GK BH 1997/198
GK BH 1997/198
1997.04.01.
A perbizomány, mint jogintézmény hiányában a külföldi fél, mint anyagi jogi jogosult belföldi követelését a belföldi megbízott – engedményezési szerződés nélkül – csak meghatalmazottként érvényesítheti a belföldi kötelezettel szemben [Ptk. 198. § (1) bek., 222. §; 1978. évi 8. tvr. 1. § (2) bek.; Pp. 66. § (1) bek., 67. § (1) bek.].
Az alperes 1990. május 9-én a DTT GmbH külföldi cégtől - az általa rendszeresített rendelésnyomtatvány kitöltésével - megrendelte a Telecommunication Direktori Datacontrol Telemondial kiadványaiban a hirdetései megjelentetését. A nyomtatvány általános szerződési feltételei szerint a megrendelés 5 évre szólt, a hirdetések árát évenként kellett kiegyenlíteni. A megrendelés szerint a "szerződés" a rendelés dátumától számított 1 héten belül volt visszavonható, attól kezdve visszavonhatatlanná vált. A feltételek szerint a hirdetési megbízás visszavonása esetén a fennmaradó évekre is ki kell fizetni a hirdetési költséget - egy összegben. A megrendelőlapon angol nyelven az is szerepelt, hogy a fizetés a Hungexpón keresztül történik. Az alperes ezen megrendelését a DTT GmbH nevében a felperes igazolta vissza 1990. július 9-én azzal, hogy az évi díj 1210/év svájci frank, és a számlázás a napi árfolyamon történik 5 éven keresztül, írásbeli felmondás hiányában a megrendelés 2 évvel meghosszabbodik.
A felperes - a megrendelésre hivatkozva - 1991. október 17-én 551-143. számon 99 970 Ft összegű számlát küldött az alperesnek, amelyben a nemzetközi szaknévsorban való részvétel 2 évi díját kérte átutalni, majd a keresetében 99 970 Ft és ennek 1991. november 1-jétől a kifizetésig járó évi 44%-os kamata, továbbá a perköltség megfizetésére kérte kötelezni az alperest. Előadta, hogy az alperes megrendelte a svájci cégtől a nemzetközi szaknévsorban való megjelentetését, a számlát azonban nem egyenlítette ki. Előadta azt is, hogy a svájci cég az alperes lemondó levelét a megrendelésében foglaltak értelmében nem fogadta el.
Az alperes a kereset elutasítását kérte, azzal védekezett, hogy a megrendelését megfelelő időben lemondta, így a számla összegével nem tartozik.
Az elsőfokú bíróság az alperest a kereset szerint marasztalta. Az alperes által aláírt megrendelő nyomtatvány szövege alapján megállapította, hogy a szerződés a rendelés dátumától számított 1 héten belül volt visszavonható. Az alperes a perben nem bizonyította, hogy a szerződést 1 héten belül felmondta volna.
Ezen ítélet ellen az alperes fellebbezett, annak megváltoztatását, a felperes keresetének az elutasítását kérte. Előadta, hogy nem a felperessel, hanem a svájci céggel kötött szerződést, ezért a felperes nem jogosult a svájci cég nevében perelni. Egyébként pedig a szerződést a svájci cégnél 1992. február 18-án felmondta, ezért az megszűnt. A szerződés felmondásával okozott kárát ugyan követelhetné a svájci cég, ehhez azonban bizonyítania kellene, hogy a szaknévsorban a lemondott alperesi helyet nem tudta másnak kiadni.
A felperes a fellebbezési ellenkérelmében nem vitatta, hogy a szerződés az alperes és a svájci cég között jött létre, de a fizetés teljesítése mindig rajta keresztül történt volna, ez a megrendelésben benne van. Az alperes az első évi díjat is a felperesen keresztül fizette ki. Az alperes fizetési kötelezettsége a megrendelésből kitűnően 5 évre szólt, az alperes a felmondás jogát csak a megrendelés aláírásától számított 1 héten belül gyakorolhatta jogszerűen. Így nem terheli a svájci céget bizonyítás a tekintetben, hogy keletkezett-e kára. A fellebbezési eljárásban becsatolta a DTT GmbH nyilatkozatát, amelyben a cég a perlés jogát a felperesre átruházta. Álláspontja szerint ezen nyilatkozat alapján jogosult a perbeli követelés érvényesítése iránti peres eljárásban teljes jogkörrel eljárni.
A fellebbezés alapos.
A peres felek között nem volt vitás, hogy a perbeli szerződés az alperes és a svájci cég között jött létre. A szerződés az 1978. évi 8. tvr. 1. §-ának (2) bekezdése szerint a külgazdasági kapcsolatok körébe tartozik. A jogviszony az alperes és a külföldi cég között jött létre azzal a kikötéssel, hogy a külföldi fél részére járó fizetéseket az alperes a felperesen keresztül volt köteles teljesíteni, aki a külföldi fél megbízottjaként járt el (Ptk. 222. §). Ez a kikötés azonban a szerződés alanyaiban nem okozott változást, a szerződés alanya változatlanul a svájci cég maradt, neki keletkezett a szerződés alapján jogosultsága az alperessel szemben a szolgáltatás követelésére [Ptk. 198. § (1) bek.]. Ez azt jelenti, hogy az alperessel szemben a svájci szerződő cég, mint anyagi jogi jogosult a maga nevében indíthat pert személyesen vagy meghatalmazottja útján [Pp. 66. § (1) bek.]. Perbeli legitimációja tehát csak a külföldi félnek van. A Pp. 67. §-ának (1) bekezdése pontosan meghatározza, hogy a perben meghatalmazottként ki járhat el, ezek közé a felperes nem sorolható.
A felperes által becsatolt nyilatkozatban a svájci cég nem a perbeli szerződésből eredő követelését ruházta át a felperesre (engedményezés), hanem perlési jogot adott a felperesnek. Vagyis alanyváltozás a perbeli szerződésben nem történt, anyagi jogosultságot a felperes nem szerzett. A felperes egyébként nem a svájci cég nevében, az ő képviseletében kívánt a perben eljárni, hanem a saját nevében kívánta érvényesíteni harmadik személy, a külföldi fél jogait. A perbeli szerződésből eredően azonban ő nem szerzett jogosultságot a szolgáltatás követelésére, ezért ő a maga nevében jogszerűen nem követelheti az alperestől a szerződésben vállalt kötelezettségek teljesítését. A perbizomány pedig a jelenlegi polgári eljárási szabályok értelmében - miként azt a Legfelsőbb Bíróság a P. törv. I. 20 126/1996/3. számú eseti döntésében kimondta - "tilos és az ilyen megbízás érvénytelen".
A fent kifejtettek értelmében a Legfelsőbb Bíróság, mint másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét a Pp. 253. §-ának (2) bekezdése alapján megváltoztatta és a felperes keresetét elutasította. (Legf. Bír. Gf. I. 31 108/1995. sz.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás