BK BH 1997/272
BK BH 1997/272
1997.06.01.
A tárgyaláson késedelmesen megjelenő védővel szemben alkalmazott rendbírság összegének a megállapításánál figyelembe kell venni a késés időtartamát, továbbá hogy a távolmaradása az eljárást mennyiben késleltette vagy akadályozta, esetleg a tárgyalás elhalasztását is szükségessé tette-e. [Be. 108. § (1) bek., 113. § (1) bek. c) pont].
A városi bíróság a tárgyaláson meghozott végzésével a kirendelt védőt 3000 forint rendbírsággal sújtotta, mert a szabályszerűen megidézett ügyvéd a 13 órára kitűzött tárgyalásra 13 óra 25 perckor jelent meg.
A végzés ellen a kirendelt védő jelentett be fellebbezést, aki a tárgyaláson történt megjelenésekor a késését azzal indokolta, hogy "elnézte" a tárgyalás időpontját. Fellebbezésének írásbeli indokolásában hivatkozott még arra, hogy a késedelmes megjelenés nem eredményezte a tárgyalás befejezésének az elhúzódását, annak elnapolása semmilyen összefüggésben nem volt az ő mulasztásával. A főügyész átiratában a rendbírság "mellőzését" indítványozta azzal az indokkal, hogy "védő mulasztása, és annak a következménye nem volt jelentős, a távolmaradását pedig kimentette".
A fellebbezést és ennek megfelelően a főügyészségi indítványt a megyei bíróság részben alaposnak találta. Nem vitatott, hogy az ügyben a kirendelt védőként eljáró ügyvéd a tárgyalás megkezdésére kitűzött időpontban - szabályszerű megidézése ellenére - nem jelent meg, emiatt a kitűzött időpontban a tárgyalás megkezdésére, aminek az iratokból megállapíthatóan egyéb akadálya nem lett volna, nem kerülhetett sor. Az is tény, hogy 25 perc késéssel ugyan, de a védő megjelent a bíróság előtt, így nem kellett a kitűzött tárgyalást elhalasztani. Ezzel kapcsolatban azonban a megyei bíróság utalt arra is, hogy a fellebbezés indokolásában előadottak szerint a védő azt követően tett eleget megjelenési kötelezettségének, hogy őt erre a bíróság részéről telefonon külön felhívták.
Az ügy szóban levő tárgyalási napján a vádlott és három tanú kihallgatására került sor, majd a tanács elnöke 15 óra 15 perckor a további bizonyítás felvétele érdekében elnapolta a tárgyalást.
Ezekre a körülményekre figyelemmel a megyei bíróság elsősorban arra mutat rá, hogy a védő mulasztását utólag sem mentette ki. A mulasztás kimentésére (igazolására) ugyanis csak olyan körülmény szolgálhat, ami a mulasztó önhibáján kívül eső okként értékelhető. A tárgyalás időpontjának "elnézése" a jogi képviselettel hivatásszerűen foglalkozó ügyvéd esetében nem tekinthető ilyen oknak. Ebből következően a késedelmes megjelenésében megnyilvánult mulasztás miatt alkalmazott rendbírság kiszabására törvényesen került sor a Be. 113. §-a (1) bekezdésének c) pontjára figyelemmel.
A tárgyalásra szóló idézésben megjelölt időpontban való pontos megjelenés a bírósági tárgyalás zavartalan lefolytatásának egyik előfeltétele. A jogi képviselő ilyen jellegű mulasztása pedig az általánosan nem megfelelő megjelenési fegyelem alakulása szempontjából is kedvezőtlen lehet. Ezért az adott esetben a 25 perces késedelem nem tekinthető súlytalannak. Ugyanakkor a késedelmes megjelenésnek a tárgyalás menetére ténylegesen nem volt kihatása, nem eredményezte annak késedelmes befejezését vagy elnapolását. Mindez összességében a megyei bíróság megítélése szerint csekélyebb összegű rendbírság alkalmazását teszi indokolttá. Ezért a rendbírság összegét 1000 forintra mérsékelte. (Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Bíróság I. Bf. 627/1996. sz.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás