PK BH 1997/230
PK BH 1997/230
1997.05.01.
A közjegyzői letétbe helyezett írásbeli magánvégrendelet nem válik a közjegyző által felvett jegyzőkönyv "szerves részéve", és nem "minősül át" közokirattá [Ptk. 629. § (1) bek. c) pont].
A perbeli házas ingatlan 1/3 része G. A.-né örökhagyó tulajdona volt. 1970. május 1-jei keltezéssel öröklési szerződés készült, amelynek értelmében az örökhagyó tartása fejében házas ingatlanilletősége örököséül egyik gyermekét: G. J.-t és annak házastársát - a jelen per felpereseit - nevezte meg. Az öröklési szerződés hátoldalára 1981. július 3-án vezetett nyilatkozat szerint az örökhagyó hozzájárulását adta ahhoz, hogy az ingatlanilletőségre az elidegenítési és terhelési tilalmat a felperesek javára bejegyezzék. Az örökhagyó az öröklési szerződést 1982. május 1-jén közjegyzői letétbe helyezte, és a letétbe helyezésről készült jegyzőkönyvben kijelentette, hogy az az ő végrendeletét tartalmazza.
Az örökhagyó 1983. március 6-án meghalt. A felperesek a hagyatéki eljárásban öröklési igényüket az öröklési szerződésre alapították; az I. rendű felperes testvérei: G. E. és G. I. azonban az öröklési szerződést nem fogadták el érvényesnek, és pert indítottak az öröklési szerződés, illetőleg a végrendelet érvénytelenségének megállapítása iránt. A bíróság jogerős ítéletével megállapította, hogy az öröklési szerződés, illetőleg a végrendelet érvénytelen, mert a beszerzett írásszakértői vélemény alapján bizonyítottnak tekintette, hogy az okiratokon található aláírás nem az örökhagyótól származik. Rámutatott arra, hogy ezt a fogyatékosságot sem a közjegyzői letétbe helyezés ténye, sem a közjegyző által felvett jegyzőkönyv tartalma nem pótolja.
A jogerős ítélet ellen a felperesek hét ízben terjesztettek elő perújítási kérelmet, az azonban eredményre nem vezetett.
A felperesek a jelen perben annak megállapítását kérték, hogy a közjegyzői letétbe helyezésről felvett jegyzőkönyv, mint közjegyzői okirat magában foglalja az öröklési szerződést is, e közokirat alapján pedig a hagyatéki ingatlanilletőség tulajdonjogát az örökhagyó halálával megszerezték, és annak ingatlan-nyilvántartáson kívüli tulajdonosai lettek. Hivatkoztak arra, hogy a korábbi perekben a bíróságok jogszabálysértő módon az öröklési szerződést a letétbe helyezésről készült közokiratról leválasztva magánokiratként, illetőleg írásbeli magánvégrendeletként értékelték. A közokirati jelleg folytán viszont az írásbeli magánvégrendeletre vonatkozó alakiságok nem érvényesülnek, esetleges hiányukat a letétbe helyezés folytán készült közokirat pótolja. A közokirattal szemben pedig ellenbizonyításra nincs jogi lehetőség.
Az alperesek - az örökhagyó többi leszármazói - elsődlegesen ítélt dologra hivatkozva a keresetlevél idézés kibocsátása nélkül történő elutasítását, illetőleg a per megszüntetését kérték. Másodlagos - érdemi - ellenkérelmük a kereset elutasítására irányult, álláspontjuk szerint a felperesi értelmezés a jogszabállyal ellentétes.
Az elsőfokú bíróság ítéletével a keresetet elutasította. Megállapította, hogy a keresettel érvényesített igény nem minősül ítélt dolognak, ezért érdemben vizsgálta, hogy az öröklési szerződés a Ptk. 629. §-a (1) bekezdésének c) pontjában foglaltaknak megfelel-e. E körben abból indult ki: a korábbi perben meghozott jogerős ítélet megállapította, hogy az okiraton levő aláírás nem az örökhagyótól származik, ennek hiányában pedig a letétbe helyezésről készült közjegyzői okirat, mint közokirat sem alkalmas a hagyaték megszerzésére. Utalt egyébként arra is, hogy a Pp. 195. §-ának (3) bekezdése értelmében a közokirattal szemben is van helye ellenbizonyításnak.
A másodfokú bíróság ítéletével az első fokú ítéletet helybenhagyta. Egyetértett az elsőfokú bíróság jogi álláspontjával, és a felperesek fellebbezési érvelésével kapcsolatban rámutatott arra, hogy az öröklési szerződés hátoldalára utóbb vezetett nyilatkozatnak az örökhagyó által történt aláírása éppúgy nem alkalmas az öröklési szerződés aláírása hiányának pótlására, mint annak végrendeletként való közjegyzői letétbe helyezése.
A jogerős ítélet ellen a felperesek felülvizsgálati kérelmet nyújtottak be, és az ítélet megváltoztatásával kereseti kérelmük szerinti döntést kértek. Azzal érveltek, hogy az öröklési szerződésnek végrendeletként való közjegyzői letétbe helyezésével az okirat a letétbe helyezésről felvett jegyzőkönyv, mint közokirat "szerves része lett", és miután az örökhagyó azt a letétből nem vette vissza, közokirati jellegét sem vesztette el. A korábbi perben eljárt bíróságok az okiratot, mint magánokiratot a Pp. 197. §-a szerint vizsgálták, és így állapították meg annak érvénytelenségét. A közokiratnak minősülő okiraton levő aláírás valódiságát azonban a bíróság a Pp. 197. §-a alapján nem vizsgálhatja.
Az alperesek ellenkérelme a jogerős ítélet hatályban tartására irányult, és arra hivatkoztak, hogy az örökhagyó által alá nem írt öröklési szerződés semmiféle más nyilatkozattal érvényessé nem tehető.
A felülvizsgálati kérelem nem megalapozott.
A Ptk. 629. §-a (1) bekezdésének c) pontja szerint az írásbeli magánvégrendelet érvényes, ha annak végrendeleti minősége, keltének helye és ideje magából az okiratból kitűnik, továbbá ha a végrendelkező azt aláírja, és akár nyílt, akár zárt iratként a közjegyzőnél - végrendeletként feltüntetve - személyesen letétbe helyezi. Ebből a rendelkezésből egyértelmű, hogy a közjegyzőnél letett végrendelet az írásbeli magánvégrendelet egyik formája; ez az írásbeli magánvégrendelet akkor érvényes, ha azt az örökhagyó aláírta, és végrendeletként feltüntetve, akár nyílt, akár zárt iratként a közjegyzőnél letétbe helyezi. Ebből következik, hogy a letétbe helyezés csak a más által írt végrendelet tanúkkal való aláírásának elmaradását pótolja, más alaki hibát azonban nem orvosol.
A közjegyzői letétbe helyezett írásbeli magánvégrendelet tehát nem válik a közjegyző által felvett jegyzőkönyv "szerves részévé", és nem "minősül át" közokirattá. A felpereseknek a per során kifejtett jogszabályi értelmezése tehát téves, sőt kifejezetten ellentétben áll a Ptk. 629. §-a (1) bekezdésének c) pontjában foglalt rendelkezéssel.
Helytálló volt tehát az eljárt bíróságok álláspontja, amikor a végrendeletként letétbe helyezett öröklési szerződést magánokiratnak tekintették, és ennek megfelelően bírálták el. Minthogy pedig a korábbi perben meghozott jogerős ítélettel a bíróság megállapította, hogy az öröklési szerződésen levő örökhagyói névaláírás nem az örökhagyótól származik, az mint végrendelet érvénytelen, és érvénytelenségét sem az okiratra utóbb vezetett, az elidegenítési és terhelési tilalom bejegyzését megengedő nyilatkozat, sem a közjegyző által felvett jegyzőkönyv aláírása nem orvosolja.
Mindezekre figyelemmel a Legfelsőbb Bíróság a Pp. 275/A. §-ának (1) bekezdése alapján a jogerős ítéletet hatályában fenntartotta. (Legf. Bír. Pfv. V. 22 133/1995. sz.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás