK tanácsi rendelet II. címének, a szociális biztonsági rendszereknek a Közösségen belül mozgó munkavállalókra és családtagjaikra történő alkalmazásáról szóló 1408/71/EGK rendelet végrehajtására vonatkozó szabályok megállapításáról szóló, 1972. március 21-i 574/72/EGK tanácsi rendelet III. címének, az 1408/71/EGK és az 574/72/EGK rendelet rendelkezéseinek valamely harmadik ország e rendelkezések által pusztán állampolgárságuk okán nem érintett állampolgáraira való kiterjesztéséről szóló, 2003. május 14-i 859/2003/EK tanácsi rendelet 1. és 2. cikkének, és
b) a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról szóló, 2004. április 29-i 883/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet II. címének, a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról szóló 883/2004/EK rendelet végrehajtására vonatkozó eljárás megállapításáról szóló, 2009. szeptember 16-i 987/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet II. címének
végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg.
Az R. 1. §-át a 328/2004. (XII. 11.) Korm. rendelet 8. §-ának b) pontja hatályon kívül helyezte, újonnan a 366/2007. (XII. 23.) Korm. rendelet 1. §-a iktatta be.
Az R. 1. § eredeti szövegének megjelölését (1) bekezdésre változtatta a 333/2008. (XII. 30.) Korm. rendelet 1. §-a.
Az R. 1. § (2) bekezdését a 333/2000. (XII. 30.) Korm. rendelet 1. §-a iktatta be, egyidejűleg a § eredeti szövegének megjelölését (1) bekezdésre változtatta. E módosító rendelet 8. § (1) bekezdése alapján az rendelkezést a folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell, kivéve, ha ez a járulékfizetési kötelezettség növekedését eredményezné.
Az R. 2. § (1) bekezdését a 328/2004. (XII. 11.) Korm. rendelet 8. §-ának b) pontja hatályon kívül helyezte.
Az R. 2. §-ának új (2) bekezdését a 129/2004. (IV. 29.) Korm. rendelet 1. §-a iktatta be, egyidejűleg az eredeti (2) bekezdés számozását (6) bekezdésre változtatva. Az R. 2. § (2) bekezdése a 262/2005. (XII. 14.) Korm. rendelet 1. §-ával megállapított szöveg.
Az R. 2. §-ának (3) bekezdését a 129/2004. (IV. 29.) Korm. rendelet 1. §-a iktatta be, szövege a 262/2005. (XII. 14.) Korm. rendelet 1. §-ával megállapított, valamint a 366/2007. (XII. 23.) Korm. rendelet 17. § (2) bekezdésének a) pontja, a 182/2009. (IX. 10.) Korm. rendelet 123. §-a szerint módosított szöveg. Ez utóbbi módosító rendelet 687. § (1) bekezdése alapján a rendelkezést a 2009. október 1. napját követően indult vagy megismételt eljárásokban kell alkalmazni.
Az R. 2. §-ának (4) bekezdését a 129/2004. (IV. 29.) Korm. rendelet 1. §-a iktatta be, szövege a 182/2009. (IX. 10.) Korm. rendelet 122. § (1) bekezdésével megállapított szöveg. Ez utóbbi módosító rendelet 687. § (1) bekezdése alapján a rendelkezést a 2009. október 1. napját követően indult vagy megismételt eljárásokban kell alkalmazni.
Az R. 2. §-ának (5) bekezdését a 129/2004. (IV. 29.) Korm. rendelet 1. §-a iktatta be, hatályon kívül helyezte a 262/2005. (XII. 14.) Korm. rendelet 15. § (1) bekezdésének b) pontja.
Az R. 2. § eredeti (2) bekezdésének számozását a 129/2004. (IV. 29.) Korm. rendelet 1. §-a (6) bekezdésre változtatta. Az R. 2. § (6) bekezdését a 328/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet 7. § (2) bekezdésének c) pontja hatályon kívül helyezte.
Az R. 2. §-ának (7) bekezdését a 114/2005. (VI. 27.) Korm. rendelet 1. §-a iktatta a szövegbe.
Az R. 2/A. §-át a 331/2009. (XII. 29.) Korm. rendelet 1. §-a iktatta be.
Az R. 3. §-a a 294/2002. (XII. 27.) Korm. rendelet 2. §-ával megállapított szöveg.
Az R. 4. § (1) bekezdése a 294/2002. (XII. 27.) Korm. rendelet 3. §-ával megállapított szöveg.
Az R. 4. § (2) bekezdése a 294/2002. (XII. 27.) Korm. rendelet 3. §-ával megállapított és a 331/2009. (XII. 29.) Korm. rendelet 6. § (1) bekezdés a) pontja szerint módosított szöveg.
Az R. 4. § (3) bekezdését újonnan a 262/2005. (XII. 14.) Korm. rendelet 2. § (1) bekezdése iktatta be, hatályon kívül helyezte a 366/2007. (XII. 23.) Korm. rendelet 17. § (3) bekezdésének a) pontja.
Az R. 4. § (5) bekezdése a 328/2004. (XII. 11.) Korm. rendelet 2. §-ával megállapított szöveg.
Az R. 4. § (6) bekezdését a 262/2005. (XII. 14.) Korm. rendelet 2. § (2) bekezdése iktatta be, hatályon kívül helyezte a 159/2006. (VII. 27.) Korm. rendelet 17. § (1) bekezdésének a) pontja, újonnan a 28/2007. (II. 28.) Korm. rendelet 1. §-a iktatta be.
Az R. 4/A. §-a a 259/2001. (XII. 19.) Korm. rendelet 1. §-ával megállapított szöveg.
Az R. 4/A. § (5) bekezdése a 333/2008. (XII. 30.) Korm. rendelet 8. § (2) bekezdés a) pontja szerint módosított szöveg.
Az R. 4/B. §-át a 64/1998. (III. 31.) Korm. rendelet 1. §-a iktatta be, szövege a 366/2007. (XII. 23.) Korm. rendelet 2. §-ával megállapított szöveg.
Az R. 4/C. §-át újonnan a 294/2002. (XII. 27.) Korm. rendelet 4. §-a iktatta be, hatályon kívül helyezte a 366/2007. (XII. 23.) Korm. rendelet 17. § (3) bekezdésének b) pontja.
Az R. 5. §-ának (1) bekezdését a 129/2004. (IV. 29.) Korm. rendelet 2. §-a iktatta be, egyidejűleg a § eredeti szövegének jelölését (2) bekezdésre változtatva. Az R. 5. § (1) bekezdését a 328/2004. (XII. 11.) Korm. rendelet 8. §-ának b) pontja hatályon kívül helyezte.
Az R. 5. § eredeti szövegének jelölését a 129/2004. (IV. 29.) Korm. rendelet 2. §-a (2) bekezdésre változtatta.
Az R. 5/A. §-át a 221/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet 3. §-a iktatta a szövegbe, s egyidejűleg az eredeti 5/A. § számozását 5/C. §-ra változtatta.
Az R. 5/A. §-ának (1) bekezdése a 202/1999. (XII. 26.) Korm. rendelet 19. §-a (1) bekezdésének a) pontja szerint módosított szöveg.
Az R. 5/A. §-ának (2) bekezdése a 202/1999. (XII. 26.)Korm. rendelet 4. §-ának (1) bekezdésével megállapított, első mondata a 366/2007. (XII. 23.) Korm. rendelet 17. § (3) bekezdésének c) pontja, a 333/2008. (XII. 30.) Korm. rendelet 8. § (2) bekezdés b) pontja, a 182/2009. (IX. 10.) Korm. rendelet 124. §-a szerint módosított szöveg. Ez utóbbi módosító rendelet 687. § (1) bekezdése alapján a rendelkezést a 2009. október 1. napját követően indult vagy megismételt eljárásokban kell alkalmazni.
Az R. 5/A. § új (3) bekezdését a 262/2005. (XII. 14.) Korm. rendelet 3. §-a iktatta be, egyidejűleg az eredeti (3) bekezdésének számozását (4) bekezdésre változtatta. Az R. 5/A. § (3) bekezdése a 333/2008. (XII. 30.) Korm. rendelet 8. § (2) bekezdés c) pontja, a 182/2009. (IX. 10.) Korm. rendelet 123. §-a szerint módosított szöveg. Ez utóbbi módosító rendelet 687. § (1) bekezdése alapján a rendelkezést a 2009. október 1. napját követően indult vagy megismételt eljárásokban kell alkalmazni.
Az R. 5/A. §-ának (3) bekezdését a 202/1999. (XII. 26.) Korm. rendelet 4. §-ának (2) bekezdése iktatta be. Az 5/A. § eredeti (3) bekezdésének számozását (4) bekezdésre változtatta a 262/2005. (XII. 14.) Korm. rendelet 3. §-a, szövege a 333/2008. (XII. 30.) Korm. rendelet 2. §-ával megállapított, a 314/2009. (XII. 28.) Korm. rendelet 6. §-a szerint módosított szöveg.
Az R. 5/B. §-át újonnan a 294/2002. (XII. 27.) Korm. rendelet 6. §-a iktatta be, szövege a 159/2006. (VII. 27.) Korm. rendelet 1. §-ával megállapított szöveg. Ez utóbbi módosító rendelet 16. § (2) bekezdése alapján a rendelkezés 2007. január 1. napján lépett hatályba. Alkalmazására lásd ez utóbbi módosító rendelet 16. § (4) bekezdését.
Az R. 5/B. §-ának (1) bekezdése a 87/2008. (IV. 15.) Korm. rendelet 1. §-ával megállapított szöveg. E módosító rendelet 2. § (2) bekezdése alapján a rendelkezés – választás szerint – 2008. január 1-jétől visszamenőlegesen alkalmazható.
Az R. 5/B. § (3) bekezdésének záró szövegrésze a 182/2009. (IX. 10.) Korm. rendelet 123. §-a szerint módosított szöveg. E módosító rendelet 687. § (1) bekezdése alapján a rendelkezést a 2009. október 1. napját követően indult vagy megismételt eljárásokban kell alkalmazni.
Az R. 5/A. §-át a 64/1998. (III. 31.) Korm. rendelet 2. §-a iktatta be, számozását 5/C. §-ra változtatta a 221/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet 3. §-a, szövege a 366/2007. (XII. 23.) Korm. rendelet 3. §-ával megállapított szöveg.
Az R. 5/D. §-át a 221/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet 5. §-a iktatta a szövegbe.
Az R. 5/D. §-ának (1) bekezdését a 202/1999. (XII. 26.) Korm. rendelet 5. §-ának (1) bekezdése iktatta be, s egyidejűleg az eredeti szöveg jelzését (2) bekezdésre változtatta, szövege a 159/2006. (VII. 27.) Korm. rendelet 2. §-ával megállapított szöveg.
Az R. 5/D. § (1) bekezdésének a) pontja a 182/2009. (IX. 10.) Korm. rendelet 123. §-a szerint módosított szöveg. E módosító rendelet 687. § (1) bekezdése alapján a rendelkezést a 2009. október 1. napját követően indult vagy megismételt eljárásokban kell alkalmazni.
Az R. 5/D. §-ának (2) bekezdése a 208/2000. (XII. 11.) Korm. rendelet 2. §-ának (1) bekezdésével megállapított szöveg.
Az R. 5/D. § (3) bekezdését a 202/1999. (XII. 26.) Korm. rendelet 5. §-ának (2) bekezdése iktatta be, szövege a 107/2000. (VI. 28.) Korm. rendelet 4. § (1) bekezdése, a 159/2006. (VII. 27.) Korm. rendelet 18. § (1) bekezdése, a 366/2007. (XII. 23.) Korm. rendelet 17. § (3) bekezdésének d) pontja szerint módosított szöveg.
Az R. 5/D. §-ának (4) bekezdését a 262/2005. (XII. 14.) Korm. rendelet 15. § (2) bekezdése hatályon kívül helyezte, újonnan a 366/2007. (XII. 23.) Korm. rendelet 4. §-a iktatta be.
Az R. 5/D. § (5) bekezdését újonnan a 174/2005. (IX. 1.) Korm. rendelet 1. §-ának (1) bekezdése iktatta be, hatályon kívül helyezte a 331/2009. (XII. 29.) Korm. rendelet 6. § (2) bekezdés a) pontja.
Az R. 5/D. § (6) bekezdését a 202/1999. (XII. 26.) Korm. rendelet 5. §-ának (2) bekezdése iktatta be, szövege a 328/2004. (XII. 11.) Korm. rendelet 3. §-ával megállapított szöveg.
Az R. 5/E. §-át a 174/2005. (IX. 1.) Korm. rendelet 1. §-ának (2) bekezdése iktatta be, e módosító rendelet 5. §-ának (2) bekezdése alapján a rendelkezést 2005. október 1-jétől kell alkalmazni.
Az R. 5/F. §-át a 366/2007. (XII. 23.) Korm. rendelet 5. §-a iktatta be.
Az R. 5/G. §-át a 331/2009. (XII. 29.) Korm. rendelet 2. §-a iktatta be, szövege a 107/2010. (IV. 9.) Korm. rendelet 1. §-ával megállapított szöveg.
Az R. eredeti 6. §-ának megjelölését (1) bekezdésre változtatta a 278/1997. (XII. 23.) Korm. rendelet 1. §-a, szövege a 159/2006. (VII. 27.) Korm. rendelet 3. §-ával megállapított, a 328/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet 7. § (2) bekezdésének b) pontja, a 366/2007. (XII. 23.) Korm. rendelet 17. § (2) bekezdésének c) pontja, a 331/2009. (XII. 29.) Korm. rendelet 6. § (1) bekezdés b) pontja szerint módosított szöveg.
A 6. § (2) bekezdését a 278/1997. (XII. 23.) Korm. rendelet 1. §-a iktatta be, s egyidejűleg a § eredeti szövegének megjelölését (1) bekezdésre változtatva. A (2) bekezdés a 331/2009. (XII. 29.) Korm. rendelet 6. § (1) bekezdés c) pontja szerint módosított szöveg.
Az R. 6/A. §-át a 294/2002. (XII. 27.) Korm. rendelet 7. §-a iktatta a szövegbe.
Az R. 6/A. § (1) bekezdése a 159/2006. (VII. 27.) Korm. rendelet 18. § (1) bekezdése szerint módosított szöveg. Alkalmazására lásd e módosító rendelet 16. § (4) bekezdését.
Az R. 6/A. § (3) bekezdése a 159/2006. (VII. 27.) Korm. rendelet 4. §-ával megállapított, valamint a 366/2007. (XII. 23.) Korm. rendelet 17. § (2) bekezdésének d) pontja szerint módosított szöveg.
Az R. 6/B. §-t a 174/2005. (IX. 1.) Korm. rendelet 2. §-a iktatta be, szövege a 159/2006. (VII. 27.) Korm. rendelet 5. §-ával megállapított szöveg. Alkalmazására lásd ez utóbbi módosító rendelet 16. § (4) bekezdését.
Az R. 6/B. §-ának (2) bekezdése a 366/2007. (XII. 23.) Korm. rendelet 6. §-ával megállapított és a 331/2009. (XII. 29.) Korm. rendelet 6. § (1) bekezdés d) pontja szerint módosított szöveg.
Az R. 6/C. §-t a 174/2005. (IX. 1.) Korm. rendelet 2. §-a iktatta be, hatályon kívül helyezte a 262/2005. (XII. 14.) Korm. rendelet 15. § (1) bekezdésének b) pontja, újonnan a 159/2006. (VII. 27.) Korm. rendelet 6. §-a iktatta be, szövege a 333/2008. (XII. 30.) Korm. rendelet 3. §-ával megállapított szöveg.
Az R. 7. § (1) bekezdése a 159/2006. (VII. 27.) Korm. rendelet 18. § (1) bekezdése szerint módosított szöveg.
Az R. 7. § (2) bekezdése a 159/2006. (VII. 27.) Korm. rendelet 18. § (1) bekezdése szerint módosított szöveg.
Az R. 7/A. §-át a 221/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet 6. §-a iktatta a szövegbe, s egyidejűleg az eredeti 7/A. § számozását 7/C. §-ra változtatta.
Az R. 7/A. §-ának (1) bekezdése a 258/2003. (XII. 24.) Korm. rendelet 13. §-a (1) bekezdésének a) pontja, a 159/2006. (VII. 27.) Korm. rendelet 18. § (2) bekezdésének a) pontja szerint módosított szöveg.
Az R. 7/A. § (2) bekezdése a 159/2006. (VII. 27.) Korm. rendelet 18. § (2) bekezdésének a) pontja szerint módosított szöveg.
Az R. 7/A. §-ának (3) bekezdésének harmadik mondata a 258/2003. (XII. 24.) Korm. rendelet 13. §-a (1) bekezdésének b) pontja szerint módosított szöveg.
Az R. 7/A. §-ának (4) bekezdése a 258/2003. (XII. 24.) Korm. rendelet 13. §-a (1) bekezdésének a) pontja, második mondata a 366/2007. (XII. 23.) Korm. rendelet 17. § (2) bekezdésének e) pontja szerint módosított szöveg.
Az R. 7/A. §-ának (5) bekezdését a 262/2005. (XII. 14.) Korm. rendelet 6. §-a iktatta be. E módosító rendelet 15. § (3) bekezdése alapján az adókról, járulékokról és egyéb költségvetési befizetésekről szóló törvények módosításáról rendelkező 2005. évi CXIX. törvény 202. §-ának (5) bekezdése alkalmazásában a 2005. december 31-éig hatályos rendelkezéseket a 2006. január 12-éig kifizetett (elszámolt) járulékalapot képező jövedelmek vonatkozásában alkalmazni kell.
A 7/B. §-t a 221/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet 7. §-a iktatta be, szövege a 328/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet 2. §-ával megállapított szöveg.
Az R. 7/B. §-ának (2) bekezdése a 366/2007. (XII. 23.) Korm. rendelet 7. §-ával megállapított szöveg.
Az R. 7/C. §-át a 68/1998. (III. 31.) Korm. rendelet 3. §-a iktatta be, szövege a 294/2002. (XII. 27.) Korm. rendelet 9. §-ával megállapított szöveg.
Az R. 7/C. §-ának (1) bekezdése a 262/2005. (XII. 14.) Korm. rendelet 7. §-ával megállapított szöveg.
Az R. 7/C. §-a (1) bekezdésének b) pontja a 366/2007. (XII. 23.) Korm. rendelet 17. § (2) bekezdésének a) pontja szerint módosított szöveg.
Az R. 8. §-a a 202/1999. (XII.26.) Korm. rendelet 8. §-ával megállapított szöveg.
Az R. 8. §-ának (1) bekezdése a 366/2007. (XII. 23.) Korm. rendelet 8. §-ával megállapított szöveg.
Az R. 8. §-ának (2) bekezdését a 208/2000. (XII. 11.) Korm. rendelet 3. §-ának (2) bekezdése iktatta be, mely az eredeti (2) bekezdés számozását (3) bekezdésre változtatta; szövege a 259/2001. (XII. 19.) Korm. rendelet 10. §-a (1) bekezdésének a) pontja szerint kiegészített szöveg.
Az R. 8. §-ának (3) — eredetileg (2) — bekezdése a 262/2005. (XII. 14.) Korm. rendelet 8. §-ával megállapított, a 333/2008. (XII. 30.) Korm. rendelet 8. § (2) bekezdés d) pontja szerint módosított szöveg.
Az R. 8. § (4) bekezdését a 331/2009. (XII. 29.) Korm. rendelet 3. §-a iktatta be.
Az R. 8/A. §-t a 328/2004. (XII. 11.) Korm. rendelet 4. §-a iktatta be. Felvezető szövege a 262/2005. (XII. 14.) Korm. rendelet 15. § (1) bekezdésének b) pontja szerint módosított szöveg.
A 8/A. § c) pontját a 333/2008. (XII. 30.) Korm. rendelet 4. §-a iktatta be.
Az R. 9. §-a a 366/2007. (XII. 23.) Korm. rendelet 9. §-ával megállapított szöveg.
Az R. 9. § (2) bekezdését a 331/2009. (XII. 29.) Korm. rendelet 6. § (2) bekezdés b) pontja hatályon kívül helyezte.
Az R. 9/A. §-ának (1) bekezdése a 259/2001. (XII. 19.) Korm. rendelet 4. §-a, illetve 10. §-a (1) bekezdésének a) pontja szerint kiegészített, valamint a 294/2002. (XII. 27.) Korm. rendelet 17. § (1) bekezdésének a) pontja szerint módosított szöveg.
Az R. 9/A. §-ának (2) bekezdése a 182/2009. (IX. 10.) Korm. rendelet 122. § (2) bekezdésével megállapított szöveg. E módosító rendelet 687. § (1) bekezdése alapján a rendelkezést a 2009. október 1. napját követően indult vagy megismételt eljárásokban kell alkalmazni.
Az R. 9/B. §-át a 366/2007. (XII. 23.) Korm. rendelet 10. §-a iktatta be, szövege a 182/2009. (IX. 10.) Korm. rendelet 123. §-a szerint módosított szöveg. Ez utóbbi módosító rendelet 687. § (1) bekezdése alapján a rendelkezést a 2009. október 1. napját követően indult vagy megismételt eljárásokban kell alkalmazni.
Az R. 9/C. §-át a 366/2007. (XII. 23.) Korm. rendelet 10. §-a iktatta be, szövege a 182/2009. (IX. 10.) Korm. rendelet 122. § (3) bekezdésével megállapított szöveg. Ez utóbbi módosító rendelet 687. § (1) bekezdése alapján a rendelkezést a 2009. október 1. napját követően indult vagy megismételt eljárásokban kell alkalmazni.
A 10. §-t a 221/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet 24. §-ának (2) bekezdése hatályon kívül helyezte, újonnan beiktatta a 159/2006. (VII. 27.) Korm. rendelet 8. §-a, szövege a 366/2007. (XII. 23.) Korm. rendelet 11. §-ával megállapított szöveg.
Az R. 10/A. §-át a 202/1999. (XII.26.) Korm. rendelet 19. §-a (1) bekezdésének b) pontja hatályon kívül helyezte.
Az R. 11. §-át a 64/1998. (III. 31.) Korm. rendelet 26. §-ának (2) bekezdése hatályon kívül helyezte.
Az R. 12. §-a a 202/1999. (XII.26.) Korm. rendelet 10. §-ával megállapított szöveg.
Az R. 12. § (1) bekezdését a 328/2004. (XII. 11.) Korm. rendelet 8. §-ának b) pontja hatályon kívül helyezte.
Az R. 12. §-ának (2) bekezdését a 262/2005. (XII. 14.) Korm. rendelet 15. § (1) bekezdésének b) pontja hatályon kívül helyezte.
Az R. 13. §-át a 28/2007. (II. 28.) Korm. rendelet 10. § (3) bekezdésének b) pontja hatályon kívül helyezte.
Az R. 13/A.§-át a 202/1999. (XII. 26.) Korm. rendelet 19.§-a (1) bekezdésének b) pontja hatályon kívül helyezte. Újonnan beiktatta a 208/2000. (XII. 11.) Korm. rendelet 5.§-a.
Az R. 13/A. §-ának (1) bekezdését a 258/2003. (XII. 24.) Korm. rendelet 13. §-a (1) bekezdésének b) pontja hatályon kívül helyezte.
A 13/A. § (2) bekezdése a 159/2006. (VII. 27.) Korm. rendelet 17. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette 2007. január 1. napjával.
Az R. 14. §-a a 159/2006. (VII. 27.) Korm. rendelet 17. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette 2007. január 1. napjával.
Az R. 15. §-át a 221/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet 24. §-ának (2) bekezdése hatályon kívül helyezte, újonnan a 259/2001. (XII. 19.) Korm. rendelet 6. §-a iktatta a szövegbe. A 258/2003. (XII. 24.) Korm. rendelet 13. §-a (1) bekezdésének b) pontja újra hatályon kívül helyezte.
Az R. 16. §-át a 278/1997. ( XII. 23.) Korm. rendelet 4. §-ának (2) bekezdése hatályon kívül helyezte, újonnan a 129/2004. (IV. 29.) Korm. rendelet 3. §-a iktatta be, szövege a 107/2010. (IV. 9.) Korm. rendelet 2. §-ával megállapított szöveg.
Az R. 17. §-át a 202/1999. (XII. 26.) Korm. rendelet 19. §-a (1) bekezdésének b) pontja hatályon kívül helyezte. Újonnan megállapította a 208/2000. (XII. 11.) Korm. rendelet 6. §-a.
Az R. 17. §-ának (1) bekezdése a 182/2009. (IX. 10.) Korm. rendelet 124. §-a szerint módosított szöveg. E módosító rendelet 687. § (1) bekezdése alapján a rendelkezést a 2009. október 1. napját követően indult vagy megismételt eljárásokban kell alkalmazni.
Az R. 17/A. §-át a 221/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet 15. §-a iktatta be. A 17/A. § a 159/2006. (VII. 27.) Korm. rendelet 17. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette 2007. január 1. napjával.
Az R. 18.§-a a 202/1999. (XII.26.)Korm. rendelet 13.§-ával megállapított szöveg.
Az R. 18. §-a (1) bekezdésének felvezető szövegrésze a 258/2003. (XII. 24.) Korm. rendelet 8. §-ával megállapított, a 159/2006. (VII. 27.) Korm. rendelet 18. § (2) bekezdésének a) pontja, a 331/2009. (XII. 29.) Korm. rendelet 6. § (1) bekezdés e) pontja szerint módosított szöveg.
Az R. 18. §-ának a) pontja a 258/2003. (XII. 24.) Korm. rendelet 8. §-ával megállapított szöveg.
Az R. 18. § (1) bekezdésének b) pontja a 262/2005. (XII. 14.) Korm. rendelet 15. § (1) bekezdésének a) pontja szerint módosított szöveg.
Az R. 18. §-a (2) bekezdésének c) pontja a 366/2007. (XII. 23.) Korm. rendelet 17. § (2) bekezdésének g) pontja szerint módosított szöveg.
Az R. 19. §-a a 259/2001. (XII. 19.) Korm. rendelet 8. §-ával megállapított szöveg.
Az R. 19. § (1) bekezdése a 159/2006. (VII. 27.) Korm. rendelet 9. §-ával megállapított szöveg. E módosító rendelet 16. § (2) bekezdése alapján a rendelkezés 2007. január 1. napján lépett hatályba. Alkalmazására lásd e módosító rendelet 16. § (4) bekezdését.
Az R. 19. §-ának (2) bekezdése a 159/2006. (VII. 27.) Korm. rendelet 17. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette 2007. január 1. napjával.
Az R. 19. § (3) bekezdése a 159/2006. (VII. 27.) Korm. rendelet 9. §-ával megállapított szöveg. E módosító rendelet 16. § (2) bekezdése alapján a rendelkezés 2007. január 1. napján lépett hatályba. Alkalmazására lásd e módosító rendelet 16. § (4) bekezdését.
Az R. 19. §-a (3) bekezdésének d) pontja a 366/2007. (XII. 23.) Korm. rendelet 17. § (2) bekezdésének h) pontja, a 331/2009. (XII. 29.) Korm. rendelet 6. § (1) bekezdés f) pontja szerint módosított szöveg.
Az R. 19. § (4) bekezdése a 294/2002. (XII. 27.) Korm. rendelet 12. §-ának (3) bekezdésével megállapított, valamint a 262/2005. (XII. 14.) Korm. rendelet 15. § (1) bekezdésének a) pontja szerint módosított szöveg.
Az R. 19. §-ának (5) bekezdését a 328/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet 7. § (2) bekezdésének b) pontja hatályon kívül helyezte, újonnan a 366/2007. (XII. 23.) Korm. rendelet 12. §-a iktatta be.
Az R. 19. §-ának (6) bekezdése a 159/2006. (VII. 27.) Korm. rendelet 17. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette 2007. január 1. napjával.
Az R. 19/A. §-át a 366/2007. (XII. 23.) Korm. rendelet 13. §-a iktatta be.
Az R. 20. §-a a 328/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet 4. §-ával megállapított szöveg.
Az R. 20. §-ának (5) bekezdése a 182/2009. (IX. 10.) Korm. rendelet 123. §-a szerint módosított szöveg. E módosító rendelet 687. § (1) bekezdése alapján a rendelkezést a 2009. október 1. napját követően indult vagy megismételt eljárásokban kell alkalmazni.
Az R. 20. §-ának (6) bekezdése a 366/2007. (XII. 23.) Korm. rendelet 14. §-ával megállapított szöveg.
Az R. 20. §-ának (7) bekezdését a 366/2007. (XII. 23.) Korm. rendelet 17. § (3) bekezdésének e) pontja hatályon kívül helyezte.
Az R. 20. § (8) bekezdése a 331/2009. (XII. 29.) Korm. rendelet 4. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
A 20. § (9) bekezdésben előírt kötelezettséget a 333/2008. (XII. 30.) Korm. rendelet 9. § (1) bekezdése alapján 2008-ra vonatkozóan 2009. október 31-éig kell teljesíteni.
Az R. 20. § (10) bekezdése a 331/2009. (XII. 29.) Korm. rendelet 4. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.
Az R. 20. § (11) bekezdését a 171/2008. (VI. 28.) Korm. rendelet 1. §-a iktatta be, hatályon kívül helyezte e módosító rendelet 2. § (2) bekezdése.
Az R. 20/A. §-át a 328/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet 5. §-a iktatta be.
Az R. 20/A. §-a (1) bekezdésének felvezető szövege a 366/2007. (XII. 23.) Korm. rendelet 17. § (2) bekezdésének i) pontja, a 314/2009. (XII. 28.) Korm. rendelet 6. §-a szerint módosított szöveg.
Az R. 20/A. § (1) bekezdés a) pontja a 314/2009. (XII. 28.) Korm. rendelet 6. §-a szerint módosított szöveg.
Az R. 20/A. § (1) bekezdés a) pont ab) alpontja a 314/2009. (XII. 28.) Korm. rendelet 6. §-a szerint módosított szöveg.
Az R. 20/A. § (1) bekezdés a) pont ac) alpontja a 314/2009. (XII. 28.) Korm. rendelet 6. §-a szerint módosított szöveg.
Az R. 21. §-a a 328/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet 6. §-ával megállapított szöveg. E módosító rendelet 7. § (3) bekezdése alapján a 2007. január 1-jét megelőző időszakra vonatkozóan behajtott tagdíjat, tagdíjkiegészítést, késedelmi pótlékot, önellenőrzési pótlékot az állami adóhatóság közvetlenül az érintett magánnyugdíjpénztár részére utalja át.
Az R. 21. §-ának (1) bekezdése a 182/2009. (IX. 10.) Korm. rendelet 124. §-a szerint módosított szöveg. E módosító rendelet 687. § (1) bekezdése alapján a rendelkezést a 2009. október 1. napját követően indult vagy megismételt eljárásokban kell alkalmazni.
A 21. § (5) bekezdése a 333/2008. (XII. 30.) Korm. rendelet 6. §-ával megállapított szöveg.
Az R. 20. §-ának (6) bekezdése a 182/2009. (IX. 10.) Korm. rendelet 122. § (4) bekezdésével megállapított szöveg. E módosító rendelet 687. § (1) bekezdése alapján a rendelkezést a 2009. október 1. napját követően indult vagy megismételt eljárásokban kell alkalmazni.
Az R. új 21/A. §-át a 262/2005. (XII. 14.) Korm. rendelet 13. §-a iktatta be, egyidejűleg az eredeti 21/A. § számozását 21/C. §-ra változtatta. A 21/A. §-t a 159/2006. (VII. 27.) Korm. rendelet 17. § (2) bekezdése hatályon kívül helyezte, újonnan a 28/2007. (II. 28.) Korm. rendelet 3. §-a iktatta be, szövege a 366/2007. (XII. 23.) Korm. rendelet 15. §-ával megállapított szöveg.
Az R. 21/B. §-át a 202/1999. (XII. 26.)Korm. rendelet 17. §-a iktatta be, szövege a 366/2007. (XII. 23.) Korm. rendelet 15. §-ával megállapított szöveg.
Az R. 21/A. §-át a 202/1999. (XII. 26.)Korm. rendelet 16. §-a iktatta be, számozását 21/C. §-ra változtatta a 262/2005. (XII. 14.) Korm. rendelet.
Az R. 21/C. § (1) bekezdése a 333/2008. (XII. 30.) Korm. rendelet 8. § (2) bekezdés e) pontja szerint módosított szöveg.
Az R. 21/C. § (2) bekezdése a 333/2008. (XII. 30.) Korm. rendelet 8. § (2) bekezdés d) pontja, a 182/2009. (IX. 10.) Korm. rendelet 124. §-a szerint módosított szöveg. Ez utóbbi módosító rendelet 687. § (1) bekezdése alapján a rendelkezést a 2009. október 1. napját követően indult vagy megismételt eljárásokban kell alkalmazni.
Az R. 21/C. §-ának – eredeti 21/A. § – (3) bekezdése a 262/2005. (XII. 14.) Korm. rendelet 15. § (1) bekezdésének a) pontja szerint módosított szöveg.
Az R. 21/C. §-ának – eredeti 21/A. § – (4) bekezdését a 258/2003. (XII. 24.) Korm. rendelet 11. §-a iktatta a szövegbe.
Az R. 22. §-ának (1) bekezdését a 258/2003. ( XII. 24.) Korm. rendelet 13. §-ának (2) bekezdése hatályon kívül helyezte, újonnan a 366/2007. (XII. 23.) Korm. rendelet 16. § (1) bekezdése iktatta be.
Az R. 22. §-ának (2) bekezdését a 28/2007. (II. 28.) Korm. rendelet 10. § (3) bekezdésének b) pontja hatályon kívül helyezte, újonnan a 366/2007. (XII. 23.) Korm. rendelet 16. § (1) bekezdése iktatta be, szövege a 333/2008. (XII. 30.) Korm. rendelet 8. § (2) bekezdés f) pontja, a 182/2009. (IX. 10.) Korm. rendelet 123. §-a szerint módosított szöveg. Ez utóbbi módosító rendelet 687. § (1) bekezdése alapján a rendelkezést a 2009. október 1. napját követően indult vagy megismételt eljárásokban kell alkalmazni.
Az R. 22. §-ának új (3) bekezdését a 259/2001. (XII. 19.) Korm. rendelet 9. §-ának (1) bekezdése iktatta a szövegbe, egyidejűleg az eredeti (3)–(6) bekezdés számozását (4)–(7) bekezdésre változtatta. A (3) bekezdést a 294/2002. (XII. 27.) Korm. rendelet 17. § (1) bekezdésének b) pontja hatályon kívül helyezte, újonnan a 366/2007. (XII. 23.) Korm. rendelet 16. § (1) bekezdése iktatta be, szövege a 333/2008. (XII. 30.) Korm. rendelet 7. §-ával megállapított szöveg.
Az R. 22. §-a eredeti (3) bekezdésének számozását a 259/2001. (XII. 19.) Korm. rendelet 9. §-ának (1) bekezdése (4) bekezdésre változtatta. A (4) bekezdést a 294/2002. (XII. 27.) Korm. rendelet 17. § (1) bekezdésének b) pontja hatályon kívül helyezte, újonnan a 366/2007. (XII. 23.) Korm. rendelet 16. § (1) bekezdése iktatta be, szövege a 333/2008. (XII. 30.) Korm. rendelet 8. § (2) bekezdés f) pontja szerint módosított szöveg.
Az R. 22. §-ának eredeti (4) bekezdés számozását a 259/2001. (XII. 19.) Korm. rendelet 9. §-ának (1) bekezdése (5) bekezdésre változtatta. Az R. 22. § (5) bekezdése a 328/2004. (XII. 11.) Korm. rendelet 7. §-ának (1) bekezdésével megállapított, a 262/2005. (XII. 14.) Korm. rendelet 15. § (1) bekezdésének a) pontja, a 159/2006. (VII. 27.) Korm. rendelet 18. § (2) bekezdésének a) pontja, a 331/2007. (XII. 13.) Korm. rendelet 1. § 20. pontja szerint módosított szöveg.
Az R. 22. §-a eredeti (5) bekezdésének számozását a 259/2001. (XII. 19.) Korm. rendelet 9. § (1) bekezdése (6) bekezdésre változtatta. A (6) bekezdést a 28/2007. (II. 28.) Korm. rendelet 10. § (3) bekezdésének b) pontja hatályon kívül helyezte, újonnan a 366/2007. (XII. 23.) Korm. rendelet 16. § (2) bekezdése iktatta be.
Az R. 22. §-a eredeti (6) bekezdésének számozását a 259/2001. (XII. 19.) Korm. rendelet 9. §-ának (1) bekezdése (7) bekezdésre változtatta. A (7) bekezdést a 174/2005. (IX. 1.) Korm. rendelet 5. §-ának (1) bekezdése hatályon kívül helyezte, újonnan a 366/2007. (XII. 23.) Korm. rendelet 16. § (2) bekezdése iktatta be.
Az R. 22. §-ának (8) bekezdését a 259/2001. (XII. 19.) Korm. rendelet 9. §-ának (3) bekezdése iktatta be, hatályon kívül helyezte a 366/2007. (XII. 23.) Korm. rendelet 17. § (3) bekezdésének f) pontja, újonnan a 107/2010. (IV. 9.) Korm. rendelet 3. §-a iktatta be.
Az R. 22. §-ának (9) bekezdését a 259/2001. (XII. 19.) Korm. rendelet 9. §-ának (3) bekezdése iktatta be. Szövege a 262/2005. (XII. 14.) Korm. rendelet 15. § (1) bekezdésének a) pontja szerint módosított szöveg.
Az R. 22. §-ának (10) bekezdését a 258/2003. (XII. 24.) Korm. rendelet 12. §-a iktatta be, szövege a 328/2004. (XII. 11.) Korm. rendelet 7. §-ának (2) bekezdésével megállapított, valamint a 182/2009. (IX. 10.) Korm. rendelet 123–124. §-a szerint módosított szöveg. Ez utóbbi módosító rendelet 687. § (1) bekezdése alapján a rendelkezést a 2009. október 1. napját követően indult vagy megismételt eljárásokban kell alkalmazni.
Az R. 23. §-át a 366/2007. (XII. 23.) Korm. rendelet 17. § (3) bekezdésének g) pontja hatályon kívül helyezte, újonnan a 107/2010. (IV. 9.) Korm. rendelet 4. §-a iktatta be.
Az R. 24. §-át a 366/2007. (XII. 23.) Korm. rendelet 17. § (3) bekezdésének g) pontja hatályon kívül helyezte, újonnan a 107/2010. (IV. 9.) Korm. rendelet 4. §-a iktatta be.
Az R. 25. §-át újonnan a 28/2007. (II. 28.) Korm. rendelet 7. §-a iktatta be, hatályon kívül helyezte a 366/2007. (XII. 23.) Korm. rendelet 17. § (3) bekezdésének g) pontja, újonnan a 107/2010. (IV. 9.) Korm. rendelet 4. §-a iktatta be.
Az R. 26. §-át a 366/2007. (XII. 23.) Korm. rendelet 17. § (3) bekezdésének g) pontja hatályon kívül helyezte, újonnan a 107/2010. (IV. 9.) Korm. rendelet 4. §-a iktatta be.
Az R. 27. §-át a 262/2005. (XII. 14.) Korm. rendelet 15. § (1) bekezdésének b) pontja hatályon kívül helyezte, újonnan a 28/2007. (II. 28.) Korm. rendelet 9. §-a iktatta be, szövege a 107/2010. (IV. 9.) Korm. rendelet 5. §-ával megállapított szöveg.
Az R. 27/A. §-át a 107/2010. (IV. 9.) Korm. rendelet 6. §-a iktatta be.
Az R. 27/B. §-át a 107/2010. (IV. 9.) Korm. rendelet 6. §-a iktatta be.
Az R. 28. § (1) bekezdés második–harmadik mondatát a 118/2008. (V. 8.) Korm. rendelet 1. § 1315. pontja hatályon kívül helyezte.
Az R. 28. § (3) bekezdését a 118/2008. (V. 8.) Korm. rendelet 1. § 1315. pontja hatályon kívül helyezte.
Az R. 28. §-ának (6) bekezdése a 64/1998. (III. 31.) Korm. rendelet 15. §-ával megállapított szöveg, a 26. §-nak (3) bekezdése a „19.§ ”-ra hivatkozást „ 22. §”-ra módosította.
Az R. 29. §-át a 221/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet 23. §-a iktatta a szövegbe.
Az R. 29. §-ának (1) bekezdése a 208/2000. (XII. 11.) Korm. rendelet 10. § (1) bekezdése b) pontjának első francia bekezdése, felvezető szövegének első mondata a 366/2007. (XII. 23.) Korm. rendelet 17. § (2) bekezdésének j) pontja szerint módosított szöveg.
Az R. 29. § (1) bekezdés a) pontja a 314/2009. (XII. 28.) Korm. rendelet 6. §-a szerint módosított szöveg.
Az R. 29. §-a (4) bekezdésének első mondatát a 208/2000. (XII.11.) Korm. rendelet 10. § (1) bekezdése b) pontjának első francia bekezdése hatályon kívül helyezte.
Az R. 30. §-át a 107/2010. (IV. 9.) Korm. rendelet 7. §-a iktatta be.
Az R. 31. §-át a 107/2010. (IV. 9.) Korm. rendelet 7. §-a iktatta be.
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás