• Tartalom

253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet

253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet

az országos településrendezési és építési követelményekről

2023.07.01.

A Kormány az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Étv.) 62. §-a (1) bekezdésének g) pontjában foglalt felhatalmazás alapján meghatározza az országos településrendezési és építési követelményeket (a továbbiakban: OTÉK), és elrendeli azok kötelező alkalmazását.

I. Fejezet

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1. §1 (1) Területet használni, építmény elhelyezésére felhasználni, telket alakítani, építés alapjául szolgáló tervet elkészíteni, építményt építeni, átalakítani, bővíteni, felújítani, helyreállítani, korszerűsíteni, elmozdítani vagy lebontani, továbbá az építmény rendeltetését megváltoztatni e rendelet, valamint a helyi építési szabályzat rendelkezései szerint szabad.

(2) A rendeletben használt fogalmak meghatározását az 1. számú melléklet tartalmazza.

(3) E rendeletet a külön jogszabály alapján védett területre, építményre, valamint a sajátos építményfajtákra a rájuk vonatkozó külön jogszabályban meghatározott feltételek mellett és az azokban foglalt kiegészítésekkel és eltérésekkel kell alkalmazni.

Településkép, települési környezet2

2. §3 A telek alakítása, valamint az építmény tervezése, elhelyezése, építése, átalakítása, bővítése, felújítása, helyreállítása, korszerűsítése, elmozdítása vagy lebontása, továbbá az építmény rendeltetésének megváltoztatása során gondoskodni kell

a) a település és a táj szerves kapcsolatáról, az építmény környezetbe illeszkedő elhelyezéséről, a település ökológiai rendszerének védelméről,

b) a település, a településrész értéket képviselő építészeti arculatának megőrzéséről,

c) a település építészeti értékeinek megóvásáról, és az építészeti minőség emeléséről, és

d)4 a településrendezési tervben meghatározottak szerint az építészeti és régészeti örökség, a tájrészletek látványának (rálátás), valamint a telekről feltáruló kilátás védelméről annak mértékéig, hogy az érintett telek szabályos beépítését ne akadályozza.

3. §5

A helyi építési szabályzat és a szabályozási terv

4. §6

A településrendezési eszközök véleményezésében érdekelt államigazgatási szervek

5. §7

II. Fejezet

TELEPÜLÉSRENDEZÉSI KÖVETELMÉNYEK

ÁLTALÁNOS TERÜLETHASZNÁLAT8

6. § (1) A városok és községek (a továbbiakban együtt: település) igazgatási területét építési szempontból

a)9 beépítésre szánt (beépített, további beépítésre kijelölt) területbe, amelyen belüli építési övezetekben az építési telkek megengedett beépítettsége legalább 10% illetőleg

b)10 beépítésre nem szánt területbe, amelyen belüli övezetekben a telkek megengedett beépítettsége legfeljebb 10%

kell sorolni.

(2)11 Az igazgatási terület beépítésre szánt területe általános használata szerint lehet

1. nagyvárosias lakóterület,

2. kisvárosias lakóterület,

3. kertvárosias lakóterület,

4. falusias lakóterület,

5. településközponti vegyes terület,

6. intézményi vegyes terület,

7. kereskedelmi, szolgáltató gazdasági terület,

8. ipari gazdasági terület,

9. egyéb ipari gazdasági terület,

10. általános gazdasági terület,

11. üdülőházas üdülőterület,

12. hétvégi házas üdülőterület vagy

13. különleges beépítésre szánt terület, a 24. § alapján.

(3)12 Az igazgatási terület beépítésre nem szánt területe általános használata szerint lehet

1. közúti közlekedési terület,

2. egyéb közlekedési terület,

3. közműelhelyezési terület,

4. hírközlési terület,

5. közpark zöldterület,

6. közkert zöldterület,

7. védelmi célú erdőterület,

8. rekreációs célú erdőterület,

9. egyéb erdőterület,

10. kertes mezőgazdasági terület,

11. általános mezőgazdasági terület,

12. tájgazdálkodási mezőgazdasági terület,

13. vízgazdálkodási terület,

14. természetközeli terület vagy

15. különleges beépítésre nem szánt terület, a 30/B. § alapján.

(4)13 A (2) és (3) bekezdésben foglalt általános használatok mellett – a különleges beépítésre szánt és különleges beépítésre nem szánt területen kívül – egyéb általános használat az (5) bekezdésben foglalt kivételekkel nem állapítható meg.

(5)14 A Balaton vízparti területe vonatkozásában kormányrendelet egyéb általános építési használatot is megállapíthat, valamint a fővárosi rendezési szabályzat a (2) és (3) bekezdésben meghatározott általános használat szerinti területeket a helyi adottságoknak megfelelően tovább bonthatja.

(6)15 A helyi építési szabályzatnál a (2) és (3) bekezdésben – a kerületi építési szabályzatnál a fővárosi rendezési szabályzatban – meghatározott általános használatokon belül a helyi adottságok figyelembevételével kerülnek meghatározásra építési övezetként vagy övezetként a sajátos használatok és területeik. A beépítésre szánt területeket építési övezetekbe, a beépítésre nem szánt területeket övezetekbe kell sorolni.

(7)16 A területi adottságok figyelembevételével egy adott területre egymás felett legfeljebb kettő általános használat szerinti terület, illetve építési övezet vagy övezet is meghatározható.

(8)17 A szabályozási tartalékterülettel érintett területeken meghatározásra kerül az építési jogot keletkeztető építési övezet vagy övezet, és a fejlesztési akcióterület kijelöléssel összhangban a terület távlati általános használata, ami építési jogot nem keletkeztet.

(9)18 Kerületi építési szabályzatban építési övezet és övezet a beépítésre szánt és a beépítésre nem szánt területek használatának általános jellegét, szintterületi átlagértékét és egyes területek beépítési magasságát meghatározó fővárosi rendezési szabályzattal összhangban határozható meg.

A TERÜLETFELHASZNÁLÁSI EGYSÉGEK TAGOZÓDÁSA

Építési övezetek, övezetek alapvető követelményei19

7. § (1)20 A 6. § (2) és (3) bekezdése szerinti általános használatú területek településfejlesztési tervben jelölt területeit a településrendezési tervben közterületekre és egyéb közterületnek nem minősülő általános használatú területekre kell tagolni, amennyiben ezt a tagolást a fejlesztési terv nem tartalmazza.

(2)21 Az építési övezeteket, övezeteket a meglévő vagy tervezett rendeltetésük, beépítettségük és karakterbeli különbségeik alapján úgy kell besorolni, hogy az egy övezetbe tartozó, azonos adottságú telkeket azonos értékű építési jogok és kötelezettségek illessék meg. Az építési övezeten belül zártsorú beépítés esetén a saroktelekre vonatkozóan, valamint kialakult állapotú területen az övezeti sajátosságoktól eltérő adottságú telkekre eltérő építési jog is megállapítható.

(3)22 Újonnan beépítésre vagy jelentős átépítésre kerülő területeken építési tevékenység csak helyi építési szabályzat alapján történhet.

(3a)23 A helyi építési szabályzatban a megengedett legnagyobb beépítési magasságot

a) az épületmagasság,

b) a homlokzatmagasság vagy

c) a párkánymagasság

alkalmazásával kell meghatározni, amelyek indokolt esetben egy építési övezeten, övezeten belül együtt is alkalmazhatóak.

(3b)24 A megengedett legnagyobb beépítési magasság meghatározása mellett kiegészítő előírásként az épület legmagasabb pontja is meghatározható.

(4)25

(5)26 Az épületmagasság megállapítása során:

a) az egyes homlokzati felületek magasságát az adott felületi síknak (vagy íves felületnek)

aa) a telek beépítettsége meghatározásánál figyelembe veendő épületkontúrt kitöltő legfelső építményszintje záró szerkezete felső síkjának metszésvonala vagy érintővonala, és

ab) a rendezett tereppel való metszésvonala

közötti magassággal kell meghatározni;

b) az egyes homlokzatfelületek magasságához hozzá kell számítani

ba) mindazoknak az épületrészeknek (attikafal, torony, kupola, tető, tetőrész, reklámhordozó vagy egyéb épületrész) a felületét, amelyek az a) pont szerinti metszésvonalra vagy érintővonalra az épület irányában emelkedő 45° alatt vont sík fölé emelkednek, ezen épületrészeknek az illető homlokzat felületi síkjára ugyancsak 45° alatt vont – az előzővel párhuzamos – síkkal történő vetítéssel meghatározott magasságával,

bb) íves homlokzatfelületek esetén a számítási eljárás azonos a ba) alpontban leírttal, de a visszavetítés a kiterített felület érintővonalára merőlegesen, pontonként történik;

c) figyelmen kívül kell hagyni:

ca) a kéményeket,

cb) a tetőszerelvényeket,

cc) a 0,5 m2-t meg nem haladó felületű padlásvilágító ablakokat,

cd) a 0,5 m2-t meg nem haladó felületű reklámhordozókat,

ce) a négy oldalról körülhatárolt légakna, légudvar homlokzatfelületeit,

cf) a loggiák belső oldalfelületeit és azok vízszintesen mért hosszait,

cg) a tűzfalat,

ch) a pincelejáró, a gépkocsilehajtó, az angolakna térszint alatti homlokzati felületeit;

d) az egy telken álló épületek épületmagasságát külön-külön kell meghatározni.

(5a)27 A nagyvárosias lakóterületen, a kisvárosias lakóterületen és a településközponti vegyes területen – zárt sorú beépítés esetén – az épületmagasság meghatározása során a település sajátosságainak megfelelő utcai légtérarányt kell biztosítani.

(6)28 A szintterület számítása során a bruttó alapterületbe nem kell beszámítani az erkély, a függőfolyosó, az oldalt nyitott emeleti folyosó, a tornác, a szabad lépcső, a fedetlen terasz és udvar, a légudvar, a légakna, a belső udvari árkád, a közterülethez csatlakozó árkád, az 1,90 méternél kisebb belmagasságú helyiség vagy helyiségrész bruttó alapterületét, valamint a loggia és a fedett terasz bruttó alapterületének a felét.

(7)29 A helyi építési szabályzat az egyes építési övezetekhez és övezetekhez kapcsolódóan a szintterületi mutató számításáról – a (6) bekezdésben foglaltak figyelembevétele mellett – külön rendelkezhet. A fővárosi rendezési szabályzat a szintterület-átlagérték számításáról külön rendelkezik, a kerületi építési szabályzat a szintterületi mutatót és annak számítását ezzel összhangban állapítja meg.

A közművesítettség mértéke

8. §30 (1)31 A helyi építési szabályzat a közműellátás mértékét és módját

a) az építési övezetek és övezetek csoportjára vagy

b) az építési övezetre és övezetre

állapítja meg.

(2) A közművesítettség szempontjából az építési övezet

a) teljesen közművesített, ha

aa) az energia (villamos energia, gáz vagy távhő),

ab) az ivóvíz,

ac) a szennyvízelvezetés és -tisztítás, valamint

ad) a közterületi csapadékvíz-elvezetés

együttesen közüzemi vagy közcélú szolgáltatással történik;

b) részlegesen közművesített, ha

ba) a villamos energia,

bb) az ivóvíz,

bc) a közterületi csapadékvíz-elvezetés

közüzemi vagy közcélú szolgáltatással,

bd) a szennyvíz tisztítása és elhelyezése egyedi szennyvízkezelő berendezéssel, vagy tisztítómezővel ellátott oldómedencés műtárggyal vagy időszakos tárolása egyedi zárt szennyvíztárolóban

történik;

c) hiányosan közművesített, ha a részleges közművesítettségre előírt feltételek valamelyike nem áll fenn;

d) közművesítetlen, ha nincs közüzemi vagy közcélú szolgáltatás.

(3)32 A közművesítettség közüzemi ellátással vagy – a 47. § és a 47/A. § szerinti előírások betartása mellett – egyedi közműpótlók, megújuló energiaforrások alkalmazásával történhet.

A település zöldfelületi rendszere és zöldinfrastruktúra-hálózata33

9. §34 (1) A településtervben gondoskodni kell a település igazgatási területén a környezet állapotának és a klimatikus viszonyoknak megőrzése, javítása érdekében a telkek növényzettel fedett részéből, a jellemzően zöldterületekből, az erdőkből és fasorokból álló egységes és összefüggő zöldfelületi rendszer kialakításáról, valamint az épített környezet jellegét meghatározó elemeinek megőrzéséről.

(2) A települési zöldinfrastruktúra a természetes, természetközeli területek, valamint az ökológiai funkciót betöltő egyéb növényzettel fedett, illetve vízparti ökoszisztémák hálózata. Meglévő és tervezett elemei jellemzően a zöld-, erdő-, mezőgazdasági, vízgazdálkodási, természetközeli és a jelentős zöld- és vízfelülettel rendelkező különleges beépítésre szánt és különleges beépítésre nem szánt területeinek, zöldfelületeinek, fasorainak a helyi sajátosságoknak megfelelő módon tervezett rendszere. A zöldinfrastruktúra-hálózat kialakításának fontos szempontja, hogy az egyes elemeinek folytonossága, illeszkedése mind a beépített terület határán, mind a települések közigazgatási határán lehetőség szerint biztosított legyen.

9/A. §35 A telekre – ideértve az építési telket is – előírt legkisebb zöldfelületbe a tetőkert és a vízfelület az 5. számú melléklet szerint számítható be.

9/B. §36 A műanyag gyepráccsal kialakított felület összterületének 30%-a számítható be a telekre, építési telekre előírt zöldfelületbe.

A területek, építmények használata, rendeltetése37

10. §38 (1)39 Az egyes területek általános használatához kapcsolódó épületrendeltetést a 11–24. § és a 26–30/B. § tartalmazza, amelyet a helyi építési szabályzatban a sajátos használat szerinti építési övezet, övezet lehatárolásakor, valamint az építési övezetben, övezetben elhelyezhető rendeltetések meghatározásakor figyelembe kell venni. Az elhelyezhető építmény – a helyi építési szabályzat eltérő rendelkezésének hiányában – egy vagy több rendeltetést tartalmazhat.

(2)40 Az egyes építési övezetekben vagy övezetekben

a) az e rendelet és a 6. § (5) bekezdése szerinti kormányrendelet alapján megállapítható egyéb rendeltetéseken kívül csak olyan más rendeltetés helyezhető el, amely a használata során a terület általános vagy sajátos használatát nem korlátozza, vagy attól nem igényel védelmet, és az adott területre vonatkozó építési övezeti, övezeti előírásoknak megfelel,

b) az önkormányzat valamennyi rendeltetés létesítését feltételhez kötheti, és az e rendeletben az adott általános használathoz rendelt rendeltetéseket korlátozhatja.

(3)41 Minden építési övezetben, övezetben elhelyezhető az előírások szerinti gépjárművek elhelyezését biztosító építmény. A lakóterületen – a falusias építési övezet kivételével –, a vegyes területen és az üdülőterületen nem helyezhető el önálló parkolóterület és garázs a 3,5 tonna önsúlynál nehezebb gépjárművek és az ilyeneket szállító járművek számára. A nagyvárosias lakó-, településközpont- és az intézményi építési övezetben új önálló üzemanyagtöltő nem helyezhető el.

(3a)42 A gépjárművek telken belüli elhelyezésének lehetőségét és módját a 42. § előírásaival összhangban a helyi építési szabályzat meghatározhatja.

(3b)43 Minden építési övezetben, övezetben elhelyezhető az előírások szerinti főépítmény rendeltetésszerű használatát biztosító melléképítmény, kivéve, ha a helyi építési szabályzat másként rendelkezik.

(4)44 Építési övezetben és annak határától számított 12 000 méteren belül – a háztartási méretű kiserőműnek számító szélerőmű kivételével – szélerőmű, szélerőmű park nem helyezhető el.

(5)45 A meteorológiai obszervatórium magaslégköri szondával, időjárási radarral vagy szélradarral rendelkező létesítményének 60 méter sugarú környezetében új építmény nem helyezhető el.

(6)46 A helyi építési szabályzat meghatározhatja egyes főépítményekben elhelyezhető önálló rendeltetési egységek számát.

(7)47 Ha a helyi építési szabályzat másként nem rendelkezik, az építési övezetben és övezetben lévő épületben a 11–24. § és 26–30/B. § szerinti rendeltetések vegyesen és önállóan is elhelyezhetőek.

10/A. §48 (1) A Magyarország és egyes kiemelt térségeinek területrendezési tervéről szóló 2018. évi CXXXIX. törvény (a továbbiakban: Trtv.) 1/1. melléklet 2–81. pontjában meghatározott településeken (a továbbiakban: Agglomerációs település) – a Trtv.-ben meghatározott követelmények teljesítése mellett – új lakóterület csak akkor jelölhető ki, ha a meglévő lakóterületek beépítettségének vizsgálatát követően megállapítható, hogy a lakóterületi fejlesztési igényt a település csak új lakóterület kijelölésével tudja biztosítani.

(2)49 Az Agglomerációs településen az új lakóterület kijelölésével összefüggésben, a településtervben és a sajátos jogintézmények alkalmazásával biztosítani kell

a) a lakóterületen a villamosenergia-ellátás és a víziközmű-ellátás, a közúthálózat vonatkozásában a szilárd burkolatú közutak, gépjármű-várakozóhelyek, gyalogjárdák, továbbá a közvilágítás, a csapadékvíz-elvezető rendszer és a hulladékgazdálkodási közszolgáltatás, a lakóterület beépítésével egy időben történő megvalósulását;

b) az óvodai, általános iskolai és egészségügyi alapellátásban, a lakosságszám növekedéséből származó kapacitásigény kiszolgálását

ba) 5000 fő feletti településeken a település közigazgatási határán belüli intézményekben,

bb) 5000 fő alatti településeken a település közigazgatási határán belüli vagy a közvetlenül szomszédos településeken elérhető intézményekben;

c) a fővárossal való kapcsolatát biztosító úthálózati elemek, különösen csomópontok és összekötő szakaszok tekintetében azt, hogy azok keresztmetszeti kapacitása nem merül ki, szolgáltatási szintje nem romlik, és többlet-útvonalhasználat nem keletkezik; és

d) a lakóterület területhatárán belül legalább egy játszóteret és pihenést, rekreációt szolgáló zöldterületet.

BEÉPÍTÉSRE SZÁNT TERÜLETEK, Nagyvárosias lakóterület50

11. § (1)51 A nagyvárosias lakóterület magas intenzitású lakótelepek területe és a sűrű beépítésű, több önálló rendeltetési egységet magába foglaló, elsősorban lakó rendeltetésű épületek elhelyezésére szolgál.

(2)52 A nagyvárosias lakóterületen elhelyezhető épület – a lakó rendeltetésen kívül – :

a) kereskedelmi, szolgáltató,

b) hitéleti, nevelési, oktatási, egészségügyi, szociális,

c) kulturális, közösségi szórakoztató,

d)53 szállás jellegű, munkásszállás,

e) igazgatási, iroda és

f) sport

rendeltetést is tartalmazhat.

(3)54

(4)55

Kisvárosias lakóterület

12. § (1)56 A kisvárosias lakóterület alacsony intenzitású lakótelepek területe és a sűrű beépítésű, több önálló rendeltetési egységet magába foglaló, 12,5 m-es beépítési magasságot meg nem haladó elsősorban lakó rendeltetésű épületek elhelyezésére szolgál.

(2)57 Kisvárosias lakóterületen elhelyezhető épület – a lakó rendeltetésen kívül – :

a) kereskedelmi, szolgáltató,

b) hitéleti, nevelési, oktatási, egészségügyi, szociális,

c) kulturális, közösségi szórakoztató,

d) szállás jellegű,

e) igazgatási, iroda és

f) sport

rendeltetést is tartalmazhat.

(3)58

(4)59

Kertvárosias lakóterület

13. § (1)60 A kertvárosias lakóterület laza beépítésű, összefüggő nagy kertes, több önálló rendeltetési egységet magába foglaló, elsősorban lakó rendeltetésű épületek elhelyezésére szolgál.

(2)61 A kertvárosias lakóterületen elhelyezhető épület – a lakó rendeltetésen kívül –:

a) a helyi lakosság ellátását szolgáló kereskedelmi, szolgáltató,

b) hitéleti, nevelési, oktatási, egészségügyi, szociális,

c) kulturális,

d) szállás jellegű és

e) sport

rendeltetést is tartalmazhat.

(3)62

(4)63

Falusias lakóterület

14. § (1)64 A falusias lakóterület lakóépületek, a mező- és az erdőgazdasági építmények, továbbá a lakosságot szolgáló, környezetre jelentős hatást nem gyakorló kereskedelmi, szolgáltató építmények elhelyezésére szolgál.

(2)65 A falusias lakóterületen elhelyezhető épület – a lakó rendeltetésen kívül – :

a)66 mező- és erdőgazdaság, valamint a lakóépületek rendeltetésszerű használatát nem zavaró gazdasági tevékenységi célú,

b) kereskedelmi, szolgáltató,

c) szállás jellegű,

d) igazgatási, iroda,

e) hitéleti, nevelési, oktatási, egészségügyi, szociális,

f) kulturális, közösségi szórakoztató és

g) sport

rendeltetést is tartalmazhat.

(3)67

15. §68

Településközponti vegyes terület69

16. §70 (1)71 A településközponti vegyes terület – a településszerkezet központi vagy alközponti funkciójának ellátása érdekében – a település működését biztosító, a lakórendeltetést nem zavaró, jellemzően vegyes rendeltetésű épületek elhelyezésére szolgál.

(2) A településközpont területen elhelyezhető épület – a lakó rendeltetésen kívül – :

a) igazgatási, iroda,

b)72 kereskedelmi, szolgáltató, szállásjellegű, munkásszállás,

c) a terület azon részén, amelyben a gazdasági célú használat az elsődleges egyéb közösségi szórakoztató,

d) hitéleti, nevelési, oktatási, egészségügyi, szociális,

e) kulturális, közösségi szórakoztató és

f) sport

rendeltetést is tartalmazhat.

(3)73 A településközponti vegyes területen lakóépület és lakás a helyi építési szabályzatban meghatározott számban és módon helyezhető el.

Intézményi vegyes terület74

17. §75 (1)76 Az intézményi vegyes terület elsősorban igazgatási, nevelési, oktatási, egészségügyi, szociális rendeltetést szolgáló épületek elhelyezésére szolgál.

(2)77 Az intézményi vegyes területen elhelyezhető épület – az (1) bekezdésben foglaltakon kívül – :

a) iroda,

b)78 kereskedelmi, szolgáltató, szállásjellegű, munkásszállás,

c) kulturális, közösségi szórakoztató,

d) hitéleti és

e) sport

rendeltetést is tartalmazhat.

(3)79 Lakás a (2) bekezdés szerinti rendeltetést tartalmazó épületben kizárólag a helyi építési szabályzatban meghatározott számban és módon helyezhető el.

18. §80

Kereskedelmi, szolgáltató gazdasági terület81

19. §82 (1) A kereskedelmi, szolgáltató gazdasági terület a környezetre jelentős kedvezőtlen hatást nem gyakorló, jellemzően kereskedelmi, szolgáltató célú és raktárépületek elhelyezésére szolgál.

(2) A kereskedelmi, szolgáltató gazdasági területen elhelyezhető épület az (1) bekezdésben foglaltakon kívül

a) iroda,

b) a gazdasági területhez kapcsolódó diák- vagy munkásszállás,

c) a gazdasági területhez kapcsolódó, közép- vagy felsőfokú szakmai képzést biztosító oktatási,

d) a területen dolgozók ellátását szolgáló óvoda, bölcsőde, egészségügyi

rendeltetést is tartalmazhat.

(3) Egy telken csak a gazdasági tevékenységi célú épületen belül, és kizárólag egy szolgálati és egy tulajdonosi lakás alakítható ki, a helyi építési szabályzatban meghatározott módon.

Ipari gazdasági terület83

19/A. § (1) Az ipari gazdasági terület a környezetre jelentős kedvezőtlen hatást gyakorló, különlegesen veszélyes, bűzös vagy nagy zajjal járó gazdasági tevékenységhez szükséges építmények elhelyezésére szolgál.

(2) Az ipari gazdasági területen elhelyezhető épület az (1) bekezdésben foglaltakon kívül

a) iroda,

b) kereskedelmi, szolgáltató és raktár

rendeltetést is tartalmazhat.

(3) Az ipari gazdasági területen önálló lakóépület nem helyezhető el. Gazdasági tevékenységi célú épületen belül szolgálati és tulajdonosi lakás nem alakítható ki.

Egyéb ipari gazdasági terület84

20. § (1) Az egyéb ipari gazdasági terület elsősorban olyan gazdasági célú ipari, energiaszolgáltatási, településgazdálkodási építmények és raktárak elhelyezésére szolgál, amelyek más beépítésre szánt területen nem helyezhetők el, és nem tartoznak a 19/A. § (1) bekezdése szerinti tevékenységi körbe.

(2) Az egyéb ipari gazdasági területen elhelyezhető épület az (1) bekezdésben foglaltakon kívül

a) iroda,

b) a gazdasági területhez kapcsolódó munkásszállás,

c) kereskedelmi, szolgáltató

rendeltetést is tartalmazhat.

(3) Az egyéb ipari gazdasági területen önálló lakóépület nem helyezhető el. Egy telken csak a gazdasági tevékenységi célú épületen belül, és kizárólag egy szolgálati lakás alakítható ki, a helyi építési szabályzatban meghatározott módon.

Általános gazdasági terület85

20/A. §86 (1) Az általános gazdasági terület a környezetre jelentős kedvezőtlen hatást nem gyakorló gazdasági tevékenységi célú, továbbá kereskedelmi, szolgáltató és raktár-rendeltetésű építmények elhelyezésére szolgál.

(2) Az általános gazdasági területen elhelyezhető épület az (1) bekezdésben foglaltakon kívül

a) iroda,

b) a gazdasági területhez kapcsolódó diák- vagy munkásszállás,

c) a gazdasági területhez kapcsolódó, közép- vagy felsőfokú szakmai képzést biztosító oktatási,

d) a területen dolgozók ellátását szolgáló óvoda, bölcsőde, egészségügyi

rendeltetést is tartalmazhat.

(3) Az általános gazdasági területen önálló lakóépület nem helyezhető el. Egy telken csak a gazdasági tevékenységi célú épületen belül, és kizárólag egy szolgálati lakás alakítható ki, a helyi építési szabályzatban meghatározott módon.

21. §87

Üdülőházas üdülőterület88

22. §89 (1)90 Az üdülőházas üdülőterületen olyan – általában – kettőnél több üdülőegységet magába foglaló üdülő rendeltetésű épület, üdülőtábor és kemping helyezhető el, amely túlnyomóan változó üdülői kör több napos tartózkodására szolgál, és elhelyezése, mérete, kialakítása, felszereltsége és infrastrukturális ellátottsága alapján az üdülési célú tartózkodásra alkalmas.

(2)91 Az üdülőházas üdülőterületen elhelyezhető épület az (1) bekezdésben foglaltakon kívül

a) az üdülőházas üdülőterület kiszolgálását biztosító iroda,

b) kereskedelmi, szolgáltató, szállásjellegű,

c) kulturális, közösségi szórakoztató,

d) hitéleti és

e) sport

rendeltetést is tartalmazhat.

(3)92 Az üdülőházas üdülőterületen belül önálló lakóépület nem helyezhető el. Egy telken az üdülőépületen belül kizárólag egy szolgálati lakás alakítható ki, a helyi építési szabályzatban meghatározott módon.

Hétvégi házas üdülőterület93

23. § (1)94 A hétvégi házas üdülőterületen jellemzően legfeljebb két üdülő rendeltetési egységet magába foglaló üdülőépület helyezhető el, amely állandó üdülői kör időszakos pihenésére szolgál, és elhelyezése, mérete, kialakítása, felszereltsége és infrastrukturális ellátottsága alapján az üdülési célú tartózkodásra alkalmas.

(2)95 A hétvégi házas üdülőterületen a helyi építési szabályzatban elő lehet írni, hogy az üdülőegységeket csak csoportos formában lehet elhelyezni.

(3)96 A helyi építési szabályzatban megengedhető olyan építmények elhelyezése, amelyek a terület rendeltetésével összhangban vannak és azt szolgálják, valamint sportrendeltetésű építmények elhelyezése.

(4)97 A hétvégi házas üdülőterületen területen közösségi szórakoztató épület nem helyezhető el.

(5)98

Különleges beépítésre szánt terület99

24. §100 (1)101 A különleges beépítésre szánt területbe azok a területek tartoznak, amelyeken

a) az elhelyezhető építmények rendeltetésük miatt jelentős hatást gyakorolnak a környezetükre,

b) a környezetük megengedett külső hatásaitól védelmet igényelnek, vagy

c) településrendezési adottságuk egyedi – a fejlesztési célok vagy a helyi sajátosságok figyelembevételével –,

azzal, hogy a beépítésre szánt különleges terület célját és fajtáját a településtervben, a sajátos használat szerinti építési övezetet és a kapcsolódó beépítési előírásokat a helyi építési szabályzatban minden esetben meg kell határozni.

(2)102 Különleges beépítésre szánt területként határozható meg

a) a nagy bevásárlóközpont és nagykiterjedésű kereskedelmi célú terület,

b) a nagy kiterjedésű szállítmányozási-, raktározási és logisztikai terület,

c) a vásár, kiállítás és kongresszus területe,

d) az oktatási központok területe,

e) az egészségügyi épület elhelyezésére szolgáló terület,

f)103 a nagykiterjedésű sportolási célú terület és kempingterület,

g) a kutatás-fejlesztés, a megújuló energiaforrás hasznosításának céljára szolgáló terület,

h) az állat- és növénykert területe,

i) a nyersanyag kitermelés (bánya), nyersanyag feldolgozás céljára szolgáló terület,

j) a honvédelmi, katonai és nemzetbiztonsági célra szolgáló terület,

k) a hulladékkezelő, -lerakó területe,

l) a közlekedéshez kapcsolódó épület elhelyezésére szolgáló terület, ha az nem a közlekedési területen belül kerül elhelyezésre, valamint a repülőtér területe,

m) a temető területe,

n) a mezőgazdasági üzemi terület,

o) az egyéb, a 10–23. §-ban foglaltak egyikébe sem sorolható, helyi sajátosságot hordozó terület.

(3)104 Tömeges bevándorlás okozta válsághelyzet esetén az új ideiglenes befogadó állomások építésére irányuló beruházások számára kijelölt telkek különleges beépítésre szánt építési övezetbe tartozónak tekintendők.

(4)105 A (3) bekezdésben meghatározott telkek beépítési feltételeinek meghatározásánál e kormányrendelet előírásaitól el lehet térni, a beépítés nagysága szükség esetén 100% is lehet.

A beépítésre szánt területek építési használatának megengedett felső határa

25. §106 (1)107 Az építési övezetek építési használatának megengedett felső határértékeit a 2. számú melléklet tartalmazza.

(2)108

Közlekedési és közműterület

25/A. §109 (1)110 A háztartási méretű kiserőműnek számító szélerőmű kivételével, szélerőmű, szélerőmű park kizárólag a 29. § szerinti mezőgazdasági, valamint a 30/B. § (2) bekezdés c) pontja szerinti, a megújuló energiaforrások hasznosításának céljára szolgáló különleges övezetben helyezhető el.

(2) A Magyar Honvédség által üzemeltetett radaroktól számított 40 km, valamint a katonai repülőterektől számított 15 km-en belül új szélerőmű, vagy szélerőmű park nem helyezhető el, a meglévő szélerőművek építménymagassága nem növelhető, a szélerőmű parkok nem bővíthetők. E területeken kívül új szélerőmű vagy szélerőmű park akkor létesíthető, a meglévő szélerőművek építménymagassága akkor növelhető, a szélerőmű parkok akkor bővíthetők, ha igazolható, hogy a tervezett szélerőmű vagy szélerőmű park létesítése és működése honvédelmi és katonai képességcsökkenést nem okoz.

A közúti közlekedési terület111

26. §112 (1) A közúti közlekedési terület az országos és a helyi közút, a kerékpárút, a gépjármű-várakozóhely (parkoló) – a közterületnek nem minősülő telken megvalósuló kivételével –, a járda és gyalogút (sétány), köztér, mindezek csomópontja, vízelvezetési rendszere és környezetvédelmi építményei, a közúti közlekedés, továbbá a közmű és a hírközlés építményei elhelyezésére szolgál.

(2) A közút elhelyezése céljára – más jogszabályi előírás hiányában – legalább a következő szélességű területet kell biztosítani, a vonalvezetési jellemzők figyelembevételével:

a) gyorsforgalmi út (autópálya, autóút) esetén 60 m,

b) főút esetén 40 m,

c) országos mellékút esetén 30 m,

d) helyi gyűjtőút esetén 22 m,

e) kiszolgálóút esetén 12 m,

f) kiszolgálóút kialakult állapot esetén a helyi építési szabályzatban foglaltaknak megfelelően,

g) kerékpárút esetén 3 m,

h) gyalogút esetén 3 m.

(3) A közlekedési terület méretét úgy kell meghatározni, hogy az a helyi sajátosságoknak megfelelő zöldfelületi, gyalogosközlekedési, valamint csapadékvíz-szikkasztási igényeket ki tudja szolgálni.

(4) A közúti közlekedési területen a közlekedést kiszolgáló épület, valamint a területet igénybe vevők ellátását szolgáló iroda, kereskedelmi, szolgáltató, raktár- és szállásjellegű épület helyezhető el. Lakás – a helyi építési szabályzatban meghatározott számban és módon elhelyezett szolgálati lakás kivételével – nem helyezhető el.

Az egyéb közlekedési terület113

26/A. § (1) Az egyéb közlekedési terület a kötöttpályás, a vízi és a légi közlekedés, továbbá a közmű és a hírközlés építményei elhelyezésére szolgál.

(2) A vasút elhelyezése céljára – más jogszabályi előírás hiányában – legalább a következő szélességű építési területet kell biztosítani, a vonalvezetési jellemzők figyelembevételével:

a) kétvágányú vasút esetén 20 m,

b) egyvágányú vasút esetén 10 m.

(3) Az egyéb közlekedési területen a közlekedést kiszolgáló épület, valamint a területet igénybe vevők ellátását szolgáló iroda, kereskedelmi, szolgáltató, raktár- és szállásjellegű épület helyezhető el. Lakás – a helyi építési szabályzatban meghatározott számban és módon elhelyezett szolgálati lakás kivételével – nem helyezhető el.

A közműelhelyezési terület114

26/B. § A közműelhelyezési terület a közműellátás építményei elhelyezésére szolgál. A területen elhelyezhető épület a közműellátás céljára szolgáló rendeltetést tartalmazhat.

A hírközlési terület115

26/C. § A hírközlési terület a hírközlés építményeinek elhelyezésére szolgál. A területen csak a hírközlés céljára szolgáló épület helyezhető el.

A közpark zöldterület és a közkert zöldterület116

27. §117 (1)118 A zöldterület állandóan növényzettel fedett közterület, amely a település klimatikus viszonyainak megőrzését, javítását, ökológiai rendszerének védelmét, a pihenést és testedzést szolgálja. A zöldterület általános használata szerint közpark vagy közkert.

(2)119 A zöldterület övezeteinek közútról, köztérről közvetlenül – kerekesszékkel és gyermekkocsival is – megközelíthetőnek és használhatónak kell lennie.

(3)120 A közpark zöldterületen a rendeltetésszerű használathoz szükséges építmény és vendéglátó, kulturális, közösségi szórakoztató rendeltetést tartalmazó épület helyezhető el.

(4)121 A közkert zöldterületen a rendeltetésszerű használathoz szükséges építmény helyezhető el.

(5)122

A védelmi célú erdőterület, a rekreációs erdőterület és az egyéb erdőterület123

28. §124 (1) Az erdőterület az erdőgazdálkodás hosszú távú célját, a település ökológiai rendszerének megőrzését, javítását és védelmét, valamint a pihenést és a szabadidős tevékenységet egymással összehangoltan szolgáló területek összessége.

(2) Az erdőterület általános használata szerint lehet

a) védelmi célú erdőterület,

b) rekreációs erdőterület vagy

c) egyéb erdőterület.

(3) Védelmi célú erdőterület jellemzően az erdőről szóló törvény szerinti védelmi rendeltetésű erdő, a környezet védelmének általános szabályairól szóló törvény szerinti, a környezeti elemek védelmét, a környezeti terhelés megelőzését vagy csökkentését szolgáló védőerdő, a természet védelméről szóló törvény szerinti védett erdő, továbbá a területrendezési és településrendezési követelmények teljesítését szolgáló védőerdő.

(4) A védelmi célú erdőterületen csak erdő- és vadgazdálkodási, természetvédelmi, honvédelmi vagy katonai rendeltetésű épületet lehet elhelyezni olyan módon, hogy

a) a megengedett legnagyobb beépítettség legfeljebb 0,2% lehet, vagy

b) a helyi építési szabályzat kizárhatja az épület elhelyezését.

(5) Rekreációs erdőterületbe jellemzően a közjóléti célt szolgáló, pihenést és szabadidős tevékenységet biztosító erdőterületet kell sorolni.

(6) Rekreációs erdőterületen erdő- és vadgazdálkodási, rekreációs, vendéglátást, pihenést, testedzést szolgáló sport-, továbbá kulturális, hitéleti rendeltetésű épületet lehet elhelyezni, oly módon, hogy a megengedett legnagyobb beépítettség legfeljebb 5% lehet.

(7) Egyéb erdőterületbe jellemzően az erdőről szóló törvény szerinti honvédelmi rendeltetésű erdőket, a védelmi rendeltetésű erdőnek nem minősülő erdőket, a vízgazdálkodási célú erdőket és az egyéb feladatok megvalósítását szolgáló erdőket kell sorolni.

(8) Az egyéb erdőterületen a megengedett legnagyobb beépítettség legfeljebb 0,5%.

(9) A helyi építési szabályzatban az önkormányzat által tervezett erdőket a tervezett általános használatuknak megfelelően kell a (2) bekezdés szerinti erdőterületek valamelyikébe besorolni.

Mezőgazdasági terület

29. §125 (1)126 A mezőgazdasági területek a termőföld mennyiségi és minőségi védelmét, a mezőgazdasági termelés, a növénytermesztés, az állattenyésztés, továbbá az ezekkel kapcsolatos termékfeldolgozás és terménytárolás igényeit egységesen szolgáló területek. A mezőgazdasági területen a növénytermesztés, az állattartás, az állattenyésztés és a halgazdálkodás, továbbá az ezekkel kapcsolatos termék feldolgozására, tárolására és árusítására szolgáló épületek helyezhetők el.

(2)127 A mezőgazdasági területeken elhelyezhető épület az (1) bekezdésben foglaltakon kívül:

a) mezőgazdasággal összefüggő lakó- vagy szállásjellegű,

b) hitéleti

rendeltetést is tartalmazhat.

(2a)128 A mezőgazdasági terület a földhasználat módja és természetbeni állapota figyelembevételével lehet

a) kertes,

b) általános vagy

c) tájgazdálkodási

mezőgazdasági terület.

(2b)129 A kertes mezőgazdasági terület alapvetően kisüzemi vagy családi használatú telkekből áll, amely jellemzően kert, szőlő vagy gyümölcsös művelési ágban szerepel az ingatlan-nyilvántartásban. Az övezetben lakás nem létesíthető.

(2c)130 Az általános mezőgazdasági terület alapvetően az árutermelő célt szolgáló telkekből áll, amely jellemzően szántó, valamint szántó, kert, szőlő és gyümölcsös művelési ágban vegyesen szerepel az ingatlan-nyilvántartásban. Az övezetben mezőgazdasággal összefüggő lakórendeltetés a helyi építési szabályzatban meghatározott módon és számban létesíthető.

(2d)131 A tájgazdálkodási mezőgazdasági terület alapvetően természetközeli használatot folytató telkekből áll, amely jellemzően nádas, gyep (rét, legelő), I. és II. osztályú borszőlő termőhelyi kataszterhez vagy ökológiai hálózat magterületéhez tartozó kert, szőlő, gyümölcsös művelési ágban nyilvántartott területekből, a védett és Natura 2000 területbe sorolt szántóterületekből, a vízgazdálkodási célú mezőgazdasági területekből, valamint a vízbázis külső védőterületébe sorolt területekből áll. Az övezetben a helyi építési szabályzat kizárhatja az épület elhelyezését.

(3)132 A mezőgazdasági területen – a (8), (12) és (13) bekezdésben foglalt telek kivételével –

1.133 a 720 m2-t el nem érő területű telken épületet elhelyezni nem szabad,

2.134 a 720–1500 m2 közötti területnagyságú telken – a nádas, a gyep és a szántó művelési ágban nyilvántartottak kivételével – legfeljebb 10%-os beépítettséggel elsősorban a tárolás célját szolgáló egy gazdasági épület és terepszint alatti építmény (pince) helyezhető el,

3.135 az 1500 m2-t meghaladó területű telken építmény legfeljebb 10%-os beépítettséggel helyezhető el.

(4)136 A mezőgazdasági területen – a (8) bekezdés kivételével – lakóépület szőlő, gyümölcsös és kert művelési ág esetén 3000 m2, egyéb művelési ág esetén 6000 m2 telekterület felett helyezhető el úgy, hogy az a megengedett 10%-os beépítettség felét nem haladhatja meg.

(5)137 A mezőgazdasági területen több önálló telekből mezőgazdasági birtoktest alakítható ki. A birtoktest esetében a 10%-os beépíthetőség a birtoktesthez tartozó összes telek területe után számítva csak az egyik telken is kihasználható (birtokközpont), ha a telek területe legalább a 10 000 m2-t eléri, és a beépítés a szomszédos telkek rendeltetésszerű használatára nincs korlátozó hatással, vagy azt nem veszélyezteti. Ebben az esetben a birtokközpont beépítettségének meghatározásakor beszámításra került telkeken épületet elhelyezni nem lehet. A birtokközpont telkén a beépítettség a 45%-ot nem haladhatja meg.

(6)138 A birtokközpont telkén az (1) és a (4) bekezdésben foglaltakon túl a mezőgazdasági tevékenységhez kapcsolódó szállás jellegű épület, vendéglátó épület elhelyezhető.

(7) Indokolt esetben a birtokközponthoz tartozó más telken kiegészítő központ alakítható ki, ha a központ beépítettsége a központhoz tartozó összes telek területe után számított beépíthetőségi mértéket nem éri el. Ilyen esetben a telephely beépítettsége a bejegyzett korlátozás szerinti beépíthetőségi mértéket nem haladhatja meg.

(8)139 Mezőgazdasági övezetben lévő, zártkerti művelés alól kivett telken építmény legfeljebb 10%-os beépítettséggel helyezhető el.

(9)140 A Balaton Kiemelt Üdülőkörzet általános mezőgazdasági terület övezete esetében a (3)–(7) bekezdés előírásai helyett a területrendezési tervek készítésének és alkalmazásának kiegészítő szabályozásáról szóló miniszteri rendelet speciális övezeti előírásait kell alkalmazni.

(10)141 Tanya a település külterületén, mezőgazdasági területen fekvő, legalább 1500 m2, legfeljebb 10 000 m2 nagyságú olyan földrészlet, amelyhez a föld mellett növénytermesztés és állattenyésztés, továbbá az ezekkel kapcsolatos termékfeldolgozás és terméktárolás célját szolgáló lakó- és gazdasági épület, illetve ilyen épületcsoport is tartozik. A tanya területén vendéglátást szolgáló épület is elhelyezhető.

(11)142 Tanyának minősül a Magyarország és egyes kiemelt térségeinek területrendezési tervéről szóló törvény hatálybalépése előtt tanyaként az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzésre vagy jogi jellegként feljegyzésre került terület is.

(12)143 A tanya területének megengedett beépítettsége legfeljebb 30% lehet, az épület legnagyobb megengedett beépítési magassága 4,5 méter.

(13)144 Tanyán a mezőgazdasági termelés céljára létesített gazdasági épület vagy épületcsoport mellett legfeljebb kettő önálló lakórendeltetést tartalmazó épület helyezhető el, azzal, hogy

a) a lakórendeltetést tartalmazó épület nagysága

aa) 2000 m2-es telekméretig a (12) bekezdés szerinti beépíthetőség 45%-át,

ab) 2001 és 6000 m2-es telekméret között a (12) bekezdés szerinti beépíthetőség 35%-át,

ac) 6000 m2-es telekméret felett a (12) bekezdés szerinti beépíthetőség 25%-át

nem haladhatja meg, és

b) a tanya területe legalább 60%-ának az ingatlan-nyilvántartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló miniszteri rendelet szerinti művelési ágban kell nyilvántartásban lennie, vagy – ennek hiányában – azon többszintes növényállományból álló zöldfelületeket kell kialakítani.

(14)145 Új tanya létesítése esetén a (10) bekezdés szerinti lakó- és gazdasági épületet, épületcsoportot a településrendezési eszköz, településterv elfogadásától számított 2 éven belül kell megvalósítani.

Vízgazdálkodási terület

30. §146 (1) A vízgazdálkodási terület a vizek hasznosítását, megőrzését, ökológiai rendszerének védelmét, továbbá a lakossági rekreációt egymással összehangoltan szolgáló terület. Vízgazdálkodási terület

a) a folyóvizek medre,

b) az állóvizek medre,

c) a folyóvizekben keletkezett, nyilvántartásba még nem vett szigetek,

d) a közcélú nyílt csatornák medre és parti sávja,

e) a vízbázis terület belső vagy belső és külső védőterülete,

f) a nagyvízi meder területe.

(2) Az (1) bekezdés e) és f) pontja esetében a 6. § (7) bekezdése szerinti kétszintű övezetet kell kijelölni, amennyiben a vízbázissal vagy a nagyvízi mederrel érintett terület más célú hasznosítása is fennáll. Ebben az esetben a vízgazdálkodási területtel érintett

a) beépítésre szánt területen a beépítettség legnagyobb mértéke nem növelhető,

b) területen új beépítésre szánt terület nem jelölhető ki.

(3) A vízgazdálkodási területen épületet elhelyezni csak jogszabályban foglaltak szerint, a vízügyi igazgatási szerv hozzájárulásával lehet.

(4) Nagyvízi meder területén a nagyvízi mederkezelési tervvel összhangban határozható meg építési övezeti, övezeti, kétszintű övezet esetén építési övezet és övezeti előírás, azzal, hogy

a) az elsődleges levezetősávban épület, terepszint fölé emelkedő építmény nem helyezhető el, meglévő épület és terepszint fölé emelkedő építményen építési tevékenység nem végezhető;

b) a másodlagos és az átmeneti levezetősávban, továbbá az áramlási holttérben építési tevékenység és építmény elhelyezése a nagyvízi meder, a parti sáv, a vízjárta és a fakadó vizek által veszélyeztetett területek használatáról, hasznosításáról, valamint a folyók esetében a nagyvízi mederkezelési terv készítésének rendjére és tartalmára vonatkozó szabályokról szóló kormányrendeletben foglaltakkal összhangban történhet.

Természetközeli terület147

30/A. §148 (1)149 A természetközeli terület:

a) mocsár, nádas, ex lege védett láp,

b) ex lege védett kunhalom és

c) nyílt karsztterület és sziklagyepterület,

kivéve, ha ezeket a területeket védelmi célú erdőterület, általános mezőgazdasági terület, tájgazdálkodási mezőgazdasági terület vagy vízgazdálkodási területbe sorolják.

(2)150 A természetközeli területek övezetében épületet elhelyezni nem lehet.

Különleges beépítésre nem szánt terület151

30/B. §152 (1)153 A különleges beépítésre nem szánt területbe azok a területek tartoznak, amelyeken

a) az elhelyezhető építmények rendeltetésük miatt jelentős hatást gyakorolnak a környezetükre,

b) a környezetük megengedett külső hatásaitól védelmet igényelnek, vagy

c) településrendezési adottságuk a fejlesztési célok vagy a helyi sajátosságok figyelembevételével egyedi,

azzal, hogy a beépítésre nem szánt különleges terület célját és fajtáját a településtervben, a beépítési előírásokat a helyi építési szabályzatban minden esetben meg kell határozni.

(2)154 Különleges beépítésre nem szánt területként határozható meg

a) az egészségügyi épület elhelyezésére szolgáló terület,

b) a nagy kiterjedésű sportolási célú terület,

c) a kutatás-fejlesztés, a megújuló energiaforrások hasznosításának céljára szolgáló terület,

d) a vadaspark, arborétum területe,

e) a temető területe,

f) a nyersanyag-kitermelés (bánya), nyersanyag-feldolgozás céljára szolgáló terület,

g) a honvédelmi, katonai és nemzetbiztonsági terület,

h) burkolt vagy fásított köztér, sétány,

i) az egyéb, a 26–30/A. §-ban foglaltak egyikébe sem sorolható, helyi sajátosságot hordozó terület.

(3) A (2) bekezdésben felsorolt különleges beépítésre nem szánt területen a terület rendeltetésszerű használatát szolgáló építmény helyezhető el.

(4)155 A különleges beépítésre nem szánt területen épület – legfeljebb 10%-ig – a helyi építési szabályzatban megengedett beépítettséggel helyezhető el.

(5) A (2) bekezdés h) pontjában meghatározott burkolt köztér, fásított köztér és sétány legkisebb zöldfelületi aránya, valamint megengedett legnagyobb beépítettségének mértéke a sajátos használatok szerint a következő:

a) burkolt köztér esetében a megengedett legnagyobb beépítettség: 5%,

b) fásított köztér, sétány esetében

ba) a megengedett legnagyobb beépítettség: 5%,

bb) a legkisebb zöldfelület: 20%.

III. Fejezet

ÉPÍTMÉNYEK ELHELYEZÉSE

Általános előírások

31. § (1)156 Az építményeket csak úgy szabad elhelyezni, hogy azok együttesen feleljenek meg a településrendezési, településképi, illeszkedési, a környezet-, a táj- és természet- és a műemlékvédelemi, továbbá a rendeltetési, az egészség-, a tűz-, a köz- és más biztonsági, az akadálymentességi követelményeknek, valamint a geológiai, éghajlati, illetőleg a terep, a talaj és a talajvíz fizikai, kémiai, hidrológiai adottságainak, illetőleg azokat ne befolyásolják károsan.

(2)157

(3)158 A 10. § (2) bekezdés rendelkezéseit kell alkalmazni a már meglévő építmény, építményrész, átalakítása, bővítése, korszerűsítése vagy használatának, rendeltetésének megváltoztatása esetén is.

(4)159

32. §160 (1)161 Valamennyi építési övezetben, illetve övezetben – ha a helyi építési szabályzat másként nem rendelkezik – elhelyezhetők:

1. a nyomvonal jellegű építmények és műtárgyaik, a külön jogszabályok keretei között,

2. a köztárgyak,

3. a kutatást és az ismeretterjesztést szolgáló műtárgyak,

4. a nyilvános illemhelyek, hulladékgyűjtők,

5.162 a megújuló energiaforrás műtárgya – kivéve szélerőmű, szélerőmű park – amely használata során az építési övezetben, övezetben az alaprendeltetésnek megfelelő használatot nem korlátozza vagy attól nem igényel védelmet.

(2) A honvédelmi és katonai, valamint nemzetbiztonsági építmények valamennyi építési övezetben, illetve övezetben – a telek megengedett beépített területére és beépítési magasságára e rendeletben, továbbá a helyi építési szabályzatban meghatározott előírásokra tekintet nélkül – elhelyezhetők.

(3)163 A 0,5 MW-nál kisebb névleges teljesítőképességű, villamos energiát termelő erőmű – a szélerőmű és a szélerőmű park kivételével – a helyi építési szabályzat rendeltetést, valamint a beépítettség megengedett legnagyobb mértékét meghatározó előírásaira tekintet nélkül elhelyezhető

a)164 kereskedelmi, szolgáltató gazdasági terület, ipari, egyéb ipari és általános gazdasági terület, – temető területét kivéve – különleges terület építési övezetben, továbbá

b)165 közúti és kötöttpályás közlekedési terület, közműelhelyezési terület, hírközlési terület, egyéb erdő terület, általános mezőgazdasági terület övezetben, – temető területét, burkolt vagy fásított köztér és sétány területet kivéve – különleges beépítésre nem szánt terület övezetben.

A telek beépítésének feltételei

33. §166 (1) Épület csak olyan telken vagy építési telken helyezhető el,

a) amelynek megközelíthetősége – beépítésre nem szánt területen a honvédelmi, katonai és nemzetbiztonsági célú épület elhelyezésére szolgáló telek kivételével – gépjárművel közterületről vagy magánútról közvetlenül biztosított,

b) ahol a rendeltetésszerű használathoz szükséges villamos energia, ivóvíz, technológiai víz biztosított,

c) ahol a keletkező szennyvíz és a csapadékvíz elvezetése vagy ártalommentes elhelyezése biztosított,

d) ahol a használat során keletkező hulladék elszállításának, ártalommentes elhelyezésének vagy házilagos komposztálásának a lehetősége biztosított, valamint

e) amelyhez a gépjárművek elhelyezése a 42. §-ban előírtak szerinti biztosítható.

(2) Az (1) bekezdés b)–d) pontjában előírtak a környezettudatos energiagazdálkodás eszközeivel közüzemi szolgáltatással vagy egyedi módon teljesíthetők az övezetre előírt teljes közművesítettség esetében is.

Az építési telkek, telkek beépítési módjának meghatározása167

34. § (1)168 Az építési telek, – továbbá ha indokolt – a telek beépítési módját a helyi építési szabályzatban az építési határvonalakkal meghatározott terület, az építési hely, az építési hely határozza meg úgy, hogy

a) szabadon álló beépítési mód esetén azt minden oldalról a saját telkének az előírt elő-, oldal- és hátsókerti építési határvonalai és a telek határai közötti beépítetlen része vegye körül,

b) oldalhatáron álló beépítési mód esetén annak egyik építési határvonala a telek egyik oldalhatára, szemközti építési határvonala és a telek másik oldalhatára között beépítetlen telekrész legyen,

c) ikres beépítési mód esetén a szomszédos telkek egymás felőli építési határvonala a telkek közös oldalhatára legyen,

d) zárt sorú beépítési mód esetén annak a telek előkerti építési határvonalához csatlakozó oldalai a telek két oldalhatára legyen,

e) a nagyvárosias lakóterületen és a kisvárosias lakóterület lakótelepén alkalmazható telepszerű beépítési mód esetén, azt minden oldalról a saját telkének határai vagy a saját telkének az előírt elő-, oldal- és hátsókerti építési határvonalai és a telek határai közötti beépítetlen része vegye körül, és az építési határvonalak által meghatározott építési hely egy telepszerű építési övezeten belül vagy egy övezeten belüli telekcsoportra kerül meghatározásra olyan módon, hogy az építési határvonalak lehetnek telekhatárok és egyben szabályozási vonalak is.

(2)169 A helyi építési szabályzat, szabályozási terv építési vonalakat meghatározhat.

(3)170 Zárt sorú beépítési mód esetén a helyi építési szabályzat előírhatja, hogy az épületek zárt sora helyenként megszakadjon. Ha az épületköz területe két telekre esik, abból legalább 3,0 m széles résznek egy telekre kell esnie.

(4)171 Az építési helyen belül az épületet úgy kell telepíteni, hogy a későbbiekben az energetikai hatékonyságot biztosító épületrész és gépészeti berendezés az építési helyen belül elhelyezhető legyen.

(5)172 A telepszerű beépítési mód szerinti telekcsoport lehet közterületen belüli vagy egyéb telken belül úszó építési telkek, telkek csoportja is.

(6)173 Telepszerű beépítési mód esetén a telepszerű építési övezet, övezet telekalakítási és beépítési szabályai a 6. § (7) bekezdése szerinti többszintű övezetek alkalmazásával is meghatározható. Ebben az esetben a többszintű építési övezet, övezet alkalmazásával az építési övezetek, övezetek telekalakítási szabályai és beépítési szabályai a telepszerű építési övezet, övezet területére is meghatározhatók.

(7)174 Telepszerű beépítési mód esetén az egyes úszótelkek megengedett legnagyobb beépítettsége elérheti a 100%-ot.

Az elő-, oldal- és hátsókert előírásai

35. § (1)175 Építési határvonalra helyezett épületrész esetén az építési határvonalra a végleges külső (vakolt vagy burkolt) felületnek kell kerülnie. Az előírt legkisebb elő-, és oldalkert méretén belül épületrész – az 1,0 m-nél nem nagyobb kiállású eresz, 0,6 m-nél nem nagyobb kiállású angolakna és alaptest, valamint az építmény alagsori vagy pinceszinti megközelítését biztosító lépcső vagy lejtő és annak támfala, továbbá a (8)–(9) bekezdésben és a helyi építési szabályzatban foglaltak kivételével – nem állhat.

(2)176 Az előkert legkisebb mélysége

a) a helyi építési szabályzatban megállapított érték,

b) a helyi építési szabályzat által elismert kialakult állapot vagy

c) az a) és b) pontban foglaltak hiányában 5,0 m.

(3)177 Az oldalkert legkisebb szélessége

a) a helyi építési szabályzatban megállapított érték,

b) a helyi építési szabályzat által elismert kialakult állapot vagy

c) az a) és b) pontban foglaltak hiányában szabadon álló és ikresen csatlakozó beépítési mód esetén a 36. § (2) bekezdése szerint meghatározott legkisebb távolság fele, az oldalhatáron álló beépítési mód esetén 4,0 m.

(4)178 A hátsókert legkisebb mélységét a helyi építési szabályzat állapítja meg, ha a szabályzat erről nem rendelkezik, akkor az a kialakult állapotnak megfelelő, ennek hiányában nem lehet kisebb:

– sem 6,0 m-nél,

– sem az épület hátsókertre néző tényleges beépítési magasságának mértékénél.

(5) A saroktelek elő- és oldalkertnek nem minősülő részén a hátsókertre vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni.

(6)179 Az elő- és oldalkert előírt legkisebb méretén belül nem lehet:

– növénytermesztés céljára szolgáló kerti növényház (üvegház), fóliasátor,

– tisztítómezővel ellátott oldómedencés műtárgy,

– árnyékszék,

– kemence, húsfüstölő,

– állatkifutó,

– trágyatároló, komposztáló, továbbá

– siló, nem terepszint alatti vagy terepszint alatti fedetlen kialakítású ömlesztett anyag-, folyadék- vagy gáztároló, valamint a helyi építési szabályzatban nem megengedett egyéb tárolóépítmény.

(7)180 A hátsókert előírt legkisebb méretén belül – a szükséges védőtávolságok megtartásával – valamennyi melléképítmény, továbbá mosókonyha, nyárikonyha, gépkocsi és egyéb tároló épület elhelyezhető. Növényházat (üvegházat), fóliasátrat a 31. § rendelkezéseinek keretei között – helyi építési szabályzat és szabályozási terv eltérő rendelkezése hiányában – a teleknek a szomszédos telekkel közös határától legalább 1,50 m távolságra szabad elhelyezni.

(8)181 Az utólagos hőszigetelés és homlokzatburkolás

a) az elő-, oldal- és hátsókert méretét csökkentheti,

b) a telek homlokvonalára kiépített épület esetében a közterületre átnyúlhat, és

c) az oldalhatárra kiépített épület esetében a szomszéd ingatlan tulajdonosának hozzájárulása esetén a szomszéd ingatlanra átnyúlhat,

azzal, hogy az érintett telkek beépítettsége ennek megfelelően eltérhet az építési övezetre, övezetre előírt megengedett legnagyobb beépítettség mértékétől, az utólagos hőszigetelés és homlokzatburkolás által elfoglalt terület mértékével.

(9)182 Építési határvonalon kívülre eső épületrész

a) az előkertbe a legalább 5,0 m-es előkertméret,

b) a telek közterületi homlokvonalára helyezett épületeken a közterület fölé – a 39. § (1) bekezdésében foglaltakat is figyelembe véve – a legalább 12 m szélességgel szabályozott közterület,

c) az oldalkertbe – legfeljebb 1,0 m-es benyúlással – a legalább 4,0 m-es oldalkert méret

esetében létesíthető.

(10)183 A (9) bekezdés a) és c) pontja szerinti túlnyúló épületrész hossza legfeljebb az adott teljes épület homlokzathosszának 4/5-e, legnagyobb szélessége (kiugrása) legfeljebb 1,0 m lehet. Az épületkiugrás – az erkélyt is beleértve – a szomszédos telek határától legalább a kiugrás másfélszeresének megfelelő, de legalább 1,0 m távolságra lehet.

Épületek közötti legkisebb távolság184

36. § (1)185 Szomszédos telkeken a meglévő épületektől a megengedett legkisebb távolság nem lehet kisebb:

a) sem a (2) és (3) bekezdés szerinti telepítési távolságnál,

b)186 sem az országos tűzvédelmi szabályzat szerint meghatározott tűztávolságnál.

(2)187 A legkisebb telepítési távolság az egymással szemben átfedésben lévő olyan épületek között, amelyeknek homlokzata huzamos tartózkodás céljára szolgáló helyiség nyílását tartalmazza az építési telekre előírt (megengedett) legnagyobb beépítési magasság mértéke.

(3)188 Nem kell telepítési távolságot tartani, ha az egymással szemben átfedésben lévő homlokzatok közül az egyik

a) nyílás nélküli vagy

b)189 nem huzamos tartózkodás céljára szolgáló helyiség nyílásait tartalmazza.

(4)190

(5)191 Az állattartó építmények elhelyezésének feltételeit – a közegészségügyi és az állategészségügyi, továbbá a környezetvédelmi követelmények figyelembevételével – a helyi építési szabályzat állapíthatja meg.

(6)192

(7)193

(8)194

37. § (1)195 Épületnek a szomszédos telekkel közös határvonalán vagy attól 3 m-en belül álló és a telekhatárral 60°-nál kisebb szöget bezáró homlokzati falában és a vízszintessel 30°-nál nagyobb szöget bezáró, a telekhatár felé lejtő tetőfelületén nyílászárót, nyílást, szellőzőt – a szellőzőkürtő, a tetőkibúvó és a (4) bekezdésben említettek kivételével – létesíteni nem szabad.

(2)196 A szomszédos telekkel közös határvonalon álló határfalban (tűzfalban) kiképzett légaknára kizárólag nem huzamos tartózkodás célját szolgáló és nem tűzveszélyes anyag tárolására igénybe vett helyiségek szellőzői vagy a helyiség alapterület legfeljebb 1/10-ed részének megfelelő nyílófelületű szellőzőablakai nyithatók, a szellőzésre vonatkozó általános előírások megtartásával és legalább 1,80 m-es mellvédmagassággal.

(3) Az oldalhatáron álló beépítési módú telken az oldalhatáron álló épület esetén, annak eresze a terepcsatlakozás felett legalább 2 m magasságban és legfeljebb 0,5 m-re a szomszédos ingatlanra átnyúlhat a csapadékvíz saját telekre való visszavezetésével.

(4)197 Az épületnek a telek oldalhatárán vagy attól 3 m-en belül álló és a telekhatárral 60°-nál kisebb szöget bezáró homlokzati falában és a vízszintessel 30°-nál nagyobb szöget bezáró, a telekhatár felé lejtő tetőfelületén csak tároló-, közlekedő-, tisztálkodó-, főzőhelyiség és illemhely, legalább 1,80 m-es mellvédmagasságú és helyiségenként legfeljebb 1 db 0,40 m2 nyíló felületű szellőzőablaka, szellőzőnyílása lehet. Az épület pinceszintjén és alagsori szintjén lévő helyiségeinek, tereinek nyílásai, nyílászárói, szellőzői a telek oldalhatárán vagy a telek oldalhatárától 1 m-en belül álló határfalán nem lehetnek.

Védőterületek

38. § (1)198 A védőterület a káros hatások elleni védelmet vagy biztonságot szolgáló terület, amely lehet

a) védőterület (biztonsági terület),

b) nyomvonaljellegű építmény esetén védősáv (biztonsági övezet) vagy

c) a településrendezési tervben jelölt egyéb védelmi vagy korlátozóterület.

(2)199 A védőterület kiterjedését, felhasználásának és beépítésének lehetőségét, módját és feltételeit a vonatkozó jogszabályok – ennek hiányában az illetékes hatóságok előírásai – alapján kell meghatározni. A településrendezési terv készítése, felülvizsgálata vagy módosítása során a honvédelmi és katonai célú építmények működési és védőterületét a honvédelmi miniszter adatszolgáltatása alapján kell kijelölni.

(3)200 Az építmények és a használatuk külön-külön és együttesen sem eredményezhetnek a jogszabályokban vagy a hatóságok eseti előírásaiban megállapított terhelési határértékeket meghaladó mértékű hatást a környezetükre.

(4) Ha a (3) bekezdésben említett terhelési határértéket meghaladó környezeti hatás más megoldással (pl. megfelelő műszaki kialakítással) nem hárítható el, a környezeti hatás előidézője védőterületet köteles kialakítani.

(5) Ha valamely építményt a megengedett környezetterhelési határértékekkel szemben védeni szükséges és az műszaki kialakítással nem oldható meg, a védelemre igényt tartó köteles védőterületet kialakítani.

(6)201 A környezetterhelési határérték ismeretének hiányában a szükséges legkisebb védőtávolság mértékét – az építmény kialakításának figyelembevételével – az ügyben illetékes hatóságok esetenként határozzák meg.

(7)202 A védőterületet vagy a védelmet biztosító elemet a hatást előidéző, valamint a védelmet igénylő – ha jogszabály másként nem rendelkezik – a saját területén (telkén, építési területén) belül köteles kialakítani és fenntartani, a honvédelmi és katonai célú területek kivételével.

(8)203 Az országos közút és vasútvonal mellett nem jelölhető ki új beépítésre szánt terület – a gazdasági területek és a 24. § (2) bekezdés i), k) és n) pontja szerinti területek kivételével –

a) gyorsforgalmi út esetében az út tengelyétől számított – amennyiben kormányrendelet másként nem rendelkezik – 250-250 m széles területen,

b) főút és a gyorsforgalmi úthoz tartozó csomóponti ág esetében az út tengelyétől számított 50-50 m széles területen,

c) környezeti hatásvizsgálathoz kötött vasúti pálya esetében a vasút szélső vágányától számított 100 m széles területen.

(9)204 Az országos közút mellett nem sorolható közjóléti erdő rendeltetésű erdő megvalósulását biztosító erdőövezetbe az út tengelyétől számított

a) gyorsforgalmi út esetében 100-100 m széles terület,

b) főút esetében 50-50 m széles terület.

(10)205 Országos törzshálózati vasúti pálya szélső vágányától számított 50 m, valamint egyéb környezeti hatásvizsgálathoz kötött vasúti üzemi létesítmény esetében 100 m távolságon belül építmény csak a vonatkozó feltételek szerint helyezhető el.

(11)206 Katasztrófaveszélynek, katasztrófa kockázatnak kitett területen beépítésre szánt területet kijelölni, illetve épületet elhelyezni csak a település katasztrófavédelmi besorolásának és a veszélyeztető hatásnak a figyelembevételével lehet.

(12)207 A (8)–(10) bekezdés előírásait a meglévő és a tervezett közút és vasút esetében egyaránt alkalmazni kell.

Építmény elhelyezése közterületen

39. § (1)208 Közterületen, közterület alatt és közterület fölött építményt, építményrészt elhelyezni, kialakítani csak a helyi építési szabályzat alapján, valamint a 35. § (8) bekezdése és (9) bekezdése b) pontja, továbbá a 40. § előírásai szerint lehet.

(2) A járdán építmény, köztárgy, berendezés csak abban az esetben állhat, ha

a) az a járda előírt legkisebb hasznos szélességét (gyalogossáv) – más hatósági előírás hiányában 0,75 m többszöröse, de legalább 1,50 m – nem csökkenti,

b) a rendeltetésszerű használata a gyalogosok közlekedését nem zavarja, biztonságát nem veszélyezteti,

c) a járművezetők kilátását nem gátolja, a közúti forgalmi jelzések felismerését nem akadályozza, a közút forgalmát nem veszélyezteti,

d)209 a közművek elhelyezését, üzemeltetését, karbantartását nem akadályozza.

(3)210 A járdán építmények, köztárgyak, berendezések, korlátok csak az előírt szélességű gyalogossáv és az úttest felőli biztonsági sáv közötti berendezési sávban állhatnak. Növényzet a gyalogossáv és a telekhatár közötti területen is telepíthető. A kijelölt gyalogos-átkelőhelyektől a forgalom haladási irányával ellenkező irányban, továbbá a gyalogos-átkelőhely nélküli forgalmi csomópontban az úttest szegélyének sarokpontjától mért 5,00 m-en belüli részén 0,50 m-nél magasabb építmény, kilátást zavaró köztárgy, berendezés és növényzet nem állhat.

40. § (1)211 Az építési telek közterület vagy magánút felőli határvonalán építményt csak úgy szabad elhelyezni, hogy annak része, szerkezeti eleme a közterület, illetőleg a magánút területébe csak a következők szerint nyúlhat be:

a)212 a csatlakozó terepszinttől mért 2,50 m magasságig

– a határvonaltól mért 0,50 m széles biztonsági sávban elhelyezett szerkezeti elem (pl. előlépcső, kirakat, levélgyűjtőszekrény, ablakrács, reklámhordozó, világítótest, falra kihajtva rögzített nyílószárny), amely a közlekedők által könnyen észlelhető és kialakítása baleseti veszélyt nem jelent, továbbá, ha az 0,40 m magasság felett kerül elhelyezésre, annak a biztonsági sávra eső vetülete legalább 0,10 m magas vagy 0,60 m széles a környező járófelület felületképzésétől, lábbal tapinthatóan, jelentősen eltérő burkolatú jelzősávval körül van véve,

– a közterületi járda gyalogossávjába csak időnként és rövid ideig nyitva tartott nyílószárny (kirakat, gépjárműtároló ajtaja stb.),

b)213 a terepszinttől mért 2,50 m és 3,0 m közötti biztonsági térbe, az a) pontban említetteken túlmenően legfeljebb a közúti űrszelvényig terjedően és csak könnyen elmozdítható elem (pl. napellenző ponyva, ponyvaelőtető), ha az rövid idő alatt le- és felszerelhető és felerősítése fokozottan biztonságos,

c) a terepszinttől mért 3,0 m és a közúti űrszelvény-magasság (4,70 m) között – egyéb hatósági előírás hiányában – az űrszelvény szélétől legalább 1,0 m-re elmaradva építményrész (kiugrás).

(2)214 Közúttal határos, azzal összefüggő építményrészen reklámhordozó és egyéb reklámcélú berendezés – kivéve a közlekedés biztonságát elősegítő közérdekű tájékoztatást tartalmazó berendezést – csak jogszabályban előírt feltételek megléte esetén helyezhető el.

(3)215 Az építmények alapja vagy terepszint alatti része a közterület alá 0,50 m-en túl csak a helyi építési szabályzat szerint nyúlhat be.

(4) A közterület felett vagy alatt építmény, építményrész a közterület tulajdonosának, kezelőjének hozzájárulásával helyezhető el, ha az a közterület, illetőleg annak két oldalán fekvő építmények rendeltetésszerű használatát nem zavarja, biztonságát nem veszélyezteti.

(5) A közművekhez tartozó vagy más közérdekű tárgyakat, valamint a reklámhordozókat csak úgy szabad elhelyezni, hogy azok a településképhez illeszkedjenek, a telkek és az építmények rendeltetésszerű használatát és megközelítését ne akadályozzák, továbbá azok állagát ne rontsák.

(6)216

(7)217

Építmények megközelítése

41. § (1) Az építményeknek a rendeltetésüknek megfelelő módon megközelíthetőknek kell lenniük.

(2) Kerekesszékkel és gyermekkocsival is megközelíthető módon kell kialakítani a közhasználatú építményeket.

(3) Amennyiben a megközelítés biztosítására lejtő, rámpa is készül, úgy azt oly módon kell kialakítani, hogy az elérendő szinten legalább 1,5 X 1,5 m-es vízszintes, szabad terület legyen.

Járművek elhelyezése

42. § (1)218 Az új építmények, önálló rendeltetési egységek, területek rendeltetésszerű használatához – a helyi építési szabályzat eltérő rendelkezésének hiányában a (10) és a (11) bekezdésben foglaltak kivételével – legalább a (2) és a (4) bekezdésben előírt mennyiségű és fajtájú gépjármű elhelyezési lehetőségét, továbbá rendszeres teherszállítás esetén rakodóhelyet kell biztosítani. Meglévő építmények bővítése, átalakítása, rendeltetésük módosítása esetében – a (10) bekezdésben foglaltak kivételével – csak a bővítésből, az átalakításból, vagy az új rendeltetésből eredő többlet gépjármű elhelyezéséről kell gondoskodni, a meglévők megtartása mellett. Védett épületek (műemlék, helyi egyedi védelem) bővítéssel nem járó átalakítása, rendeltetésmódosítása esetében – a (10) bekezdésben foglaltak kivételével – nem kell a gépjárművek elhelyezését biztosítani.

(2)219 Az egyes telkek és építmények rendeltetésszerű használatához a telken – a helyi építési szabályzatnak a terület településen belüli elhelyezkedése, tömegközlekedési ellátottsága és forgalmi terheltsége és az építmény rendeltetése alapján, a (10) bekezdésben foglaltak figyelembe vételével meghozott eltérő rendelkezése hiányában – a (2a) bekezdésben foglaltak kivételével a 4. számú melléklet szerint meghatározott számú személygépkocsi elhelyezését kell biztosítani.

(2a)220 A (2) bekezdéstől eltérően, a lakás és üdülő önálló rendeltetési egysége után a helyi építési szabályzatban meghatározott számú személygépkocsi elhelyezését kell biztosítani, azzal, hogy a helyi építési szabályzat kötelezően legfeljebb egy személygépkocsi elhelyezését írhatja elő.

(3) A (2) bekezdés szerint számított minden megkezdett 50 db várakozóhelyből legalább egyet a mozgásukban korlátozottak részére kell kialakítani, amelyekből legfeljebb négy helyezhető közvetlenül egymás mellé.

(4)221 Autóbusz-várakozóhelyet kell létesíteni – a (2) bekezdésben előírtakon túlmenően –

a)222 minden olyan építményhez 200 látogatónként, vásárlónként, illetőleg férőhelyenként, ahol ilyen rendszeres forgalomra számítani kell;

b) hajóállomásokhoz a következők szerint

ba) 30 000 fő lakosig 1 db,

bb) 30 000–100 000 fő lakosig 2 db,

bc) 100 000 fő lakos fölött 4 db.

Az ilyen építmények főbejáratánál biztosítani kell legalább egy, mozgáskorlátozottakat is szállító autóbuszból történő biztonságos ki- és beszállás lehetőségét.

(5)223 A telken a 7. számú melléklet szerint számított kerékpár elhelyezését kell biztosítani minden olyan rendeltetésű építményhez, ahol rendszeres kerékpárforgalomra kell számítani.

(6)224 A telken a gépjárműtárolókat – a 103. § előírásai szerint – elsődlegesen épületben vagy terepszint alatti építményben kell megvalósítani.

(7)225 A 10 gépjárműnél nagyobb befogadóképességű felszíni várakozó- (parkoló) helyet fásítani kell. A parkoló felületek árnyékolását biztosító fásítást – helyi építési szabályzat eltérő rendelkezésének hiányában – minden megkezdett 6 db várakozó- (parkoló) hely után 1 db, nagy lombkoronát nevelő, környezettűrő, túlkoros, allergén pollent nem termelő lombos fa telepítésével kell megoldani, minimum 1 m2 szabad földterület biztosításával, amely 1 m2 alatti területei a telek zöldfelületébe nem számíthatók be.

(8)226 Áru-rakodóhelyről kell gondoskodni minden olyan építmény részére, amelybe rendszeres áruszállítás történik. A rakodóhelyek nagyságát, számát és helyét a szállító jármű igénye szerint, továbbá úgy kell meghatározni, hogy a rakodás a közterület forgalmát és az építmény rendeltetésszerű használatát ne akadályozza.

(9) Felszíni gépjármű-várakozóhely (parkoló), rakodóhely és autóbusz megálló

a) huzamos tartózkodás céljára szolgáló földszinti helyiség homlokzati nyílászárójához – a saját tulajdonú gépjármű kivételével – 5,0 m-nél,

b) nevelési-oktatási, gyógykezelés, regenerálódás célját szolgáló helyiségek nyílászáróihoz – 20 gépjárműnél nagyobb befogadóképesség esetén – 10,0 m-nél

közelebb nem lehet.

(10)227 A kereskedelemről szóló törvény szerinti napi fogyasztási cikket értékesítő, 300 m2-nél nagyobb bruttó alapterületű üzlet esetében:

a) az árusítótér minden megkezdett 10 m2 nettó alapterülete után egy személygépkocsi elhelyezését kell biztosítani;

b) meglévő építmények bővítése, átalakítása, rendeltetésük módosítása esetében az a) pontban meghatározott számú gépjármű elhelyezését biztosítani kell;

c) az üzletre vonatkozóan a (2) bekezdés szerinti önkormányzati rendelet az a) pontban meghatározottaktól nem térhet el;

d) ha az adottságok szükségessé teszik a gépjármű-várakozóhelyek (parkolók) a telekhatártól mért, legfeljebb 50 m-en belüli más telken parkolóban, parkolóházban vagy a közforgalom céljára átadott magánút egy részének felhasználásával alakíthatók ki.

(11)228 Ha az adottságok szükségessé teszik, a (2) bekezdés szerinti gépjármű-várakozóhelyek (parkolók) – a (10) bekezdésben foglaltak kivételével – a telekhatártól mért, legfeljebb 500 m-en belüli más telken parkolóban, parkolóházban vagy a közterületek közlekedésre szánt területe egy részének, illetve a közforgalom céljára átadott magánút egy részének felhasználásával kialakíthatók.

(12)229 A települési önkormányzatnak – az építményekhez biztosított gépjármű elhelyezésen túlmenően – biztosítania kell a település idegenforgalmi és központi szerepéből származó forgalom ellátását szolgáló személygépjármű és autóbusz parkolóhelyeket, az igényeknek megfelelően, egyedi méretezés szerint.

(13)230 A települési önkormányzatnak – különösen a városközpontok és egyéb történeti városnegyedek tehermentesítése érdekében – biztosítania kell a közterületeken vagy ahhoz csatlakozó területen kerékpárok elhelyezési lehetőségét a helyi sajátosságoknak megfelelően, egyedi méretezés szerint.

(14)231

(15)232 A meglévő, (10) bekezdés a) pontjában meghatározott minden megkezdett 100 várakozó- (parkoló) helyből legalább kettőt elektromos gépjármű töltőállomással kell ellátni

a) 1500 m2 nettó árusítóteret meghaladó árusítótér felett 2019. január 1-jéig,

b) 300–1500 m2 közötti nettó árusítótér esetében

ba) ha az 50 000 lakosnál nagyobb településen található 2019. január 1-jéig,

bb) 20 001–50 000 lakosú településen 2020. január 1-jéig,

bc) 20 000 lakosnál kisebb településen 2026. január 1-jéig.

(16)233

(17)234 Az ellenérték fejében várakozó- (parkoló) hely értékesítését szolgáló, meglévő építmények esetén minden megkezdett 100 várakozó- (parkoló) helyből 2017. január 1-jéig legalább egyet, 2019. január 1-jéig legalább kettőt elektromos gépjármű töltőállomással kell ellátni.

Lakókocsi és üdülősátor elhelyezése

43. § (1)235

(2) A telken szálláshely szolgáltatásként lakókocsit vagy sátrat, illetőleg huzamos tartózkodás célját szolgáló gépjárművet elhelyezni úgy szabad, hogy az azok által elfoglalt terület – 40 m2/egység számításbavételével – a rendelkezésre álló telek megengedett beépítési százalékán túl nem haladhatja meg a fennmaradó szabad terület 35%-át.

Kerítés

44. § (1) A telek határvonalain – eltérő jogszabályi rendelkezés hiányában – kerítés létesíthető.

(2)236 A kerítés legnagyobb magasságát a helyi építési szabályzat megállapíthatja.

(3) A kerítésnek teljes egészében a saját telken kell állnia. Ha a kerítést a telek hátsó határvonalán az arra kötelezettek közösen létesítik, ettől eltérően is megállapodhatnak.

(4) A kerítés kapuja a közterületre (kifelé) nem nyílhat.

(5) A telek homlokvonalán álló kerítésen a közterület használatát veszélyeztető megoldást (pl. szögesdrótot) csak a gyalogjáró szintje felett legalább 2,00 m magasságban és a kerítés belső oldalán szabad alkalmazni.

(6)237

(7)238 Kerítés létesítésének elrendelése esetén a telek tulajdonosa (kezelője, használója) a telek homlokvonalán, továbbá – eltérő jogszabályi rendelkezés hiányában – az útról nézve a jobb oldali telekhatáron és a hátsó telekhatárnak ettől az oldaltól mért fele hosszán köteles megépíteni és fenntartani.

(8)239 Két út között fekvő telket a jobb oldal meghatározása szempontjából olyannak kell tekinteni, mintha az a két út között – a szomszédos telek mélységének megfelelően, illetőleg a szomszédos telek megosztása hiányában, az oldalhatárok felezőpontjainál – meg volna osztva.

(9) Oldalhatáron álló beépítésű területen kerítés létesítésének elrendelése esetén a tulajdonos (kezelő, használó) az oldalkerítés azon a telekhatáron köteles megépíteni és fenntartani, amelyhez az építési hely csatlakozik. Már kialakult beépítés esetén – a helyi szokásoknak megfelelően – az oldalkerítés megépítésének és fenntartásának kötelezettségét a helyi építési szabályzat ettől eltérően is meghatározhatja.

(10)240 Saroktelek esetében a telek homlokvonalaival szemben fekvő mindegyik telekhatár oldalhatárnak számít.

(11) Ha a telek oldalhatára a szomszédos teleknek egyúttal hátsó határa, arra a hátsó telekhatár szabályait kell alkalmazni.

(12)241 Nyúlványos telek esetében a nyúlványos telek és a visszamaradó telek közötti – az utcafrontival egyező irányú – közös telekhatáron álló kerítés megépítésének és fenntartásának a kötelezettsége a visszamaradó telek tulajdonosát (kezelőjét, használóját) terheli.

(13)242

(14) A telken belül az egyes külön használatú telekrészeket csak nem tömör kerítéssel vagy élősövénnyel szabad elválasztani.

(15) Elrendelés nélkül létesített kerítést annak tulajdonosa bármikor elbonthatja.

(16)243 A honvédelmi és a katonai, valamint a nemzetbiztonsági építmény elhelyezésére szolgáló telek telekhatárán, annak tulajdonosának (kezelőjének, használójának) kerítést kell létesítenie. A kerítés nyomvonalában az őrzést biztosító építmény, illetve a kerítésre őrzést biztosító jelzőrendszer eleme elhelyezhető. Ezen telek esetében a (14) bekezdésben foglaltaktól – a külön használatú telekrész használatához szükséges műszaki megoldás építésügyi hatósági engedélyezése mellett – el lehet térni.

Terepkialakítás

45. § (1)244 Az építmények megvalósítása során a telek természetes terepfelületét és az értékes növényállományt megváltoztatni nem szabad, kivéve, ha az a rendeltetésszerű építmény-, illetve telekhasználat műszaki követelményeinek (megközelítés, csapadékvíz-elvezetés stb.) biztosítása érdekében szükséges. A telek természetes terepfelületét az építési helyen kívül tereprendezéssel megváltoztatni a helyi építési szabályzat előírása szerint lehet. Amelynek hiányában a terepszint a közvetlenül szomszédos telkek terepszintjéhez képest nem térhet el.

(2) A terepkialakításhoz támfal, rézsű létesíthető.

(3)245 A helyi építési szabályzat településrendezési vagy biztonsági okokból lejtős terepen a telek határain támfal építését rendelheti el. Ilyen esetben a támfal kialakításának módját és anyagát is meghatározhatja.

(4)246

(5) Ha a telken rézsű létesítése szükséges, az (3)–(4) bekezdésben foglalt rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni.

ÉPÍTMÉNYEK KÖZMŰELLÁTÁSA

Vízellátás

46. § (1) Ha az építmény rendeltetésszerű használatához ivóvíz szükséges és nincs közműves vízszolgáltatás, az ivóvízellátás szempontjából figyelembe vehető az is, ha a telken ivóvíz minőségű vizet szolgáltató kút van vagy a telektől gyalogúton mérve legfeljebb 150 m-es távolságon belül, egyéb módon biztosított.

(2) Közterületen elhelyezhető építmény (pl. árusító-, szolgáltatópavilon) esetén – ha annak rendeltetésszerű használatához a személyi szükségleteken kívül víz nem szükséges – megengedhető, hogy ivóvíz vételére gyalogúton mérve 150 m-en belül másutt legyen biztosított lehetőség.

(3) Az ivóvíz bekötővezetéket az arra vonatkozó szakmai előírások szerint kell megvalósítani.

Szennyvíz- és csapadékvíz-elvezetés

47. § (1)247

(2)248

(3)249 Amennyiben nincs közműves szennyvízelvezetés, úgy abban az esetben hatóságilag engedélyezett, korszerű és szakszerű közműpótló berendezést kell alkalmazni a szennyvíz ártalmatlanítására.

(4) A zárt szennyvíztárolás (szivárgásmentes kialakítással, rendszeres ürítéssel, ellenőrzött elszállítással) csak végső megoldásként alkalmazható.

(5) Szennyvíz csak zártszelvényű csatornában vezethető. Csapadékvíz, talajvíz és kiemelt bányavíz – a vonatkozó hatósági előírások megtartásával – nyílt árokban is vezethető.

(6) A használaton kívül helyezett kútba hulladékot betölteni, szenny- és csapadékvizet bevezetni tilos.

(7)250

(8) A telek, terület csapadékvíz-elvezetési rendszerét úgy kell kialakítani, hogy a víz a terepen és az építményekben, továbbá a szomszédos telkeken és építményekben, valamint a közterületen kárt (átázást, kimosást, korróziót stb.) ne okozzon, és a rendeltetésszerű használatot ne akadályozza.

(9) A csapadékvíz a telken belül elszivárogtatható, ha ez a telek és a szomszédos telkek, továbbá az építmények állékonyságát és rendeltetésszerű használatát nem veszélyezteti.

(10) A telekről csapadékvizet a közterületi nyílt vízelvezető árokba csak zártszelvényű vezetékben és az utcai járdaszint alatt szabad kivezetni. Amennyiben a vízelvezető árok a közút tartozéka, úgy abba a környezetéből – a telkekről – csapadékvíz bevezetése csak az út kezelőjének hozzájárulásával történhet.

Megújuló energiaforrások251

47/A. § (1) Közüzemi energiaellátás hiányában vagy annak kiváltására hatóságilag engedélyezett, korszerű és szakszerű közműpótló berendezések a megújuló energiaforrások felhasználására alkalmazhatók.

(2) Az építési tevékenységgel érintett telek, terület (1) bekezdés szerinti energiaellátását úgy kell megoldani, hogy a szomszédos építési telken, telkeken és építményekben kárt ne okozzon, és a rendeltetésszerű használatot ne akadályozza.

Hírközlés252

48. § A hírközlést (távközlés, műsorszórás) a vonatkozó jogszabályok, szakmai előírások szerint kell megvalósítani. A hírközlés építményeit a településképi követelményekkel összhangban kell megvalósítani.

Hulladékelhelyezés

49. § (1)253 Települési (kommunális) hulladékot csak a helyi építési szabályzatban erre a célra kijelölt területen szabad elhelyezni.

(2) Veszélyes, radioaktív hulladékot a vonatkozó jogszabályok szerint szabad elhelyezni.

(3) Az (1) és (2) bekezdésben említett, továbbá szennyvíziszap elhelyezésére és kezelésére szolgáló építményt hullámtéren, töltésekkel nem védett (nyílt) ártéren, fakadó vagy szivárgó vizekkel veszélyeztetett, vízvédelmi, vízbázisvédelmi, sérülékeny földtani adottságú, valamint vízjárásos (mély fekvésű) területeken elhelyezni nem szabad.

IV. Fejezet

ÉPÍTMÉNYEK LÉTESÍTÉSI ELŐÍRÁSAI

ÁLTALÁNOS ELŐÍRÁSOK

50. § (1)254 A tervezési program olyan szöveges dokumentum, amely tartalmazza az építménnyel szemben előírt alapvető követelmények meghatározását, valamint a tervezési szerződés szerinti építtetői elvárások mennyiségi és minőségi részletezését. A tervezési program az e rendeletben előírt követelményeknél szigorúbbakat is megállapíthat.

(2)255 Az (1) bekezdésben foglaltakon túlmenően építményt és annak részeit a rendeltetési céljának megfelelően, és a helyszíni adottságok figyelembevételével kell megvalósítani úgy, hogy az

a) ne akadályozza a szomszédos ingatlanok és építmények, önálló rendeltetési egységek rendeltetésszerű és biztonságos használhatóságát,

b) méreteivel, elhelyezésével, építészeti kialakításával illeszkedjen a környezet és a környező beépítés adottságaihoz,

c) ne korlátozza a szomszédos telkek beépítését,

d) ne károsítsa a szomszédos beépítést és annak építészeti jellegzetességeit,

e) tegye lehetővé az építészeti örökség és az építészeti értékek megóvását,

f)256 építmény elhelyezési módja, beépítési magassága, homlokzata, tetőzete és azok kialakítása tegye lehetővé a településkép és a környezet előnyösebb kialakítását, a táj és településkép értékeinek érvényesülését,

g) építészeti megoldásával járuljon hozzá a táj- és a településkép esztétikus alakításához.

(3)257 Az építménynek meg kell felelnie a rendeltetési célja szerint

a) az állékonyság és a mechanikai szilárdság,

b) a tűzbiztonság,

c) a higiénia, az egészség- és a környezetvédelem,

d) a biztonságos használat és akadálymentesség,

e) a zaj és rezgés elleni védelem,

f) az energiatakarékosság és hővédelem,

g) az élet- és vagyonvédelem, valamint

h) a természeti erőforrások fenntartható használata

alapvető követelményeinek, és a tervezési programban részletezett elvárásoknak.

(3a)258 Az alapvető követelmények kielégítését a vonatkozó magyar nemzeti szabvány alkalmazásával vagy más, a követelmények legalább ezzel egyenértékű teljesítését biztosító megoldással lehet teljesíteni. Építményeket úgy kell tervezni és megvalósítani, hogy – a tervezési programban meghatározott típusú – megújuló energiaforrás berendezésének beépítési vagy csatlakozási lehetősége az építmény szerkezetének jelentős mértékű megbontása nélkül biztosított legyen.

(4)259 Építési célra szolgáló anyagot, szerkezetet, berendezést építménybe beépíteni csak a jogszabályokban meghatározott feltételek szerint szabad.

(5)260 Az építményt és annak részét, szerkezetét, beépített berendezését és vezetékrendszerét úgy kell tervezni és megvalósítani, hogy azok karbantartás, korszerűsítés, esetleges csere céljából – a csatlakozó szerkezetek állékonyságának veszélyeztetése nélkül – hozzáférhetők legyenek, valamint azok a magyar nemzeti szabványok által megkövetelt biztonsággal

a) feleljenek meg a tervezett vagy becsült élettartamuk alatt – a rendeltetési céljuknak megfelelő biztonsággal – az állékonyság és a mechanikai szilárdság, valamint a rendeltetésszerű és biztonságos használat követelményeinek,

b) nyújtsanak védelmet a várható hatások okozta ártalmak ellen az építmény rendeltetésszerű használata során, és

c) feleljenek meg és álljanak ellen a várható mértékű terheléseknek, hatásoknak.

Állékonyság, mechanikai szilárdság

51. § (1)261 Az építményt és annak részeit, szerkezeteit, beépített berendezéseit és vezetékrendszereit úgy kell tervezni és megvalósítani, hogy a megvalósítás és a használat során fellépő várható terhek, hatások ne vezethessenek

a) az építmény és részei teljes vagy részleges összeomlásához,

b) az építmény és szerkezetei megengedhetetlen mértékű deformációjához,

c) az építmény teherhordó szerkezetének jelentős deformációja miatt a beépített berendezések és szerelvények károsodásához, valamint

d) az építési tevékenység közben az építés alatt álló szerkezetek és a csatlakozó vagy a szomszédos szerkezetek tönkremeneteléhez.

(2)262 Az építményt és szerkezeteit úgy kell tervezni és megvalósítani, hogy a rendeltetésszerű használat során előálló hatások következtében sem az építmény szerkezeteiben (túlzott hőmozgás vagy páralecsapódás, korrózió stb.), sem környezetében vagy a talajban az építményre káros állapotváltozás (kifagyás, talajmozgás stb.) ne következzék be.

(3) Az építmény és szerkezetei feleljenek meg a polgári védelem jogszabályban előírt követelményeinek.

(4)263

Tűzbiztonság

52. § Az építményt és részeit, az önálló rendeltetési egységet, helyiséget úgy kell megvalósítani, ehhez az építési anyagot, épületszerkezetet és beépített berendezést úgy kell megválasztani és beépíteni, hogy az esetlegesen keletkező tűz esetén

a) állékonyságuk az előírt ideig fennmaradjon,

b)264 a tűz és a füst keletkezése és terjedése korlátozott legyen,

c) a tűz a szomszédos önálló rendeltetési egységre, építményre lehetőleg ne terjedhessen tovább,

d) az építményben lévők az építményt az előírt időn belül elhagyhassák vagy kimentésük lehetősége műszakilag biztosított legyen,

e) a mentőegységek tevékenysége ellátható és biztonságos legyen.

Higiénia, egészség- és környezetvédelem

53. § (1) Az építményt és részeit, az önálló rendeltetési egységet, helyiséget úgy kell megvalósítani, ehhez az építési anyagot, épületszerkezetet, beépített berendezést és vezetékhálózatot úgy kell megválasztani és beépíteni, hogy a környezet higiéniáját és a rendeltetésszerű használók egészségét ne veszélyeztesse

a) mérgező gázok keletkezése és kibocsátása,

b)265 légszennyező és más veszélyes anyagok keletkezése,

c) veszélyes sugárzás,

d) szennyezett víz, föld, szilárd és folyékony hulladék,

e) az építmény felületein káros nedvesedés keletkezése, megmaradása,

f) elektrosztatikus feltöltődés,

g) vegyi és korróziós hatás,

h) biológiai kártevők megtelepedése, elszaporodása,

i) káros mértékű zaj és rezgés,

j)266 fényszennyezés.

(2)267 Az építmények megvalósítása és rendeltetésszerű használata során biztosítani kell

a) a helyiségek rendeltetésének megfelelő szellőzési, fűtési, természetes és mesterséges megvilágítási lehetőséget,

b) a helyiségek nedvesség (csapadékvíz, talajvíz, talajpára, üzemi víz stb.) elleni védelmét, a páratartalom kicsapódása elleni védelmét,

c) megfelelő mennyiségű és minőségű használati és ivóvizet,

d) a használat során keletkező szennyvíz és füstgáz elvezetésének lehetőségét, a hulladékok átmeneti tárolásának és eltávolításának lehetőségét,

e) az előírt mértékű földelést és villámvédelmet,

f) a tisztíthatóság és a karbantarthatóság lehetőségét,

g) az egyes önálló rendeltetési egységek egymástól független, zavartalan rendeltetésszerű használati lehetőségét.

(3)268 Az egészségre és a környezetre káros hatású anyagot, szerkezetet, berendezést építési célra felhasználni nem szabad. Anyagot, szerkezetet, berendezést építménybe beépíteni csak olyan módon szabad, hogy az életet, a testi épséget ne veszélyeztesse.

(4)269

(5)270 Faanyagot a beépítési helyének megfelelő, a tűzvédelemre és a faanyagvédelemre vonatkozó előírásoknak megfelelő égéskésleltető, gombamentesítő, illetőleg rovarkár elleni kezelés után szabad beépíteni.

(6) Az építményt és részeit úgy kell megvalósítani, hogy a természetes vagy mesterséges forrásból származó sugárzás káros hatásával szemben a rendeltetésnek megfelelő védelmet nyújtsanak. Építményben a sugárterhelés a vonatkozó jogszabályban meghatározott határértéknél nagyobb nem lehet.

Biztonságos használat és akadálymentesség271

54. § (1)272 Az építményt és annak részeit úgy kell tervezni, megvalósítani, ehhez az építési terméket, építményszerkezetet és beépített berendezést úgy kell megválasztani és beépíteni, hogy a rendeltetésszerű használathoz biztonságos feltételeket nyújtsanak és ne okozzanak balesetet, sérülést, például

a) elcsúszást, elesést (pl. közlekedés közben),

b) megbotlást, mellélépést (pl. nem megfelelő világítás miatt),

c) leesést (pl. váratlan szintkülönbség, vagy korlát, mellvédfal hiánya, kialakítási hibája miatt),

d) fejsérülést (pl. nem megfelelő szabad belmagasság, szabad keresztmetszet miatt),

e)273 ütközést (pl. nem megfelelő megvilágítás, tartalék világítás hiánya, tükröződés miatt, vagy építményen belüli járműmozgásból),

f) égési sérülést (pl. védelem nélküli forró felülettől, folyadéktól, gőztől),

g)274 áramütést (pl. földelési, szerelési hibából, vagy villámcsapás miatt),

h) robbanást (pl. energiahordozó, hőtermelő vezeték, berendezés hibája miatt),

i) elakadást, beszorulást (pl. szűkös méretű terek vagy nyílások miatt).

(2)275 Az építmény megvilágítását, a köz- és díszvilágítást, a fényreklámot és a hirdetőberendezést úgy kell elhelyezni és kialakítani, hogy a fényhatás

a) az építmény és a helyiségek, valamint a környezet rendeltetésszerű és biztonságos használatát ne akadályozza,

b) a közlekedés biztonságát ne veszélyeztesse,

c) az emberi egészséget és a környezetet ne károsítsa, és

d) fényszennyezést ne okozzon.

54/A. §276 (1) A tervezési programban meg kell határozni a közhasználatú építmény azon építményrészeit, amelyeknél az akadálymentes használatot biztosítani kell. Az akadálymentes használathoz olyan jelző-információs rendszert kell alkalmazni, amely a rendeltetésszerű használó fogyatékos személyt segíti az építmény, építményrész használatában.

(2) Az elsődlegesen fogyatékos személyek használatára szolgáló épületet, épületrészt, önálló rendeltetési egységet és helyiséget az akadálymentes használatot biztosító módon kell tervezni és megvalósítani.

Zaj- és rezgés elleni védelem277

55. § (1) Az építményt és részeit, szerkezeteit úgy kell méretezni és megvalósítani, hogy a környezetéből ható zaj- és rezgéshatásoknak (pl. szeizmikus és forgalmi rezgéshatásoknak) az előírt mértékben ellenálljon, illetőleg azt meghatározott mértékig csillapítsa.

(2)278 Az építményt és részeit, az önálló rendeltetési egységet, helyiséget úgy kell megvalósítani, ehhez az építési anyagokat, az épületszerkezeteket, belső burkolatokat és a rögzített berendezési tárgyakat úgy kell megválasztani és beépíteni, hogy a rendeltetésszerű használatuk során keletkező zaj- és rezgéshatás az építmény helyiségeinek, tereinek és külső környezetének rendeltetésszerű használatát ne akadályozza, az előírt mértéknél nagyobb zaj- és rezgéshatással ne terhelje, megfeleljen a rendeltetéséhez tartozó akusztikai követelménynek, továbbá feleljen meg a vonatkozó jogszabályok és szabványok előírásainak.

Energiatakarékosság és hővédelem

56. § (1)279 Az építményt és annak részeit úgy kell tervezni és megvalósítani, ehhez az építési terméket megválasztani és beépíteni, hogy a rendeltetésszerű és biztonságos használathoz szükséges energiafelhasználás a lehető legkisebb legyen. A megújuló energiaforrásból származó energia felhasználásának lehetőségét a tervezési programban minden esetben vizsgálni kell.

(2)280 Az építmény térelhatároló szerkezetei és épületgépészeti berendezései – az energetikai, a hőtechnikai és a tűzvédelmi előírásoknak megfelelően – együttesen legyenek alkalmasak a helyiségek rendeltetésének megfelelő, előírt légállapot biztosítására.

Vagyonvédelem281

56/A. §282 (1) Az építményre vonatkozó – a rendeltetésszerűen elhelyezett (tárolt) vagyontárgyak értékét és fontosságát figyelembe vevő – vagyonbiztonsági elvárások mértékét a tervezési programban kell meghatározni.

(2) Az építményt és annak részeit úgy kell tervezni, megvalósítani és fenntartani, hogy az ott rendeltetésszerűen elhelyezett (tárolt) vagyontárgyak a tervezési programban meghatározott módon biztonságban legyenek.

(3) A vagyonbiztonsági követelményeket az egész építményre vonatkozó összefüggések figyelembevételével – így különösen az elhelyezés, a megközelítés, a falazatok, a födémszerkezetek, a tetőzet, a nyílászáró szerkezetek, a zárak, a bekerítés, a megvilágítás, a közlekedési részek és a helyiségek, a közös használatú helyiségek, valamint a kiegészítő helyiségek – kell meghatározni és érvényre juttatni.

(4) Az építmény egyes részeire, helyiségeire vonatkozó vagyonbiztonság mértéke az építmény egészére meghatározott vagyonbiztonság mértékétől eltérő lehet.

Természeti erőforrások fenntartható használata283

56/B. §284 Az építmény és annak részeinek tervezése, megvalósítása és bontása során törekedni kell az alábbi fenntarthatósági szempontokra:

a) egészséges, a káros anyagoktól mentes belső környezet, a használók kellemes közérzetét biztosító belső kialakítás,

b) racionális energiafelhasználás, az energia visszanyerés és a megújuló forrásokból származó energia alkalmazása, az épületgépészeti berendezések energiahatékony üzemeltetése,

c) a takarékos vízfelhasználás, a csapadék, a talajvíz, és a szürkevíz hasznosításának lehetősége, vagy a vízfelhasználás hatékony csökkentésére kialakított megfelelő szerelvények alkalmazása,

d) a fenntartható építőanyag felhasználás, amely törekszik a helyi vagy helyben gyártott építőanyagok betervezésére, a bontott építőanyagok szakszerű újrafelhasználására,

e) a környezetszennyezés csökkentése, különös tekintettel a fény- és zajszennyezés mérséklésére, a káros anyagok kibocsátásának és a természetes vizek szennyezésének csökkentésére vagy megszüntetésére,

f) az ökológiai értékek védelme, amely magában foglalja a védett természeti területek és értékek megóvását, az épített környezet és az élővilág harmóniájának megteremtését, és

g) az életciklus vizsgálata.

Építmények egyes hatások elleni védelme

57. § (1)285 Az építményt és részeit védeni kell az állékonyságot, mechanikai szilárdságot és a rendeltetésszerű használatot veszélyeztető vegyi, korróziós és biológiai hatásoktól, továbbá a víz, a nedvesség (talajvíz, talajnedvesség, talajpára, csapadékvíz, üzemi víz, pára stb.) káros hatásaival szemben.

(2) A talaj irányából ható nedvességhatások ellen vízhatlan szigeteléssel kell megvédeni a huzamos tartózkodásra, az értékek és műkincsek tárolására szolgáló helyiségeket, továbbá minden olyan helyiséget, amelynek rendeltetése ezt szükségessé teszi, valamint minden olyan épületszerkezetet, amely nedvesség hatására jelentős szilárdságcsökkenést vagy egyéb károsodást szenvedhet.

(3)286

(4) Az építmény villámcsapás, elektrosztatikus feltöltődés, kóboráram elleni védelméről a rendeltetésének megfelelően gondoskodni kell.

(5)287

ÉPÍTMÉNYSZERKEZETEK288

Alapok, lábazatok

58. § (1)289 Az építményt és annak részeinek alapjait, továbbá a terepszint alatti szerkezeteket szilárd, víznek ellenálló anyagból, a helyszíni adottságok figyelembevételével úgy kell kialakítani, hogy azok a rákerülő terheket biztonsággal adják át az építmény alatti talaj teherbíró rétegére és a fagy károsító hatásának ellenálljanak. A várható építménysüllyedés, talajmozgás az építményben káros hatást, az építmény és más építmények között káros kölcsönhatást (pl. talajmozgást, talajvízszintemelkedést) sem az építés időszaka alatt, sem a megvalósult állapotban nem eredményezhet.

(2) Az építmény fagyhatásnak kitett teherátadó alapozási szerkezeteinek alsó síkja – a fagy károsító hatásának más módon történő elhárítása hiányában – legalább a mértékadó fagyhatáron legyen. A mértékadó fagyhatár általában 0,80 m, iszap és finomhomok talajokban, továbbá a tengerszint felett 500 m-nél magasabb területen 1,0 m.

(3) Az építmény lábazatát a terepcsatlakozás felett legalább 0,30 m magasságig szilárd, fagyálló anyagból kell készíteni, vagy fagyálló burkolattal kell ellátni.

Tartószerkezetek290

59. § (1)291 Az építmények tartószerkezeteit a vonatkozó előírások alapján úgy kell méretezni és megvalósítani, hogy feleljenek meg a rendeltetési céljuk szerinti terheléseknek és az állékonyság követelményeinek.

(2)292 Az építmény rendeltetésszerű használatából eredő különleges hatások (fokozott nedvesség, jelentős hőmérséklet-változások, különösen magas vagy alacsony hőmérséklet, a tervezési célnak megfelelő vegyi környezet stb.) nem okozhatnak élettartam, teherhordó képesség, hang- vagy hőszigetelő képesség csökkenést a tartószerkezetekben.

(3)293 Faanyagú tartószerkezeten, annak légzését gátló bevonat, burkolat nem alkalmazható.

Tetők

60. § (1) A tető az építmény rendeltetésének megfelelő mértékben álljon ellen az időjárás (szél, csapadék, napsugárzás), a vegyi és mechanikai (pl. ellenőrzési, tisztítási) hatásoknak és a csapadékot a felületéről a tervezett irányba vezesse le.

(2)294 A 25–75° közötti hajlásszögű, és a fémlemez fedésű tetőt hófogósorral kell ellátni, ha az eresz élvonala közlekedésre szolgáló területtel határos. A 10 m-nél hosszabb esésvonalú tetőt egymás felett több hófogósorral kell megvalósítani.

(3)295 A tetőre való kijutás vagy feljutás és karbantartás lehetőségét biztosítani kell.

Padlók

61. § (1)296 Az építmények helyiségeit, tereit a rendeltetésüknek és a vonatkozó balesetvédelmi, munkavédelmi, tűzvédelmi, közegészségügyi követelményeknek is megfelelő padlóval kell tervezni és megvalósítani.

(2)297 A járófelületen alkalmazott rács (pl. taposórács, lépcsőfok) legfeljebb 20 X 20 mm osztású lehet. Menekülési útvonalon nem alkalmazható rács.

(3)298 A közhasználatú építmény akadálymentes használatra szolgáló belső közlekedőit és tereit összefüggő csúszásgátló padlóburkolattal kell ellátni.

(4)299 Akadálymentes használatnál a meglévő közhasználatú építmény esetében a 20 mm-nél magasabb küszöböt lejtős kialakítással kell ellátni.

(5)300 A járófelületen alkalmazott hézagos burkolat osztását úgy kell megválasztani, hogy az a rendeltetésszerű és biztonságos használatra alkalmas legyen, továbbá sérülést, és anyagi kárt ne okozzon.

Nyílások, nyílászárók, üvegfalak, vészkijáratok

62. § (1)301 A nyílásnak, a nyílászárónak és az üvegfalnak meg kell felelnie az építmény és a helyiség rendeltetési céljának, a tűz-, hő-, zaj- és vagyonvédelem, valamint a biztonságos használat követelményének.

(2)302 A nyílászárónak a padlószintről könnyen és veszélymentesen kezelhetőnek kell lennie.

(3)303 Az ablaknak, továbbá a tömegtartózkodásra szolgáló helyiség kiürítésre számításba vett ajtaja ajtószárnyának nyitott helyzetben biztonságosan rögzíthetőnek kell lennie.

(4)304 Az építményben a gyalogos közlekedés céljára szolgáló falnyílásnak vagy ajtónak alkalmasnak kell lennie a rendeltetésszerű és a biztonságos használatra. A falnyílás vagy ajtó szabad mérete 0,60/1,95 m-nél nem lehet kisebb. A tömegtartózkodásra szolgáló építményben, a kiürítési útvonalon lévő falnyílás vagy ajtó szabad méretét az országos tűzvédelmi szabályzatról szóló miniszteri rendelet szerinti számítással kell meghatározni.

(5)305 A közhasználatú építményben az akadálymentes közlekedésre is alkalmas falnyílás vagy ajtó szabad mérete 0,90/1,95 m-nél kisebb nem lehet.

(6)306 Az akadálymentesség érdekében az ajtó beépítését úgy kell megtervezni és megvalósítani, hogy az ajtó azon az oldalán, ahová nyílik, a zárszerkezet felőli részen legalább 55 cm széles, a másik oldalon legalább 30 cm széles szabad sáv legyen biztosítva a nyílás tokbelméretén felül. Az ajtó pánt felőli oldalán a burkolt falfelülettől való távolság legalább 10 cm legyen.

(7)307 A mellvéd tervezése és megvalósítása során biztosítani kell a rendeltetésszerű használat melletti kiesés elleni védelmet.

(8) Az építmény kiürítési útvonalára nyíló ajtókat, vészkijáratokat a tűzvédelmi előírásoknak megfelelően kell kialakítani.

(9)308 A bölcsőde, mini bölcsőde, családi bölcsőde, munkahelyi bölcsőde, óvodai nevelési, alap- és középfokú nevelési, oktatási önálló rendeltetési egységek helyiségeiben, tereiben forgó- és billenőablak nem alkalmazható. Mélyen üvegezett ajtó és üvegfal csak biztonsági üvegből készített biztonságos szerkezeti kialakítással alkalmazható.

(10)309 Akadálymentes használatra könnyen kezelhető, nagy erőkifejtést nem igénylő nyílászárókat kell beépíteni, szükség esetén automatikus nyitást biztosítva.

(11)310 A nagy üvegfelületek, üvegajtók olyan vastagságúak és szerkezetűek legyenek, amelyek biztonságot nyújtanak minden építményhasználó számára. A sérülésveszély elkerülése érdekében a nagy üvegezett felületeket, üvegajtókat 1,00–1,50 m magas sávban érzékelhető jelöléssel kell ellátni.

Szintkülönbség-áthidalók általános előírásai

63. § (1) Az építmények szintkülönbségeit a biztonságos gyalogos közlekedés és az építmény előírt időn belüli kiürítésének lehetővé tétele céljára lépcsővel és/vagy lejtővel kell áthidalni. Időszakos használat (pl. üzemi ellenőrzés) céljára hágcsó és rögzített létra létesíthető.

(2)311 A közhasználatú építmény akadálymentes használatú részei, bejárata és kiürítési útvonala szintkülönbségének áthidalására a lépcsőn kívül legalább egy helyen akadálymentes közlekedést biztosító megoldásról is gondoskodni kell oly módon, hogy a közlekedés az építmény rendeltetésszerű használatát ne akadályozza.

(3) A szintkülönbség-áthidalók járófelületeit csúszásgátló módon kell kialakítani.

Lépcső, rámpa, lejtő, pihenő312

64. §313 (1) A lépcsőt, rámpát és lejtőt úgy kell tervezni és megvalósítani, hogy az tegye lehetővé a használók biztonságos közlekedését.

(2) A lépcső lépcsőfokok és lépcsőpihenők sorozata, amely lehetővé teszi az eltérő szintek gyalogos megközelítését. A lépcsőkar a pihenők (szintek) közötti lépcsőszakasz. A lépcsőkaron belül csak azonos magasságú lépcsőfok lehet. A lépcsőkar legfeljebb 20 fellépést tartalmazhat.

(3) Olaszlépcső építményben és a szabadban létesíthető. Az olaszlépcsőként épített lépcsőkarban pihenő közbeiktatása nem szükséges. Az olaszlépcső járóvonalán maximum 8%-os hosszirányú lejtés lehet.

(4) A közhasználatú építményben az akadálymentes használatú lépcsőkart úgy kell tervezni és megvalósítani, hogy az egyenes vonalú legyen, és a lépcsőkar 1,80 m-nél nagyobb szintkülönbséget nem hidalhat át.

(5) Közterületen, építmény kiürítési útvonalán – a járda és az előlépcső kivételével –, ha a lépcsőfokok száma háromnál kevesebb, akkor minden napszakban, mindenki által észlelhető figyelmeztetést kell elhelyezni.

(6) A kiürítés céljára szolgáló lépcsőkar szabad szélességét a lépcső által kiszolgált építményben, építményrészben a rendeltetés szerint huzamosan tartózkodók számának és a várható forgalom egyidejűségének figyelembevételével, a kiürítésre vonatkozó előírások megtartásával kell meghatározni, ez a szélesség azonban nem lehet kevesebb időszakos használatú lépcsőnél 0,60 m-nél, egy lakáson belüli lépcső esetén 0,80 m-nél.

(7) A lépcsőkar és a lépcsőpihenő feletti szabad belmagasságnak legalább 2,20 m-nek kell lennie. Egy lakáson vagy üdülőegységen belüli, továbbá az időszakos használatú építményszintre vezető lépcső feletti legkisebb szabad belmagasság indokolt esetben 2,00 m lehet. A lépcsőkar feletti szabad belmagasságot a lépcső járóvonalán, a lépcsőfokok élére illesztett érintő vonaltól függőlegesen kell mérni.

65. §314 (1) A lépcsőfok méreteit a ,,2 m+sz = 60–64 cm'' összefüggés alapján kell meghatározni [m = a fokmagasság cm-ben, sz = a fokszélesség (belépőszélesség) cm-ben, a járóvonalon mérve].

(2) A lépcsőfok magassága (m)

a) általános esetben 17 cm-nél,

b)315 közhasználatú építményben az akadálymentes használatú lépcső esetén 15 cm-nél

nagyobb nem lehet.

(3) A lakáson vagy üdülőegységen belüli, továbbá az időszakos használatú építményszint (pl. tetőtér) vagy üzemi berendezés megközelítésére szolgáló lépcső fokmagassága legfeljebb 20 cm lehet.

(4)316 A közhasználatú építményben az akadálymentes használatra szolgáló lépcsőfokokat homloklappal és orr nélküli járólappal kell kialakítani annak érdekében, hogy a lábfej ne akadjon meg. Az első és az utolsó lépcsőfokot jelölni kell.

66. §317 (1) A lejtő lejtésének mértéke

a) a gyalogos közlekedés útvonalán legfeljebb 8%-os,

b) a rendszeres kézierős teherszállítás útvonalán legfeljebb 10%-os,

c)318 szabadban legfeljebb 15%-os

lehet.

(2)319 Akadálymentes közlekedéshez a lejtőt és a rámpát úgy kell tervezni és megvalósítani, hogy

a) a legfeljebb 17 cm-es szintkülönbség áthidalásához legfeljebb 8%-os (1:12) lejtésű legyen,

b) a 17 cm-nél nagyobb szintkülönbség áthidalásához legfeljebb 5%-os (1:20) lejtésű legyen,

c) egy lejtőkar, rámpakar legfeljebb 0,45 m szintkülönbséget hidaljon át,

d) a lejtőkar, rámpakar indulásánál és érkezésénél legalább 1,50 m átmérőjű vízszintes szabad terület biztosított legyen,

e) a többkarú lejtő, rámpa áttekinthető mellvéddel kerüljön kialakításra,

f) a lejtőhöz, rámpához két fogódzkodóval ellátott korlát legyen biztosítva a járófelülettől mért 0,70 m és 0,95 m magasságban, és az 1,50 m-nél szélesebb lejtőnél, rámpánál mindkét oldalon kapaszkodót kell elhelyezni és a pihenők mentén megszakítás nélkül továbbvezetni,

g) szabadban csapadéktól védetten, ennek hiányában megfelelő csúszásgátló bordázattal legyen kialakítva, valamint

h) építményen belül a többkarú lejtő, rámpa legfeljebb 1,80 m szintkülönbséget hidalhat át.

Lépcsőpihenők, lejtőpihenők

67. § (1)320 A kiürítés céljára figyelembe vett lépcső pihenőjének kisebbik alaprajzi szabad mérete – a (2) bekezdés szerinti kivétellel – a lépcsőkar szabad szélességénél kevesebb nem lehet. Ezt a szabad méretet más rendeltetés (pl. keresztező közlekedés) nem zavarhatja, illetőleg benyíló nyílószárny, beálló berendezés nem csökkentheti.

(2) Egyenes tengelyű lépcső közbenső pihenője a járóvonalon mérve legalább 0,60 m hosszú legyen.

(3)321 A közhasználatú építményben az akadálymentes használatú közlekedéshez

a)322 a lejtőkarok hosszában legfeljebb 9,00 m vízszintes hossz után pihenőt kell beiktatni, amelynek hossza legalább 1,50 m legyen,

b)323 ha a lejtő járóvonala törtvonalú, akkor a töréspontoknál legalább 1,50x1,50 m szabad terület biztosítandó a kerekesszék fordulásához,

c) több karú lejtők esetében legalább minden második kar utáni pihenőn legalább két kerekesszék találkozásához szükséges szabad hely biztosítandó.

Korlát, mellvédfal

68. § (1)324 Az építményben, építményrészben minden olyan padlószintet, amelynek használata során a használókra nézve a kiesés, leesés kockázata fennáll, a biztonságos használat érdekében korláttal vagy mellvédfallal kell ellátni. A korlátot úgy kell tervezni és megvalósítani, hogy egy 120 mm átmérőjű tárgy ne férjen át a nyílásain, és ne tartalmazzon felmászást elősegítő, fellépőként szolgáló elemeket. A korlátot, mellvédfalat az előírt vízszintes terhelések elviselésére alkalmas szerkezettel kell kialakítani, szükség esetén figyelembe véve a tolongó tömeg okozta hatásokat is. Az üvegezést tartalmazó korlátot biztonsági üvegezéssel kell kialakítani.

(2)325 A biztonságos gyalogos közlekedés céljára az 1,0 m-nél hosszabb vízszintes vetületű lépcsőt, rámpát, lejtőt fogódzkodóval kell tervezni és megvalósítani. Azt a lépcsőt, rámpát, lejtőt, amelynek a járófelülete a csatlakozó terepszintnél

a) legfeljebb 0,17 m-rel magasabban van, a fogódzkodón felül megfelelő méretű lecsúszás elleni védőperemmel,

b) legalább 0,95 m-rel magasabban van, lecsúszást gátló korlátkialakítással vagy mellvédfallal

kell tervezni és megvalósítani.

(3)326 A lépcsőkar legalább egyik oldalát, fogódzkodásra alkalmas módon kell megvalósítani. Tömegtartózkodás céljára szolgáló építményben 2,0 m-nél szélesebb lépcsőkar mindkét oldalát fogódzkodásra alkalmas módon kell megvalósítani.

(4)327 A nevelési-oktatási építmények közterületi kijáratai előtt a járda és az úttest elválasztására korlátot vagy annak megfelelő építményt kell létesíteni.

Szellőzők

69. § (1)328 A légcsere (a friss levegő be-, illetőleg az elhasznált, vagy szennyezett levegő kivezetése) céljára szolgáló szerkezeteket és részeit a rendeltetésének megfelelően, a tűzvédelmi előírások betartása mellett kell tervezni (méretezni) és megvalósítani.

(2) A gravitációs szellőzés céljára – a közvetlen szabadba nyíló nyílászárókon túlmenően – légakna, légudvar, szellőzőkürtő, szellőzőcsatorna, illetőleg homlokzati szellőzőrács létesíthető.

Légakna

70. § (1)329 Légakna középmagas és attól magasabb építményben nem létesíthető.

(2)330 A légakna alapterülete legalább 0,96 m2, alaprajzi legkisebb mérete legalább 0,80 m, alaprajzi méreteinek aránya 1:1 és 1:1,5 közötti legyen. A légakna legkisebb keresztmetszete a szellőzés biztosítása érdekében utólagosan csak akkor csökkenthető, ha a légakna legkisebb mérete továbbra is biztosított marad.

(3) A légakna induló szintjén legalább 0,25 m2 szabad keresztmetszeten át folyamatos külső frisslevegő bevezetéséről kell gondoskodni.

(4) A légakna induló szintjén a tisztítás lehetőségéről gondoskodni kell.

(5) A légaknába bejutó csapadékvíz elvezetését biztosítani kell.

(6) Légaknába nem szellőztethető

a) huzamos tartózkodásra szolgáló helyiség,

b) bűzös, gőzös üzemű helyiség.

(7) WC berendezéssel felszerelt helyiség csak olyan légaknába szellőztethető, amely legfeljebb még tisztálkodó helyiség szellőzésére szolgál.

(8)331 Légaknában klímaberendezés, hőcserélő (hűtő, fűtő) berendezés és annak tartozéka, égéstermék-elvezető, továbbá zajt, rezgést, lecsapódást vagy más káros hatást keltő berendezés, szerelvény nem helyezhető el.

(9)332 Légaknába égéstermék, továbbá a (8) bekezdés szerinti berendezések által kibocsátott gáznemű anyag nem vezethető be.

Légudvar

71. § (1) A légudvar alapterülete legalább 16,0 m2, legkisebb alaprajzi szabad mérete legalább 3,0 m legyen.

(2) A légudvar induló szintjén legalább 0,50 m2 szabad keresztmetszeten át folyamatos külső frisslevegő bevezetésről kell gondoskodni.

(3)333 Légudvarba nem szellőztethető bűzös, gőzös üzemű helyiség, nem helyezhető el zavaró hatású, zajt, rezgést, lecsapódást okozó, vagy más káros hatást keltő berendezés vagy annak tartozéka.

(4)334 Légudvarban – az (5) bekezdésben foglaltak kivételével – gázüzemű lakásfűtő és vízmelegítő készülék homlokzati égéstermék-kivezetéssel nem alkalmazható.

(5)335 Az 50 m2 -nél nagyobb szabad légtér keresztmetszetű légudvarba a 80. §-ban meghatározott feltételek megléte esetén 6 kW-nál nem nagyobb hőteljesítményű helyiségfűtő gázfogyasztó készülék égésterméke kivezethető.

Gravitációs szellőzőkürtő

72. § (1) A helyiségek használt levegőjének a tető fölé, a szabadba történő kivezetése céljára egyedi üzemű vagy mellékcsatornás gyűjtőszellőző létesíthető. E célra a tartalékfűtés kéménykürtője nem vehető igénybe.

(2) Egy szellőzőkürtőbe, illetőleg a mellékcsatornás gyűjtőszellőző egy mellékkürtőjébe csak egy önálló rendeltetési egységhez tartozó, azonos szinten lévő és legfeljebb két közel azonos légszennyezettségű (pl. tisztálkodó és WC, vagy főző- és élelmiszer tároló) helyiség légelvezetője köthető be.

(3) A szellőzőkürtőt általában függőlegesen kell vezetni. A szellőzőkürtő elhúzásainak vízszintes vetületi összege legfeljebb 2,0 m lehet.

(4) A kürtő-keresztmetszet hosszabb oldalmérete nem lehet nagyobb a rövidebb oldalméret másfélszeresénél.

(5) A szellőzőkürtő kitorkollásának magassságát a kéményekkel azonos módon kell meghatározni.

(6) Szellőzőkürtőt a kéménykürtőtől legalább 0,25 m vastag tömör téglafalazattal, vagy azzal egyenértékű tűzállósági határértékű és légtömörségű szerkezettel kell elválasztani.

(7)336 A szellőzőkürtő vagy a gyűjtőszellőző egy mellékkürtőjének szabad keresztmetszete – a legfelső bekötés felett legalább 2,0 m-es függőleges kürtőmagasság vagy legalább ezzel egyenértékű huzatnövelő szerkezet alkalmazásával – legalább a következő legyen:

Ha a kürtő szerkezete

Ha a helyiség légtérfogata legfeljebb

10 m3

20 m3

sima belső felületű
kör keresztmetszetű

113 cm2 (∅>120)

314 cm2 (∅>200)

sima belső felületű
négyszög kereszt-
metszetű

144 cm2

324 cm2

falazott szerkezetű

196 cm2

400 cm2


Ha a helyiség légtérfogata a 20 m3-t meghaladja, akkor kizárólag gravitációs szellőzőkürtővel nem szellőztethető.

Gravitációs (vízszintes vagy ferde) szellőzőcsatorna

73. § (1) Szellőzőcsatorna csak egy, legfeljebb 10,0 m3 légtérfogatú helyiség szellőztetésére szolgálhat és csak annak az egy önálló rendeltetési egységnek a légterén belül vezethető, amelynek a szellőztetésére szolgál.

(2) A szellőzőcsatorna vízszintes vetületi hossza – a határoló falszerkezetek vastagsági méretével együtt – legfeljebb 2,0 m lehet.

(3) A szellőzőcsatorna legkisebb szabad keresztmetszete

a) 5 m3 helyiség-légtérfogatig legalább 200 cm2,

b) 10 m3 helyiség-légtérfogatig legalább 400 cm2

legyen.

(4) A szellőzőcsatorna mindkét végét – az előírt keresztmetszeti felületet nem szűkítő – ráccsal, rovarhálóval vagy egyéb szerkezettel kell határolni.

(5) A légakna, légudvar külső frisslevegő bevezetésére szolgáló szellőzőcsatornája 2 m-nél hosszabb is lehet és az épület kapualján vagy alagsori, pinceszinti helyiségek légterén is átvezethető.

Égéstermék-elvezetők337

74. § (1)338 A szilárd, cseppfolyós és légnemű energiatermelő anyagok égéstermékeinek elvezetésére alkalmas égéstermék-elvezetőt (kéményt, füstcsatornát) úgy kell tervezni és megvalósítani, hogy az a keletkezett égésterméket biztonságosan, az emberi életet nem veszélyeztető és az egészséget nem károsító módon vezesse ki a tető fölé – a 80. §-ban foglaltak kivételével – a szabadba.

(2)339 Az építmény égéstermék-elvezetőjét úgy kell tervezni és megvalósítani, hogy az építmény rendeltetésszerű használatához szükséges energiatermelő berendezést szabályszerűen lehessen arra rácsatlakoztatni.

(3)–(4)340

(5)341 Energiatermelő berendezés csak olyan égéstermék-elvezetőre csatlakoztatható, amely az adott berendezés égéstermékének elvezetésére alkalmas és az égéstermék-elvezető és a energiatermelő berendezés is megfelel a szabályos, biztonságos működéséhez megállapított, előírt (engedélyezett) követelményeknek.

(6) Az égéstermék-kibocsátás helyét és magasságát úgy kell meghatározni, hogy az a környezetet szikrával, pernyével, füsttel ne veszélyeztesse, a levegőt a megengedett mértéken felül ne szennyezze.

(7) Az égéstermék-elvezető biztonságosan ellenőrizhető és tisztítható legyen.

(8)342 Az égéstermék-elvezetés gyújtásveszélyt, épületszerkezeti károsodást (korróziót, átnedvesedést, kicsapódást) nem okozhat. Az égéstermék az építmény tartószerkezeteivel közvetlenül nem érintkezhet.

(9) Gyűjtőkémény csak az e célra engedélyezett rendszer és megoldás szerint létesíthető.

BEÉPÍTETT VEZETÉKHÁLÓZATOK, BERENDEZÉSEK

75. § (1)343 A vezetékhálózatokat, az épületgépészeti, épületvillamos és egyéb berendezéseket az építmény rendeltetésének megfelelően úgy kell tervezni és megvalósítani, hogy azok komplex módon elégítsék ki a velük szemben támasztott műszaki, rendeltetési, élet-, egészség-, környezetvédelmi, tűzvédelmi, biztonsági és balesetvédelmi, továbbá műemlékvédelmi követelményeket.

(2)344 A vezetékrendszer és berendezések tervezése és megvalósítása során a korrózió, zaj és rezgés elleni, valamint a hő és áramütés elleni védelemről gondoskodni kell.

(3)345 A vezetékeket olyan helyen kell vezetni, a berendezési tárgyakat elhelyezni és mindezeket olyan módon kell szerelni, hogy veszélyhelyzet ne keletkezzék, az esetleges meghibásodás az építmény és részei állékonyságát, továbbá a szomszédos helyiségek és önálló rendeltetési egységek rendeltetésszerű használatát ne veszélyeztesse, a védelem alatt álló építészeti, képző- és iparművészeti értékeket ne károsítsa.

(4)346 A közhasználatú építmény mindenki által használt részeiben a kapcsolókat, a jelző és működtető berendezéseket, valamint a telefonokat a padlószinttől számított 0,90–1,10 m közötti magasságban kell elhelyezni.

Vízvezeték

76. § (1) Az építménybe úgy kell becsatlakozni, hogy a víz- és a szennyvízvezeték között – védőcső hiányában – legalább 1,0 m-es vízszintes távolság legyen, vagy a vízvezetéket a csatornavezeték fölött kell bevezetni.

(2)347 Vízvezetéket nem szabad – biztonságos átvezetés kivételével – vezetni

a) villamos berendezések elhelyezésére szolgáló helyiségekben (pl. transzformátor-, főkapcsoló helyiségben) és ezek falában, födémében, padozatában,

b) olyan helyiségben, amelynek belső hőmérséklete +2 °C alá süllyedhet (pl. hűtőkamában),

c)348 önálló rendeltetési egységek közötti elválasztó falban, födémben, ha az huzamos tartózkodás céljára szolgáló helyiséget határol (pl. lakáselválasztó falban, ahol az lakószobával határos),

d)349 védelem alatt álló, képző- és iparművészeti értékű kiképzéssel megvalósított helyiségekben, valamint e helyiségek feletti helyiségekben, ezek határoló szerkezeteiben (falában, födémében, padozatában),

e)350 az építmény tűzgátló szerkezeteiben, a szükséges átvezetések kivételével.

Szenny- és csapadékvíz csatornavezetéke

77. § (1)351 Az építmény csatornahálózatát úgy kell tervezni és megvalósítani, hogy az építménybe szennyvíz- vagy csapadékvíz-visszaáramlás ne keletkezzék. A csatornavezeték az elvezetett szennyvíz hatásának ellenálló, korrózióálló legyen.

(2) Épületen belül a szennyvíz és a csapadékvíz csatornavezetékét egyesíteni nem szabad, kivéve az utcai telekhatáron álló épületet, amelyben a csatornavezetékek közvetlenül az épületből történő kivezetés előtt egyesíthetők, ha a közcsatorna egyesített rendszerű.

(3)352 Az építmények alapozásába, födémébe és tűzgátló szerkezetébe csővezetéki kapcsolásokat, idomokat beépíteni tilos.

(4) Csatornavezetéket nem szabad vezetni, csőkapcsolatot, tisztítóidomot nem szabad létesíteni:

a)353 huzamos tartózkodásra szolgáló helyiségek légterében, ezen helyiségek födémében, padozatában, továbbá megfelelő hangszigetelés nélkül önálló rendeltetési egységek közötti elválasztófalban (pl. lakáselválasztó falban),

b)354 villamos kezelőhelyiségekben és ezek falában, födémében, padozatában, továbbá

c) ejtővezetéket zajszigetelés nélkül lakószobák falában, illetőleg hő- és hangszigetelés nélkül építmények határoló (homlokzati) falában, beleértve a tűzfalat is.

(5)355 A gyógyítás és betegellátás céljára szolgáló helyiség, valamint élelmiszer tárolására, feldolgozására, forgalmazására, fogyasztására szolgáló helyiség légterében és a felette lévő födémben, álmennyezetben csatornavezeték nem vezethető, az egy lakáson vagy üdülőegységen belüli csatornavezeték kivételével. Ha nem kerülhető el, vízszintes irányban csatornavezeték csak üzemi víz ellen szigetelt és lefolyást biztosító módon (pl. szerelőszintben, padlócsatornában, védőcsőben) vagy a födém felett vezethető. Függőleges irányban csatornavezeték átvezethető, ha az mechanikai sérülés ellen védett és oldható csőkapcsolatot, továbbá tisztítóidomot nem tartalmaz.

Hőellátó vezetékek, berendezések

78. § (1)356 A hőellátó rendszernek – a tüzelő-, a hőátadó és melegvíztermelő berendezésnek – összhangban kell lennie az építmény rendeltetésével és a határoló szerkezeteivel, az energiatakarékosságra és a tűzvédelemre vonatkozó jogszabályok és szabványok előírásainak megfelelően.

(2)357

(3)358 Hőellátó vezetéket nem szabad – biztonságos átvezetés kivételével – vezetni

a) födémben, padozatban, kivéve, ha a hőellátási rendszer elemei és megoldása e célra engedélyezettek,

b)359 az építmény tűzgátló szerkezeteiben, a szükséges átvezetések kivételével.

c) olyan helyiségben, amelynek belső hőmérséklete +2 °C alá süllyedhet (pl. hűtőkamrában).

Gázvezetékek, gázfogyasztó készülékek360

79. § (1)361 A gázenergia felhasználása az építmény biztonságát, állékonyságát és az egészséget nem veszélyeztetheti. Gázvezetéket, gázfogyasztó készüléket, gázfelhasználó technológiát, valamint ezek tartozékait (gázberendezés) építményben alkalmazni csak a vonatkozó jogszabályok, szabványok és ágazati előírások szerint szabad.

(2) Égéstermék-elvezetés nélküli gázkészülék (főző, sütő, vízmelegítő, fűtő stb.) nem alkalmazható

a) alvás céljára is szolgáló helyiségben,

b) testnevelés, sportolás céljára szolgáló helyiségben,

c) nevelési-oktatási építményekben a 0–18 éves gyermekek, tanulók tartózkodására szolgáló terekben – a taneszköznek minősülő gázkészülékek kivételével –,

d) közvetlen természetes szellőzés nélküli helyiségben.

(3) A gázkészülék működéséhez szükséges légtérbővítés (szellőzőnyílás) a (2) bekezdésben említett helyiségekre nem nyílhat.

(4)362 Nevelési-oktatási építménynek a 0–18 éves gyermekek, tanulók tartózkodására szolgáló helyiségében, terében gázfogyasztó készülék és kapcsolója, automatikája, csak úgy alkalmazható, ha ahhoz a gyermekek, tanulók nem férhetnek hozzá.

(5)363 Gázkészülék nem helyezhető el villamos kezelőhelyiségben.

(6)364 Nyílt lángú gázfogyasztó készüléket a padlószint felett 1,20 m-nél alacsonyabban lévő benyíló, forgó ablakszárny alatt elhelyezni nem szabad.

(7)365 Gázvezeték nem vezethető villamos kezelőhelyiségben és ennek falában, födémében, padozatában.

Gáznemű égéstermék homlokzati kivezetési feltételei

80. §366 (1) Homlokzati égéstermék-kivezetést létesíteni – a (2) bekezdésben foglalt kivétellel – építmény, építményrész homlokzatán nem lehet.

(2) Homlokzati égéstermék-kivezetési hely létesíthető – ha a kivezetési helytől mért 10,0 m távolságon belül nincs épület – e rendelkezés hatálybalépését megelőzően használatba vett, meglévő

a) földszintes és szabadon, illetve oldalhatáron álló épület homlokzatán,

b) többszintes épület homlokzatán azzal, hogy lakásfűtő (6 kW-nál nagyobb hőteljesítményű) és vízmelegítő (együtt vagy külön) gázfogyasztó készülék homlokzati kivezetésének tengelyétől mért 2,0-2,0 m-es sávban a kivezetés felett a teljes épületmagasságra vonatkozóan a homlokzaton szellőztetésre szolgáló nyílás vagy nyílászáró nincs.

(3) Homlokzati égéstermék-kivezetési hely nem létesíthető

a) a gyalogos és gépkocsival használt átjárókban, aluljárókban, áthajtókban,

b) a légaknában,

c)367 a légudvarban, a 71. § (5) bekezdésében foglaltak kivételével,

d) a bevilágító aknában,

e) a zárt, át nem szellőző kis alapterületű belső udvarban, verandán, beépített loggián, tornácon, padláson, ki nem szellőző zugokban,

f) a közvetlenül csatlakozó járdaszinttől mért 2,10 m-es magasság alatt.

81. §368

Felvonó, mozgólépcső, mozgójárda

82. §369 (1) Az építményeket a rendeltetési céljuknak és a biztonságos használhatóságuknak megfelelő számú, elhelyezkedésű és műszaki tulajdonságú felvonóval kell tervezni és megvalósítani. Az ehhez szükséges felvonók műszaki tulajdonságait és darabszámát az épület fajtájától és a várható használóktól függően, a forgalmi követelményekre vonatkozó szabványok szerinti forgalomelemzés alapján, vagy azzal egyenértékű szolgáltatás biztosításával kell meghatározni.

(2) Személyszállító felvonót kell létesíteni az (1) bekezdésnek megfelelően

a) minden építményben, építményrészben, önálló rendeltetési egységben, ahol a rendeltetésszerű használat 10,0 m-nél nagyobb szintkülönbség áthidalását teszi szükségessé, kivétel lehet a kétszintes önálló rendeltetési egység második szintje;

b)370 minden, egynél több használati szintet tartalmazó olyan épületben, önálló rendeltetési egységben, amelyben az azt rendeltetésszerűen használó fogyatékos személyek az akadálymentesen megközelíthető bejárati szintről az egyéb szinteket a lépcsőn nem képesek elérni vagy elhagyni, és az akadálymentes megközelítésre más lehetőség nincs.

(3) A felvonókat úgy kell telepíteni, hogy azok a rendeltetésnek megfelelően kiszolgálják az építmény minden részét.

(4)371 A többszintes közhasználatú építményt úgy kell tervezni és megvalósítani, hogy legalább egy olyan méretű, kialakítású felvonót kell létesíteni, amely a fogyatékos személyek által is használható. Az akadálymentes használathoz biztosítani kell

a) a felvonók lépcső nélküli elérhetőségét,

b)372 a felvonó-aknaajtók előterében legalább 1,50 x 1,50 m szabad méretet,

c) a felvonó vezérlő és jelző elemek elhelyezését megfelelő nagyságban és magasságban kontrasztos kialakítással,

d) fogyatékos személyek számára az emeletek akusztikus jelzését és tapintással olvasható emeletszámozást, vizuális jelzést.

(5)373 Meglévő épület esetében az akadálymentes közlekedés arra engedélyezett kialakítású korlátlifttel vagy emelőlappal is biztosítható.

(6) Biztonsági felvonót akkor kell létesíteni, ha azt más jogszabály előírja, vagy ha az építmény kiürítésének, a mentésnek feltétele, továbbá a (2) bekezdés b) pontja szerinti esetekben, ha a mentés feltételei más módon nem biztosíthatók.

(7) A járó- és fekvőbetegek gyógykezelésére és ápolására, illetve idősek gondozására szolgáló építményeket hordágy, illetve betegágy szállítására is alkalmas felvonóval kell tervezni és megvalósítani az (1) bekezdés követelményének megfelelően.

(8)374 Középmagas és magas építményben minden önálló rendeltetési egység elérhető legyen bútorszállításra is alkalmas felvonóval.

(9) Építményszintek közötti rendszeres teherszállítás céljára teherfelvonót vagy személyszállításra is alkalmas teherfelvonót kell létesíteni.

(10) Nagy forgalmú építményekben (pl. áruházak, bevásárló központok, állomások) a személyszállító felvonó – az akadálymentes közlekedés lehetőségének megfelelő felvonó biztosításával egyidejűleg – részben helyettesíthető mozgójárdával, mozgólépcsővel. A mozgólépcső és mozgójárda kialakítása feleljen meg a vonatkozó jogszabálynak.

(11) A 2,0 m-t meghaladó emelőmagasságú felvonót helyettesítő személyemelő berendezést (home-lift) csak lakáson vagy üdülőegységen belül lehet létesíteni.

(12)375 Új építményben olyan műszaki megoldású felvonót kell tervezni és megvalósítani, ahol a felvonó véghelyzeteiben legalább 0,5 x 0,6 x 0,8 m méretű téglatestnek megfelelő szabad vagy menekülő tér biztosítható a fülke felett és legalább 0,5 x 0,6 x 1,0 m méretű téglatestnek megfelelő szabad tér a fülke alatt.

83. §376

84. §377

HELYISÉGEK ÁLTALÁNOS ELŐÍRÁSAI

Helyiségek méretei, kialakítása

85. § (1)378 A helyiségek, terek méreteit, kapcsolatait, határoló építményszerkezeteit, beépített vezetékrendszereit, berendezéseit a rendeltetésüknek megfelelően kell tervezni és megvalósítani.

(2)379 A helyiség legkisebb alaprajzi méretét úgy kell tervezni és megvalósítani, hogy

a) a nem huzamos tartózkodás céljára szolgáló helyiség szabad mérete 0,80 m-nél, szabad mélysége 1,10 m-nél kevesebb nem lehet,

b) a huzamos tartózkodás céljára szolgáló helyiség szabad mérete 2,00 m-nél kisebb nem lehet.

(3) A helyiség belmagasságát a rendeltetésének és a lehetséges legnagyobb befogadóképességének megfelelően kell meghatározni, de a helyiség hasznos alapterületének belmagassága legalább a következő legyen:

a)380 3,0 m átlagos belmagasság

381 a nevelési, oktatási épület tantermében, foglalkoztatótermében,

– 200 m2 hasznos alapterületet meghaladó nagyságú huzamos tartózkodásra szolgáló helyiségben,

382 az egészségügyi épületek közvetlen fekvő-betegellátást szolgáló helyiségeiben,

b) 2,50 m átlagos belmagasság

– az a) pontban nem említett huzamos tartózkodás céljára szolgáló helyiségben a c) pontban említett kivétellel,

c) 2,20 m átlagos belmagasság

– a lakás, üdülőegység második és további (nem nappali tartózkodásra szolgáló) lakószobájában,

383 a nem huzamos tartózkodásra szolgáló helyiségben a d) és e) pontban említett kivétellel,

d) 2,20 m szabad belmagasság

– az építmények közös közlekedőiben és a kiürítési útvonalakon,

e) 1,90 m szabad belmagasság

– a tároló helyiségekben,

f)384 2,75 m átlagos belmagasság a 200 m2 hasznos alapterületet meghaladó nagyságú irodai munkahelyeken.

A szabad keresztmetszet legkisebb mérete

– búvóterekben legalább 0,80 m,

– búvónyílásokban legalább 0,55 m

legyen.

(4) A helyiség légtérfogata a tervezett befogadóképességének megfelelően legalább a következő legyen:

a) 15 m3/fő a szobákban, kórtermekben és az irodai munkahelyeken,

b) 2,0 m3/fő mesterséges légcsere esetén a kabinokban (tolmács-, riporter-fülkékben).

(4a)385 Szakági jogszabály a bölcsőde, mini bölcsőde, családi bölcsőde és munkahelyi bölcsőde helyiségeinek méretei és kialakítása vonatkozásában a (3) és (4) bekezdésben foglaltaktól eltérően is rendelkezhet.

(5)386 Huzamos tartózkodás céljára szolgáló helyiség padlója akkor kerülhet az épülethez csatlakozó külső terep szintje (terepcsatlakozása) alá, ha a helyiség rendeltetésének megfelelő alapvető követelmények biztosíthatók. Lakószoba pinceszinti helyiség nem lehet, kivéve, ha a természetes szellőzés és megvilágítás biztosított.

(6)387 Tömegtartózkodás céljára szolgáló helyiség akkor lehet belső fekvésű, ha a mesterséges megvilágítása és a szellőzése a használat során folyamatosan biztosítható, valamint a helyiségben tartalékvilágítás létesült.

(7) A be nem épített tetőteret, tetőtérrészt a meghatározott rendeltetésű helyiségektől és építményszintektől a tűzvédelmi előírásoknak megfelelő szerkezettel kell elválasztani, megközelítését biztosítani kell.

(8)388

(9)389 Az előadótermek, nézőterek, gyülekezeti termek ülőhelyeit úgy kell kialakítani, hogy azok a tér előírt időn belüli kiürítését (pl. elmozdulással, feldőléssel) ne gátolhassák. Az előadótermek, nézőterek, gyülekezeti termek belső kiürítési útvonalának szabad szélessége 1,20 m-nél keskenyebb nem lehet.

(10)390 Az egészségi állapotuk vagy koruk miatt mozgásukban korlátozott személyek (pl. 0–6 éves korú gyermekek, időskorúak, fekvőbetegek stb.) használatára szolgáló helyiségek akkor lehetnek a külső terep szintjénél egy szinttel magasabban, ha tűz esetén a mentés megfelelő feltételei biztosítottak.

(11)391 A helyiség akkor használható mindenki számára akadálymentesen, ha

a)392 a helyiség bejárati ajtaja akadály nélkül megközelíthető, és szabad mérete lehetővé teszi az akadálymentes áthaladást,,

b) a helyiség mérete és kialakítása a rendeltetéséhez szükséges berendezési és felszerelési tárgyak elhelyezésével együtt alkalmas a fogyatékos személyek által történő használatra és mozgásra.

Benapozás

86. § (1)393 A lakás legalább egy lakószobája napfény által benapozott legyen, kivéve, ha ezt a település kialakult beépítése nem teszi lehetővé. Benapozottnak tekinthető az a helyiség, ahol a benapozás lehetősége február 15-én legalább 60 percen át biztosított.

(2) A helyhez kötött munkahelyet, továbbá a csecsemők és a gyermekek nevelő-oktató helyiségeit, amelyeket DNY–NY-i irányból látást zavaró napfénybesugárzás érhet, árnyékolóval kell ellátni.

(3)394 Új épületek tervezése és megvalósítása során építészeti eszközökkel (pl. külső árnyékoló), illetve növényzettel kell biztosítani a túlzott nyári felmelegedés elleni védelmet.

A helyiségek megvilágítása

87. § (1) A helyiségek, terek megfelelő természetes és mesterségres megvilágításának lehetőségéről a rendeltetésüknek megfelelően kell gondoskodni.

(2)395 Ahol jogszabály vagy szabvány előírja, gondoskodni kell megfelelő tartalékvilágításról is.

Természetes megvilágítás

88. § (1) A helyiségek természetes megvilágítása biztosítson elegendő fényt a rendeltetés szerinti biztonságos használathoz.

(2) Közvetlen természetes megvilágítású legyen – a terepszint alatti helyiségek kivételével – a huzamos tartózkodásra szolgáló helyiség, kivéve, ha a rendeltetésszerű használat a közvetlen természetes megvilágítást a (3) bekezdésben előírt mértékben nem teszi szükségessé (pl. nézőterek, előadótermek, gyülekezeti termek, vendéglátó fogyasztóterek, kereskedelmi eladóterek), vagy tiltja. A huzamos tartózkodás céljára szolgáló helyiség szükség esetén közvetett természetes megvilágítású lehet, akkor, ha a rendeltetésének megfelelő szellőzés és megvilágítás lehetősége biztosítható.

(3) A közvetlen természetes megvilágításra szolgáló bevilágító felület és a helyiség hasznos alapterületének aránya

a) nevelő-oktató helyiségben legalább 1:6-od legyen,

b) egyéb huzamos tartózkodásra szolgáló helyiségben legalább 1:8-ad legyen, vagy megfelelő megvilágítási körülmények mellett, indokolt esetben 1:10-ed lehet, továbbá

c) felülről történő bevilágítás esetén legalább 1:10-ed legyen.

(4) Közvetett természetes megvilágítás nem létesíthető

a) az épület közös használatú helyiségei és az önálló rendeltetési egységei között,

b) az önálló rendeltetési egységek között.

Mesterséges megvilágítás

89. § (1)396 Az építmények helyiségeiben, továbbá az építményen kívüli kiürítési útvonalakon a mesterséges megvilágítás lehetőségéről gondoskodni kell.

(2)397 Fénycső világítás csak rejtett világításként alkalmazható olyan helyen, ahol a rendeltetésszerű használat alapján az ott tartózkodók huzamos ideig a fényforrás irányában kénytelenek elhelyezkedni (pl. betegszoba; bölcsődei, mini bölcsődei csoportszoba/gyermekszoba).

Szellőzés, légcsere

90. § (1) A helyiségek rendeltetésének megfelelő mértékű szellőzés, légcsere lehetőségéről gondoskodni kell. Ennek keretében biztosítani kell a helyiségben használt tüzelő-berendezések légellátását is, a vonatkozó követelményeknek megfelelően.

(2) Helyiség nem szellőztethető az építmény közös használatú tereibe (pl. kapualjba, lépcsőházba, zárt folyosóra, padlástérbe), valamint közhasználatú átjáró, áthajtó, aluljáró légterébe.

(3) Minden olyan helyiséget, ahol főző, sütő vagy egyéb gőzt termelő üzemi berendezés kerül elhelyezésre, közvetlen természetes szellőzési lehetőséggel, illetőleg mesterséges szellőztetés esetén el nem zárható gravitációs vészszellőző-nyílással kell létesíteni.

(4) Bűzös, gőzős üzemű helyiség elhasznált levegőjét a tető fölé kell kivezetni.

Természetes szellőzés

91. § (1) A helyiségeket, tereket a rendeltetésüknek megfelelő intenzitású természetes szellőzés lehetőségével kell megvalósítani. Kivétel lehet, ha a folyamatos légcsere nem természetes szellőzéssel biztosított.

(2) Természetes szellőzés céljára a huzamos tartózkodásra szolgáló helyiségekben olyan, közvetlenül a szabadba nyíló nyílászárót kell biztosítani, amelyen át szükség esetén egy ember kimenthető.

(3) A huzamos tartózkodásra szolgáló helyiség közvetett természetes szellőzésű lehet, ha a rendeltetésének megfelelő mennyiségű friss levegő utánpótlás (légcsere) a hozzákapcsolódó közvetítő téren keresztül a természetes szellőzéssel azonos mértékben biztosítható.

Mesterséges szellőzés

92. § (1)398 A huzamos tartózkodásra szolgáló helyiségeket természetes szellőzéssel kell ellátni, kivéve, ha a rendeltetésszerű használatukhoz mesterséges légcsere alkalmazása is szükséges.

(2)399 A homlokzaton – e rendelkezés hatálybalépését megelőzően használatba vett, meglévő építményen – mesterséges szellőzéshez kivezetést létesíteni, továbbá helyiségszellőztető vagy klimatizáló berendezést elhelyezni az épület külső megjelenésével összhangban, takartan, illetve építészeti eszközökkel megoldva akkor lehet, ha a tervezett megoldás és a működés hatása

a) az épület állékonyságát nem veszélyezteti, a homlokzatot nem károsítja,

b) az épített környezet értékeinek védelmére vonatkozó (településkép, építészeti érték vagy műemlékvédelmi, továbbá táj- és természetvédelmi) érdeket nem sért,

c) a kivezetés a környezetet bűz-, mérgező-, zaj-, rezgés- vagy más káros hatással nem szennyezi, az építmény rendeltetés szerinti használatát nem zavarja, ártalmas mértékű páralecsapódást nem okoz.

(3) A frisslevegővétel a legkevésbé szennyezett helyen legyen. A beszívó nyílás (légbevezető) helyének meghatározásakor a környezeti turbulens hatásokat és a jellemző szélirányt is figyelembe kell venni.

(4)400 A frisslevegő-vételi és a szennyezett levegőt kibocsátó nyílást egymástól legalább 3,0 m távolságra úgy kell elhelyezni, hogy sem gravitációs, sem szélhatás ne eredményezzen visszaáramlást.

(5)401 A légsebesség a padlófelülettől mért 2,0 m-es magasságon belül nem haladhatja meg a 0,25 m/sec értéket.

(6)402 A mesterséges szellőztető berendezésekben a levegő nedvesítésére csak ivóvíz minőségű víz használható.

Belső hőmérséklet

93. § (1) A helyiségek rendeltetésszerű használatához szükséges belső hőmérsékletről megfelelő fűtő-, illetőleg hűtőberendezéssel gondoskodni kell.

(2)403 A helyiségek tervezett téli eredő hőmérséklete – az üzemelés-technológia követelményeit kivéve – a rendeltetés alapján tervezett tartózkodási zóna mértékadó (szélső) részén (pl. tanterem szélső üléshelyein) elégítse ki a vonatkozó jogszabályok és szabványok előírásait. Más jogszabályi előírás hiányában a huzamos tartózkodásra szolgáló helyiségekben ez 20 °C legyen.

(3) A tartózkodási zóna mértékadó része a padlófelülettől mérve:

a) jellemzően álló helyzetű tevékenység céljára szolgáló helyiségben 1,0 m,

b) jellemzően ülő tevékenység céljára szolgáló helyiségben, továbbá csecsemők, gyermekek, fekvőbetegek tartózkodására szolgáló térben 0,50 m.

(4)404 Helyiség hűtésére, illetőleg fűtésére szolgáló berendezés vagy tartozéka (hőcserélő, klímaberendezés) épület homlokzatán a 92. § (2) bekezdésben foglalt azonos feltételek szerint és a 108. § (8) bekezdésben foglaltak figyelembevételével helyezhető el.

94. §405

EGYES HELYISÉGEK, TEREK

Közlekedési célú terek és helyiségek406

95. §407 (1) Az építmény közlekedési célú tereinek és helyiségeinek (a továbbiakban együtt: közlekedők) a rendeltetésnek megfelelően egyaránt lehetővé kell tennie a zavartalan, biztonságos közlekedést a használó személyek, a járművek, a gépek és a teherszállítás számára, biztosítani kell továbbá veszély esetén az építmény és annak részei meghatározott időn belüli kiürítésének lehetőségét. Az építmény használata, berendezéseinek működése vagy esetleges meghibásodása a kiürítés lehetőségét nem veszélyeztetheti.

(2) Az építmény főbejáratának és valamennyi önálló rendeltetési egysége bejáratának, továbbá az ezek közötti közlekedőnek, és a kiürítési útvonalnak alkalmasnak kell lennie egy hordágyon fekvő beteg biztonságos végigszállítására.

(3) Az építmény kiürítésre alkalmas közlekedőit – a várható személyi forgalom egyidejűségének figyelembevételével, és a kiürítésre vonatkozó előírások megtartásával – úgy kell tervezni és megvalósítani, hogy a kiürítésre alkalmas közlekedő hátrányosan befolyásoló térszűkületet ne tartalmazzon.

Bejárat408

96. § (1)409 Az építményeket olyan méretű és számú bejárattal kell megvalósítani, hogy az építmény rendeltetése szerint biztonságosan használható és esetleges tűz vagy más veszélyhelyzet esetén az előírt időn belül kiüríthető legyen.

(2) Bejáratként kizárólag forgó-, billenő-, tolóajtó – az automatikus üzemű és veszély esetén kézzel is megnyitható tolóajtó kivételével – nem alkalmazható

a) akadálymentes használhatóság követelménye esetén,

b) egészségi állapotuk vagy koruk miatt mozgásukban korlátozott személyek (pl. a 6 éven aluliak, az időskorúak, a betegek stb.) használatára is szolgáló helyiségekben,

c)410 a tömegtartózkodásra szolgáló építményben, önálló rendeltetési egységekben, akkor, ha az ilyen nyílászáróval ellátott helyiségekből a kiürítés más módon nem lehetséges,

d) kereskedelmi célú önálló rendeltetési egység vásárlóinak útvonalán.

(3)–(4)411

97. §412

Lépcsőház, szabadlépcső

98. § (1) Az építmény lépcsőit a csapadék hatásaitól védett lépcsőházban kell elhelyezni. Kivétel lehet a szabadlépcső.

(2)413 Szabadlépcső

a) pinceszint, alagsor, földszint vagy tetőtér megközelítése céljára,

b) üzemi használat céljára,

c)414 kizárólag kiürítésre szolgáló lépcső céljára,

d) építmények megközelítését szolgáló tereplépcső és előlépcső céljára, továbbá

e) indokolt esetben legfeljebb négy lakás vagy üdülőegység megközelítése céljára egy szintmagasság áthidalására

létesíthető.

(3)415 A lépcsőházak számát, elhelyezését, kialakítását, méretezésének és légtérelkülönítésének módját a tűzvédelem szabályainak, továbbá az építmény rendeltetése szerinti biztonságos használhatóságnak megfelelően kell tervezni és megvalósítani.

Tisztálkodó helyiség és illemhely

99. §416 (1)417 Az építményeket és a szabadtéri tartózkodásra, munkavégzésre szolgáló területeket (pl. temetőt, közúti pihenőhelyet, helyhez kötött szabadtéri munkahelyet, sátortábor céljára kijelölt területet) a rendeltetésüknek megfelelő illemhely-használati és tisztálkodási lehetőséggel kell tervezni, megvalósítani és fenntartani. Az illemhelyek és a tisztálkodó helyiségek berendezéseinek számát az építmény, az önálló rendeltetési egység, a terület egyidejű használóinak tervezett (becsült) lehetséges legnagyobb létszáma és nemek szerinti megoszlása alapján kell tervezni, megvalósítani. Az illemhelyekhez biztosítani kell a kézmosás lehetőségét.

(2) A tisztálkodó helyiség, az illemhely (WC-csésze, vizelde-berendezéssel felszerelt helyiség) könnyen tisztítható, fertőtleníthető, továbbá önálló szellőzésű és fűthető legyen, ezen túlmenően a csoportos tisztálkodó helyiség fűthető helyiségből nyíljon. A több illemhelyet magában foglaló helyiség (csoportos illemhely) csak önálló szellőzésű előtérből nyílhat. Az illemhely mérete 0,90 x 1,20 m-nél – befelé nyíló ajtó esetén 0,90 x 1,60 m-nél – kevesebb nem lehet.

(3)418 Az építményekhez és az (1) bekezdés szerinti területekhez az illemhelyek számát az egyidejű használóinak a tervezett, becsült összlétszám alapján a következők szerint kell megállapítani:

a) 200 főig 10 fő részére legalább egy közös, 10 fő létszám felett nemek szerint külön illemhelyet kell létesíteni, minden megkezdett

aa) 15 fő női létszám részére legalább 1 WC-fülke, illetőleg

ab) 40 fő férfi létszám részére legalább 1 WC-fülke és 1 vizelde vagy 2 WC-fülke létesítése szükséges;

b) 200–1000 fő összlétszámhoz minden megkezdett

ba) 30 fő női létszám részére legalább 1 WC-fülke, illetőleg

bb) 80 fő férfi létszám részére legalább 1 WC-fülke és 1 vizelde vagy 2 WC-fülke létesítése szükséges;

c)419 1000 fő összlétszám felett az illemhelyek és az akadálymentes illemhelyek számát a tervezési programban az egészségügyi követelmények megtartásával kell megállapítani;

d) az óvodai célú önálló rendeltetési egységben és a 3–6 év közötti gyermekek használatára szolgáló építményekben, építményrészekben minden megkezdett 8 fő gyermek részére egy gyermek WC-csésze és kézmosó létesítése szükséges;

e) kisgyermekek és kísérőik által rendszeresen használt építményekben WC csoportonként 1 db illemhelyet legalább 1,20 m-es szélességi mérettel kell megvalósítani.

(4) Az illemhelyekhez legalább egy, illetve minden megkezdett 3 db berendezési tárgy (WC-csésze, vizelde- berendezés) után legalább egy kézmosót kell létesíteni.

(5)420 A közhasználatú építmény és az (1) bekezdés szerinti terület akadálymentes használatához nemektől független, kerekesszéket és más segédeszközt használó személyek részére alkalmas illemhelyet kell létesíteni, amelyek számát a tervezési programban rögzíteni kell. Az akadálymentes használat céljára szolgáló illemhely méretének, berendezési tárgyai elhelyezésének és kialakításának biztosítania kell a rendeltetésszerű használatot, a WC-csésze minimum három módon (szemből, oldalról, átlósan-szemből) történő megközelíthetőségét, valamint a helyiségben a kerekesszékkel történő 360°-os megfordulást. Az akadálymentes használatra alkalmas illemhely is beszámít a (3) bekezdés szerint megvalósítandó mennyiségbe.

(6) Az illemhelyet akadálymentesség követelménye esetén, továbbá a nevelő-oktató és a gyógykezelő célú építményekben szintenként kell, egyéb építményekben legfeljebb egy szintkülönbséggel szabad létesíteni, a számításba vett használók tartózkodási helyének súlypontja közelében.

(7) Két lakószobásnál nagyobb lakásban önálló illemhelyet kell létesíteni.

(8) A csoportos illemhelyek előterében egy takarítás céljára is szolgáló vízvételi és kiöntési szerelvényt kell biztosítani.

(9) Élelmiszer tárolására, feldolgozására, fogyasztására, forgalmazására szolgáló helyiségből WC-, vizelde szerelvénnyel felszerelt helyiség közvetlenül nem nyílhat.

Kazánhelyiség

100. § (1) Több önálló rendeltetési egység közös hőellátására szolgáló kazánhelyiség más rendeltetésű helyiség fölé csak akkor telepíthető, ha a kazánhelyiség üzemi víz ellen szigetelt, és az esetleges kiömlő víz, illetőleg fűtőolaj teljes mennyiségének felfogására képes.

(2) A kazánhelyiség elhelyezését, kialakítását, megközelítését, szellőzését az üzemeltetés céljának, a tűzvédelmi, a környezetvédelmi és a vonatkozó biztonsági előírásoknak megfelelően kell megvalósítani.

Tároló helyiség421

101. §422 Az építmény rendeltetésszerű használatához szükséges tároló helyiség létesítését – a tárolandó anyagokra figyelemmel – a tervezési programban kell meghatározni. A tároló helyiség kialakításának meg kell felelnie a tűz-, hő-, zaj- és vagyonvédelem, a higiénia, valamint a biztonságos használat követelményeinek.

102. §423

Gépjárműtároló

103. §424 (1)425 A gépjárműtároló egy vagy több gépjármű elhelyezésére szolgáló helyiség. A gépjárműtároló helyiség csak önálló szellőzésű előtér vagy közlekedő közbeiktatásával kapcsolódhat az építmény huzamos tartózkodás céljára szolgáló helyiségéhez.

(2) A gépjárműtároló szilárd padozatú, közvetlen természetes szellőzésű, illetve gépi szellőzés esetén a levegőnél nehezebb égéstermék tető fölé elvezetését biztosító megoldású legyen.

(3) Gépjárműtárolóban a padlóösszefolyó csak homok-, továbbá benzin- és olajfogóval ellátott lehet.

(4) A gépjárműtároló kialakítása, bejárata, szabad belmagassága tegye lehetővé az elhelyezendő gépjármű biztonságos be- és kiállását.

(5)426 Egy személygépkocsi tárolására szolgáló gépjárműtároló helyiség vagy terület legalább 2,70/5,00 m nagyságú legyen. Több személygépkocsi elhelyezésére szolgáló tároló tervezésénél és kialakításánál a 6. számú melléklet szerinti megengedett legkisebb méreteket és legnagyobb lejtéseket kell alkalmazni.

ÉPÍTMÉNYEK, ÖNÁLLÓ RENDELTETÉSI EGYSÉGEK ÁLTALÁNOS ELŐÍRÁSAI

104. § (1)427 A közhasználatú építmény akadálymentes használatra kialakított önálló rendeltetési egységéhez akadálymentes megközelíthetőséget kell biztosítani.

(2) Egy építményben több önálló rendeltetési egység akkor helyezhető el, ha

a)428

b) a rendeltetésszerű használat során egészségkárosító, tűz- és robbanáshatással, vagy más módon egymást nem veszélyeztetik,

c) tervezett használatuk légszennyező, zaj-, rezgés-, fény-, szag-, fertőző és sugárhatást a megengedett mértéket meghaladóan nem eredményez, továbbá

d) közös kiürítési útvonaluk a rácsatlakozó helyiségek teljes befogadóképességre méretezett, és

e) a közös közlekedők (folyosók, lépcsők, lejtők, felvonók stb) az építmény zavartalan rendeltetésszerű használatának lehetőségét egyidejűleg biztosítják.

(3) Többcélú felhasználás céljára építményt, építményrészt, helyiséget úgy kell megvalósítani, hogy az valamennyi rendeltetésére vonatkozó hatósági előírások közül a legszigorúbbat is kielégítse.

(4)429 Vegyes rendeltetésű épületben az egyes önálló rendeltetési egységek esetében a rájuk vonatkozó előírásokat kell alkalmazni. Az épület egészére vonatkozó követelményeket úgy kell megállapítani, hogy minden rendeltetési egységre vonatkozó követelmény érvényesüljön.

(5)430

(6) Azokban az építményekben, építményrészekben, helyiségekben, amelyekben a tervezett tevékenység az egészséget befolyásolja, az egészségvédelem követelményeinek megfelelően kell kialakítani a helyiségeket, azok kapcsolatait, felszereltségét, továbbá ennek megfelelően kell biztosítani a tisztántarthatóság és a fertőtleníthetőség műszaki feltételeit (pl. gyógykezelő intézmények, gyógyszer és élelmiszer előállítására és forgalmazására szolgáló építmények stb.).

(7) Közvetlen a közterületről vagy az épület telkéről nyíló bejárattal kell megvalósítani a (2) bekezdés rendelkezéseinek keretei között az olyan önálló rendeltetési egységet, amelyben tömegtartózkodásra szolgáló helyiség van, vagy amelynek használati biztonsága, vagyonbiztonsága azt megköveteli (pl. postai, pénzügyi intézmény).

(8)431 Bármilyen gyógykezelés céljára szolgáló önálló rendeltetési egység, helyiség egyéb önálló rendeltetési egységet is tartalmazó épületben a (2) bekezdés rendelkezéseinek keretei között helyezhető el, amely kiterjed a közvetlen közterületi bejárat létesítésének követelményére is.

(9)432

(10)433

(11)434

(12)435

EGYES ÉPÍTMÉNYEK, ÖNÁLLÓ RENDELTETÉSI EGYSÉGEK

Szállás jellegű épület436

104/A. §437 Szállás jellegű, nem életvitelszerű, átmeneti tartózkodásra szolgáló épületet vagy önálló rendeltetési egységet úgy kell megtervezni és kialakítani, hogy annak helyiségei a tervezési program szerint tegyék lehetővé

a) a pihenést (az alvást),

b) a tisztálkodást, az illemhely-használatot, valamint

c) a mosást, főzést, élelmiszertárolást, mosogatást, az étkezést, valamint a használathoz szükséges berendezések és használati tárgyak tárolását, továbbá egyéb ellátást nyújtó szolgáltatásokat.

Lakás

105. §438 (1) A lakás olyan huzamos tartózkodás céljára szolgáló önálló rendeltetési egység, melynek lakóhelyiségeit (lakószoba, étkező stb.), főzőhelyiségeit (konyha, főzőfülke), egészségügyi helyiségeit (fürdőszoba, mosdó, zuhanyozó, WC), közlekedő helyiségeit (előszoba, előtér, belépő, szélfogó, közlekedő, folyosó) és tároló helyiségeit (kamra, gardrób, lomkamra, háztartási helyiség stb.) úgy kell kialakítani, hogy azok együttesen tegyék lehetővé

a) a pihenést (az alvást) és az otthoni tevékenységek folytatását,

b) a főzést, mosogatást és az étkezést,

c) a tisztálkodást, a mosást, az illemhely-használatot,

d) az életvitelhez szükséges anyagok és tárgyak tárolását tervezési program szerint (pl. élelmiszer-tárolás, hűtőszekrény elhelyezési lehetősége, mosás céljára szolgáló berendezés, ruhanemű, lakáskarbantartás eszközeinek, egyéb szerszámoknak és sporteszközöknek az elhelyezése).

(2) A lakószoba a lakás minden olyan közvetlen természetes megvilágítású és szellőzésű, fűthető, huzamos tartózkodás céljára szolgáló, legalább 8 m2 hasznos alapterületű helyisége, amely lehetővé teszi az (1) bekezdés a) pontja szerinti tevékenységek folytatását – kivéve a jövedelemszerzést szolgáló munkavégzést – és az azokhoz kapcsolódó berendezések elhelyezését.

(3)439 A 30 m2-t meghaladó hasznos alapterületű lakás legalább egy lakószobája hasznos alapterületének legalább 16 m2-nek kell lennie. Ebbe és a lakószoba (2) bekezdés szerinti alapterületébe nem számítható be a főző és az étkező funkció céljára is szolgáló helyiség, helyiségrész hasznos alapterülete, amennyiben az a lakószoba légterével közös.

(4) A lakásnak fűthetőnek kell lennie, lehetőleg minden helyiségben a rendeltetésének megfelelő szellőzést, természetes megvilágítást biztosítani kell.

Védelmi célú építmények

106. § (1)440 Az élet, anyagi javak, kulturális értékek védelmére tervezett építményt (építményrészt, óvóhelyet) a vonatkozó külön jogszabályok és szabványok előírásainak megfelelően kell megvalósítani és fenntartani.

(2) Az életvédelmi építményt kettős rendeltetés céljára úgy kell kialakítani, hogy az a békés célú felhasználás rendeltetési feltételeinek is megfeleljen.

Felvonulási építmények

107. § (1) A felvonulási építmények elhelyezése és megvalósítása során e jogszabály előírásai közül az építmények között előírt legkisebb távolságra, az egészségvédelemre, a tűzbiztonságra és az építmény állékonyságára vonatkozókat kell megtartani az épített környezet értékeinek védelmére vonatkozó (településkép-, építészeti érték- vagy műemlékvédelmi), továbbá a táj- és természetvédelmi érdekekre is figyelemmel.

(2) Felvonulási épület – rendeltetésének megváltoztatási feltételével – az építkezés befejezése után csak akkor tartható fenn, ha az építmények elhelyezésére vonatkozó előírásokat és a rendezési terv követelményeit kielégíti, továbbá azt e jogszabály és más jogszabályok, valamint a szabványok előírásai szerint az új rendeltetésének megfelelővé teszik.

MEGLÉVŐ ÉPÍTMÉNYEK

108. § (1)441 A meglévő építményekre az 50–107. § rendelkezéseit az e §-ban foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

(2)442 Az építmény és annak részei állékonyságát és biztonságos használatra való alkalmasságát az építmény élettartama alatt a rendeltetésének megfelelően folyamatosan fenn kell tartani. Meglévő építményen végzett bármilyen helyreállítás, felújítás, korszerűsítés, átalakítás, bővítés, vagy a rendeltetés módosítása és ezek hatása

a) az építmény és részeinek állékonyságát és biztonságos használhatóságát nem veszélyeztetheti, azokban kedvezőtlen irányú változást nem eredményezhet, valamint

b) a szomszédos építmény, építményrész, önálló rendeltetési egység állékonyságát nem veszélyeztetheti, rendeltetésszerű használhatóságát nem korlátozhatja.

(3)443

(4)444 Meglévő építmény utólagosan tervezett egy tetőtéri szinttel történő bővítése során a 82. § szerinti személyfelvonó létesítési előírást nem kell alkalmazni.

(5) Meglévő építmény egy építményszinttel történő bővítése (emelet ráépítése, tetőtér beépítése) során a már meglévő személyfelvonó továbbvezetése (meghosszabbítása) mellőzhető, ha az nem biztonsági felvonó.

(6) A (5) bekezdés előírása nem alkalmazható betegellátó épület esetén, az egészségi állapotuk vagy koruk miatt mozgásukban korlátozott személyek által is használt építmények bővítése esetén, továbbá akadálymentes használat biztosításának követelménye esetén.

(7)445 A rendeltetésmódosításnak feltétele, hogy az

a) felejen meg a helyi építési szabályzat előírásainak, és az új rendeltetés szerinti használat hatása a környezetet a megengedettnél nagyobb mértékben ne terhelje, továbbá

b) az építmény és részei a módosuló használat alapján feleljenek meg az állékonyság követelményeinek és a biztonságos használhatóság feltételeinek. A tervezett használatra és annak hatásaira az építmény, építményrész alkalmas vagy alkalmassá tehető legyen.

(8)446

(9)447 A meglévő építmények utólagosan akadálymentesítendő építményrészeit úgy kell meghatározni, hogy az építményben lévő közszolgáltatás hozzáférése mindenki számára biztosított legyen.

(10)448

(11)449 Ha az építmény utólagos akadálymentessé tétele csak részben valósítható meg, a részleges akadálymentesítése is elfogadható, ha az ott lévő közszolgáltatás így is mindenki számára akadálymentesen hozzáférhető.

(12)450 Az (1)–(11) bekezdésben foglaltakat kell alkalmazni – a korábban megsemmisült vagy megrongálódott tetőidomok és egyéb jelentős épületelemek, épületdíszek vonatkozásában, az épületek teljes homlokzati és tetőszerkezeti rekonstrukciójának megvalósíthatósága érdekében – a XIX. század második és a XX. század első felében megvalósult épület esetében, ha

a) annak építéskori állapotát hitelesen igazolják,

b) a helyi építési szabályzat (kerületi építési szabályzat) tartalmazza, vagy

c) szerepel az Építésügyi Dokumentációs és Információs Központról, valamint az Országos Építésügyi Nyilvántartásról szóló kormányrendelet alapján a Dokumentációs Központ megsemmisült vagy megrongálódott tetőidomok és egyéb jelentős épületelemek, épületdíszek nyilvántartásában.

Építmények bontása

109. §451 Építményt vagy annak egy részét csak úgy szabad elbontani, hogy ez a szomszédos földrészletek és építmények, továbbá visszamaradó építményrészek állékonyságát, rendeltetésszerű és biztonságos használhatóságát ne veszélyeztesse, környezetét ne szennyezze, az egészséget ne károsítsa, valamint az épített környezet értékeinek védelmére vonatkozó (településkép-, építészeti érték- vagy műemlékvédelmi) érdeket, továbbá táj- és természetvédelmi érdeket ne sértsen.

V. Fejezet

VEGYES ÉS ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

110. § (1) Ez a rendelet 1998. január 1. napján lép hatályba, rendelkezéseit a hatálybalépést követően indított ügyekben kell alkalmazni.

(2)452

(3)453

(4)454

AZ EGYES ELŐÍRÁSOKTÓL VALÓ ELTÉRÉS FELTÉTELEI

111. §455 (1)456 Az e rendelet II–III. fejezetében meghatározott településrendezési követelményeknél szigorúbb követelményeket – a 29. § (10)–(13) bekezdése szerinti előírás, a 32. § (2) bekezdése szerinti elhelyezési és beépítési szabály, valamint a 42. § (2a) bekezdése szerinti követelmény kivételével – a helyi építési szabályzat megállapíthat.

(2)457 A II–III. fejezetben meghatározott követelményeknél megengedőbb követelményeket a településrendezési terv akkor állapíthat meg, ha

a) azt különleges településrendezési okok vagy a kialakult helyzet indokolja, továbbá

b) közérdeket nem sért, valamint

c)458 a 31. § (1) bekezdésében foglalt követelmények teljesülnek.

(2a)459 Meglévő építmény bővítése, átalakítása, rendeltetésének módosítása esetében – az építmény fekvése szerinti telek tömegközlekedési ellátottságára, településen belüli elhelyezkedésére és beépítési módjára tekintettel – a 42. § (1) és (2) bekezdésében meghatározott követelményeknél megengedőbb követelmények is megállapíthatók azzal, hogy a többlet gépjármű tekintetében a 4. melléklet szerint számított személygépkocsi számának 50%-ánál kevesebbet a helyi építési szabályzat nem írhat elő.

(3)460 A IV. fejezetben szereplő előírásoktól eltérni csak a (4) bekezdésben foglaltak tekintetében és az ott meghatározott feltételekkel lehet akkor, ha a tervezett megoldás:

a) az élet és az egészség védelmével, a biztonságos használhatósággal kapcsolatos érdeket nem sért,

b)461 veszélyhelyzetet nem teremt,

c) a szomszédos önálló rendeltetési egységekhez fűződő használati jogokat nem korlátozza.

(4) Az eltérő megoldás

a)462 az egészségvédelem, valamint a természeti erőforrások fenntartható használatának biztosítása szempontjából az 56/B. §, a 66. §, a 70. §, a 71. §, a 72. § (7) bekezdése, a 73. §, a 77. § (4)–(5) bekezdése, a 79. § (2) bekezdés b) pontja, a 82. § (2) bekezdés a)–b) pontja, a 82. § (9) bekezdése, a 85. §, a 86. § (1) bekezdése, a 88. § (3) bekezdése, a 89. § (2) bekezdése, a 90. § (2)–(4) bekezdése, a 92. § (5)–(6) bekezdése, a 99. § és a 103. § (1)–(2) bekezdése, továbbá a honvédelmi, katonai, és a nemzetbiztonsági célú építmények esetében a 46. § (1) bekezdése tekintetében az egészségügyi követelmények figyelembevételével,

b)463 a tűzvédelem biztosítása szempontjából a 62. § (4) bekezdése, a 64. § (6) bekezdése, a 73. § (1) bekezdése, a 85. § (9) bekezdése, a 88. § (4) bekezdése, a 90. § (2) bekezdése, a 96. § (2) bekezdés b)–d) pontja tekintetében a tűzvédelmi követelmények figyelembevételével,

c)464 az építmények használati feltételeinek biztosítása szempontjából a 64. § (2) és (4) bekezdése, a 65. § (1)–(4) bekezdése, a 68. § (1)–(3) bekezdése, a 85. § (2) bekezdés a) pontja, valamint a 98. § (2) bekezdése tekintetében a rendeltetésszerű és biztonságos használat követelményeinek figyelembevételével

valósítható meg.

(5)465 A IV. fejezetben meghatározott követelményektől a helyi építési szabályzat nem térhet el.

112. §466 Hatályos helyi építési szabályzat hiányában 2013. január 1-jét követően az illeszkedés szabályait e rendelet előírásai szerint kell alkalmazni.

113. §467 E rendeletnek az egyes építésügyi és örökségvédelmi tárgyú kormányrendeletek módosításáról szóló 62/2014. (III. 6.) Korm. rendelettel (a továbbiakban: MódR.) megállapított 28. § (3) bekezdését

a) a MódR. hatálybalépésekor468 folyamatban lévő ügyekben,

b)469 a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 45. § (1) bekezdése és 46. § (1) bekezdése szerinti településrendezési terv esetében, a településrendezési eszköz módosításának hiányában

is alkalmazni kell.

114. §470 E rendeletnek az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet, valamint az új ideiglenes befogadó állomások építésére irányuló beruházások megvalósításával összefüggő közigazgatási hatósági ügyek kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánításáról szóló 212/2015. (VII. 31.) Korm. rendelet módosításáról szóló 250/2015. (IX. 8.) Korm. rendelettel (a továbbiakban: MódR2.) megállapított 32. § (2) bekezdését és 111. § (1) bekezdését a MódR2. hatálybalépésekor471 hatályos helyi építési szabályzat, szabályozási terv módosításának hiányában is alkalmazni kell.

115. §472 (1)473

(2)474 E rendeletnek az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet és a villamosenergia-ipari építésügyi hatósági engedélyezési eljárásokról szóló 382/2007. (XII. 23.) Korm. rendelet módosításáról szóló 477/2017. (XII. 28.) Korm. rendelettel megállapított 32. § (3) bekezdése alkalmazása során, amennyiben az erőmű elhelyezése – településrendezési terv módosítása nélkül – gazdasági erdő, illetve általános mezőgazdasági terület övezetet érint, legalább az így művelés alól kivett területet a termőföld igénybevételét követő 1 éven belül különleges beépítésre nem szánt területbe, illetve övezetbe kell sorolni.

116. §475 Azon épületeknél, amelyek használatát az építésügyi hatóság e rendelkezés hatálybalépése előtt engedélyezte vagy tudomásul vette, az épület vagy az épületben található lakások akadálymentes elérését szolgáló felvonó, rámpa, lejtő és pihenő

a) az előírt legkisebb elő- és oldalkert méretén belül is elhelyezhető,

b) nem számít be a telepítési távolság meghatározásánál, és

c) elhelyezésére tekintettel a telek beépítettsége eltérhet az övezetre előírt legnagyobb beépítettség mértékétől.

117. §476 E rendeletnek a településtervezéssel és területrendezéssel összefüggő kormányrendeletek módosításáról szóló 217/2018. (XI. 27.) Korm. rendelettel (a továbbiakban: MódR4.) megállapított 32. § (3) bekezdését és 116. §-át a MódR4. hatálybalépésekor477 első fokon még el nem bírált ügyekben és a megismételt eljárásokban is alkalmazni kell.

118. §478 E rendeletnek az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet és a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet módosításáról szóló 269/2019. (XI. 19.) Korm. rendelettel (a továbbiakban: MódR5.) megállapított 10/A. § a MódR5. hatálybalépésekor479 folyamatban lévő településrendezési terv készítést vagy módosítást követő új lakóterület kijelölése során alkalmazni kell.

119. §480 E rendeletnek az egyes építésügyi tárgyú kormányrendeletek módosításáról szóló 700/2020. (XII. 29.) Korm. rendelettel (a továbbiakban: MódR6.) megállapított 9/B. §-át, 13. § (1) és (3) bekezdését, 14. § (1) bekezdését, 42. § (2) bekezdését, 111. § (2a) bekezdését és 2. számú mellékletében foglalt táblázat 5. sorát a MódR6. hatálybalépésekor481 folyamatban lévő településrendezési eszköz készítése és módosítása során is alkalmazni kell.

120. §482 (1) E rendeletnek az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet módosításáról szóló 190/2021. (IV. 21.) Korm. rendelettel (a továbbiakban: MódR7.) módosított 42. § (2) bekezdését, 111. § (1) bekezdését és 4. számú mellékletét, valamint megállapított 42. § (2a) bekezdését – a (2) bekezdésben foglaltak figyelembevételével – a MódR7. hatálybalépésekor483 folyamatban lévő építési tevékenységeknél – ideértve az ezzel összefüggő közigazgatási hatósági ügyeket is –, valamint a folyamatban lévő, településrendezési eszközök készítésével, módosításával kapcsolatos eljárásokban is alkalmazni kell.

(2) Ha a helyi (kerületi) építési szabályzat a MódR7. hatálybalépésekor484 olyan rendelkezést tartalmaz, amely alapján a 42. § (2a) bekezdésében foglalt felső értéknél több személygépkocsi elhelyezését kell biztosítani, akkor a helyi (kerületi) építési szabályzat e rendelkezése szerinti számú személygépkocsi helyett kötelezően egy személygépkocsi elhelyezését kell biztosítani.

121. §485 (1) A 2012. augusztus 6-án hatályos településfejlesztési koncepció, integrált településfejlesztési stratégia és településrendezési eszközök 2023. december 31-ig megvalósítható módosítása során a települési önkormányzat a módosítást e rendelet

a) 2012. augusztus 6-án hatályos II. fejezete, valamint 1. számú melléklete és

b) koncepció, stratégia vagy településrendezési eszköz módosításakor hatályos III. fejezete

figyelembevételével készíti el.

(2) A 2012. augusztus 6-át követően készült településfejlesztési koncepció, integrált településfejlesztési stratégia és településrendezési eszközök 2027. június 30-ig megvalósítható módosítása során a települési önkormányzat a módosítást e rendelet

a) 2021. július 15-ig hatályos II. fejezete, valamint 1. és 2. számú melléklete és

b) koncepció, stratégia vagy településrendezési eszköz módosításakor hatályos III. fejezete

figyelembevételével készíti el.

(3) A településtervek készítése, valamint az elkészült településtervek módosítása során e rendelet II. és III. fejezetét, valamint 1. és 2. számú mellékletét kell figyelembe venni.

(4)486

(5)487 Az (1)–(3) bekezdésben meghatározott rendelkezésektől eltérően e rendeletnek az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendeletnek a tanya beépíthetőségével összefüggő módosításáról szóló 90/2023. (III. 22.) Korm. rendelettel megállapított 29. § (10)–(14) bekezdését és 111. § (1) bekezdését – a településrendezési eszköz, településterv külön módosítása nélkül – alkalmazni kell a tanyán megvalósuló építési tevékenység engedélyezésekor, bejelentésekor, azzal, hogy a településrendezési eszköznek, településtervnek a 29. § (10)–(14) bekezdésével és a 111. § (1) bekezdésével ellentétes vagy ezzel össze nem egyeztethető előírását az engedélyezéskor, bejelentéskor nem lehet alkalmazni.

122. §488 (1) Hatósági engedélyezés vagy bejelentés során, ezek hiányában az építési tevékenység megkezdésekor

a) a 10. § (3)–(7) bekezdése, a 10/A. §, a 29. § (2b), (5)–(7) és (10)–(14) bekezdése, a 42. és 47/A. §, valamint ezekkel összefüggésben az 1. számú melléklet hatályos rendelkezéseit kell alkalmazni,

b) a 31–41. §, a 43–47. §, a 48. és 49. §, valamint ezekkel összefüggésben az 1. számú melléklet hatályos rendelkezéseit kell alkalmazni, kivéve, ha a helyi építési szabályzat másként rendelkezik.

(2) Az (1) bekezdésben nem szabályozott kérdésekben

a) az e rendelet 2012. augusztus 6-án hatályos településrendezési követelményeinek és jelmagyarázatának figyelembevételével elkészített és elfogadott településrendezési eszközökkel rendelkező településeknél, fővárosi kerületeknél a településrendezési eszközt e rendelet 2012. augusztus 6-án hatályos II. Fejezetével és mellékleteivel együttesen,

b) az e rendelet 2012. augusztus 6-át követően hatályos településrendezési követelményeinek és jelmagyarázatának a 2013. január 1-jét követően a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet jelmagyarázatának figyelembevételével elkészített és elfogadott településrendezési eszközökkel rendelkező településeknél, fővárosi kerületeknél, a településrendezési eszközt e rendelet 2021. július 15-én hatályos II. Fejezetével és mellékleteivel együttesen,

c) a településtervvel rendelkező településeknél, fővárosi kerületeknél a településtervet e rendelet hatályos II. Fejezetével és mellékleteivel együttesen

kell alkalmazni hatósági engedélyezések és bejelentések során, ezek hiányában az építési tevékenység megkezdésekor.

123. §489 E rendeletnek az egyes jogszabályok településrendezéssel összefüggő módosításáról szóló 253/2023. (VI. 23.) Korm. rendelettel (a továbbiakban: MódR8.) megállapított 1. számú melléklet 89a., 102a., 114a., 130a. és 133b. pontját a MódR8. hatálybalépésekor490 folyamatban lévő hatósági eljárásokban, valamint a folyamatban lévő településrendezési eszközök módosításakor, településterv készítésekor is alkalmazni kell.

1. számú melléklet a 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelethez491

Fogalommeghatározások

1. Alagsor: olyan építményszint, amelynek padlószintje legfeljebb 20%-ában kerül 0,70 m-nél mélyebbre a csatlakozó rendezett terepszint alá.

2. Alagsori helyiség, helyiségcsoport: olyan helyiség, helyiségcsoport, amelynek a padlószintje bárhol legfeljebb 0,70 m-rel kerül a terepcsatlakozás alá.

3.492 Aula: fedett belső udvar.

4. Állagmegóvás: meglévő építmény, építményrész, önálló rendeltetési egység, helyiség kármegelőzése, kárelhárítása, rendeltetésszerű és biztonságos használatra alkalmassága érdekében végzett, az eredeti állagának visszaállítását szolgáló építési tevékenység.

5. Állattartó építmény: állatok elhelyezésére szolgáló építmény.

6. Álmennyezet: nem teherhordó, térelhatároló szerkezet, amelyet födémre vagy fedélszerkezetre rögzítenek.

7. Árkád: az építmény földszintjének a szabad tér felé jellemzően csak tartószerkezetével határolt és hosszoldalán nyitott, közterületi kapcsolat esetén többnyire közhasználat céljára szolgáló területe.

8.493 Átalakítás: meglévő építmény, építményrész, önálló rendeltetési egység, helyiség alaprajzi elrendezésének vagy külső megjelenésének, megváltoztatása érdekében végzett, az építmény térfogatát nem növelő építési tevékenység.

9. Áthajtó: építményen átvezető, járműközlekedésre is szolgáló tér.

10. Átjáró: építményen átvezető, személyközlekedésre szolgáló tér.

11. Átlagos belmagasság: a helyiség hasznos alapterületéhez tartozó térfogatnak és a hasznos alapterületnek a hányadosa m3/m2.

12. Átrium: belső udvar, -kert, e köré szerveződnek a helyiségek.

12a.494 Beépítési magasság: az épületmagasság, a homlokzatmagasság és a párkánymagasság gyűjtőfogalma.

13.495

14. Befogadóképesség: valamely területen, építményben, helyiségcsoportban, helyiségben az építmény, helyiség rendeltetése szerint megállapított mennyiségi mutatók szerint egyszerre, egy időpontban tartózkodó személyek megengedett száma, eszközök, tárgyak megengedett mennyisége.

15. Belmagasság: a padlószint és a födém vakolt (burkolt) vagy az álmennyezet alsó síkja közötti függőleges távolság.

16. Belső fekvésű helyiség: közvetlen természetes szellőzéssel és közvetlen természetes megvilágítással nem rendelkező helyiség.

17. Bővítés: olyan építési tevékenység, amely az építmény térfogatát növeli.

18. Bruttó alapterület: épületszerkezetek alapterületével növelt nettó alapterület.

19.496 Csoportház: építési telkenként egy vagy több önálló rendeltetési egységet (pl. lakást vagy üdülőegységet) magába foglaló, zártsorúan csatlakozó – többnyire egy ütemben, jellemzően azonos vagy hasonló építészeti kialakítású, egymástól független épületszerkezetekkel és közműbekötésekkel épített – épületek együttese. Lehet sorház, láncház, átriumház.

20. Egészségügyi rendeltetés: az egészségügy körébe tartozó fekvő- és járóbeteg ellátás, megelőző, illetve utólagos ellátást végző egészségügyi szolgáltatás, gyógyszerellátás, valamint kutatás.

21. Előkert: az építési teleknek a közterület vagy a magánút felőli határvonala (homlokvonala), és az építési határvonal (előkerti határvonal), valamint az oldalkertje(i) által határolt része.

22. Előlépcső: az épület körüli járdáról, vagy a rendezett csatlakozó terepszintről induló, az építmény bejáratához csatlakozó olyan szabad- vagy tereplépcső, mely az épület egy szintmagasságánál kevesebbet hidal át.

23. Emeletráépítés: meglévő építmény függőleges irányú bővítése egy vagy több emelet- szint létesítése érdekében.

24. Emeletszint: földszint feletti építményszint.

25. Erkély: az épület homlokzati síkjától kinyúló, konzolos, függesztett vagy pontszerűen alátámasztott kialakítású külső tartózkodó tér.

26. Életciklus: anyagok, szerkezetek használati időszakának egymást követő szakaszainak összessége a nyersanyagbeszerzéstől vagy természeti erőforrásból történő előállítástól a végső ártalmatlanításig.

27.497 Építési határvonal: a telek előkertjét, oldalkertjét és hátsókertjét meghatározó elméleti vonal.

28.498 Építési hely: az építési teleknek, teleknek az elő-, oldal- és hátsókerti építési határvonalai által körülhatárolt beépíthető területrésze, amelyen – a védőtávolságok és más jogszabályi előírások megtartásával, vagy azon belül a szabályozási terven jelölt beépíthető területrészen – az építési övezeti, övezeti előírások szerinti telekbeépítettség mértékéig az épület (épületek) elhelyezhető (elhelyezhetők).

29.499 Építési övezet: a beépítésre szánt területeken belül – a 6. § (2), (4) és (5) bekezdésében foglaltak figyelembevételével – a területrészek sajátos építési használatának megfelelő besorolás, amelyhez az építés feltételei és módja, valamint a beépítés és a telekalakítás szabályai a helyi építési szabályzatban (kerületi építési szabályzatban) kerülnek meghatározásra.

30. Építési telek: az a telek,

a)500 amely beépítésre szánt területen, építési övezetben fekszik,

b) az építési szabályoknak megfelelően kialakított,

c) a közterületnek gépjármű-közlekedésre alkalmas részéről az adott közterületre vonatkozó jogszabályi előírások szerint, vagy önálló helyrajzi számon útként nyilvántartott magánútról gépjárművel közvetlenül, zöldfelület, illetve termőföld sérelme nélkül megközelíthető, és

d) amelynek a közterülettel vagy magánúttal közös határvonala legalább 3,00 m.

31. Építési vonal: az építési helyen belül vagy annak határvonalán a helyi építési szabályzatban meghatározott olyan vonal (vonalak), amelyre (amelyekre) az épületet a helyi építési szabályzatban meghatározottak szerint kötelezően helyezni kell.

32. Épület legmagasabb pontja: az épületnek a terepcsatlakozáshoz, lejtős terepen a lejtőoldali alacsonyabb terepcsatlakozáshoz, valamely magas ponthoz, vagy valamely síkhoz viszonyított, helyi építési szabályzat által megállapított legfelső pontja. Ennek meghatározásánál a tető azon díszítő elemei, amelyek huzamos tartózkodásra szolgáló helyiséget nem tartalmaznak – kupola, saroktorony – valamint a tetőfelépítmények és az épület tetőzetén elhelyezett antenna, kémény és szellőző valamint tartozékaik figyelmen kívül hagyandók.

33.501 Épületmagasság („Ém”): az épület valamennyi, külső és belső, sík vagy kiterített íves homlokzati felülete összegének (F) valamennyi, e felületek vízszintesen mért hosszának összegével (L) való osztásából (F/L) eredő érték.

34. Építményszint: az építmény mindazon használati szintje, amelyen helyiség van. Nem építményszint a padlás, valamint az a tetőszint, amelyen a felvonógépházon vagy a lépcsőház felső szintjén kívül más helyiség nincs.

34a.502 Építmény térfogata: az építmény külső határoló szerkezeteinek (így különösen falak, pillérek, tetők) külső felületi síkjai által körbefogott térfogat.

35. Fagyhatár: a rendezett terepcsatlakozástól mért azon talajmélység, ahol a talaj nem hűl tartósan 0 °C alá.

36. Felújítás: meglévő építmény, építményrész, önálló rendeltetési egység, helyiség rendeltetésszerű és biztonságos használhatóságának, valamint üzembiztonságának megtartása érdekében végzett az építmény térfogatát nem növelő építési tevékenység.

37. Felvonulási építmény: az építmény (építmények) kivitelezését szolgáló, az építés befejezéséig fenntartható építmény.

38. Fényszennyezés: olyan mesterséges zavaró fény, ami a horizont fölé vagy nem kizárólag a megvilágítandó felületre és annak irányába, illetve nem a megfelelő időszakban világít, ezzel káprázást, az égbolt mesterséges fénylését vagy káros élettani és környezeti hatást okoz, beleértve az élővilágra gyakorolt negatív hatásokat is.

39. Fogyatékos személy: a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló törvényben meghatározott fogalom.

40. Folyosó: önálló rendeltetési egységek, helyiségek megközelítésére, összekapcsolására szolgáló közös használatú közlekedő.

41.503 Főépítmény: az építési övezet vagy övezet sajátos építési használatának megfelelően, a helyi építési szabályzatban meghatározott rendeltetésű építmény.

42. Földszint: olyan építményszint, amelynek padlószintje legfeljebb 20%-ában és legfeljebb 0,70 m-rel kerül a csatlakozó rendezett terepszint alá.

43. Földszinti helyiség, helyiségcsoport: olyan helyiség, helyiségcsoport, amelynek padlószintje sehol sem kerül a csatlakozó terepszint alá.

44. Függönyfal: az építmény tartószerkezetihez rögzített, azok előtt folytonosan kialakított önhordó térelhatároló falszerkezet.

45. Galéria: helyiség légterének részleges – az alapterületének legfeljebb 50%-án és csak vízszintes szerkezettel történő – megosztásával kialakított belső (közbenső) szint, amelyen helyiség és 1,0 m-nél magasabb tömör korlát vagy fal nem létesül.

46. Hasznos alapterület: a nettó alapterületnek azon része, amelyen a belmagasság legalább 1,90 m.

46a.504 Összes hasznos alapterület: az összes építményszint hasznos alapterülete.

47. Hátsókert: az építési telek hátsó telekhatára és az e felé meghatározott építési határvonal (hátsókerti határvonal), valamint az oldalkertje(i) által határolt része.

48. Helyiség: a rendeltetésének megfelelően épületszerkezettel minden irányból körülhatárolt, járófelülettel rendelkező tér, a beépítetlen tetőtér kivételével.

49.505 Helyreállítás: építmény rendeltetésszerű és biztonságos használatra alkalmassá tétele érdekében végzett felújítási tevékenység az építményrész eredeti építészeti kialakításának lehetséges megtartása mellett.

50.506 Hitéleti rendeltetés: a vallási közösség vallási vagy azzal közvetlenül összefüggő más tevékenységéhez kapcsolódó használati cél.

51. Homlokzat: az építménynek a nézőpont felé eső legkülső pontjára illesztett függőleges felületre vetített, a terepcsatlakozása feletti része.

52. Homlokzatmagasság (Hm): az épület homlokzatának magasságát a hozzá tartozó F/L érték alapján kell megállapítani, melynek számítása során figyelmen kívül kell hagyni

a) a kémények, szellőzőkürtők, tetőszerelvények magasságát,

b) a vizsgált homlokzatfelülettől 12,00 m-nél távolabbi (hátrább álló) építményrészeket,

c) a vizsgált homlokzatfelület vízszintes összhosszának egyharmadát meg nem haladó összhosszúságú és legfeljebb 3,00 m magasságú

ca) tetőfelépítmény, építményrész, attika, álló tetőablak,

cb) a terepbevágás mögötti homlokzatrész magasságát, továbbá

d) a magastető és oromfalainak 6,00 m-t meg nem haladó magasságú részét.

A gömb, félgömb, donga vagy sátortető alakú építmények („tetőépítmények”) homlokzatmagasságát, ha az a 12,00 m magasságot nem haladja meg, a vetületmagasság felében, ha a 12,00 m magasságot meghaladja, a vetületmagasság 6,00 m-rel csökkentett értékében kell meghatározni.

53.507 Huzamos tartózkodásra szolgáló helyiség: olyan helyiség, amelynek a használata folyamatosan négy óra időtartamot meghaladó, vagy amelynél a használatok közötti szünet időtartama a négy órát nem éri el, lakás esetén a nappali vagy nem nappali tartózkodásra szolgáló szoba, étkező.

54. Ikerház: két szomszédos építési telek közös oldalhatárán álló, egymástól független épületszerkezetekkel és közműbekötésekkel megvalósított, tűzfalakkal csatlakozó két olyan önálló épület, amely külsőleg egy épület képét mutatja.

55. Igazgatási rendeltetés: állami, önkormányzati vagy egyéb igazgatási feladatok.

56. Ipari rendeltetés: rendszeres üzletszerű ipari tevékenység.

57. Irodai rendeltetés: jellemzően irodai funkció.

58. Járófelület: emberi tartózkodás vagy közlekedés céljára alkalmas felület.

59. Kereskedelmi, szolgáltató és raktár rendeltetés: termékek és szolgáltatások értékesítése, tárolása.

60. Kerítés: a telek területét a közterülettől, a telek közhasználat céljára átadott területétől, illetve a szomszédos telkek területétől vagy a telek különböző rendeltetésű vagy használatú részeit térben elválasztó, lehatároló építmény.

61.508 Kerti építmény: a kerti tevékenységre, pihenésre, játékra, szórakozásra, kikapcsolódásra és tárolásra szolgáló műtárgy.

62. Komposzttoalett: vízöblítés nélküli illemhely, amelyben a fekáliát, valamint szerves háztartási és kerti hulladékot zárt, hőszigetelt és szellőzéssel ellátott tartályban adalékanyag hozzáadásával, komposztálással humusszá alakítják.

63. Korszerűsítés: meglévő építmény, építményrész, önálló rendeltetési egység, helyiség rendeltetésszerű és biztonságos használatra alkalmasságának javítása, használati értékének, teljesítőképességének, üzembiztonságának növelése érdekében végzett építési tevékenység.

64. Környező terepszint: a telekhez csatlakozó szomszédos telkek rendezett terepszintje.

65. Középfolyosó: olyan folyosó, amelynek mindkét hosszanti oldalát helyiségek, helyiségcsoportok határolják.

66. Középmagas építmény: olyan építmény, amelyben a legfelső építményszint szintmagassága 13,65 m és 30,0 m között van.

67.509 Közkert: egy meghatározott fő funkciót (játék, sport, pihenés stb.) szolgáló, közterületi zöldterület, amelyet bárki használhat.

68. Közmű: termelő, elosztó, gyűjtő, továbbító, szabályozó, mérő rendeltetésű építmények, vezetékek, berendezések összessége, amely az egyes területfelhasználási egységek és az építmények rendeltetésszerű használatának biztosítása érdekében a fogyasztók vízellátási, szennyvízelvezetési és belterületi csapadékvíz elvezetési, gáz-, hő- és villamosenergia-ellátási, valamint hírközlési időszakos vagy folyamatos igényeit a település saját termelő, illetve előkészítő berendezései révén, vagy távvezetéki rendszerekhez kapcsolódva központosan, folyamatosan, kellő biztonsággal, közösségi úton, üzemszerűen működve elégíti ki.

69. Közműpótló műtárgy: a közművet helyettesítő vagy kiegészítő egyedi műtárgy.

70. Közösségi szórakoztató rendeltetés: rendezvény, előadás, kiállítás, táncmulatság, művelődés, szórakoztatás.

71.510 Közpark: több funkciót szolgáló, közhasználatú közterületi zöldterület, amelyet bárki használhat.

72. Köztárgy: közterületen vagy közhasználat céljára átadott területen álló közcélú műtárgy.

73. Közüzemi szolgáltatás: külön törvény alapján termékértékesítési vagy szolgáltatásnyújtási kötelezettség hatálya alá tartozó vállalkozás által e kötelezettség alapján nyújtott közszolgáltatás.

74. Közvetett természetes megvilágítás: közvetlen természetes megvilágítású helyiségen, helyiségrészen keresztül történő megvilágítás.

75. Közvetlen természetes megvilágítás: külső térelhatároló szerkezetben kialakított, bevilágításra szolgáló felületen keresztül történő nappali megvilágítás.

76. Közvetlen természetes szellőzés: közvetlenül a szabadba nyíló nyílászárón vagy szellőzőkürtőn, szellőzőcsatornán keresztül történő gravitációs légcsere.

77. Kulturális rendeltetés: kiállítás, előadás, rendezvény, művelődés, szórakoztatás.

78. Lakóépület: jellemzően lakást és a hozzá tartozó kiszolgáló helyiségeket magába foglaló épület.

79. Légakna: közel azonos légszennyezettségű helyiségek közvetlen természetes szellőzésére szolgáló, határfalakkal határolt, vagy a szomszédos építési telek beépítéséig a telekhatárhoz csatlakozó oldalán nyitott tér.

80. Légudvar: helyiségek közvetlen természetes szellőzésére és megvilágítására szolgáló, épületszárnyakkal, határfalakkal körülhatárolt belső udvar, vagy a szomszédos építési telek beépítéséig a telekhatárhoz csatlakozó oldalán nyitott tér.

81. Lépcsőkar szabad szélessége: a lépcsőkorlátok, vagy a lépcsőkorlát és a fal között mért legkisebb vízszintes távolság. Ezt a szélességet a korlátlift csukott szerkezeti mérete nem csökkentheti.

82. Loggia: az épület homlokzati síkján belül lévő, három oldalról falakkal, alulról és felülről födémekkel határolt, helyiséghez közvetlenül csatlakozó külső tartózkodó tér.

83. Magasépítmény: olyan építmény, amelyben a legfelső építményszint szintmagassága a 30 m-t meghaladja.

84. Magastető: olyan tető, amelynek lejtése a 10%-ot meghaladja.

84a.511 Megfelelő utcai légtérarány: a helyi építési szabályzatban meghatározott megengedett legnagyobb, vagy annál legkisebb utcai légtérarány.

85. Megújuló energiaforrás: megújuló, nem fosszilis forrásokból származó energia, nevezetesen szél-, nap-, aerotermikus, geotermikus, hidrotermikus energia, vízenergia, biomasszából, hulladéklerakó helyeken és szennyvíztisztító telepeken keletkező gázokból és biogázokból nyert energia.

86.512 Melléképítmény: a telek és a telken álló főépítmény (főépítmények) rendeltetésszerű használatát, működtetését elősegítő, kiegészítő rendeltetésű építmény,:

a) közmű-becsatlakozási műtárgy,

b) közműpótló műtárgy,

c) hulladéktartály-tároló,

d) – épülettől különálló – építménynek minősülő kirakatszekrény,

e) kerti építmény,

f) húsfüstölő, jégverem, zöldségverem,

g) állat ól, állatkifutó,

h) trágyatároló, komposztáló,

i) siló, ömlesztettanyag-, folyadék- és gáztároló,

j) építménynek minősülő antennatartó szerkezet, zászlótartó oszlop.

k)–l)513

87. Mezőgazdasági birtoktest: a mezőgazdasági birtokközponthoz tartozó – a közigazgatási egységtől függetlenül – és attól legfeljebb 20 km-es távolságon belüli, az ingatlan-nyilvántartásban önálló helyrajzi számon bejegyzett termőföldterületek és az azokon lévő épületek által elfoglalt kivett területek összessége.

88. Nettó alapterület: helyiség vagy épületszerkezettel részben vagy egészben közrefogott tér vízszintes vetületben számított területe.

89. Nevelési, oktatási rendeltetés: a gyermeknevelés, az alap-, közép-, és felsőfokú oktatási tevékenység, a szakképzés és a felnőttképzés, valamint továbbképzés.

89a.514 Nyúlványos telek: a telekfelosztás során keletkező, telektömbön belüli olyan telek, amely csak – a ki- és bejárásra, valamint a közművek elhelyezésére alkalmas – nyúlványos résszel, nyéllel kapcsolódik a közterülethez vagy magánúthoz.

90. Olaszlépcső: ahol a belépő szélessége kiegészül egy lépéstávolság egész számú többszörösével, azaz „2m+sz = 60-64 + n*60-64” .

91. Oldalkert: az építési teleknek a szomszédos telekkel közös oldalhatára és az e felé eső építési határvonala (oldalkerti határvonal) között fekvő része.

92. Oromfal: a magastetővel lefedett épület, épületrész homlokzati falának az a része, amely a padlásteret vagy a beépített tetőteret a tetőgerincet elmetszve lehatárolja.

93. Önálló építmény: független építményszerkezetekkel, valamint vezetékrendszerrel és berendezésekkel megvalósított, más építményhez legfeljebb tűzfalakkal csatlakozó építmény.

94. Önálló parkolóterület: nem közlekedési területbe tartozó, egy helyrajzi számon nyilvántartott telken kialakított járműtároló terület.

95. Önálló rendeltetési egység: meghatározott rendeltetés céljára önmagában alkalmas helyiség vagy helyiségcsoport, amelynek a szabadból vagy az épületen belüli közös közlekedőből nyíló önálló bejárata van.

96.515 Övezet: a beépítésre nem szánt területeken belül – a 6. § (3)–(5) bekezdésében foglaltak figyelembevételével – a területrészek sajátos építési használatnak megfelelő besorolás, amelyhez az építés feltételei és módja, a beépítés és a telekalakítás szabályai a helyi építési szabályzatban (kerületi építési szabályzatban) kerülnek meghatározásra.

97. Padlószint: födémszerkezetek vagy talajon fekvő aljzatszerkezetek járófelülete.

98. Párkánymagasság: az épület homlokzati síkja és a rendezett terepszint metszésvonala, valamint magastetős épület esetében az épület homlokzati síkja és a tetősík metszésvonala, lapostetős épület esetében a homlokzati falsík és a legfelső zárófödém felső síkjának metszésvonala közötti függőlegesen mért távolság.

99. Pinceszint: olyan építményszint, amelynek padlószintje több mint 20%-ában kerül 0,70 m-nél mélyebbre a csatlakozó rendezett terepszint alá.

100. Pinceszinti helyiség, helyiségcsoport: olyan helyiség, helyiségcsoport, amelynek padlószintje több mint 0,70 m-rel kerül a terepcsatlakozás alá.

101. Rendeltetés: az a használati cél, amelyre az építmény, az önálló rendeltetési egység vagy a helyiség létesül, illetve amire használják.

102. Rendeltetés-módosítás: az építmény, az önálló rendeltetési egység, vagy a helyiség használati céljának megváltoztatása.

102a.516 Saroktelek: olyan telek, amelynek van legalább két csatlakozó homlokvonala, amelyek egymással 45°–135° szöget zárnak be.

103. iSport rendeltetés: sportolás, versenyzés, mérkőzés, egészségmegőrző mozgás.

104. Szabad belmagasság: az az előírt legkisebb belmagasság, amelybe a határoló faltól vízszintesen mért 0,20 m-es sávon belül, a padlótól mért 1,90 m magasság felett beálló épületszerkezet vagy rögzített vezeték nem számít bele.

105. Szabad keresztmetszet: amelybe a világítótest kivételével épületszerkezet, szerelvény vagy más szerkezet nem állhat be.

106. Szabad lépcső: építményhez közvetlenül kapcsolódó, legalább egy oldalról nyitott lépcső.

107.517 Szabályozási vonal: a közterületet és az egyéb nem közterületet elválasztó meglévő, valamint a szabályozási terven meghatározott tervezett közterületi telekhatár.

108. Szintkülönbség: egymás feletti padlószintek közötti függőleges távolság.

109. Szintmagasság: az építmény főbejárata – bejárati előlépcsője – előtti járda szintje és az építményszint padlófelülete közötti függőleges távolság.

110. Szintterület: az összes építményszint bruttó alapterülete.

110a.518 Szintterületi-mutató: az összes bruttó szintterület és a telekterület hányadosa.

111. Szociális rendeltetés: a szociális alapszolgáltatás, szakosított ellátás, a gyermekjóléti alapellátás és gyermekvédelmi szakellátás.

112.519

113. Telek zöldfelülete: a teleknek a 25. § (1) bekezdése szerinti azon növényzettel borított területe (legkisebb zöldfelülete), ahol a termőtalaj és az eredeti altalaj, illetve a talajképző kőzet között nincs egyéb más réteg.

114.520 Telek beépített területe: a telken álló épület 1,00 m-nél magasabbra emelkedő részeinek, az 1,00 m-es vízszintes síkban mért vetületi területeinek összege. A vetületi területek számítása során figyelmen kívül kell hagyni

a) mezőgazdasági, gazdasági és különleges beépítésre szánt területen a legfeljebb 9,00 m-es, egyéb területen a legfeljebb 4,50 m-es gerincmagasságú növényház (üvegház) és fóliasátor,

b) az épülethez tartozó előlépcső, tornác, előtető, valamint a terepcsatlakozástól legalább 2,00 m-rel magasabban lévő erkély, függőfolyosó, ereszpárkány – az épület tömegétől kiálló részeinek – az épülettől számított 1,50 m-es sávba eső vízszintes vetületét.

114a.521 Telek homlokvonala: a teleknek a közúttal vagy magánúttal közös határvonala.

115. Telek legnagyobb beépítettsége: a telek beépített területének a telek teljes – nyúlványos telek esetében a teleknyúlvány területével csökkentett – területéhez viszonyított megengedett mértéke.

116. Település rehabilitáció: elavult, de értéket képviselő településrész, tömb olyan felújítása, amely során az úthálózat, az épületállomány és a növényzet erre érdemes elemeinek megtartásával, korszerűsítésével, az alkalmatlan épületek, épületrészek elbontásával, esetleg azok új épületekkel történő pótlásával történik az érintett terület értékeinek és minőségének a kornak megfelelő színvonalra emelése.

117. Település rekonstrukció: zömében elavult településrész olyan korszerűsítése, amelynél az épületek nagy része bontásra kerül, és szükség szerint az úthálózat és a tömbosztás is módosul a jelen igényszintnek megfelelő állapot elérése érdekében.

118. Település revitalizáció: a különösen értékes, elsősorban számos műemléki értékkel rendelkező, elavult, élettelen településrész „újraélesztése” a történeti érték megtartásával, minimális kiegészítő, nagyrészt helyreállító beavatkozással, szükség szerint rendeltetésmódosítással.

119.522

120. Terasz: a rendezett terepen vagy épületrész zárófödémén kialakított helyiséghez, önálló rendeltetési egységhez vagy azok közös közlekedőihez kapcsolódó, járható szilárd burkolatú külső tartózkodótér.

121. Terepcsatlakozás: az építmény, építményrész és a közvetlenül hozzá csatlakozó rendezett terep (járda) érintkezési vonala.

122. Tereplépcső: épülethez nem csatlakozó, a végleges rendezett terep részeként kialakított szabadtéri lépcső.

123. Terepszint alatti építmény: olyan, szerkezetileg önálló építmény, amely földdel fedve is – a bejárat felőli oldal kivételével – legfeljebb 1,00 m-rel emelkedik ki a környező (szomszédos) és a csatlakozó terepszintből, legfeljebb bejárati vagy tereplejtő felőli homlokzatfelülete van, és legfeljebb a tereplejtő felőli és az olyan oldalhomlokzati felületrésze kerül a terepszint fölé, amelyhez a terepbevágásban közvetlenül kerti szabadlépcső vagy lejtő csatlakozik.

124.523

125. Tetőfelépítmény: a tető fölé emelkedő, az épület rendeltetésszerű használatát biztosító épületrész, a kémények, a szellőzők és a tetőablakok kivételével (pl. felvonó gépház, lépcsőház tetőkijárata).

126. Tetőtér: az épület legfelső építményszintje feletti födémszerkezet felső síkja és a magastető szerkezetének alsó síkja közötti – minden irányból épületszerkezettel körülzárt – tér. A beépítés nélküli tetőtér (padlás) nem minősül építményszintnek.

127. Tetőtér-beépítés: tetőtérben helyiség (helyiségek), helyiségcsoport (helyiségcsoportok) vagy önálló rendeltetési egység építésével új építményszint (emeletszint) létrehozása.

128. Tisztítómezővel ellátott oldómedencés műtárgy: olyan oldómedencéből és tisztítómezőből álló vízilétesítmény, amely a települési szennyvizek nem közműves elvezetésére és elhelyezésére szolgál, és amely a szennyezőanyagok anaerob lebontását energiabevitel nélkül végzi.

129. Tornác: oszlopokkal, pillérekkel, boltívekkel alátámasztott fedett, az épület egyik homlokvonalához csatlakozó oldalirányból nyitott közlekedő tér.

130. Többszintes növényállomány: a zöldfelületet egyszerre gyep-, cserje- és lombkoronaszinttel fedő növényzet.

130a.524 Tömbtelek: az 1998. január 1-je előtti előírások alapján kialakított, több épülettel beépített építési telek.

131. Tömegtartózkodásra szolgáló építmény: olyan építmény, amelyben tömegtartózkodásra szolgáló helyiség van, vagy amelyen bármikor egyidejűleg 300 főnél több személy tartózkodása várható.

132. Tömegtartózkodásra szolgáló helyiség: egyidejűleg 300 főnél nagyobb befogadóképességű helyiség.

133. Tűzfal: a vonatkozó műszaki követelménynek megfelelő tűzállósági határértékű, A1 tűzvédelmi osztályú térelhatároló folytonos függőleges falszerkezet, amelyet úgy kell kialakítani, hogy az általa elválasztott tűzszakaszok vagy építmények egyikének állékonyság-vesztése, illetve az ebből adódó oldalirányú erőhatás esetén is megőrizze tűzterjedést gátló képességeit.

133a.525 Utcai légtérarány: a megengedett legnagyobb párkánymagasság és előkert nélküli beépítés esetén a kapcsolódó közterület átlagos szélességének, előkertes beépítés esetén a kapcsolódó előkerti építési határvonalak közötti távolság aránya.

133b.526 Úszótelek: a 130a. pont szerinti tömbtelken álló külön tulajdonú épületek részére kialakított, önálló közterületi kapcsolattal nem rendelkező telek.

134. Üdülő rendeltetés: időszakosan a pihenést szolgáló használati cél.

135. Vegyes rendeltetésű épület: több eltérő rendeltetésű önálló rendeltetési egységet magában foglaló épület.

136. Vezetékrendszer: egy vagy több villamos vagy információtechnikai vezetékből (kábelekből, sínekből, ideértve az optikai kábeleket is), épületgépészeti vagy technológiai csővezetékből, ezek rögzítésére szolgáló eszközökből, valamint ezek mechanikai védelméből álló együttes.

137. Villamos kezelőhelyiség: villamos berendezés (transzformátor-, főkapcsoló és akkumulátor) elhelyezésére szolgáló helyiség.

2. számú melléklet a 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelethez527

1. A beépítésre szánt területek építési használatának megengedett felső határértékei

A

B

C

D

1.

Az egyes területek általános használata

Az építési telekre meghatározandó

2.

Megengedett legnagyobb beépítettség (%)

Megengedett legnagyobb beépítési magasság (m)

Legkisebb zöldfelület (%)

3.

nagyvárosias lakóterület

80

12,5<

10

4.

kisvárosias lakóterület

60

<12,5

20

5.

kertvárosias lakóterület

35

<8

45

6.

falusias lakóterület

30

<8

40

7.

településközponti vegyes terület

80

10

8.

intézményi vegyes terület

a település legnagyobb mértékű lakóterületi beépítettségnél legfeljebb 25%-kal megnövelt érték

a be nem épített terület 50%-a

9.

kereskedelmi, szolgáltató gazdasági terület

60

20

10.

ipari gazdasági terület

30

40

11.

egyéb ipari terület

50

25

12.

általános gazdasági terület

70

25

13.

üdülőházas terület

30

6,0<

40

14.

hétvégi házas terület

20

<6,0

60

15.

különleges beépítésre szánt terület

40

40

2. A beépítésre nem szánt területek építési használatának megengedett felső határértékei

A

B

C

D

1.

Az egyes területek általános használata

A telekre meghatározandó

2.

Megengedett legnagyobb beépítettség (%)

Megengedett legnagyobb beépítési magasság (m)

Legkisebb zöldfelület (%)

3.

közúti közlekedési terület

10

4.

egyéb közlekedési terület

10

5.

közműelhelyezési terület

közműellátás épülete

6.

hírközlési terület

hírközlés épülete

7.

közpark zöldterület

3

7,5

70

8.

közkert zöldterület

3

7,5

60

9.

védelmi célú erdőterület

0

10.

rekreációs erdőterület

5

11.

egyéb erdőterület

0,5

12.

kertes mezőgazdasági terület

10, kivéve birtokközpont, tanya

7,5

13.

általános mezőgazdasági terület

6, kivéve birtokközpont, tanya

7,5 lakóépületnél

14.

tájgazdálkodási mezőgazdasági terület

3

4,5

15.

vízgazdálkodási terület

3

4,5

16.

természetközeli terület

0

17.

különleges beépítésre nem szánt terület

10

3. számú melléklet a 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelethez528

4. számú melléklet a 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelethez529



Az elhelyezendő személygépkocsik számának megállapítása

Egy személygépkocsi elhelyezését kell biztosítani:
1.
2. kereskedelmi, szolgáltató önálló rendeltetési egység árusítóterének 0–100 m2-ig minden megkezdett 10 m2, e fölött minden megkezdett 20 m2 nettó alapterülete után,
3. szállás jellegű – kivéve hajléktalanszálló és idősek otthona, diákszálló, diákotthon – önálló rendeltetési egység minden vendégszoba után,
4. vendéglátó önálló rendeltetési egység fogyasztóterének minden megkezdett 5 m2 nettó alapterülete után (beleértve a terasz, kerthelyiség területét is),
5. bölcsőde, mini bölcsőde, családi bölcsőde, munkahelyi bölcsőde, óvodai nevelési, alap- és középfokú nevelési, oktatási önálló rendeltetési egység minden foglalkoztatója és/vagy tanterme nettó alapterületének minden megkezdett 20 m2-e után,
6. felsőfokú nevelési, oktatási és kutatási önálló rendeltetési egység oktatási és kutatási helyiségeinek minden megkezdett 20 m2 nettó alapterülete után,
7. kulturális és közösségi szórakoztató önálló rendeltetési egység (színház, bábszínház, filmszínház, operaház, koncert-, hangversenyterem, művelődési központ, disco, vigadó, kaszinó, variete, cirkusz stb.) minden megkezdett 5 férőhelye után, valamint ahol a férőhely száma nem állapítható meg (múzeum, művészeti galéria, levéltár stb.) a huzamos tartózkodásra szolgáló helyiségek minden megkezdett 50 m2 nettó alapterülete után,
8. sportolás, strandolás célját szolgáló önálló rendeltetési egységek minden 5 férőhelye után, lelátóval rendelkező, fedetlen vagy részben fedett sportlétesítmény minden megkezdett 15 férőhelye után,
9. igazgatási, nem fekvőbeteg-ellátó egészségügyi önálló rendeltetési egységek huzamos tartózkodásra szolgáló helyiségeinek minden megkezdett 10 m2 nettó alapterülete után,
10. fekvőbeteg-ellátó egészségügyi önálló rendeltetési egység minden megkezdett 4 betegágya után,
11. ipari (üzemi) önálló rendeltetési egység gyártó, szerelő helyiségeinek minden megkezdett 200 m2-e után,
12. raktározási önálló rendeltetési egység raktárhelyiségeinek minden megkezdett 1500 m2-e után,
13. közforgalmú személyközlekedés célját szolgáló egységek
13.1. vasúti állomásegységhez:
13.1.1. normál nagy- és helyközi vasútállomás esetén (egy településen több állomás esetében arányosan elosztva)
13.1.1.1. 30000 fő lakosig vagy középállomásnál minden 1000 lakos,
13.1.1.2. 30000–100000 fő lakosig vagy agglomerációs, kiemelt üdülőterületi, gyógyhelyi középállomásnál minden 1500 lakos,
13.1.1.3. 100000 fő lakos fölött vagy vasúti csomóponti állomásnál minden 2500 lakos
után,
13.1.2. kisvasúti állomás esetén egyedi vizsgálat alapján;
13.2. távolsági és helyközi autóbusz állomás és megállóhely egységhez (egy településen több állomás esetében arányosan elosztva):
13.2.1. 30000 fő lakosig minden 1000 lakos,
13.2.2. 30000–100000 fő lakosig vagy agglomerációs, kiemelt üdülőterületi, gyógyhelyi állomásnál, megállóhelynél minden 1500 lakos,
13.2.3. 100 000 fő lakos fölött vagy csomóponti állomásnál, megállóhelynél minden 2500 lakos
után;
13.3. hajóállomás esetén:
13.3.1. 30 000 fő lakosig 5–10 db,
13.3.2. 30 000–100 000 fő lakosig 10–20 db,
13.3.3. 100 000 fő lakos fölött 20–30 db;
13.4. helyi tömegközlekedési eszköz végállomása esetén egyedi vizsgálat alapján (P+R);
13.5. repülőtér esetén egyedi vizsgálat alapján,
14. iroda, és egyéb önálló rendeltetési egységek huzamos tartózkodásra szolgáló helyiségeinek minden megkezdett 20 m2 nettó alapterülete után,
15. jelentős zöldfelületet igénylő közösségi kulturális önálló rendeltetési egység (állatkert, növénykert, temető stb.) és közhasználatú park területének minden megkezdett 500 m2-e után,
16. kollégium, diákotthon, diákszálló, idősek otthona esetében minden 10 férőhely után,
17. hajléktalanszálló, szállás jellegű önálló rendeltetési egység huzamos tartózkodás céljára szolgáló irodai helyiségeinek minden megkezdett 20 m2 nettó alapterülete után.

5. számú melléklet a 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelethez530



A tetőkertek és a vízfelület beszámítása a telekre előírt zöldfelületbe

1. Az egybefüggő, legalább 10 m2-t elérő területű tetőkertek beszámítása a zöldfelületbe

Az épített szerkezet feletti termőföld rétegvastagsága

A telepíthető növényállomány szerkezete, zöldtető jellege

A tetőkert összterületéből zöldfelületként számítható rész

8–20 cm termőréteg vagy könnyített szerkezetű talaj (szubsztrát)

egyszintes növényállományú, extenzív zöldtető

15%

21–40 cm termőréteg

egyszintes növényállományú félintenzív zöldtető

25%

41–80 cm termőréteg

kétszintes növényállományú intenzív zöldtető

40%

81 cm termőréteg felett

háromszintes növényállományú intenzív zöldtető (pl. mélygarázs felett, járószinten)

75%


2. A vízfelület beszámítása a zöldfelületbe

A vízfelület jellege

A vízfelület összterületéből zöldfelületként számítható rész

Természetes vízfelület állandó vízborítottsággal (patak, tó), illetve mesterséges vízfelület állandó vízborítottsággal és szigetelés nélküli mederrel, állandó vízi élővilággal

100%

Mesterséges vízfelület szigetelt mederrel, állandó vízborítottsággal, állandó vízi élővilággal

75%

6. számú melléklet a 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelethez531

A gépjárműtároló kialakításának méretei
Gépjárműtárolók legkisebb méretezési előírásai (a megengedett legkisebb méretek és legnagyobb lejtések) legfeljebb 4,8 × 1,8 m vízszintes befoglaló méretű gépjármű figyelembevételével (nagyobb gépjármű esetén növelni kell a méreteket)

1. ábra: az álláshelyekhez vezető közlekedési út egyenes és íves szakaszai (rendszeres gyalogosforgalom nélkül)


Határolófal esetén legalább 0,25–0,4 m széles kiemelt szegély szükséges. Egyenes szakaszon, négy álláshelyig a kiemelt szegély elhagyható.


––––––––––––––

* Rövid, legfeljebb 15 m hosszú útszakaszon.



2. ábra: az álláshelyekhez vezető lejtő (közlekedési rámpa)


A félesésű szakaszok helyett 20 m sugarú lekerekítés is lehet. Négy álláshelyig megengedett a 20% lejtés. A lejtés ívben, a közlekedési sáv közepén legfeljebb 15%, a keresztirányú lejtés 3–5% lehet. Időjárásnak kitett helyen a lejtés legfeljebb 10% vagy gondoskodni kell a jegesedés elleni védelemről.



3. ábra: álláshelyek és közlekedő folyosóik


Mozgáskorlátozottak legkisebb álláshely-szélessége: 3,6 m. Kisméretű gépjárművek számára a közforgalom számára nem megnyitott gépjárműtárolókban az álláshelyek legfeljebb 30%-ának mértékéig a helyigény 4,1 × 2,2 méterre csökkenthető. A járművek be- és kiállását épületszerkezet, egyéb tárgy nem nehezítheti, ezért szükség esetén a méreteket növelni kell. Zsákutcás elrendezés esetén a visszafordulás lehetőségét biztosítani kell.

7. számú melléklet a 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelethez532


Az építmények rendeltetésszerű használatához szükséges, elhelyezendő kerékpárok számának megállapítása

1.

Lakás, üdülőegység

Minden lakás és üdülőegység után 1 db

2a.

Kereskedelemi egység 0–1000 m2-ig

Az árusító tér minden megkezdett 150 m2 alapterülete után 2 db

2b.

Kereskedelemi egység 1000 m2 felett

Az árusító tér minden megkezdett 500 m2 alapterülete után 2 db

3.

Szálláshely szolgáltató egység

Minden megkezdett 15 vendégszoba egysége után
2 db

4.

Vendéglátó egység

A fogyasztó tér minden megkezdett 75 m2 alapterülete után 2 db

5.

Alsó- és középfokú nevelési-oktatási egység

A foglalkoztató és/vagy tanterem 50 m2 alapterülete után 2 db

6.

Felsőfokú oktatási egység

Oktatási és kutatási helyiségek 50 m2 alapterülete után 2 db

7.

Egyéb közösségi szórakoztató, kulturális egység (színház, bábszínház, filmszínház stb.)

Minden megkezdett 50 férőhelye után 5 db

8.

Egyéb művelődési egységek (múzeum, művészeti galéria, levéltár stb.)

A kiállítótér vagy kutatótér minden megkezdett
500 m2 alapterülete után 5 db, de maximum 50 db

9.

Sportolás, strand célját szolgáló egység

Minden megkezdett 20 férőhelye után 2 db

10.

Igazgatási, ellátó, szolgáltató, nem fekvőbeteg-ellátó egység

Az iroda- vagy ellátó terület minden megkezdett
100 m2 alapterülete után 1 db

11.

Fekvőbeteg-ellátó gyógykezelő egység

Minden megkezdett 50 ágy után 1 db

12.

Ipari egység

Minden megkezdett 10 munkahely után 1 db

13.

Raktározási, logisztikai egység

A raktárterület minden megkezdett
10 000 m2 alapterülete után 1 db

14.a

Közösségi helyközi közlekedési végállomás

A tervezett vagy mért napi utasszám 5%-ával azonos darabszám

14.b

Közösségi helyközi közlekedési megállóhely

Megállóhelyenként minimum 5 db






Függelék az Országos Településrendezési és Építési Követelményekhez533



Ábrák534
M708993A_0

 

    közbenső telek     sarok telek

 

Szabadonálló beépítés

Oldalhatáron álló beépítés

Ikres beépítés

Zártsorú beépítés

Telek épület elhelyezésére szolgáló területrésze

Építési határvonalak (elő-, oldal-, hátsókerti)

EK = előkert

OK = oldalkert

HK = hátsókert

Ábrák


1. ábra
Példa a telek beépítésének meghatározására oldalhatáron álló beépítés esetén:



UTCA


M708996A_0

Telekhatár:

 

 

Építési határvonal:

 

 

Építési hely:

Építési vonal:

 

 

Előkert

EK

Oldalkert

OK

Hátsókert:

HK

1

Az 1. § a 90/2012. (IV. 26.) Korm. rendelet 1. §-ával megállapított szöveg.

2

A 2. §-t megelőző alcím a 90/2012. (IV. 26.) Korm. rendelet 2. §-ával megállapított szöveg.

3

A 2. § a 90/2012. (IV. 26.) Korm. rendelet 2. §-ával megállapított szöveg.

4

A 2. § d) pontja a 420/2021. (VII. 15.) Korm. rendelet 38. § 1. pontja szerint módosított szöveg.

5

A 3. §-t és az azt meglőző alcímet a 90/2012. (IV. 26.) Korm. rendelet 31. § 1. pontja hatályon kívül helyezte.

6

A 4. §-t a 90/2012. (IV. 26.) Korm. rendelet 31. § 1. pontja hatályon kívül helyezte.

7

Az 5. §-t a 90/2012. (IV. 26.) Korm. rendelet 31. § 1. pontja hatályon kívül helyezte.

8

A 6. § megelőző alcím cím a 420/2021. (VII. 15.) Korm. rendelet 38. § 2. pontja szerint módosított szöveg.

9

A 6. § (1) bekezdés a) pontja a 156/2016. (VI. 13.) Korm. rendelet 1. § (2) bekezdés a) pontja szerint módosított szöveg.

10

A 6. § (1) bekezdés b) pontja a 156/2016. (VI. 13.) Korm. rendelet 1. § (2) bekezdés b) pontja szerint módosított szöveg.

11

A 6. § (2) bekezdése a 420/2021. (VII. 15.) Korm. rendelet 5. §-ával megállapított szöveg.

12

A 6. § (3) bekezdése a 420/2021. (VII. 15.) Korm. rendelet 5. §-ával megállapított szöveg.

13

A 6. § (4) bekezdése a 420/2021. (VII. 15.) Korm. rendelet 5. §-ával megállapított szöveg.

14

A 6. § (5) bekezdését a 90/2012. (IV. 26.) Korm. rendelet 3. § (2) bekezdése iktatta be, szövege a 420/2021. (VII. 15.) Korm. rendelet 5. §-ával megállapított szöveg.

15

A 6. § (6) bekezdését a 90/2012. (IV. 26.) Korm. rendelet 3. § (2) bekezdése iktatta be, szövege a 420/2021. (VII. 15.) Korm. rendelet 5. §-ával megállapított szöveg.

16

A 6. § (7) bekezdését a 420/2021. (VII. 15.) Korm. rendelet 5. §-a iktatta be.

17

A 6. § (8) bekezdését a 420/2021. (VII. 15.) Korm. rendelet 5. §-a iktatta be.

18

A 6. § (9) bekezdését a 420/2021. (VII. 15.) Korm. rendelet 5. §-a iktatta be.

19

A 7. § megelőző alcím cím a 420/2021. (VII. 15.) Korm. rendelet 38. § 3. pontja szerint módosított szöveg.

20

A 7. § (1) bekezdése a 420/2021. (VII. 15.) Korm. rendelet 6. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

21

A 7. § (2) bekezdése a 90/2012. (IV. 26.) Korm. rendelet 4. § (1) bekezdésével megállapított, a 420/2021. (VII. 15.) Korm. rendelet 38. § 4. pontja szerint módosított szöveg.

22

A 7. § (3) bekezdése a 420/2021. (VII. 15.) Korm. rendelet 6. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

23

A 7. § (3a) bekezdését a 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 48. §-a iktatta be, szövege a 420/2021. (VII. 15.) Korm. rendelet 6. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

24

A 7. § (3b) bekezdését a 420/2021. (VII. 15.) Korm. rendelet 6. § (2) bekezdése iktatta be.

25

A 7. § (4) bekezdését a 420/2021. (VII. 15.) Korm. rendelet 39. § 1. pontja hatályon kívül helyezte.

26

A 7. § (5) bekezdése a 90/2012. (IV. 26.) Korm. rendelet 4. § (4) bekezdésével megállapított szöveg.

27

A 7. § (5a) bekezdését a 420/2021. (VII. 15.) Korm. rendelet 6. § (3) bekezdése iktatta be.

28

A 7. § (6) bekezdését a 394/2012. (XII. 20.) Korm. rendelet 2. § (1) bekezdése iktatta be, szövege a 420/2021. (VII. 15.) Korm. rendelet 38. § 5. pontja szerint módosított szöveg.

29

A 7. § (7) bekezdését a 420/2021. (VII. 15.) Korm. rendelet 6. § (4) bekezdése iktatta be.

30

A 8. § a 90/2012. (IV. 26.) Korm. rendelet 5. §-ával megállapított szöveg.

31

A 8. § (1) bekezdése a 420/2021. (VII. 15.) Korm. rendelet 7. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

32

A 8. § (3) bekezdését a 420/2021. (VII. 15.) Korm. rendelet 7. § (2) bekezdése iktatta be.

33

A 9. §-t megelőző alcím cím a 420/2021. (VII. 15.) Korm. rendelet 8. §-ával megállapított szöveg.

34

A 9. § a 420/2021. (VII. 15.) Korm. rendelet 8. §-ával megállapított szöveg.

35

A 9/A. §-t a 121/2019. (V. 27.) Korm. rendelet 1. §-a iktatta be.

37

A 10. §-t megelőző alcím cím a 420/2021. (VII. 15.) Korm. rendelet 38. § 7. pontja szerint módosított szöveg.

38

A 10. § a 90/2012. (IV. 26.) Korm. rendelet 6. §-ával megállapított szöveg. A 10. §-t megelőző alcímet a 266/2013. (VII. 11.) Korm. rendelet 55. § a) pontja hatályon kívül helyezte.

39

A 10. § (1) bekezdése a 420/2021. (VII. 15.) Korm. rendelet 9. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

40

A 10. § (2) bekezdése a 420/2021. (VII. 15.) Korm. rendelet 9. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

41

A 10. § (3) bekezdése a 420/2021. (VII. 15.) Korm. rendelet 38. § 8. pontja szerint módosított szöveg.

42

A 10. § (3a) bekezdését a 420/2021. (VII. 15.) Korm. rendelet 9. § (2) bekezdése iktatta be.

43

A 10. § (3b) bekezdését a 420/2021. (VII. 15.) Korm. rendelet 9. § (2) bekezdése iktatta be.

44

A 10. § (4) bekezdését a 277/2016. (IX. 15.) Korm. rendelet 1. §-a iktatta be, szövege a 420/2021. (VII. 15.) Korm. rendelet 38. § 9. pontja szerint módosított szöveg.

45

A 10. § (5) bekezdését a 121/2019. (V. 27.) Korm. rendelet 2. §-a iktatta be.

46

A 10. § (6) bekezdését a 420/2021. (VII. 15.) Korm. rendelet 9. § (2) bekezdése iktatta be.

47

A 10. § (7) bekezdését a 420/2021. (VII. 15.) Korm. rendelet 9. § (2) bekezdése iktatta be.

48

A 10/A. §-t a 269/2019. (XI. 19.) Korm. rendelet 1. §-a iktatta be.

49

A 10/A. § (2) bekezdése a 420/2021. (VII. 15.) Korm. rendelet 10. §-ával megállapított szöveg.

50

A 11. §-t megelőző alcím cím a 420/2021. (VII. 15.) Korm. rendelet 38. § 10. pontja szerint módosított szöveg.

52

A 11. § (2) bekezdése a 90/2012. (IV. 26.) Korm. rendelet 7. §-ával megállapított szöveg.

53

A 11. § (2) bekezdés d) pontja a 420/2021. (VII. 15.) Korm. rendelet 38. § 12. pontja szerint módosított szöveg.

54

A 11. § (3) bekezdését a 90/2012. (IV. 26.) Korm. rendelet 31. § 3. pontja hatályon kívül helyezte.

55

A 11. § (4) bekezdését a 90/2012. (IV. 26.) Korm. rendelet 31. § 3. pontja hatályon kívül helyezte.

56

A 12. § (1) bekezdése a 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 55. § a) és b) pontja, a 420/2021. (VII. 15.) Korm. rendelet 38. § 13. pontja szerint módosított szöveg. [A 12. § (1) bekezdésében a 420/2021. (VII. 15.) Korm. rendelet 39. § 2. pontjával elrendelt módosítás, amely szerint hatályát veszti a „12,5 m-es beépítési magasságot meghaladó” szövegrész, nem vezethető át.]

57

A 12. § (2) bekezdése a 90/2012. (IV. 26.) Korm. rendelet 8. §-ával megállapított szöveg.

58

A 12. § (3) bekezdését a 90/2012. (IV. 26.) Korm. rendelet 31. § 4. pontja hatályon kívül helyezte.

59

A 12. § (4) bekezdését a 90/2012. (IV. 26.) Korm. rendelet 31. § 4. pontja hatályon kívül helyezte.

61

A 13. § (2) bekezdése a 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 49. §-ával megállapított szöveg. Alkalmazására lásd e módosító rendelet 45–46. §-át.

62

A 13. § (3) bekezdését a 90/2012. (IV. 26.) Korm. rendelet 31. § 5. pontja hatályon kívül helyezte.

63

A 13. § (4) bekezdését a 90/2012. (IV. 26.) Korm. rendelet 31. § 5. pontja hatályon kívül helyezte.

65

A 14. § (2) bekezdése a 90/2012. (IV. 26.) Korm. rendelet 10. §-ával megállapított szöveg.

66

A 14. § (2) bekezdés a) pontja a 420/2021. (VII. 15.) Korm. rendelet 38. § 14. pontja szerint módosított szöveg.

67

A 14. § (3) bekezdését a 182/2008. (VII. 14.) Korm. rendelet 4. §-a iktatta be, hatályon kívül helyezte a 90/2012. (IV. 26.) Korm. rendelet 31. § 7. pontja.

68

A 15. §-t és az azt megelőző alcímet a 90/2012. (IV. 26.) Korm. rendelet 31. § 8. pontja hatályon kívül helyezte.

69

A 16. §-t megelőző alcím a 90/2012. (IV. 26.) Korm. rendelet 11. §-ával megállapított, a 420/2021. (VII. 15.) Korm. rendelet 38. § 15. pontja szerint módosított szöveg.

70

A 16. § a 90/2012. (IV. 26.) Korm. rendelet 11. §-ával megállapított szöveg.

71

A 16. § (1) bekezdése a 420/2021. (VII. 15.) Korm. rendelet 11. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

72

A 16. § (2) bekezdés b) pontja a 420/2021. (VII. 15.) Korm. rendelet 38. § 16. pontja szerint módosított szöveg.

73

A 16. § (3) bekezdését a 420/2021. (VII. 15.) Korm. rendelet 11. § (2) bekezdése iktatta be.

74

A 17. §-t megelőző alcím a 90/2012. (IV. 26.) Korm. rendelet 12. §-ával megállapított, a 420/2021. (VII. 15.) Korm. rendelet 38. § 17. pontja szerint módosított szöveg.

75

A 17. § a 90/2012. (IV. 26.) Korm. rendelet 12. §-ával megállapított szöveg.

76

A 17. § (1) bekezdése a 420/2021. (VII. 15.) Korm. rendelet 38. § 18. pontja szerint módosított szöveg.

77

A 17. § (2) bekezdés nyitó szövegrésze a 420/2021. (VII. 15.) Korm. rendelet 38. § 18. pontja szerint módosított szöveg.

78

A 17. § (2) bekezdés b) pontja a 420/2021. (VII. 15.) Korm. rendelet 38. § 16. pontja szerint módosított szöveg.

79

A 17. § (3) bekezdése a 420/2021. (VII. 15.) Korm. rendelet 12. §-ával megállapított szöveg.

80

A 18. §-t és az azt megelőző alcímet a 90/2012. (IV. 26.) Korm. rendelet 31. § 9. pontja hatályon kívül helyezte.

81

A 19. §-t megelőző alcím cím a 420/2021. (VII. 15.) Korm. rendelet 13. §-ával megállapított szöveg.

82

A 19. § a 420/2021. (VII. 15.) Korm. rendelet 13. §-ával megállapított szöveg.

83

Az „Ipari gazdasági terület” alcímet (19/A. §) a 420/2021. (VII. 15.) Korm. rendelet 14. §-a iktatta be.

84

Az „Egyéb ipari gazdasági terület” alcím (20. §) a 420/2021. (VII. 15.) Korm. rendelet 15. §-ával megállapított szöveg.

85

A 20/A. §-t megelőző alcímet a 157/2017. (VI. 16.) Korm. rendelet 11. § (2) bekezdése iktatta be.

87

A 21. §-t és az azt megelőző alcímet a 90/2012. (IV. 26.) Korm. rendelet 31. § 11. pontja hatályon kívül helyezte.

88

A 22. §-t megelőző alcím címe a 420/2021. (VII. 15.) Korm. rendelet 38. § 19. pontja szerint módosított szöveg.

89

A 22. § a 90/2012. (IV. 26.) Korm. rendelet 15. §-ával megállapított szöveg.

90

A 22. § (1) bekezdése a 420/2021. (VII. 15.) Korm. rendelet 38. § 20. pontja szerint módosított szöveg.

91

A 22. § (2) bekezdése a 420/2021. (VII. 15.) Korm. rendelet 17. §-ával megállapított szöveg.

92

A 22. § (3) bekezdését a 420/2021. (VII. 15.) Korm. rendelet 17. §-a iktatta be.

93

A 23. §-t megelőző alcím címe a 420/2021. (VII. 15.) Korm. rendelet 38. § 19. pontja szerint módosított szöveg.

94

A 23. § (1) bekezdése a 420/2021. (VII. 15.) Korm. rendelet 18. §-ával megállapított szöveg.

98

A 23. § (5) bekezdését a 90/2012. (IV. 26.) Korm. rendelet 31. § 15. pontja hatályon kívül helyezte.

99

A 24. §-t megelőző alcím cím a 420/2021. (VII. 15.) Korm. rendelet 38. § 24. pontja szerint módosított szöveg.

100

A 24. § a 90/2012. (IV. 26.) Korm. rendelet 16. §-ával megállapított szöveg.

101

A 24. § (1) bekezdése a 420/2021. (VII. 15.) Korm. rendelet 19. §-ával megállapított szöveg.

102

A 24. § (2) bekezdés nyitó szövegrésze a 420/2021. (VII. 15.) Korm. rendelet 38. § 25. pontja szerint módosított szöveg.

103

A 24. § (2) bekezdés f) pontja a a 420/2021. (VII. 15.) Korm. rendelet 38. § 26. pontja szerint módosított szöveg.

104

A 24. § (3) bekezdését a 260/2015. (IX. 14.) Korm. rendelet 1. §-a iktatta be, szövege a 420/2021. (VII. 15.) Korm. rendelet 38. § 27. pontja szerint módosított szöveg.

105

A 24. § (4) bekezdését a 260/2015. (IX. 14.) Korm. rendelet 1. §-a iktatta be.

106

A 25. § a 90/2012. (IV. 26.) Korm. rendelet 17. §-ával megállapított szöveg.

107

A 25. § (1) bekezdése a 420/2021. (VII. 15.) Korm. rendelet 38. § 28. pontja szerint módosított szöveg.

108

A 25. § (2) bekezdését a 121/2019. (V. 27.) Korm. rendelet 4. §-a hatályon kívül helyezte.

109

A 25/A. §-t a 277/2016. (IX. 15.) Korm. rendelet 2. §-a iktatta be. A 25/A. §-t megelőző „BEÉPÍTÉSRE NEM SZÁNT TERÜLETEK” címet a 420/2021. (VII. 15.) Korm. rendelet 39. § 5. pontja hatályon kívül helyezte.

110

A 25/A. § (1) bekezdése a 420/2021. (VII. 15.) Korm. rendelet 38. § 29. pontja szerint módosított szöveg.

111

A 26. §-t megelőző alcím címet a 420/2021. (VII. 15.) Korm. rendelet 20. §-a iktatta be.

112

A 26. § a 420/2021. (VII. 15.) Korm. rendelet 20. §-ával megállapított szöveg.

113

Az „Az egyéb közlekedési terület” alcímet (26/A. §) a 420/2021. (VII. 15.) Korm. rendelet 21. §-a iktatta be.

114

Az „A közműelhelyezési terület” alcímet (26/B. §) a 420/2021. (VII. 15.) Korm. rendelet 21. §-a iktatta be.

115

Az „A hírközlési terület” alcímet (26/C. §) a 420/2021. (VII. 15.) Korm. rendelet 21. §-a iktatta be.

116

A 27. §-t megelőző alcím cím a 420/2021. (VII. 15.) Korm. rendelet 38. § 30. pontja szerint módosított szöveg.

117

A 27. § a 90/2012. (IV. 26.) Korm. rendelet 19. §-ával megállapított szöveg.

118

A 27. § (1) bekezdése a 420/2021. (VII. 15.) Korm. rendelet 22. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

119

A 27. § (2) bekezdése a 420/2021. (VII. 15.) Korm. rendelet 38. § 32. pontja szerint módosított szöveg.

120

A 27. § (3) bekezdése a 420/2021. (VII. 15.) Korm. rendelet 22. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

121

A 27. § (4) bekezdése a 420/2021. (VII. 15.) Korm. rendelet 22. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

122

A 27. § (5) bekezdését a 420/2021. (VII. 15.) Korm. rendelet 39. § 6. pontja hatályon kívül helyezte.

123

A 28. §-t megelőző alcím cím a 420/2021. (VII. 15.) Korm. rendelet 38. § 33. pontja szerint módosított szöveg.

124

A 28. § a 420/2021. (VII. 15.) Korm. rendelet 23. §-ával megállapított szöveg.

125

A 29. § a 36/2002. (III. 7.) Korm. rendelet 8. §-ával megállapított szöveg, e módosító rendelet 20. § (1) bekezdése alapján rendelkezéseit a 2002. 03. 15. napját követően indított ügyekben kell alkalmazni.

126

A 29. § (1) bekezdése a 420/2021. (VII. 15.) Korm. rendelet 24. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

127

A 29. § (2) bekezdése a 420/2021. (VII. 15.) Korm. rendelet 24. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

128

A 29. § (2a) bekezdését a 420/2021. (VII. 15.) Korm. rendelet 24. § (1) bekezdése iktatta be.

129

A 29. § (2b) bekezdését a 420/2021. (VII. 15.) Korm. rendelet 24. § (1) bekezdése iktatta be.

130

A 29. § (2c) bekezdését a 420/2021. (VII. 15.) Korm. rendelet 24. § (1) bekezdése iktatta be.

131

A 29. § (2d) bekezdését a 420/2021. (VII. 15.) Korm. rendelet 24. § (1) bekezdése iktatta be.

132

A 29. § (3) bekezdés nyitó szövegrésze a 156/2016. (VI. 13.) Korm. rendelet 1. § (2) bekezdés c) pontjával megállapított, a 90/2023. (III. 22.) Korm. rendelet 3. § a) pontja szerint módosított szöveg.

133

A 29. § (3) bekezdés 1. pontja a 90/2012. (IV. 26.) Korm. rendelet 32. § 14. pontja szerint módosított szöveg.

134

A 29. § (3) bekezdés 2. pontja a 156/2016. (VI. 13.) Korm. rendelet 1. § (2) bekezdése d) pontja szerint módosított szöveg.

135

A 29. § (3) bekezdés 3. pontja a 156/2016. (VI. 13.) Korm. rendelet 1. § (2) bekezdése e) pontja szerint módosított szöveg.

137

A 29. § (5) bekezdése a 90/2012. (IV. 26.) Korm. rendelet 21. §-ával megállapított, a 156/2016. (VI. 13.) Korm. rendelet 1. § (2) bekezdés g) pontja szerint módosított szöveg.

138

A 29. § (6) bekezdése a 90/2012. (IV. 26.) Korm. rendelet 21. §-ával megállapított szöveg.

140

A 29. § (9) bekezdését a 121/2019. (V. 27.) Korm. rendelet 3. §-a iktatta be.

141

A 29. § (10) bekezdését a 420/2021. (VII. 15.) Korm. rendelet 24. § (2) bekezdése iktatta be, szövege a 90/2023. (III. 22.) Korm. rendelet 1. §-ával megállapított szöveg.

142

A 29. § (11) bekezdését a 420/2021. (VII. 15.) Korm. rendelet 24. § (2) bekezdése iktatta be, szövege a 90/2023. (III. 22.) Korm. rendelet 1. §-ával megállapított szöveg.

143

A 29. § (12) bekezdését a 90/2023. (III. 22.) Korm. rendelet 1. §-a iktatta be.

144

A 29. § (13) bekezdését a 90/2023. (III. 22.) Korm. rendelet 1. §-a iktatta be.

145

A 29. § (14) bekezdését a 90/2023. (III. 22.) Korm. rendelet 1. §-a iktatta be.

146

A 30. § a 420/2021. (VII. 15.) Korm. rendelet 25. §-ával megállapított szöveg.

147

A 30/A. §-t megelőző alcímet a 182/2008. (VII. 14.) Korm. rendelet 7. §-a iktatta be.

148

A 30/A. §-t a 182/2008. (VII. 14.) Korm. rendelet 7. §-a iktatta be. E módosító rendelet 52. § (1) bekezdése alapján a rendelkezést a 2008. szeptember 12. napját követően indított ügyekben kell alkalmazni.

149

A 30/A. § (1) bekezdése a 420/2021. (VII. 15.) Korm. rendelet 26. §-ával megállapított szöveg.

150

A 30/A. § (2) bekezdése a 420/2021. (VII. 15.) Korm. rendelet 38. § 35. pontja szerint módosított szöveg.

151

A 30/B. §-t megelőző alcímet a 182/2008. (VII. 14.) Korm. rendelet 7. §-a iktatta be.

152

A 30/B. §-t a 182/2008. (VII. 14.) Korm. rendelet 7. §-a iktatta be, szövege a 90/2012. (IV. 26.) Korm. rendelet 22. §-ával megállapított szöveg.

153

A 30/B. § (1) bekezdése a 420/2021. (VII. 15.) Korm. rendelet 27. §-ával megállapított szöveg.

154

A 30/B. § (2) bekezdése a 420/2021. (VII. 15.) Korm. rendelet 38. § 36. pontja szerint módosított szöveg.

155

A 30/B. § (4) bekezdése a 156/2016. (VI. 13.) Korm. rendelet 1. § (2) bekezdés h) pontja szerint módosított szöveg.

156

A 31. § (1) bekezdése a 90/2012. (IV. 26.) Korm. rendelet 32. § 18. pontja szerint módosított szöveg.

157

A 31. § (2) bekezdését a 90/2012. (IV. 26.) Korm. rendelet 31. § 20. pontja hatályon kívül helyezte.

159

A 31. § (4) bekezdését a 90/2012. (IV. 26.) Korm. rendelet 31. § 20. pontja hatályon kívül helyezte.

160

A 32. § a 250/2015. (IV. 8.) Korm. rendelet 1. §-ával megállapított szöveg.

161

A 32. § (1) bekezdés nyitó szövegrésze a 420/2021. (VII. 15.) Korm. rendelet 39. § 8. pontja szerint módosított szöveg.

162

A 32. § (1) bekezdés 5. pontja a 277/2016. (IX. 15.) Korm. rendelet 3. §-ával megállapított szöveg.

163

A 32. § (3) bekezdését a 477/2017. (XII. 28.) Korm. rendelet 1. §-a iktatta be, nyitó szövegrésze a 217/2018. (XI. 27.) Korm. rendelet 2. § a) pontja szerint módosított szöveg.

164

A 32. § (3) bekezdés a) pontja a 420/2021. (VII. 15.) Korm. rendelet 38. § 38. pontja szerint módosított szöveg.

165

A 32. § (3) bekezdés b) pontja a 420/2021. (VII. 15.) Korm. rendelet 38. § 39. pontja szerint módosított szöveg.

166

A 33. § a 90/2012. (IV. 26.) Korm. rendelet 24. §-ával megállapított szöveg.

167

A 34. §-t megelőző alcím cím a 420/2021. (VII. 15.) Korm. rendelet 38. § 40. pontja szerint módosított szöveg.

168

A 34. § (1) bekezdése a 420/2021. (VII. 15.) Korm. rendelet 28. § (1) bekezdésével megállapított, e módosító rendelet 38. § 41. pontja szerint módosított szöveg.

169

A 34. § (2) bekezdésének második mondatát a 182/2008. (VII. 14.) Korm. rendelet 52. § (6) bekezdése hatályon kívül helyezte.

170

A 34. § (3) bekezdését a 182/2008. (VII. 14.) Korm. rendelet 10. §-a iktatta be, szövege a 420/2021. (VII. 15.) Korm. rendelet 28. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

171

A 34. § (4) bekezdését a 420/2021. (VII. 15.) Korm. rendelet 28. § (2) bekezdése iktatta be.

172

A 34. § (5) bekezdését a 420/2021. (VII. 15.) Korm. rendelet 28. § (2) bekezdése iktatta be.

173

A 34. § (6) bekezdését a 420/2021. (VII. 15.) Korm. rendelet 28. § (2) bekezdése iktatta be.

174

A 34. § (7) bekezdését a 420/2021. (VII. 15.) Korm. rendelet 28. § (2) bekezdése iktatta be.

175

A 35. § (1) bekezdése a 394/2012. (XII. 20.) Korm. rendelet 2. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

176

A 35. § (2) bekezdése a 420/2021. (VII. 15.) Korm. rendelet 29. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

177

A 35. § (3) bekezdése a 420/2021. (VII. 15.) Korm. rendelet 29. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

178

A 35. § (4) bekezdése a 182/2008. (VII. 14.) Korm. rendelet 11. § (3) bekezdésével megállapított, a 90/2012. (IV. 26.) Korm. rendelet 32. § 24. pontja szerint módosított szöveg.

180

A 35. § (7) bekezdése a Magyar Közlöny 1998. évi 25. számában közzétett helyesbítésnek megfelelően módosított szöveg. A 35. § (7) bekezdése a 394/2012. (XII. 20.) Korm. rendelet 3. § a) pontja szerint módosított szöveg.

181

A 35. § (8) bekezdését a 36/2002. (III. 7.) Korm. rendelet 9. § (2) bekezdése iktatta be, szövege a 420/2021. (VII. 15.) Korm. rendelet 29. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

182

A 35. § (9) bekezdését a 182/2008. (VII. 14.) Korm. rendelet 11. § (5) bekezdése iktatta be, szövege a 90/2012. (IV. 26.) Korm. rendelet 25. §-ával megállapított szöveg.

184

A 36. §-t megelőző alcím a 196/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet 62. § (8) bekezdésének b) pontja szerint módosított szöveg.

185

A 36. § (1) bekezdése a 182/2008. (VII. 14.) Korm. rendelet 12. § (1) bekezdésével megállapított szöveg. E módosító rendelet 52. § (1) bekezdése alapján a rendelkezést a 2008. szeptember 12. napját követően indított ügyekben kell alkalmazni.

186

A 36. § (1) bekezdés b) pontja a 90/2012. (IV. 26.) Korm. rendelet 32. § 27. pontja szerint módosított szöveg.

187

A 36. § (2) bekezdése a 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 51. §-ával megállapított szöveg. Alkalmazására lásd e módosító rendelet 45–46. §-át.

188

A 36. § (3) bekezdése a 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 51. §-ával megállapított szöveg. Alkalmazására lásd e módosító rendelet 45–46. §-át.

189

A 36. § (3) bekezdés b) pontja a 420/2021. (VII. 15.) Korm. rendelet 39. § 9. pontja szerint módosított szöveg.

190

A 36. § (4) bekezdését újonnan a 182/2008. (VII. 14.) Korm. rendelet 12. § (1) bekezdése iktatta be, hatályon kívül helyezte a 196/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet 61. § (6) bekezdésének b) pontja. Ez utóbbi módosító rendelet 60. § (6) bekezdése alapján a rendelkezést a 2009. október 1. napját követően indult vagy megismételt közigazgatási eljárásokban kell alkalmazni.

191

A 36. § (5) bekezdése a 394/2012. (XII. 20.) Korm. rendelet 2. § (3) bekezdésével megállapított szöveg.

192

A 36. § (6) bekezdését a 90/2012. (IV. 26.) Korm. rendelet 31. § 23. pontja hatályon kívül helyezte.

193

A 36. § új (7) bekezdését a 182/2008. (VII. 14.) Korm. rendelet 12. § (3) bekezdése iktatta be, egyidejűleg az eredeti (7) bekezdés számozását (8) bekezdésre változtatva. Az új (7) bekezdést hatályon kívül helyezte a 90/2012. (IV. 26.) Korm. rendelet 31. § 23. pontja.

194

A 36. § eredeti (7) bekezdésének számozását a 182/2008. (VII. 14.) Korm. rendelet 12. § (3) bekezdése (8) bekezdésre változtatta. A (8) bekezdést hatályon kívül helyezte a 90/2012. (IV. 26.) Korm. rendelet 31. § 23. pontja.

195

A 37. § (1) bekezdése a 90/2012. (IV. 26.) Korm. rendelet 32. § 28. pontja szerint módosított szöveg.

196

A 37. § (2) bekezdése a 182/2008. (VII. 14.) Korm. rendelet 52. § (7) bekezdésének g) pontja szerint módosított szöveg. E módosító rendelet 52. § (1) bekezdése alapján a rendelkezést a 2008. szeptember 12. napját követően indított ügyekben kell alkalmazni.

198

A 38. § (1) bekezdése a 420/2021. (VII. 15.) Korm. rendelet 30. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

199

A 38. § (2) bekezdése a 277/2016. (IX. 15.) Korm. rendelet 4. §-ával megállapított, a 420/2021. (VII. 15.) Korm. rendelet 38. § 44. pontja szerint módosított szöveg.

200

A 38. § (3) bekezdése a 182/2008. (VII. 14.) Korm. rendelet 52. § (7) bekezdésének h) pontja szerint módosított szöveg. E módosító rendelet 52. § (1) bekezdése alapján a rendelkezést a 2008. szeptember 12. napját követően indított ügyekben kell alkalmazni.

201

A 38. § (6) bekezdése a 182/2008. (VII. 14.) Korm. rendelet 52. § (7) bekezdésének h) pontja szerint módosított szöveg. E módosító rendelet 52. § (1) bekezdése alapján a rendelkezést a 2008. szeptember 12. napját követően indított ügyekben kell alkalmazni.

202

A 38. § (7) bekezdése a 420/2021. (VII. 15.) Korm. rendelet 30. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

203

A 38. § (8) bekezdését a 36/2002. (III. 7.) Korm. rendelet 11. §-a iktatta be, szövege a 90/2012. (IV. 26.) Korm. rendelet 27. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

204

A 38. § (9) bekezdését a 90/2012. (IV. 26.) Korm. rendelet 27. § (2) bekezdése iktatta be, szövege a 420/2021. (VII. 15.) Korm. rendelet 38. § 45. pontja szerint módosított szöveg.

205

A 38. § (10) bekezdését a 90/2012. (IV. 26.) Korm. rendelet 27. § (2) bekezdése iktatta be.

206

A 38. § (11) bekezdését a 90/2012. (IV. 26.) Korm. rendelet 27. § (2) bekezdése iktatta be.

207

A 38. § (12) bekezdését a 90/2012. (IV. 26.) Korm. rendelet 27. § (2) bekezdése iktatta be.

208

A 39. § (1) bekezdése a 182/2008. (VII. 14.) Korm. rendelet 13. §-ával megállapított szöveg. E módosító rendelet 52. § (1) bekezdése alapján a rendelkezést a 2008. szeptember 12. napját követően indított ügyekben kell alkalmazni.

209

A 39. § (2) bekezdés d) pontja a 217/2018. (XI. 27.) Korm. rendelet 3. § c) pontja szerint módosított szöveg.

210

A 39. § (3) bekezdése a 90/2012. (IV. 26.) Korm. rendelet 32. § 30. pontja szerint módosított szöveg.

211

A 40. § (1) bekezdés nyitó szövegrésze a 217/2018. (XI. 27.) Korm. rendelet 3. § c) pontja szerint módosított szöveg.

212

A 40. § (1) bekezdése a) pontjának bevezető szövegrésze a 182/2008. (VII. 14.) Korm. rendelet 52. § (7) bekezdésének i) pontja szerint módosított szöveg. E módosító rendelet 52. § (1) bekezdése alapján a rendelkezést a 2008. szeptember 12. napját követően indított ügyekben kell alkalmazni.

213

A 40. § (1) bekezdésének b) pontja a 182/2008. (VII. 14.) Korm. rendelet 52. § (7) bekezdésének i) pontja szerint módosított szöveg. E módosító rendelet 52. § (1) bekezdése alapján a rendelkezést a 2008. szeptember 12. napját követően indított ügyekben kell alkalmazni.

214

A 40. § (2) bekezdése a 182/2008. (VII. 14.) Korm. rendelet 52. § (7) bekezdésének i) pontja szerint módosított szöveg. E módosító rendelet 52. § (1) bekezdése alapján a rendelkezést a 2008. szeptember 12. napját követően indított ügyekben kell alkalmazni.

215

A 40. § (3) bekezdése a 217/2018. (XI. 27.) Korm. rendelet 3. § c) pontja szerint módosított szöveg.

216

A 40. § (6) bekezdését a 90/2012. (IV. 26.) Korm. rendelet 31. § 24. pontja hatályon kívül helyezte.

217

A 40. § (7) bekezdését a 90/2012. (IV. 26.) Korm. rendelet 31. § 24. pontja hatályon kívül helyezte.

218

A 42. § (1) bekezdése a 440/2013. (XI. 20.) Korm. rendelet 1. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

220

A 42. § (2a) bekezdését a 190/2021. (IV. 21.) Korm. rendelet 1. § (1) bekezdése iktatta be.

221

A 42. § (4) bekezdése a 36/2002. (III. 7.) Korm. rendelet 12. § (2) bekezdésével megállapított szöveg, e módosító rendelet 20. § (1) bekezdése alapján rendelkezéseit a 2002. 03. 15. napját követően indított ügyekben kell alkalmazni.

222

A 42. § (4) bekezdés a) pontja a 90/2012. (IV. 26.) Korm. rendelet 31. § 25. pontja szerint módosított szöveg.

223

A 42. § (5) bekezdése a 182/2008. (VII. 14.) Korm. rendelet 14. § (2) bekezdésével megállapított szöveg. E módosító rendelet 52. § (1) bekezdése alapján a rendelkezést a 2008. szeptember 12. napját követően indított ügyekben kell alkalmazni.

224

A 42. § (6) bekezdése a 182/2008. (VII. 14.) Korm. rendelet 52. § (7) bekezdésének j) pontja szerint módosított szöveg. E módosító rendelet 52. § (1) bekezdése alapján a rendelkezést a 2013. január 1. napját követően indított ügyekben kell alkalmazni.

225

A 42. § (7) bekezdése a 10/2016. (II. 9.) Korm. rendelet 1. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

226

A 42. § (8) bekezdése a 182/2008. (VII. 14.) Korm. rendelet 14. § (4) bekezdésével megállapított szöveg. E módosító rendelet 52. § (1) bekezdése alapján a rendelkezést a 2008. szeptember 12. napját követően indított ügyekben kell alkalmazni.

227

A 42. § (10) bekezdését a 90/2012. (IV. 26.) Korm. rendelet 31. § 26. pontja hatályon kívül helyezte, újonnan a 440/2013. (XI. 20.) Korm. rendelet 1. § (2) bekezdése iktatta be.

228

A 42. § (11) bekezdése a 90/2012. (IV. 26.) Korm. rendelet 28. § (3) bekezdésével megállapított, a 440/2013. (XI. 20.) Korm. rendelet 1. § (4) bekezdése szerint módosított szöveg.

229

A 42. § (12) bekezdését a 182/2008. (VII. 14.) Korm. rendelet 14. § (6) bekezdése iktatta be. E módosító rendelet 52. § (1) bekezdése alapján a rendelkezést a 2008. szeptember 12. napját követően indított ügyekben kell alkalmazni.

230

A 42. § (13) bekezdését a 182/2008. (VII. 14.) Korm. rendelet 14. § (6) bekezdése iktatta be. E módosító rendelet 52. § (1) bekezdése alapján a rendelkezést a 2008. szeptember 12. napját követően indított ügyekben kell alkalmazni.

231

A 42. § (14) bekezdését a 10/2016. (II. 9.) Korm. rendelet 1. § (2) bekezdése iktatta be, hatályon kívül helyezte a 715/2020. (XII. 30.) Korm. rendelet 1. § (1) bekezdése.

232

A 42. § (15) bekezdését a 10/2016. (II. 9.) Korm. rendelet 1. § (2) bekezdése iktatta be.

233

A 42. § (16) bekezdését a 10/2016. (II. 9.) Korm. rendelet 1. § (2) bekezdése iktatta be, hatályon kívül helyezte a 715/2020. (XII. 30.) Korm. rendelet 1. § (1) bekezdése.

234

A 42. § (17) bekezdését a 10/2016. (II. 9.) Korm. rendelet 1. § (2) bekezdése iktatta be.

235

A 43. § (1) bekezdését a 90/2012. (IV. 26.) Korm. rendelet 31. § 27. pontja hatályon kívül helyezte.

236

A 44. § (2) bekezdését a 182/2008. (VII. 14.) Korm. rendelet 52. § (6) bekezdése hatályon kívül helyezte, újonnan a 420/2021. (VII. 15.) Korm. rendelet 31. §-a iktatta be.

237

A 44. § (6) bekezdését a 217/2018. (XI. 27.) Korm. rendelet 3. § e) pontja hatályon kívül helyezte.

238

A 44. § (7) bekezdése a 217/2018. (XI. 27.) Korm. rendelet 3. § d) pontja szerint módosított szöveg.

239

A 44. § (8) bekezdése a 217/2018. (XI. 27.) Korm. rendelet 3. § d) pontja szerint módosított szöveg.

240

A 44. § (10) bekezdése a 217/2018. (XI. 27.) Korm. rendelet 3. § d) pontja szerint módosított szöveg.

241

A 44. § (12) bekezdése a 217/2018. (XI. 27.) Korm. rendelet 3. § d) pontja szerint módosított szöveg.

242

A 44. § (13) bekezdését a 217/2018. (XI. 27.) Korm. rendelet 3. § e) pontja hatályon kívül helyezte.

243

A 44. § (16) bekezdését a 182/2008. (VII. 14.) Korm. rendelet 15. § (2) bekezdése iktatta be. E módosító rendelet 52. § (1) bekezdése alapján a rendelkezést a 2008. szeptember 12. napját követően indított ügyekben kell alkalmazni.

244

A 45. § (1) bekezdése a 182/2008. (VII. 14.) Korm. rendelet 16. §-ával megállapított, a 420/2021. (VII. 15.) Korm. rendelet 38. § 46. pontja szerint módosított szöveg.

245

A 45. § (3) bekezdése a 182/2008. (VII. 14.) Korm. rendelet 52. § (6) bekezdése szerint módosított szöveg. E módosító rendelet 52. § (1) bekezdése alapján a rendelkezést a 2008. szeptember 12. napját követően indított ügyekben kell alkalmazni.

246

A 45. § (4) bekezdését a 90/2012. (IV. 26.) Korm. rendelet 31. § 28. pontja hatályon kívül helyezte.

247

A 47. § (1) bekezdését a 90/2012. (IV. 26.) Korm. rendelet 31. § 29. pontja hatályon kívül helyezte.

248

A 47. § (2) bekezdését a 420/2021. (VII. 15.) Korm. rendelet 39. § 10. pontja hatályon kívül helyezte.

249

A 47. § (3) bekezdése a 420/2021. (VII. 15.) Korm. rendelet 39. § 11. pontja szerint módosított szöveg.

250

A 44. § (7) bekezdését a 217/2018. (XI. 27.) Korm. rendelet 3. § f) pontja hatályon kívül helyezte.

251

A „Megújuló energiaforrások” alcímet (47/A. §) a 420/2021. (VII. 15.) Korm. rendelet 32. §-a iktatta be.

252

A „Hírközlés” alcím (48. §) a 420/2021. (VII. 15.) Korm. rendelet 33. §-ával megállapított szöveg.

253

A 49. § (1) bekezdése a 90/2012. (IV. 26.) Korm. rendelet 31. § 30. pontja szerint módosított szöveg.

254

Az 50. § (1) bekezdése a 211/2012. (VII. 30.) Korm. rendelet 1. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

255

Az 50. § (2) bekezdése a 182/2008. (VII. 14.) Korm. rendelet 17. § (2) bekezdésével megállapított szöveg. E módosító rendelet 52. § (1) bekezdése alapján a rendelkezést a 2008. szeptember 12. napját követően indított ügyekben kell alkalmazni.

256

Az 50. § (2) bekezdés f) pontja a 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 55. § h) pontja szerint módosított szöveg. Alkalmazására lásd e módosító rendelet 45–46. §-át.

257

Az 50. § új (3) bekezdését a 36/2002. (III. 7.) Korm. rendelet 13. §–a iktatta a szövegbe, egyidejűleg az eredeti (3) bekezdés számozását (4) bekezdésre változtatva. Az 50. § (3) bekezdése a 211/2012. (VII. 30.) Korm. rendelet 1. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

258

Az 50. § (3a) bekezdését a 211/2012. (VII. 30.) Korm. rendelet 1. § (2) bekezdése iktatta be.

259

Az 50. § eredeti (3) bekezdésének számozását a 36/2002. (III. 7.) Korm. rendelet 13. §-a (4) bekezdésre változtatta, szövege a 182/2008. (VII. 14.) Korm. rendelet 52. § (7) bekezdésének k) pontja szerint módosított szöveg. Ez utóbbi módosító rendelet 52. § (1) bekezdése alapján a rendelkezést a 2008. szeptember 12. napját követően indított ügyekben kell alkalmazni.

260

Az 50. § eredeti (4) bekezdésének számozását a 36/2002. (III. 7.) Korm. rendelet 13. §-a (5) bekezdésre változtatta, szövege a 211/2012. (VII. 30.) Korm. rendelet 1. § (3) bekezdésével megállapított szöveg.

261

Az 51. § (1) bekezdése a 211/2012. (VII. 30.) Korm. rendelet 2. §-ával megállapított szöveg.

262

Az 51. § (2) bekezdése a 182/2008. (VII. 14.) Korm. rendelet 52. § (7) bekezdésének l) pontja szerint módosított szöveg. E módosító rendelet 52. § (1) bekezdése alapján a rendelkezést a 2008. szeptember 12. napját követően indított ügyekben kell alkalmazni.

263

Az 51. § (4) bekezdését a 211/2012. (VII. 30.) Korm. rendelet 33. § 1. pontja hatályon kívül helyezte.

264

Az 52. § b) pontja a 211/2012. (VII. 30.) Korm. rendelet 33. § 2. pontja szerint módosított szöveg.

265

Az 53. § (1) bekezdés b) pontja a 211/2012. (VII. 30.) Korm. rendelet 33. § 3. pontja szerint módosított szöveg.

266

Az 53. § (1) bekezdés j) pontját a 211/2012. (VII. 30.) Korm. rendelet 3. § (1) bekezdése iktatta be.

267

Az 53. § (2) bekezdés nyitó szövegrésze a 211/2012. (VII. 30.) Korm. rendelet 32. § 1. pontja szerint módosított szöveg.

268

Az 53. § (3) bekezdése a 211/2012. (VII. 30.) Korm. rendelet 3. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

269

Az 53. § (4) bekezdését a 211/2012. (VII. 30.) Korm. rendelet 33. § 4. pontja hatályon kívül helyezte.

270

Az 53. § (5) bekezdése a 182/2008. (VII. 14.) Korm. rendelet 18. §-ával megállapított, a 211/2012. (VII. 30.) Korm. rendelet 32. § 2. pontja szerint módosított szöveg.

271

Az 54. §-t megelőző alcím a 211/2012. (VII. 30.) Korm. rendelet 4. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

272

Az 54. § (1) bekezdés nyitó szövegrésze a 211/2012. (VII. 30.) Korm. rendelet 32. § 3. pontja szerint módosított szöveg.

273

Az 54. § (1) bekezdés e) pontja a 211/2012. (VII. 30.) Korm. rendelet 32. § 4. pontja szerint módosított szöveg.

274

Az 54. § (1) bekezdés g) pontja a 211/2012. (VII. 30.) Korm. rendelet 32. § 5. pontja szerint módosított szöveg.

275

Az 54. § (2) bekezdése a 211/2012. (VII. 30.) Korm. rendelet 4. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

276

Az 54/A. §-t a 211/2012. (VII. 30.) Korm. rendelet 5. §-a iktatta be.

277

Az 55. §-t megelőző alcím a 211/2012. (VII. 30.) Korm. rendelet 32. § 6. pontja szerint módosított szöveg.

279

Az 56. § (1) bekezdése a 211/2012. (VII. 30.) Korm. rendelet 6. §-ával megállapított szöveg.

280

Az 56. § (2) bekezdése a 211/2012. (VII. 30.) Korm. rendelet 32. § 7. pontja szerint módosított szöveg.

281

Az 56/A. §-t megelőző alcímet a 211/2012. (VII. 30.) Korm. rendelet 7. §-a iktatta be.

282

Az 56/A. §-t a 211/2012. (VII. 30.) Korm. rendelet 7. §-a iktatta be.

283

Az 56/B. §-t megelőző alcímet a 211/2012. (VII. 30.) Korm. rendelet 8. §-a iktatta be.

284

Az 56/B. §-t a 211/2012. (VII. 30.) Korm. rendelet 8. §-a iktatta be.

285

Az 57. § (1) bekezdése a 211/2012. (VII. 30.) Korm. rendelet 32. § 8. pontja szerint módosított szöveg.

286

Az 57. § (3) bekezdését a 211/2012. (VII. 30.) Korm. rendelet 33. § 5. pontja hatályon kívül helyezte.

287

Az 57. § (5) bekezdését a 211/2012. (VII. 30.) Korm. rendelet 33. § 5. pontja hatályon kívül helyezte.

288

Az 58. §-t megelőző cím a 211/2012. (VII. 30.) Korm. rendelet 9. §-ával megállapított szöveg.

289

Az 58. § (1) bekezdése a 211/2012. (VII. 30.) Korm. rendelet 32. § 9. pontja szerint módosított szöveg.

290

Az 59. § (1) bekezdését megelőző alcím a 182/2008. (VII. 14.) Korm. rendelet 19. §-ával megállapított szöveg. E módosító rendelet 52. § (1) bekezdése alapján a rendelkezést a 2008. szeptember 12. napját követően indított ügyekben kell alkalmazni.

291

Az 59. § (1) bekezdése a 182/2008. (VII. 14.) Korm. rendelet 19. §-ával megállapított, a 211/2012. (VII. 30.) Korm. rendelet 32. § 10. pontja szerint módosított szöveg.

293

Az 59. § (3) bekezdése a 182/2008. (VII. 14.) Korm. rendelet 52. § (7) bekezdésének n) pontja szerint módosított szöveg. E módosító rendelet 52. § (1) bekezdése alapján a rendelkezést a 2008. szeptember 12. napját követően indított ügyekben kell alkalmazni.

295

A 60. § (3) bekezdése a 211/2012. (VII. 30.) Korm. rendelet 32. § 13. pontja szerint módosított szöveg.

296

A 61. § (1) bekezdése a 211/2012. (VII. 30.) Korm. rendelet 32. § 14. pontja szerint módosított szöveg.

297

A 61. § (2) bekezdése a 182/2008. (VII. 14.) Korm. rendelet 20. § (1) bekezdése, a 196/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet 62. § (8) bekezdésének c) pontja szerint módosított szöveg. Ez utóbbi módosító rendelet 60. § (6) bekezdése alapján a rendelkezést a 2009. október 1. napját követően indult vagy megismételt közigazgatási eljárásokban kell alkalmazni.

298

A 61. § (3) bekezdése a 211/2012. (VII. 30.) Korm. rendelet 10. §-ával megállapított szöveg.

299

A 61. § (4) bekezdését a 182/2008. (VII. 14.) Korm. rendelet 20. § (3) bekezdése iktatta be, szövege a 211/2012. (VII. 30.) Korm. rendelet 10. §-ával megállapított szöveg.

300

A 61. § (5) bekezdését a 211/2012. (VII. 30.) Korm. rendelet 10. §-a iktatta be.

301

A 62. § (1) bekezdése a 211/2012. (VII. 30.) Korm. rendelet 11. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

302

A 62. § (2) bekezdése a 211/2012. (VII. 30.) Korm. rendelet 11. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

303

A 62. § (3) bekezdése a 211/2012. (VII. 30.) Korm. rendelet 11. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

304

A 62. § (4) bekezdése a 211/2012. (VII. 30.) Korm. rendelet 11. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

305

A 62. § (5) bekezdése a 211/2012. (VII. 30.) Korm. rendelet 11. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

306

A 62. § (6) bekezdése a 182/2008. (VII. 14.) Korm. rendelet 21. § (1) bekezdésével megállapított szöveg. E módosító rendelet 52. § (1) bekezdése alapján a rendelkezést a 2008. szeptember 12. napját követően indított ügyekben kell alkalmazni.

307

A 62. § (7) bekezdése a 211/2012. (VII. 30.) Korm. rendelet 11. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

308

A 62. § (9) bekezdése a 668/2020. (XII. 28.) Korm. rendelet 7. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

309

A 62. § (10) bekezdését a 182/2008. (VII. 14.) Korm. rendelet 21. § (2) bekezdése iktatta be. E módosító rendelet 52. § (1) bekezdése alapján a rendelkezést a 2008. szeptember 12. napját követően indított ügyekben kell alkalmazni.

310

A 62. § (11) bekezdését a 182/2008. (VII. 14.) Korm. rendelet 21. § (2) bekezdése iktatta be. E módosító rendelet 52. § (1) bekezdése alapján a rendelkezést a 2008. szeptember 12. napját követően indított ügyekben kell alkalmazni.

311

A 63. § (2) bekezdése a 211/2012. (VII. 30.) Korm. rendelet 12. §-ával megállapított szöveg.

312

A 64. §-t megelőző alcím a 211/2012. (VII. 30.) Korm. rendelet 13. §-ával megállapított szöveg.

313

A 64. § a 211/2012. (VII. 30.) Korm. rendelet 13. §-ával megállapított szöveg.

314

A 65. §-t megelőző alcímet a 211/2012. (VII. 30.) Korm. rendelet 33. § 6. pontja hatályon kívül helyezte.

315

A 65. § (2) bekezdés b) pontja a 211/2012. (VII. 30.) Korm. rendelet 32. § 15. pontja szerint módosított szöveg.

316

A 65. § (4) bekezdése a 211/2012. (VII. 30.) Korm. rendelet 14. §-ával megállapított szöveg.

317

A 66. §-t megelőző alcímet a 211/2012. (VII. 30.) Korm. rendelet 33. § 7. pontja hatályon kívül helyezte.

318

A 66. § (1) bekezdés c) pontját a 211/2012. (VII. 30.) Korm. rendelet 15. § (1) bekezdése iktatta be.

319

A 66. § (2) bekezdése a 211/2012. (VII. 30.) Korm. rendelet 15. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

320

A 67. § (1) bekezdése a 211/2012. (VII. 30.) Korm. rendelet 32. § 16. pontja szerint módosított szöveg.

321

A 67. § (3) bekezdés nyitó szövegrésze a 211/2012. (VII. 30.) Korm. rendelet 32. § 17. pontjával megállapított szöveg.

322

A 67. § (3) bekezdés a) pontja a 211/2012. (VII. 30.) Korm. rendelet 32. § 18. pontja szerint módosított szöveg.

323

A 67. § (3) bekezdés b) pontja a 211/2012. (VII. 30.) Korm. rendelet 32. § 19. pontja szerint módosított szöveg.

324

A 68. § (1) bekezdése a 211/2012. (VII. 30.) Korm. rendelet 16. §-ával megállapított szöveg.

325

A 68. § (2) bekezdése a 211/2012. (VII. 30.) Korm. rendelet 16. §-ával megállapított szöveg.

326

A 68. § új (3) bekezdését a 182/2008. (VII. 14.) Korm. rendelet 26. § (3) bekezdése iktatta be, egyidejűleg az eredeti (3) bekezdésének számozását (4) bekezdésre változtatva. A 68. § (3) bekezdése a 211/2012. (VII. 30.) Korm. rendelet 16. §-ával megállapított szöveg.

327

A 68. § eredeti (3) bekezdésének számozását a 182/2008. (VII. 14.) Korm. rendelet 26. § (3) bekezdése (4) bekezdésre változtatta.

328

A 69. § (1) bekezdése a 211/2012. (VII. 30.) Korm. rendelet 32. § 20. pontja szerint módosított szöveg.

329

A 70. § (1) bekezdése a 211/2012. (VII. 30.) Korm. rendelet 32. § 21. pontja szerint módosított szöveg.

331

A 70. § (8) bekezdését a 182/2008. (VII. 14.) Korm. rendelet 27. § (2) bekezdése iktatta be. E módosító rendelet 52. § (1) bekezdése alapján a rendelkezést a 2008. szeptember 12. napját követően indított ügyekben kell alkalmazni.

332

A 70. § (9) bekezdését a 182/2008. (VII. 14.) Korm. rendelet 27. § (2) bekezdése iktatta be. E módosító rendelet 52. § (1) bekezdése alapján a rendelkezést a 2008. szeptember 12. napját követően indított ügyekben kell alkalmazni.

333

A 71. § (3) bekezdése a 182/2008. (VII. 14.) Korm. rendelet 28. §-ával megállapított szöveg. E módosító rendelet 52. § (1) bekezdése alapján a rendelkezést a 2008. szeptember 12. napját követően indított ügyekben kell alkalmazni.

334

A 71. § (4) bekezdését a 182/2008. (VII. 14.) Korm. rendelet 28. §-a iktatta be. E módosító rendelet 52. § (1) bekezdése alapján a rendelkezést a 2008. szeptember 12. napját követően indított ügyekben kell alkalmazni.

335

A 71. § (5) bekezdését a 182/2008. (VII. 14.) Korm. rendelet 28. §-a iktatta be. E módosító rendelet 52. § (1) bekezdése alapján a rendelkezést a 2008. szeptember 12. napját követően indított ügyekben kell alkalmazni.

336

A 72. § (7) bekezdése a 182/2008. (VII. 14.) Korm. rendelet 52. § (7) bekezdésének o) pontja szerint módosított szöveg. E módosító rendelet 52. § (1) bekezdése alapján a rendelkezést a 2008. szeptember 12. napját követően indított ügyekben kell alkalmazni.

337

A 74. §-t megelőző alcím a 182/2008. (VII. 14.) Korm. rendelet 29. §-ával megállapított szöveg.

338

A 74. § (1) bekezdése a 211/2012. (VII. 30.) Korm. rendelet 17. §-ával megállapított szöveg.

339

A 74. § (2) bekezdése a 211/2012. (VII. 30.) Korm. rendelet 17. §-ával megállapított szöveg.

340

A 74. § (3)–(4) bekezdését a 211/2012. (VII. 30.) Korm. rendelet 33. § 8. pontja hatályon kívül helyezte.

341

A 74. § (5) bekezdése a 211/2012. (VII. 30.) Korm. rendelet 32. § 23. pontja szerint módosított szöveg.

342

A 74. § (8) bekezdése a 182/2008. (VII. 14.) Korm. rendelet 52. § (7) bekezdésének p) pontja szerint módosított szöveg. E módosító rendelet 52. § (1) bekezdése alapján a rendelkezést a 2008. szeptember 12. napját követően indított ügyekben kell alkalmazni.

344

A 75. § (2) bekezdése a 211/2012. (VII. 30.) Korm. rendelet 18. § (1) bekezdéséve megállapított szöveg.

345

A 75. § (3) bekezdése a 182/2008. (VII. 14.) Korm. rendelet 30. §-ával megállapított szöveg. E módosító rendelet 52. § (1) bekezdése alapján a rendelkezést a 2008. szeptember 12. napját követően indított ügyekben kell alkalmazni.

346

A 75. § (4) bekezdése a 211/2012. (VII. 30.) Korm. rendelet 18. § (2) bekezdéséve megállapított szöveg.

347

A 76. § (2) bekezdés nyitó szövegrésze a 211/2012. (VII. 30.) Korm. rendelet 32. § 25. pontja szerint módosított szöveg.

348

A 76. § (2) bekezdésének c) pontja a 182/2008. (VII. 14.) Korm. rendelet 31. §-ával megállapított szöveg. E módosító rendelet 52. § (1) bekezdése alapján a rendelkezést a 2008. szeptember 12. napját követően indított ügyekben kell alkalmazni.

349

A 76. § (2) bekezdésének d) pontját a 182/2008. (VII. 14.) Korm. rendelet 31. §-a iktatta be. E módosító rendelet 52. § (1) bekezdése alapján a rendelkezést a 2008. szeptember 12. napját követően indított ügyekben kell alkalmazni.

350

A 76. § (2) bekezdés e) pontját a 211/2012. (VII. 30.) Korm. rendelet 19. §-a iktatta be.

351

A 77. § (1) bekezdése a 211/2012. (VII. 30.) Korm. rendelet 32. § 26. pontja szerint módosított szöveg.

352

A 77. § (3) bekezdése a 211/2012. (VII. 30.) Korm. rendelet 32. § 27. pontja szerint módosított szöveg.

353

A 77. § (4) bekezdésének a) pontja a 182/2008. (VII. 14.) Korm. rendelet 52. § (6) bekezdése szerint módosított szöveg. E módosító rendelet 52. § (1) bekezdése alapján a rendelkezést a 2008. szeptember 12. napját követően indított ügyekben kell alkalmazni.

354

A 77. § (4) bekezdés b) pontja a 211/2012. (VII. 30.) Korm. rendelet 32. § 28. pontja szerint módosított szöveg.

356

A 78. § (1) bekezdése a 211/2012. (VII. 30.) Korm. rendelet 32. § 30. pontja szerint módosított szöveg.

357

A 78. § (2) bekezdését a 211/2012. (VII. 30.) Korm. rendelet 33. § 9. pontja hatályon kívül helyezte.

358

A 78. § (3) bekezdés nyitó szövegrésze a 211/2012. (VII. 30.) Korm. rendelet 32. § 31. pontja szerint módosított szöveg.

359

A 78. § (3) bekezdés b) pontja a 211/2012. (VII. 30.) Korm. rendelet 20. §-ával megállapított szöveg.

360

A 79. §-t megelőző alcím a 182/2008. (VII. 14.) Korm. rendelet 34. §-ával megállapított szöveg.

361

A 79. § (1) bekezdése a 182/2008. (VII. 14.) Korm. rendelet 34. §-ával megállapított szöveg. E módosító rendelet 52. § (1) bekezdése alapján a rendelkezést a 2008. szeptember 12. napját követően indított ügyekben kell alkalmazni.

362

A 79. § (4) bekezdése a 182/2008. (VII. 14.) Korm. rendelet 52. § (7) bekezdésének r) pontja szerint módosított szöveg. E módosító rendelet 52. § (1) bekezdése alapján a rendelkezést a 2008. szeptember 12. napját követően indított ügyekben kell alkalmazni.

363

A 79. § (5) bekezdését a 182/2008. (VII. 14.) Korm. rendelet 52. § (6) bekezdése hatályon kívül helyezte, újonnan a 211/2012. (VII. 30.) Korm. rendelet 21. § (1) bekezdése iktatta be.

364

A 79. § (6) bekezdése a 182/2008. (VII. 14.) Korm. rendelet 52. § (7) bekezdésének r) pontja szerint módosított szöveg. E módosító rendelet 52. § (1) bekezdése alapján a rendelkezést a 2008. szeptember 12. napját követően indított ügyekben kell alkalmazni.

365

A 79. § (7) bekezdését a 211/2012. (VII. 30.) Korm. rendelet 21. § (2) bekezdése iktatta be.

366

A 80. § a 182/2008. (VII. 14.) Korm. rendelet 35. §-ával megállapított szöveg. E módosító rendelet 52. § (1) bekezdése alapján a rendelkezést a 2008. szeptember 12. napját követően indított ügyekben kell alkalmazni.

367

A 80. § (3) bekezdés c) pontja a 211/2012. (VII. 30.) Korm. rendelet 32. § 32. pontja szerint módosított szöveg.

368

A 81. §-t és a megelőző alcímet a 211/2012. (VII. 30.) Korm. rendelet 33. § 10. pontja hatályon kívül helyezte.

369

A 82. § a 182/2008. (VII. 14.) Korm. rendelet 37. §-ával megállapított szöveg. E módosító rendelet 52. § (1) bekezdése alapján a rendelkezést a 2008. szeptember 12. napját követően indított ügyekben kell alkalmazni.

370

A 82. § (2) bekezdés b) pontja a 211/2012. (VII. 30.) Korm. rendelet 32. § 33. pontja szerint módosított szöveg.

371

A 82. § (4) bekezdés nyitó szövegrésze a 211/2012. (VII. 30.) Korm. rendelet 32. § 34. pontja szerint módosított szöveg.

372

A 82. § (4) bekezdés b) pontja a 211/2012. (VII. 30.) Korm. rendelet 32. § 35. pontja szerint módosított szöveg.

373

A 82. § (5) bekezdését a 196/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet 61. § (6) bekezdés c) pontja hatályon kívül helyezte, újonnan a 211/2012. (VII. 30.) Korm. rendelet 22. §-a iktatta be.

374

A 82. § (8) bekezdése a 211/2012. (VII. 30.) Korm. rendelet 32. § 36. pontja szerint módosított szöveg.

375

A 82. § (12) bekezdése a 211/2012. (VII. 30.) Korm. rendelet 32. § 37. pontja szerint módosított szöveg.

376

A 83. §-t és a megelőző alcímet a 211/2012. (VII. 30.) Korm. rendelet 33. § 11. pontja hatályon kívül helyezte.

377

A 84. §-t és a megelőző alcímet a 211/2012. (VII. 30.) Korm. rendelet 33. § 12. pontja hatályon kívül helyezte.

378

A 85. § (1) bekezdése a 211/2012. (VII. 30.) Korm. rendelet 23. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

379

A 85. § (2) bekezdése a 211/2012. (VII. 30.) Korm. rendelet 23. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

380

A 85. § (3) bekezdésének a) pontja a 182/2008. (VII. 14.) Korm. rendelet 38. § (1) bekezdésével megállapított szöveg. E módosító rendelet 52. § (1) bekezdése alapján a rendelkezést a 2008. szeptember 12. napját követően indított ügyekben kell alkalmazni.

381

A 85. § (3) bekezdése a) pont első franciabekezdése a 211/2012. (VII. 30.) Korm. rendelet 32. § 38. pontja szerint módosított szöveg.

382

A 85. § (3) bekezdése a) pont harmadik franciabekezdése a 211/2012. (VII. 30.) Korm. rendelet 32. § 38. pontja szerint módosított szöveg.

383

A 85. § (3) bekezdése c) pontjának második franciabekezdése a 182/2008. (VII. 14.) Korm. rendelet 52. § (7) bekezdésének s) pontja szerint módosított szöveg. E módosító rendelet 52. § (1) bekezdése alapján a rendelkezést a 2008. szeptember 12. napját követően indított ügyekben kell alkalmazni.

384

A 85. § (3) bekezdés f) pontját a 211/2012. (VII. 30.) Korm. rendelet 23. § (2) bekezdése iktatta be.

385

A 85. § (4a) bekezdését a 668/2020. (XII. 28.) Korm. rendelet 7. § (2) bekezdése iktatta be.

386

A 85. § (5) bekezdése a 211/2012. (VII. 30.) Korm. rendelet 23. § (3) bekezdésével megállapított szöveg.

387

A 85. § (6) bekezdése a 211/2012. (VII. 30.) Korm. rendelet 23. § (3) bekezdésével megállapított szöveg.

388

A 85. § (8) bekezdését a 211/2012. (VII. 30.) Korm. rendelet 33. § 13. pontja hatályon kívül helyezte.

389

A 85. § (9) bekezdése a 211/2012. (VII. 30.) Korm. rendelet 32. § 39. pontja szerint módosított szöveg.

391

A 85. § (11) bekezdését a 182/2008. (VII. 14.) Korm. rendelet 38. § (2) bekezdése iktatta be. E módosító rendelet 52. § (1) bekezdése alapján a rendelkezést a 2008. szeptember 12. napját követően indított ügyekben kell alkalmazni.

392

A 85. § (11) bekezdés a) pontja a 211/2012. (VII. 30.) Korm. rendelet 32. § 41. pontja szerint módosított szöveg.

393

A 86. § (1) bekezdése a 182/2008. (VII. 14.) Korm. rendelet 39. § (1) bekezdésével megállapított szöveg. E módosító rendelet 52. § (1) bekezdése alapján a rendelkezést a 2008. szeptember 12. napját követően indított ügyekben kell alkalmazni.

394

A 86. § (3) bekezdését a 182/2008. (VII. 14.) Korm. rendelet 39. § (2) bekezdése iktatta be. E módosító rendelet 52. § (1) bekezdése alapján a rendelkezést a 2008. szeptember 12. napját követően indított ügyekben kell alkalmazni.

395

A 87. § (2) bekezdése a 182/2008. (VII. 14.) Korm. rendelet 52. § (6) bekezdése szerint módosított szöveg. E módosító rendelet 52. § (1) bekezdése alapján a rendelkezést a 2008. szeptember 12. napját követően indított ügyekben kell alkalmazni.

396

A 89. § (1) bekezdése a 211/2012. (VII. 30.) Korm. rendelet 32. § 42. pontja szerint módosított szöveg.

397

A 89. § (2) bekezdése a 191/2016. (VII. 13.) Korm. rendelet 4. § a) pontja szerint módosított szöveg.

398

A 92. § (1) bekezdése a 182/2008. (VII. 14.) Korm. rendelet 40. § (1) bekezdésével megállapított szöveg. E módosító rendelet 52. § (1) bekezdése alapján a rendelkezést a 2008. szeptember 12. napját követően indított ügyekben kell alkalmazni.

399

A 92. § (2) bekezdése a 182/2008. (VII. 14.) Korm. rendelet 40. § (1) bekezdésével megállapított szöveg. E módosító rendelet 52. § (1) bekezdése alapján a rendelkezést a 2008. szeptember 12. napját követően indított ügyekben kell alkalmazni.

400

A 92. § új (4) bekezdését a 182/2008. (VII. 14.) Korm. rendelet 40. § (2) bekezdése iktatta be, egyidejűleg az eredeti (4)–(5) bekezdés számozását (5)–(6) bekezdésre változtatva. E módosító rendelet 52. § (1) bekezdése alapján a rendelkezést a 2008. szeptember 12. napját követően indított ügyekben kell alkalmazni.

401

A 92. § eredeti (4) bekezdésének számozását a 182/2008. (VII. 14.) Korm. rendelet 40. § (2) bekezdése (5) bekezdésre változtatta.

402

A 92. § eredeti (5) bekezdésének számozását a 182/2008. (VII. 14.) Korm. rendelet 40. § (2) bekezdése (6) bekezdésre változtatta.

403

A 93. § (2) bekezdése a 182/2008. (VII. 14.) Korm. rendelet 41. § (1) bekezdésével megállapított szöveg. E módosító rendelet 52. § (1) bekezdése alapján a rendelkezést a 2008. szeptember 12. napját követően indított ügyekben kell alkalmazni.

404

A 93. § (4) bekezdését a 182/2008. (VII. 14.) Korm. rendelet 41. § (2) bekezdése iktatta be. E módosító rendelet 52. § (1) bekezdése alapján a rendelkezést a 2008. szeptember 12. napját követően indított ügyekben kell alkalmazni.

405

A 94. §-t és a megelőző alcímet a 211/2012. (VII. 30.) Korm. rendelet 33. § 14. pontja hatályon kívül helyezte.

406

A 95. §-t megelőző alcím a 211/2012. (VII. 30.) Korm. rendelet 24. §-ával megállapított szöveg.

407

A 95. § a 211/2012. (VII. 30.) Korm. rendelet 24. §-ával megállapított szöveg.

408

A 96. §-t megelőző alcím a 211/2012. (VII. 30.) Korm. rendelet 33. § 15. pontja szerint módosított szöveg.

409

A 96. § (1) bekezdése a 211/2012. (VII. 30.) Korm. rendelet 32. § 43. pontja szerint módosított szöveg.

410

A 96. § (2) bekezdés c) pontja a 211/2012. (VII. 30.) Korm. rendelet 32. § 44. pontja szerint módosított szöveg.

411

A 96. § (3)–(4) bekezdését a 211/2012. (VII. 30.) Korm. rendelet 33. § 16. pontja hatályon kívül helyezte.

412

A 97. §-t és a megelőző alcímet a 211/2012. (VII. 30.) Korm. rendelet 33. § 17. pontja hatályon kívül helyezte.

413

A 98. § (2) bekezdése a 182/2008. (VII. 14.) Korm. rendelet 43. §-ával megállapított szöveg. E módosító rendelet 52. § (1) bekezdése alapján a rendelkezést a 2008. szeptember 12. napját követően indított ügyekben kell alkalmazni.

414

A 98. § (2) bekezdés c) pontja a 211/2012. (VII. 30.) Korm. rendelet 32. § 45. pontja szerint módosított szöveg.

416

A 99. § a 182/2008. (VII. 14.) Korm. rendelet 44. §-ával megállapított szöveg. E módosító rendelet 52. § (1) bekezdése alapján a rendelkezést a 2008. szeptember 12. napját követően indított ügyekben kell alkalmazni.

417

A 99. § (1) bekezdése a 211/2012. (VII. 30.) Korm. rendelet 32. § 46. pontja szerint módosított szöveg.

418

A 99. § (3) bekezdés nyitó szövegrésze a 211/2012. (VII. 30.) Korm. rendelet 32. § 47. pontja szerint módosított szöveg.

420

A 99. § (5) bekezdése a 211/2012. (VII. 30.) Korm. rendelet 25. §-ával megállapított szöveg.

421

A 101. §-t megelőző alcím a 211/2012. (VII. 30.) Korm. rendelet 26. §-ával megállapított szöveg.

422

A 101. § a 211/2012. (VII. 30.) Korm. rendelet 26. §-ával megállapított szöveg.

423

A 102. §-t és a megelőző alcímet a 211/2012. (VII. 30.) Korm. rendelet 33. § 19. pontja hatályon kívül helyezte.

424

A 103. § a 182/2008. (VII. 14.) Korm. rendelet 45. §-ával megállapított szöveg. E módosító rendelet 52. § (1) bekezdése alapján a rendelkezést a 2008. szeptember 12. napját követően indított ügyekben kell alkalmazni.

425

A 103. § (1) bekezdése a 211/2012. (VII. 30.) Korm. rendelet 32. § 49. pontja szerint módosított szöveg.

426

A 103. § (5) bekezdése a 211/2012. (VII. 30.) Korm. rendelet 32. § 50. pontja szerint módosított szöveg.

427

A 104. § (1) bekezdése a 211/2012. (VII. 30.) Korm. rendelet 27. §-ával megállapított szöveg.

428

A 104. § (2) bekezdés a) pontját a 211/2012. (VII. 30.) Korm. rendelet 33. § 20. pontja hatályon kívül helyezte.

429

A 104. § (4) bekezdése a 182/2008. (VII. 14.) Korm. rendelet 52. § (7) bekezdésének v) pontja, a 196/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet 61. § (6) bekezdésének f) pontja szerint módosított szöveg. Ez utóbbi módosító rendelet 60. § (6) bekezdése alapján a rendelkezést a 2009. október 1. napját követően indult vagy megismételt közigazgatási eljárásokban kell alkalmazni.

430

A 104. § (5) bekezdését a 182/2008. (VII. 14.) Korm. rendelet 52. § (6) bekezdése hatályon kívül helyezte.

431

A 104. § (8) bekezdése a 182/2008. (VII. 14.) Korm. rendelet 52. § (7) bekezdésének v) pontja és a 362/2008. (XII. 31.) Korm. rendelet 44. § (1) bekezdés 65. pontja szerint módosított szöveg. Ez utóbbi módosító rendelet 45. § (1) bekezdése alapján a 2009. március 1-jét követően indult eljárásokban kell alkalmazni.

432

A 104. § (9) bekezdését a 211/2012. (VII. 30.) Korm. rendelet 33. § 21. pontja hatályon kívül helyezte.

433

A 104. § (10) bekezdését a 182/2008. (VII. 14.) Korm. rendelet 46. §-a iktatta be, hatályon kívül helyezte a 211/2012. (VII. 30.) Korm. rendelet 33. § 21. pontja.

434

A 104. § (11) bekezdését a 182/2008. (VII. 14.) Korm. rendelet 46. §-a iktatta be, hatályon kívül helyezte a 211/2012. (VII. 30.) Korm. rendelet 33. § 21. pontja.

435

A 104. § (12) bekezdését a 182/2008. (VII. 14.) Korm. rendelet 46. §-a iktatta be, hatályon kívül helyezte a 211/2012. (VII. 30.) Korm. rendelet 33. § 21. pontja.

436

A 104/A. §-t megelőző alcímet a 211/2012. (VII. 30.) Korm. rendelet 28. §-a iktatta be.

437

A 104/A. §-t a 211/2012. (VII. 30.) Korm. rendelet 28. §-a iktatta be.

438

A 105. § a 182/2008. (VII. 14.) Korm. rendelet 47. §-ával megállapított szöveg. E módosító rendelet 52. § (1) bekezdése alapján a rendelkezést a 2008. szeptember 12. napját követően indított ügyekben kell alkalmazni.

439

A 105. § (3) bekezdése a 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 52. §-ával megállapított szöveg. Alkalmazására lásd e módosító rendelet 45–46. §-át.

440

A 106. § (1) bekezdése a 182/2008. (VII. 14.) Korm. rendelet 52. § (6) bekezdése szerint módosított szöveg. E módosító rendelet 52. § (1) bekezdése alapján a rendelkezést a 2008. szeptember 12. napját követően indított ügyekben kell alkalmazni.

441

A 108. § (1) bekezdése a 211/2012. (VII. 30.) Korm. rendelet 29. §-ával megállapított szöveg.

442

A 108. § (2) bekezdése a 211/2012. (VII. 30.) Korm. rendelet 29. §-ával megállapított szöveg.

443

A 108. § (3) bekezdését a 211/2012. (VII. 30.) Korm. rendelet 33. § 22. pontja hatályon kívül helyezte.

444

A 108. § (4) bekezdése a 211/2012. (VII. 30.) Korm. rendelet 32. § 51. pontja szerint módosított szöveg.

445

A 108. § (7) bekezdésének bevezető szövegrésze a 182/2008. (VII. 14.) Korm. rendelet 52. § (6) bekezdése szerint módosított szöveg. E módosító rendelet 52. § (1) bekezdése alapján a rendelkezést a 2008. szeptember 12. napját követően indított ügyekben kell alkalmazni.

446

A 108. § (8) bekezdését a 182/2008. (VII. 14.) Korm. rendelet 48. § (2) bekezdése iktatta be, hatályon kívül helyezte a 196/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet 61. § (6) bekezdésének h) pontja. Ez utóbbi módosító rendelet 60. § (6) bekezdése alapján a rendelkezést a 2009. október 1. napját követően indult vagy megismételt közigazgatási eljárásokban kell alkalmazni.

448

A 108. § (10) bekezdését a 182/2008. (VII. 14.) Korm. rendelet 48. § (2) bekezdése iktatta be, hatályon kívül helyezte a 211/2012. (VII. 30.) Korm. rendelet 33. § 22. pontja.

449

A 108. § (11) bekezdését a 182/2008. (VII. 14.) Korm. rendelet 48. § (2) bekezdése iktatta be, szövege a 211/2012. (VII. 30.) Korm. rendelet 32. § 53. pontja szerint módosított szöveg.

450

A 108. § (12) bekezdését a 420/2021. (VII. 15.) Korm. rendelet 34. §-a iktatta be.

451

A 109. § a 182/2008. (VII. 14.) Korm. rendelet 49. §-ával megállapított és a 362/2008. (XII. 31.) Korm. rendelet 44. § (1) bekezdés 65. pontja szerint módosított szöveg. Ez utóbbi módosító rendelet 45. § (1) bekezdése alapján a rendelkezést a 2009. március 1-jét követően indult eljárásokban kell alkalmazni.

452

A 110. § (2) bekezdését a 182/2008. (VII. 14.) Korm. rendelet 52. § (6) bekezdése hatályon kívül helyezte.

453

A 110. § (3) bekezdését a 36/2002. (III. 7.) Korm. rendelet 20. § (2) bekezdése hatályon kívül helyezte.

454

A 110. § (4) bekezdését a 118/2008. (V. 8.) Korm. rendelet 1. § 1302. pontja hatályon kívül helyezte.

455

A 111. § a 182/2008. (VII. 14.) Korm. rendelet 50. §-ával megállapított szöveg. E módosító rendelet 52. § (1) bekezdése alapján a rendelkezést a 2008. szeptember 12. napját követően indított ügyekben kell alkalmazni.

456

A 111. § (1) bekezdése a 250/2015. (IV. 8.) Korm. rendelet 2. §-ával megállapított, a 190/2021. (IV. 21.) Korm. rendelet 2. § b) pontja, a 90/2023. (III. 22.) Korm. rendelet 3. § b) pontja szerint módosított szöveg.

458

A 111. § (2) bekezdés c) pontja a 211/2012. (VII. 30.) Korm. rendelet 30. § (1) bekezdésvel megállapított szöveg.

459

A 111. § (2a) bekezdését a 700/2020. (XII. 29.) Korm. rendelet 2. §-a iktatta be.

460

A 111. § (3) bekezdés nyitó szövegrésze a 211/2012. (VII. 30.) Korm. rendelet 32. § 54. pontja szerint módosított szöveg.

461

A 111. § (3) bekezdés b) pontja a 211/2012. (VII. 30.) Korm. rendelet 33. § 23. pontja szerint módosított szöveg.

462

A 111. § (4) bekezdés a) pontja a 211/2012. (VII. 30.) Korm. rendelet 30. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

463

A 111. § (4) bekezdés b) pontja a 394/2012. (XII. 20.) Korm. rendelet 2. § (5) bekezdésével megállapított szöveg.

464

A 111. § (4) bekezdés c) pontja a 211/2012. (VII. 30.) Korm. rendelet 30. § (3) bekezdésével megállapított szöveg.

465

A 111. § (5) bekezdését újonnan a 420/2021. (VII. 15.) Korm. rendelet 35. §-a iktatta be.

466

A 112. §-t a 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 53. §-a iktatta be. Alkalmazására lásd e módosító rendelet 45–46. §-át.

467

A 113. §-t a 62/2014. (III. 6.) Korm. rendelet 2. §-a iktatta be.

468

A hatálybalépés időpontja 2014. március 15.

469

A 113. § b) pontja a 420/2021. (VII. 15.) Korm. rendelet 38. § 44. pontja szerint módosított szöveg.

470

A 114. §-t a 250/2015. (IV. 8.) Korm. rendelet 3. §-a iktatta be.

471

A hatálybalépés időpontja 2015. szeptember 11.

472

A 115. §-t a 477/2017. (XII. 28.) Korm. rendelet 2. §-a iktatta be.

473

A 115. § (1) bekezdését a 253/2023. (VI. 23.) Korm. rendelet 4. § a) pontja hatályon kívül helyezte.

474

A 115. § (2) bekezdése a 420/2021. (VII. 15.) Korm. rendelet 38. § 48. pontja, a 253/2023. (VI. 23.) Korm. rendelet 3. § a) pontja szerint módosított szöveg.

475

A 116. §-t a 217/2018. (XI. 27.) Korm. rendelet 1. §-a iktatta be.

476

A 117. §-t a 217/2018. (XI. 27.) Korm. rendelet 1. §-a iktatta be.

477

A hatálybalépés időpontja 2018. december 5-én lép hatályba.

478

A 118. §-t a 269/2019. (XI. 19.) Korm. rendelet 2. §-a iktatta be, szövege a 420/2021. (VII. 15.) Korm. rendelet 38. § 48. pontja szerint módosított szöveg.

479

A hatálybalépés időpontja 2019. november 27.

480

A 119. §-t a 700/2020. (XII. 29.) Korm. rendelet 3. §-a iktatta be.

481

A hatálybalépés időpontja 2021. január 1.

483

A hatálybalépés időpontja 2021. április 22.

484

A hatálybalépés időpontja 2021. április 22.

486

A 121. § (4) bekezdését a 253/2023. (VI. 23.) Korm. rendelet 4. § b) pontja hatályon kívül helyezte.

487

A 121. § (5) bekezdését a 90/2023. (III. 22.) Korm. rendelet 2. §-a iktatta be, szövege a 253/2023. (VI. 23.) Korm. rendelet 3. § b) pontja szerint módosított szöveg.

488

A 122. §-t a 253/2023. (VI. 23.) Korm. rendelet 1. §-a iktatta be.

489

A 123. §-t a 253/2023. (VI. 23.) Korm. rendelet 1. §-a iktatta be.

490

A hatálybalépés időpontja 2023. július 1.

491

Az 1. számú melléklet a 211/2012. (VII. 30.) Korm. rendelet 31. §-ával megállapított szöveg.

492

Az 1. számú melléklet 3. pontja a 788/2021. (XII. 27.) Korm. rendelet 3. § b) pontja szerint módosított szöveg.

493

Az 1. számú melléklet 8. pontja a 788/2021. (XII. 27.) Korm. rendelet 3. § a) pontja szerint módosított szöveg.

494

Az 1. melléklet 12a. pontját a 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 54. §-a iktatta be. Alkalmazására lásd e módosító rendelet 45–46. §-át.

495

Az 1. számú melléklet 13. pontját a 420/2021. (VII. 15.) Korm. rendelet 39. § 12. pontja hatályon kívül helyezte.

496

Az 1. számú melléklet 19. pontja a 217/2018. (XI. 27.) Korm. rendelet 2. § b) pontja szerint módosított szöveg.

497

Az 1. számú melléklet 27. pontja a 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 55. § j) pontja szerint módosított szöveg. Alkalmazására lásd e módosító rendelet 45–46. §-át.

498

Az 1. számú melléklet 28. pontja a 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 55. § k) pontja, a 420/2021. (VII. 15.) Korm. rendelet 38. § 49. pontja szerint módosított szöveg.

499

Az 1. számú melléklet 29. pontja a 420/2021. (VII. 15.) Korm. rendelet 37. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

500

Az 1. számú melléklet 30. pont a) pontja a 420/2021. (VII. 15.) Korm. rendelet 38. § 50. pontja szerint módosított szöveg.

501

Az 1. melléklet 33. pontja a 275/2012. (IX. 28.) Korm. rendelet 6. §-ával megállapított szöveg.

502

Az 1. számú melléklet 34a. pontját a 788/2021. (XII. 27.) Korm. rendelet 1. §-a iktatta be.

503

Az 1. számú melléklet 41. pontja a 420/2021. (VII. 15.) Korm. rendelet 37. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

504

Az 1. számú melléklet 46a. pontját a 456/2015. (XII. 29.) Korm. rendelet 7. §-a iktatta be.

505

Az 1. számú melléklet 49. pontja a 788/2021. (XII. 27.) Korm. rendelet 1. §-ával megállapított szöveg.

506

Az 1. számú melléklet 50. pontja a 297/2013. (VII. 29.) Korm. rendelet 12. §-ával megállapított szöveg.

507

Az 1. számú melléklet 53. pontja a 420/2021. (VII. 15.) Korm. rendelet 37. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

508

Az 1. számú melléklet 61. pontja a 394/2012. (XII. 20.) Korm. rendelet 3. § c) pontja szerint módosított szöveg.

509

Az 1. számú melléklet 67. pontja a 420/2021. (VII. 15.) Korm. rendelet 39. § 13. pontja szerint módosított szöveg.

510

Az 1. számú melléklet 71. pontja a 420/2021. (VII. 15.) Korm. rendelet 39. § 14. pontja szerint módosított szöveg.

511

Az 1. számú melléklet 84a. pontját a 420/2021. (VII. 15.) Korm. rendelet 37. § (1) bekezdése iktatta be.

512

Az 1. számú melléklet 86. pont nyitó szövegrésze a 394/2012. (XII. 20.) Korm. rendelet 4. § a) pontja szerint módosított szöveg.

513

Az 1. számú melléklet 86. pont k)–l) pontját a 394/2012. (XII. 20.) Korm. rendelet 4. § c) pontja hatályon kívül helyezte.

514

Az 1. számú melléklet 89a. pontját a 253/2023. (VI. 23.) Korm. rendelet 2. §-a iktatta be.

515

Az 1. számú melléklet 96. pontja a 420/2021. (VII. 15.) Korm. rendelet 37. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

516

Az 1. számú melléklet 102a. pontját a 253/2023. (VI. 23.) Korm. rendelet 2. §-a iktatta be.

517

Az 1. számú melléklet 107. pontja a 420/2021. (VII. 15.) Korm. rendelet 37. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

518

Az 1. számú melléklet 110a. pontját a 420/2021. (VII. 15.) Korm. rendelet 37. § (1) bekezdése iktatta be.

519

Az 1. melléklet 112. pontját a 90/2023. (III. 22.) Korm. rendelet 4. § a) pontja hatályon kívül helyezte.

520

Az 1. számú melléklet 114. pont nyitó szövegrésze a 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 55. § l) pontja szerint módosított szöveg. Alkalmazására lásd e módosító rendelet 45–46. §-át.

521

Az 1. számú melléklet 114a. pontját a 253/2023. (VI. 23.) Korm. rendelet 2. §-a iktatta be.

522

Az 1. számú melléklet 119. pontját a 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 56. § c) pontja hatályon kívül helyezte. Alkalmazására lásd e módosító rendelet 45–46. §-át.

523

Az 1. számú melléklet 124. pontját a 420/2021. (VII. 15.) Korm. rendelet 39. § 15. pontja hatályon kívül helyezte.

524

Az 1. számú melléklet 130a. pontját a 253/2023. (VI. 23.) Korm. rendelet 2. §-a iktatta be.

525

Az 1. számú melléklet 133a. pontját a 420/2021. (VII. 15.) Korm. rendelet 37. § (1) bekezdése iktatta be.

526

Az 1. számú melléklet 133b. pontját a 253/2023. (VI. 23.) Korm. rendelet 2. §-a iktatta be.

527

A 2. számú melléklet a 420/2021. (VII. 15.) Korm. rendelet 37. § (2) bekezdésével megállapított, a 90/2023. (III. 22.) Korm. rendelet 4. § b) pontja szerint módosított szöveg.

528

A 3. számú mellékletet a 90/2012. (IV. 26.) Korm. rendelet 31. § 31. pontja hatályon kívül helyezte.

529

Az új 4. számú mellékletet a 36/2002. (III. 7.) Korm. rendelet 19. §-a iktatta a szövegbe, egyidejűleg az eredeti 4. számú melléklet számozását 5. számúra változtatva. A 4. számú melléklet szövege a 90/2012. (IV. 26.) Korm. rendelet126/2012. (VI. 26.) Korm. rendelet 6. §-a szerint módosított – 30. § (2) bekezdésével megállapított, a 191/2016. (VII. 13.) Korm. rendelet 4. § b) pontja, a 668/2020. (XII. 28.) Korm. rendelet 7. § (3) bekezdése, a 190/2021. (IV. 21.) Korm. rendelet 3. §-a szerint módosított szöveg.

530

Az eredeti 4. számú melléklet számozását a 36/2002. (III. 7.) Korm. rendelet – a Magyar Közlöny 2002. évi 36. számában megjelent helyesbítésének megfelelő – 19. §-a 5. számú mellékletre változtatta. Az 5. számú melléklet a 90/2012. (IV. 26.) Korm. rendelet 30. § (3) bekezdésével megállapított szöveg.

531

A 6. számú mellékletet a 182/2008. (VII. 14.) Korm. rendelet 51. § (6) bekezdése iktatta be. E módosító rendelet 52. § (1) bekezdése alapján rendelkezéseit a 2008. szeptember 12. napját követően indított ügyekben kell alkalmazni.

532

A 7. számú mellékletet a 182/2008. (VII. 14.) Korm. rendelet 51. § (6) bekezdése iktatta be. E módosító rendelet 52. § (1) bekezdése alapján rendelkezéseit a 2008. szeptember 12. napját követően indított ügyekben kell alkalmazni.

533

A Függeléket a 90/2012. (IV. 26.) Korm. rendelet 31. § 32. pontja hatályon kívül helyezte.

534

Lásd 1997. MK 116. szám 8993-8996. oldal.

  • Másolás a vágólapra
  • Nyomtatás
  • Hatályos
  • Már nem hatályos
  • Még nem hatályos
  • Módosulni fog
  • Időállapotok
  • Adott napon hatályos
  • Közlönyállapot
  • Indokolás
Jelmagyarázat Lap tetejére