KK BH 1997/204
KK BH 1997/204
1997.04.01.
I. A tagegyenlőség elvét sérti a tag részvényeinek értéke szerinti szavazati jog [1989. évi II. tv. 6. § (1) bek.].
II. Az érdekelt jogi személy hozzájárulásával lehet az egyesület nevében a jogi személyre utalni [1989. évi II. tv. 6. § (2) bek. és 7. § (1) bek.].
Az elsőfokú bíróság végzésével elrendelte az O. Bank Rt. Magánrészvényeseinek Egyesülete nevű társadalmi szervezet nyilvántartásba vételét. A bejegyző végzés ellen a főügyészség fellebbezett, és indítványozta, hogy a Legfelsőbb Bíróság az elsőfokú bíróság végzését helyezze hatályon kívül, és a megyei bíróságot utasítsa új határozat hozatalára. Az indokolás szerint a nyilvántartásba vételt elrendelő végzés törvénysértő, mivel a bejegyzés iránti kérelemhez nem csatolták az O. Bank Rt. hozzájárulását a névviseléshez. A megyei főügyészség álláspontja szerint az alapszabály nem felel meg a törvényi követelményeknek, hiszen a közgyűlés határozatképességi szabályai a demokratikus önkormányzati elven alapuló működést sértik. A tagegyenlőség elvét sérti az a rendelkezés, amely szerint a közgyűlésen minden 1000 Ft névértékű szavazásra jogosító részvény egy szavazatra jogosít. A megyei főügyészség álláspontja szerint a tagsági viszony kérdésével összefüggően szabályozatlan az alapszabályban a jogi személyt és a jogi személyiséggel rendelkező szervezeteit megillető tagsági jogok, illetve ezek gyakorlásának módja. Kifogásolta a fellebbező azt is, hogy a bejegyzés iránti kérelem nem felel meg a Pp. 196. §-ának (1) bekezdésében írt követelményeknek.
A kérelmező indítványozta, hogy a Legfelsőbb Bíróság az elsőfokú bíróság végzését hagyja helyben. Felhívta a figyelmet arra, hogy az egyesület tevékenységét nem az O. Bank Rt. tevékenységével összefüggésben kívánja gyakorolni. A kérelmező vitatta azt is, hogy a határozatképességre vonatkozó előírások a tagegyenlőség elveit sértenék. A beadvány utal arra, hogy az egyesület alapszabálya a szavazati jog arányát nem személyekhez, hanem részvényekhez köti. A tagsági viszony feltétele az alapszabály értelmében, hogy a tag rendelkezzék az O. Bank Rt.-ben szavazásra jogosító részvénnyel. A kérelmező az észrevételekkel egyidejűleg pótlólag becsatolta a nyilvántartásba vétel iránti kérelmet a Pp. 196. §-ának megfelelő alaki kellékekkel.
A Legfőbb Ügyészség a fellebbezést fenntartotta. Utalt arra, hogy az ítélkezési gyakorlat alapján a közgyűlés határozatképességének megállapításához minimálisan szükséges a tagok 50%-a + egy fő jelenléte. Az ismételt közgyűlés határozatképességére vonatkozó alapszabályi rendelkezés a Legfőbb Ügyészség álláspontja szerint csak azzal a kiegészítéssel fogadható el, hogy a tagokat erről már az eredeti meghívóban tájékoztatják, így távolmaradásuk jogkövetkezményeinek ismeretében dönthetnek a részvétel kérdésében is.
A fellebbezés az alábbiak szerint alapos.
Az egyesülési jogról szóló 1989. évi II. törvény (a továbbiakban: Etv.) 6. §-ának (2) bekezdése értelmében a társadalmi szervezet alapszabályában rendelkezni kell a szervezet nevéről, céljáról és székhelyéről, valamint szervezetéről Az Etv. 7. §-ának (1) bekezdése szerint a társadalmi szervezet elnevezése és célja - az érdekelt jogi személy hozzájárulása nélkül - nem keltheti azt a látszatot, hogy a társadalmi szervezet a tevékenységét más jogi személy tevékenységéhez kapcsolódóan fejti ki.
A Legfelsőbb Bíróság Közigazgatási Kollégiumának 1. számú állásfoglalása rámutat, hogy társadalmi szervezet nyilvántartásba vételekor vizsgálni kell, hogy a társadalmi szervezet választott elnevezése megfelel-e a névkizárólagosság, a névvalódiság és a névszabatosság követelményének. Az indokolás értelmében a társadalmi szervezet elnevezésében nem szerepelhet olyan kifejezés, amely a társadalmi szervezet jelentőségét vagy működését illetően megtévesztésre alkalmas (névvalódiság). A törvény 7. §-ának (1) bekezdése kifejezetten kimondja, hogy a társadalmi szervezet elnevezése és célja nem keltheti azt a látszatot, hogy a társadalmi szervezet tevékenységét más jogi személy tevékenységéhez kapcsolódóan fejti ki (pl. X. egyház kulturális egyesülete vagy Y párt ifjúsági közössége). Ilyen elnevezést csak az érdekelt jogi személy hozzájárulásával lehet használni.
A névválasztásra figyelemmel a nyilvántartásba vétel iránti kérelemhez csatolni kellett volna az O. Bank Rt. hozzájáruló nyilatkozatát. Mivel erre nem került sor, a nyilvántartásba vétel feltételei nem álltak fenn.
Az Etv. 6. §-ának (1) bekezdése értelmében a társadalmi szervezet alapszabálya az abban meghatározott célkitűzéseknek megfelelően biztosítja a szervezet demokratikus, önkormányzati elven alapuló működését, elősegíti a tagok jogainak és kötelezettségeinek érvényesülését.
Helyesen mutat rá a fellebbezés arra, hogy a kérelmező alapszabálya a törvényben írt követelményeknek nem felel meg. A társadalmi szervezet demokratikus működésének biztosítása érdekében az állandó ítélkezési gyakorlat szerint a közgyűlés határozatképességének megállapításához minimálisan a tagok 50%-a + egy fő jelenléte szükséges. A kérelmező alapszabálya szerint ugyanakkor a közgyűlés akkor határozatképes, ha azon tagjainak legalább 25%-a jelen van. A határozatképtelenség miatt elnapolt közgyűlést, az elnapolást követő egy órán belül újra össze lehet hívni. Az így összehívott közgyűlés az alapszabály értelmében a megjelentek számától függetlenül határozatképes.
Helyesen mutatott rá a Legfőbb Ügyészség a fellebbezésben arra, hogy az ismételt közgyűlés határozatképességére vonatkozó alapszabályi rendelkezés csak azzal a kiegészítéssel fogadható el, hogy a tagokat erről már az eredeti meghívóban tájékoztatják, így távolmaradásuk jogkövetkezményeinek ismeretében dönthetnek a részvétel kérdésében. A megismételt közgyűlés csak az eredeti napirendi pontokkal hívható össze. A kérelmező alapszabályában rögzített megoldás lehetővé teszi azt, hogy ne a tagság többségének bevonásával szülessenek az egész tagságra kiható döntések.
A tagegyenlőség elvét sérti a szavazati jog összekapcsolása a tag által birtokolt részvények értékével. A részvény tulajdonlása nélkül az értékhatárhoz kötött szavazati jogról nem lehet beszélni, tehát az ilyen tagok tagsági viszonya fennáll, de a tag szavazati joggal nem rendelkezik. Ezt az ellentmondást nem oldja fel a kérelmező észrevételeiben rögzített jogi érvelés sem.
Mivel a nyilvántartásba vétel feltételei nem állnak fenn maradéktalanul, a Legfelsőbb Bíróság az elsőfokú bíróság végzését hatályon kívül helyezte, és az elsőfokú bíróságot a Pp. 258. §-ának (1) bekezdése alapján új eljárásra és új határozat hozatalára utasította.
A megismételt eljárás során fel kell hívni a kérelmezőt az alapszabály módosítására és kiegészítésére a Legfelsőbb Bíróság iránymutatásának megfelelően. (Legf. Bír. Kny. I. 27 011/1996. sz.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás