• Tartalom

2218/1997. (VII. 24.) Korm. határozat

2218/1997. (VII. 24.) Korm. határozat1

a Magyar Honvédség irányításáról és felső szintű vezetésének rendjéről

2000.09.13.

A Kormány a honvédelemről szóló 1993. évi CX. törvény 8. §-a (3) bekezdésének a) pontjában foglalt felhatalmazás alapján a Magyar Honvédség felső szintű vezetése rendjének meghatározására, valamint – a hatályos alkotmányos szabályozás összefoglalásával – az egységes irányítás és vezetés követelményének fokozottabb érvényrejuttatása érdekében, az irányító és vezető szervek feladat- és hatáskörére vonatkozó jogszabályi előírások alkalmazásának elősegítésére a következőket határozza:

I.

A Magyar Honvédség irányítása

1. A Magyar Honvédség (a továbbiakban: MH) az ország katonai védelmét ellátó állami fegyveres szerv, melynek irányításában – jogszabályban meghatározott hatáskörében – az Országgyűlés, a köztársasági elnök, a Kormány és a honvédelmi miniszter vesz részt. Rendkívüli állapot idején az irányítás rendjét külön jogszabályok határozzák meg.

Az irányítás célja – a törvényben meghatározott hatásköri szabályok keretei között – az MH feladatainak és a feladat-végrehajtás módjának meghatározása, a végrehajtás feltételeinek biztosítása, az eredményes működtetés és a végrehajtás ellenőrzése.

Az irányításban részt vevő szervek irányító hatásköre átfogja az MH teljes tevékenységét.

2. A Kormány az MH irányítása körében

a) törvényjavaslatot és országgyűlési határozati javaslatot dolgoz ki és terjeszt az Országgyűlés elé;

b) törvényben meghatározott esetekben beszámol az Országgyűlésnek és testületeinek;

c) az Országgyűlés és/vagy bizottságai felkérésére, illetve saját elhatározása alapján tájékoztatást ad részükre az MH működését érintő lényeges kérdésekről;

d)2 törvényben meghatározott hatáskörében rendeletet és az MH feladatára, felső szintű vezetési rendjére, a Honvéd Vezérkar (a továbbiakban: HVK), az MH Szárazföldi Vezérkar (a továbbiakban: MH SZFVK), az MH Légierő Vezérkar (a továbbiakban: MH LEVK), az MH Összhaderőnemi Logisztikai és Támogató Parancsnokság (a továbbiakban: MH ÖHD LTP) feladatkörére, illetőleg ennek változtatására, szervezeti tevékenységére, a feladat-végrehajtás módjaira vonatkozó határozatot hoz.

3. A Kormány az MH működésirányításával kapcsolatos tevékenységét a honvédelmi miniszter útján gyakorolja.

4. A honvédelmi miniszter önállóan gyakorolja a törvényben meghatározott hatáskörét, illetve ellátja az Országgyűlés és a Kormány döntéseiben számára megállapított feladatokat. Ennek érdekében

a) az MH-ra vonatkozó országgyűlési és kormánydöntéseket kezdeményez;

b) az MH nemzetközi kapcsolatai körében nemzetközi szerződések előkészítését szolgáló tárgyalásokat kezdeményez és folytat. Előterjeszti a tárgyalások során előkészített nemzetközi szerződések tervezeteit;

c) a nemzetközi kötelezettségekből fakadó – nemzetközi szerződésnek nem minősülő – tárcamegállapodásokat köt;

d) rendeletet, a jogalkotási törvényben megállapított normatív utasítást, illetőleg határozatot ad ki;

e) törvényen, illetve kormányrendeleten alapuló felügyeleti jogkört, illetőleg hatósági hatáskört gyakorol;

f) megállapítja az MH számára a törvények és más jogszabályok, a határozatok, az utasítások, valamint a nemzetközi egyezmények és tárcamegállapodások végrehajtása érdekében szükséges feladatokat;

g) a honvédelmi törvényben meghatározott módon, egyedi ügyekben utasítja a Magyar Honvédség parancsnokát a feladatok végrehajtására, illetve jelentést kér azok teljesítéséről;

h) ellenőrzési hatáskört gyakorol, törvényes eljárásra utasít, jogszabálysértő intézkedéseket, döntéseket semmisít meg;

i)3 a Magyar Honvédség parancsnoka, vezérkari főnök (a továbbiakban: MHPK, VKF) felterjesztése alapján jóváhagyja az MH felső szintű vezető szerveinek belső felépítését, azok szervezeti kereteit és részletes feladatkörét.

5. Az MH-t közvetlenül érintő döntések előkészítésére vonatkozó javaslatot a Honvédelmi Minisztérium (a továbbiakban: HM) illetékes szerve az MH illetékes felső szintű vezető szervével együttműködve készíti el.

Az együttműködés során tisztázni kell a feladat pontos tartalmát, a feladat végrehajtásának módjára vonatkozó jogszabályok és irányítási döntések tartalmát, a feladatok leghatékonyabb végrehajtásának feltételeit, a kidolgozásban és végrehajtásban részt vevő szervezeteket és feladataikat.

Az együttműködés részletes szabályait és rendjét mindkét szervezetnél belső szabályzatban kell rögzíteni.

II.

A Magyar Honvédség vezetése

6.4 Az MH egyszemélyi felelős vezetés alatt álló szervezet. Az MH-t a Magyar Honvédség parancsnoka vezeti, aki egyszemélyben ellátja a vezérkarfőnöki feladatokat is. Szolgálati elöljárója az MH-ban szolgálatot teljesítő személyi állománynak. Felelős az MH törvényes működéséért, a jogszabályban, a határozatokban, utasításokban, illetőleg a Kormány és a honvédelmi miniszter által egyedileg megállapított feladatok végrehajtásáért.

A Magyar Honvédség parancsnoka, vezérkari főnök, a Kormány, illetve a honvédelmi miniszter által meghatározott módon gyakorolja a törvényben számára megállapított hatáskört.

7. Az MHPK, VKF a honvédelemről szóló 1993. évi CX. törvényben megállapított hatáskörében, illetve az irányító szervek által az irányítás körében meghatározott feladatok végrehajtása érdekében intézkedést és parancsot ad ki.

Az MHPK, VKF a döntési hatáskörét meghaladó kérdésekben – írásban – döntési javaslatot terjeszt elő a honvédelmi miniszternek.

8. Az intézkedés és a parancs, valamint az MHPK, VKF döntési hatáskörét meghaladó javaslatok tervezeteit az MH illetékes felső szintű vezető szervei a HM illetékes szerveivel együttműködve készítik elő. Együttműködésükre az 5. pontban foglaltak vonatkoznak.

9. Az MHPK, VKF-et teljes hatáskörrel a vezérkari főnök első helyettese helyettesíti. Mindkettőjük távolléte esetén a vezérkari főnök helyettese látja el a Hvt. 35. §-ának (2) bekezdésében és a 36. §-ának (1) bekezdésében foglalt feladatokat, továbbá a honvédség folyamatos működéséhez szükséges más halaszthatatlan ügyekben helyettesíti az MHPK, VKF-et.

A VKF első helyettese – az MHPK, VKF kivételével – szolgálati elöljárója az MH-ban szolgálatot teljesítő személyi állománynak, a VKF helyettese pedig – az MHPK, VKF és VKF első helyettese kivételével – szintén szolgálati elöljárója a személyi állománynak.

Az MHPK, VKF a saját elöljárói jogkörét vagy egyes jogosítványai gyakorlását állandó vagy ideiglenes jelleggel – a honvédelmi miniszter előzetes egyetértésével – a főcsoportfőnökökre átruházhatja.

10.5 Az MH felső szintű vezetésének a Hvt. 40. §-ának (2) bekezdése szerinti feladatkörét a HVK, az MH SZFVK, az MH LEVK, valamint az MH ÖHD LTP látja el a következők szerint:

a)6 a Honvéd Vezérkar (a továbbiakban: HVK) élén a VKF áll. A HVK felső szintű hadászati és összhaderőnemi tervező, a fegyveres erők mozgósítási feladatait koordináló, elvi kidolgozó és követelménytámasztó szervezet. A haderő alkalmazható állapotban tartása és fejlesztése, valamint az MH általános katonai tevékenységének tervezése és szervezése érdekében javaslatokat dolgoz ki az MHPK, VKF részére. A HM megkeresésére véleményt nyilvánít a feladatkörét érintő kormányzati döntések előkészítése során. Javaslatokat dolgoz ki és küld meg a honvédelmi miniszter számára az ország fegyveres védelemre való felkészítésével összefüggő követelmények meghatározása, illetve a honvédelemben részt vevő szervek feladatainak megállapítása érdekében. Felkészül a rendkívüli állapot idején megvalósítandó vezetési rendre. Előkészíti, illetve közvetíti a vezetői döntéseket az alárendelt katonai szervezeteknek. Ellátja a törvény által számára meghatározott hatósági feladatokat.

b)7 az MH Szárazföldi Vezérkar (a továbbiakban: MH SZFVK) és az MH Légierő Vezérkar (a továbbiakban: MH LEVK) – mint haderőnemi tervező szervezet – végzi a hadműveleti tervezést, és előkészíti, illetve közvetíti a haderőnemi vezérkari főnökök csapatokat vezető tevékenységét.

Az MH SZFVK-t és a haderőnem csapatait az MH szárazföldi vezérkari főnök az MH LEVK-t és a haderőnem csapatait pedig az MH légierő vezérkari főnök vezeti.

A haderőnemi vezérkari főnökök közvetlenül az MHPK, VKF-nek vannak alárendelve, és szolgálati elöljárói a haderőnemek állományába hadrend szerint sorolt katonai szervezetek teljes személyi állományának.

A haderőnemi vezérkarok kizárólag sajátos feladataik tekintetében és az e feladatok által megkívánt mértékben térnek el egymástól; az MH hierarchiájában elfoglalt helyük, hatáskörük azonos. Feladataikat önállóan, de a szükséges mértékben együttműködve oldják meg;

c)8 az MH ÖHD LTP – mint központi logisztikai támogató szervezet – végzi az MH logisztikai és vezetést támogató biztosítását. Ennek keretében az ellátó központok útján végzi a csapatok központi ellátását és támogatását, működteti az ellátó rendszert, kiadja a szakterületi normákat, szétosztja az ellátás rendelkezésre álló forrásait.

Az MH ÖHD LTP-t az összhaderőnemi logisztikai és támogató parancsnok vezeti, aki közvetlenül az MHPK, VKF-nek van alárendelve. A parancsnok vezeti a központi logisztikai, valamint az alárendeltségébe tartozó MH szintű támogató szervezeteket, szolgálati elöljárója a központi logisztikai szervezetek személyi állományának, továbbá szakmailag irányítja az MH logisztikai és vezetést támogató biztosítás ágazati feladatait.

11.9 A HVK, az MH SZFVK, az MH LEVK, valamint az MH ÖHD LTP részletes feladatait a szervezeti és működési szabályzatok, részletes szervezeti felépítését és a létszámokat az állománytáblák határozzák meg.

Az MH felső szintű vezető szerveinek szervezeti és működési szabályzatait a honvédelmi miniszter, az azoknak megfelelő állománytáblákat pedig – a honvédelmi miniszter előzetes egyetértésével – az MHPK, VKF hagyja jóvá.

12. Az MH szervezetében az egyszemélyi felelős vezetés (parancsnoklás) elvének megfelelően a szolgálati elöljárói rendszer érvényesül.

A szolgálati elöljárót (parancsnokot, vezetőt) az MH szervezeti rendszerében elfoglalt beosztásánál fogva a vezetése alá tartozó katonai szervezet tevékenységére és e szervezet személyi állományára vonatkozóan a jogszabályokban és/vagy a hatásköri szabályokban megállapított rendelkezési jog illeti meg.

13.10 Az MH felső szintű vezető szervei szervezeti elemeinek vezetői – a feladatkörükbe utalt kérdésekben – az MH felső szintű szakmai elöljárói. A szakmai elöljáró az egyszemélyi felelős vezetés rendjére tekintettel közvetlen utasítási (parancsadási) joggal – mint szolgálati elöljáró – kizárólag saját alárendeltjei vonatkozásában rendelkezik.

Szakterületén a szakmai elöljáró

a) normatív intézkedéseket ad ki;

b) egyedi intézkedéseket (szakintézkedéseket) készít elő, illetve ad ki felhatalmazás esetén a parancsnok nevében;

c) a parancsnok döntésének keretei között intézkedik a parancs végrehajtására;

d) feladatkörébe tartozó információkat ad és kér;

e) ellenőrzést a parancsnok megbízásából és nevében végez;

f) véleményezési jogot gyakorol.

14. Ez a határozat 1997. szeptember 1-jén lép hatályba, egyidejűleg a Magyar Honvédség felső szintű vezetésének rendjéről szóló 2037/1995. (II. 20.) Korm. határozat, valamint az azt módosító 2217/1996. (VIII. 28.) és a 2303/1996. (XI. 13.) Korm. határozat a hatályát veszti.

15.11

16.

1

Megjelent: Határozatok Tára 1997. évi 35. szám.

2

Az I/2. d) alpontja a 2201/2000. (IX. 13.) Korm. határozat 1. pontjával megállapított szöveg.

3

Az I/4. i) alpontját a 2201/2000. (IX. 13.) Korm. határozat 2. pontja iktatta a szövegbe.

4

A II/6. pontja a 2201/2000. (IX. 13.) Korm. határozat 7. pontja szerint módosított szöveg.

5

A II/10. pontjának bevezető rendelkezése a 2201/2000. (IX. 13.) Korm. határozat 3. pontjával megállapított szöveg.

6

A II/10. a) alpontja a 2201/2000. (IX. 13.) Korm. határozat 7. pontja szerint módosított szöveg.

7

A II/10. b) alpontja a 2201/2000. (IX. 13.) Korm. határozat 7. pontja szerint módosított szöveg.

8

A II/10. c) alpontja a 2201/2000. (IX. 13.) Korm. határozat 4. pontjával megállapított szöveg.

9

A II/11. pontjának első bekezdése a 2201/2000. (IX. 13.) Korm. határozat 5. pontjával megállapított szöveg.

10

A II/13. pontjának első bekezdése a 2201/2000. (IX. 13.) Korm. határozat 6. pontjával megállapított szöveg.

11

A II/15-16. pontját, továbbá a Hat. mellékletét a 2201/2000. (IX. 13.) Korm. határozat 7. pontja hatályon kívül helyezte.

  • Másolás a vágólapra
  • Nyomtatás
  • Hatályos
  • Már nem hatályos
  • Még nem hatályos
  • Módosulni fog
  • Időállapotok
  • Adott napon hatályos
  • Közlönyállapot
  • Indokolás
Jelmagyarázat Lap tetejére