KK BH 1997/205
KK BH 1997/205
1997.04.01.
A gázszerelők nyilvántartásba vételét végző egyesület megalakításának feltételei [3/1995. (I. 20.) Korm. r. 6. § (2) bek. és 10. § (2) bek.]; 1989. évi II. tv. (Etv.) 6. § (1) bek., 9. § b) p., 11. § (1) bek., 16. § (2) bek. d) p.].
Az iratokból megállapíthatóan 5 jogi személyiséggel rendelkező szervezet és 6 egyéni vállalkozó, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság 1995. november 7-én döntött a kérelmező egyesület megalakításáról. A kérelmező az 1995. november 8-án érkezett beadványában kérte a Gázszerelők Országos Egyesületének bírósági nyilvántartásba vételét. A kérelemhez mellékelte az alapszabályt, valamint a tisztségviselők nyilatkozatát. A bíróság felhívása után 1996. január 23-án újabb alakuló ülésen döntöttek e résztvevők a módosított alapszabály elfogadásáról és a tisztségviselők megválasztásáról.
Az újabb bejegyzési kérelem alapján a Fővárosi Bíróság az 1996. március 6-án kelt végzésével az egyesületet nyilvántartásba vette.
A főügyészség fellebbezésében indítványozta a végzés megváltoztatását és a társadalmi szervezet nyilvántartásba vételének a megtagadását az alapszabály egyes rendelkezéseinek jogszabálysértése miatt.
A kérelmezőnek az ügyészi fellebbezésre tett észrevétele szerint minden tekintetben a jogszabályoknak megfelelően jártak el, ezért az elsőfokú bíróság végzésének a helybenhagyását kérte.
A fellebbezés az alábbiak szerint alapos.
Helytálló az ügyészi fellebbezés a tekintetben, hogy az 1994. évi XLI. törvény végrehajtására kiadott 3/1995. (I. 20.) Korm. rendelet 6. §-ának (2) és 10. §-ának (6) bekezdése felhatalmazta a minisztert arra, hogy a gázszerelők nyilvántartásba vételének feltételeit és eljárási rendjét, továbbá a nyilvántartást vezető szakmai egyesületet rendeletben meghatározza. Az ipari és kereskedelmi miniszter az erről szóló rendeletet még nem alkotta meg. E jogszabályi előírásra figyelemmel kétségtelen az egyesület miniszteri felhatalmazás hiányában a gázszerelők jogszabályban előírt regisztrálását nem láthatja el meghatározott szolgáltatási díj ellenében. Az alapszabálynak ezzel ellentétes rendelkezése jogszabálysértő. Ez a körülmény azonban nem jelenti azt, hogy a gázszerelők a már hivatkozott regisztrálási feladatok mellőzésével ne alakíthatnának az 1989. évi II. törvény (Etv.) hatálya alá tartozó egyesületet az alapszabályban meghatározott további célok és feladatok megoldása érdekében.
A Legfelsőbb Bíróság ugyanakkor megállapította, hogy a társadalmi szervezet megalapításánál nem tartották be az Etv. alábbi rendelkezéseit, és az alapszabály egyes rendelkezései ugyancsak nem felelnek meg az Etv. előírásainak.
Az alapszabály 4.5. b), 4.7. a), 4.8., 4.9. és 6.2. pontjában a gázszerelői regisztrációval kapcsolatos kérdéseket szabályoz, amelyre az egyesületnek nincs felhatalmazása.
Az alapszabály az alapító tagoknak olyan többletjogokat kíván biztosítani, amely sérti a tagegyenlőség és a demokratizmus Etv. 6. §-ának (1) bekezdésében megfogalmazott elveit. Ez kiderül az alapszabály 3.6. pontjából, amely szerint a szervezet tagja lehet alapító tag és rendes tag, az alapszabály 4.5. pontja szerint az elnökség közvetlen tanácsadó szervébe, az elnöki tanácsba csak az alapító tag jogosult 1-1 küldöttet delegálni. Az elnöki tanács pedig egyebek mellett az alapszabály szerint az egyesület tényleges operatív-irányító szerveként működő elnökség által átruházott feladatokat is elláthatja és dönthet a tagfelvételi kérelmekről. Az Etv. 9. §-ának b) pontja egyértelműen kimondja, hogy az egyesület tagja választhat és választható a társadalmi szervezet szerveibe. E rendelkezést sérti az alapító tagoknak az elnöki tanácsba való kizárólagos részvételét szabályozó alapszabályi rendelkezés.
Többletjogosítványt biztosít az alapító tagoknak az alapszabály 6.4. pontja is, amely az egyesület megszűnésének esetére a vagyon 50%-át eleve az alapító tagoknak rendeli juttatni.
Az alapszabály 4.1. pontjának rendelkezése szerint a szervezet budapesti központtal és a megyei regionális irodákkal működik. Annak meghatározásánál azonban, hogy melyiknek mi a feladata, az alapszabály adós marad.
Az alapszabály 4.2. pontja értelmében az egyesület legmagasabb fóruma a közgyűlés. Amennyiben a tagok létszáma meghaladja a 200 főt, úgy a közgyűlés küldöttgyűléssé alakul át. Ez a rendelkezés ellentétes az Etv. 11. §-ának (1) bekezdésével, amely szerint a legfőbb szerv a tagok összessége vagy a tagok által - az alapszabályban meghatározottak szerint - közvetlenül vagy közvetett úton választott testület. Amennyiben küldöttgyűlést kívánnak létrehozni, akkor a küldöttek létszámát és a választás módját az alapszabály értelmében meg kell határozni. Ez a szabályozás azonban nem történt meg.
Az alapszabály 4.3. f) pontja és a 8.4. pontja a közgyűlés jogkörébe utalja az egyesület feloszlatását. E rendelkezés az Etv. 16. §-a (2) bekezdésének d) pontjába ütközik, ugyanis a feloszlatás kimondása a bíróság hatáskörébe tartozik. Az alapszabály 5.7. a) pontja szerint az egyesületi tisztség megszűnik a közgyűlésektől eltiltó jogerős bírói végzéssel. Feltehetően a közügyek gyakorlásától való eltiltás esetére vonatkozik a rendelkezés.
A fent részletezett hiányosságok miatt a Legfelsőbb Bíróság az elsőfokú bíróság végzését hatályon kívül helyezte, és az elsőfokú bíróságot a Pp. 258. §-ának (1) bekezdése alapján új határozat hozatalára utasítja. (Legf. Bír. Kny. II. 27 664/1996. sz.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás