226/B/1997. AB határozat
226/B/1997. AB határozat*
2001.12.31.
A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!
Az Alkotmánybíróság jogszabály alkotmányellenességének utólagos megállapítására és megsemmisítésére irányuló indítvány alapján meghozta a következő
határozatot:
Az Alkotmánybíróság az állam kizárólagos tulajdonában lévő vizek és vízilétesítmények jegyzékének közzétételéről szóló 22/1996. (XI. 29.) KHVM rendelet melléklete I. 5. pontja alkotmányellenességének a megállapítására és megsemmisítésére irányuló indítványt elutasítja.
Indokolás
I.
Az indítványozó alkotmányellenesnek tartja az állam kizárólagos tulajdonában lévő vizek és vízilétesítmények jegyzékének közzétételéről szóló 22/1996. (XI. 29.) KHVM rendelet (a továbbiakban: R.) mellékletének az „5. Regionális víziközműből a közművagyon” című részét, ezért annak megsemmisítését kéri. Álláspontja szerint az alkotmányellenesség azzal valósul meg, hogy az R. ténylegesen nem közzéteszi az állam kizárólagos tulajdonában lévő víziközműveket, hanem önkormányzati tulajdont von el, nyilvánít állami tulajdonná, „egyszerűen csak közli azt a tényt, hogy mely víziközművek azok, amelyek nem adhatók önkormányzati tulajdonba.” Ilyen módon – az indítványozó álláspontja szerint – az R. ténylegesen kizárja a külön törvény alapján az önkormányzati tulajdonba adásra jogosult vagyonátadó bizottság jogkörét. Az indítványozó álláspontjának igazolására a geszterédi kistérségi vízellátó rendszert hozza fel, amelyet a támadott jegyzék tartalmaz. Véleménye szerint a geszterédi vízellátó rendszer víziközmű vagyonát önkormányzati tulajdonba kell adni, amit azonban kizár az, ha azt az állam kizárólagos tulajdonában lévőnek minősítik.
Az indítványozó kiegészítő beadványában részletezi, hogy a vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény fogalom-meghatározásának elemeit vizsgálva a Geszterédi vízellátó rendszer kimutathatóan nem regionális víziközmű. Következésképpen az egyes állami tulajdonban lévő vagyontárgyak önkormányzati tulajdonba adásáról szóló 1991. évi XXXIII. törvény 19. §-ának (1) és (2) bekezdésébe ütközik az R., az szerinte tehát ellentétes a törvénnyel, ezért alkotmányellenes.
II.
Az Alkotmánybíróság a rendelkező részben foglalt döntését a következő jogszabályi rendelkezésekre alapozta:
1. Az Alkotmány indítvánnyal érintett rendelkezései a következők:
„2. § (1) A Magyar Köztársaság független, demokratikus jogállam.”
„10. § (1) A magyar állam tulajdona nemzeti vagyon.
(2) Az állam kizárólagos tulajdonának, valamint kizárólagos gazdasági tevékenységének körét törvény határozza meg.”
„12. § (2) Az állam tiszteletben tartja az önkormányzatok tulajdonát.”
2. A helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény (a továbbiakban: Ötv.) rendelkezései:
„107. § (1) Az állam tulajdonából az önkormányzatok tulajdonába kerülő vagyontárgyak köre a következő:
a) az önkormányzat közigazgatási területén levő ingatlanok, erdők és vizek törvényben meghatározott köre;
b) a tanácsok által alapított és a tanácsok felügyelete alatt álló közüzemi célra alapított állami gazdálkodó szervezetek – ideértve a fővárosi és megyei gyógyszertári központokat is –, továbbá a költségvetési üzemek vagyona és az e szervezetekből átalakuló gazdasági társaságokban az államot megillető vagyonrész;
c) a lakossági szükségleteket kielégítő közművek építményei, vonalas létesítményei, berendezései a település belterületi határán belül, az állam kizárólagos tulajdonába tartozó létesítmények kivételével;
d) a tanácsok kezelésében, illetőleg tulajdonosi irányítása alatt álló oktatási, kulturális, egészségügyi, szociális, sport és egyéb intézmények vagyona;
e) a tanácsi, illetőleg a tanácsi ingatlankezelő szervek kezelésében levő állami bérlakások;
f) a középületek és a hozzájuk tartozó földek, a központi állami feladatokat szolgáló épületek kivételével;
g) a tanács valamennyi pénzvagyona, értékpapírja és más vagyoni joga.
(…)
(3) A külön törvényben meghatározott, állami tulajdonban levő földek, erdők, más ingatlanok, vizek, valamint az összes természetvédelem alatt álló területek és műemlékileg védett épületek, építmények, területek, továbbá a közművek létesítményei, az (1) bekezdés b) pontjában említett szervezetek vagyonának önkormányzati tulajdonába adására, az önkormányzatok és a vállalatok közötti megosztására a kormány megyei (fővárosi) vagyonátadó bizottságokat hoz létre, amelyek döntenek e dolgok önkormányzati tulajdonba adásáról és a vagyoni terhek rendezéséről. A vagyonátadó bizottságban részt vesznek az épített és a természeti környezetvédelemért felelős országos szervezetek képviselői is.
(…)
(7) A helyi önkormányzat tulajdoni igényét a vagyonátadó bizottságnál 1995. március 31-ig terjesztheti elő, e határidő után az önkormányzat tulajdoni igénye bírósági eljárásban érvényesíthető.”
3. Az egyes állami tulajdonban lévő vagyontárgyak önkormányzatok tulajdonába adásáról szóló 1991. évi XXXIII. törvény (a továbbiakban: Övtv.) érintett rendelkezései:
„15. § A bizottság az e törvényben meghatározott, az állam tulajdonában és a vízügyi igazgatóságok (a továbbiakban: vízügyi szerv) vagy a vízgazdálkodási társulatok kezelésében álló vizeket, közcélú vízilétesítményeket adja önkormányzat tulajdonába.”
„19. § (1) A nem tanácsi alapítású regionális víziközüzemi vállalat kezelésében lévő egy vagy több település vízi közszolgáltatását biztosító – nem regionális rendeltetésű – települési víziközműveket, ha azok a regionális közmű hálózattól műszakilag elkülönítve üzemeltethetők, a bizottság az érintett települési önkormányzatok tulajdonába adja.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott körbe nem tartozó, a regionális vízi közüzemi vállalatok kezelésében álló és nagyobb térség vízgazdálkodási alapellátását (regionális vízbiztosítást, szennyvízelvezetést és tisztítást) szolgáló regionális víziközművek – területi elhelyezkedésüktől függetlenül – az állam kizárólagos tulajdonát képezik.”
„28. § (1) A bizottság tájékoztatja a főpolgármestert, a polgármestert és a megyei közgyűlés elnökét az önkormányzat tulajdonába átadandó vagyontárgyak köréről és az átadás feltételeiről.”
„35. § (1) Az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló 1981. évi I. törvény alkalmazása során a bizottság felettes szerve a Belügyminisztérium.
(2) A vagyon önkormányzat tulajdonába adásáról és az önkormányzat tulajdonjogának más önkormányzat, illetve állam részére történő átadásáról, valamint a kezelői jog átadásáról hozott államigazgatási határozat felülvizsgálatát a bíróságtól lehet kérni.”
4. A vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény (a továbbiakban: Vgtv.) rendelkezései:
„6. § (1) Az állam kizárólagos tulajdonában vannak:
a) a felszín alatti vizek és azok természetes víztartó képződményei;
b) a természetes tavak közül a Balaton (a Kis-Balaton Vízvédelmi Rendszerrel együtt), a Velencei-tó, a Fertő tó és a Hévízi-tó, valamint azok medre;
c) az államhatárt alkotó vagy metsző folyók, patakok, a törvény 2. számú melléklete szerinti egyéb folyók, patakok, holtágak, mellékágak és azok medre;
d) a folyóvízben újonnan keletkezett szigetek;
e) az államhatárt alkotó vagy metsző csatornák, továbbá a törvény 3. számú melléklete szerinti csatornák, tározók, árvízvédelmi fővédvonalak és egyéb vízilétesítmények.
(2) A 2. és a 3. számú melléklet szerinti vízfolyások és vízilétesítmények jegyzékét a miniszter rendeletben teszi közzé.”
„E törvény alkalmazásában
(…)
14. regionális víziközmű: az egymással oly módon összefüggő – műszakilag elkülönítve gazdaságosan nem üzemeltethető – víziközművek, melyek egységes rendszert alkotnak, és a rendszer több települést (megyét) átfogó, összefüggő földrajzi területen (országrész, régió) nagyszámú, jellemzően vízbázistól távol fekvő település részére a vízkitermelést, -tisztítást, -elosztást – amelyhez a fogyasztók közműves ivóvízellátása, szennyvízelvezetés is tartozhat – látják el.”
„Az állam kizárólagos tulajdonában lévő vízilétesítmények
(…)
5. regionális víziközműből a közművagyon;”
7. Az R. rendelkezései:
„1. § Az állam kizárólagos tulajdonában lévő vizek és vízilétesítmények jegyzékét a rendelet melléklete tartalmazza.”
Melléklet a 22/1996. (XI. 29.) KHVM rendelethez
(…)
5. Regionális víziközműből a közművagyon
5. a) Vízellátás
Regionális Víziközmű megnevezése (RVR) |
Vízbázisának |
Víztisztítóművének |
Közműhálózatának hossza |
Bicskei RVR |
2,4 |
– |
122,0 |
Borsodi RVR (Rakaca ivóvíztározó) |
36,0 |
31,0 |
292,0 |
Dél-Borsodi RVR |
10,0 |
10,0 |
53,0 |
Dél-kelet Balatoni RVR |
54,0 |
48,7 |
730,0 |
Dorogi RVR |
20,2 |
– |
420,0 |
Duna-balparti RVR |
67,1 |
– |
2269,3 |
Duna-jobbparti RVR |
51,4 |
– |
863,6 |
Dunai RVR |
15,5 |
– |
26,0 |
Észak-kelet Balatoni RVR |
43,2 |
28,6 |
380,9 |
Észak-Nógrádi RVR (Komra-völgyi ivóvíztározó) |
24,0 |
15,0 |
122,0 |
Észak-Szabolcsi RVR |
8,3 |
7,0 |
30,3 |
Geszterédi RVR |
8,3 |
10,0 |
27,6 |
Hevesi RVR |
7,0 |
7,0 |
133,0 |
Ipolymenti RVR |
3,7 |
– |
131,7 |
(…)
III.
Az indítvány nem megalapozott.
1. Egy korábbi indítvány az akkor hatályos vízügyről szóló 1964. évi IV. törvény végrehajtására kiadott 32/1964. (XII. 13.) MT rendeletet támadta, amelynek 46. § (1) bekezdése a „ jelentősebb közcélú vízilétesítmény” fogalmát meghatározva – többek között – e körbe sorolta azt a vízilétesítményt, „amelyet – az érdekelt miniszterek egyetértésével – a közlekedési, hírközlési és vízügyi miniszter ilyennek minősít.” Az akkori indítványozó álláspontja szerint a kormányrendelettel a miniszternek adott diszkrecionális jogkör megakadályozza azt, hogy a vagyonátadó bizottság „a két vagy több helyi önkormányzat ellátását szolgáló víziközműveket – az Ötv. 107. § (6) bekezdés alkalmazásával – az érintett önkormányzatok tulajdonába adja.” Azt az indítványt elutasítva az Alkotmánybíróság a 354/B/1994. AB határozatában rámutatott arra, hogy a miniszteri jogkörben kiadott határozat is államigazgatás határozat, amelynek bírósági felülvizsgálata kérhető. Hangsúlyozta az Alkotmánybíróság: „A jogszabályi rendelkezések összevetéséből egyértelműen kitűnik, hogy egy-egy konkrét ügyben döntésre kötelezett vagyonátadó bizottságnak mindenképpen vizsgálnia kell, hogy a víziközmű egy, két vagy több önkormányzat vízzel való közszolgáltatását oldja-e meg, illetve nagyobb térség vízgazdálkodási alapellátását, regionális vízbiztosítását teljesíti-e. Ha a vizsgálat eredményeként olyan következtetésre jut, hogy az adott víziközmű nem regionális rendeltetésű, akkor azt a települési önkormányzat, illetőleg több érintett települési önkormányzat tulajdonába adja. Ha azonban úgy mérlegeli az adottságokat, hogy a víziközmű valamely nagyobb térség vízgazdálkodási alapellátását szolgálja – azaz a közművet jelentősebb közcélú vízilétesítménynek tekinti – azt határozatával állami tulajdonnak nyilvánítja. Döntése meghozatalakor természetesen figyelembe veszi – ha van ilyen – az arra felhatalmazott miniszterek vízilétesítménnyel kapcsolatos minősítését.” (ABH 1995. 870., 872–873.)
2. Jelen ügyben indítványozó az R. alkotmányellenességét állítja arra hivatkozva, hogy az R. nem közzéteszi egyes vízilétesítmények jegyzékét, hanem az állam kizárólagos tulajdonává nyilvánítja, s ez ellentétes az Övtv. rendelkezéseivel, amelyek alapján a vagyonátadó bizottság dönt az „önkormányzati tulajdonba kért víziközmű vagyon tulajdonjogi sorsáról.” Ezt követően az indítványozó részletezi azokat az érveket, amelyek a geszterédi vízellátó rendszer vagyonának önkormányzati tulajdonba adása mellett szólnak.
Az Alkotmánybíróság megállapította, hogy a tulajdoni viszonyok átalakítása keretében a helyi önkormányzatok a működésükhöz, a feladataik ellátásához szükséges vagyonhoz az állam tulajdonából alapvetően két módon jutottak: egyrészt törvény alapján a törvény erejénél fogva, másrészt törvény alapján külön hatósági eljárással. Ez utóbbi körben az állami tulajdonból az egyes vagyontárgyak önkormányzati tulajdonba adására hozták létre a vagyonátadó bizottságokat.
Az Övtv. 19. § (1) bekezdése meghatározta azokat a – nem regionális rendeltetésű – víziközműveket, amelyeket a vagyonátadó bizottság az érintett települési önkormányzatok tulajdonába ad. E § (2) bekezdése állapította meg, hogy a regionális víziközművek az állam kizárólagos tulajdonát képezik.
Az 1995-ben alkotott Vgtv. a vízgazdálkodás területén ismét megállapította az állam kizárólagos tulajdonát, meghatározta a regionális víziközmű fogalmát is. Ugyanakkor a Vgtv. 6. § (3) bekezdése kimondja: „A helyi önkormányzat tulajdonában vannak törzsvagyonként – a külön törvények rendelkezése alapján – a helyi önkormányzatoknak átadott vizek és vízilétesítmények (ideértve a víziközműveket is).”
A Vgtv. 2. számú melléklete állapította meg az állam kizárólagos tulajdonában lévő folyókat, patakokat, holtágakat, mellékágakat és azok medrét, a 3. számú melléklet az állam kizárólagos tulajdonában lévő vízilétesítményeket, ebben az állam kizárólagos tulajdonaként az 5. pont alatt szerepel a regionális víziközműből a közművagyon. Tehát az 1. számú melléklet meghatározza a regionális víziközmű fogalmát, a 3. számú melléklet pedig az állam kizárólagos tulajdonának minősíti a regionális víziközműből a közművagyont.
Ez a szabályozás a vízgazdálkodás körében eleget tesz annak az alkotmányos követelménynek, hogy az állam kizárólagos tulajdonát törvénynek kell megállapítania. A szabályozás módjából viszont az következik, hogy adott, konkrét víziközmű esetén – mint például a geszterédi vízellátó rendszer – egyedileg kellett a vagyonátadó bizottságnak (hivatalból, illetőleg az érdekelt önkormányzatok kérelmére) vizsgálnia, hogy az önkormányzati tulajdonba adható, vagy azért nem adható önkormányzati tulajdonba, mert regionális víziközmű, s mint ilyen az állam kizárólagos tulajdonába tartozik. A döntésre a törvény a vagyonátadó bizottságnak adott hatáskört, mert csak részletes tényfeltárás, vizsgálat, a feltételek elemzése nyomán állapítható az meg, hogy a vitatott víziközmű regionális vagy sem. A nem regionális víziközművet az érdekelt települési önkormányzatok tulajdonába kell adni. A vagyonátadó bizottság döntése ellen államigazgatási, bírósági jogorvoslatnak van helye, folyamatban lévő ügyben még születhet olyan végleges, jogerős döntés, amely víziközművet önkormányzati tulajdonba ad. Az Ötv. 107. § (7) bekezdése szerint a helyi önkormányzat tulajdoni igényét a vagyonátadó bizottságnál 1995. március 31-ig terjeszthette elő, e határidő után az önkormányzat tulajdoni igénye bírósági eljárásban érvényesíthető.
Az R. tartalmát illetően az Alkotmánybíróság rámutatott arra, hogy a Vgtv. 6. § (2) bekezdése e törvény 2. és 3. melléklete szerinti vízfolyások és vízilétesítmények jegyzékének közzétételére hatalmazta fel a minisztert. Az állam kizárólagos tulajdonáról törvényben kell rendelkezni, a miniszter által történő közzétételnek – amely, ha rendeletben történik, akkor is tájékoztató jellegű – ilyen tartalom nem tulajdonítható. Az Alkotmánybíróság álláspontja szerint, ha a jegyzékben szereplő valamely víziközmű esetén olyan jogerős döntés születik, amely a jegyzékben szereplő víziközművet önkormányzati tulajdonba adja, akkor a miniszter köteles a jegyzéket módosítani. A fentiekre tekintettel az indítvány nem megalapozott, ezért azt az Alkotmánybíróság elutasította.
Budapest, 2001. december 3.
Dr. Holló András s. k., Dr. Kiss László s. k.,
alkotmánybíró előadó alkotmánybíró
Dr. Kukorelli István s. k.,
alkotmánybíró
*
A határozat az Alaptörvény 5. pontja alapján hatályát vesztette 2013. április 1. napjával. E rendelkezés nem érinti a határozat által kifejtett joghatásokat.
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás