2/1997. (II. 18.) KHVM rendelet

1. §¹ A rendelet hatálya a mezőgazdasági vízszolgáltatást biztosító

2. §² (1)³ A rendelet hatálya alá tartozó mezőgazdasági vízszolgáltatást ellátó művek üzemeltetéséről a vízügyi igazgatóság (a továbbiakban: igazgatóság) saját hatáskörben vagy – mezőgazdasági vízszolgáltató mű üzemeltetésére vonatkozó pályázat kiírásával – egyéb vízszolgáltató szervezet útján gondoskodik.

(2) A nyilvános pályázati kiírásnak tartalmaznia kell:

3. § (1) A pályázat elbírálására az igazgatóság bizottságot hoz létre.

(2)⁴ A bizottság tagjai az igazgatóság és a területi mezőgazdasági szakmai érdekképviseleti szervek képviselői.

(3)⁵ Az igazgatóság vezetője – a bizottság véleményének figyelembevételével – a legjobb ajánlat benyújtóját választja ki a pályázat nyerteséül, akivel a vízszolgáltató mű üzemeltetésére határozott időtartamú üzemeltetési szerződést köt.

(4)⁶ Ha a pályázat eredménytelen, ismételten nyilvános pályázat kiírására kerül sor. A második pályázat eredménytelensége esetén a vízszolgáltató művet az igazgatóság vagy az általa – szerződés alapján – megbízott üzemelteti. A megbízottnak az üzemeltetési szolgáltatásért nyújtott ellenszolgáltatás kizárólag az üzemeltetéshez kapcsolódó közvetlen költségeket és ésszerű mértékű, az üzemeltetési szolgáltatással arányos megbízási díjat tartalmazhat.

(5) Amennyiben a vízszolgáltató művet az igazgatóság üzemelteti, az üzemeltetésből származó bevételnek a költségekkel csökkentett részét a mű fenntartására kell fordítania.

5. §⁸ (1) A mezőgazdasági vízszolgáltatás díjképzési rendjéről szóló kormányrendeletben meghatározott mezőgazdasági vízhasználó (a továbbiakban: vízhasználó) a részére mezőgazdasági vízszolgáltatást biztosító vízszolgáltató mű üzemeltetőjével a vízjogi engedély véglegessé válásától számított 30 napon belül szolgáltatási szerződést köt.

(2) A rendkívüli öntözési célú vízhasználatot bejelentő vízhasználó a vízügyi hatósághoz történő bejelentést követően mezőgazdasági vízszolgáltatási szerződést köt a mezőgazdasági vízszolgáltató mű üzemeltetőjével a rendkívüli öntözési célú vízhasználat igénybevételére.

6. §⁹ (1)¹⁰ A vízhasználat a vízigény bejelentése, valamint

(1a)¹¹ A mezőgazdasági vízhasznosítási idényen kívüli vízszolgáltatás tekintetében – az igazgatóság véleménye alapján – az üzemeltető és a vízhasználó közötti szolgáltatási szerződésben meghatározott feltételeknek megfelelően kell elszámolni.

(2)¹² A vízhasználó a vízhasznosítási idényre vonatkozó vízigényét a vízszolgáltató mű üzemeltetőjének – annak hiányában az igazgatóságnak – tárgyévenként legkésőbb január 31. napjáig jelenti be. A vízhasználó a tárgyév január 1. napjától kiadott vízjogi üzemeltetési engedélyre vonatkozó vízigényét a szolgáltatási szerződés megkötésekor, a vízhasznosítási idényen belül is bejelentheti, ha az 5. §-ban foglaltak szerint köti meg a szolgáltatási szerződést.

(3) A vízigény bejelentése során közölni kell:

(4)¹³ A mezőgazdasági vízszolgáltatást végző üzemeltető tájékoztatja a szolgáltatási szerződéssel rendelkező vízhasználókat a tárgyévre érvényes vízszolgáltatási díjról a vízhasználat megkezdéséig.

(5)¹⁴ A vízhasznosítási idény öntözés esetén – az (5a) bekezdésben meghatározott eltéréssel – március 1. napjától október 31. napjáig, tógazdálkodásnál március 1. napjától november 30. napjáig, a téli vízellátás december 1. napjától február 28. napjáig tart, azonban az üzemeltető és a vízhasználó az igazgatóság hozzájárulása esetén ettől eltérő időpontban is megállapodhatnak.

(5a)¹⁵ Ha a termálvíz hasznosításából keletkező szennyvíz és használt víz vízfolyásba bevezetése veszélyezteti az öntözési célú vízhasználatot, az üzemeltető a vízhasználók – az igazgatóság hozzájárulásával történt – eltérő megállapodása hiányában

(6) A vízhasználó a tényleges vízhasználatot annak megkezdését megelőzően három nappal korábban köteles bejelenteni a vízszolgáltató területi képviselőjének.

7. § (1) Az üzemeltető a vízszolgáltató műveket és berendezéseket a vízjogi üzemeltetési engedély, valamint a vízszolgáltató művek üzemeltetési szabályzata szerint köteles üzemeltetni, rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotban tartani.

(2)¹⁶ A vízjogi üzemeltetési engedély kiadásának feltétele a vízszolgáltató művek üzemeltetési szabályzatának megléte, annak módosítása, amelyet az üzemeltető készít elő és az igazgatóság véglegesít.

(3)¹⁷ Az üzemeltető és az igazgatóság a vízhasználó vízkivételi műveinek műszaki állapotát ellenőrizheti. Amennyiben azok a rendeltetésszerű használatra nem alkalmasak – vagy a vízjogi üzemeltetési engedélyben foglaltaktól eltérnek és a vízhasználó az eredeti állapot visszaállítására vonatkozó felszólításnak nem tesz eleget –, az igazgatóság kezdeményezheti a vízügyi hatóságnál a vízjogi engedély felülvizsgálatát.

(4)¹⁸ Az üzemeltető köteles biztosítani, hogy a vízszolgáltatás az éves vízelosztási tervben, valamint a szolgáltatási szerződésben meghatározott helyen, időben, mennyiségben és üzemi vízszinten, a jogszabály alapján elrendelt korlátozásoktól eltekintve, teljesíthető legyen.

(5) Az üzemeltető olyan minőségű vizet szolgáltat, amilyen a térség vízellátó rendszerében rendelkezésre áll. A víz minőségének – az üzemeltetéstől független körülményekre visszavezethető – megváltozásáért az üzemeltető nem felelős.

(5a)¹⁹ A vízminőség mérhető jelentős romlása esetén az üzemeltető a vízhasználókat és az egyéb érintetteket haladéktalanul értesíti, akik a további vízelvételezést a saját felelősségükre folytathatják.

(6)²⁰ A szolgáltatott víznek a vízhasználat szempontjából hátrányos megváltozásával kapcsolatos feladatokat (ellenőrzés, tájékoztatási és beavatkozási kötelezettség), jogokat és kötelezettségeket az üzemeltető és a vízhasználó az üzemeltetési, valamint a szolgáltatási szerződésben állapítják meg.

(7) A többcélú és a kettős működésű vízszolgáltató művek üzemeltetése során a vízszolgáltatással, a belvízelvezetéssel és a védekezéssel, valamint a vízkészlet-gazdálkodással járó feladatok együttes ellátásának összehangolásáról az igazgatóság gondoskodik.

8. § (1)²¹ Az öntözőtelepek, a rizstelepek, a tógazdaságok, valamint az egyéb vízhasználatok túlfolyó és leeresztésre kerülő vizeinek az állami tulajdonban lévő befogadóig (vízfolyás, belvízcsatorna) történő elvezetése a vízhasználó feladata.

(2)²² A vízhasználó a vízelvezetésre irányuló szándékát, mennyiség és minőség megjelölése mellett, annak megkezdése előtt tíz nappal a befogadó üzemeltetőjének köteles bejelenteni. Amennyiben a bevezetett víz minősége alkalmatlanná tenné a további vízhasználatokat és lehetőség van hígítással az alkalmasságot elérni, a hígítás költségeit a vízhasználónak kell vállalnia. A vízelvezetés csak a befogadó üzemeltetőjének hozzájárulásával kezdhető meg. A befogadó üzemeltetésénél jelentkező többlet fenntartási vagy esetleges átemelési költség megtérítésének mértékére a vízhasználó és a befogadó üzemeltetőjének megállapodása az irányadó.

8/A. §²³ (1)²⁴ Az üzemeltető köteles megteremteni a térítésmentes vízbiztosítás lehetőségét a vízszolgáltatási egységre meghatározott hasznosítási idényen kívül a hasznosítható vízkészlet mértékéig azon mezőgazdasági célú tározást biztosító vízhasználók számára, akik költségigény nélkül vállalják a vizek tározását, és továbbadás esetén legfeljebb a vízátadás közvetlen költségének mértékéig terjedő díjat számítanak fel a tényleges vízhasználónak.

(2) A vízminőség megőrzésének költségeit, a vízkivezetés és -kormányzás költségeit, a téli tározás esetleges többletköltségeit – így különösen jégmentesítés, rézsűvédelem – a mezőgazdasági célú tározást biztosító vízhasználó köteles viselni.

9. § (1) Amennyiben a vízszolgáltató mű útján felhasználható vízmennyiség természeti vagy elháríthatatlan okból csökken vagy a szolgáltatást rendkívüli és elháríthatatlan körülmények akadályozzák, ideértve a vízminőséget is, az igazgatóság a Vgtv. 15. §-ának (4)–(6) bekezdésében meghatározott feltételekkel, valamint az üzemeltetési szabályzat szerint a vízhasználatot korlátozhatja.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott korlátozásra különösen

(3) Az (1) és (2) bekezdésben említett korlátozásokból eredő károkért kártalanítás nem jár. Amennyiben a szolgáltatást a mű üzemeltetőjének szakszerűtlen tevékenysége miatt kell korlátozni, úgy a vízhasználó az üzemeltetővel szemben kártérítési igénnyel léphet fel.

(3a)²⁶ Az (1) és (2) bekezdésben felsorolt esetekre az üzemeltető vízkorlátozási tervet készít, amelyet az igazgatóságnak véleményezésre megküld.

(4)²⁷ A vízkorlátozást – mezőgazdasági vízhasználat esetén a vármegyei kormányhivatal földművelésügyi igazgatóságával egyeztetve – egyéb vízhasználatoknál pedig a vízhasználók és egyéb érdekeltek előzetes tájékoztatása mellett, az üzemeltető bevonásával, a vízkorlátozási terv figyelembevételével az igazgatóság rendeli el. Ha a vízkorlátozás több igazgatóság illetékességi területét érinti, a korlátozást az Országos Vízügyi Főigazgatóság rendeli el.

(5)²⁸ A vízkorlátozást a Vgtv. 15. § (5) bekezdésének megfelelően, mezőgazdasági célú vízhasználat esetén a vízjogi engedélyben meghatározott, egyidejűleg vételezhető maximális vízsugárhoz viszonyítva az alábbi, sorrendben fokozatosan alkalmazható intézkedésekkel kell végrehajtani:

(6) A vízkorlátozás feloldása fordított sorrendben történik.

10. § E rendelet hatálya alá tartozó tevékenységet végzők a külön jogszabályokban foglaltakra figyelemmel kötelesek az igazgatóság részére adatot szolgáltatni.

11. § (1) E rendelet a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba. Ezzel egyidejűleg az öntözéshez és tógazdálkodáshoz szükséges víz biztosításáról szóló 1/1979. (I. 20.) OVH rendelkezés, a mezőgazdasági vízhasznosítási főművek országos üzemeltetési szabályzatának kiadásáról, valamint a főművön kívüli mezőgazdasági vízhasználatok bejelentésének kötelezettségéről szóló 4/1983. (VÉ. 4.) OVH utasítás, valamint a mezőgazdasági vízhasználatok korlátozásáról szóló 13/1973. (VÉ. 13.) OVH utasítás hatályát veszti.

(2) A rendelet hatálybalépésekor és azt követően a fennálló üzemeltetési szerződés mindaddig hatályban marad, amíg a vízhasználók minimum 51%-a vagy az igazgatóság kezdeményezésére kiírt pályázatot követően új üzemeltetési szerződést kötnek.

(2a)²⁹ E rendeletnek a mezőgazdasági vízszolgáltató művek üzemeltetéséről szóló 2/1997. (II. 18.) KHVM rendelet módosításáról szóló 119/2012. (XI. 23.) VM rendelettel (a továbbiakban: Mód. R.) megállapított rendelkezéseit a Mód. R. hatálybalépése³⁰ napján fennálló jogviszonyokra is alkalmazni kell azzal, hogy a hatályos szerződéseket a Mód. R. hatályba lépését követő 30 napon belül felül kell vizsgálni, és szükség szerint módosítani kell.

(3)³¹