3/1997. (II. 26.) TNM rendelet
3/1997. (II. 26.) TNM rendelet
a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok szociális és kegyeleti gondoskodásának rendjéről1
A fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény (a továbbiakban: Hszt.) 342. §-a (2) bekezdésének i) pontjában kapott felhatalmazás alapján a szociális és kegyeleti gondoskodás rendjének szabályozására a következőket rendelem el:
A rendelet hatálya
1. § (1)2 A rendelet hatálya kiterjed az Információs Hivatalra (a továbbiakban: Hivatal), valamint a Hivatal hivatásos állományú tagjára (a továbbiakban: ht. állomány tagja).
(2) A Hszt. 206. §-ában meghatározott gondoskodási körbe tartozó egyéb személyekre e rendelet előírásai csak akkor alkalmazhatók, ha e rendelet megengedi vagy elrendeli.
A szociális gondoskodás
2. § (1) A Hivatal éves költségvetésében, a szociális és kegyeleti gondoskodásból fakadó feladatainak pénzügyi fedezetére külön keretet köteles képezni.
(2) A ht. állomány segélyezését a költségvetésben a Hivatal főigazgatója (a továbbiakban: főigazgató) által e célra jóváhagyott mértékig lehet engedélyezni. Indokolt esetben a segélykeret a jutalmazási keret és a bérmegtakarítás terhére – a jutalomkeret főösszegének maximum 20%-áig terjedő mértékben – túlléphető. A jutalomkeret terhére történő kifizetés nem vonhatja maga után az e célra jóváhagyott előirányzat túllépését.
(3) A ht. állomány tagja szociális helyzetének függvényében a költségvetési források által biztosított keret erejéig az alábbi pénzbeli támogatásokban részesíthető:
a) szociális segély;
b) temetési segély.
(4) A ht. állomány tagja az alábbi természetbeni támogatásokban részesíthető:
a) kedvezményes üdülés;
b) anyagi és technikai eszközök, szolgáltatások térítésmentes vagy kedvezményes igénybevétele;
c) jogi tanácsadói, érdekvédelmi szolgáltatások igénybevétele.
Szociális segély
3. § (1) A szociálisan rászorulók szociális segélyben részesíthetők a következők szerint:
a) ha létfenntartásuk önhibájukon kívül olyan mértékben kerül ideiglenesen veszélybe, hogy az egy családtagra jutó nettó jövedelem nem éri el a mindenkori minimálbér összegét;
b) baleset bekövetkezése miatt előálló munkaképesség-csökkenés, vagy váratlan, indokolt kiadások felmerülése esetén, melyek következtében a ht. állomány tagja nem képes maga vagy családja létfenntartását biztosítani;
c) a beiskolázási terhek enyhítési céljából, ha a gyermek az általános iskolai vagy középfokú tanulmányait nappali tagozaton folytatja, és az egy családtagra jutó nettó jövedelem nem éri el a mindenkori minimálbér összegének kétszeresét;
d) gyermek születését követően, ha az egy családtagra jutó nettó jövedelem nem éri el a mindenkori minimálbér összegének kétszeresét.
(2) A szociális segély összege nem haladhatja meg a mindenkori minimálbér kétszeresét, és az egy személynek juttatott szociális segély éves összege nem lehet több a minimálbér hatszoros összegénél.
(3) Szociális segélyben részesíthető a Hivatal nyugállományú tagja (a továbbiakban: nyugállomány tagja), valamint a Hszt. 206. §-ának b) és c) pontjában meghatározott személyek a Hivatal pénzügyi helyzetétől függően.
Temetési segély
4. § (1) Szociális helyzetének figyelembevételével temetési segélyben részesíthető a ht. állomány tagja, ha olyan hozzátartozója hunyt el, akinek eltartására kötelezett volt. Temetési segélyben részesíthető a ht. állomány elhunyt tagjának a Hszt. 2. §-ának p) pontjában meghatározott közeli hozzátartozója (a továbbiakban: közeli hozzátartozó), ha a temetés kiadásai elsődlegesen reá hárulnak.
(2) A nyugállomány tagja és a Hszt. 206. §-ának c) pontjában meghatározott személyek, valamint ezen személyek közeli hozzátartozói az (1) bekezdésben foglaltak szerint részesíthetők temetési segélyben.
(3) A temetési segély összege nem haladhatja meg a mindenkori minimálbér kétszeres összegét.
(4) Nem folyósítható temetési segély akkor, ha a Hivatal a temetés költségeinek legalább 50%-át átvállalta.
A pénzbeli támogatások igénylésével kapcsolatos
eljárás szabályai
5. § (1) A ht. állomány tagja és az e rendeletben meghatározott jogosultak pénzbeli támogatásának folyósítását kezdeményezheti:
a) a pénzbeli támogatásra jogosult,
b) a Hivatal Szociális Bizottsága,
c) a jogosult közvetlen szolgálati elöljárója.
(2) A pénzbeli támogatás iránti, indokolással ellátott kérelmet az erre rendszeresített nyomtatványon, a szolgálati út betartásával a Hivatal gazdasági szervéhez kell benyújtani. Amennyiben a jogosult nem a ht. állomány tagja, kérelmét közvetlenül a Hivatal gazdasági szervéhez nyújthatja be.
(3) A kérelemnek tartalmaznia kell:
a) a jogosult nyilatkozatát saját és háztartásában élő közeli hozzátartozóinak vagyoni helyzetéről;
b) ha a jogosult a ht. állomány tagja, akkor a közvetlen szolgálati elöljárójának állásfoglalását a kérelemben foglaltak megalapozottságáról és indokoltságáról.
A kérelemhez csatolni kell a jogosult és a vele közös háztartásban élő közeli hozzátartozók jövedelemigazolását is.
(4) Pénzbeli támogatásban csak az részesíthető, aki a szociális helyzetének megítéléséhez szükséges személyes adatokat a valóságnak megfelelően rendelkezésre bocsátja, igazolja és hozzájárul azok kezeléséhez.
(5) A pénzbeli támogatások kifizetéséről a Szociális Bizottság (a továbbiakban: Bizottság) javaslatának figyelembevételével a főigazgató dönt. A főigazgató indokolt esetben a Bizottság javaslatától eltérő tartalmú döntést is hozhat. A pénzbeli támogatások kifizetése a Hivatal házipénztárán keresztül történik.
Kedvezményes üdülés
6. § (1) A kedvezményes üdültetés a Hivatal kezelésében lévő ingatlanok, továbbá a Belügyminisztérium által a Hivatal részére biztosított belügyi üdülőkbe szóló beutalók igénybevételével történik.
(2) Kedvezményes üdülésre jogosult:
a) a ht. állomány tagja és a vele közös háztartásban élő közeli hozzátartozók;
b) a nyugállomány tagja és a vele közös háztartásban élő közeli hozzátartozók, amennyiben a nyugállományba helyezésre nem a Hszt.-ben meghatározott, a nyugállomány tagjának felróható okból került sor;
c) a hősi halottnak, a szolgálat halottjának vagy a Hivatal halottjának özvegye, árvája, amíg ellátást folyósítanak számára, illetve az özvegy akkor is, ha saját jogú nyugdíjat kap;
d) a Hszt. 206. §-ának c) pontjában meghatározott személyek, feltéve, hogy a szolgálati baleset, betegség nem nekik felróható okból következett be, valamint velük közös háztartásban élő közeli hozzátartozóik.
A b)–d) pontokban meghatározott személyek csak főszezonon kívüli időszakban jogosultak kedvezményes üdülésre.
(3) Főszezonban (június 1.–augusztus 31-ig) történő üdültetésre a ht. állomány tagja 2 évenként egy alkalommal jogosult. Ettől a szabálytól csak akkor lehet eltérni, ha a szabad férőhelyek, illetve a rendelkezésre álló beutalókeret alapján arra lehetőség van.
(4) Az (1) bekezdésben meghatározott kedvezményes üdülésért térítési díjat kell fizetni.
A pénzbeli támogatások és a kedvezményes üdülés
közös szabályai
7. § (1) A pénzbeli támogatások mértékének megállapításánál és folyósításánál, valamint a kedvezményes üdülés biztosításánál azonos körülmények fennállása esetén előnyben kell részesíteni a három vagy több gyermeket, illetve a gyermekét egyedül nevelő jogosultat, a hősi halott, a szolgálat vagy a Hivatal halottjának özvegyét, árváját és a szolgálati baleset vagy betegség következtében megrokkantakat.
(2) A pénzbeli támogatásokat és a kedvezményes üdülést terhelő közterheket a Hivatal költségvetéséből kell fedezni.
A Bizottság működése
8. § (1) A szociális és kegyeleti feladatok végrehajtására, a ht. állomány szociális helyzetének folyamatos figyelemmel kísérésére a főigazgató mellett működő, véleményező és javaslattevő jogkörrel felruházott Bizottságot kell létrehozni.
(2) A Bizottságot a Hivatal létszámától és működési sajátosságaitól függően 5–15 fővel kell létrehozni és működtetni. A tagok kétharmadát szervezeti egységek delegálják, a tagok egyharmadát a főigazgató jelöli ki.
(3) A Bizottság elnökét és titkárát a Bizottság tagjai közül a főigazgató jelöli ki.
(4) A Bizottság az ügyrendjét maga állapítja meg, és azt a főigazgató hagyja jóvá. Az ügyrend a Hivatal szervezeti és működési szabályzatának melléklete.
(5) A Bizottság szükség szerint, de legalább negyedévenként tartja ülését. A Bizottság akkor tekinthető határozatképesnek, ha ülésén a tagok legalább kétharmada jelen van. A Bizottság döntéseit nyílt szavazással és egyszerű szótöbbséggel hozza meg, szavazategyenlőség esetén az elnök szavazata dönt.
(6) A Bizottság az alábbi témakörökben jogosult javaslattételre:
a) a Hivatal rendelkezésére álló szolgálati lakások bérlőinek kijelölése;
b) a garzon-, nőtlen- és hajadonszállón meglévő férőhelyek betöltése;
c)3 a lakással kapcsolatos munkáltatói támogatások odaítélése és mértéke;
d) a szociális segély odaítélése és mértéke;
e) a családalapítási támogatás odaítélése és mértéke;
f) az albérleti hozzájárulás odaítélése és mértéke;4
g) az üdülési főidényben rendelkezésre álló üdülői férőhelyek szervezeti egységek közötti elosztása.
(7) A Bizottság véleményezheti:
a) a szociális jellegű intézkedésekkel,
b) a lakásgazdálkodással és a lakáscélú támogatások folyósításával,
c) a családalapítási támogatással, és
d) az üdültetés rendjével
kapcsolatos belső rendelkezések tervezetét.
A szociális gondoskodásra vonatkozó egyéb szabályok
9. § A nyugállomány tagjával, valamint a Hszt. 206. §-ának b) és c) pontjában meghatározott személyekkel kapcsolatos szociális gondoskodás keretében:
a) igény szerint – évente – találkozók szervezhetők;
b) megszervezhető, hogy ünnepi alkalmakkor (pl. születésnap, karácsony, évforduló stb.) ezen személyeket az alkalomhoz illő módon köszöntsék.
A nyugállományú tagok társadalmi szervezeteinek támogatása
9/A. §5 (1) A Hivatal támogathatja nyugállományú tagjai országos és helyi szervezeteinek működését. A támogatás az alábbiakra terjed ki:
a) a szervezeti élettel összefüggő elhelyezési, irodatechnikai feltételek és egyéb szolgáltatások (pl. telefon, levelezés) biztosítása;
b) évente két alkalommal közérdeklődésre számot tartó rendezvény feltételeinek megteremtése, illetve költségeinek részben vagy egészben történő megtérítése.
(2) Támogatásban részesíthető az a bíróság által nyilvántartásba vett, jogi személyiséggel rendelkező szervezet, amelynek létesítő okirata (alapító okirata, alapszabálya) megfogalmazza a nemzetbiztonság érdekében való tevékenységet és kapcsolatok ápolását a Hivatal nyugállományú tagjaival.
(3) A Hivatal az (1) bekezdésben foglaltakon túlmenően is nyújthat támogatást, ha a szervezet által vállalt feladat a demokratikus nemzetbiztonsági tevékenység elméletének és gyakorlatának kiteljesítését célozza vagy nemzetbiztonsági érdeket szolgál.
(4) A támogatás részleteit a Hivatal és az érintett szervezet közötti megállapodásban kell meghatározni.
A kegyeleti gondoskodás
10. § (1) A ht. állomány elhunyt tagja, halálának körülményei, életútja és érdemei szerint a következőképpen minősíthető:
a)6 hősi halottá a ht. állomány azon tagja minősíthető, aki a nemzetbiztonság, a közbiztonság fenntartása, Magyarország alkotmányos rendjének védelme, valamint rendkívüli állapot során emberélet vagy jelentős anyagi érték mentése közben kimagaslóan bátor magatartást tanúsított, és eközben vagy az elszenvedett sérülés következtében vesztette életét;
b) a szolgálat halottjává a ht. állomány azon tagja minősíthető, aki szolgálati kötelezettségének teljesítése közben vagy azzal összefüggésben elszenvedett baleset, betegség miatt vesztette életét;
c) a Hivatal halottjává a ht. állomány, illetve a nyugállomány azon elhunyt tagja minősíthető, aki rendelkezik 10 év folyamatos hivatásos szolgálati viszonyban töltött idővel, melyből legalább 5 évet az adott Hivatalnál töltött, valamint szolgálati, illetve munkaköri feladatát átlag feletti eredményességgel és hivatástudattal látta el.
(2) A b) és c) pont hatálya nem terjed ki arra az elhunytra:
a) aki halálát szándékosan maga okozta;
b) akinek halála önhibájából eredő ittas vagy bódult állapotának következménye, vagy halála ezzel összefüggésben következett be;
c) akinek szolgálati viszonya fegyelmi fenyítés miatt vagy a Hszt. 56. §-a (2) bekezdésének b) pontja alapján szűnt meg;
d) akit nyugállományba helyezését követően lefokoztak, vagy a bíróság szándékos bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen elítélt;
e) aki szolgálati viszonyáról lemondott.
(3) A hősi halott és a szolgálat halottja emlékének megőrzése, ápolása érdekében a Hivatal központi épületében emléktáblát kell felállítani, amelyre az elhunyt nevét, születésének és halálának dátumát kell rögzíteni.
(4) A hősi halott, a szolgálat és a Hivatal halottja esetében az elhunyt érdemeit és életútját méltató parancsot kell megjelentetni.
Záró rendelkezések
11. § (1) E rendelet a kihirdetését követő hónap 1. napján lép hatályba.
(2) A szociális és kegyeleti tevékenység koordinációját, illetve a kapcsolatos ügyviteli feladatokat a Hivatal humánpolitikai és gazdasági szervei végzik.
A rendeletet a 32/2017. (XI. 28.) MvM rendelet 16. §-a hatályon kívül helyezte 2017. december 6. napjával.
Az 1. § (1) bekezdése a 6/2013. (III. 27.) BM rendelet 23. § a) pontja szerint módosított szöveg.
A 8. § (6) bekezdés c) pontja az 1/2010. (I. 14.) PTNM rendelet 14. § (3) bekezdés szerint módosított szöveg; alkalmazására lásd e módosító rendelet 14. (1) bekezdését.
A 42/2012. (VIII. 23.) BM rendelet 10. §-a alapján az Alkotmányvédelmi Hivatal és a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat állománya tekintetében nem alkalmazható.
A 9/A. §-t és az előtte lévő alcímet a 2/2004. (V. 28.) MeHVM rendelet 1. §-a iktatta a szövegbe.
A 10. § (1) bekezdés a) pontja a 68/2011. (XII. 30.) BM rendelet 7. §-a szerint módosított szöveg.
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás