BK BH 1997/273
BK BH 1997/273
1997.06.01.
I. Ha az „ítéleti feljegyzés” és az írásba foglalt ítélet rendelkező része egymástól eltér: az „ítéleti feljegyzés” szerint kihirdetett határozatot kell irányadónak tekinteni. [Be. 116. § (4) bek.].
II. A hűtlen kezelés szándékos bűncselekmény, az elkövető – legalább eshetőleges – szándékának nemcsak a kötelességszegésre, hanem a bekövetkezett vagyoni hátrányra, mint eredményre nézve is ki kell terjednie [Btk. 319. § (1) bek.].
III. Ha a hűtlen kezelés a jelzálogjog bejegyzésének a jogosulatlan engedélyezésével valósul meg, a bekövetkezett vagyoni hátrány összege nem haladhatja meg annak az ingatlannak az értékét, amelyre nézve a jelzálogjogot bejegyezték [Btk. 319. § (1) bek.; Ptk. 251. § (1) bek., 254. §].
A városi bíróság írásba foglalt (indokolt) ítéletével a jelentős értékre elkövetett hűtlen kezelés bűntette miatt indított büntetőeljárást megszüntette, és a magánfél polgári jogi igényét a törvény egyéb útjára utasította. A bíróság a következő tényállást állapította meg.
A vádlott 1991. május 2. napján, mint a mezőgazdasági termelőszövetkezet elnöke - a közgyűlés meghallgatása nélkül - hozzájárult ahhoz, hogy az OTP a B. F. részére folyósított 600 000 forintos vállalkozói hitel fedezeteként jelzálogjogot jegyeztessen be a termelőszövetkezet tulajdonában álló 800 000 forint értékű halastóra. A jelzálogjogot a földhivatal 1991. május 16. napján jegyezte be. 1992. február 17. napján a vádlott tagsági viszonya megszűnt és az elnökségről lemondott.
B. F. mint bérlő az OTP részére a vállalkozói kölcsönt 1991. december 1. napjáig - a kölcsönszerződés lejártáig -, majd a módosított visszafizetési határidőkig nem fizette vissza.
1995. március 22. napján a tsz. a halastó értékesítését követően azt az adásvételi szerződésben foglalt kötelezettségének megfelelően tehermentesítette, és az OTP részére 1 548 057 forintot fizetett ki.
Az ítélet ellen az ügyész a bűnösség megállapítása végett, a sértett pedig a polgári jogi igény elutasítása miatt fellebbezett.
I. A megyei bíróság - mindenekelőtt - megállapította, hogy az elsőfokú határozatára vonatkozó "ítéleti feljegyzés", illetve az indokolt ítélet rendelkező része eltér egymástól. Az ítéleti feljegyzés szerint az elsőfokú bíróság a vádlottat a jelentős értékre elkövetett hűtlen kezelés bűntettének vádja és következményei alól felmentette, és a sértett polgári jogi igényét elutasította. A nyilvánosan kihirdetett ítélet ellen az ügyész és a magánfél a tárgyaláson fellebbezést jelentett be. A fentiekkel szemben az indokolt írásbeli ítélet rendelkező része szerint az elsőfokú bíróság a vádlott ellen a fenti bűncselekmény miatt indult eljárást megszüntette, a sértett polgári jogi igényét pedig a törvény egyéb útjára utasította.
A fenti két ellentétes rendelkezés közül - az állandó bírói joggyakorlat szerint - az "ítélkezési feljegyzés" (ún. kisítélet) az irányadó, mivel a tanács elnöke ezt hirdette ki a tárgyaláson. Ezért a megyei bíróság ennek tartalma szerint javította ki a Be. 116. §-ának (4) bekezdése alapján az indokolt ítélet rendelkező részét, és az így kijavított ítéletet bírálta felül a másodfokú eljárásban.
Az elsőfokú bíróság által megállapított tényállást a megyei bíróság az iratok tartalma, illetve B. F. tanú előadása alapján azzal egészítette ki: "B. F. bérlőnek az OTP két ízben is halasztást adott a 600 000 forint hitel visszafizetésére, először 1992. június 30., másodszor 1992. október 31. napjáig". Ugyancsak kijavította a másodfokú bíróság a bűncselekmény elévülésének időpontját is, mely helyesen 1994. május 16. napja, az ítéletben nyilvánvalóan elírásból adódóan 1992. május 16. napja helyett. A fenti kiegészítéssel, illetve helyesbítésekkel az elsőfokú bíróság helyes tényállást állapított meg, abba a megyei bíróság hiányosságot, iratellenességet vagy téves ténybeli következtetést nem észlelt, ezért az a másodfokú eljárásban irányadó volt.
II. Rámutatott a másodfokú bíróság, hogy a hűtlen kezelés szándékos bűncselekmény. A legalább eshetőleges szándéknak nemcsak a kötelességszegésre, hanem a bekövetkezett eredményre (vagyoni hátrány) is ki kell terjednie. Az adott ügyben semmilyen peradat nem utalt arra, hogy a vádlott a jelzálogjog bejegyzésének az engedélyezésekor (1991. május 2.) már tudta volna azt, hogy a bérlő a felvett kölcsönt nem fogja kifizetni, ez csak jóval később, 1992 végén derült ki. A vádlott tudata tehát a bejegyzéskor (1991. május 16.) közvetlenül beálló értékcsökkenésen túli eredményre nem terjedt ki, így a többletkárért szándékos felelősség nem terheli.
III. A megyei bíróság egyetértett az elsőfokú bíróságnak azzal az okfejtésével, amely szerint a vagyoni hátrány bekövetkezésének és ezáltal a bűncselekmény megvalósulásának az időpontja az, amikor a termelőszövetkezet tulajdonában álló halastóra a jelzálogjogot bejegyezték, vagyis 1991. május 16. E jog bejegyzésével ugyanis az ingatlan forgalmi értéke csökkent, és az ingatlan feletti rendelkezést a jelzálogjog korlátozta. A jelzálogjog bejegyzésének időpontjában az ingatlan forgalmi értéke 800 000 forint volt, tehát ez az irányadó a bűncselekmény minősítése szempontjából. E körben a megyei bíróság kiemeli azt a körülményt, hogy a jelzálogjog kötelezettje csupán a jelzálogjoggal terhelt vagyon értékéig felel, amely még a teher kifizetésekor sem haladta meg a - elsőfokú bíróság szerint - "jelentős" értékhatárt (helyesen: a nagyobb vagyoni hátrányt). Így helyesen állapította meg az elsőfokú bíróság, hogy a vádlott cselekménye a Btk. 319. §-ának (1) bekezdésébe ütköző és a (3) bekezdés a) pontja szerinti hűtlen kezelés bűntettének minősül.
Az elsőfokú bíróság ítéleti indokolásában helyesen fejtette ki, hogy a megváltozott minősítésre tekintettel a bűncselekmény elévülési ideje három év [Btk. 33. § (1) bek. b) pont], ezért az elévülés 1994. május 16-án bekövetkezett.
Tévedett azonban, amikor a vádlottal szemben felmentő ítéleti rendelkezést hozott, ugyanis a Btk. 32. §-ának b) pontjában írt büntethetőséget megszüntető ok áll fenn, és ez esetben a Be. 213. §-a (1) bekezdésének a) pontja értelmében eljárást megszüntető végzést kell hozni. Bár az elsőfokú bíróság az indokolással ellátott ítéletének rendelkező részében már az eljárási szabályoknak megfelelően rendelkezett, de ugyanakkor "ítéletet" hozott "végzés" helyett. Az eljárás megszüntetésével összefüggő jogszabályokra az ítélet indokolásában már helyesen hivatkozott. Észlelte a megyei bíróság, hogy a bűncselekmény megnevezése az elsőfokú határozatban pontatlan. A Legfelsőbb Bíróság BK 1. számú kollégiumi állásfoglalása szerint a Btk. 319. §-a (3) bekezdésének a) pontjában foglalt bűncselekmény megnevezése: nagyobb vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés bűntette, tehát a "jelentős értékre" utalás téves. [1993. évi XVII. tv. 84. § (2) bek.]
A sértett a már fentiekben kifejtettekre figyelemmel a polgári jogi igény elutasítás miatt jogosulatlan jelentette be a fellebbezést a tárgyaláson, mivel az elsőfokú bíróság érdemben elbírálta a polgári jogi igényét.
A megyei bíróság az elsőfokú határozatot megváltoztatta, a nagyobb vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés bűntette miatt indított büntetőeljárást megszüntette és a magánfél polgári jogi igényét a törvény egyéb útjára utasította. (Somogy Megyei Bíróság 2. Bf. 394/1996. sz.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás