272/B/1993/12. AB határozat
272/B/1993/12. AB határozat*
1997.03.14.
A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!
Az Alkotmánybíróság állami irányítás egyéb jogi eszköze alkotmányellenességének utólagos vizsgálatára irányuló indítványok tárgyában meghozta a következő
határozatot:
Az Alkotmánybíróság ,,A csődeljárás, a felszámolási eljárás és a végelszámolás alatt álló gazdálkodó szervezeteket a tulajdonviszonyok rendezése érdekében az állam által az állampolgárok tulajdonában okozott károk részleges kárpótlásáról szóló 1991. évi XXV. törvény (a továbbiakban: Kpt.), valamint a szövetkezetekről szóló 1992. évi I. törvény hatálybalépéséről és az átmeneti szabályokról szóló 1992. évi II. törvény (Ámt.) alapán terhelő kötelezettségekkel kapcsolatos kérdésekről'' szóló, a földművelésügyi miniszter, az igazságügyminiszter és a pénzügyminiszter az Országos Kárrendezési és Kárpótlási Hivatal elnökének 7001/1992. (IK 6.) számú közös irányelve 2.pontjának hetedik és nyolcadik bekezdése alkotmányellenes, ezért azt megsemmisíti.
A megsemmisített rendelkezés a határozat közzététele napján minősül visszavontnak.
Az Alkotmánybíróság határozatát az Igazságügyi Közlönyben közzéteszi.
INDOKOLÁS
1. A határozat rendelkező részében megjelölt irányelv támadott szabályai a következőképpen szólnak:
,,2. …Az árverésből visszamaradt, illetőleg a kijelölési kötelezettséggel nem érintett föld szintén közvetlenül beletartozik a felszámolás hatálya alá tartozó vagyonba.
Közvetlenül a hitelezők kielégítését szolgálja a Kpt. 17. §-a szerinti földalap, mert ez, mint a szövetkezet vagyona, szintén a felszámolás hatálya alá tartozó vagyonba kerül. A Kpt. 27. §-ának módosított (1) bekezdése értelmében hasonlóan kell eljárni a felszámolási eljárás alatt álló állami gazdaság esetében is e földalap tekintetében.''
Több indítványozó állította, hogy az idézett szabályok, a Kpt. egyes rendelkezései folytán, ellentétesek a csődeljárásról, a felszámolási eljárásról, valamint a végelszámolásról szóló 1991. évi IL. törvénynek (Cst.) azzal a szabályával, amely a csődeljárás, a felszámolási eljárás, valamint a végelszámolás körébe tartozó vagyonról rendelkezett.
A Cst. 4. § (3) bekezdés b) pontjának az indítvány benyújtásakor hatályos szövege szerint nem tartozik a gazdálkodó szervezet vagyonába ,,az a termőföld és erdő vagyonrész, amelyről külön jogszabály másként rendelkezik''.
A Cst. 4. § (3) bekezdését az indítvány benyújtását követően többször módosították.
A Cst. 4. § (1) bekezdése szerint ,,a csődeljárás és a felszámolási eljárás, valamint a végelszámolás körébe tartozik a gazdálkodó szervezet minden vagyona, amellyel a csőd- vagy a felszámolási eljárás, illetve a végelszámolás kezdő időpontjában rendelkezik, továbbá az a vagyon, amelyet ezt követően az eljárás tartama alatt szerez''.
A (2) bekezdés szerint ,,a gazdálkodó szervezet vagyona a tulajdonában (kezelésében) levő vagyon. A gazdálkodó szervezet vagyonaként kell figyelembe venni a leányvállalata vagyonát, tröszt esetében a tröszti vállalatok vagyonát, ha a tröszt létesítő határozatát az állami vállalatokról szóló 1977. évi VI. törvény 49. §-a alapján adták ki.''
A (3) bekezdés szerint ,,nem tartozik a (2) bekezdés hatálya alá:
c) a kárpótlás céljára elkülönített termőföld és a külön törvényben meghatározott földalap és a kárpótlási árverésre kijelöléssel nem érintett, illetve a kárpótlási árverésből visszamaradt földterület;''
Az indítványozók szerint a Kpt. és az Ámt. olyan külön törvény, amely meghatározott földalapok tekintetében ,,másként'' rendelkezik, azaz az irányelvben hivatkozott földalapokkal érintett földterületnek a kárpótlásra jogosultak illetve a tagok és alkalmazottak tulajdonába adásáról szól.
A Kpt-nek az irányelvben hivatkozott 17. § (1) bekezdés első mondata szerint ,,a kijelölés során a szövetkezetben a szövetkezeti tagok és alkalmazottak, állami gazdaságnál az alkalmazottak földtulajdonhoz juttatása céljából földalapot kell képezni.''
Az indítványozók szerint az irányelv idézett szabályai ellentétesek a Cst. említett szabályaival. Álláspontjuk szerint az állami irányítás egyéb jogi eszköze nem módosíthat jogszabályt, a jogszabállyal ellentétes irányelv ezért alkotmányellenes.
2. Az indítvány megalapozott.
Az Alkotmány 32/A. § (1) bekezdése szerint az Alkotmánybíróság felülvizsgálja a jogszabályok alkotmányosságát, illetőleg ellátja a törvénnyel hatáskörébe utalt feladatokat. Az Abtv. 1.§ b) pontja szerint az Alkotmánybíróság hatáskörébe tartozik a jogszabály, valamint az állami irányítás egyéb jogi eszköze alkotmányellenességének utólagos vizsgálata. Az Alkotmánybíróság gyakorlata szerint nemcsak a jogszabály alkotmányosságához tartozik hozzá, hogy az a magasabb szintű jogszabállyal nem lehet ellentétes [Jat. (a jogalkotásról szóló 1987. évi XI. törvény) 1. § (2) bekezdés], hanem az állami irányítás egyéb jogi eszköze alkotmányosságához is hozzátartozik az, hogy az a jogszabályokkal nem lehet ellentétes. Az erre alapított indítvány elbírálására ezért az Abtv. rendelkezése folytán az Alkotmánybíróságnak hatásköre van [27/1995. (V. 15.) Ab h., ABH 1995. 129, 135.).
A Cst. 4. § (3) bekezdés c) pontja kiveszi a gazdálkodó szervezet vagyonából a kárpótlás céljára elkülönített termőföldet és a külön törvényben meghatározott földalapot és a kárpótlási árverésre kijelöléssel nem érintett, illetve a kárpótlási árverésből visszamaradt földterületet.
Az irányelv kifogásolt szabálya szerint viszont az árverésből visszamaradt, illetőleg a kijelölési kötelezettséggel nem érintett föld beletartozik a felszámolás hatálya alá tartozó vagyonba.
Az irányelv szerint a Kpt. mint külön törvény 17. §-a szerinti földalap is közvetlenül a hitelezők kielégítését szolgálja és hasonlóan kell eljárni a felszámolási eljárás alatt álló állami gazdaság esetében is e földalap tekintetében.
Az irányelv támadott szabályai ezért ellentétesek a Cst. 4. § (3) bekezdés c) pontjával és ezért alkotmányellenesek, így azokat az Alkotmánybíróság – az Abtv. 40–41. §-a, valamint a 42. §(1) bekezdése alkalmazásával – megsemmisítette.
*
A határozat az Alaptörvény 5. pontja alapján hatályát vesztette 2013. április 1. napjával. E rendelkezés nem érinti a határozat által kifejtett joghatásokat.
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás