KK BH 1997/252
KK BH 1997/252
1997.05.01.
A helyi zsidó hitközség az egyház önálló képviselettel rendelkező szervezeti egysége, amely a szövetség alapszabálya szerint jogi személy, de önálló nyilvántartásba vételére nincs lehetőség [1990. évi IV. tv. 13. § (2) bek.; 11/1990. (VI. 13.) IM r. 1. § (2) bek.].
A kérelmező a társadalmi szervezet nyilvántartásba vételét kérte. Az elsőfokú bíróság a kérelmezőt felhívta annak megjelölésére, hogy a hitközség, mint az egyház vallásos célra létesülő önálló szervezete, avagy a hitközség, mint társadalmi szervezet nyilvántartásba vételét kéri. A kérelmező társadalmi szervezetként kérte a hitközség nyilvántartásba vételét.
Az elsőfokú bíróság a kérelmet elutasította. Az indokolás szerint a kérelmező alapszabályából megállapítható, hogy a hitközség tagja a Magyar Zsidó Hitközségek Szövetségének. Az elsőfokú bíróság megkeresésére a Fővárosi Bíróság közölte, hogy a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége a Fővárosi Bíróságon az egyházak, egyházi szervezetek nyilvántartásába be van jegyezve. Az elsőfokú bíróság megkeresésére a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége tájékoztatta a bíróságot arról, hogy a Z.-i Zsidó Hitközség az egyház önálló képviseleti szervvel rendelkező szervezeti egysége, amely az alapszabály szerint jogi személy. A Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetségének átirata rögzíti, hogy a tag hitközségek önállóak, de nem minősülnek önálló egyháznak vagy társadalmi szervezetnek. Az elsőfokú bíróság álláspontja szerint a kérelmező önálló képviseleti szervvel rendelkező szervezeti egységnek tekintendő, így önálló nyilvántartásba vételre nincs jogszabályi lehetőség.
A végzés ellen a kérelmező fellebbezett, a fellebbezését külön indokolta. A kérelmező álláspontja szerint az alapszabály lehetőséget biztosít arra, hogy jogi személyként a Z.-i Zsidó Hitközség nyilvántartásba vételre kerüljön. A kérelmező álláspontja szerint tévedett a megyei bíróság, amikor a Z.-i Zsidó Hitközség nyilvántartásba vétel iránti kérelmét elutasította. A kérelmező megítélése alapján a jogi személyként történő nyilvántartásba vétel feltételei fennállanak, így indokolt az elsőfokú bíróság végzésének a megváltoztatása.
A fellebbezés nem alapos.
A lelkiismereti és vallásszabadságról, valamint az egyházakról szóló 1990. évi IV. törvény 13. §-ának (2) bekezdése úgy rendelkezik, hogy az egyház és - ha az alapszabály úgy rendelkezik - az egyház önálló képviseleti szervvel rendelkező szervezeti egysége (szervezete, intézménye, egyházközsége) jogi személy. Az egyházak nyilvántartásának ügyviteli szabályairól szóló 11/1990. (VI. 13.) IM rendelet 1. §-ának (2) bekezdése szerint az egyházat az országos székhelye szerint illetékes bíróságon egy jogi személyként kell nyilvántartásba venni, a szervezeti egységek jogi személyiségéről az egyház alapszabálya rendelkezik.
Helyesen mutat rá az elsőfokú bíróság végzésének indokolása arra, hogy a kérelmező önálló képviseleti szervvel rendelkező szervezeti egységnek tekintendő, azonban önálló nyilvántartásba vételére a jogszabályi rendelkezések miatt nincs lehetőség.
A Legfelsőbb Bíróság a fellebbezéssel kapcsolatban utal arra, hogy a kérelmező, "jogi személyként" történő nyilvántartásba vételére ugyancsak a jogszabályi előírások miatt nincs lehetőség. Az elsőfokú bíróság megfelelő tájékoztatást adott arról, hogy milyen jogcímeken történhet a bírósági nyilvántartásba vétel.
Mindezekre tekintettel a Legfelsőbb Bíróság az elsőfokú bíróság végzését a Pp. 253. §-ának (2) bekezdése és a Pp. 259. §-a alapján helybenhagyta. (Legf. Bír. Kny. I. 28 063/1996. sz.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás