• Tartalom

PK BH 1997/25

PK BH 1997/25

1997.01.01.
A családjogi alapon tartásra kötelezett személy által az örökhagyó részére nyújtott szolgáltatásokon nyugvó hitelezői igényt csak az örökségi juttatás ígérete alapozhatja meg. A "remélt" ellenszolgáltatásnak ilyen hatása nincs [Ptk. 677. § (1) bek. a) és c) pont, Csjt. 63. § (1) és (2) bek., PK 89. sz.].
A felperes keresetében az 1992. február 15-én meghalt K. D.-né hagyatékával kapcsolatban az alperesekkel szemben 636 000 forint összegű hagyatéki hitelezői igényt érvényesített. Az örökhagyó K. D.-né a felperes anyja és az alperesek nagyanyja volt. A felperes állítása szerint 25 éven keresztül tartotta az örökhagyót, ő fizette a temetési költséget, a hagyatékhoz tartozó ingatlan átruházásával kapcsolatos költségeket és a közmű-hozzájárulást. Az alperesek a felperes keresetének elutasítását kérték.
Az elsőfokú bíróság a felperes keresetét elutasította. Tényként állapította meg, hogy a felperessel egyazon lakóházban, de külön háztartásban élő idős örökhagyónak a halálát megelőző években szüksége volt ugyan a segítségre, az örökhagyó azonban ezért a segítségért ellenértéket, örökségi juttatást nem ígért a felperesnek. Ebből következően az alperesekkel szemben hagyatéki hitelezőként nem léphet fel. Azt sem bizonyította, hogy az öröklés megnyílta előtt a hagyaték tárgyát képező ingatlanok terheit ő viselte. Az elsőfokú ítélet elleni fellebbezésében a felperes az ítélet megváltoztatását és az alpereseknek a kereseti kérelme szerinti marasztalását kérte.
A másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét részben megváltoztatta, és kötelezte az alpereseket, hogy fejenként fizessenek meg a felperesnek 5000 forintot. Döntésének indokolása szerint a felperes megalapozottan igényli a Ptk. 677. §-a (1) bekezdésének a) pontja alapján az alperesektől a 20 000 forintos temetési költségnek a reájuk eső hányadát. A felperes ezt meghaladó kereseti kérelme azonban nem teljesíthető. A perben csupán állította, hogy a Pp. 164. §-a (1) bekezdésében foglalt kötelezettsége ellenére azonban nem bizonyította azt, hogy a hagyatékhoz tartozó ingatlanok közterheit, illetőleg a tulajdonjog átruházásával kapcsolatban felmerült költséget az örökhagyó helyett viselte. Az elsőfokú bíróság ítéletében helyesen kifejtett jogi indokokra tekintettel az örökhagyó tartásával kapcsolatban érvényesített felperesi követelés is megalapozatlan.
Felülvizsgálati kérelmében a felperes a jogszabálysértő ítéletek helyett a jogszabályoknak megfelelő új határozat meghozatalát vagy a határozatok hatályon kívül helyezését és új eljárás elrendelését kérte. Álláspontja szerint az eljárt bíróságok a Csjt. 63. §-ában foglaltakat sértették meg, amikor figyelmen kívül hagyták az általa hosszú éveken keresztül teljesített tartást és az egyéb szolgáltatásokat. Nem megalapozott az az állásfoglalásuk sem, hogy az örökhagyó tartozásainak kifizetését nem bizonyította.
Az alperesek a személyesen benyújtott ellenkérelmükben a jogerős ítéletnek hatályában való fenntartását kérték.
A felülvizsgálati kérelem nem megalapozott.
A Pp. 270. §-ának (1) bekezdése értelmében jogerős ítélet ellen felülvizsgálati kérelem előterjesztésének jogszabálysértés esetén van helye. Ez a rendelkezés az anyagi jogi és az eljárásjogi szabályok megsértésére egyaránt irányadó. A Pp. 275. §-ának (2) bekezdése a felülvizsgálati kérelem keretei között engedi meg a jogerős határozat felülvizsgálatát.
A felperes hivatkozott a Csjt. 63. §-ában foglaltakra. E törvényhely (1) bekezdése szerint több, egy sorban kötelezett között a tartási kötelezettség a kereseti, jövedelmi, vagyoni viszonyaik és teljesítőképességük arányában oszlik meg. A (2) bekezdés úgy rendelkezik, hogy annak a tartásra kötelezettnek javára, aki a tartásra jogosultat személyesen gondozza, az ezzel járó munkát és egyéb terhet a tartási kötelezettség megállapításánál figyelembe kell venni. E törvényi rendelkezések akkor lettek volna irányadóak, ha az örökhagyó életében a peres felekkel szemben tartási igényt támasztott volna. Miután nem erről van szó, és a felperes hagyatéki hitelezői igényt kíván érvényesíteni, nem tévedtek az eljárt bíróságok, amikor a felperes kereseti kérelmét a Ptk. 677. §-a (1) bekezdésének a) és c) pontjai alapján bírálták el. Ezzel kapcsolatban helytállóan hivatkoztak a PK 89. sz. állásfoglalás b) pontjában foglaltakra, amely szerint "....ha az örökhagyó végintézkedés hátrahagyása nélkül halt meg, és hagyatékában a törvényes öröklés rendje érvényesül, a perbeli adatok alapján azonban aggálytalanul megállapítható, hogy az örökhagyót a tartásra köteles hozzátartozói közül csak az egyik tartotta, és a tartás örökségi juttatás ígérete ellenében történt, akkor az örökhagyót ténylegesen eltartó rokon a tartásból származó igényét a hagyatékkal szemben hagyatéki hitelezőként érvényesítheti". A felperes által sem vitatott peradatok szerint az örökhagyó a gondozásáért, segítségért nem ígért a hagyatékból való részesítést, ebből következően azok ellenértéke nem minősíthető hagyatéki tartozásnak. Ebben a vonatkozásban az örökhagyó akarata a meghatározó, és ezen nem változtat az a körülmény sem, ha a felperes a tartásért, gondozásért ellenszolgáltatást remélt. Örökségi juttatás ígéretének hiányában ez a várakozása nem volt megalapozott, és következményeként a közeli hozzátartozók közötti vélelmezett ingyenesség érvényesül.
Az első- és a másodfokú bíróság abban is megalapozottan foglalt állást, hogy a felperes az örökhagyó vagyonát terhelő tartozásokkal kapcsolatos igényének fennállását nem bizonyította. Erre vonatkozóan a tényállást kellően feltárták, az nem iratellenes, nem okszerűtlen, és logikai ellentmondást sem tartalmaz. A felülvizsgálati kérelem a bizonyítékok okszerű mérlegelését támadja, a felülvizsgálati eljárásban azonban a bizonyítékok felülmérlegelésére nincsen jogi lehetőség.
Mindezekre figyelemmel a Legfelsőbb Bíróság a jogerős ítéletet felülvizsgálati kérelemmel támadott részében a Pp. 275/A. §-ának (1) bekezdése alapján hatályában fenntartotta (Legf: Bír. Pfv. V. 21.544/1995. sz.)
  • Másolás a vágólapra
  • Nyomtatás
  • Hatályos
  • Már nem hatályos
  • Még nem hatályos
  • Módosulni fog
  • Időállapotok
  • Adott napon hatályos
  • Közlönyállapot
  • Indokolás
Jelmagyarázat Lap tetejére