PK BH 1997/220
PK BH 1997/220
1997.05.01.
A hibás teljesítésért való felelősség kizárása miatt szavatossági igény – s ezen belül az elállás jogkövetkezménye – eredményesen nem érvényesíthető [Ptk. 200. § (1) bek., 305–307. §-ok].
A peres felek között 1990. május 3. napján adásvételi szerződés jött létre. Ennek értelmében az alperes 150 000 Ft vételár ellenében a felperesre ruházta a Skoda típusú mikrobuszát. Az erről kiállított okirat 5. pontjában kikötötték, hogy az eladó a gépkocsiban előforduló üzemi hibáért felelősséget nem vállal. Az eladó figyelmeztette a vevőt a jármű megnövekedett olajfogyasztására, valamint arra, hogy régen volt olajcsere. Ez utóbbit néhány nap múlva a felperes, valamint az alperes házastársa közösen végrehajtották. Ezt követően a felperes kb. 300 km utat tett meg a gépkocsival, amelynek során észlelte, hogy az sok olajat fogyaszt, és az olajnyomást jelző műszer időnként hiányt jelez. Felkereste az alperes autószerelő foglalkozású házastársát, aki 1990. május 25-én vállalta, hogy az olajfolyással kapcsolatos hibát kijavíttatja. Ennek érdekében közösen felkeresték a T.-i Autójavító Vállalatot, ahol az alperes házastársa átadott 1 db hengerfejtömítést, 1 garnitúra dugattyúgyűrűsort, 1 db hátsó főtengely labirintgyűrűt és 1 db kuplungtárcsát és a vállalt munkálatok elvégzését megrendelte. A motor szétszerelésekor kiderült azonban, hogy a főtengely és további alkatrészek is javításra szorulnak, amelyeket már a felperes rendelt meg. A gépkocsi jelenleg is a szervizben található, és a felperes 1992. május 19. napján a kijavítás hiánya miatt az 1990. május 3-án kötött adásvételi szerződéstől elállt.
A felperes az 1992. június 29. napján előterjesztett keresetében kérte, hogy kötelezze a bíróság az alperest a 150 000 Ft vételár, valamint kamatai visszafizetésére és további 35 000 Ft kártérítés megfizetésére. Bejelentette, hogy az alperes hibás teljesítése és a kijavítás elhúzódása miatt a teljesítéshez fűződő érdeke megszűnt, és ezért az ügylettől eláll. Előadta, hogy kárigénye a gépkocsi kijavítására fordított kiadásaiból származik.
Az alperes ellenkérelme a kereset elutasítására és a felperes perköltségben marasztalására irányult.
Az elsőfokú bíróság ítéletével kötelezte az alperest, hogy fizessen a felperesnek 160 500 Ft-ot. Ezt meghaladóan a keresetet elutasította. Határozatát utóbb kiegészítette azzal, hogy a GD 00-28 forgalmi rendszámú személygépkocsi az alperes tulajdonában marad. Úgy foglalt állást, hogy az olajfolyásból származó hiba kijavítására a felek között külön szerződés jött létre, amelyet az alperes teljesítési segéde, az autószerviz útján hibásan teljesített. A javítás 2 éves időtartamára figyelemmel igazoltnak látta, hogy a felperest az elállás joga megilleti. A kárigényt 10 500 Ft erejéig találta megalapozottnak.
Az ítélet ellen az alperes nyújtott be fellebbezést, melyben annak megváltoztatását és a kereset elutasítását kérte. Előadta, hogy a Skoda típusú személygépkocsik jellegzetes hibája az olajfolyás, amelynek megszüntetését nem vállalta el, csupán a hengerfejtömítés kicserélésére kötelezte magát.
A másodfokú bíróság jogerős ítéletével az elsőfokú bíróság döntését helybenhagyta. Úgy foglalt állást, hogy az alperes által vállalt, az olajfolyás kijavítására kötött szerződéstől a felperes a kötelezett késedelme miatt jogszerűen elállhatott, amely kiváltotta a megállapodás visszamenőleges hatályú megszűnését.
A jogerős ítélet ellen az alperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet a kereset elutasítása iránt. Hangsúlyozta, hogy csak a hengerfejtömítés cseréjét vállalta, az egyéb munkálatokat a felperes rendelte meg, amelyek már a gépkocsi felújítására irányultak. A felperes ennek elhúzódása során kivárta a jármű elértéktelenedését, majd ezután nyújtotta be keresetét.
A felperes felülvizsgálati ellenkérelme a jogerős ítélet hatályban tartására irányult.
A felülvizsgálati kérelem megalapozott.
Az alperes a rendkívüli perorvoslatát megalapozó jogsértést kellékszavatossági felelőssége fennállásának téves megállapításában jelölte meg. [Pp. 270. §-ának (1) bekezdése]. Ezért a jogerős ítélet e kérdés keretei között volt felülbírálható [Pp. 275. §-ának (2) bekezdése].
A Ptk. 200. §-ának (1) bekezdése lehetővé teszi, hogy a felek szerződésük tartalmát szabadon állapíthassák meg, és ennek során a törvény kötelező alkalmazást nem igénylő rendelkezéseitől is eltérhessenek. A peres felek e jogukkal éltek, amikor. az 1990. május 3-án kötött adásvételi szerződés 5. pontjában az eladó hibás teljesítésért fennálló felelősségét kizárták. Ez azzal a következménnyel járt, hogy e megállapodásuk a törvény előírásainak helyébe lépett, és az alperes helytállási kötelezettségére, valamint a felperest megillető szavatossági jogokra nézve ez vált irányadóvá. Ezért az alperes terhére a hibás teljesítésnek a Ptk. 305-307. §-aiban foglalt rendelkezései nem alkalmazhatók.
A perben nem vitás tényállás szerint ezt követően 1990. május 25-én a felek jogügyletüket akként módosították, hogy az alperes kötelezte magát az átruházott mikrobusz motorjának olajfolyással kapcsolatos hibája kijavíttatására. Ennek során tehát az alperes felelősségét korábban teljes egészében kizáró szerződéses kikötést úgy változtatták meg, hogy az eladó csak az olajfolyással összefüggő hiba tekintetében kijavítással köteles helytállni. Az alperes 1990. május 25. napján vállalt kötelezettséget a perbeli mikrobusz motorjának olajfolyását okozó hibája kijavítására. A járművet a peres felek még ugyanezen a napon közösen elvitték a T. Autójavító Vállalathoz, ahol az alperes a munkálatok elvégzését megrendelte, az ehhez szükséges alkatrészeket átadta. Ezzel az alperes a szerződés alapján reá háruló kötelezettségeknek eleget tett. Az autószerviz e javítással azért nem készült el időre, mert a felperes a motor szétszerelése után, az alperes helytállási kötelezettségének körét meghaladó, további megrendelésekkel élt. Ennek során főtengelyt köszörültetett, és egyéb felújításokat végeztetett. Ez a magatartása azt jelentette, hogy az alperesi szolgáltatás kapcsán csupán kijavításra - az olajfolyással kapcsolatos javításra - tartott igényt. Ez a kijavítás pedig azért nem történhetett meg kellő időben, mert a felperes a gépkocsi egyéb - olajfolyástól független - hibáinak kijavítását igényelte a szerviztől. Ez a munka pedig akadályozta az olajfolyás kijavításának befejezését. Ezzel a megrendeléssel a felperes kifejezésre juttatta a szerződés fenntartása iránti szándékát. Ehhez képest az időmúlás nem eshet az alperes terhére, s így a felperest 2 évvel az ügyletkötés és megállapodás után már elállási jog nem illette a Ptk. 306. §-ának (3) bekezdésében foglalt feltételek hiányában.
A fenti kifejtettekből az következik, hogy a jogerős ítélet az alperes marasztalásával jogszabályt sértett, ezért azt a Legfelsőbb Bíróság a Pp. 275/A. §-ának (2) bekezdése alkalmazásával hatályon kívül helyezte, és helyette a törvényeknek megfelelő új határozatot hozva, a felperes keresetét elutasította. (Legf. Bír. Pfv. V. 20 810/1994. sz.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás