255/B/1997. AB határozat
255/B/1997. AB határozat*
A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!
Az Alkotmánybíróság jogszabály alkotmányellenességének utólagos vizsgálatára és megsemmisítésére irányuló indítvány tárgyában meghozta az alábbi
h a t á r o z a t o t :
Az Alkotmánybíróság a szerencsejátékok szervezéséről szóló 1991. évi XXXIV. törvény 26. § (4) bekezdése, továbbá az egyes szerencsejátékok engedélyezésével, lebonyolításával és ellenőrzésével kapcsolatos feladatok végrehajtásáról szóló 25/1991. (X. 16.) PM rendelet 11. § (1) bekezdés a/1. pontja és 11. § (3) bekezdés a/ pontja alkotmányellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló indítványt elutasítja.
I n d o k o l á s
I.
1. A szerencsejátékok szervezéséről szóló 1991. évi XXXIV. törvény (a továbbiakban Sztv.) 26. § (4) bekezdése értelmében ,,játékterem működéséhez a játékterem helye szerinti települési önkormányzat, a főváros területén a kerületi önkormányzat jegyzőjének előzetes hozzájárulása szükséges.'' Az egyes szerencsejátékok engedélyezésével, lebonyolításával és ellenőrzésével kapcsolatos feledatok végrehajtásáról szóló — a 27/1996. (XII. 11.) PM. rendelettel módosított — 25/1991. (X. 16.) PM rendelet (a továbbiakban: Szr.) 11. § (1) bekezdés a/1. pontja kimondja, hogy a játékterem engedélyezése iránti kérelem esetén, a kérelemhez — többek között — csatolni kell: ,,a települési önkormányzat — a fővárosban a kerületi önkormányzat — jegyzőjének szakhatósági nyilatkozatát arról, hogy az önkormányzat területén létesítendő játékterem az építésügyi és a szerencsejáték szervezésére vonatkozó jogszabályokban foglaltaknak megfelel, a játékterem működéséhez hozzájárul, ...''.
Az indítványozó e rendelkezéseket egyrészt az Alkotmány 2. § (1) bekezdésébe foglalt jogállamiságból eredő jogbiztonságot sértőnek tartja. Álláspontja szerint az idézett jogszabályok lehetővé teszik, hogy a jegyző úgy tagadja meg a játékterem működéséhez való hozzájárulását, hogy egyben megállapítja: a létesítendő játékterem a jogszabályokban foglaltaknak megfelel.
Az Alkotmány 57. § (5) bekezdésébe foglalt jogorvoslathoz való joggal is ellentétesek — az indítványozó szerint — a fönti rendelkezések, mivel ha a jegyző szakhatóságként eljárva a szakhatósági hozzájárulást megtagadja, a Szerencsejáték Felügyelet (a továbbiakban: SZF) által hozott érdemi döntésben az ügyfél kérelmét el kell utasítani. Ilyenkor — érvel az indítványozó — a jogszabálysértésre hivatkozással benyújtható bírói felülvizsgálat lehetősége értelmét veszti, mivel az SZF — a jegyzői hozzájárulás megtagadása alapján — jogszerűen járt el.
2. Az Szr.11. § (3) bekezdés a/ pontja szerint pénznyerő automatát ,,pénzérmén kívül csak az SzF. által engedélyezett eszköz használatával'' szabad működésbe hozni, illetve üzemeltetni.
Az indítványozó szerint szintén az Alkotmány 2. § (1) bekezdésébe foglalt jogállamiság, valamint az Alkotmány 59. § (1) bekezdése szerinti magánélet sérthetetlenségéhez fűződő jogot sérti a fönti rendelkezés. Álláspontja szerint az, hogy az SZF pénznyerő automata működtetését pénzérmén kívüli eszköz használatával is engedélyezheti, a játékost kiszolgáltatottá teszi az üzemeltető cég alkalmazottjának, hiszen az ún. kreditkulcsos gép használatánál a kreditkulcsot birtokában tartó alkalmazott határozhatja meg a tét nagyságát, és azt is, hogy a gép a nyereményt egyáltalán kifizesse-e.
Ezáltal a játékos jogbiztonsághoz és magánélet sérthetetlenségéhez való joga sérül.
II.
Az indítvány az alábbiak miatt megalapozatlan:
1. Az Alkotmánybíróság több döntésében kifejtette, hogy a jogbiztonság — amely az Alkotmány 2. § (1) bekezdésében deklarált jogállamiság fontos eleme — megköveteli, hogy a jogszabály szövege értelmes és világos, a jogalkalmazás során felismerhető normatartalmat hordozzon. [26/1992. (IV. 30.) AB hat. ABH 1992, 135.,142.]
Az indítványozó a jogbiztonság sérelmét abban látja, hogy a vizsgálni és megsemmisíteni kért előírásokat — álláspontja szerint — kétféleképpen lehet értelmezni: úgyis, hogy a játékterem engedélyezéséhez szükséges kérelemhez csatolandó jegyzői hozzájárulás csak mint szakhatósági hozzájárulás értendő, de úgy is, hogy a szakhatósági hozzájáruláson kívül, a jegyző további hozzájárulására is szükség van.
Az Alkotmánybíróság a 6/B/1994. AB határozatában vizsgálta az Szr. 11. § (1) bekezdésének a) pontját abból a szempontból, hogy a játékterem működéséhez szükséges jegyzői hozzájárulás elvonja-e a képviselő-testület hatáskörét. Az Alkotmánybíróság e tekintetben alkotmánysértést nem állapított meg. (ABH 1995. 848., 849.) Az Alkotmánybíróság által e határozatában vizsgált normaszöveget a 27/1996. (XII. 11.) PM. rendelet módosította. E módosítás következtében került az Szr.-be a szakhatósági nyilatkozatra utaló szövegrész.
Az Alkotmánybíróság jelen ügyben rámutat arra, hogy a Sztv. és az Szr. vizsgált rendelkezéseiben a jegyzői hozzájárulását előíró rendelkezések nem sértik az Alkotmány 2. § (1) bekezdéséből folyó jogbiztonsági követelményt. Az Szr. 11. § (1) bekezdés a/1. pontja az Sztv. 26. § (4) bekezdésén alapul, azt részletezi. Az Szr. e rendelkezése államigazgatási szakhatósági jogkört biztosít a jegyző részére, azaz előzetes szakhatósági nyilatkozat beszerzésének kötelezettségét írja elő a játékterem működtetése iránti kérelem benyújtásához. Az a kérdés, hogy ,,a játékterem működéséhez hozzájárul'' törvényi és rendeleti szóhasználat csupán a jegyző szakhatósági nyilatkozatát jelenti-e vagy egyéb hozzájárulási kötelezettséget is maga után von: nem alkotmányossági probléma, hanem kifejezetten a jogalkalmazó szervek hatáskörébe tartozó jogszabály-értelmezési kérdés.
Az Sztv. és az Szr. indítvánnyal érintett rendelkezései, illetve ezek viszonyát illetően az Alkotmánybíróság megállapítja, hogy az megfelel a jogbiztonság követelményének, ezen belül a felismerhető normatartalom alkotmányos követelményének.
A játékterem engedélyezése ügyében az engedélyt az Sztv. 2. § (2) bekezdése alapján — a jegyző hozzájárulását is figyelembe véve — az SZF adja ki. Az SZF az érdemi döntése meghozatalakor értelmezi a döntéséhez szükséges jogszabályi rendelkezéseket, így az Sztv. 26. § (4) bekezdését és az Szr. 11. § (1) bekezdés a/1. pontját is.
Az SZF eljárására az Szt. 7. § (3) bekezdése szerint az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló 1981. évi I. tv. (a továbbiakban Áe.) az irányadó, így az SZF érdemi határozatának bírósági felülvizsgálatát lehet kérni az Áe. 72. § (1) bekezdése alapján. Amennyiben az SZF jogszabály-értelmezésével, és így a döntése jogszerűségével kapcsolatban vita merül fel, azt az érdemi határozat bírósági felülvizsgálata során lehet tisztázni. Az érdemi határozat bírósági felülvizsgálata során dönthető el az is, hogy a jegyzői hozzájárulás vagy annak megtagadása jogszerű volt-e. (Az SzF. elutasító döntését meg lehet támadni azon az alapon, hogy az elutasítás jogszabálysértő szakhatósági nyilatkozaton, vagy esetleg annak hiányán alapul.) Mindebből következik, hogy a vizsgálni kért rendelkezések nem sértik az Alkotmány 57. § (5) bekezdésébe foglalt jogorvoslathoz való jogot.
A fentiek alapján az Alkotmánybíróság az Sztv. 26. § (4) bekezdésének, és az Szr. 11. § (1) bekezdés a/1. pontjának — az Alkotmány 2. § (1) bekezdésére és 57. § (5) bekezdésére alapított — megsemmisítésére irányuló indítványt elutasította.
2. Az indítványozó szerint a jogállamiság tételébe és magánélet sérthetetlenségét szavatoló alkotmányi rendelkezésekbe ütközik az, hogy az SZF az Szr. 11. § (3) bekezdés a/ pontja értelmében engedélyezheti pénznyerő automata pénzérmén kívüli működtetését.
Az Alkotmánybíróság a 280/B/1994. AB határozatában vizsgálta az Szr. 11. § (3) bekezdés b/ pontját, amely az ún. fekete doboz beszerelésének kötelezettségét írta elő. E határozatban az Alkotmánybíróság megállapította: ,,Az indítvánnyal támadott rendelkezés abba a gazdaságpolitikai körbe tartozik, amelyben a jogalkotót széleskörű mérlegelési jog illeti meg. Ennek gyakorlása során a jogalkotó tekintettel lehet bizonyos, az Alkotmányban is nevesített jogokra, de ezen túlmenően érvényre juttathat az Alkotmányból közvetlenül le nem vezethető, esetenként rövid távra irányadó gazdaságpolitikai, életszínvonal-politikai, szociálpolitikai és egyéb célkitűzéseket. Ekként az Alkotmányban meghatározott jogi korlátok között a jogalkotói mérlegelésnél nem a jogi, hanem az egyéb szempontok játsszák a meghatározó szerepet.'' (ABH 1994. 824., 825.)
Az Alkotmánybíróság rámutat, hogy ugyanezen érv irányadó a jelen ügyben vizsgálni kért Szr. 11. § (3) bekezdés a/ pontjára is. Az állam döntési szabadsága körébe tartozik az, hogy jogszabály pénznyerő automata működését pénzérmén kívüli eszköz használatával is lehetővé teszi.
Az Alkotmánybíróság végezetül megállapítja, hogy nincs összefüggésben a jogállamiságból eredő jogbiztonság és a magánélet sérthetetlenségéhez való joggal az, hogy az ún. kreditkulcsos gépekkel a pénznyerő automatákat üzemeltetők, vagy valamely alkalmazottaik — adott esetben — vissza tudnak élni a játékosok rovására. Önmagában az a tény, hogy jogszabály által teremtett lehetőséggel vissza is lehet élni, még nem teszi az adott normát alkotmányellenessé. Az a probléma pedig, hogy a pénznyerő automaták játékosai kiszolgáltatott helyzetbe kerülhetnek, ha az automatát üzemeltető cég, vagy alkalmazottja nem tisztességes, nem az Alkotmánybíróság hatáskörébe tartozó kérdés, hanem a szerencsejátékok felügyeletét ellátó szervek hatáskörébe tartozó — az ellenőrzések során kideríthető és orvosolható — probléma.
Mindezekre tekintettel az Alkotmánybíróság az Szr. 11. § (3) bekezdés a/ pontja alkotmányellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló kérelmet is elutasította.
Budapest, 1997. november 11.
Dr. Sólyom László s. k.,
az Alkotmánybíróság elnöke
Dr. Ádám Antal s. k., |
Dr. Bagi István s. k., |
Dr. Holló András s. k., |
Dr. Kilényi Géza s. k., |
Dr. Lábady Tamás s. k., |
Dr. Németh János s. k., |
Dr. Szabó András s. k., |
Dr. Tersztyánszky Ödön s. k., |
Dr. Vörös Imre s. k., |
Dr. Zlinszky János s. k., |
*
A határozat az Alaptörvény 5. pontja alapján hatályát vesztette 2013. április 1. napjával. E rendelkezés nem érinti a határozat által kifejtett joghatásokat.
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás