PK BH 1997/279
PK BH 1997/279
1997.06.01.
A haszonélvezőt megillető hasznosítási jog keretében kötött bérleti szerződés a haszonélvező halálával általában nem szűnik meg [Ptk. 157. §, 201. § (2) bek., 323. § (1) bek.].
A jogerős ítélet elutasította a felperes keresetét, amelyben az alpereseknek az ingatlan kiürítésére való kötelezését kérte. Az alperesek által fizetendő havi bérleti díj mértékét 13 000 forintról 1990. szeptember 1-jétől kezdődően havi 16 900 forintra, 1991. március 1-jétől 22 100 forintra emelte fel, és időszakonkénti és az alperesek szerinti bontásban rendelkezett ezek, valamint a hátralékok megfizetéséről. A jogerős ítélet az indokolásában megállapította, hogy a perbeli ingatlannak a felperes a tulajdonosa. Ezt az ingatlant az ingatlan haszonélvezője 1988. május 11-én kelt bérleti szerződésben 10 évi időtartamra bérbe adta az I-IV. r. alpereseknek havi 13 000 forint bérleti díj ellenében. A haszonélvező 1989. december 16-án elhunyt. A jogerős ítélet indokolása szerint a Ptk. 157. §-ának (4) bekezdése alapján a haszonélvező által kötött bérleti szerződés a haszonélvező halálával - a haszonélvezet időhöz és személyhez kötöttsége folytán - megszűnt. Ugyanakkor a felperes tulajdonos a haszonélvező halála után emelt összegű bérigényét közölte, ezért ebből arra lehet következtetni, hogy a jogviszony fennmaradását maga is akarta. A díj felemelése és a szerződés érvénytelensége, majd a szerződés megszűnése következményeinek alkalmazására csak később indított keresetet. Ezekből következően a jogviszony a felperessel, mint bérbeadóval áll fenn, így az alperesek kiürítésre kötelezésének nem volt alapja.
A bérleti díj felemelését a felperes a Ptk. 241. §-a alapján kérhette, mert a szerződés megkötése óta eltelt időben jelentősen módosultak az ár- és értékviszonyok. A bérlő alperesek beruházásainak figyelmen kívül hagyásával a kiegészített szakértői vélemény alapján és a bérlők elismerése folytán rendelkezett a bérleti díj összegének felemeléséről.
A jogerős ítélet ellen előterjesztett felülvizsgálati kérelmében a felperes az ítélet hatályon kívül helyezésével, az alpereseket kiürítésre kötelező elsőfokú ítélet helybenhagyását kérte. A felülvizsgálati kérelmében azt adta elő, hogy a jogerős ítélet jogszabálysértő, mert nem vette figyelembe, hogy a haszonélvező úgy kötött szerződést, hogy a felperes hozzájárulását nem kérte. A haszonélvező halálával olyan helyzet állt elő, hogy a szerződés a tulajdonosra nem hat ki. Arra is hivatkozott, hogy a jogerős ítélet figyelmen kívül hagyta a feltűnő aránytalanságra alapított megtámadását, amelynek az adja az alapját, hogy a 10 évre kötött szerződésben nem inflációkövetéssel határozták meg a bérleti díj összegét.
A felülvizsgálati kérelem nem alapos.
A jogerős ítélet érdemben helytálló rendelkezéssel utasította el a felperes kiürítésre indított keresetét. Ennek azonban a jogszabályoknak megfelelő alapja az, hogy a haszonélvező által kötött szerződés a haszonélvező halálával nem szűnt meg, hanem abba a tulajdonos felperes került bérbeadói pozícióba. A Ptk. 157. §-ának szabálya a haszonélvezetről, annak tartalmáról, valamint a haszonélvező és a tulajdonos viszonyáról rendelkezik. A (4) bekezdés szerint a haszonélvezeti jog korlátozott időre és legfeljebb a jogosult élete végéig állhat fenn. Ennek alapján a haszonélvezőknek a perbeli ingatlanon fennállt haszonélvezeti joga a halálával megszűnt, abban jogutódlás sem következhetett be. A Ptk. 157. §-ának (1) bekezdése alapján a haszonélvezőt megillető hasznosítási jog keretében kötött bérleti szerződés nem, csupán a haszonélvezet szűnt meg a halállal.
A Ptk. 323. §-ának (1) bekezdése szerint, a jogosult halála akkor szünteti meg a szerződést, ha a szolgáltatás kifejezetten az ő eltartására irányult, vagy kizárólag az ő személyes szükségleteinek fedezésére lett volna alkalmas. Ennek alapján, illetőleg a bérleti szerződés erre vonatkozó rendelkezése hiányában a bérbeadó halála a bérleti szerződést nem szüntette meg. A haszonélvezőként bérleti szerződést kötő személy halálával - miután a korábban elmondottak szerint a haszonélvezet megszűnt - tovább nem áll fenn az a korlátozás, amelyet a Ptk. 157. §-ának (2) bekezdése jelent, s a tulajdonos a tulajdonjogából fakadó jogosítványokat immáron gyakorolhatja. A haszonélvező halála a bérleti szerződés alanyait illetően azzal a következménnyel járt, hogy a továbbiakban abban bérbeadóként a tulajdonos szerepel.
A felülvizsgálati kérelmében alaptalanul hivatkozik a felperes arra, hogy a haszonélvező szerződéskötéséhez szükség lett volna az ő hozzájárulására. A haszonélvező tulajdonost megelőző jogosítványáról a Ptk. 157. §-ának (2) bekezdése rendelkezik, de nincs olyan szabály, amely az (1) bekezdés alapján a haszonélvező által megkötött szerződéshez előírná a tulajdonos hozzájárulását.
Nem helytálló a felperesnek a feltűnő aránytalanságra való hivatkozása sem. A Ptk. 201. §-ának (2) bekezdésében meghatározott feltételek megvalósulása esetén is akkor lehet alapos ezen a címen a szerződés megtámadása, ha a feltűnően nagy értékkülönbség a szerződés megkötésének időpontjában áll fenn. A felperes a tartós jogviszony utóbb bekövetkezett változásaira hivatkozik, amikor az ár- és értékviszonyok változása miatt a szolgáltatások értékegyensúlyának felborulásáról szól. Az elmondottak szerint ez a szerződés megtámadásának alapja nem lehet, erre hivatkozással - amiként a perben ez meg is történt - a perbeli tartós jogviszony bíróság által történő módosítása kérhető. A kifejtett, részben eltérő indokokra figyelemmel a Legfelsőbb Bíróság a Pp. 275/A. §-ának (1) bekezdése alapján a jogerős ítélet felülvizsgálattal támadott rendelkezését hatályában fenntartotta. (Legf. Bír. Pfv. III. 21 092/1995. sz.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás