MK BH 1997/214
MK BH 1997/214
1997.04.01.
I. A másodfokú bíróság tanácsában nem járhat el az a bíró, aki a per elsőfokú elintézésében részt vett. Ezen nemcsak az érdemi határozat hozatalát, hanem minden olyan cselekményt érteni kell, amely az érdemi döntés előkészítését célozza, vagy arra kihatással lehet. Ennek megfelelően a per másodfokú elintézéséből ki van zárva az a bíró is, aki az elsőfokú eljárásban tárgyalást tartott, a bizonyításról rendelkezett [Pp. 15. §].
II. A helyi önkormányzat által létesített és működtetett költségvetési intézmények közalkalmazottai tekintetében munkáltató az az intézmény, amelynél a közalkalmazott a munkáját ellátja, annak ellenére, hogy őt a helyi önkormányzat nevezte ki [1990. évi LXV. tv. 8. § (1) bek.; 1991. évi XX. tv. 129. § (1) bek.; 6/1992. (III. 31.) NM r.].
Dr. M. L., a felperesek jogelődje, M. község alkalmazásban álló háziorvos volt, aki 1993. július 11-én meghalt. Örökösei a felperesek az általa 1992. július 1. napjától 1993. február 28. napjáig végzett munkával kapcsolatban elmaradt illetménypótlékok, túlmunkadíj és készenléti díj iránt terjesztettek elő keresetet.
Az alperes kérte a kereset elutasítását.
A munkaügyi bíróság ítéletével kötelezte az alperest az I-II. rendű felperesek javára 150 632-150 632 Ft elmaradt illetmény, továbbá a III. rendű felperes javára a megjelölt összegek 1992. november I. napjától járó kamatai megfizetésére. Ezt meghaladóan elutasította a keresetet.
A munkaügyi bíróság részletesen vizsgálta a felpereseknek öröklésen alapuló jogutódlását, a jogelőd által végzett munka alapján, az egyes jogcímeken az 1992. évi XXXIII. törvény (Kjt.) szerint keletkezett követelések összegét, és mindezek figyelembevételével hozta meg az ítéletét. A megyei bíróság ítéletével a marasztalás tőkeösszegét 100 658-100 658 Ft-ra leszállította, egyebekben helybenhagyta a munkaügyi bíróság ítéletének megtámadott rendelkezéseit.
A jogerős ítélet ellen a felperesek terjesztettek elő felülvizsgálati kérelmet. Ebben kérték a másodfokú bíróság ítéletének hatályon kívül helyezésével a munkaügyi bíróság ítéletének helybenhagyását. Előadták, hogy a másodfokú bíróság figyelmen kívül hagyta a munkáltatónak a készenlét alatt végzett munka külön díjazására vonatkozó kötelezettségét, és ezzel megsértette az 1992. évi XXII. törvény (Mt.) 149. §-a (1) bekezdésének második mondatában foglalt rendelkezést.
A felülvizsgálati kérelem a következők szerint alapos.
A Legfelsőbb Bíróság a felülvizsgálati kérelem elbírálása során hivatalból észlelte, hogy az első fokú eljárás során az 1995. október 19. napjára kitűzött tárgyalást dr. B. S. bíró tartotta meg, majd az ebben az eljárásban hozott másodfokú ítélet előadó bírája ugyanő volt. A törvény értelmében a per másodfokú elintézéséből ki van zárva az a bíró, aki a per első fokú elintézésében részt vett (Pp. 15. §). Ezen nemcsak az érdemi határozat hozatalát, hanem minden olyan cselekményt érteni kell, amely az érdemi döntés előkészítését célozza, vagy arra kihatással lehet (BH 1965/3/4379). Ennek megfelelően a per másodfokú elintézéséből ki van zárva az a bíró is, aki az első fokú eljárásban tárgyalást tartott, a bizonyításról rendelkezett. Ezért a másodfokú bíróság ítéletét hivatalból hatályon kívül kellett helyezni [Pp. 252. §-ának (1) bekezdése, 2758 §-a]. A Legfelsőbb Bíróság észlelte azt is, hogy a per alperese a községi önkormányzat volt, a jogerős ítélet mégis a közalkalmazottakra vonatkozó jogszabály figyelembevételével, a Kjt. alapján marasztalta az alperest.
A munkavállaló - a munkajogi törvények egybevetett rendelkezései szerint - azzal a szervezettel áll munkaviszonyban vagy azzal egy tekintet alá eső jogviszonyban, amelynek keretei között a munkáját végzi, még abban az esetben is, ha vele szemben a munkáltatói jogkört más gyakorolja. Ezért a helyi önkormányzat által létesített és működtetett költségvetési intézmények közalkalmazottai tekintetében munkáltató az az intézmény, amelynél a közalkalmazott a munkáját ellátja, annak ellenére, hogy őt a helyi önkormányzat nevezte ki (BH 1996/2/126). Ezért e perben mindenekelőtt azt kell vizsgálni, hogy az adott esetben a helyi önkormányzat létrehozott-e a háziorvosi szolgálat ellátására költségvetési szervet, a szolgálatot az erre a célra elkülönített alapból költségvetési szervként tartja-e fenn (BH 1995/2/132). Igenlő esetben a felpereseket tájékoztatni kellett volna, hogy a pert nem az ellen indították meg, akivel szemben az igény érvényesíthető [Pp. 64. §-ának (2) bekezdése], és a továbbiakban e jogszabály alapján tett felperesi nyilatkozatok figyelembevételével kellett volna eljárni (BH 1994/9/515, BH 1995/5/323).
Ha a helyi önkormányzat előbb megjelölt intézkedése nem állapítható meg, a felek jogviszonyára az 1992. évi XXIII. törvény (Ktv.) rendelkezéseit kell alkalmazni, és a jogvitát az abban foglalt rendelkezések alkalmazásával kell elbírálni (BH 1995/2/132).
A jogerős ítélet e jogszabályok alkalmazásához szükséges tényeket nem állapította meg, ez a felülvizsgálati eljárásban nem pótolható, ezért az ügyben ez okból is további eljárásra van szükség.
Mindezekre tekintettel a Legfelsőbb Bíróság a megyei bíróság jogerős ítéletét - a munkaügyi bíróság ítéletének marasztaló rendelkezéseire is kiterjedően - hatályon kívül helyezte, és a munkaügyi bíróságot a megadott szempontok figyelembevételével új eljárásra és új határozat hozatalára utasította. Erre tekintettel a felülvizsgálati eljárási költség összegét csupán megállapította, annak viselése felől az új eljárásban kell dönteni [Pp. 275/A. § (3) bekezdés]. (Legf. Bír. Mfv. II. 10 748/1996. sz.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás