BK BH 1997/266
BK BH 1997/266
1997.06.01.
A Btk. 274. §-a (1) bekezdésének a) pontja szerinti közokirat-hamisítás elkövetője (tettese, társtettese, felbujtója, bűnsegédje) a maga vagy közreműködésével más által hamisított közokirat felhasználásáért csak akkor vonható felelősségre, ha (a hamis közokirat készítésével, illetőleg) a közokirat meghamisításával elkövetett magatartás büntethetősége elévült; egyébként a hamisításon túl a felhasználás súlyosító körülményként jön figyelembe [Btk. 21. § (1) bek., 274. § (1) bek. a) és b) pont].
Az elsőfokú bíróság tárgyalás mellőzésével meghozott végzésével a vádlottal szemben közokirat-hamisítás bűntette [Btk. 274. § (1) bek., b) pont] miatt 4 hónapi börtönbüntetést, továbbá 15 000 forint pénzmellékbüntetést szabott ki; a főbüntetés végrehajtását 2 évi próbaidőre felfüggesztette. A pénzmellékbüntetés tekintetében akként rendelkezett, hogy - meg nem fizetés esetén - 1000 forintonként egynapi szabadságvesztésre kell átváltoztatni. A bűnjelként lefoglalt vezető engedélyt - a lefoglalás megszüntetése mellett - azt a kiállító rendőrhatóságnak rendelte megküldeni.
A vádlott a törvényes határidőn belül tárgyalás tartását kérte. Büntetlen előéletére való tekintettel intézkedés, nevezetesen próbára bocsátás alkalmazását vagy az enyhítő rendelkezés felhívásával pénzfőbüntetés kiszabását kérte. A városi bíróság a tárgyalás eredményeként meghozott végzésével a korábbi végzését hatályában fenntartotta.
E végzés ellen a vádlott és védője enyhítés végett élt perorvoslattal.
A megyei főügyész a határozat helybenhagyására tett indítványt.
A megyei bíróság úgy találta, hogy a városi bíróság az eljárást törvényesen folytatta le. Az általa megállapított - egyébként senki által nem vitatott - tényállás megalapozott, így alkalmas arra, hogy a másodfokú érdemi határozat alapjául szolgáljon. Ez a tényállás az alábbiakban foglalható össze.
A 29 éves vádlott büntetlen előéletű, nőtlen, eltartásra szoruló hozzátartozója nincs. Autószerelő vállalkozóként dolgozik, havi bevallott jövedelme 14 500 forint, vagyona egy személygépkocsi. 1994 óta rendelkezik "B" kategóriájú járművezetői engedéllyel.
A vádlottnak autószerelő munkája folytán gyakran kellett trailerrel üzemképtelen gépkocsikat szállítania. Ehhez szüksége lett volna a "C" és "E" kategóriára érvényes vezetői engedélyre. Ezért 1996 áprilisában egy ismeretlen kilétű személyt megkért arra, hogy a "B" kategóriára kiállított vezetői engedélyt hamisítsa meg akként, hogy az a "C" és "E" kategóriájú járművek vezetésére is feljogosítsa őt. Az ismeretlen kilétű személy 10 000 forint ellenében a vezetői engedély "C" és "E" rovataiba "Igazgatásrendészet" feliratú körbélyegzést és olvashatatlan aláírást alkalmazott, 1990. április 23., illetve 1990. május 11. keltezés mellett. A vezetői engedély "hivatalos feljegyzések" rovatába pedig a következőket írta: "Eü. alkalmasság II-es csoport". E bejegyzéshez bélyegzőt és aláírást alkalmazott. A bélyegző lenyomta a hivatalos rendőrségi bélyegzőhöz hasonló képet mutatott.
Amikor a vádlottat 1996. május 24-én egy rendőrjárőr igazoltatta, a meghamisított vezetői engedélyt mutatta fel, és a bűncselekmény ekkor lelepleződött.
A megalapozottsága folytán a másodfokú eljárásban is irányadó tényállásból a városi bíróság helyesen vont következtetést a vádlott büntetőjogi felelősségére. Cselekményének a jogi minősítésével azonban a megyei bíróság nem értett maradéktalanul egyet. A tényállásból megállapíthatóan ugyanis a vezetői engedély meghamisításának a vádlott elkövetője, éspedig a felbujtója volt. Az ítélkezési gyakorlat szerint a Btk. 274. §-a (1) bekezdésének a) pontja szerinti közokirat-hamisítás bűntettének elkövetője (tettese, társtettese, felbujtója, bűnsegédje) a városi bíróság által fennállni látott, a Btk. 274. §-a (1) bekezdésének b) pontja szerinti törvényi tényállás későbbi megvalósulása esetén csak akkor vonható magáért a felhasználásért büntetőjogi felelősségre, ha az a) pontban írt "készítés", illetve "hamisítás" már elévült. Mindezeknek megfelelően általában csupán a büntetés kiszabásánál lehet értékelni, ha a Btk. 274. §-a (1) bekezdésének a) pontja szerinti bűntett elkövetője a hamis vagy hamisított közokiratot később maga - vagy közreműködésével más - felhasználja. A felhasználások számának, módjának, céljának ugyancsak a büntetés kiszabásánál lehet jelentősége. A megyei bíróság ennek megfelelően a vádlott tevékenységét felbujtóként elkövetett közokirat-hamisítás bűntettének [Btk. 274. § (1) bek. a) pont, 21. § (1) bek.] minősítette.
A büntetés kiszabása során a vádlott büntetlen előélete kétségtelenül enyhítő körülményként jelentkezik. Nyomatékosan súlyosítóként vette viszont a megyei bíróság figyelembe, hogy a vezetői engedély három lényeges vonatkozásban is hamisításra került, és azt a vádlott fel is használta. Maga a hamisítás nemcsak formális jellegű, minthogy a vádlott - anélkül, hogy erre kiképezték volna - nagyobb járműveket is vezetett a kiterjesztett érvényű hamis engedély felhasználásával. További súlyosító a hasonló cselekmények elszaporodottsága. Mindezekre figyelemmel a megyei bíróság a városi bíróság által alkalmazott, próbaidőre felfüggesztett szabadságvesztés főbüntetést méltányosnak találta, és annak enyhítésére - még kevésbé az intézkedés alkalmazására - nem látott törvényes okot. Nem tévedett a városi bíróság, amikor a vádlottal szemben pénzmellékbüntetést is kiszabott azért, hogy cselekménye hátrányos következményeit nyomban érezze. Ennek nyilvánvalóan elsődleges előfeltétele a megfelelő kereset és vagyon. A vádlott mindössze 14 500 forint havi jövedelmet vallott be. Szakmájára, életkörülményeire, életmódjára tekintettel azonban ennél nyilvánvalóan jóval magasabb jövedelemmel rendelkezik. Nem tévedett tehát a városi bíróság, amikor méltányos összegű pénzmellékbüntetést is kiszabott vele szemben. (Fejér Megyei Bíróság Bf. 22/1997. sz.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás