32/1997. (XI. 5.) MKM rendelet
32/1997. (XI. 5.) MKM rendelet
a Nemzeti, etnikai kisebbség óvodai nevelésének irányelve és a Nemzeti, etnikai kisebbség iskolai oktatásának irányelve kiadásáról1
A közoktatásról szóló – többször módosított – 1993. évi LXXIX. törvény (a továbbiakban: közoktatásról szóló törvény) 94. §-a (1) bekezdésének a) pontjában kapott felhatalmazás alapján a következőket rendelem el:
1. § (1) A nemzeti, etnikai kisebbségi óvodai nevelést (a továbbiakban: kisebbségi óvodai nevelés) biztosító óvodák e rendelet 1. számú mellékleteként kiadott Nemzeti, etnikai kisebbség óvodai nevelésének irányelve figyelembevételével készítik el, illetve fogadják el nevelési programjukat.
(2)2 A nemzeti, etnikai kisebbségi iskolai nevelést és oktatást (a továbbiakban: kisebbségi iskolai nevelés és oktatás) biztosító iskolák a pedagógiai programjukat és helyi tantervüket a 243/2003. (XII. 17.) Korm. rendelettel kiadott Nemzeti Alaptanterv, valamint az e rendelet 2. számú mellékletével kiadott Nemzeti, etnikai kisebbség iskolai oktatásának irányelve figyelembevételével készítik el, illetve fogadják el.
(3)3 Ha a kisebbségi iskolai nevelést és oktatást biztosító iskola helyi tantervében meghatározott követelmények csak a nem kötelező tanórai foglalkozásokon való részvétellel teljesíthetők, a beiratkozás az iskolába – a (4) bekezdésben meghatározott kivétellel – a nem kötelező tanórai foglalkozásokon való részvétel vállalását is jelenti, feltéve, hogy erre a tanulók és a szülők figyelmét a felvételi tájékoztatóban, továbbá a beiratkozás előtt írásban felhívták.
(4) Az iskolának lehetőséget kell biztosítania arra, hogy azok is megkezdhessék, illetve folytathassák tanulmányaikat, akik nem vállalják a nem kötelező tanórai foglalkozásokon való részvételt. A tanulónak, illetve a szülőnek a tanítási év utolsó hónapjában írásban kell bejelentenie, amennyiben a tanuló a következő tanítási évben nem kíván részt venni a nem kötelező tanórai foglalkozásokon, illetve be kíván kapcsolódni a nem kötelező tanórai foglalkozásokba.
(5)4 Az iskola pedagógiai programja és helyi tanterve tartalmazza a kisebbség nyelve és irodalma, valamint a kisebbségi népismeret oktatását az 1. évfolyamtól a 12., illetve 13. évfolyamig. A képzési idő egészére kiterjedő egységes fejlesztési folyamat négy képzési szakaszra oszlik, az Irányelv 2. számú mellékletének III. részében meghatározott fejlesztési feladatok e szakaszokhoz kapcsolódnak. Az egyes szakaszokon belül az életkori sajátosságok figyelembevételével az iskolai évfolyamok tananyaga és fejlesztési feladatai egymásra épülnek. Az iskola a kisebbségi nyelv és irodalom, valamint a kisebbségi népismeret tantárgy tananyagának oktatását az Irányelvben meghatározott időponttól eltérő időpontban is megkezdheti azzal a megkötéssel, hogy az e tantárgyak oktatására előírt időkeret a tanulmányi idő átlagában nem csökkenhet, és az egyes képzési szakaszok végére biztosítania kell a meghatározott fejlesztési feladatok teljesítését, továbbá be kell tartani a tanulók heti és napi terhelésére vonatkozó, a közoktatásról szóló törvény által meghatározott előírásokat.
(6)5 Ha a kisebbséghez tartozó tanulók szülei kezdeményezik a kisebbségi nyelv és a kisebbségi kultúra tanítását, és ez az (5) bekezdésben meghatározottak szerint nem oldható meg, az iskola a fenntartó által biztosított időkeret, annak hiányában a nem kötelező tanórai foglalkozások időkerete terhére, a pedagógiai programban meghatározottak szerint, legalább heti két órában megszervezi a felkészítést. A kisebbségi nyelv és kultúra oktatásában való részvételről tanúsítvány állítható ki, illetve e tantárgyból a tanuló saját kérésére osztályozó vizsgát tehet.
2. §6 (1) Ha a kisebbségi iskolai nevelés és oktatás megszervezésére a településen nincs lehetőség, az ugyanazon kisebbséghez tartozók létszáma alapján a kisebbségi nyelvoktatást kiegészítő kisebbségi oktatás keretében szervezik meg.
(2) A kiegészítő kisebbségi oktatásra a közoktatásról szóló törvény 86. §-ának (5) bekezdésében foglaltakat kell alkalmazni.
3. § A kisebbségi iskolai nevelésben és oktatásban a kisebbség nyelvét és a kisebbség nyelvén tanított tantárgyak oktatását – a helyi tantervben meghatározottak szerint – az osztályok csoportokra bontásával szervezhetik meg.
4. §7
5. § Ez a rendelet a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba.
6. §8 E rendeletnek – a 27/2008. (IX. 26.) OKM rendelet 5. és 6. számú mellékletével megállapított – 2. számú melléklet II. és III. része alapján az iskolák a 2009/2010. tanévben vezetik be az átdolgozott helyi tantervüket felmenő rendszerben.
1. számú melléklet a 32/1997. (XI. 5.) MKM rendelethez9
irányelve
2. számú melléklet a 32/1997. (XI. 5.) MKM rendelethez10
A NÉPISMERET OKTATÁSÁHOZ SZÜKSÉGES IDŐKERET BIZTOSÍTÁSA
1–4. évfolyam |
5–6. évfolyam |
7–8. évfolyam |
9–12. évfolyam |
---|---|---|---|
Gondolatok, információk, érzelmek, vélemények egyszerű és hatékony közlése. |
Gondolatok, érzelmek, szándékok egyszerű, érthető és hatékony közlése változatos kommunikációs helyzetekben. |
Alkalmazkodás a kommunikációs folyamat tényezőihez különféle konkrét beszédhelyzetekben. |
A kommunikációs folyamat összetevőinek felismerése. Árnyalt, rugalmas alkalmazkodás a kommunikációs folyamat tényezőihez különféle konkrét beszédhelyzetekben. |
Törekvés az érzékletességre. A különféle mondatok felismerése, helyes használata |
Törekvés a pontosságra, a mondatok változatos használata a közlési célnak és szándéknak megfelelően. Kérdések, válaszok megfogalmazása, a hallottak kiegészítése. Törekvés a jól formált beszédre, a megfelelő artikulációra. |
A tudatos nyelvhasználat, a közlési cél és szándék szerint. Mindennapi élmények összefüggő és önálló elmondása. Törekvés a nyelvileg igényes és helyes beszédre. A szöveg tartalmát és a beszélő szándékát tükröző beszéd (helyes mondat és szövegfonetikai eszközök). |
Pontosság, érzékletesség és a lényeg kiemelése a beszédben. Szándékos törekvés a változatosságra, a beszédpartnerek figyelmének megragadására és lekötésére. Változatosság. Alkalmazkodás a beszédpartnerek figyelmének, érdeklődésének változásaihoz. |
A szóhangsúly helyes alkalmazása a mondatok különféle fajtáiban és a közlés szándéka szerint. Törekvés a kifejező és mások számára érthető beszédre. |
Törekvés a kifejező és mások számára érthető, nyelvileg igényes és helyes beszédre, a nyelv hangzóinak helyes ejtésére. A kiejtett hang és a betűk közötti kapcsolat, eltérés érzékelése. |
A közlés tartalma és a beszélő szándéka közötti kapcsolat felismerése. Az egyéni beszédsajátosságok megfigyelése. |
Kifejező és mások számára érthető, nyelvileg igényes és helyes beszéd. A szöveg tartalmát és a beszélő szándékát tükröző kiejtésmód eszközeinek biztonságos alkalmazása. A kiejtés egyéni és a nyelvet anyanyelvként beszélők sajátosságainak ismerete, törekvés ezek tudatos használatára és fejlesztésére. |
A szóhasználat, a kiejtés, testbeszéd összehangolása a kifejezendő tartalommal és a hallgatóval. |
A szóhasználat, a kiejtés, a testbeszéd, az arcjáték, a szemkontaktus összehangolása különféle beszédhelyzetekben. |
A testbeszéd, az arcjáték néhány jelének ismerete, törekvés ezek tudatos alkalmazására. A gesztusokkal való kommunikáció lehetőségének megtapasztalása. |
A testbeszéd, a térközszabályozás és szóhasználat, a szöveg hangzása és a gesztusok összehangolt alkalmazása különféle kommunikációs helyzetekben. A szöveg tartalmát megerősítő és megkérdőjelező gesztusok ismerete és törekvés ezek tudatos használatára. Ezek megértése (dekódolása) hétköznapi kommunikációs helyzetekben, a tömegkommunikációban, verbális, hangzó és képi szövegekben; a művészetben (pl. film, színház, fotó, képzőművészet). |
Figyelem a kortárs és a felnőtt beszélgető társra. Rövid hallott szöveg lényegének, érzelmi tartalmának megértése. folyó beszélgetésben és vitában. Saját vélemény megfogalmazása. |
Hallott szöveg rövid szóbeli összefoglalása. Saját vélemény megfogalmazása és megvédése a témának és beszédhelyzetnek megfelelően. |
Beszédpartnerrel való együttműködés. Érvelés: érvek felkutatása. Törekvés empatikus viszony kialakítására beszélgetésben. Mások véleményének meghallgatása, megértése és tömör reprodukálása többszereplős helyzetekben. |
Érvelés: érvek felkutatása, rendszerezése. Együttműködés csoportos beszélgetésben, vitában. Az eltérő vélemény figyelmes és türelmes meghallgatása, tisztelete, adott esetben tömör reprodukciója. Saját vélemény megvédése vagy korrekciója, felismerése. |
Különféle dramatikus formák kipróbálása (pl. bábjáték, árnyjáték, némajáték, versmondás, helyzetgyakorlat). Olvasmányok tartalmának felidézése. |
Törekvés a hallgatósághoz, beszédhelyzethez való alkalmazkodásra. Dramatikus formák kipróbálása (pl. bábjáték, árnyjáték, némajáték, helyzetgyakorlat, improvizáció, versmondás). Memoriterek szöveghű ismerete. |
A látottak (átéltek) és a feltételezések tudatos nyelvi megkülönböztetése. Memoriterek szöveghű tolmácsolása kifejező szövegmondással, megjelenítéssel. Különféle dramatikus formák kipróbálása (pl. helyzetgyakorlat, improvizáció, versmondás, diákszínpadi előadás). |
Élménybeszámolók, különféle beszédműfajok hétköznapi kommunikációs helyzetekben. Memoriterek szöveghű tolmácsolása a szövegfonetikai eszközök helyes alkalmazásával, tudatos szövegmondással. |
1–4. évfolyam |
5–6. évfolyam |
7–8. évfolyam |
9–12. évfolyam |
---|---|---|---|
A tanult betűk összeolvasása. Szavak, szószerkezetek, mondatok hangos olvasása. Megfelelő tempójú hangos és néma olvasás gyakorlása különböző rövidebb szövegeken a diákok egyéni sajátosságainak figyelembevételével. |
Ismert tartalmú szövegek értelmező hangos olvasása. Szövegértési képességek folyamatos differenciálása és mélyítése. |
Különböző szövegek néma és hangos olvasása. Az anyanyelvű (adott nyelvű) irodalom legjelentősebb írói és költői műveiből vett szövegek biztonságos, értelmező felolvasása. |
A szöveg minél teljesebb megértését biztosító hangos és néma olvasás folyamatos gyakorlása. |
Különböző mondatfajták (pl. kijelentő, kérdő) hanglejtésének megfigyelése és reprodukálása. Egyszerű szövegek szó szerinti jelentésének megértése. |
Ismerkedés a szövegértési technikák alapjaival. Az aktív szókincs gazdagítása az olvasás által, az olvasottak megjelenítése (az üzenet, élethelyzetek, érzelmek, emberi kapcsolatok kifejezése). |
Szépirodalmi és nem szépirodalmi szövegek lehetséges jelentéseinek csoportos, egyéni, irányított és önálló megértése, ennek gyakorlása. A szövegben ki nem fejtett tartalmak kikövetkeztetésének és megértésének gyakorlása, ismerkedés a szövegértési technikákkal. |
A szó szerinti és a metaforikus jelentések megkülönböztetése, a ki nem fejtett tartalmak felismerése a szöveg alapján, megértésük, értelmezésük. A szövegértési technikák ismeretének bővítése, gyakorlása, alkalmazása. |
Az aktív szókincs gazdagítása az olvasott szövegekkel összefüggésben. |
Az aktív és passzív szókincs gazdagítása különböző szövegösszefüggésekben. |
Az aktív és passzív szókincs gazdagítása önálló munkával. |
A szókincs folyamatos gazdagítása a nyelv minden rétegére kiterjedően. |
Rövidebb szépirodalmi és nem szépirodalmi szövegek önálló olvasása, a fontosabb gondolatok kiemelése, összefoglalása. |
Irodalmi, ismeretterjesztő és publicisztikai szövegek önálló olvasása és megértése, a szövegelemzés alapvető eljárásainak önálló alkalmazása (pl. a téma megállapítása, a lényeg kiemelése, adatkeresés, ok-okozati kapcsolatok, válasz kérdésekre, vázlatkészítés, összefoglalás).. Irodalmi szövegekben megjelenő egyszerűbb képek felismerése. Szöveg és kép összjátékának, viszonyának megfigyelése. Ábrák, illusztrációk értelmezése. |
Különböző műfajú és rendeltetésű szövegek szerkezetének és jelentésrétegeinek feltárása és értelmezése. A művek műfaji természetének megfelelő szöveg feldolgozási eljárások ismerete és alkalmazása |
|
Egy-két mondatos vélemény megfogalmazása az olvasott szövegekben megjelenő szereplők cselekedeteiről, helyzetekről, magatartásokról. |
Néhány mondatos vélemény szóbeli és írásbeli megfogalmazása az olvasott szövegek szereplőinek cselekedeteiről, nézeteiről, a szövegekben megjelenő emberi helyzetekről. |
Különböző vélemények összevetése, különbségek és hasonlóságok megfigyelése, vélemény megfogalmazása szóban és írásban. A tájékoztató és véleményközlő műfajok közötti különbség (pl. hír, kommentár). |
Szövegek kapcsolatának és különbségének felismerése és értelmezése a hasonlóságok felismerése, értelmezése és kritikája szóban és írásban. |
Különböző korstílusokat, stílusirányzatokat, nyelvi stílusrétegeket reprezentáló szövegek megismerése, sajátosságaik felismerése, értelmezése. |
1–4. évfolyam |
5–6. évfolyam |
7–8. évfolyam |
9–12. évfolyam |
---|---|---|---|
Az írás jelrendszerének elsajátítása a diákok egyéni sajátosságainak figyelembevételével. |
Megfelelő tempójú, rendezett írásmód gyakorlása. |
Az írás használata az önkifejezés eszközeként. |
Olvasható, esztétikus, hatékony egyéni írásmód. |
Mondatalkotás, néhány mondat összekapcsolásával szövegalkotás. |
Az írástechnika továbbfejlesztése, tanulási igényeknek megfelelő alkalmazása. |
A jegyzetelés alapjainak elsajátítása. |
Lényegkiemelő áttekinthető önálló jegyzetelési technika kialakítása. |
Különböző szövegminták megfigyelése műfaji és szövegszerkesztési szempontból. A szöveg tagolásának gyakorlása. Rövid szövegek alkotásának gyakorlása (pl. kisebb leírás, rövid elbeszélés, egy-két soros jellemzés). |
Rövidebb szövegek alkotása különböző szövegtípusokban és műfajokban (pl. rövid leírás, kisebb elbeszélés, néhány soros jellemzés). Személyes és olvasmányélmények megfogalmazása a rövidebb leírás, elbeszélés, jellemzés műfajában. |
Szövegalkotási képesség fejlesztése különböző szövegtípusokban és műfajokban (a leírás, a különböző nézőpontú elbeszélés és jellemzés gyakorlása, ismertetés és vélemény készítése stb.). |
Világos szövegalkotás, kifejezőkészség a hétköznapi és társadalmi (közösségi) élet minden fontos területén és műfajában (pl. levél, önéletrajz, kérvény, pályázat, jellemzés, leírás). |
A tanultak alkalmazása rövid fogalmazásokban. |
Nyelvtani, helyesírási, nyelvhelyességi ismeretek alkalmazása fogalmazásokban, írásbeli szövegekben. Helyesírás diktálás után. |
A nyelvtani, helyesírási, nyelvhelyességi ismeretek és a nyelvi elemek különböző stílusértékéről tapasztaltak tudatos alkalmazása a fogalmazásokban, kreatív szövegalkotásban. |
A nyelvtani, nyelvhelyességi és helyesírási biztonság fejlesztése, gyakorlása az írásbeli szövegalkotásban. A helyesírás értelem tükröző szerepének megértése és tudatos alkalmazása. |
Az önkifejezés képessége, kreativitás különböző műfajokban (szövegek átírása, olvasott művekhez különböző befejezések készítése, a történet folytatása, rímes játékok stb.). Önkontroll, szövegjavítás fokozott önállósággal. |
Az önkifejezés képessége és a kreativitás különböző műfajokban (párbeszédek írása, dramatizálás, párbeszédes forma átírása epikus formába, érvelés stb.). Gondolatok, érzelmek, képzetek kifejezése különböző nézőpontból. A helyzetnek, szándéknak megfelelő stílus, forma biztonságos használata. |
Önkifejező és kreatív szövegalkotás (pl. élmény- |
1–4. évfolyam |
5–6. évfolyam |
7–8. évfolyam |
9–12. évfolyam |
---|---|---|---|
Az önálló feladatvégzés egyes lépéseinek megalapozása (pl. kép és szöveg kapcsolata, könyvtárlátogatás, könyvkölcsönzés). |
Az önálló feladatvégzés lépései. A tanulási stratégia fokozatos kialakítása. A könyvtárhasználattal kapcsolatos ismeretek bővítése. |
Az önálló feladatvégzés, információszerzés a korosztálynak készült segédkönyvek használata (szótárak, lexikonok). |
Verbális és nem verbális információk célszerű gyűjtésének és rendszerezésének gyakorlása. Múzeumi információk feldolgozása. |
Ismeretek, adatok (hangzó és képi) információk feldolgozásának gyakorlása. |
Önálló ismeretszerzés gyakorlása (megadott témához könyvek keresése). |
Adatok, ismeretek gyűjtése különböző információhordozókról csoportosan és önállóan. A gyűjtött ismeretek rendezése. |
Különböző információhordozók célszerű használata. A felhasznált információk jelölése, források megadása. |
Vázlatkészítés irányítással. Vázlatok szűkítése, önálló bővítése megadott szempontok szerint. |
Vázlat felhasználása különböző témájú szövegek megértéséhez, megfogalmazásához. |
Önálló vázlatkészítés rövidebb szövegek alapján. |
Önálló vázlatkészítés adott feladathoz illetve témához, a vázlat alapján különböző szövegfajták alkotása. |
|
Ismerkedés különböző információhordozókkal (vizuális, audiovizuális, elektronikus, Internet, CD-ROM). |
Az összefoglalás sajátosságainak ismerete, készítése különböző szempontok szerint. |
Önálló összefoglalás, lényegkiemelés, adatok rendszerezése, álláspontok elkülönítése. |
|
|
Jegyzetkészítés tanári irányítással. A tömörítés és lényegkiemelés |
Önálló jegyzetkészítés, kulcsszavak kiemelése, tagolás. |
1–4. évfolyam |
5–6. évfolyam |
7–8. évfolyam |
9–12. évfolyam |
---|---|---|---|
Nyelvi-nyelvtani jelenségek felismerése a gyakorlati tudás alapján (pl. hang, szó, mondat; rövid és hosszú hangok, magán- és mássalhangzók). |
A nyelvi egységek közötti egyszerűbb összefüggések felismerése (pl. rendszerszerű összefüggések felfedezése a hangok között, a szavak között, a szavakat alkotó szóelemek között). |
A nyelvi egységek szövegbeli (kommunikációbeli) szerepének a megfigyelése. |
A nyelv több szempontú megközelítése (a nyelv mint jelrendszer, nyelv és gondolkodásnyelv és cselekvés, nyelv és kreativitás) A nyelvtani ismeretek önálló alkalmazása a nyelvi-nyelvhasználati jelenségek megközelítésében. |
Jelentések megadása a diák saját szavaival. Az aktív és a passzív szókincs folyamatos bővítése, szókincsgyakorlatok. |
Ismerkedés egynyelvű szótárak, diákoknak szánt kézikönyvek használatával. |
A szavak jelentésére vonatkozó kreatív gyakorlatok, a szónál kisebb és nagyobb nyelvi egységek jelentésének, valamint a nyelvi szerkezetből, formából fakadó jelentésnek a megismerése. |
Jelentéstani és pragmatikai alapfogalmak önálló használata szövegek, kommunikációs események kritikai megközelítésében. |
Gyakorlottság a szövegalkotásban a korosztály által jól ismert nyelvhasználati színtereken. Különböző műfajú, hangnemű szövegekben az eltérő nyelvhasználat érzékelése, a jól felismerhető különbségek megfigyelése. |
Különféle nyelvváltozatokat képviselő konkrét példák alapján a nyelv és a nyelvhasználat rétegzettségének a megtapasztalása, felismerése (különösen a szókincs területén). |
Alapvető tájékozottság a mindennapi kommunikációs és az irodalmi stílusjelenségek körében. |
A kommunikációs események és a szövegalkotás önálló elemzése-értékelése az elsajátított (szövegtani, jelentéstani-pragmatikai, stilisztikai, retorikai) ismeretek kreatív alkalmazásával. Gyakorlottság az ismeretek alkalmazásában különböző típusú és műfajú szövegek alkotása során. |
Egy-egy korábbi évszázadban született szöveg megfigyelése, a mai és a korábbi nyelvállapot különbségének a felismerése a korosztálynak megfelelő szinten. |
Példák (régebbi korok szövegei, szövegrészei) alapján a nyelvi állandóság és változás megfigyelése a mai állapottal való összevetés során, elsősorban a szókincsben és a tanult nyelvtani jelenségek szintjén. |
Az adott nyelv eredetének, a nyelvcsaládba tartozás bizonyító eljárásainak a megismerése. A nyelvi állandóság és változás okainak kutatása adatok alapján (pl. forrásokkal, kézikönyvhasználattal). |
|
Az anyanyelv (kisebbség nyelve) és a magyar nyelv különbségének a felismerése, ennek megfogalmazása a diák saját szavaival (pl. ezt magyarul úgy mondjuk, hogy...). |
Annak felismerése, hogy az anyanyelv (kisebbségi nyelv) nyelv ismerete miben segíti, miben nehezíti a magyar nyelv elsajátítását. |
Az anyanyelvi (kisebbségi nyelvi) és a magyar nyelvi ismeretek összevetésének a képessége, az egyes jelenségek egyre pontosabb megnevezése. |
Az anyanyelvhez (kisebbségi nyelvhez) és a magyar nyelvhez kötődő sajátosságok összevetése. |
1–4. évfolyam |
5–6. évfolyam |
7–8. évfolyam |
9–12. évfolyam |
---|---|---|---|
Az olvasás iránti igény felkeltése. |
Az olvasással kapcsolatos érzelmi és gondolati érdeklődés fenntartása. Az irodalmi alkotások és az adott nép szellemisége közötti összefüggés felismerése. |
Annak megtapasztalása és tudatosítása, hogy az elemző, értelmező olvasás elmélyíti az élmény- és tapasztalatszerzést, hozzájárul az adott nép szellemiségének megismeréséhez. |
Annak megtapasztalása és tudatosítása, hogy az irodalomolvasás érzelmi, gondolati, erkölcsi, esztétikai élmények, a károsodásmentes tapasztalatszerzés forrása, amely az ön- és világértelmezés, az önmeghatározás mással kevéssé helyettesíthető lehetőségét kínálja. |
Ismerkedés változatos ritmikai, zenei formálású lírai művekkel. |
A lírai művek közös és önálló olvasása. Témájának és hangulatának, hangnemének felismerése. |
A lírai mű beszédhelyzete, a megszólító-megszólított viszony néhány jellegzetes típusának megismerése és azonosítása. Téma, hangnem, beszédhelyzet és műfaj összefüggéseinek megfogalmazása néhány jellegzetes példán. |
A lírai beszédmód változatainak általános értelmezése. A költői én megkülönböztetése néhány, különböző korban született költeményben. |
A költői nyelv néhány sajátosságának megfigyelése. Rövidebb epikai művek, népköltészeti alkotások, elbeszélések olvasása. |
Néhány fontosabb költői kép felismerése. Elbeszélő művek közös és önálló olvasása, feldolgozása tanári segítséggel, csoportosan és egyénileg. |
Elbeszélő művek önálló olvasása, feldolgozása a klasszikus és a kortárs felnőtt és ifjúsági irodalom köréből. |
A költői nyelvhasználat összetettségének felismerése, értelmezése. A megtapasztalt formák és stilisztikai, nyelvi sajátosságok alkalmazása a mindennapi történetmondásban és a kreatív írásban. |
Történetek főszereplőinek azonosítása. |
A szereplők külső és belső jellemzőinek azonosítása. |
A jellemzés főbb eszközeinek azonosítása. |
A tettek és a szavak közötti viszony szerepének felismerése a jellemzésben; az irónia. Az elbeszélői szólam és a szereplői szólam viszonyának vizsgálata. |
Törekvés a történet idejének és helyszínének azonosítására. |
Az idő és tér egyértelműen megjelölt mozzanatainak azonosítására. A tetőpontok, fordulópontok és kitérők érzékelése. |
A közvetett idő- és térmegjelölések azonosítása, ebből következtetések levonása. Az elbeszélés és a történet időrendje közötti eltérés. |
Az idő- és térmegjelöléseknek vagy ezek hiányának értelmezése. A történetmondás, idő-, tér- és cselekményszervezés, illetve jellemalkotás közötti különbségek megfigyelése. |
Népi játékok, dramatizált formák (pl. meserészletek) olvasása, illetve előadása. |
Elbeszélések és elbeszélő költemények részleteinek, illetve köznapi helyzeteknek a dramatizált megjelenítése. |
Dramatizált formák, dialógusok, drámai művek közös és önálló olvasása, feldolgozása. Szituációk és instrukciók értelmezése és megjelenítése. |
Dramatizált formák, dialógusok, drámai művek önálló olvasása, feldolgozása. Komikus helyzetek és jellemek értelmezése. Drámai szituációk feszültségforrásainak azonosítása. |
A szóbeli költészet és az írásbeliség, a népköltészet és a műköltészet különbségeinek megtapasztalása néhány példa alapján. |
Az új szóbeliség, az elektronikus kommunikáció és tömegkommunikáció néhány új formájának megfigyelése. |
A reklám és a popzene új szóbeli költészete. Annak érzékelése, hogy az irodalom szóbelisége nem pusztán archaikus jelenség. |
Tájékozódás az elektronikus tömegkommunikáció és az irodalom kölcsönhatásának új jelenségeiről. A szóbeli költészet, a népköltészeti hagyomány hatásainak ismerete. Regiszterkeverés, adaptációk. |
Néhány alapvető irodalmi téma, emberi alaphelyzet felismerése az olvasott művek alapján. |
További alapvető témák megismerése, újabb olvasmányok a már megismert témakörökből. |
A kisebbségi, a magyar és a világirodalom néhány jelentős témája és formai hagyománya. Ismerkedés egy-két korstílussal, a korstílus és egy-egy mű közötti összefüggéssel. |
Az olvasott, különböző korú és világlátású művekben megjelenített témák, élethelyzetek, motívumok, formai megoldások közötti kapcsolódási pontok felismerése. Az olvasott művek többféle értelmezési kontextusban való elhelyezésének képessége (pl. tematikus-motivikus, műfaji, életműbeli, konvenciótörténeti, stílusirányzati, eszmetörténeti elhelyezés). Történeti és aktuális olvasatok. |
A mű számunkra közvetlenül adott (szó szerinti) jelentésének megfogalmazása. A történet, az alapérzés, alaphangulat megfogalmazása. |
Törekvés a közvetlenül adott jelentés árnyalására, általánosítására személyes tapasztalatok, más irodalmi és nem irodalmi, verbális, hangzó és képi szövegek bevonásának segítségével. |
Törekvés a közvetlenül adott jelentés árnyalására, általánosítására személyes tapasztalatok és más tanult irodalmi művek bevonásának segítségével. |
Törekvés a közvetlenül adott jelentés árnyalására, általánosítására személyes tapasztalatok és más tanult irodalmi művek, megismert irodalmi konvenciók és elemzési technikák bevonásának segítségével. A jelentéstulajdonítás során kapcsolatkeresés az európai és a magyar irodalom nagy hagyományaival, kódjaival. |
1–4. évfolyam |
5–6. évfolyam |
7–8. évfolyam |
9–12. évfolyam |
---|---|---|---|
A szép és csúnya fogalmának használata a mindennapi élmények kapcsán. |
Rövid vélemény megfogalmazása az élmények és olvasmányok hatásáról. |
A tetszésnyilvánítás árnyaltabb nyelvi formáinak elsajátítása. |
Igény és képesség az ízlés önálló fejlesztésére. Etikai és esztétikai tudatosság. |
A szomorú és vidám megkülönböztetése beszédhelyzetekben. |
A humor szerepének érzékelése a korosztálynak megfelelő szövegek kapcsán. |
Az önálló műbefogadás mind teljesebb és gyakoribb élménye. |
Differenciált szövegek elemzésének képessége. |
A jó és a rossz megkülönböztetése mindennapi élmények és irodalmi élmények kapcsán. |
Az önálló gondolkodás és véleményformálás képességének kialakítása. |
Az önálló gondolkodás és véleménynyilvánítás, különböző esztétikai normákhoz kapcsolódó művek összehasonlítása. |
A mű befogadásának közösségi és egyéni aspektusa: az elsajátítás és a kreativitás kettősségének megértése a művek befogadásában. |
A jó és a rossz fogalmainak használata. |
A jó és a rossz, az igazság és az igazságosság: az ítélkezés mint cselekedet felismerése különféle műalkotásokban. |
Az igazság és a nézőpont, a személyes és közösségi igazság konfliktusainak megértése különféle szövegekben. |
Az igazság, a morál az egyén és a társadalom életében. A tudatos, jogkövető és morális cselekvés elsajátítása, a morális kérdésekben való tájékozódás igénye és képessége. |
A mindennapi konfliktusok átélése játékokkal (bábjáték, helyzetgyakorlat). |
Konfliktuskezelési képességek fejlesztése. |
Törekvés az egyéni és közösségi konfliktusok kezelésére. |
Egyéni konfliktuskezelési stratégiák és eljárások kialakítása. |
|
|
Kultúrális különbség mint világlátás és mint |
A másság befogadása, kezelése. Más kultúrák megismerésének igénye. |
Kisebbségi nyelv |
6. évfolyam |
8. évfolyam |
12. évfolyam |
---|---|---|---|
Hagyományos nyelvoktató forma |
A1 |
B1 |
B2 |
Bővített nyelvoktató forma |
A2 |
B2 |
C1, C2 |
1–4. évfolyam |
5–6. évfolyam |
7–8. évfolyam |
9–12. évfolyam |
---|---|---|---|
Ismeretszerzés személyes beszélgetésekből, tárgyak, épületek, képek közvetlen megfigyeléséből, hallott és olvasott elbeszélő szövegekből. Emberi magatartásformák és élethelyzetek megfigyelése: a népcsoport életmódja, a család és környezet kisebbségi kötődése, a zenei és a tradicionális népi kultúra. Kulcsszavak és kulcsmondatok keresése szövegekben. Segédkönyvek, atlaszok, gyermeklexikonok használata. A tanultak felhasználása új feladathelyzetekben. |
Ismeretszerzés személyes beszélgetésekből, tárgyak, épületek, képek közvetlen megfigyeléséből, hallott és olvasott elbeszélő szövegekből, filmekből, a tömegkommunikációs eszközökből. Emberi magatartásformák és élethelyzetek megfigyelése: a népcsoport nyelvhasználati sajátosságai. Információk gyűjtése adott témához. A tanultak felhasználása új feladathelyzetekben: projektek tervezése és végrehajtása a népcsoport sajátos életmódjával, a család és környezete kisebbségi kötődésével kapcsolatban. |
Ismeretszerzés személyes beszélgetésekből, tárgyak, épületek, képek közvetlen megfigyeléséből, hallott és olvasott elbeszélő szövegekből, filmekből, a tömegkommunikációs eszközökből. Információk gyűjtése a kisebbség múlt és jelen életéről, nyelvhasználati sajátosságairól az iskolai vagy más könyvtárban, médiatárban, múzeumban, a kisebbség lakóhelyein. A gyűjtött adatok felhasználása projektek, bemutatók tervezésénél és végrehajtásánál. Mutassa be a kisebbség lakóhelyeit, magyarázza az életmód és környezet közötti fontosabb összefüggéseket. A tanultak felhasználása új feladathelyzetekben. |
Ismeretszerzés irányított beszélgetésekből, tárgyak, épületek, képek közvetlen megfigyeléséből, hallott és olvasott elbeszélő szövegekből, filmekből, a tömegkommunikációs eszközökből. Információk gyűjtése adott témához, projekthez könyvtárban, médiatárban, múzeumban, az interneten. A gyűjtött információk önálló rendszerezése, értelmezése és bemutatása. Tudja magyarázni a kisebbség szimbólumait, bemutatni jelentősebb ünnepeit, szokásait. A történelmi múlt rekonstruálása különböző jellegű források alapján. A tanultak felhasználása új feladathelyzetekben. |
1–4. évfolyam |
5–6. évfolyam |
7–8. évfolyam |
9–12. évfolyam |
---|---|---|---|
Kérdések önálló megfogalmazása a tárgyalt témával kapcsolatban. Mindennapi élethelyzetek elbeszélése, eljátszása a különböző szereplők nézőpontjából. Tapasztalatok szerzése a valós, a lehetséges és a lehetetlen megítéléséről (pl. helyszín, idő, szereplők, események kapcsán). Önálló vélemény megfogalmazása eseményekről, jelenségekről és személyekről. |
Kérdések önálló megfogalmazása a tárgyalt témával kapcsolatban. A kisebbség híres képviselőinek tettei a közösség formálása érdekében. Híres emberek, történelmi személyiségek, hétköznapi emberek jellemzése. A kisebbség életéből vett jelenetek elbeszélése, eljátszása különböző szempontokból. A különbségek felismerése és a változások nyomon követése egy-egy történelmi, a kisebbség szempontjából sorsdöntő jelenség kapcsán. Érvek és ellenérvek gyűjtése. |
A kisebbség (és az anyanemzet) kulturális életének, kiemelkedő eseményeinek elbeszélése. Jelenetek eljátszása különböző szempontokból, részvétel regionális fesztiválokon, kulturális eseményeken. Önálló vélemény és kérdések megfogalmazása a kisebbség elmúlt és jelen sorsával, sorsfordulóival kapcsolatban. Érvek gyűjtése a saját vélemény alátámasztására. A kisebbség történelmének, társadalomföldrajzának ismerete. Jelenségek tárgyhű és kritikai bemutatása, sorsfordulók értelmezése. Az anyaország történelme és társadalomföldrajza jellegzetes vonásainak bemutatása. |
Társadalmi-történelmi problémák felismerése és megfogalmazása, a tanult ismeretek problémaközpontú elrendezése. Önálló állásfoglalás és érvelés, különböző, a kisebbség sorsát meghatározó nézetekről, cselekedetekről. Szépirodalmi, publicisztikai, kisebbségpolitikai munkák összevetése, kritikai feldolgozása. Szövegek, filmek stb. vizsgálata a történelmi hitelesség szempontjából. Kisebbségi társadalmi csoportok, intézmények viselkedésének elemzése. A hazai kisebbségi és emberi jogi rendszer értékelése a saját értékrendnek megfelelő szempontok alapján. |
Az adott kisebbség nemzetközi kapcsolatainak kritikai bemutatása múltban és jelenben. Naprakész tájékozottság aktuális kisebbségpolitikai és emberi jogi jelenségekről. Azok összehasonlítása strukturális és funkcionális szempontok alapján. A jövő trendjeinek felvázolása. Az adott kisebbség anyaországon kívüli jelenlétének ismerete, bemutatása, a megismert jelenségek rendezése okok és okozatok, hasonlóságok és különbségek, szándékok és következmények szerint. |
1–4. évfolyam |
5–6. évfolyam |
7–8. évfolyam |
9–12. évfolyam |
---|---|---|---|
Beszélgetés az adott kisebbség életével kapcsolatos témáról. Saját vélemény érthető megfogalmazása. Mások véleményének türelmes meghallgatása. Szóbeli beszámoló a saját tapasztalatokról, gyűjtőmunkával szerzett ismeretekről. Rajz készítése kisebbségi témáról. Modellek, makettek, tárgymásolatok készítése. Tárgyak készítése hagyományos kézműves technikákkal. Események, történetek, jelenségek mozgásos, táncos, dramatikus megjelenítése. |
Beszélgetés és vita egy-egy kisebbséget érintő témáról. Saját vélemény érthető megfogalmazása. Mások véleményének türelmes meghallgatása és figyelembevétele. Szóbeli beszámoló a saját tapasztalatokról, önálló gyűjtő-, illetve kutatómunkával szerzett ismeretekről. Fogalmazás írása valamely kisebbségi témáról. Rajz készítése kisebbségi témáról. Rajzos vázlat készítése. Modellek, makettek, tárgymásolatok készítése. Tárgyak készítése hagyományos kézműves technikákkal. Események, történetek, jelenségek mozgásos, dramatikus megjelenítése. |
Események, történetek elbeszélése a kisebbséget érintő témában emlékezetből élőszóban. Vitás kérdések, vélemények felvetése, megbeszélése. Szóbeli beszámoló a saját tapasztalatokról, önálló gyűjtő-, illetve kutatómunkával szerzett ismeretekről. Fogalmazás írása valamely kisebbségi témáról. Események, történetek, jelenségek mozgásos, dramatikus megjelenítése. |
Beszélgetés és vita egy-egy kisebbségpolitikai, emberi jogi témáról. A vita során a véleménykülönbségek tisztázása, a saját álláspont gazdagítása, továbbfejlesztése mások véleményének figyelembevételével, a tolerancia gyakorlása. Beszámoló, kiselőadás tartása a kisebbségi irodalomból, a kisebbségi publicisztikából, a sajtó, a rádió- és a tévéműsorok alapján. Önállóan gyűjtött képekből összeállítás, tabló és magyarázat készítése. |
1–4. évfolyam |
5–6. évfolyam |
7–8. évfolyam |
9–12. évfolyam |
---|---|---|---|
Az idő tagolására szolgáló kifejezések használata: óra, perc, év, hónap, hét, nap. Korosztályokra vonatkozó meghatározások megismerése, alkalmazása (kicsi, fiatal, öreg). Viszonyítások gyakorlása: most, előbb, később, régebben. Események időrendbe állítása. Egyszerű térképek legfontosabb elemeinek felismerése: államhatárok, települések, vizek, domborzati jelölések. Helyszínek modellezése (pl. vázlatrajz, terepasztal, makett) |
Az idő tagolására szolgáló kifejezések használata: hónap, év, évtized, évszázad, emberöltő. Rokonsági fokok, elnevezések ismerete a kisebbség nyelvén. Időmeghatározás más ismert eseményre, jelenségre való utalással. Krisztus előtt, Krisztus után. Az idő ábrázolása téri-vizuális eszközökkel. Néhány kiemelt esemény, jelenség időpontjának ismerete. A tanultak elhelyezése az időben a kiemelt időpontokhoz képest. |
A történelmi korszakok nevének használata. A kisebbségi történelem kiemelkedő történelmi és társadalmi eseményeinek ismerete. Az idő ábrázolása téri-vizuális eszközökkel, kronológiai adatok rendezése. Néhány kiemelt esemény, jelenség időpontjának ismerete. A tanultak elhelyezése az időben a kiemelt időpontokhoz képest. |
A történelmi korszakok nevének használata. Az idő ábrázolása téri-vizuális eszközökkel. Néhány kiemelt esemény időpontjának ismerete. A tanultak elhelyezése az időben a kiemelt időponthoz képest. Események, jelenségek, személyek időrendbe állítása. Különböző időszakok történelmi térképeinek összehasonlítása, a változások hátterének feltárása. A történelmi tér változásainak leolvasása (pl. nemzetiségek megoszlását ábrázoló) térképekről. Egyszerű térképvázlatok rajzolása szöveges információforrások alapján. |
|
Egyszerű kronológiai számítások. Események, jelenségek, tárgyak, személyek stb. időrendbe állítása. Egyszerű térképek másolása kézi munkával. A térkép legfontosabb elemeinek felismerése: vizek, domborzati jelölések, államhatárok, települések. |
Egyszerű kronológiai számítások. Események, jelenségek, tárgyak, személyek stb. időrendbe állítása. Egyszerű térképek másolása kézi munkával. A térkép legfontosabb elemeinek felismerése: vizek, domborzati jelölések, államhatárok, települések. |
|
|
A tanult helyek megkeresése a térképen. Események, jelenségek leolvasása történelmi térképekről. Egyszerű alaprajzok készítése. Események kapcsolása a tanult helyekhez. |
A tanult helyek megkeresése a térképen. Események, jelenségek leolvasása történelmi térképekről. Távolságok becslése és számítása történelmi térképeken. Egyszerű alaprajzok készítése (pl. régi falusi házak, településrajzok) Történelmi helyszínek modellezése. Események kapcsolása a tanult helyekhez. |
Különböző időszakok történelmi térképeinek összehasonlítása, a változások hátterének feltárása. |
1–4. évfolyam |
5–6. évfolyam |
7–8. évfolyam |
9–12. évfolyam |
---|---|---|---|
Legyen alkalom néhány híres ember (tudósok, feltalálók, művészek, írók, költők ) tevékenységével, jellemvonásával való megismerkedésre. A mai gondolkodás és életmód összehasonlítása a korábban élő emberekével. A nemzeti ünnepekhez és jelképeikhez kapcsolódó eseményekkel való megismerkedés. Beszélgetések az illemszabályokról, külső és belső jellemvonásokról, a barátságról és a rászorulók segítéséről. Ismeretszerzés a lakóhely múltjáról, természeti értékeiről, a helyi hagyományokról. A kisebbségi népszokásokkal, valamint a hagyományos mesterségekkel való ismerkedés. Beszélgetés az iskolai élet legfontosabb szabályairól. |
Legyen alkalmuk a tanulóknak ismereteket szerezni a nemzetiségi helyi hagyományokról, kulturális emlékhelyekről, a lakóhely múltjáról. A történelmi múlt egy-egy térben és időben határolt darabját mélységében tanulmányozzák. A mai gondolkodás, életfelfogás és életmód összehasonlítása a korábban élő emberekével (pl. lakóhely típusa, családi élet, több generáció együttélése). |
Legyen alkalmuk a tanulóknak ismereteket szerezni a kisebbség helyi és magyarországi hagyományairól, kulturális emlékhelyeiről, múltjáról és a megóvásukra tett erőfeszítésekről (fenntartásuk problémái, asszimiláció). |
Legyen alkalmuk a tanulóknak ismereteket szerezni a nemzetiségi helyi hagyományokról, kulturális emlékhelyekről, a lakóhely múltjáról, országos rendezvényekről. Ismerjék a művelődéstörténetet, a kisebbség történetének fontosabb fordulópontjait. Ismerjék meg a 20. század néhány jelentős történelmi, irodalmi személyiség átfogó pályaképét. Folytassanak kommunikációt olyan témakörökről, mint érdekérvényesítés, az érdekképviselet lehetőségei, az önazonosság vállalása és a kettős kötődés kérdése, a hagyományok ápolásának és átadásának nehézségei |
1–4. évfolyam |
5–6. évfolyam |
7–8. évfolyam |
9–12. évfolyam |
Válaszkeresés kérdésekre: |
Legyen alkalmuk a tanulóknak arra, hogy választ keressenek az alábbi és hasonló kérdésekre: |
Legyen alkalmuk a tanulóknak arra, hogy választ keressenek az alábbi és hasonló kérdésekre: |
Legyen alkalmuk a tanulóknak arra, hogy választ keressenek olyan kérdésekre, mint a következők: |
1-4. évfolyam |
5-6. évfolyam |
7-8. évfolyam |
9-12. évfolyam |
---|---|---|---|
Gondolatok, információk, érzelmek és vélemények egyszerű, érthető és hatékony közlése, részvétel párbeszédekben a beszélő szándékának megértésével. |
Egyszerű, érthető és hatékony közlés változatos kommunikációs helyzetekben. |
Alkalmazkodás a kommunikációs folyamat tényezőihez különféle konkrét beszédhelyzetekben. |
A kommunikációs folyamat összetevőinek felismerése, alkalmazkodás különféle beszédhelyzetekhez. |
A különféle mondatok felismerése, helyes használata a közlési célnak és szándéknak megfelelően, egyszerű mondatok összetetté fűzésének készsége. |
Törekvés a pontosságra és a lényeg kiemelésére. |
A különféle mondatok változatos és tudatos használata a közlési célnak és szándéknak megfelelően. |
Pontosság, érzékletesség és a lényeg kiemelése a beszédben. Törekvés a változatosságra, a beszédpartnerek figyelmének lekötésére. |
Törekvés a kifejező és mások számára érthető beszédre, a megfelelő hangképzésre, beszédlégzésre és hangoztatásra. |
Törekvés a jól formált beszédre és a megfelelő artikulációra. Figyelem a beszédtempó, a hangmagasság, a hangerő és a hanglejtés alkalmazására. A bolgár intonáció használata a különböző mondatfajtákban. |
Törekvés a nyelvileg igényes és helyes beszédre. A szöveg tartalmát és a beszélő szándékát tükröző kiejtésmód eszközeinek alkalmazása. |
Kifejező és mások számára érthető, nyelvileg igényes és helyes beszéd. Az egyéni beszédsajátosságok ismerete, törekvés az egyéni adottságok kihasználására. A szünet, a hangsúly, a beszédtempó, a hangmagasság tudatos használata és az abban rejlő kommunikációs lehetőségek megfigyelése és alkalmazása. |
|
|
|
A szöveg tartalmát és a beszélő szándékát tükröző kiejtésmód eszközeinek adekvát alkalmazása. |
A nem verbális kommunikáció néhány elemének megfigyelése (pl. a testbeszéd). Törekvés a helyes szóhasználatra, a kiejtésre, testbeszédre. Hasonlóságok és eltérések felismerése a bolgár és a magyar udvariassági beszédfordulatok között. |
A testbeszéd, az arcjáték, a szemkontaktus működésének megfigyelése. A szóhasználat, a kiejtés, a testbeszéd összehangolása különféle beszédhelyzetekben. |
A testbeszéd, az arcjáték néhány jelének ismerete, törekvés ezek tudatos alkalmazására. |
A szóhasználat, a szöveg hangzása és a gesztusok összehangolt alkalmazása különféle kommunikációs helyzetekben. A szöveg tartalmát megerősítő és megkérdőjelező gesztusok ismerete, törekvés ezek tudatos használatára. |
Figyelem a kortárs és a felnőtt beszélgetőtársra. Rövid hallott szöveg lényegének, érzelmi tartalmának megértése. |
Hallott szöveg rövid szóbeli összefoglalása. |
A beszédpartnerrel való együttműködés. Érvelés: érvek felkutatása, vélemény, állásfoglalás kialakítása. Törekvés empatikus viszony kialakítására a beszédpartnerrel. |
Érvelés: érvek felkutatása, rendszerezése, vélemény, állásfoglalás kialakítása, továbbfejlesztése, logikus gondolatmenet kialakítása. Az értő figyelem alkalmazása. |
Mindennapi élmények, mozgóképélmények és olvasmányok tartalmának felidézése, elmondása. Elbeszélő szöveg részletes és rövid elmondása; szövegalkotás képsorozat alapján, irányított szöveg fogalmazása. |
Törekvés a hallgatósághoz, a beszédhelyzethez való alkalmazkodásra. A beszélő fellépésének, szóbeli viselkedésének megfigyelése. Ismert szöveg részletes tartalmi összefoglalásának készsége. Tudományos és művészi leírás megértése, fontosabb elemeinek reprodukálása. |
A látottak (átéltek) és a feltételezések tudatos, nyelvi megkülönböztetése. Különféle beszédműfajok kommunikációs technikáinak alkalmazása és értékelése. |
A látottak (átéltek) és a feltételezések megkülönböztetése élménybeszámolókban. |
Részvétel a tanulócsoportban folyó beszélgetésben és vitában. Saját vélemény megfogalmazása. A társadalmi érintkezés alapszókincsének használata. |
Saját vélemény megfogalmazása és megvédése egy-egy érv említésével a témának és a beszédhelyzetnek megfelelően. Mások véleményének meghallgatása, megértése többszereplős helyzetekben. |
Mások véleményének meghallgatása, megértése és tömör reprodukálása többszereplős helyzetekben. A saját vélemény újrafogalmazása adott szempont szerint. |
Együttműködés csoportos beszélgetésben, vitában. Az eltérő vélemény figyelmes meghallgatása, tömör reprodukciója. Saját vélemény megvédése vagy korrekciója, a hibás következtetések, megalapozatlan ítéletek felismerése. |
Ismert szövegek megjelenítése dramatikus játékkal. Memoriterek ismerete és különféle dramatikus formák kipróbálása. |
Memoriterek szöveghű ismerete. Különféle dramatikus formák kipróbálása (pl. bábjáték, versmondás). |
Memoriterek szöveghű tolmácsolása kifejező szövegmondással, megjelenítéssel. Különféle dramatikus formák kipróbálása. Különböző stílusú és műfajú szövegek befogadása és alkotása. |
Memoriterek szöveghű tolmácsolása a szövegfonetikai eszközök helyes alkalmazásával, tudatos szövegmondással. |
1-4. évfolyam |
5-6. évfolyam |
7-8. évfolyam |
9-12. évfolyam |
---|---|---|---|
Az olvasás jelrendszerének elsajátítása, a tanult betűk összeolvasása, szavak, szószerkezetek, mondatok hangos olvasása. |
|
|
|
Az életkornak megfelelő olvasási tempó néma és hangos olvasásnál. Értő és kifejező olvasás bolgár kiejtéssel. |
Különböző szövegek néma és hangos olvasása. Ismert tartalmú szövegek értelmező hangos olvasása. |
Különböző szövegek néma és hangos olvasása. Ismert tartalmú szövegek biztonságos, értelmező felolvasása. |
A szöveg minél teljesebb megértését biztosító hangos és néma olvasás folyamatos gyakorlása. A szerző kommunikatív szándékának megértése. |
Kétnyelvű és helyesírási szótár használatának készsége. A bolgár és a magyar szókincs közös jellemzőinek felismerése. |
Szótár (kétnyelvű, értelmező, szinonima stb.) és enciklopédia használata. Szinonimák, antonímák, homonimák működése a tanulók aktív szókincsében. |
Idegen szavak szótárának és enciklopédiák használata. |
Készség a tudományos stílus műfajainak megértésére és alkotására: annotáció, rezümé. Az érvelő, leíró és elbeszélő (narratív) szöveg funkciójának megértése. |
A különböző mondatfajták hanglejtésének megfigyelése és reprodukálása a hangos olvasásban. |
Elmélkedés szövegének felépítési készsége – a téma meghatározása és megfogalmazása, tézis, érvelés, összegzés. Tananyag elemzésének készsége. |
|
Érvek kiválogatásának és rendezésének készsége egyes témák bizonyítására; tézisek meghatározása, összegzése a tudományos szöveg elemzésében. |
Egyszerű szövegek szó szerinti jelentésének megértése. |
A szó szerinti jelentésen túli jelentések megértésének gyakorlása. A szövegben kifejtett információk visszakeresése. Ismerkedés a szövegértési technikák alapjaival. A szavak alap- és átvitt jelentésének megértése és helyes használata bolgár szövegekben. |
Szépirodalmi és nem szépirodalmi szövegek jelentéseinek irányított és önálló megértése. A szövegben ki nem fejtett tartalmak kikövetkeztetése és megértése, ismerkedés a szövegértési technikákkal. |
A szó szerinti és a metaforikus jelentések megkülönböztetése, a ki nem fejtett tartalmak felismerése a szöveg alapján, megértésük, értelmezésük. |
|
A nyelvi eszközök és a jelentés összefüggésének megtapasztalása szépirodalmi és nem szépirodalmi olvasmányokban tanári irányítással, csoportosan és egyéni munkával. |
A nyelvi eszközök és a jelentés összefüggésének felismerése szépirodalmi és nem szépirodalmi szövegekben tanári irányítással és önállóan. |
|
Az aktív szókincs gazdagítása az olvasott szövegekkel összefüggésben. |
Az aktív és a passzív szókincs gazdagítása különböző szövegösszefüggésekben. A bolgár és a magyar nyelv szókincse közötti interferencia leküzdése. |
Az aktív és a passzív szókincs gazdagítása önálló munkával. |
A szókincs folyamatos gazdagítása a nyelv minden rétegére kiterjedően. Kevéssé ismert szókincsű szövegek megértése egyéni munkával. |
A hangos és a néma értő olvasás gyakorlása. |
Rövidebb szépirodalmi és nem szépirodalmi szövegek önálló olvasása, a fontosabb gondolatok kiemelése, összefoglalása. |
Irodalmi, ismeretterjesztő és publicisztikai szövegek önálló olvasása és megértése, a szövegelemzés alapvető eljárásainak önálló alkalmazása. |
Különböző műfajú és rendeltetésű szövegek szerkezetének, jelentésrétegeinek feltárása és értelmezése. |
|
Az irodalmi szövegben megjelenő egyszerűbb alakzatok felismerése és értelmezése (pl. hasonlat, metafora; ismétlés, fokozás). Szövegek műfaji különbségének érzékelése. |
Az irodalmi szövegekben megjelenő egyszerűbb képek, alakzatok felismerése és értelmezése. |
Különböző stílusok és stílusrétegek felismerésének gyakorlása különböző rendeltetésű szövegekben, alkalmazásuk a szóbeli és írásbeli kommunikációban. A vizuális közlés verbális és nem verbális elemei, tipográfia. Az IST (információs társadalom technológiái) műfajainak megfelelő olvasási szokások gyakorlása. |
|
Rövidebb és hosszabb művek önálló elolvasása házi olvasmányként, a cselekmény utólagos felidézése, a szereplők cselekedeteinek, jellemének megértése. |
Rövidebb és hosszabb irodalmi és nem irodalmi szövegek önálló olvasása házi olvasmányként, a szöveg feldolgozása megadott szempontok szerint. |
A művek műfaji természetének megfelelő szöveg-feldolgozási eljárások, megközelítési módok gyakorlása. |
|
|
Rövidebb, a mai köznyelvtől eltérő nyelvhasználatú (régi, archaizáló) szövegek megismerése, megértésük gyakorlása. |
A mai nyelvhasználattól eltérő (régi, archaizáló) szövegek megértésében szerzett tapasztalatok bővítése. |
Egy-két mondatos vélemény megfogalmazása az olvasott szövegekben megjelenő szereplők cselekedeteiről, helyzetekről, magatartásokról. |
Néhány mondatos vélemény szóbeli és írásbeli megfogalmazása az olvasott szövegek szereplőinek cselekedeteiről, nézeteiről, a szövegekben megjelenő emberi helyzetekről. |
Különböző vélemények összevetése, különbségek és hasonlóságok megfigyelése, vélemény megfogalmazása szóban és írásban. |
Különböző olvasott vélemények összevetése, különbségek és hasonlóságok felismerése, értelmezése és kritikája különféle műfajokban. |
1-4. évfolyam |
5-6. évfolyam |
7-8. évfolyam |
9-12. évfolyam |
|
---|---|---|---|---|
Az írás jelrendszerének (cirill ábécé) elsajátítása a diákok egyéni sajátosságainak figyelembevételével. |
|
|
|
|
Az eszközszintű íráshasználat fokozatos kialakítása. A szavak helyes elválasztásának elsajátítása. |
Az írástechnika továbbfejlesztése: a tanulási igényeknek megfelelő és rendezett írásmód gyakorlása. |
Olvasható, esztétikus írásmód a tanulási szintnek megfelelően. A jegyzetelés alapjainak elsajátítása. |
Olvasható, esztétikus, hatékony egyéni írásmód. Lényegkiemelő, áttekinthető önálló jegyzetelési technika kialakítása. |
|
Mondatalkotás, ill. szövegalkotás néhány mondat összekapcsolásával. |
Vázlat összeállításának és a szöveg felépítésének készsége. Saját és idegen szöveg szerkesztésének készsége. |
|
|
|
A szöveg tagolásának gyakorlása. |
Rövidebb szövegek alkotása különböző szövegtípusokban és műfajokban (pl. rövid leírás, kisebb elbeszélés, néhány soros jellemzés, illetve üdvözlés, meghívó, hirdetés, távirat megfogalmazása). Személyes és olvasmányélmények megfogalmazása a rövidebb leírás, elbeszélés, jellemzés műfajában. |
A szövegalkotási képesség fejlesztése különböző szövegtípusokban és műfajokban (pl. a leírás, a különböző nézőpontú elbeszélés és jellemzés gyakorlása, ismertetés és vélemény készítése). Idézetek helyes alkalmazása. |
Világos szövegalkotás, kifejezőkészség a hétköznapi és a társadalmi (közösségi) élet minden fontos területén és műfajában (pl. levél, önéletrajz, kérvény, pályázat, jellemzés, leírás). A tudományos stílus megértése és létrehozása (rezümé, recenzió bibliográfia készítése). Publicisztikai műfajok megértésének és alkotásának készsége. A művészi stílus eszközeinek megértése. |
|
A tanultak alkalmazása rövid fogalmazásokban. Különböző szövegminták (levél, üdvözlőlap, leírás) írásának elsajátítása. |
Nyelvtani, helyesírási, nyelvhelyességi ismeretek alkalmazása a fogalmazásokban, írásbeli szövegekben. Fordítás magyarról bolgárra szótár segítségével. |
A nyelvtani, helyesírási, nyelvhelyességi ismeretek és a nyelvi elemek tudatos alkalmazása a fogalmazásokban, a kreatív szövegalkotásban. Fordítás szótár segítségével, nyelvi fordulatok helyes átültetése magyarról bolgárra. |
A nyelvtani, nyelvhelyességi és helyesírási biztonság fejlesztése, gyakorlása az írásbeli szövegalkotásban. A helyesírás értelemtükröző szerepének megértése és tudatos alkalmazása. Szóképek és alakzatok felismerésének készsége a művészi stílusban. |
|
|
Az anyaggyűjtés és -elrendezés alapjainak megismerése, anyaggyűjtés gyermekek számára készült lexikonokból, kézikönyvekből, tanári irányítással, csoportosan és önállóan. |
Rövidebb beszámolók anyagának összegyűjtése, rendezése és írásba foglalása tanári irányítással, csoportosan és önállóan. Kreatív szövegalkotás. |
Felkészülés a nagyobb anyaggyűjtést, önálló munkát igénylő, terjedelmesebb szövegek írására. |
1-4. évfolyam |
5-6. évfolyam |
7-8. évfolyam |
9-12. évfolyam |
---|---|---|---|
Az önálló feladatvégzés egyes lépéseinek megalapozása (könyvtárlátogatás, könyvkölcsönzés, gyermeklexikonok). |
Az önálló feladatvégzés egyes lépéseinek elkülönítése és gyakorlása (a könyvtárhasználat alapjai). |
Az önálló feladatvégzés, információgyűjtés és ismeretszerzés módszereinek megismerése, gyakorlása. |
Verbális és nem verbális információk célszerű gyűjtésének, rendszerezésének és felhasználásának gyakorlása. A könyvtárismeret bővítése, gyakorlása, múzeumi információk. |
|
Gyermekeknek szóló ismeretterjesztő művek, lexikonok, szótárak megismerése, használata. |
Elemi gyakorlottság az információ felhasználásában, a források megjelölésében. |
Az információ-felhasználás további normáinak megismerése, alkalmazása (a források megjelölése, az idézés szabályai, jegyzetek készítése). |
Vázlatkészítés tanári irányítással. Vázlatok önálló bővítése, szűkítése megadott szempontok szerint. |
Vázlat felhasználása különböző témájú, műfajú szövegek megértéséhez, megfogalmazásához. |
Önálló vázlatkészítés rövidebb szövegek alapján. |
Önálló vázlatkészítés adott feladathoz, témához, a vázlat alapján különböző műfajú szövegek alkotása. |
Az összefoglalás sajátosságainak és szerepének megismerése, megértése. |
Az összefoglalás sajátosságainak ismerete, összefoglalás készítése megadott szempontok alapján tanári irányítással, csoportosan és önállóan. |
Az összefoglalás műveletének gyakorlása, önálló alkalmazása (pl. a lényeg kiemelése, időrend követése, adatok rendszerezése, álláspontok elkülönítése). |
|
|
|
Jegyzetkészítés tanári irányítással. A tömörítés és a lényegkiemelés gyakorlása. |
Az önálló jegyzetkészítés gyakorlása tanári segítséggel és a nélkül (pl. kulcsszavak kiemelése, szerkezeti tagolás). |
|
|
Az információ kritikai befogadásának megalapozása. |
Felkészülés az információ értékének, jelentőségének felismerésére, értékelésére, kritikájára. |
1-4. évfolyam |
5-6. évfolyam |
7-8. évfolyam |
9-12. évfolyam |
---|---|---|---|
A névszók megértése és helyes használata tárgyak és jelenségek leírásánál. A bolgár és a magyar névszók összehasonlítása gyakorlati szinten. |
A magyar nyelv és a bolgár nyelv tantárgyból tanult alapvető nyelvi fogalmak jelölésére szolgáló bolgár terminusok megértése. |
A bolgár nyelv alapfogalmainak és törvényszerűségeinek helyes alkalmazása. |
A bolgár nyelv nyelvtanának ismerete és helyes alkalmazása. |
Az igék használatának megértése a bolgár nyelvben. Az ige személyéről, számáról és idejéről tanultak felhasználása új beszédszituációkban. A jelen, jövő, befejezett és folyamatos múlt idő használata. Igeidők együttes használata hétköznapi szituációk elmondásakor. |
Az ige személyéről, számáról és idejéről tanultak felhasználása új beszédszituációkban. Szóképzés igekötők és főnévképzők segítségével. Egy szó több alakjának megkülönböztetése. A szó alapalakjának meghatározása; ismeretlen szavak alapalakjának felismerése kétnyelvű és helyesírási szótárban. |
A műfajok stílusjegyeinek pontos használata szóban és írásban. |
A köznyelvi és irodalmi fogalmak megértése, meghatározása és helyes használata. A szókincs gazdagítása a szinonimák, antonímák, homonimák használata segítségével. |
Kijelentő, kérdő, felszólító és felkiáltó mondatok képzése és használata. A bolgár szórend és intonáció használata a mondatban. |
A névszók nem és szám szerinti egyeztetése; hátravetett névelős alakok helyes használata. A névszók és az ismert összetett névszói alakok helyes kiejtése és írása. |
A magyar és a bolgár nyelv nyelvtani szerkezetének összehasonlítása és megkülönböztetése. |
A bolgár irodalmi nyelvi fejlődés főszakaszainak ismerete a középkortól a napjainkig. |
Jelentések megadása a diák saját szavaival. Az aktív és a passzív szókincs folyamatos bővítése, szókincsgyakorlatok. |
Gyakorlottság a szavak jelentésviszonyainak a feltérképezésében a korosztály szintjén (pl. az egy- és többjelentésű szavak felismerése, rokon értelmű szavak gyűjtése). |
A szavak jelentésére vonatkozó kreatív gyakorlatok, a szónál kisebb és nagyobb nyelvi egységek jelentésének, valamint a nyelvi szerkezetből, formából fakadó jelentések megismerése. |
A szöveg nyelvi egységeinek és szerkezeteinek jelentéséből, illetve a kommunikáció nem nyelvi eszközeiből és egyéb tényezőiből fakadó jelentések, jelentésviszonyok feltérképezése, alkalmazása. |
Az írás jelrendszerének a megismerése, a kiejtés és az írás megfelelésének, illetve különbözésének a megfigyelése, néhány alapvető helyesírási szabály megismerése. |
A helyesírás további alapvető szabályainak a megismerése és alkalmazása. Ismerkedés helyesírási kézikönyvekkel. Javítás tanári irányítással és önállóan. |
A helyesírási rendszer grammatikai meghatározottságának felismerése, az ismeretek bővítése. Gyakorlottság a helyesírási kézikönyvek használatában. Javítás tanári irányítással és önállóan. |
Nyelvhelyességi problémák önálló megoldása (szóban és írásban egyaránt). Önálló kézikönyvhasználat mellett törekvés a kifogástalan helyesírású szöveg megírására. |
1-4. évfolyam |
5-6. évfolyam |
7-8. évfolyam |
9-12. évfolyam |
---|---|---|---|
Érdeklődés felkeltése a bolgár népköltészeti hagyomány, a mesék és a gyermekirodalom alkotásai iránt. |
Bolgár népmesék befogadása. A mesélő és a hallgató szerepének megértése. A tanulság levonása. Mesék elmesélése, fogalmazása. |
A bolgár középkori kultúra esztétikai és poétikai elveinek megértése. A szépprózai és költői alkotások műfaji sajátosságainak felismerése. |
Szépirodalmi szövegek megértése és értelmezése. Erkölcsi-etikai problémamegoldó vitakészség gyakorlása. |
Ismerkedés változatos ritmikai, zenei formálású lírai művekkel. |
Változatos ritmikai, zenei formálású lírai művek közös és önálló olvasása a bolgár, a magyar és világirodalom köréből. |
Változatos ritmikai, zenei formálású lírai művek olvasása és feldolgozása, a zenei és ritmikai eszközök típusainak azonosítása, funkciójuk, hangulati hatásuk felismerése a tanult művekben. |
A líra különböző műfajainak megismerése, válogatott művek olvasása, feldolgozása. |
A költői nyelv néhány sajátosságának megfigyelése. A versszak felismerése, egyszerű jellemzése. |
Néhány fontosabb költői kép és alakzat felismerése, szerepük megfigyelése. Ismerkedés különböző lírai műfajokkal. A versszak és a nagyobb szerkezeti egységek viszonyának megértése. |
A főbb költői képek és alakzatok jellegzetességek azonosítása, jelentésteremtő szerepének megértése a lírai szövegben. A verses műfajok megismerése és azonosítása, tartalmi és formai sajátosságaik megértése. A kompozíciós egység és a versszakok viszonyának, ill. kompozíciós elemeinek felismerése. |
Költői képek és alakzatok, szókincsbeli és mondattani jellegzetességek azonosítása, megértése. A költői nyelvhasználat összetettségének megismerése. Törekvés a műnemek és a műfajok közötti kapcsolatok megértésére. Versszervező elvek felismerése és értelmezése. |
Olvasónapló készítése. |
A műalkotás teljes értékű befogadásának előkészítése. A műalkotás részleges megértése, tartalmi vázlat összeállításának elsajátítása. Együttérzés és morális választás, a jó és a rossz elkülönítése. |
Az irodalmi műben tárgyalt erkölcsi problémák megértése és feltárása. A konfliktusok elemzése; a szereplők tulajdonságainak és viselkedésének kommentálása. |
Az európai kulturális folyamat fejlődési szakaszainak értelmezése és a bolgár irodalom helyének meghatározása. A bolgár irodalom irányzatainak megismerése. |
Törekvés az önkifejezésre versmondás, mesék és gyermekirodalmi művek dramatizálásával. |
A bolgár szépirodalom elbeszéléseinek befogadása. Az elbeszélés sajátosságainak elemzése. |
Saját vélemény megfogalmazása a mű szereplőivel kapcsolatban. |
A szép, a tragikus, a komikus alapvető esztétikai kategóriáinak értelmezése. |
Annak megállapítása, hogy ki beszéli el a történetet. |
A szerzői beszéd és a szereplők monológjainak funkcionális elkülönítése. Az irodalmi hős jellemzése. |
Igazság, fikció, valóság elkülönítése és az irodalom világának megértése. |
A bolgár és magyar irodalmi folyamatok összehasonlító elemzése az európai kulturális irányzatok keretein belül. |
Történetek főszereplőinek azonosítása. |
Epikai művekben a helyzet, a helyszín, a szereplők, a cselekményelemek megnevezése. |
A jellemzés főbb eszközeinek azonosítása. |
A művészi szövegkörnyezet kommunikatív felépítésének feltárása, a művészi tér és idő értelmezése, valamint a történet és elbeszélés menetének meghatározása. |
A cselekmény kezdő- és végpontjának megállapítása. |
A szerkezetet alkotó elemek felismerése az olvasmányélmény és az olvasottakról való beszélgetés során: a szereplők, a főhős életútja, a cselekmény menete, fordulatai, a mű kezdete és befejezése. |
A közvetett idő- és térmegjelölések azonosítása, ebből következtetések levonása. Törekvés az idő- és térmegjelölések értelmezésére. Az elbeszélés és a történet időrendje közötti eltérés érzékelése. |
Az előreutalások, késleltetések és az elbeszélő művek motivikus- |
Népi játékok, dramatizált formák (pl. meserészletek) olvasása, illetve előadása. |
Néhány bolgár közmondás ismerete. Versek memorizálása. Elbeszélések és elbeszélő költemények részleteinek, illetve köznapi helyzeteknek a dramatizált megjelenítése. |
Dramatizált formák, dialógusok, drámai művek közös és önálló olvasása, feldolgozása. Szituációk és instrukciók értelmezése és megjelenítése. Jelenetek dramatizálása, megzenésített versek ismerete. |
Dramatizált formák, dialógusok, drámai művek önálló olvasása, feldolgozása. Komikus helyzetek és jellemek értelmezése. |
A szóbeli költészet és az írásbeliség, a népköltészet és a műköltészet különbségeinek megtapasztalása néhány példa alapján. |
Az új szóbeliség, az elektronikus kommunikáció és tömegkommunikáció néhány új formájának megfigyelése. |
Annak érzékelése, hogy az irodalom szóbelisége nem pusztán archaikus jelenség. Az elektronikus információhordozók szerepe az élményszerű irodalomtanításban. |
Tájékozódás az elektronikus tömegkommunikáció és az irodalom kölcsönhatásának új jelenségeiről. |
A mű közvetlenül adódó (szó szerinti) jelentésének, ill. a történet, az alapérzés, alaphangulat megfogalmazása. |
Törekvés a közvetlenül adódó jelentés árnyalására, általánosítására személyes tapasztalatok, illetve más olvasmányélmények vagy hangzó és képi szövegek bevonásával. |
Törekvés a közvetlenül adódó jelentés árnyalására, általánosítására személyes tapasztalatok és más tanult irodalmi művek bevonásával. |
Törekvés a közvetlenül adódó jelentés árnyalására, általánosítására személyes tapasztalatok és más tanult irodalmi művek, megismert irodalmi konvenciók és elemzési technikák bevonásával. Kapcsolatkeresés az európai és a magyar irodalom nagy hagyományaival, kódjaival. |
1-4. évfolyam |
5-6. évfolyam |
7-8. évfolyam |
9-12. évfolyam |
---|---|---|---|
A szép és a csúnya fogalmainak használata mindennapi élmények kapcsán folytatott beszélgetésekben. |
Rövid, néhány mondatos vélemény megfogalmazása az élmények és olvasmányok hatásáról. |
A tetszésnyilvánítás árnyaltabb nyelvi formáinak elsajátítása, az eltérő ízlésítéletek különbözőségének megértése és elfogadása. |
Az ízlés kontextuális függőségének megértése (kulturális, történeti, közösségi, családi, egyéni beágyazottság). |
A szomorú és a vidám megkülönböztetése különféle verbális, hangzó és képi szövegekről folytatott beszélgetésekben. |
A humor kiemelt szerepének érzékelése a mindennapokban (pl. vicc) és a műalkotásokban a korosztály érdeklődésének megfelelő néhány szöveg kapcsán. |
A helyzet- és jellemkomikum a művészetben, a szerzői modalitás különféle formáinak azonosítása, jelentésteremtő szerepük felismerése (pl. irónia, gúny). |
Az összetett modalitású szövegek elemzésének képessége, a humor kulturális és időbeli változékonyságának felismerése (azonosságok és eltérések a bolgár-magyar viszonylatban). |
Az esztétikai nézőpont megalapozása: a szép megtapasztalása a természeti környezetben, a mindennapi élet tárgyaiban és különféle művészeti ágakhoz tartozó, az életkornak megfelelő néhány műalkotásban. |
Részvétel a tanulócsoportban folyó beszélgetésben és vitában a mindennapok, művek és olvasmányok kiváltotta élményekről. Mások véleményének meghallgatása, megértése. |
Egymástól lényegesen különböző esztétikai normákhoz kapcsolódó művek összehasonlítása, a művészi és nem művészi szépség változékonyságának megtapasztalása. |
A műalkotás mint normakövető és normákat megújító jelenség; új és régi párbeszédének átélése a művészetben. |
A műélvezet minél gyakoribb átélése a belefeledkezés, a játék, a kaland, a képzelet, a ritmus és a zene révén. |
Az önálló műbefogadás mind teljesebb és gyakoribb élménye, a hatás reflektálása csoportos beszélgetésben és önálló szöveg alkotásával. |
Különféle műfajú, más-más művészeti ághoz tartózó művek összehasonlítása, a mű hatása mint műfaj- és médiumfüggő tapasztalat. |
|
A jó és a rossz fogalmainak használata mindennapi élmények kapcsán folytatott beszélgetésekben. |
A jó és a rossz, az igazság és az igazságosság: az ítélkezés mint cselekedet felismerése mindennapi szövegekben és különféle műalkotásokban. |
Az igazság és a nézőpont, a személyes és a közösségi igazság konfliktusának megértése különféle szövegekben. |
Az igazság, a morál az egyén életében és a társadalomban. Jog és erkölcs kapcsolata. |
Mindennapi konfliktusok átélése dramatikus játékkal, különféle dramatikus formák kipróbálása révén (pl. bábjáték, helyzetgyakorlat). |
A nem saját álláspont megjelenítésének, átélésének képessége, az empátia fontosságának átélése a közösség életében. |
Különféle konfliktuskezelési eljárások megfigyelése és reflexiója különböző műalkotások és mindennapi szövegműfajok kapcsán. |
Igény a társadalmi, közösségi és egyéni konfliktusok hátterének megértésére. |
Más korokban született mindennapi szövegek, tárgyak és műalkotások idegenségének megtapasztalása. |
Az életkorfüggő szemlélet megfigyelése irodalmi és mindennapi szövegműfajok kapcsán. |
A történeti másság befogadói aktivitást követelő szerepének tudatosulása. |
|
A különböző kultúrák eltérő létmódjának, szemléletének megtapasztalása néhány példa alapján (bolgár és magyar viszonylatban). |
A kulturális különbség mint világlátás, mint életforma és mint érték megismerése, a kulturális sokszínűség, mint közösségépítő erő megfigyelése különféle szövegekben, illetve a helyi bolgár közösség példáján. |
A művészet kultúraalkotó szerepének megfigyelése és tudatosítása. A kultúrák közötti átjárás korlátainak felismerése, más kultúrák megismerésének igénye. |
|
5-6. évfolyam |
7-8. évfolyam |
9-12. évfolyam |
---|---|---|---|
Rövid szóbeli közlések megértése. A szavak jelentésének megértése mondatban és rövid szövegben. Legalább 10 bolgár közmondás és szólás ismerete. Az elemi társalgás alapvető szókészletének ismerete. Válasz a feltett kérdésekre néhány egyszerű mondattal. A kijelentő, kérdő, felkiáltó és felszólító mondatok felismerése. Témakörök: ismerkedés: bemutatkozás, köszönés, közvetlen környezet: család, lakás, iskola, évszakok, a bolgárkertész fogalma. |
Gondolatok befogadása és átadása párbeszédes formában a hivatalos és nem hivatalos kommunikációban. Párbeszédek megértése és összeállítása a mindennapos kommunikációs helyzetekben. Élmények szóbeli elbeszélése. Közbeszédi közlések megértése – hivatalos és nem hivatalos kommunikáció. Tájékozódási készség egy adott beszédszituációban. A szavak jelentésének megértése mondatban és rövid szövegben. Olyan szavak, amelyek nem fordíthatók le magyar nyelvre – személynevek, városok, folyók, hegyek stb. nevei; a bolgár pénznevek. Témakörök: ismerkedés: bemutatkozás, köszönés, közvetlen környezet: család, lakás, iskola, évszakok, szakmák, magyarországi bolgárok hagyományos szakmai, a bolgárkertész fogalma. |
Gondolatok befogadása és átadása párbeszédes formában a hivatalos és nem hivatalos kommunikációban. Beszédfordulatok elsajátítása a bolgár beszéd etikett köréből. A bolgár és magyar folklórban közös mesék megértése; közmondások és szólások. Témakörök: Család, iskola, pályaválasztás, hagyományos és modern szakmák, utazás, egészség, sport, kultúra, a bolgár kisebbség intézményei és közösségei. |
Bolgár anyanyelvű előadások szövegének követése (film, színház, hírek, rádió- és TV műsor). Hazai és idegen szavak. Nemzetközi kulturális szókincs. |
1-4. évfolyam |
5-6. évfolyam |
7-8. évfolyam |
9-12. évfolyam |
---|---|---|---|
Ismerkedés – beszédfordulatok. Hivatalos és nem hivatalos megszólítások. Önmaga és a család bemutatásának készsége. Néhány gyermekvers előadása könyv nélkül. Kérdezés és válasz az időponttal kapcsolatban. Bolgár mintájú dátum írása és kimondása. Kérdésfeltevés kérdőszavakkal. Kérdésfeltevés kérdőszavakkal. Kérés, köszönet, felszólítás kifejezésének módjai. Az igenlés és tagadás formái. Rövid párbeszédek összeállítása. Részvétel rövid párbeszédekben. Versek kifejező előadása könyv nélkül. Számolási készség és a sorrendiség jelölése. |
Részt vesz egyszerű beszélgetésekben. Feltesz és megválaszol kérdéseket. |
Megérteti magát társasági beszélgetésekben. |
Szövegalkotás meghatározott stílusban és műfajban tekintettel a tanulók kommunikatív szükségleteire. A két nyelv lexémái közötti interferencia leküzdése. Helyes intonáció. Önálló kapcsolatteremtés, vélemény fogalmazása és védése, esemény elmesélése a megfelelő szókincs használatával. |
1-4. évfolyam |
5-6. évfolyam |
7-8. évfolyam |
9-12. évfolyam |
---|---|---|---|
Az életkornak megfelelő optimális olvasási tempó hangtalanul és fennhangon. Olvasás bolgár kiejtéssel – pontosan és folyékonyan. Kifejező olvasás. Rövid szöveg témájának meghatározása, a szöveg alapgondolatának megértése. |
Az életkornak megfelelő optimális olvasási tempó hangtalanul és fennhangon. Olvasás bolgár kiejtéssel – pontosan és folyékonyan. Kifejező olvasás. Rövid szöveg témájának meghatározása. A szöveg alapgondolatának megértése. A szöveg bekezdésekre osztása. Népköltési és rövid gyermekirodalmi művek szövegének megértése. Tájékozódás bolgár tankönyvekben, segédletekben stb. Rövid tudományos-tankönyvi szöveg megértése. |
Megérti a rövid, egyszerű szövegek, történetek lényegét. |
Megérti a jelenkor problémáival kapcsolatos szövegek lényegét, a bennük lévő információt, érvelést. |
1-4. évfolyam |
5-6. évfolyam |
7-8. évfolyam |
9-12. évfolyam |
---|---|---|---|
A bolgár ábécé ismerete. A hangok helyes jelölése betűkkel. A cirill ábécé grafikus jeleinek megfelelő használata. A zöngés mássalhangzók helyes kiejtése és írása a szó végén. Rövid szöveg hibátlan leírása tollbamondással. A szavak helyesírása többes számban. Helyes intonáció és az írásjelek használatának készsége a különböző mondatfajták végén. A vessző az egyszerű mondatban. |
Képes egyszerű nyomtatványt kitölteni, rövid üdvözletet megírni. |
Szöveg írásos megformálásának készsége a bolgár beszéd etikettnek megfelelően – gratuláció meghívás, hirdetés, levél, rövid feljegyezés, üzenetek stb. Vessző az összetett mondatban a viszonyító névmások és határozószók előtt. Saját szöveg szerkesztésének készsége. Helyesírási hibák kijavításának készsége. Helyesírási szótár használatának készsége. |
Képes világosan fogalmazni részletes, összefüggő szöveget a jelenkor problémáival és érdeklődésével kapcsolatos témákban. Beszámol élményeiről, kifejti véleményét, érvel egy álláspont mellett és ellen. |
1-4. évfolyam |
5-6. évfolyam |
7-8. évfolyam |
9-12. évfolyam |
---|---|---|---|
Ismeretszerzés a személyes beszélgetésekből, képek megfigyeléséből, valamint hallott vagy olvasott szövegekből. Kulcsszavak keresése szövegben. |
Ismeretszerzés személyes beszélgetésekből, hallott és olvasott elbeszélő szövegekből, filmekből, tömegkommunikációs eszközökből. Emberi magatartásformák és élethelyzetek megfigyelése. A műveltségi területhez kapcsolódó szövegek értő olvasása. Kulcsszavak és kulcsmondatok keresése szövegekben. Információk gyűjtése adott témához. |
Emberi magatartásformák és élethelyzetek megfigyelése. A műveltségi területhez kapcsolódó szövegek értő olvasása. Kulcsszavak és kulcsmondatok keresése szövegekben. |
Anyaggyűjtés a bolgárok hagyományos szokásrendszeréről: Családi szokások (pl. születés, esküvő, temetés). Naptári ünnepekhez kapcsolódó szokások (pl. karácsony, újév, tavaszi ünnepi ciklus – Trifon-nap, Baba Marta, Lázár-nap, húsvét, Szent György-nap, nyári-őszi ünnepi ciklus – Enjo-nap, Illés-nap, Dimitar-nap). Hivatalos bolgár ünnepek: történelmi esemény és az ünneppel kapcsolatos szimbolika. (Pl. március 3. – a felszabadulás napja, május 24. – a bolgár kultúra és a szláv írásbeliség ünnepe, szeptember 6. – Bulgária egyesítése, szeptember 22. – Bulgária függetlenségének napja). |
1-4. évfolyam |
5-6. évfolyam |
7-8. évfolyam |
9-12. évfolyam |
---|---|---|---|
Kérdések önálló megfogalmazása a tárgyalt témával kapcsolatban. |
Kérdések önálló megfogalmazása a tárgyalt témával kapcsolatban. |
A lényeg kiemelése írott és hallott szövegekből, tételmondat meghatározása, szövegtömörítés, szöveg átfogalmazása adott szempont szerint. |
Tételmondat meghatározása, szövegtömörítés, szöveg átfogalmazása adott szempont szerint. |
1-4. évfolyam |
5-6. évfolyam |
7-8. évfolyam |
9-12. évfolyam |
---|---|---|---|
Beszélgetés és vita egy-egy emberismereti, társadalmi, történelmi témáról. Saját vélemény érthető megfogalmazása. Események, történetek elbeszélése élőszóban. |
Beszélgetés és vita egy-egy emberismereti, társadalmi, történelmi témáról. |
Beszélgetés és vita egy-egy emberismereti, társadalmi, történelmi témáról. |
Beszélgetés és vita egy-egy emberismereti, társadalmi, történelmi témáról. |
1-4. évfolyam |
5-6. évfolyam |
7-8. évfolyam |
9-12. évfolyam |
---|---|---|---|
Az idő tagolására szolgáló kifejezések használata: perc, óra, nap, hét, hónap, év. Időhatározó kifejezések használata: amikor kicsi (óvodás stb.) voltam, amikor szüleim gyerekek (fiatalok stb.) voltak, amikor nagyszüleim gyerekek stb. voltak, amikor karddal harcoltak stb., nagyon régen. |
Viszonyítások gyakorlása: előbb, később, ugyanakkor, most, régebben, nagyon régen. |
Időmeghatározás más ismert eseményre, jelenségre való utalással. |
Történelmi korszakok, periódusok nevének használata a történelmi idő tagolására. |
Események, jelenségek, tárgyak, személyek stb. időrendbe állítása. |
A bolgár társadalmi fejlődés egyes szakaszainak megkülönböztetése az évtized, század, korszak fogalmak segítségével. A fontosabb történelmi események és korszakok kronológiai sorrendbe állítása. |
Egyszerű térképek másolása kézi munkával. A térkép legfontosabb elemeinek felismerése: vizek, domborzati jelölések, államhatárok, települések. |
A világtörténet, az európai történelem, a magyar és a bolgár történelem eltérő időbeli ritmusának és kölcsönhatásainak elemzése. |
A földrajzi térkép elemzése, a földrajzi objektumok felismerése. Vaktérkép rajzolása és kitöltése. Bulgária jellemző domborzati formái (pl. síkságok, hegységek, folyók, természeti tájak) jellemzése és összehasonlítása. A tények és az események felismerése új információk alapján. |
A tanult helyek megkeresése a térképen. Események, jelenségek leolvasása történelmi térképekről. Egyszerű alaprajzok készítése. |
Különböző időszakok történelmi térképeinek összehasonlítása, a változások hátterének feltárása. |
1-4. évfolyam |
5-6. évfolyam |
7-8. évfolyam |
9-12. évfolyam |
---|---|---|---|
Legyen alkalmuk a tanulóknak arra, hogy |
Legyen alkalmuk a tanulóknak arra, hogy |
Legyen alkalmuk a tanulóknak arra, hogy |
Legyen alkalmuk a tanulóknak arra, hogy |
– kommunikációt folytassanak olyan kérdésekről, mint a általános és egyes nemzetekre vonatkozó (bolgár, magyar) viselkedési és illemszabályok, és ebből fakadó félreértések, a kölcsönösség szerepe az illemben, a külső és belső jellemvonások, a jó és rossz tulajdonságok, a rokonság, a barátság, a rászorulók segítése; |
– egy-egy jelenség változását az időben több korszakot átfogóan is tanulmányozzák (pl. lakóhelyek fejlődése, az öltözködés különböző korszákokban, a higiéniai szokások); |
– további ismereteket szerezzenek a bolgár állam és a bolgár nép történetének fontosabb fordulópontjairól, megismerkedjenek a bolgár történelem kiemelkedő személyiségeivel; |
– további ismereteket szerezzenek a bolgár állam és a bolgár nép történetének fontosabb fordulópontjairól, megismerkedjenek a bolgár történelem kiemelkedő személyiségeivel; |
– megismerkedjenek néhány bolgár népszokással, a hagyományos mesterségekkel; |
– ismereteket szerezzenek az európai történelem jelentős eseményeiről és ezen belül a Balkán (Bizánc, Oszmán birodalom) fejlődésének egyes állomásaival; |
– ismereteket szerezzenek a politikai konfliktusokról (forradalmakról, háborúkról), különösen azok hétköznapi, emberi, erkölcsi vonatkozásairól; |
– ismereteket szerezzenek a magyarországi nemzeti és etnikai kisebbségek történetéről; |
– különbözőképpen értelmezzenek egyes történeteket a múltból aszerint, hogy melyik szereplő nézőpontját fogadják el; |
– különbözőképpen értelmezzenek egyes történeteket a múltból aszerint, hogy melyik szereplő nézőpontját fogadják el; |
– megismerjék néhány jelentős történelmi személyiség átfogó pályaképét; |
|
– tájékozódjanak arról, hogyan élnek napjainkban az emberek – és különösen a gyerekek – különböző országokban, pl. Bulgáriában; |
– szembesüljenek a szabadság és a felelősség emberi dimenzióival a magán- és a közélet különböző területein; |
– felkészültségüknek megfelelő szinten kommunikációt folytassanak olyan témakörökről, mint az emberi elme, az erkölcs, a szexualitás, a mai magyar és bolgár (európai, kelet-európai) társadalom és gazdaság, a vállalkozás, a munkavállalás, Bulgária, Magyarország és az Európai Unió politikai rendszere, az érdekképviseletek; |
1-4. évfolyam |
5-6. évfolyam |
7-8. évfolyam |
9-12. évfolyam |
---|---|---|---|
– Legyen alkalmuk a tanulóknak arra, hogy választ keressenek olyan kérdésekre, mint a következők. |
Legyen alkalmuk a tanulóknak arra, hogy választ keressenek olyan kérdésekre, mint a következők. |
Legyen alkalmuk a tanulóknak arra, hogy választ keressenek olyan kérdésekre, mint a következők. |
Legyen alkalmuk a tanulóknak arra, hogy választ keressenek olyan kérdésekre, mint a következők. |
– Milyen mértékben határozza meg a természeti környezet az emberek mindennapi életét és kultúráját? |
– Mitől függnek az egyes emberek, embercsoportok érdekei? |
|
1-4. клас |
5-6. клас |
7-8. клас |
9-12. клас |
---|---|---|---|
Елементарно, разбираемо и успешно предаване на мисли, информации, чувства и мнения, участие в диалози с разбиране на комуникативната цел на говорещия. |
Елементарна, разбираема и успешна комуникация в различни речеви ситуации. Ориентация в речевата ситуация, определяне на предмета и целта на комуникацията. |
Адаптация към факторите на комуникативния процес в различни речеви ситуации. Умения за участие в дискусии с цел разрешаване на проблеми. |
Разпознаване на съставните части на комуникативния процес, адаптация към различни речеви ситуации. Разпознаване и анализ на жанровите особености на текста. Умения за участие в дискусии за разрешаване на проблеми. |
Разпознаване вида на различните изречения и тяхната правилна употреба относно комуникативните цели и намерения; умения за свързване на прости изречения в сложно. |
Стремеж към точност и извличане на същността. Разнообразна употреба на различните видове изречения въз основа на комуникативните цели и намерения. Адекватно речево поведение при различни обстоятелства. Възприемане на речеви формули от българския речев етикет. |
Разнообразна и съзнателна употреба на различните видове изречения въз основа на комуникативните цели и намерения. Умения за създаване на текст съобразно с жанровите особености на отговор на литературен въпрос; познаване на структурата на текста и езиковите похвати. |
Точност, детайлност и подчертаване на същността в речта. Стремеж към разнообразие, към привличане на вниманието на партньора. Познаване на българския литературен език и на функционалните стилове. Различаване на различните стилове на българския език. Правилна употреба на стиловете и речевите жанрове. |
Стремеж към изразителна и разбираема реч, правилно учленяване на звуковете, дишане, издържане на звука. |
Стремеж към правилно произношение и артикулация. Правилна употреба на темпото, тембъра, интонацията. Употреба на българска интонация при различни видове изречения. |
Стремеж към езикова изразителност и правилна реч. Употреба на произношение, което правилно отразява комуникативната цел на говорещия и съдържанието на текста. |
Изразителна и разбираема за околните, езиково изразителна и правилна реч. Познания за индивидуалните речеви особености, стремеж за използването им. Съзнателна употреба на темпото, тембъра, интонацията, познаване и използване на комуникативните им възможности. Прилика и разлика между метакомуникативните сигнали в българския и унгарския език. |
Наблюдаване на някои елементи на невербална комуникация (пр. езикът на тялото). Стремеж към правилна употреба на думи, произношение, жестове. Долавяне на прилики и разлики между българските и унгарските стандартни начини за изразяване на учтивост и др. |
Наблюдаване на механизмите на жестовете, мимиката, погледа. Координация на вербалните и невербалните средства на комуникация при различни речеви ситуации. |
Познания за някои значения на жестовете, мимиката, стремеж към съзнателната им употреба. |
Координирана употреба на вербалните и невербалните средства на комуникация при различни речеви ситуации. Познания за различните видове жестове, стремеж за тяхната съзнателна употреба. |
Изслушване на събеседник (възрастен или връстник). Разбиране на същността и емоционалното съдържание на кратък, вербален текст. Умения за превръщане на пряка реч в непряка; подбор и комбинация на езикови средства за изразяване на свои мисли в нова ситуация. |
Кратко обощение на вербален текст. Умения за резюмиране на информация. |
Сътрудничество със събеседника. Търсене на аргументи, изграждане на мнение. Стремеж за съзадаване на емпатична връзка със събеседника. Разбиране и използване на български фразеологизми; намиране на еквиваленти в унгарския език. |
Намиране и систематизиране на аргументи, изграждане и разгръщане на мнение и становище, изграждане на логично становище. |
Разказване на съдържанието на събития от всекидневието, четива или филми. Подробно и сбито преразказване на повествователни текстове. Умения за съчиняване по дадено начало или по серия картини. |
Приспособване към слушателите и речевата ситуация, наблюдаване на вербалното поведение на говорещия. Умения за подробен преразказ на познат текст, умения за сбит преразказ. Възприемане на научно и художествено описание, възпроизвеждане на научно описание и на елементи на художествено описание. |
Съзнателно, езиково разграничаване на видяното (преживяното) и предположимото. Прилагане и оценка на комуникативни техники на различните говорни стилове. Ориентиране в ситуацията на масовата комуникация. |
Разграничаване на видяното (преживяното) и предположимото в свободен разказ. Превод от унгарски на български и от български на унгарски, отчитайки особеностите на двата езика. |
Участие в разговор и дискусия в класа. Формулиране на собствено мнение. Употреба на основния речников фонд на обществената комуникация. |
Формулиране и аргументиране на собствено мнение, въз основа на темата и речевата ситуация. Изслушване и разбиране на мнението на другите в ситуация с повече от един събеседник. |
Изслушване, разбиране и кратко резюме на мнението на другите в ситуация с повече от един събеседник. Свободно размишление върху морално-етичен или общокултурен проблем. |
Участие в групов разговор или дискусия. Внимателно изслушване на различните мнения и кратката им репродукция. Защита или корекция на собственото мнение, разпознаване на погрешните и необосновани изводи. |
Драматизация на познати текстове. Познаване на текстове и изпробване на различни драматични форми. Откриване на общото между български и унгарски лексеми. Разбиране на прякото и преносното значение на думите. |
Рецитиране на текстове, изпробване на различни драматични форми (куклен театър, стихотворения). |
Изразително рецитиране на текстове. Изпробване на различни драматични форми. Рецепция и съставяне на текстове от различни стилове и жанрове. |
Изразително рецитиране на текстове с правилна употреба на фонетичните средства. |
1-4. клас |
5-6. клас |
7-8. клас |
9-12. клас |
---|---|---|---|
Усвояване на системата от сигнали на четенето, изчитането на буквите, четене на глас на думи, словосъчетания, изречения. |
|
|
|
Оптимален за възрастта темп на четене наум и на глас. Четене с разбиране и с българско произношение. Изразително четене. |
Четене на различни текстове на ум и на глас. Гладко и изразително четене на познат текст. |
Четене на различни текстове на ум и на глас. Четене с логическо ударение на познати, различни по стил и жанр текстове. |
Упражнение на четенето на ум и на глас, с цел колкото се може по-пълно разбиране на текста. Разбиране на комуникативното намерение на автора на текста. |
Умения за работа с двуезичен и правописен речник. Откриване на общото между български и унгарски лексеми. Разбиране на прякото и преносното значение на думите. |
Употреба на речник (двуезичен, тълковен, синонимен) и енциклопедия. Функциониране на синоними, антоними и омоними в активния речник на учениците. |
Употреба на речник на чужди думи и енциклопедии. |
Умения за разбиране и създаване на жанрове на научния стил: анотация, резюме. Разбиране на функцията на аргументативния, описателния и повествователния (наративния) микротекст. |
Наблюдаване и репродукция на интонацията на различните видове изречения при четене на глас. |
Умения за структуриране на текст разсъждение – определяне и формулиране на тема, теза, аргументи, обобщение. Умения за анализ на урочна статия. |
|
Умения за подбиране и подреждане на аргументи за доказване на отделни подтеми; определяне на тези и подтези, обобщаване в микротекстове на научния текст. |
Разбиране на конкретното значение на кратки текстове. Четене с разбиране, преразказ на прочетен текст с насочващи въпроси. Проверка на разбирането с помощта |
Упражнения за разбиране на преносното значение на думите. Намиране на дадена информация в определен текст. Опознаване на основите на техниките за разбиране на текст. Правилно и целесъобразно използване на основното и преносното значение на думи в български текстове. |
Разбиране на литературни и други текстове под ръководство или самостоятелно. Извличане и разбиране на преносното значение на думи в даден текст. Опознаване на техниките за разбиране на текст. |
Различаване на прякото и метафоричното значение, разпознаване, разбиране и анализ на преносното съдържание в текста. Разширяване на познанията за техниките на разбиране на текст. |
|
Опознаване на взаимовръзките между езиковите средства и значението в художествено-литературни и други текстове, под ръководство на учителя (групово или индивидуално). |
Разбиране на взаимовръзките между езиковите средства и значението в художествено-литературни и други текстове, под ръководство на учителя или самостоятелно. |
|
Обогатяване на активния речников фонд с помощта на прочетените текстове. |
Обогатяване на активния речников фонд в различен текстов контекст. Преодоляване на интерференцията между българския и унгарския речников фонд. |
Обогатяване на активния речников фонд със самостоятелна работа. |
Обогатяване на речниковия фонд с всички подстилове на българския език. Разбиране на по-трудни текстове с индивидуална работа. |
|
Разпознаване и анализ на по-простите изразни средства в литературните текстове (сравнение, метафора, повторение.) Разпознаване на стиловете на различни текстове. |
Разпознаване и анализ на по-простите изразни средства в литературните текстове. Наблюдаване на взаимовръзката между текст и илюстрация. Анализ на илюстрации и скици. Установяване на разликите между стила на различни текстове. |
Опознаване на различните стилове и подстилове в текстове с различно предназначение, прилагане на познанията при усна или писмена комуникация. Вербални и невербални елементи на визуалното съобщение, типография. Упражнение на стил на четене, отговарящ на технологиите на информационното общество. |
|
Самостоятелно четене вкъщи на кратки и по-дълги произведения, разбиране на сюжета, на характера и действията на героите. |
Самостоятелно четене вкъщи на кратки и по-дълги литературни и други произведения, обработване на текст според дадени критерии. |
Упражнение на техниките и методите за обработка на текст, отговарящи на жанровите особености на произведението. Разпознаване и анализ на ценности, въпроси от етично естество, мотивация, поведение в дадено литературно произведение. |
|
|
Опознаване и разбиране на текстове, използуващи език, различен от всекидневния (архаичен или архаизиращ). |
Разширяване на познанията за архаичните текстове. Самостоятелно разбиране на текстове от по-стари епохи с помощта на речник или енциклопедия. |
Формулиране на мнение от 1-2 изречения за действията, ситуациите, поведението на героите в произведенията. |
Формулиране на мнение от няколко изречения за действията, възгледите и човешките ситуации в произведенията. |
Сравнение на различни мнения, наблюдаване на разликите и приликите, формулиране на мнение. |
Сравняване, разпознаване, анализ и критика на разликите и приликите на различни светогледи в прочетения текст. |
1-4. клас |
5-6. клас |
7-8. клас |
9-12. клас |
|
---|---|---|---|---|
Усвояване на графичните знаци на кирилицата, в съответствие с индивидуалните особености на учениците. |
|
|
|
|
Адекватна употреба на графичните знаци на кирилицата. Пренасяне на части на думата на нов ред. |
Доразвиване на писмената техника: упражняване на писането, според учебните потребности. |
Четлив, естетичен почерк, отговарящ на учебната степен. Усвояване на основите на водене на записки. |
Четлив, естетичен, индивидуален почерк. Изграждане на самостоятелна, ефикасна техника на водене на записки. Извеждане на същественото. |
|
Съставяне на изречение и на кратък текст. |
Умения за съставяне на план и структуриране на текст. Умения за редактиране на собствен и чужд текст. |
|
|
|
Упражнения за структуриране на текст. Кратко описание в 6-8 изречения по дадена тема с насочващи въпроси и самостоятелно. |
Създаване на различни текстове (напр. кратко описание, съчинение, харатеристика, писане на поздравление, покана, обява, телеграма и др.). Прилагане в житейски ситуации на уменията за създаване на текст. |
Упражняване на умението за създаване на различни видове текстове (описание, съчинение, характеристика, рецензия). Правилна употреба на цитати. |
Създаване на текст, писмено изразяване във всички сфери на всекидневния живот (писмо, автобиография, конкурс, характеристика, описание). Умения за разбиране и създаване на жанрове на научния стил (анотация, резюме, рецензия, библиография). Умения за разбиране на публицистични жанрове: статия, очерк, фейлетон. Разбиране на средствата на художествения стил. |
|
Умения за писмено оформяне на текст според българския речев етикет – поздравление, писмо, описание и др. |
Прилагане на познанията за граматика, правопис, езикови правила в съчинения и писмени текстове. Превод от унгарски на български с помощта на речник. |
Съзнателно прилагане на познанията за граматика, правопис, правоговор в съчинения и при творческо създаване на текстове. Превод от унгарски на български с помощта на речник, като се вземат предвид особеностите на двата езика. |
Съзнателно прилагане на знанията за граматическите, правоговорните и правописните правила. Създаване на творчески текст. Умения за разпознаване на тропи и фигури в художествения стил. |
|
|
Опознаване на основните техники на събиране и обработване на информация, събиране на материали от наръчници и енциклопедии, предназначени за деца с помощта на учителя, групово или самостоятелно. |
Събиране, систематизиране и писмено обобщаване на материали с цел съставяне на кратък текст. Създаване на творчески текст. |
Подготовка за създаване на по-дълъг текст, изискващ събиране на повече материали и самостоятелна работа. Упражнение за създаване на текст, изискващ по-дълга подготовка като есе, анализ на литературно произведение, научна статия и др. |
1-4. клас |
5-6. клас |
7-8. клас |
9-12. клас |
---|---|---|---|
Основи на самостоятелната работа: посещение в библиотека, |
Разграничаване и упражняване на различните стъпки на самостоятелната работа (основни познания за работа в библиотека). |
Опознаване и упражняване на методите на самостоятелната работа, на събирането на информации и знания. |
Упражнения за събиране, систематизиране и употреба на вербална и невербална информация. Разширяване на познанията за работа в библиотека, събиране на информация в музей. |
|
Познаване и употреба на енциклопедии, речници и научно-популярни произведения за деца. |
Елементарни умения за употребата на информация и отбелязване на източниците. |
Опознаване и приложение на нормите при употреба на информация (източници, правила на цитиране, водене на записки). |
Съставяне на конспект под ръководство на учителя, разширяване или съкращаване на конспект по определени критерии. |
Използване на конспект за формулиране и разбиране на различни текстове. |
Самостоятелно съставяне на конспект на кратък текст. |
Самостоятелно съставяне на конспект по дадена задача или тема, създаване на различни текстове по конспект. |
|
Опознаване и разбиране на особеностите на обобщението. |
Опознаване особеностите на обобщението, съставяне на обобщение по определени критерии под учителско ръководство в групова и самостоятелна работа. |
Упражняване на съставяне на обощение и неговото приложение (извличане на същността, следване на хронология, систематизиране на данни, разграничаване възгледи). |
|
|
Водене на записки под ръководство на учителя, упражнение на сбит преразказ и извличане на същността. |
Упражняване на самостоятелното водене на записки под ръководство на учителя или самостоятелно (ключова информация, структуриране на текст). |
|
|
Основи на критическото възприемане на информация. |
Познания за стойността и значението на информацията, нейното оценяване и критика. |
1-4. клас |
5-6. клас |
7-8. клас |
9-12. клас |
---|---|---|---|
Разбиране и правилно използване на имената при описание на предмети и явления. Сравняване на практическо равнище на имената в българския с имената в унгарския език. |
Разбиране на български термини за означаване на основни езикови понятия, изучавани и по унгарски, и по български език. |
Умение за правилна употреба на основните понятия и закономерности на българския език. |
Познаване и правилно прилагане на българската граматика. |
Разбиране и използване на глаголи в българския език. Използване на изученото за лице, число и време на глагола в нови речеви ситуации. Употреба на сегашно, бъдеще, минало свършено и минало несвършено време. Съвместна употреба на глаголните времена при разказване на случки от живота. |
Умения за образуване на думи с помощта на представки и наставки. Различаване на формите на една дума. Умения за правилен изговор и за правопис на сродни думи. Определяне на основната форма на думата; разпознаване на основната форма на непознати думи в двуезичен и правописен речник. |
Правилна и точна употреба на стилистичните особености на жанровете в устната и писмена реч. |
Разбиране, дефиниране и правилна употреба на понятия от говоримия и литературния език. |
Умения за образуване и употреба на съобщително, въпросително, подбудително и възклицателно изречение. Използване на български словоред и интонация в изречението. |
Съгласуване на имената по род и число; правилно членуване. Правилен изговор и правопис на имената и на познатите сложни именни названия. |
Установяване на приликите и разликите в структурата на българския и унгарския език. |
Разграничаване на основните периоди в развитието на българския език от средновековието до наши дни. |
Обясняване на значения със собствените думи на ученика. Разширяване на активния и пасивния речников фонд, лексикални упражнения. |
Умения за установяване на значенията на думите, отговарящи на възрастта на учениците (пр. еднозначни и многозначни думи, събиране на синоними). |
Упражнения върху значенията на думите, разбиране на значението на единици, по-малки или по-големи от думата; опознаване на значението на езиковата структура и форма. |
Анализ и приложение на значенията, произтичащи от значението на езиковите единици и структури, както и от не езиковите фактори на комуникацията. |
Опознаване на знаковата система на писането, наблюдаване на съответствията и разликите между произношението и писането, познания за няколко елементарни правописни правила. |
Опознаване и прилагане на правописни правила, употреба на правописен речник, поправяне на грешки под ръководство на учителя и самостоятелно. |
Разбиране на граматичната обусловеност на правописната система, разширяване на познанията. Автоматизирана употреба на правописен речник, поправяне на грешки под ръководство на учителя и самостоятелно. |
Самостоятелно разрешаване на правоговорни проблеми устно и писмено. Стремеж към написване на текст без граматични грешки при самостоятелна употреба на правописен речник. |
1-4. клас |
5-6. клас |
7-8. клас |
9-12. клас |
---|---|---|---|
Интерес към народната поетична традиция; към четенето на приказки и детска литература. |
Възприемане на български народни приказки. Осмисляне на ролята на разказвача и на слушателя. Извличане на поука. Преразказване и съчиняване на приказки. Сравняване на сюжети на приказки от българския и унгарския фолклор. Осмисляне на особеностите на отделните видове народни приказки. |
Разбиране на принципите на естетиката и поетиката на българската средновековна култура. Познаване на специфичните жанрови особености на художествената проза и на поетичните творби. |
Разбиране и тълкуване на художествени текстове. Умения за участие в дискусии за разрешаване на нравствено-етични проблеми. |
Опознаване на лирични произведения с разнообразни ритмични и музикални форми. |
Самостоятелно и групово четене на лирични произведения с разнообразни ритмични и музикални форми от българската, унгарската и световната литература. |
Четене и анализ на лирични произведения с разнообразни ритмични и музикални форми, разпознаване на видовете им и емоционалното им влияние в анализираните произведения. |
Опознаване на различните лирични произведения, четене и анализ на избрани произвединия. Анализ на вариантите на лиричния тон. |
Наблюдаване на някои особености на поетичния език. Разпознаване на строфа, кратък анализ. |
Разпознаване на някои по-важни поетични описания и форми. Разучаване на различните лирически жанрове. Разбиране на взаимовръзката между строфата и по-големите структурни единици. |
Разпознаване на по-важните поетични образни и художествени средства, разбиране на тяхното значение в лирическия текст. Опознаване на поетичните жанрове, разбиране на особеностите на формата и съдържанието им. Разкриване на взаимовръзките между композиционните единици и строфата, разпознаване на композиционните елементи. |
Разпознаване и разбиране на лексикалните и синтактичните особености на поетичните образни и художествени средства. Усвояване на комплексността на поетичния език. Разбиране на връзката между жанрове и поджанрове. Разпознаване и анализ на структурата на стихотворението. |
Оформяне на читателски дневник. |
Умения за цялостно възприемане на художествено произведение. Умения за разбиране на отделните части на художествената творба и съставяне на план за преразказ. Умение за съпричастност и морален избор, разбиране за добро и зло. |
Разбиране и разискване на нравствени проблеми в литературното произведение. Анализиране на конфликтите в творбата; коментар на качествата и поведението на героите. |
Осмисляне на етапите в развитието на европейския културен процес и определяне на мястото на българската литература. Разбиране на спецификата на литературните течения в българския литературен процес. |
Стремеж към самоизразяване чрез рецитиране, драматизиране на приказки и детски литературни творби. |
Възприемане на разкази от българската художествена литература. Анализ на разказ. |
Изразяване на собствено мнение и отношение към героите на творбата. |
Осмисляне на основни естетически категории – прекрасно, трагично, комично. |
Осмисляне кой разказва историята. |
Осмисляне на функциите на речта на автора и на речта на героя. Характеристика на литературен герой. |
Разграничаване на истина, измислица, действителност и осмисляне на света на литературата. |
Сравнителен анализ на българския и унгарския литературен процес в рамките на европейския културен процес. |
Разпознаване на главните герои в дадено произведение. |
Определяне на мястото на действието, главните герои, сюжетните моменти на епическо произведение. |
Разграничаване на основните елементи на анализа на литературно произведение. |
Умения за разкриване на комуникативната структура на художествения контекст, за осмисляне на художественото пространство и време; за изясняване на сюжета и фабулата. |
Установяване на началната и крайната точка на действието. |
Разпознаване на елементите на структурата въз основа на прочетеното и на свободен разговор: герои, жизнен път на главния герой, ход на действието, обрати, начало и край на произведението. |
Разпознаване на описаното пространство и време, формулиране на изводи. Опит за анализ на времево-пространствените критерии. |
Опит за анализ на мотивационно-метафоричното ниво на повествователно произведение. Възприемане на замисъла и структурата на художествения текст посредством художествените образи, поетичните форми и средствата на прозодията. |
Четене и драматизиране на народни игри, части от приказки и др. |
Да познава няколко български поговорки. Да умее да рецитира наизуст стихотворения. Драматизирано представяне на разкази, поеми или всекидневни ситуации. |
Драматизиране и самостоятелно четене на отделни сцени, диалози, познаване на музикални произведения и песни, създадени по литературни творби. Анализ и представяне на инструкции и ситуации. |
Самостоятелно четене и обработване на драматизирани сцени, диалози, драматични произведения. Анализ на комичните ситуации и характери. |
Разбиране на разликите между народната и художествената поезия. |
Наблюдаване на някои от новите форми на електронната и масовата комуникация. |
Ролята на електронните носители на информация в обучението по литература. |
Ориентация в новите явления и взаимовръзките между електронните носители на информация и литературата. Познания за влиянието на народната поетична традиция. |
Формулиране на прякото (буквално) значение на произведението, на сюжета, основните чувства и настроения. |
Стремеж за разгръщане на прякото значение, за обощение въз основа на личен опит, други четива, вербални или визуални текстове. |
Стремеж за разгръщане на прякото значение, за обощение въз основа на личен опит и други литературни произведения. |
Стремеж за разгръщане на прякото значение, за обобщение въз основа на личен опит и други литературни произведения, познати литературни конвенции и техники на анализ. Връзки с традициите на унгарската и световната литература. |
1-4. клас |
5-6. клас |
7-8. клас |
9-12. клас |
---|---|---|---|
Употреба на понятията за красиво и грозно в разговори на всекидневна тема. |
Формулиране на кратко мнение от няколко изречения за всекидневни преживявания или четива. |
Разбирате и толериране на различията във вкусовите преценки. |
Разбиране на контекстуалната зависимост на вкуса (зависимост от културни, исторически, обществени, семейни, индивидуални фактори). Разбиране на смешението на различните (български, унгарски и др.) културни регистри в модерната култура; самостоятелно развиване на вкусовите преценки. |
Различаване на доброто и злото в разговор върху вербални и визуални текстове. |
Възприятие на важната роля на хумора във всекидневието и в литературните произведения, интересни за дадената възраст. |
Комичното в характера на героите и в ситуациите, разпознаване на различните форми на авторовата позиция, разбиране на ролята им в изграждане на значението (напр. ирония, подигравка). |
Умение за анализ на текстове със сложна модалност, разпознаване на културната и времевата променливост на хумора (прилики и разлики между българския и унгарския хумор). Опознаване на комуникативната функция на хумора и прилагането й при писане на собствени текстове. |
Обосноваване на естетическата позиция: възприятие на красивото в природата, във всекидневните предмети и в произведенията на изкуството, разбираеми за дадената възраст. |
Участие в дискусия в класа за емоциите, предизвикани от всекидневието, от литературните и др. произведения на изкуството. Изслушване и разбирането на становищата на другите. |
Сравняване на произведения, представящи корено различни естетически позиции; възприятие на променливостта на художествената и нехудожествена красота. |
Обществен и индивидуален аспект на възприятието на художественото произведение. Осмисляне на понятията за “научаване” и “креативност” при възприемане на художественото произведение. |
Изпитване на художествена наслада посредством потапянето в играта, чрез приключението, фантазията, ритъма и музиката. |
Самостоятелна рецепция на художественото произведение, отражение на въздействието му при групова дискусия или самостоятелно създаване на текст. |
Сравнение на произведения, принадлежащи към различни жанрове, влияние на художественото произведение в зависимост от жанровите особености. |
|
Употреба на понятията за добро и зло в разговор на всекидневна тема. |
Разпознаване на доброто, злото, истината и правдивостта във всекидневни и художествени текстове. |
Истина и гледна точка: разбиране на конфликта между индивидуалната и колективната правдивост в различни текстове. |
Истина и морал в живота на индивида и в обществото. Връзка между право и морал. Усвояване на съзнателно законосъобразно морално поведение, потребност и способност за ориентиране по въпросите на морала. |
Разиграване на всекидневните конфликти с помощта на драматични форми (куклен театър, ситуационна игра). |
Способност за представяне и осмисляне на чуждо становище, разбиране на значението на емпатията в живота на общността. |
Наблюдаване на различни методи за разрешаване на конфликти в нехудожествен текст и в художествени произведения. |
Стремеж за разбиране на причините на обществените, общинските и индивидуалните конфликти. Изграждане на индивидуална стратегия за разрешаване на конфликтите. |
|
Възприемане на разликите в начина на живот и светогледа при различните култури (напр. по отношение на българската и унгарската култура). |
Опознаване на културните различия като светоглед, начин на живот и ценностна система; наблюдаване на културното многообразие в изграждането на дадена общност по примера на българската общност в Унгария или в различни текстове. |
Наблюдаване и осъзнаване на ролята на изкуството за създаване на културата. Разбиране на границите между различните култури, потребност от опознаване на други култури. Потребност за участие в процеса на създаване на културни цености в българо-унгарски аспект. |
за допълнително обучение по роден език)
1-4. клас |
5-6. клас |
7-8. клас |
9-12. клас |
---|---|---|---|
Разбиране на кратки устни съобщения. Разбиране на значението на думите в изречение и кратък текст. |
Разбиране на съобщения от разговорно-битовата сфера – в официално и в неофициално общуване. |
Възприемане и предаване на мисли в диалогична форма в официално и неофициално общуване. |
Разбиране на текста на предавания на роден език (филм, театър, новини, програми по радиото и телевизията). |
Познаване на поне 10 български пословици и поговорки. Езиков запас за минимално общуване. Отговор на зададен въпрос с няколко прости изречения. Различаване |
Разбиране и съставяне на диалози в разговорно- |
Възприемане на речеви формули от българския речев етикет. Разбиране на приказки, общи за българския и унгарския фолклор; пословици и поговорки. |
Домашни и чужди думи. Международна културна лексика. |
на употреба на различни видове изречения – съобщително, въпросително, възклицателно и подбудително. |
Възприемане и предаване на мисли в диалогична форма в официално и неофициално общуване. |
Теми: семейство, училище, професионална ориентация, традиционни и съвременни професии, |
|
Теми: запознаване: представяне, поздрав; околна среда: семейство, дом, училище, сезони; понятието български градинар. |
Умения за ориентиране в конкретната речева ситуация. Разбиране значението на думите в изречение и кратък текст. Думи, които не се превеждат на унгарски език – собствени имена на хора, на градове, на реки, на планини и др.; названия на българските пари. |
култура, институции и общности на българите в Унгария. |
1-4. клас |
5-6. клас |
7-8. клас |
9-12. клас |
---|---|---|---|
Запознаване – речеви формули. |
Взема участие в обичайни разговори. Задаване и отговор на въпроси. |
Да умее да се изказва в общи разговори. |
Създаване на текст в определен стил и жанр с оглед на комуникативните потребности на учениците. |
1-4. клас |
5-6. клас |
7-8. клас |
9-12. клас |
---|---|---|---|
Оптимален за възрастта темп на четене наум и на глас. Четене с българско произношение – точно и плавно. Изразително четене. Определяне на темата на кратък текст, разбиране на основната мисъл на текста. |
Оптимален за възрастта темп на четене наум и на глас. Четене с българско произношение – точно и плавно. Изразително четене. Определяне на темата на кратък текст, разбиране на основната мисъл на текста. |
Умение за разбиране на кратки, обикновени текстове, за възприемане на смисъла на разказа. |
Умение за разбиране на смисъла на разкази, свързани със съвременните проблеми, както и на информацията и на аргументите, съдържащи се в тях. |
1-4. клас |
5-6. клас |
7-8. клас |
9-12. клас |
---|---|---|---|
Познаване на българската азбука. Правилно означаване на звуковете с букви. Адекватна употреба на графичните знаци на кирилицата. Правилно изговаряне и писане на звучни съгласни в края на думата. Писане без грешка на кратък текст при диктовка. Правилно писане на думи в множествено число. Правилна интонация и умения за употреба на препинателни знаци в края на различните видове изречения. Запетая в простото изречение. |
Да умее да попълва обикновени формуляри, да пише кратки поздравления. |
Умения за писмено оформяне на текст според българския речев етикет – поздравление, покана, обява, писмо, кратка бележка, съобщение и др. Запетая в сложното изречение пред относителните местоимения и наречия. Умения за редактиране на собствен текст. Умение за поправка на правописни грешки. Умения за работа с правописен речник. |
Да умее ясно и подробно да се изразява върху теми, свързани със съвременните проблеми и собствените интереси. Да умее да разказва своите преживявания, да излага мнението си, да аргументира за и против дадено гледище. |
1-4. клас |
5-6. клас |
7-8. клас |
9-12. клас |
---|---|---|---|
Усвояване на знания в резултат на лични разговори, наблюдение на илюстрации, от устен или писмен текст. Наблюдение на жизнени ситуации. Употреба ва атласи и лексикони. Родители, роднини, род – назоваване. Да усвои основните форми на ориентация и комуникация в позната среда. Да изпълнява по указание задачи, свързани с ориентацията в непозната среда. Събиране на информация за близката среда (напр. кои са членовете й, кога и къде се срещат, какво правят). Проучване на обичаите, свързани с празниците, отбелязвани по традиция в семейството. |
Усвояване на знания в резултат на лични разговори, от устен или писмен текст, филми, средствата за масово осведомяване. Наблюдение на формите на човешкото поведение в различни жизнени ситуации. Четене с разбиране на текстове по определена тема. Търсене на ключови думи и ключови изречения в текста. Събиране на информация по определена тема. Структура на българското семейство и род. Да умее да различава и назовава роднинските и семейни връзки от по-широк кръг и да се ориентира в тях. Да проявява интерес към рода си и родовете на известни български личности. Събирателска дейност сред българските родове в Унгария. Съставяне на родословно дърво. |
Наблюдение на формите на човешкото поведение в различни жизнени ситуации. Четене с разбиране на текстове по определена тема. Приложение на наученото в нови ситуации. |
Събиране на сведения за традиционна обичайна система на българите. Семейни обичаи (напр. раждане, сватба, погребение). Календарни обичаи (напр. Коледа, Нова година, пролетен обичаен цикъл – Трифоновден, Баба Марта, Лазаровден, Великден, Гергьовден; лятно-есенен обичаен цикъл – Еньовден, Илинден, Димитровден). |
Да подбират информация по определен проблем от справочници и да я систематизират в устна форма. |
Официални български празници – историческо събитие и символика, свързана с празниците (напр. 3 март – Ден на освобождението, 24 май – Празник на българската култура и славянската писменост, 6 септември -Съединение на България, 22 септември – Обявяване на българската независимост). |
||
|
|
|
Да четат и коментират различни видове източници, исторически карти, картини и електронни данни. Да интерпретират информация и извеждат съдържанието на понятия от художествени картини и карикатури, отразяващи изучавани събития. |
Събиране на данни за историята на българския народ в семейството и от исторически четива. |
Да добият знания за средата (напр. махали, мегдани, църкви, гробища, гори, ниви, ливади, реки, планини и др.). |
Анализ на художествено произведение със свои думи. |
продукти, музеи, по Интернет. Самостоятелно систематизиране на събрания материал. Прилагане на усвоените знания в нови ситуации. |
1-4. клас |
5-6. клас |
7-8. клас |
9-12. клас |
---|---|---|---|
Самостоятелно формулиране на въпроси по определена тема. |
Самостоятелно формулиране на въпроси по определена тема. Извличане на същественото от писмен и устен текст. Осмисляне на връзката между причина и следствие. Аргументиране на собствено мнение. |
Извличане на същественото от писмен и устен текст, определяне на ключово изречение, сбит преразказ, преразказ на текст по зададени критерии. Различаване на реални и фиктивни елементи в текста. Анализ на мотивите за действие и поведение на историческите личности. Формулиране на теза за историческия фон, предпоставките и причините за определени обществено-исторически явления. Аргументиране “за” и “против” дадена теза. |
Определяне на ключово изречение, сбит преразказ, преразказ на текст по зададени критерии. Анализ на многопластови текстове, които имат разнообразни интерпретации. Сравнение на различни исторически явления. Критично използване на изворите. Анализ на художествени текстове, филми и т.н. от гледна точка на историческата им достоверност. |
1-4. клас |
5-6. клас |
7-8. клас |
9-12. клас |
---|---|---|---|
Провеждане на разговори и дискусии по дадена човешка, обществена или историческа тема. Ясно формулиране на собственото мнение. Устен разказ на събития, случки. Изготвяне на предмети с традиционна техника. Игрово възпроизвеждане на събития и явления. |
Провеждане на разговори и дискусии по дадена човешка, обществена или историческа тема. Разграничаване на обективното аргументиране от личните нападки. Търпеливо изслушване на чуждото мнение и вземането му под внимание. Писмено съчинение на обществено-историческа тема. Изготвяне на скица. Изготвяне на модели, макети, копия на предмети. Изготвяне на предмети с традиционна техника. |
Провеждане на разговори и дискусии по дадена човешка, обществена или историческа тема. Разграничаване на обективното аргументиране от личните нападки. Ясно формулиране на собственото мнение. Търпеливо изслушване на чуждото мнение и вземането му под внимание. Изготвяне на писмено съчинение, рисунка на обществена или историческа тема. Изготвяне на предмети с традиционна техника. |
Провеждане на разговори и дискусии по дадена човешка, обществена или историческа тема. Разграничаване на обективното аргументиране от личните нападки. Ясно формулиране на собственото мнение. Търпеливо изслушване на чуждото мнение и вземането му под внимание. Изясняване на различията в хода на спора и развитие на собствената позиция, вземайки предвид мнението на другите. |
1-4 клас |
5-6 клас |
7-8 клас |
9-12 клас |
---|---|---|---|
Използване на понятия за обозначаване на времето: минута, час, ден, седмица, месец, година. Използване на изрази за обозначаване на времето: когато бях малък (ходех в детската градина), когато родителите ми са били деца (млади и т.н.), когато баба и дядо са били деца, когато са се сражавали със саби и пр., много отдавна. Употреба на изрази като преди това, след това, по същото време, сега, някога, в далечното минало. |
Употреба на изрази за обозначаване на време като преди това, след това, по същото време, сега, някога, в далечното минало. |
Определяне на хронологията на събитието спрямо друго известно събитие, явление. |
Употреба на наименованията на исторически епохи и периоди за обозначаване на историческото време. |
Разположение на събития, явления, личности и т.н. във времето. |
Да различава отделни етапи от развитието на българското общество с помощта на понятията десетилетие, век, период. |
Да изобразява прости карти. Да познава основните символи на картата: води, повърхнина, държавни граници, селища. Да конструира линия на времето, да съставя хронологични и синхронни таблици на изучаваните събития и личности. Да установява синхрон и да съпоставя събития от българската, унгарската и общата история. |
Анализ на различния ритъм на световната европейската, унгарската и българската история във времето и взаимното им влияние. |
|
Да работи с географска карта, да показва правилно географски обекти. Да попълва и оформя контурна карта. Да характеризира типчни за България географски обекти (напр. равнина, планина, река, природен пейзаж) и да ги сравнява. Да разпознава факти и събития въз основа на информация за тях. |
Откриване на картата на изучените обекти. Разчитане на събития и явления по историческата карта. Съставяне на прости схеми. Отнасяне на събитията към изучените местности. |
Съпоставяне на историческите карти на различни епохи, разкриване на причините за промените. |
1-4 клас |
5-6 клас |
7-8 клас |
9-12 клас |
---|---|---|---|
Учениците да имат възможност да се запознаят с живота, дейността, характера на популярни личности (напр. артисти, откриватели, учени, светци, владетели, политици) и на тази основа да стигнат до извода, че в миналото хората са живели и мислели по различен начин; във връзка с дадено историческо събитие, особено по повод националните празници и техните символи, да опознаят и |
Учениците да имат възможност да |
Учениците да имат възможност да |
Учениците да имат възможност да |
– да обсъдят въпроси като нормите на поведение на различни народи (българи, унгарци) и произтичащите от това недоразумения, ролята на взаимодействието при поведението, вътрешни и външни черти на характера, добри и лоши качества, роднинство, приятелство, помощ за нуждаещите се, |
– да проследят задълбочено промените в дадено явление през различните епохи (напр. промяната в облеклото през различните епохи, хигиенните навици); |
– да натрупат по-нататъшни знания за основни моменти от историята на българския народ и държава, да се запознаят с изтъкнати личности от българската история; |
– да натрупат по-нататъшни знания за основните моменти от историята на българския народ и държава, да се запознаят с изтъкнати личности от българската история; |
– да се запознаят с някои български народни обичаи, и традиционни занаяти; |
– да се запознаят с най-важните събития от европейската история и най-вече с отделните етапи от развитието на Балканите (Византия, Османската империя); |
– да се запознаят с политическите конфликти (революции, войни) и тяхното въздействие върху ежедневието и нравите на хората; |
– да се запознаят с историята на националните и етнически малцинства в Унгария; |
|
– да анализират случки от миналото от гледна точки на различните участници; |
да анализират случки от миналото от гледна точки на различните участници; |
– да се запознаят подробно с жизнения път на някалко значими исторически личности; |
|
– да съберат информация за живота на хората и особено на децата в наше време в различни държави, напр. в България; |
– да осъзнаят човешките измерения на свободата и отговорността в различните области на частния и обществения живот; |
– в зависимост от степента на подготовката си да дискутират теми като човешкият разум, морала, сексуалността, днешното българско и унгарско (европейско, източно-европейско) общество и стопанство, бизнеса, наемния труд, политическата система на България, Унгария и Европейския съюз, защита на интересите; |
1-4 клас |
5-6 клос |
7-8 клас |
10-12 клас |
Да се даде възможност на учениците да търсят отговори на въпроси като: |
Да се даде възможност на учениците да търсят отговори на въпроси като: |
Да се даде възможност на учениците да търсят отговори на въпроси като: |
Да се даде възможност на учениците да търсят отговори на въпроси като: |
|
– В каква степен природната среда определя ежедневието и културата на хората? |
– От какво се определят интересите на отделния човек и на човешките общности? |
– Как могат да съжителства различните култури, религии, народи? |
1–4. évfolyam |
5–6. évfolyam |
7–8. évfolyam |
9–12. évfolyam |
---|---|---|---|
A tanuló legyen képes gondolatok, információk, érzelmek és vélemények egyszerű, érthető és hatékony közlésére. |
A tanuló képes egyszerű, érthető és hatékony közlésre változatos kommunikációs helyzetekben. |
Legyen képes alkalmazkodni a kommunikációs folyamat tényezőihez különféle konkrét beszédhelyzetekben. Legyen képes a tanuló beás nyelven egyszerű szöveg lemásolására és tollbamondás után annak helyes leírására. |
A kommunikációs folyamat összetevőit ismerje fel a tanuló Tudjon árnyaltan, rugalmasan alkalmazkodni a kommunikációs folyamat tényezőihez különféle konkrét beszédhelyzetekben. |
1-4. évfolyam |
5-6. évfolyam |
7-8. évfolyam |
|
---|---|---|---|
Törekedjen a tanuló az érzékletességre. |
A tanuló törekedjen a pontosságra, az érzékletességre és a lényeg kiemelésére. |
A tanuló törekedjen különféle mondatok változatos és tudatos használatára a közlési célnak és szándéknak megfelelően. |
A tanuló legyen pontos, érzékletes és tudja kiemelni a lényeget a beszédben. Szándékosan törekedjen a változatosságra, a beszédpartnerek figyelmének megragadására és lekötésére. |
1–4. évfolyam |
5–6. évfolyam |
7–8. évfolyam |
|
---|---|---|---|
Legyen képes a tanuló az olvasás jelrendszerének elsajátítására egyéni sajátosságainak figyelembevételével. |
A tanuló legyen képes különböző szövegek néma és hangos olvasására, ismert tartalmú szövegek értelmező hangos olvasására, a szó szerinti jelentésen túli lehetséges jelentések létezésének megtapasztalására, megértésük gyakorlására, a szövegben kifejtett információk visszakeresésére. Ismerkedjen meg a szövegértési technikák alapjaival. |
A tanuló legyen jártas a különböző szövegek néma és hangos olvasásában, ismert tartalmú szövegek biztonságos, értelmező felolvasásában. |
A tanuló képes egy szöveg minél teljesebb megértését biztosító hangos és néma olvasásra. |
1-4. évfolyam |
5-6. évfolyam |
7-8. évfolyam |
9-12. évfolyam |
---|---|---|---|
Az írás jelrendszerét elsajátította egyéni sajátosságainak figyelembevételével. |
A tanuló képes írástechnikáját továbbfejleszteni: a tanulási igényeknek megfelelő és rendezett az írásmódra törekszik. |
A tanuló írásmódja olvasható, esztétikus a tanulási szintnek megfelelően. A jegyzetelés alapjait elsajátította |
A tanuló írásmódja olvasható, esztétikus a tanulási szintnek megfelelően. A jegyzetelés alapjait elsajátította. |
1-4. évfolyam |
5-6. évfolyam |
7-8. évfolyam |
|
---|---|---|---|
A tanuló törekedjen a helyes szóhasználatra, a kiejtésre, testbeszédre. |
A tanuló legyen képes ismert és ismeretlen szöveg (vers és próza) olvasására, előadására, dramatizálására). |
Tudjon beszélni magáról, családjáról valamint életének, eddigi pályafutásának fontosabb állomásairól. Legyenek információi közvetlen lakókörnyezetéről, tudjon említést tenni az ott található nevezetességekről, szolgáltatásokról és szórakozási lehetőségekről. |
A tanuló tudjon az élet hétköznapi témáiról beszélgetni, könnyen tudja követni a mások között folyó beszélgetést elvont, összetett, ismeretlen témákban. |
1-4. évfolyam |
5-6. évfolyam |
7-8. évfolyam |
|
---|---|---|---|
Mindennapi élmények, mozgóképélmények és olvasmányok tartalmának felidézésére, elmondására felkészült legyen |
Egyre nagyobb jártasságot szerezzen hallott szöveg rövid szóbeli összefoglalásában. |
A beszédpartnerrel legyen képes együttműködni. Tudjon érvelni, legyen képes: érvek felkutatására, vélemény, állásfoglalás kialakítására.. Törekedjen empatikus viszony kialakítására a beszédpartnerrel. |
A tanuló képes legyen érvelés: érvek felkutatására, rendszerezésére, vélemény, állásfoglalás kialakítására, továbbfejlesztésére, logikus gondolatmenet kialakítására. Törekedjen a rendszeres önreflexióra és önkorrekcióra. Az értő figyelem alkalmazása. |
|
|
|
|
---|---|---|---|
A tanuló legyen jártas a hangos és néma értő olvasásban. |
A tanuló egyre nagyobb jártassággal rendelkezzen a hangos és néma értő olvasás gyakorlásában. |
A tanuló legyen képes irodalmi, ismeretterjesztő és publicisztikai szövegek önálló olvasására és megértésére, a szövegelemzés alapvető eljárásainak önálló alkalmazására (pl. a téma megállapítása, a lényeg kiemelése, adatkeresés, |
Tudja szókincsét folyamatosan gazdagítani a nyelv minden rétegére kiterjedően. A különböző műveltségi területek szókincsét minél pontosabban használja írásban és szóban. Kevéssé ismert szókincsű szövegeket legyen képes megérteni egyéni munkával; készüljön fel az élethosszig tartó tanulás feladataira. |
|
|
|
|
---|---|---|---|
A tanuló legyen képes a tanultak alkalmazására rövid fogalmazásokban. |
Képes legyen képes a beás nyelv nyelvtani, helyesírási, nyelvhelyességi ismereteinek alkalmazására. |
Képes legyen a beás nyelv nyelvtani, helyesírási, nyelvhelyességi ismereteinek alkalmazására a fogalmazásokban, a kreatív szövegalkotásban. Kreatívan ki tudja magát fejezni különböző műfajokban (pl. párbeszédek írása, dramatizálás, párbeszédes forma átírása epikus formába, érvelés). Gondolatok, érzelmek, képzetek kifejezésében jártas különböző nézőpontok figyelembe vételével. |
Képes legyen a beás nyelv nyelvtani, nyelvhelyességi és helyesírási szabályait pontosan alkalmazni a szövegalkotásban. Képes legyen a helyesírás értelemtükröző szerepének megértésére és tudatos alkalmazására. |
1-4. évfolyam |
5-6. évfolyam |
7-8. évfolyam |
9-12. évfolyam |
---|---|---|---|
A tanuló lakókörnyezetére, családjára, iskolájára vonatkozó szavak, szófordulatok megértése. |
A diák megérti a tanult témakörökhöz kötődő szavakat, szófordulatokat, egyszerű kérdéseket és utasításokat. Képes rövid válaszadásra. Egyszerű megnyilatkozásait az alábbi témakörökben fejezi ki: lakás, család, közlekedés, iskola, tevékenységek, természeti környezet, idő, időjárás, társadalmi közeg, nemzetiség(i) fiatalok élete, saját élettörténetek. |
Megérti a köznyelvi beszédet, a standard szövegek fontosabb információit. Beszédértése elsősorban a gyakori, az életszerű témakörökre |
Megérti a mindennapi életben előforduló ismerős vagy ismeretlen, konkrét vagy absztrakt témakörök szövegeit pl. munka világa, kapcsolatok más emberekkel (magánélet és közélet), szolgáltatások és kereskedelem, környezetvédelem, globalizáció, Európai Unió nemzetközi és nemzeti kultúrák közötti együttműködés, emberi jogok, a fiatalok problémái, barátság, szerelem a cigányság jövője, a cigány nyelv szerepe a sajátos civilizációs értékek felfedezésében és felismerésében, modern irodalmi alkotások, egészségügy, oktatásügy, munka és szórakozás (régen és ma). Képes konkrét és elvont témájú szövegek, bonyolultabb érvelések megértésére, azok összegzésére egyéni véleményalkotással. Érti a szakmai (tudományos, művészeti, nyelvi) előadásokat és beszélgetéseket, és önállóan összegzi a közvetített tudástartalmakat. Képes a cigány nyelvű rendezvények, irodalmi estek, színházi előadások (irodalmi összeállítások) filmek megértésére. Hallás után a CD-re, hangkazettára rögzített hanganyagokat is jól értelmezi. |
1-4. évfolyam |
5-6. évfolyam |
7-8. évfolyam |
9-12. évfolyam |
---|---|---|---|
Képes egyszerű kérdéseket feltenni, és azokra a válaszokat megformálni. Egyszerű megnyilatkozásait helyes kiejtéssel és hanglejtéssel fejezi ki. Egyszerű kifejezései életrajzára, családjára, közvetlen környezetére és közösségére vonatkoznak. |
A tanuló képes egyszerű interakcióra, kérdésfeltevésre és feleletadásra, közvetlen környezetének a leírására. Tud köszönni, bemutatkozni, kívánságokat és kéréseket megfogalmazni, információkat adni és befogadni. Képes bekapcsolódni egy-egy rövidebb párbeszédbe, és egyszerű közlésformában elmesélni saját élményeit. |
A tanuló feltalálja magát a különböző kommunikációs szituációkban, önállóan társalog, vitatkozik, és logikusan érvel, főleg a valós élethelyzeteket tartalmazó témákban (lásd 1. pont). Egyszerűbb mondatszerkesztéssel képes beszámolni a saját élményeiről, tapasztalatairól, céljairól, szülőföldjéről és nemzetiségéről, etnikumi hovatartozásáról (magán) életéről, érdeklődési köréről. Tájékozódik és felvilágosítást ad, kérdez és válaszol, kívánságokat és udvarias formulákat fogalmaz meg. Tudatosan törekszik a helyes mondatformálásra, az egyszerű, de összefüggő szövegszerkesztésre, a világos beszédre. Képes helyes kiejtéssel és hangsúllyal beszélni, önálló véleményt formálni, egy rövid történetet elmesélni. A szóbeli kommunikációban a romani nyelv leglényegesebb szociolingvisztikai normáihoz igazodva vesz részt. |
A fenti témakörökben természetes interakciót kezdeményez és tart fenn a romani nyelvet folyamatosan beszélő partnerrel. A szóbeli kommunikációban mindig a romani nyelv releváns szociolingvisztikai normáihoz igazodva vesz részt. Az anyanyelv és a célnyelvi kultúra általában előforduló eltérő fogalmait, jelenségeit, tárgyait mindig képes az idegen nyelven összehasonlítani, elmagyarázni vagy körülírni. Képes saját álláspontját megindokolni, megmagyarázni és megvédeni. Egyedül emeli ki, és összegzi az irodalmi és nem-irodalmi szövegek lényegét. Tud logikusan felépített beszámolót készíteni, és azt nyelvileg igényes formában közvetíteni. Romani nyelvű interjút készít közéleti személyiségekkel. Hétköznapi témákban tolmácsolni képes magyarról romanira, romaniról magyarra. Helyes hangsúllyal, mondatfűzéssel és dallammal mesél történeteket, olvasmányélményeket. |
1-4. évfolyam |
5-6. évfolyam |
7-8. évfolyam |
9-12. évfolyam |
---|---|---|---|
Megérti a mindennapi élethez tartozó, egyszerű szöveget. Képes az adott szöveg megfelelő tempójú olvasására és egyszerű információinak kiemelésére. |
Jó kiejtéssel, hangsúlyozással és helyes ritmusban tud olvasni. Megérti az egyszerű mondatokat, feliratokat, reklámokat és a fenti témakörök szövegeit. Ezekből rövidke párbeszédeket alkot. Az első pontban megadott témakörök szövegeit jól értelmezi. Össze tudja foglalni, miről szól a szöveg, és ki tudja emelni a legfontosabb információkat. |
Jól tájékozódik a romani nyelvű nyomtatványokban. Képes helyes hangsúllyal elolvasni nemcsak az ismert, hanem az ismeretlen szövegeket is. Érti a bennük rejlő információ lényegét. Képes a tartalom összegzésére és önálló véleményalkotásra. Érti a hazai cigány/roma alkotók pl. gyermekverseit, meséit, elbeszéléseit, valamint a hazai cigány/roma lapok romani nyelvű cikkeit. Hangos olvasáskor jól érzékelteti a szerző szándékát. |
Biztonsággal olvas átlagos nehézségű, mindennapi és általános témákhoz kapcsolódó szövegeket. Képes a különböző modern romani nyelvű irodalmi alkotások értő- és érző olvasására, s azok üzenetének megfejtésére. Megérti a (magyarországi) cigány/roma szerzők műveit, s mély lelki affinitással, de tudatosan átgondolva tárja fel üzeneteket a nyelvről, az identitástudatról, a múltról és a jelenről. Figyelemmel kíséri a romani nyelvű sajtót és szakirodalmat is olvas (az internetről is). |
1-4. évfolyam |
5-6. évfolyam |
7-8. évfolyam |
9-12. évfolyam |
---|---|---|---|
A tanuló írása olvasható, rendezett. Képes a számára gyakori használatú szavak helyes írására és hibátlan szövegmásolásra. Az ismert kifejezéseket mondatokká, egyszerű szöveggé formálja. |
Képes rövid üdvözlet, kifejezés megírására, s a használt alapszavak helyes írására. Ki tud tölteni egyszerű nyomtatványokat, és meg tud fogalmazni rövidebb üzeneteket. Lassúbb tempójú diktáláskor jól alkalmazza a helyesírási szabályokat. Törekedjen az egyszerű gondolatokra és egyszerű megfogalmazásokra. Ha úgy érzi, hogy valamit nem tud helyesen kifejezni, próbálja meg másképpen megfogalmazni, körülírni. |
A fenti témakörökben (lásd 1. pont) képes írásos közlésben kifejezni gondolatait, érzéseit, vágyait, ambícióit. Véleményét érthetően tudja indokolni, magyarázni. Képes önálló fogalmazás, levél, rövidebb referátum megírására a szövegszerkesztési formák betartásával. Olvasásélményeiből és hétköznapi témákból egyaránt tud rövid, de logikusan felépített fogalmazást írni. A helyesírási szabályokat következetesen alkalmazza. Szövegalkotását jó nyelvtani biztonság jellemzi. |
Képes arányosan tagolt, részletesen kidolgozott, beszédszándékát világosan közlő fogalmazás megírására. Természetes könnyedséggel ír önéletrajzot, kérvényt, elismervényt, valamint értekezést és esszét is. Tud bármely témakörben összefüggő, jól érvelő szövegeket szerkeszteni, gondolatait nyelvileg helyes formába önteni. Szóhasználata igényes. Jól ismeri a különböző írástechnikákat, és a szakirodalom felhasználásával önálló referátumot állít össze. Szótársegítségével idegen szakszövegeket is képes lefordítani. |
1-4. évfolyam |
5-6. évfolyam |
7-8. évfolyam |
9-12. évfolyam |
---|---|---|---|
A tanuló érti a közvetlen környezetével (szülőföld, család, nemzetisége, etnikum) és a mindennapi tevékenységével kapcsolatos szövegeket. |
A tanuló képes az alábbi témakörökhöz kapcsolódó szövegek megértésére: a lakóhely és környezete, otthon, iskola, baráti kapcsolatok, szabadidő, ügyintézés, vásárlás, betegség, közlekedés, média, kultúra, kisebbségismeret (családi ünnepek, hagyományok, életvitel). Felismeri a szavak változó jelentését a különböző szövegkörnyezetben. Érzékeli a fő mondanivaló és a másodlagos információk közötti különbséget. |
Megérti a bonyolultabb tartalmú és nyelvezetű, valamint a szakmai tartalmú rádió- és televíziós műsorokat, filmeket. Az alábbi témakörökben anyanyelvű beszélővel képes társalogni: a hagyományos és a modern társadalom; a nemzedékek közötti párbeszéd; tanulmányok; oktatás, a jövő lehetőségei; az informatika világa; egy határok nélküli Európa; a cigány/roma kultúra helye és értékei az európai és egyetemes kultúra kontextusában. Jól érti a hosszabb előadásokat, bonyolultabb érveléseket, a különböző típusú szövegeket. A többjelentésű szavakat a szövegkörnyezetben helyesen értelmezi. Érti a romani nyelvű szakmai előadásokat, és esteket, színházi bemutatókat. Élvezi a romani nyelvű irodalmi esteket, színházi bemutatókat (dramatizált népszokásokat, népjátékokat). Az ismeretterjesztő és játékfilmek tartalmát is megérti. A nem megfelelő szöveg-felépítés szinte sohasem gátolja az értésben. |
Képes a legkülönbözőbb témakörű konkrét vagy absztrakt szövegek megértésére. Ismeri és önállóan értelmezi a cigány/romani irodalom különböző műfajú alkotásait. Képes szakmai szövegek, recenziók megértésére. Érti a cigány nyelvű filmeket, színházi előadásokat. A nyelvi kontextusból jól ki tudja következtetni beszélgetőtársa mondanivalóját, még nem világosan tagolt szöveg esetén is, ezért nem vagy alig kell visszakérdezni. Az övétől eltérő beszédritmus, hanglejtés nem okozhat megértésbeli nehézséget. |
1-4. évfolyam |
5-6. évfolyam |
7-8. évfolyam |
9-12. évfolyam |
---|---|---|---|
Képes egyszerűbb párbeszédre, információcserére (kérdésfeltevésre és válaszadásra). |
Képes bekapcsolódni egy hétköznapi társalgásba, információkat befogadni és átadni. A beszédhelyzetnek megfelelő kifejezéseket használ. Helyesen ejti ki a romani főneveket; helység és tulajdonneveket. |
Folyékonyan, természetesen kommunikál és vitázik a partnerével, sőt az anyanyelvű beszélővel is. Érveit és ellenérveit világosan fogalmazza meg. Élménybeszámolóiban és különböző történetek elmesélésekor a szókincsét változatosan alkalmazza, és törekszik az árnyalt kifejezésmódra. Törekszik a helyes szórendre, hangsúlyra és hanglejtésre. |
A cigány/romani nyelvet jól beszélő partnerrel interakciót kezdeményez és tart fenn az alábbi témakörökben: munka világa, kapcsolatok más emberekkel (magánélet és közélet), szolgáltatások és kereskedelem, globalizáció; Európai Unió; környezetvédelem; nemzetközi és nemzeti kultúrák közötti együttműködés; emberi jogok; a fiatalok problémái; barátság; szerelem; a cigány/roma etnikum jövője; a romani nyelv szerepe a sajátos civilizációs értékek felfedezésében és felismerésében; modern irodalmi alkotások; egészségügy; oktatásügy; munka és szórakozás. Szövegformálás szakkifejezések használatával. A szóbeli kommunikációban mindig a romani nyelv releváns szociolingvisztikai normáihoz igazodva vesz részt. A stílus változatok széles skáláját az udvariasság és a társas érintkezés fontos szabályainak megfelelően valamint a társadalmi kapcsolatok különbségeinek figyelembevételével alkalmazza. Az anyanyelv és a célnyelvi kultúra általában előforduló eltérő fogalmait, jelenségeit, tárgyait mindig képes az idegen nyelven összehasonlítani, elmagyarázni vagy körülírni. |
1-4. évfolyam |
5-6. évfolyam |
7-8. évfolyam |
9-12. évfolyam |
---|---|---|---|
Egyszerű nyelvezetű szövegeket képes folyamatosan és helyes mondatdallammal olvasni. Megpróbálja összefoglalni, hogy miről szól a szöveg. |
Az ismert szövegeket helyes hangsúllyal és mondatdallammal olvassa el. Idegen szövegekből is képes kiemelni a lényegi elemeket, felismeri a szerzői üzenetet. |
Képes a különböző szövegfajták felismerésére, és a bennük lévő tartalom, információ, érvelés fogadására. Érti a szakmai szövegben rejlő közlést és az irodalmi művek mögöttes jelentését. Képes a szakmai és a szépirodalmi szövegek tartalmi összegzésére. |
Képes komplex szövegek értő-érző olvasására és azok önálló értelmezésére. Érti a jelenség mögötti lényeget a különböző műfajú alkotásokban. Természetességgel olvassa a magyarországi romani nyelvű publikációkat, sajtótermékeket, és érti azok nyelvezetét. Nyitott a külföldi romani nyelvű újságcikkek, irodalmi szövegek, internet hírek olvasására. Témák széles körében képes hírek, cikkek tartalmának és fontosságának meghatározására, és annak eldöntésére, hogy a feladat megoldásának céljából mely részleteket kell alaposabban tanulmányoznia. |
1-4. évfolyam |
5-6. évfolyam |
7-8. évfolyam |
9-12. évfolyam |
---|---|---|---|
Képes szövegek hibátlan másolására és a megtanult szavak helyes írására. Egyszerű mondatait fokozatosan bővíti, majd szöveggé szerkeszti. |
Képes önálló szövegformálásra, történetek, valós vagy fiktív események leírására. A formai követelmények betartásával tud hivatalos és magánleveleket írni. Írásos munkáiban a tanult szövegszerkesztési és helyesírási szabályok alkalmazására törekszik. Szókincsbeli korlátait megpróbálja körülírással és átfogalmazással kompenzálni. |
Részletes fogalmazásaiban meg tudja teremteni a szöveg kohézióját, és érthető, gördülékeny stílusban ír. Szókincsének helyes használatával fejti ki véleményét (érveit és ellenérveit) aktuális témákról. Saját emlékeiről és álmairól kifejezően fogalmaz. Értő-érző befogadóként ír olvasmányélményéről, vagy egy-egy cigány/roma szerző alkotásainak mögöttes jelentéséről. A szövegszerkesztésben a nyelvtani, helyesírási szabályokat tudatosan és helyesen alkalmazza. Szövegalkotását jó nyelvtani biztonság jellemzi. |
Tud bármely témakörben összefüggő, logikusan érvelő szöveget alkotni. Képes önálló műértelmezésre, stilisztikai, nyelvtani, helyesírási szempontból egyaránt igényes dolgozat (értekezés, esszé, referátum stb.) írására. Tanulmányozza a modern szakirodalmat, és szótár segítségével idegen szövegeket is képes lefordítani. Képes érzékeltetni az alapvető stílusbeli különbségeket. Képes romani nyelvű levelezéseket bonyolítani határon innen és túl. |
1-4. évfolyam |
5-6. évfolyam |
7-8. évfolyam |
9-12. évfolyam |
---|---|---|---|
Ismeretszerzés személyes beszélgetésekből: A szülők, rokonok család megnevezése cigányul és magyarul. A családban űzött foglalkozások a múltban és a jelenben, valamint azok nyelvjárási megnevezése. Ismeretszerzés tárgyak, épületek, képek közvetlen megfigyeléséből: A település jelentősebb épületei. Ismerkedés régi, illetve ma is élő hagyományokkal, szokásokkal. Roma jelképek: zászló, himnusz ismertetése. A történetek olvasása, a cigányok igaz történetei. Emberi magatartásformák és élethelyzetek megfigyelése: A cigány népcsoport életmódja, a család és környezet kisebbségi kötődése. A szülőfalu lakóinak etnikai hovatartozása. A cigány családi ház jellegzetessége. A szülőfaluban ismeretes közmondások, népdalok, vallási dalok, mondókák, mesék, találós kérdések, népi játékok, időjóslások, nyelvtörők, valamint ősi cigány ételek elnevezése, egyszerű ételreceptek gyűjtése. A cigány meséken keresztül az elődök kultúrájának megismeréséhez való kedv felébresztése. A hagyományokhoz kapcsolódó gyermekversek, képeskönyvek bemutatása. Nyelvhasználat a családon belül és kívül. A cigány nyelv otthon és az iskolában. |
A cigány család és nemzetség szerkezete. A távolabbi rokoni és családi kapcsolatok megkülönböztetése és megnevezése. Gyűjtő tevékenység tanári irányítással a magyarországi cigányok nemzetségei között. Családfa összeállítása. A földrajzi térkép elemzése, a cigányság népvándorlásának útvonala. Tájékozódás India, Európa és Magyarország térképén. A felszíni formák és vizek megfigyelése. India és Magyarország főbb városainak elhelyezkedése a térképen. Az egyidejű történelmi események felismerése, ugyanabban a korban élt történelmi személyiségek megnevezése. Az írott történelmi szövegek fajtáinak megkülönböztetése (pl. a korabeli és a később keletkezettek). A történelmi dokumentumok részleteiről, képekből, egyszerű táblázatokból információk gyűjtése. Tanári kérdések segítségével a történelmi események elmondása. A cigány népdalok, balladák különböző fajtáinak megfigyelése: ünnepekhez és szokásokhoz kapcsolódók, mítikus, mindennapokról szóló, történelmi és hősi témájúak. A műalkotás megkülönböztetése fajta, műfaj, anyag, technika, kifejezőeszközök alapján. A bemutatott műalkotások felismerése, megnevezése. Hazai cigány népviseletek: motívumok, színek. A legjellemzőbb férfi és női öltözék tartozékainak megnevezése cigányul és magyarul. A cigány nyelvhasználat sajátosságainak megismerése. |
Anyaggyűjtés a magyarországi cigányok családi és közösségi szokásairól. Gyűjtsön tömegkommunikációs eszközökből a nemzeti és etnikai kisebbségekre vonatkozó híreket. Szülőhely (cigány tradicionális szokások) – adatgyűjtés könyvtárban, médiatárban, múzeumban. Ismerje fel az ellentmondásokat és az egybeeséseket ugyanannak az eseménynek különböző információs forrásokban található leírásában. Tudjon saját szavakkal elemezni egy műalkotást. Rádió- és TV műsorok tudatos választása. Műsorválasztási stratégiák fejlesztése. Alakuljon ki a különböző információs források használatának képessége: rádió, televízió, internet, könyvtárak. A tömegkommunikációs közlések helyes értelmezésének, kritikus megfigyelésének gyakorlása. Történelemtudomány módszereinek (kronológia, összehasonlítás, grafikonok, családfák, történelmi térképek stb.) alkalmazása tanári segítséggel. Saját családfa készítése. A kapitalizmus hatása a magyarországi cigány kisebbségre. Ismerje a szomszédos országok roma lakosságának jellemző népviseletét. |
A magyarországi cigány kisebbség történelmi, tárgyi, és szellemi örökségének, értékeinek bemutatása. Tájékozódás a cigány művészetben (irodalom, zene, tánc, képzőművészet), történelemben. A nyelvtudás és az identitástudat összefüggésének felismerése. A témával kapcsolatos írások, filmek megtekintetése, könyvek olvasása. Művek elemzése. Kiselőadás tartása magyarországi cigányok kulturális életéről, saját tapasztalatok bemutatásával. Ismerjék a cigány színházi törekvéseket, a jellemzőbb színtársulatokat. Betekintés a történelmi múltba. (Az 1848-as forradalom és a cigányok. Az első világháború és a cigányok.) A nemzetiségek együttélése, egymásrautaltsága a háborúk idején. A cigányok történelmi szerepének felismerése. Kisebbségek élete és helyzete ma Magyarországon és Európában. Aktuális kisebbségpolitikai kérdések tanulmányozása. Információk szerzése a kisebbségi önkormányzatok szerepéről. Ismeretszerzés a magyarországi cigányok politikai, jogi, kulturális érdekképviseletéről, az Országos Cigány Önkormányzat megalakulásáról. A gyűjtött információk önálló rendszerezése. Ismerje az állami, kormányzati és társadalmi intézmények a kisebbségi jogokkal kapcsolatos hatáskörét és a kulturális autonómia fogalmát. Ismerjék a régi cigány házak alaprajzát és a jellemző építészeti anyagokat. Ismerjék a cigányok benső igazságszolgáltatás céljára működtetett Romani Kris-Cigány Törvény szerepét, jelentőségét. Írásbeli és recens források elemzése alapján értsék a vajdák szerepét a roma közösségekben. |
1-4. évfolyam |
5-6. évfolyam |
7-8. évfolyam |
9-12. évfolyam |
---|---|---|---|
Kérdések megfogalmazása a cigány népszokásokkal kapcsolatban. |
Kérdések önálló megfogalmazása a cigány népcsoportok vándorlásával és a magyarországi cigányok letelepedésével kapcsolatban. |
A cigány-magyar együttélés kölcsönhatásának ismerete. A kisebbségi lét által meghatározott társadalmi és egyéni lehetőségek, nehézségek ismerete. Önálló vélemény és kérdések megfogalmazása a cigány kisebbség múltbeli és jelen sorsával kapcsolatban. |
Kérdések és vélemények megfogalmazása a cigányság sorsfordulóival kapcsolatban. A különböző korszakok alakjainak tevékenységének és eszméinek elemzése. |
1-4. évfolyam |
5-6. évfolyam |
7-8. évfolyam |
9-12. évfolyam |
---|---|---|---|
Különböző családtagok megszólítása különböző szituációkban. Rajzolja le a családját, a családtagokat jellemző kort, szakmát, kedvenc időtöltést arra utaló elemeivel. Magyarországon lévő cigány települések és földrajzi adottságainak megismerése a tanórákon és az idős személyekkel történő beszélgetésekből. |
Beszélgetés a cigányok egykori hétköznapjairól. |
A cigány irodalom szerepe és helye a világban. |
A tanult történelmi eseményekkel, eszmékkel és fogalmakkal kapcsolatos kérdések önálló megfogalmazása. |
1-4. évfolyam |
5-6. évfolyam |
7-8. évfolyam |
9-12. évfolyam |
---|---|---|---|
Az idő tagolására szolgáló kifejezések használata romani, beás és magyar nyelven. Időmeghatározó kifejezések használata: amikor kicsi (amikor beszélni tanultam, amikor óvodás voltam, amikor iskolás lettem ) voltam, amikor szüleim gyerekek (fiatalok stb.) voltak, amikor nagyszüleim gyerekek stb. voltak, amikor karddal harcoltak, amikor autók helyett szekerekkel jártak, amikor zokni helyett kapcát viseltek, stb., nagyon régen. |
Az idő tagolására szolgáló kifejezések használata romani, beás és magyar nyelven. |
Az idő tagolására szolgáló kifejezések használata romani, beás és magyar nyelven |
A cigány nép élete a burzsoá Magyarországon. |
Ismert roma költők, írók és folklór kutatók időrendbe állítása. |
A feudális korszak idején néhány kiemelt esemény, jelenség időpontjának ismerete a cigány kisebbséggel kapcsolatosan. A tanultak elhelyezése az időben a kiemelt időpontokhoz képest. Egyszerű kronológiai számítások az említett rendelkezések között. |
Egyszerű kronológiai számítások végzése a cigány nép európai megjelenésének majd üldöztetésének időpontjai között. |
A II. világháború koncentrációs táborainak cigány áldozatai Európában. Ismerjék az ezzel kapcsolatos politikát, rendelkezéseket. Elemezzék és értelmezzék a világtörténet, az európai történelem, a magyar történelem, valamint a romákkal és szintikkel kapcsolatos történelem eltérő időbeli ritmusát és kölcsönhatásait. A cigányok helyzete 1945 után. A cigányok helyzetének változása az 1961-es |
Tájékozódás India Európa és Magyarország térképén. A felszíni formák és vizek megfigyelése. India és Magyarország főbb városainak elhelyezkedése a térképen. |
A tanult országok, ismertebb települések megkeresése a térképen. Események, jelenségek megjelölése történelmi térképeken. Távolságok becslése és számítása történelmi térképeken. |
Az említett időszakok történelmi térképeinek elkészítése, összehasonlítása, a változások hátterének feltárása. |
1-4. évfolyam |
5-6. évfolyam |
7-8. évfolyam |
9-12. évfolyam |
---|---|---|---|
Legyen alkalmuk a tanulóknak arra, hogy |
Legyen alkalmuk a tanulóknak arra, hogy |
Legyen alkalmuk a tanulóknak arra, hogy |
Betekintés a történelmi múltba. A nemzetiségek együttélése, egymásrautaltsága a háborúk idején. A cigányok történelmi szerepének felismerése. Kisebbségek élete és helyzete ma Magyarországon és Európában. |
– kommunikációt folytassanak olyan kérdésekről, mint a hagyományos roma kultúra által méltányolt viselkedési és illemszabályok a patyiv-becsület, tisztesség szerint. A kölcsönösség szerepe az illemben, az idősek tisztelete, a külső és belső jellemvonások, a jó és rossz tulajdonságok, a rokonság, a barátság, a rászorulók segítése; a kisebbségi lét megélése; |
– egy-egy jelenség változását az időben több korszakot átfogóan is tanulmányozzák (pl. cigányokkal kapcsolatos rendelkezések, a tiszta és a tisztátalansággal kapcsolatos szokások alakulása); |
– további ismereteket szerezzenek a cigányok történetének fontosabb fordulópontjairól, megismerkedjenek a cigány történelem kiemelkedő személyiségeivel; |
– további ismereteket szerezzenek a magyar állam és a hazai cigányok történetének fontosabb fordulópontjairól, megismerkedjenek a magyar történelem kiemelkedő cigány személyiségeivel; |
|
korokban, kultúrákban; |
– további ismereteket szerezzenek a romani és a beás nyelv standardizálási törekvéseiről, ismerjék a magyar és európai költők cigányokról szóló alkotásait, |
|
– különbözőképpen értelmezzenek egyes történeteket a múltból aszerint, hogy melyik szereplő nézőpontját fogadják el; |
értelmezzenek egyes történeteket a múltból a többség-kisebbség vonatkozásában; |
||
kultúrájával, közös múltunkkal; |
közötti különbségek, a rasszizmus, a cigány nő szerepe a tradicionális kultúra értékei szerint élő családban, az egyén és a közösség viszonya, a gazdálkodás kérdései, a cigány munkanélküliség, foglalkoztatottság, a demokrácia és az emberi jogok; nemzetközi humanitárius jog alapelvei; |
– felkészültségüknek megfelelő szinten kommunikációt folytassanak olyan témakörökről, mint az erkölcs, a szexualitás hagyományos cigány közösségekben és azokon kívül, a munkavállalás lehetőségei, Magyarország és az Európai Unió romákkal kapcsolatos politikai rendszere, az érdekképviseletek. |
1-4. évfolyam |
5-6. évfolyam |
7-8. évfolyam |
9-12. évfolyam |
---|---|---|---|
– Legyen alkalmuk a tanulóknak arra, hogy választ keressenek olyan kérdésekre, mint a következők. |
Legyen alkalmuk a tanulóknak arra, hogy választ keressenek olyan kérdésekre, mint a következők. |
Legyen alkalmuk a tanulóknak arra, hogy választ keressenek olyan kérdésekre, mint a következők. |
Legyen alkalmuk a tanulóknak arra, hogy választ keressenek olyan kérdésekre, mint a következők. |
– Milyen mértékben határozza meg a lakókörnyezet az emberek mindennapi életét és kultúráját? |
– Mitől függnek az egyes emberek, embercsoportok érdekei? |
– Haladhat-e kényszerpályán egy ország történelme? |
|
– Hogyan változott az állam szerepe a történelemben a cigányokkal kapcsolatosan? |
Dă lá 1 pîn lá 4 usztájurj |
Dă lá 5 pîn lá 6 usztájurj |
Dă lá 7 pîn lá 8 usztájurj |
Dă lá 9 pîn lá 12 usztájurj |
---|---|---|---|
Sjé gîngyestyé, sjé styijé, sjé szîmcă trébé sză nyé gyep ă styut, kum máj patyé proszt sî sză prisjipény toc. |
Kum máj patyé proszt sză nyé zîkă sjé áré dă gînd în szituáciourj, sjé patyé sză fijé u noj. Trébé sză sză-nduré kupiji pă lyimbá dă băjás sză szfătijászkă, tot máj binyé făr dă frikă, mésj sză ájvé lá szfătijálă. |
Trébujé sză-s áflyé vorbé într-áfelyé szituáciourj, în sjé felyé inká n-o foszt. |
Styijé, kum trébujé sză szfătijászkă. Sză kunastyé szusz, sî styijé ku sjinyé, kum trébé sză szfătijászkă. |
Dă lá 1 pîn lá 4 usztájurj |
Dă lá 5 pîn lá 6 usztájurj |
Dă lá 7 pîn lá 8 usztájurj |
Dă lá 9 pîn lá 12 usztájurj |
---|---|---|---|
Trébujé sză sză-ngribászkă áje sză zîkă sjé áré dă gînd. Trébujé sză kunaszkă szusz k-on mmondat sjé patyé sză zîkă, s-ásá sză-s ályágă d-întri mondaturilye. Trébujé ásá sză szufătijászkă, kit toc sză-l prisjápă. |
Trébujé ánume áje sză zîkă sjé áré dă gînd., d-áje ásá sză-s ályágă dîn mondaturj, kit máj binyé sză-s pată árătá sjé gîngyestyé. |
Sză lukré ku vorbilye sjé zîsjény în multyé rîndurj în kuszt. |
Áje trébujé sză pată zîkă sjé áré dă gînd. Kum patyé sză– sză-ngribászkă mîndru ku vorbé multyé sză szfătijászkă, sî kum máj patyé sză-l bázsjé számá álcî. |
Dă lá 1 pîn lá 4 usztájurj |
Dă lá 5 pîn lá 6 usztájurj |
Dă lá 7 pîn lá 8 usztájurj |
Dă lá 9 pîn lá 12 usztájurj |
---|---|---|---|
Trébé sză lyé kunaszkă bétiurtilye, kă făr dă jelyé nu patyé umărá. Trébé sză styijé dă jelyé sî trébé sză lyé pată umărá uná. Patyé sză umiré o vorbă, arékityé vorbé, mondaturj kit tot sz-áhudă. Dákă trébujé sî-nsjét patyé styi umărá. Trébé sză sză-nvecé sî sză umiré o táré o însjét dá sî sză prisjápă sjé umără.On széveg sză pată kum máj binyé s-ásá, s-ásá umărá. Sză kunaszkă kum máj patyé multyé vorbé dîn szkrijiturj, sî sză styijé sjé kum sză lyé hăsznălászkă p-estye. |
Szévegurilye kunuszkutyé sî sjé nu-sz kunuszkutyé (kîntyisj sî puvésty dă umărát, dă zsukát în szerepurj). |
Multyé felurj dă szévegurj sză styijé sză umiré sî pă-n sjét, sî kit sză –sz-áhudă |
Kum májj binyé patyé sză styijé umărá sî sză prisjápă sjé ásá îj ászkunsz în szévegurilyestye.. Kum máj binyé patyé sză sză-nvecé kum patyé máj repé sză prisjápă sjé-j szkrisz n szévegurilyestye. Tot máj multyé vorbé sză-nvecé, sză pată sză prisjepé pă toc, sî p-áhélye, káré pă lyimbásztá álmintrilye ku áltyé vorbé o szfătijestyé. |
Dă lá 1 pîn lá 4 usztájurj |
Dă lá 5 pîn lá 6 usztájurj |
Dă lá 7 pîn lá 8 usztájurj |
Dă lá 9 pîn lá 12 usztájurj |
---|---|---|---|
Toc kupij trébé sză lyé kunaszkă béturilye, s-átunsj, dákă jestyé káré într-ásztá k-on pik máj szlábj ăsz. |
Sî máj binyé trébé sză styijé sză szkrijé, sî sză bázsjé számá kum sză ujtă áfáră szkrijiturá-j. |
Ásá sză szkrijé, kit toc sză pată umărá, sî kum máj patyé sî mîndru sză szkrijé. Sî máj binyé sză styijé szévegurj sză fákă sî sză bázsjé számá în káré széveg pă sjé trébé sză je számá. Sză szkrijé zsjosz, sj-or păcît, o sj-or áhuzîtSză szkrijé zsjosz în rînd, sj-o foszt sjász dîn sjász, zî dîn zî, án dîn án. |
Ásá sză szkrijé dă mîndru sză fijé, sî toc sză-l pată umărá. Dákă áhugyé sjévá, sză pată szkri zsjosz szkurt, sj-áhugyé. |
Dă lá 1 pîn lá 4 usztájurj |
Dă lá 5 pîn lá 6 usztájurj |
Dă lá 7 pîn lá 8 usztájurj |
Dă lá 9 pîn lá 12 usztájurj |
---|---|---|---|
Toc trébujé sză styijé binyé hăsznăli vorbilye, binyé sză lyé zîkă sî făr dă vorbă áje sză-ny-áretyé, sjé zîsjé ku vorbé. |
Szévegurilye kunuszkutyé sî sjé nu-sz kunuszkutyé (kîntyisj sî puvésty dă umărát, dă zsukát în szerepurj). |
Káré băjisestyé-nvácă trébé sză styijé szfăti dákă lyé-ntrábă sjinyé-sz jéj, hungyé ságyé, sjé lukră. |
Kupiji káré băjisestyé-nvácă sză styijé dă kuszt sză szfătijászkă ku ákársjinyé sî sză prisjápă álc sjé zîsjé s-átunsj, kînd dă sjévá máj témă gre, o kînd dă témă, káré nu kunastyé szfătijestyé álcî. |
Dă lá 1 pîn lá 4 usztájurj |
Dă lá 5 pîn lá 6 usztájurj |
Dă lá 7 pîn lá 8 usztájurj |
Dă lá 9 pîn lá 12 usztájurj |
---|---|---|---|
Toc kupij trébé sză styijé părî sj-or păcît, sj-or umărát, áhuzît. Dákă szévegurj kunuszkutyé kápătă, trébé sză pată sză-ny-áretyé dîntr-estye jeleneturj. Trébé sză-nvecé arékityé versurj, puvésty, kîntyisj sî sză styijé făr dă kényvé. În usztájurilyestye mult trébé sză sză zasjé ku păpusj, făr dă vorbé sz-áretyé térténeturj sî versjurj sză zîkă. |
Dákă áhugyé on széveg, toc trébé szkurt sză styijé sză părászkă. |
Trébé sză bázsjé számá sî pă hălálánt, ku sjinyé szfătijestyé. Sză styijé sjé sză zîkă, kînd ku sjinyivá nu prisjepé uná, sî kum sză szpujé – jél kum gîngyestyé, ásá, kit sjigogyi pă lok sză fijé. Sză styijé sjé-j în jevé sî sjé numá gîngyesyé dă sjévá. Trébé sză styijé szfătijálá sjé felă patyé sză fijé, sî káré kum sză ujtă áfáră. Trébé sză sză-nvecé toc, kum sz-áhudă álc sjé zîsjé, sî kum sză zîkă, jéj kum sză gîngyestyé dă ásztá. Dákă kumvá sz-ástyimbă ku dobă sjé în káp gîngye, sză styijé d-ásztá kum sză nyé gyed ă styut. Multyé versurj, szévegurj trébé sză styijé dîn káp, sî unyirj má nu numá vorbilye trébé sză lyé styijé, dá trébé sză sză zsasjé ku gláju-j, ku tyéptu, ku mînyilye o sî ku vorbilyestye. |
Trébé sză-s styijé szpunyé sjé gîngyestyé dă vál-o témă, sî păntru sjé ásá gîngyestyé. |
Dă lá 1 pîn lá 4 usztájurj |
Dă lá 5 pîn lá 6 usztájurj |
Dă lá 7 pîn lá 8 usztájurj |
Dă lá 9 pîn lá 12 usztájurj |
---|---|---|---|
Sî însjét sî táré, kit toc sz-áhudă trébé sză umiré. |
Mult trébé sză umiré sî însjét, sî táré, kit toc sză– ly-áhudă kum umără. Trébé sî sză prisjápă– kum máj binyé patyé – dă sjé umără. |
Trébé sză styijé umărá s-áfelyé szévegurj, dîn sjé patyé styi mult sjé inká n-or styur, o dîn kuszt, dă sjé d-întri ujságurj patyé umărá. Trébé sză styijé dă sjé fel témă or umărát, sjé o styut dîn sj-o umărát, sjé gîngyestyé dă sj.o umărát, gyirépt ăj, o nu. Dákă szévegurj dă kînvá áhugyé sî d-într-estye tot máj multyé sză styijé, sî sză pată kutá în kényvé ku vorbé, sză styijé dă sjé szfătijestyé estye. |
Kum máj patyé sză kunaszkă sî máj multyé vorbé navé, káré pă multyé lokurj sză hăsznălestyé sî în szfătijálă sî în szkrijitură. |
Dă lá 1 pîn lá 4 usztájurj |
Dă lá 5 pîn lá 6 usztájurj |
Dă lá 7 pîn lá 8 usztájurj |
Dă lá 9 pîn lá 12 usztájurj |
---|---|---|---|
Sj-o-nvăcát, styijé sză szkrijé |
Binyé lyé hăsznălestyé szabályurilye sjé dă szkrijitură o dă grámmatikă o-nvăcát sî în szkrijiturj, sjé fásjé, estye binyé lyé hăsznălestyé. |
Binyé lyé hăsznălestyíé szabályurilye sj-o-nvăcát, styijé pă káé lok sjé patyé sză szkrijé, sjé nu, kă átunsj ált ny-ár jilinti. Îs patyé szkrijé zsjosz gîndurilye, sî sjé szîmcă binyé nyé dă înnápoj. |
Szabályurilye sjé dă szkrijitură, dă grámmátikă o-nvăcát binyé lyé styijé în szkrijiturilye sjé fásjé. |
Bersha 1-4. |
Bersha 5-6. |
Bersha 7-8. |
Bersha 9-12. |
---|---|---|---|
O shavoro te hatyarel kodol vorbi save kodole krujos ande savo beshel, save pa lesko nyepetos, pa leski shkola phenenpe. |
O shavoro hatyarel kodol vorbi pa save sittyilas, kodol khelyimaske phendipe, skurti pushipe thaj mujdinipe. Zhanel skurti palpale phendipe te phenel. Jekhutne avriphendipe zhanel te phenel pa kakal temi: kher, nyepeto, zhalimo, shkola, kerelipe, naturalno krujipe, zenimasko krujipe, nacionalipengo ternyipo trajo, peske trajoski pecipija. |
Hatyarel le sakke dyeseski vorba, e standardo borbimaske majtrubulune infirmaciji. La vorbako hatyarimo majanglal pe le butivar ashunde thaj pe le trajoske temi phenenpe: nyepeto, shkola, butyi, slobodo vrama, sporto, kultúra, medija, sastyimasko losaripo. Hatyarel le romane radijovos thaj le tevevoske dumi, kadalenge nyevipe, riporton. Le majloke, shukares phende, mishto mujarde phendipende hatyarel hatyarel le glasosko bangdyaripe, thaj la vorbako sokamipengo kethanes ashipes. Mishto hatyarel po CD-vo thaj pej glasoski kazeta phendo vorbimasko phenipe. |
Hatyarel le majbut fali temenge phendipen pl. krujosko losaripe, globalizacija, Europako Junajto mashkar le nacionaia thaj mashkar lethemutne kulturi kethaneskeripe, manushenge krisa, le ternyimatonge gindura, amalipe, kamipe thaj leromengo avelipe, la romanya shibako phenipe anda kodi ke soski czvilizacija arakhel opre, thaj ke soske lashipe zhanel opre te arakhel,,moderno literaturakeiskiripe, sastyimo, bisastyimaske draba, sittyarimaski grizha, butyi thaj vojako keripe (dulmut thaj akanak). Zhanel mashkar le konkreta thaj le bikonkreta trabi, majphare gindura te hatyarel, kodol te alosarel jakhavrestar thaj zhenutnyi vorba te phenel pa kodol. Hatyarel le zhanimaske (godyaverimasko, artisticko, shibako) angledinyipen thaj vorbisaripen, korkoro zhanel te kethesarel kadal zhanimaske indepeste inkerdyipen. Zhanel pej romanyi shib phende teatrounyi, literaturaki (literatuake kethanes asharipe) filmon te hatyarel. Zhanel ta hatyarel pala o ashunipe le CD-von, le kazetten, kadalengo glaso mishto te hatyarel. |
Bersha 1-4. |
Bersha 5-6. |
Bersha 7-8. |
Bersha 9-12. |
---|---|---|---|
Si les putyara ke bibare pushipe te shaj shol opre thaj pe kodol o phendipo mishto te arakhely. Peske biphare phendipe lashe avriphenipesa thaj lashe grajoske bandyarimasa zhanel te phenel. Leske biphare phendipe pe leske trajosko-rajzo, pe lesko nyepeto, pe lesko majpashutno krujo thaj pe lesko butzhenipo erelpes. |
Lashe avriphendipesa, pizdinya vorbasa thaj lashe ritmosa zhanel te ginavel. Hatyarel le bibare mondaton, opreiskirpen, le reklamon thaj le katka majopre tele iskiripme temonge phendipen. Anda kadal skurti, dozhenege vorbisaripen zhanel te kerel. Le ande o angluno punto dine temengen phendipen mishto hatyarel. |
Mishto arakhel pesko than ande la romanya shibako iskirime lila. Zhanel lashe glasosa te ginavel na feri le pinzharde, ba vi le bipinzharde skirimata. Hatyarel le ande kadal informaciji garade phendipe. Si les putyara karing kodi ke te hatyarel kodolengo phendipe so ande o iskiripe andre inkrelpes thaj zhanel korkoro lasho gindo te phenel pa kadal trabi. Hatyarel le kherutne themeske romane literaronge iskirimata pl. shavorenge poemi, paramichi, vorbimaski literatura thaj le kherutne themeske romanya shibake nyevipenge iskirimata. Bare mosa kana ginavel mishto hatyaravavel kodi ke so kamel te phenel peska vorbasa amenge o literari. |
Ande kadal majopral tele iskirime temengo krujo naturalno interaktno kopchija kecol thaj inkrel opre kodole zhenesa kon e romanyi shib de furt zhanel te vorbil peske amalesa. Ande la vorbaki kommunikacija sakattyivar la romanya shibasa relevansho socialno lingvistikake normi lashardes lel pesko than ando vorbisaripe. Le vorbisarimaske shtiloske kaversarimaske boldyimasatar pe buxlyi shkala patyivales, la patyivaka krisasa thaj le butzhenendar kaversar vorbisarimos inkrel anglal jakha, kadale sakattyivar si les putyere pej strejino shib pherdal te boldel, thaj kethanes te pasharel, krujal te vorbil kodol or te zhanel avri te virbil kodol. Si les putyara karing kodi ke pesko chachipe te zhanel te losarel, te zhanel te shol pasha kado chachpo vorba te vazdel. Korkoro zhanel avri te vazdel thaj vi boto tekidel la literaturako thaj la naliteraturako iskirimasko chachipo. Zhanel logikasa opre vazdino phendipe te kerel, thaj kodo ande e shib barimasa te phenel. Zhanel pej romanyi shib interjuvo te kerel ekhe bare manushesa. Ande sakke dyeseski butyi zhanel te tolmachisarel paj ungriko shib pej romanyi, taj paj romanyi shib pej ungriko. Lashe glasoska vorbasa,phendipeske shukarimasa, thaj gilyabisarimasa zhanel te paramichisarel pecipenge traben, zhanel te vorbil pa peske ginajimatonge shukaripe. |
Bersh 1-4. |
Bersh 5-6. |
Bersh 7-8. |
Bersh 9-12. |
---|---|---|---|
Hatyarel o bobaro phendipo. Siles putyara p epe kodi ke o bibaro phendipe zhanimaske temposa zhanelte ginavel, thaj anda kadal le bibare informaciji avri te vazdel. |
Lashe avriphendipesa thaj shukare ritmosa zhanel te ginavel. Hatyarel le bibare phendipen, opreiskirien, reklamon thaj kodol butyango sijipe so katka majopral iskirime si. Anda kadal skurti, dozhenenge vorbisaripen zhanel te kerel. So ande o angluno punto tele si iskirime kodol mishto zhanel te hatyarel. Maj skurti shukare iskirimatongo thaj shukare iskirinde alavengo ginavivpe korkoro, le maj trubunde vorbengo avri vazdipe, thaj kodolengo kethanes xutyelipe. Ande le iskirinde butya sikadyile na phare kipongo, formengo opre pinzharipe thaj kadalengo hatyaripe (pl. facaipe, metafora; inkejokharipe, vazdipe). |
Mishto zhanel te arakhel pesko than ande la romanya shibatar iskirime lila. Siles putyara mishto te xatyarel thaj lashe gasosa te ginavel, na feri le pinzharde, ba vi le bipinzharde iskirimata. Hatyarel kodol informaciji ande kadal iskirimata garadyon. Siles putyara pe kodi ke so ande o iskiripe andre inkrelpes kethanes te zhanel te xutyelel, thaj vi pe kodi si les putyara ke korkoro, anda peski godyi te zhanel pa kadal trabi te phenel pesko gindo. Siles putyara pe kodi ke le kherutne themeske romane literaronge iskiripen pl.: shavorenge poemi, paramichi, vorbengephendipen, ba vi le romane zhurnalonge iskirimata te xatyarel.. Kana bare mosa ginavel, atunchi te hatyarel kodo so le literara kamen te phenen amenge. |
Siles putyara pe kodi ke le sakofali moderna romane literaturake iskiripen godyasa thaj anda pesko jilo te zhanel te ginavel. Kadale iskirimatongi sirma, la sirmako hatyarimo mishto zhanel te hatyarel ande peski godyi. Hatyarel le (ungrikone themeske) romanya shibasa iskirisarde literaronge tele iskirime butyan. Kadal bare thaj pherde jilesa hatyarel, bare gindosa phutrel avri kadalengi sirma, savasa o literari amenge kamel te phenel: pa e shib, pa o identiteto, pa e puranyi vrama, thaj vi pa e akanakutnyi, nyevi vrama. Zhanel angla le jakha te inkrel la romanya shibaki zhurnalistika thaj kadalako andralutno phendipe mishto |
Bersh 1-4. |
Bersh 5-6. |
Bersh 7-8. |
Bersh 9-12. |
---|---|---|---|
Le sittyardine shavoresko iskirimo shaj ginaven, lashardoj anda le iskirimaski kris. Siles putyara pe kodi ke kodol vorbi save butivar hasnil, mishto thaj bidosales te zhanel tele te iskiril. Te zhanel le pinzharde vorbi bidoshasa te kerel vorbisarimaske.Le pinzharde vorbi phendipenge zhanel te kerel, lila zhanel anda kadal kethanes te asharel. |
Siles putyara pe kodi ke skurti dobrojipen, avriphendipen te iskiril, le butivar hasnime fundutne vorbi mishto zhanel. Avri zhanel te pherel na phare pizdine lila, thaj tele zhanelte iskiril na phare sirmi, lokes ando por phende vorben la iskirmaska krisasa zhanel mishto te iskiril. Sakttyivar andre zhanel te inkrel le iskirimaski kris. |
Ande kodol temi so katka majopral si tele ramome(dikh 1. punto) zhanel peske gindura, peske jileke hatyarip, pesko doro, peske phagrima ande iskirimaste te te pashlyarel pej hirtyija. Peske gindura hatyarimasa zhanel te dosharel, avri te phenel. Zhanel korkoro te kerel ekh lil te pherel peske gindosa, kado vi tele zhanel te iskiril. Siles putyara pe kodi ke korkoro te zhanel te iskiril ekh lil, majskurto referato thaj kado kade te iskiril tele, sarso e kris kadi angle iskiril. Anda kodol trabi so ginadas, thaj anda le kurkeske dyesenge temi zhanel skurti, ba godyaveres gindome ramomato te iskiril. Le iskirimaski kris sajekhvar andre zhanel te inkrel. |
Putyara si les egonaliasa alome, xurde avri lashardo, lashe gindosa avrigichime te iskiril.. Na phares zhanel te iskiril tele peske trajosko rajzo, mangimasko birovutno lil, pinzharavadosko lil, thaj vi godyaver vorbenge phendipe zanel shukares tele te iskiril. Zhanel ande basoski tema vazdinya vorbasa kethanesxutyeldo, shukar thaj lasho shukaripes te iskiril. Ande kadal temi zhanel kethanes te asharel peske gindura, vi anda la shibaka krisake formi angle te kidel. Mishto pinzharel le majbut fali iskirimatonge formi, thaj le purane iskirimas opre zhanel te hasnil ande kadal trabi. Zhanel referato te asharel kethanes anda kadal butya. Alavareske zhutimasa zhanel vi strejini iskirimata tele te boldel pej romanyi thaj pej ungriko shib. |
Bersh 1-4. |
Bersh 5-6. |
Bersh 7-8. |
Bersh 9-12. |
---|---|---|---|
O shavoro hatyarel kodol vorbi, save leske majpashutne krujalipesa arakhadymaski phuv, nyepeto,nacionaln o cinyipe, etnikumo)thaj le sakkone dyeseska butyasa kethanes shaj kopchime vorbisarimasa sile kethanes phangle. Te lel sama pe peske amalengi thaj vi pe le barengi vorba. Ashundyi skurto vorbako phendipe thaj le ginajimasko palpale phendipesko zhanipe, kodo te zhanel te serol pe kadal trabi, te zhanel vi maj palal te phenel kadal palpale. |
O sittyardo shavores si kattyi putyara te zhanel te hatyarel kodol phendipe, save karing kakal temi phandenpe: kodo than kaj beshel thaj kodolesko krujalipe, khere, skola, amalimaski kopchija, slobodo vrama, peski personalno lilvalyi butyi, kinelipe, nasvalyipe, zhalipe, medija, kultúra, nacionalipe-cinyitnyimasko pinzharipe (nyepetoske bare dyesa, puranyimata sartrajipe) |
Hatyarel vi le majphare, la shibake vorbi, inke vi la skmunye: radiovoske, televizicka, thaj vi le filmon. Pa kadal katka telal teliskirime temi vi la daka shibasa vorbisarenca zhanel te del duma: O moderno thaj le puranyimasko themutno citojeno, godyaverimata; o sittyarimo, la avelutnya vramake shajipe, la informatikaki luma; ekh granyica europa; la romanya kulturako than mashkar la europake thaj mashkar la jekhlumaki kultúra, ande kadalengo konteksto. Mishto hatyarel vi le majlungi angledinyipe, le kethanes hamime pengodyavarisarde, le kaversoskimasa tipizalime iskirimaton.. Le majbutipes ahatyarde vorban ande pengo ramome krujo, vi kodo godyasa hatyarel. Hatyarel la romanya shibake shpecialna anglevorbisarimata, teatroske andresikadyipe (dramatizalime niputne khelyipe). Vi le pinzharimaske thaj le filmonge pa soste vorbin mishto hatyarel. O na feder borbisarimasko kethanes phendipe chikana na kerel leske dosh ande kodi ke te hatyarel ke so phenen. |
Siles putyara pe kodi ke le majbut kaversarimaske temenge phendipen te hatyarel. Pinzharel, taj vojpestar oprapinzharel la romanya literaturake samajkaversarune mifajonge keripen. Zhanel la sakmake iskiripen, recenzipen thaj kodolen vi hatyarel. Hatyarel la romanya shibake filmon, le teatroske angledinyipen. Andel konttextura mishto zhanel avri te hatyarel anda peske vorbisarimaske amaleske vorbi kodo, so kodo kamel te phenel, inke vi atunchi, te kodoleske vorbi na dosta mishto sile rigatarde, anda kadi nichi, vaj dabe trubul palpale te pushel lestar kodo ke so phendas. Kathar leske vorbisarimasko ritmo, la romanya shibako, thaj la romanya vorbako bangardyimo nashtig kerel leske dosh ande kodi ke chio hatyarel kodoles |
Bersh 1-4. |
Bersh 5-6. |
Bersh 7-8. |
Bersh 9-12. |
---|---|---|---|
Siles putyara pe na pharo dozhenengo vorbipe, siles putyara jekhe duhosa te vorbil (pushipen te zhanel opre te shol, thaj te zhanel pel pushipe vorba te del). Sakke dyeseske lashipe, filmongo lashipo thaj le ginajimasko tartalmosko palpale serolipe, kadalesko phendipo. |
Andre zhanel te kopchisarelpe ande ekh sakkedyesesoko vorbisaripe, informaciji andre te xutyelel, thaj vi pherdal te del. Kade sar so o vorbisaripe mukhelpes zhanel avri te vorbilpes. Mishto zhanel avri te phenel le romane anava, inke vi le gavenge, foronge, vulyicenge anava. |
Shipetosa, naturasa zhanel te vorbil thaj te xalpe peske amalesa, ba inke vi kodolesa kaske e romanyi shib daki shib silyi. Peske phendipe thaj peske mostar ashade phendipen uzhes, luminasa zhanel kethanes te kidel. Ande peske pherdal trajinde thaj kavera pecipijenge phendipen shukares zhanel, buxlya vorbasa zhanel te phenel, lsarel pe kodi ke lesko phendipe ushoro thaj ulado te avel.Sama lel pe le vorbengo rindo, pe lengo pizdipo glaso, pe le glasosko bangardyaripe. Ande la vorbaki kommunikacija la romanya shibaki majfeder trubunde sociolingvistikake normi andre inkrel kana vorbil. Peska vorbake phendipen sakattyivar zhanel la kommunikacijake ciloske mishto alosarimasa mishto zhanel la shibaka kommunikacijake azhutimasa avri te alosarel. |
Kodolesa kon mishto zhanel te vorbil e romanyi shib interno akciovo lel te kerel thaj kadi kopchija vi opre zhanel te inkrel ande kakal temi save katka phenenpe: Globalizacija; europako junajto; amare krujosko losarimo; mashkar le internacionalna thaj vi mashkar le nacionalna kulturi kethanes zhanel te kerek butyi; zhenimaske krisa; le ternyimatonge problemi; amalipe; kamipe; le romane cinutnyimasko aveluno trajo; la romanya shibaki butyi ande le romengo civilizalimaske kuchipengo opre arakhipe; moderna literaturake butya; sastyimaske trabi; sistyarimaske trabi; butyi thaj lashi voja. Kadalenge iskirimasko mishtos keripe, la sakmako vorbengo hasnipe. |
Bersh 1-4. |
Bersh 5-6. |
Bersh 7-8. |
Bersh 9-12. |
---|---|---|---|
Na phara shibasa iskirisarde traqbi zhanel jekhe glasosa thaj uzha vorbasa te ginavel. |
Le pinzharde iskirimaton lashe glasosa thaj phendipeska gilyasa zhanel te ginavel. Vi anda strejino iskirimo zhanel avri te vazdel le majlashe phendipen, opre pinzharel le iskiritoresk sirma. |
Opre zhanel te pinzharel inke vi le maj kaversar soske iskirimata, thaj kodol andreinkeripe, informaciji, phendipen pa soste kadal iskirimata vorbin, opre zhanel te pinzharel. Hatyarel kodol trabi save ande le sakmake vorbi sile garade thaj vi ande la literurake iskirimata hatyarel kodol butya save palal sile phendine. Siles putyara pe kodi ke ande la sakmake thaj ande la literaturae iskirimata so si tele iskirime kodol voj kethanes zhanel te xutyelel. |
Siles pinzharimo karing kodo ke kompleksa butya hatyarasa thaj godyasa te ginevel, kodol korkoro kethanes zhanel te xutyelel, thaj te hatyarel kodo, so kodol kamen te phenen. Hatyarel kodo so pala o sikadyimo ande peste inkrel le maj kaversarutne mifajutne kerimaske trabi. Naturalno vojasa ginavel kodol lila saven le ungrikone themeske romane publikaciji iskirin, zhanel tahj hatyarel le nyevipengi romanyi shib. Ande la vorbaki kommunikacija sakattyivar andre inkrel la romanya shibaka sociolingvistikake karing pasharde normi lasharde del e duma. |
Bersh 1-4. |
Bersh 5-6. |
Bersh 7-8. |
Bersh 9-12. |
---|---|---|---|
Zhanel iskirimaton bidoshasa pa kaver lileste pherdal te iskiril, thaj lesittyile vorben mishto zhanel tele te iskiril. Le skurti phendipen sa majfeder avri zhanel te buxlyarel, thaj ala kado phendipes zhanel te kerel anda kodol. |
Siles putyara pe kodi ke korkoro te asharel kethanes intregi vorbengo kethanes asharimo, picipijako vaj fiktivno perimaske trabi tele te iskiril.kodola formasa savi krisakij, zhanel te iskiril colaxako thaj zhenimasko lil te skiril. Ande kodol butya save tele iskiril andre inkrel kodol iskirimaske krisa save sittyilas. Pe kodi phagrelpes ke kadal iskirimaske krisa sa-sa andre te inkrel. |
Ande peske pestar-iskirisarde butya zhanel te kerel le iskirimasko kethanes xutyelipes, thaj ande shukar, mishto hatyardo shtilo zhanelte iskiril. Peska vorbake mishtos boldkerimasa phenel avri pesko chachimo (la vorbake krisa, le kadalesa mostar asharde krisa) pa-pa’k aktualno tema. Pa peske dulmutane vrami, pa peske sune shukarimasa del duma. Kade sar hatyari, thaj kade sar duhostar vazdo manush, kon andre zhanel te xutyelel, thaj kadalasa zhanel te iskiril pa peske ginade shukarimata vaj pa-pa’k (ungrikone themeske) romengi literaroski butyi, pa kodi ke so si ande kadi butyi palalutnes avriphendino. Ande le iskirimata la shibake krisen, le iskirimaske krisen zhanimasa thaj mishto hamil opre tha kethanes. |
Zhanel ande basoski tema kethanes xutyeldes, logikasa phendo iskirimato te kerel. Siles putyara pe kodi ke korkoro te zhanel te hatyaravavel articka butya, vi anda stilistika, vi sar shibako lashes iskirimo vazdino butyipe (godyaveripe, shukar iskiripe, referato) te iskiril. Sittykerel e moderno literatura, alavaresa inke vi strejino iskirimas tele zhanel te boldel. Si les putyara te hatyarel kodol majtrubulutne shtilonge trabi, save rigataren jekhares. Zhanel pej romanyi shib lilaripen te kerel pej granyica akordal thaj intyal |
|
|
|
|
---|---|---|---|
Trébé sză-nvecé mult dîn szfătijálă ku cîgány. |
Trébé sză styijé, sjé fel ăj on család sî o vigă lá cîgány. |
Trébé sz-ádunyé uná sjé styijény dă cîgány, káré în cárá nasztră kusztă, sjé fel szokásurj áré în család, sî sjé fel szokásurj jestyé întri cîgány. |
Sză styijé sî lu ált sză ly-áretyé kusztu cîgányilor în Ungureme, sză styijé dă dobá dă kînvá, sjé fel szokásurj, hagyományurj áré, dă sjé nu-j szlobod nyime sză sză mujtyé. |
|
|
|
|
---|---|---|---|
Trébé sză styijé sză-ntrebé |
Sză styijé sză-ntrebé dă cîgány, kum or ázsunsz sî dă hungyé or purnyit, pîn în Ungureme or ázsunsz. |
Sză styijé kum kusztă lîngă unápált unguri sî cîgányi. Dă sjé ăsz în máj lok grou aminyi, káré máj pucîny ăsz într-o cáră, dăkit káré-sz mulcînsj. |
Sj-ár întribá sî sj-ár zîsjé dákă dă kusztu cîgányilor ár trăbuji sză szfătijászkă. |
|
|
|
|
---|---|---|---|
Trébé sză styijé, kum lyé tyimăny pă cîgányî într-on család, dákă ávény dă gînd sză lyé zîsjény sjévá. |
Sză styijé szfătiji dă kusztu cîgányilor dă kînvá. |
Sjé fel lok áré irodalomu cîgányilor în lumecárá. |
Sză styijé întribá dákă dă kînvá învácă sjévá sî áré dă gînd sză tyijé sjé kum o foszt. |
|
|
|
|
---|---|---|---|
Trébé sză styijé, kum szfătijestyé dă dobá pă lyimbá dă lăkătárj, pă lyimbá dă băjás o pă lyimbá dă ungurj. Ku sjé fel vorbé szfătijestyé dă dobá: kînd mik ăjrám (kînd mă-nvăcám sză szfătijészk, kînd în uvodă umblám, kînd ám kizdilit sză umblu în iskulă), kînd părinci méj inká kupij (tînyirj) ăszrá, kînd mosu sî masá inká kupij ăszrá, kînd ku kardurj sză bătye, kînd înká nu ku atávé, ku kărj ku káj umblá. |
Trébé sză styijé, kum szfătijestyé dă dobá pă lyimbá dă lăkătárj, pă lyimbá dă băjásj o pă lyimbá dă ungurj. |
Trébé sză styijé, kum szfătijestyé dă dobá pă lyimbá dă lăkătárj, pă lyimbá dă băjásj o pă lyimbá dă ungurj. |
Kusztu cîgányilor în Ungureme în dobá dă burzsoáziă. Sjé kum szfătijestyé dă dobásztá, sî kum o lyágă lá jéj, sj-or trikut dă kînvá. |
Szkrijtorj dă cîgány kunuszkuc sî káré pă cîgány lyé kutute sză lyé kunaszkă sî sză lyé pată punyé-n rînd kum or năszkut. |
În dăbá dă feudalizm sjé or păcît cîgányi, sjé fel eeményurj or foszt átunsj, káré sză lyágă lá jéj. |
Kum kusztá cîgányi în dobá kînd în Ungureme toc sz-or dăstyisz otyi, sj-o foszt, kum zîsjé: felvilágosodás. |
Sză styijé, sjé păntru sjé o foszt dă kînvá sî-n Europă sî în Ungureme sî sză styijé sjigogyi, sjé dă cîgány ászună. |
Trébé sză styijé hungyé-j Indija sî hungyé-j Ungureme dákă îs kápătă o kártă dă Europă. |
|
Sză styijé, sj-o foszt în ánurilyestye dă háborou, sî sză lyé pată lyigá lá dobă sî sză lyé árunkă lá unápált, sî sză styijé, sjé păntru sjé o foszt. |
|
|
|
|
---|---|---|---|
Kupiji sză sză pată kunastyé ku cîgány kunuszkuc ákár dîn cárá nasztră, ákár dîn áltá cáră (ákár szkrijitor, ákár fisto, kîntor o ákár sjinyé patyé sză fijé cîgánusztá). |
Sză pată sză-nvecé kupiji dă áltyé kulturé, sî dă hagyományurj álcîlor, dă álc cîgány, dă térténetu lokuluj, hungyé ságyé – kînd or vinyit, kum kusztă ákulo cîgányi, sjé fel lukru făsje kînvá, áku dîn sjé kusztă, sî kum kusztă. |
Sză ávény sză lyé-mbistyény pă kupijistye, kit sî máj mult sză ájvé dă gînd: |
Sză styijé dă dobá, sj-o trikut Sză styijé kum kusztá aminyi, káré lá álfelă lumé sză cînye, sî kum sz-ázsută, kînd háborou ăjrá. Sză styijé, sjé fel lok áve cîgányi în dobá, sj-o trikut. Kum kusztă sî sjé fel lok áré aminyi héj pucîny în Ungureme sî în Europă. |
– sză szfătijászkă dă kulturá sî ásá sî dă kulturá cîgányilor, kă sî ásztá áré hagyományurj, ká áltá kulturá, sî patykă jéj áltkum sză cînyé, álfelyé szabályurj áré kînd szfătijestyé o kînd ăsz ku unápált – sî ált trébé sză fákă ká lá álc, ált gîngyestyé dă uminyijé, dăkit álc aminy. |
– on lukru kum s-o-nstyimbát în dobilye. |
– sî máj mult styijé dăkit pîn áku dă kusztu cîgányilor dă kînvá, sî învácă dă cîgány, káré mult or făkut păntru cîgány; |
– sză pată sî máj mult sză styijé dă eseményurj în cáră káré lá cîgány sză lyágă. |
|
– sză styijé kînvá kum lyé băntăle pă cîgányi, sjé făsjé ku jéj, kum lyé cînye dă ált, sjé báj áve cîgányi ku aminyi, káré nu-szrá cîgány: |
– sză styijé kum máj patyé máj mult dă áje, kum sztă lyimbá dă lăkătárj sî lyimbá dă băjás, kum sztă szkrijiturá lyimbisztorá, sză lyé kunaszkă pă szkrijiturilye sî pă versurilye pă lyimbilyestye sî în cárá nasztră sî în Europă. |
|
– sză pată sză prisjápă térténeturj dă kînvá álmin trilye, ásá, dă tot dîn ált lok sză ujtă pă sjévá, dă sjé-j vorbă. |
Sză prisjepé szévegurj, în káré putyény umărá dă mulcîny-pucîny. |
||
– sză ájvé dobă sză szfătijászkă dă áfelyé témă, ká dă sjé nu-sz oformă aminyi, sjé fel lukru ăj, kînd întri mulcînsj tu lá pucîny sză tyé cîj, ám dă gînd ákulo, sză mă cu, o nu, |
– sză-s pată zîsjé sjé gîngyestyé, sză sză pată vitatkuzi, dákă trébé, kum trébé, sî sză pată sză vádă sjigogyi ánume, kum ăj, sî nu kum jél ár vegyé. |
– Sză styijé szfătiji d-áfelyé témă, ká erkélcsu, ká szekszu o lá cîgány, o lá álc aminy, sî máj sză styijé szfătiji dă lukru, kum patyé on om sză-s áflyé áflyé lukru, să stye în lukru o în Ungureme o în Unio în Europă, kum sztă politiká cîgányilor, kum lyé bágă számá pă cîgányi. |
|
|
|
|
---|---|---|---|
Sză ájvé kupiji dobă sză szfătijászkă dă estye: |
Sză szfătijászkă sî sză áflyé váloszurj: |
Sză pată kutá sî sză áflyé váloszurj pă sjé ár întribá: |
Sză pată sză katyé sî sză áflyé váloszurj pă estye: |
– Dă sjé nu sză gîngyestyé toc oformă, dă sjé gîngyestyé arékic ált, dăkit héjelánc. |
– Patyé sză márgă o lumé pă kályé, pă káré nu-j szlobod? |
||
Kum sz-o styimbát în dobá dă kînvá loku cări dákă pă cîgány lyé băgăny számá. |
1-4. klasso |
5-6. klasso |
7-8. klasso |
9-12. klasso |
---|---|---|---|
Szityimo andal vorbisarimata: |
Soski si e romani familija thaj o nepeto: |
Te kiden maj but informaciji kathar le ungrika roma pala e tradicija ande familia thaj ando kethanimo. Te kidel andaj televizija, anda o radiovo thaj anda o interneto informaciji palal nacionalne thaj etnikane minoriteti. |
Te pinzharel o terno, hoj soske historiji, objektura thaj soske dyelura mukhle pe amende amare phure roma. |
1-4. klasso |
5-6. klasso |
7-8. klasso |
9-12. klasso |
---|---|---|---|
Te zhanel te pushel pala e romenge tradiciji. |
Te zhanel te pushel vi korkorri pala kodo, hoj kaj phirnas dulmut le rom thaj sar line penge than ando Ungriko Them. |
Te pinzharel kodo, hoj sar trajon kethane le roma thaj le ungrika manusha. |
Te zhanel te pushel thaj te vorbil pala kodo, hoj kana thaj sar paruvdyolas le romengo trajo. |
1-4. klasso |
5-6. klasso |
7-8. klasso |
9-12. klasso |
---|---|---|---|
Sar trubul te akharas la familijange zhenen ande kaver thaj kaver situacija. Te rajzolil/chitril peska familija, sode bershenge-j, soski butyi keren, so kamen te keren ande slobodo vrema. |
Vorbisarimo pala romengo sakone dyesengo trajo. |
E romani literaturaki situacija andej luma. |
Te zhanen te pushen korkorri anda kodol historiji, ideji so sityile. |
1-4. klasso |
5-6. klasso |
7-8. klasso |
9-12. klasso |
---|---|---|---|
Te labjaren kodola lava save pe vramake pinzharipe zhanas romanes, bejashicka thaj ungrika. Te labjaren la vramake vorbi thaj idiomi: kana cino/i simas (kana sityilem te vorbij, kana andej xurdyelin phiros, kana andej shkola gelem) kana muri dej thaj muro dad shavora sas, kana terne sas, kana muri mami thaj muro papo shavora sas, kana xanresa marenaspe, kana ande autovenge thana vurdonenca phirnas, kana na sas chorapa/zokniva thaj patave phiravenas, Te keren relacia perdal e familijake bare dyesa: maj anglal, maj palal, akanak, maj dulmut, bares/zurales dulmut. Te tordyaren ande vrama le pinzharde romane poeten, iskiritoren, iskiritorican thaj etnografijake manushen thaj manushnyan. Te chitrinen pengi gaveski karta/mapa vastesa. Te chitrinen pej karta/mapa le plaja, le paja thaj vi le granyici mashkar le gava vaj forura. Te keren modello pala le gaveske vaj le foroske majbare khera, kaj but rom thaj kaver naciji beshen.(Te keren maketto vaj chitripe.) |
Te labjaren kodola lava save pe vramake pinzharipe zhanas romanes, bejashicka thaj ungrika. Te labjaren la vramake vorbi thaj idiomi pala pinzharde historiji.(Kana o Zsigmond kraj lil das le László vajdaske thaj leske niposke, kana o I. Ferdinand mukhlas le romenge te na potyinen e taksa. La Izabella krajaskinyake krisa pala roma, thaj maj dur.) La vramake idiomi: maj anglal, maj palal, akanak, maj dulmut, zurales dulmut. Te pinzharen pala roma unyi historiji anda o feudalizmo. Te zhanen kadalengi vrama. Te dikhen anda e kronologiako ashpekto, hoj sode vrema nachilas mashkar kadala pecimata. Te pinzharen la Indijaki, la Europaki thaj le Ungrikone Themeski karta/mapa. Te dikhen le plaja thaj le paja. Te zhanen, kaj si la Indijake thaj le Ungrikone Themeske maj bare forura pej karta/mapa. Te zhanen te sikaven pej karta le pinzharde romane dombenge rakhadyimaske thana. Te sikaven le historiji pe historijaki karta. Te avel len praktika te dikhen soske dur si kadala thana jekhavrestar pe karta. Te chitrinen pal e karta. Te keren modello pala historijake thana. |
Te labjaren kodola lava save pe vramake pinzharipe zhanas romanes, bejashicka thaj ungrika. La vramake vorbi thaj idiomi: – le rom, angla kodo, kana andej Europa resle. – le rom, kana resle ande le Europake thema, thaj ando Balkano. Te keren chitripe pala e vrama vizualnone instrumentonca, te shuven ande jekh sistema la kronologijake elementi. Te pinzharen unyi vasne historijengi vrema (Kana resle le rom ando Bizanc, ando Konstantinapoly.) Te pinzharen soske nava, etimologiji denas thaj den le romen. So sityile te zhanen te shuven andej vrama. Te zhanen te dikhen ande kronologia, hoj kanak resle le roma ande Europa thaj sode bersha nakhle zhikaj zorasa nashade len kothar. Le roma ando Ungriko Them ando 18 -to shelibersh.
Te pinzharen la europaki historijaki karta, te zhanen karing phirnas dulmut le rom. Te chitrinen vastesa o drom. Te pinzharen pej karta: le plaja, le paja, le gava, le forura thaj le themeske granyici. Te roden le thema thaj le pinzharde forura pej karta, pala soste aba sityile. Te zhanen te sikaven pecimata, historiji histirorikani karta. Te zhanen te ginaven le durimata pej historikani karta. Te keren modelo pala historijake thana. Te zhanen te phanden le historiji, krisa karing kodola thana kaj so kadala pecisajle vaj iskirisarde. |
Le romengo trajo ando Ungriko Them, kana but barvale manusha trajonas kathe, ande burzhuazia. Te labjaren kadi vorba -burzhuazia– kanak sityon kadale bershengi historija. La vramako anav thaj la vramake kotora andej historija. Te pinzharen unyi maj bare pecimata, thaj kodolengi vrama (Kana anglunes iskirinde kethane le romen, le krisa pala kodo, hoj kaj si te beshen zorasa le rom, kana chi mukhline len butyi te keren, thaj maj dur.) Te sityon e vrama kadale pecimatongi. Ande burzhuazia pinzharde bashalnen te shuven ande kronologia pala kodi, hoj kanak biandyile. Le rom, kon mule ando lageri, ando dujto lumako marimo, andej Europa. Te pinzharen e politika thaj le krisa pala kado. Te keren analiza thaj te hatyaren e lumaki historija, e europaki historija, e ungriko historija thaj le romengi, le sintongi historija ande kaver ritmo andej vrama thaj kadalengo kontakto. Le romengi situacija pala 1945-to bersh. Sar paruvdyilas le romengi situacija pala e partoski thami, so ando 1961-to bersh iskirinde. Te keren karta pala le historjiake vrami, thaj te zhanen te phenen, hoj sostar sas kadala parujipe ande politika pal le roma.. Te zhanen te phenen pala e karta, sar paruvelas pes e historijaki data (pala kasave mape save sikaven, hoj sode zhene beshen ande jekh gav, foro, them, soske relegiji si kothe) Te zhanen te alosaren e maj lashi karta kaj e tema anda atlasura thaj anda shtatistiki. Te labjaren le informaciji po interneto. |
1-4. klasso |
5-6. klasso |
7-8. klasso |
9-12. klasso |
---|---|---|---|
T’avel shajimo le shavoren pe kodo, hoj te pinzharen unyi bare romen, romnyan , kon ando Ugriko Them thaj ande kaver thema trajonas.(artisto, dzhantrikano manush, sunto manush, politikari.) Te pinzharen lengo trajo, lengi butyi, sosko manush, manushni sas, thaj te zhanen vi kodo, hoj le manusha dulmut na kade trajonas thaj gindisarenas, sar adyes. |
T’avel shajimo le shavoren pe kodo, hoj te pinzharen maj mishto le romane grupura, kodolengi kultura, tradicija. Te pinzharen lengi gaveski vaj le foroski historija anda le romengo ashpekto. Te pinzharen karakterikane romane butya, profesiji, sar zhanen te trajon anda pengi butyi le rom. |
T’avel shajimo le ternen pe kodo, hoj te pinzharen maj dur le Ungrikone Themeske romane tradiciji, historiji. |
Te pinzharel la historijaki dulmutani vrama. Sar trajonas kethane le naciji telal marimaske vrami. Te pinzharen le romengo historijako karaktero. |
1-4. klasso |
5-6. klasso |
7-8. klasso |
9-12. klasso |
---|---|---|---|
T’avel le shavoren shajimo pe kodo, hoj te zhanen te vorbin pal kasave pushimata: |
T’avel len shajimo pe kodo, hoj te zhanen te vorbin pal kasave pushimata: |
T’avel len shajimo pe kodo, hoj te zhanen te vorbin pal kasave pushimata: |
T’avel len shajimo pe kodo, hoj te zhanen te vorbin pal kasave pushimata: |
1-4. évfolyam |
5-6. évfolyam |
7-8. évfolyam |
9-12. évfolyam |
---|---|---|---|
A görög nyelv magyartól eltérő hangjainak helyes kiejtése. |
|
|
|
A görög és a magyar mondathangsúly közti különbségek megfigyelése. |
Szavak, szókapcsolatok, mondatok helyes hangsúlyozása a közlési szándéknak megfelelően. |
A görög kiejtés és hangsúlyozás sajátosságainak ismerete és tudatos használata a hétköznapi beszédben. |
A hangsúlyozás tudatos használata a szöveg stílusának függvényében. |
A nem verbális kommunikáció alapvető elemeinek (pl. az „igen” és a „nem”) megfigyelése, értése. |
A nem verbális kommunikáció alapvető elemeinek helyes használata. |
A beszéd és a gesztusok harmonikus és tudatos összehangolása egyszerűbb szituációkban. |
A beszéd és a gesztusok harmonikus és tudatos összehangolása bármely szituációban. |
Alapvető szóbeli közlések, utasítások megértése. |
A mindennapi élettel kapcsolatos rövid hallott szöveg megértése, összefoglalása. |
Bonyolultabb hallott szöveg |
Bonyolultabb hallott szöveg |
Napszaknak, alkalomnak megfelelő köszönések, egyszerű társalgási formulák megértése és alkotása. |
Hétköznapi szituációkban párbeszéd folytatása, szabad beszélgetés. Arra alkalmas szöveg átalakítása párbeszédes formába. |
Párbeszéd folytatása a tanulót érintő vagy érdeklő témákról. Szabad beszélgetés folytatása. |
Együttműködés az osztályban zajló beszélgetésben, önálló vélemény nyilvánítása vitában, érvelés. Különféle stílusárnyalatok használata. |
Képes megérteni a tanóra vezetésének kifejezéseit. Egyszerű kérdések intézése a tanárhoz és az osztálytársakhoz. |
A tanár tananyaggal kapcsolatos görög nyelvű, egyszerű magyarázatainak, utasításainak megértése. Εzekre képes egyszerűen reagálni, kérdést feltenni. Képes egyszerűen kifejezni az iskolához, a tantárgyakhoz, osztálytársakhoz való személyes viszonyát. |
A tanár nehezebb görög nyelvű magyarázatainak megértése, követése. Εzekre megfelelően képes reagálni, kérdést feltenni. |
A tanár valamennyi görög nyelvű magyarázatának megértése. Képes beszámolni órarendjéről, továbbtanulási szándékairól, beszélni foglalkozásokról, diák és nyári munkáról, ezzel kapcsolatos tapasztalatairól, véleményéről, érzelmeiről. |
Képes bemutatkozni és bemutatni más személyeket (név, életkor, lakcím, foglalkozás, hobbi). |
A tanulóval, családjával, barátokkal történtekről beszámoló. |
Részletes beszámoló a tanuló szűkebb és tágabb környezetében történtekről. |
Folyamatos, választékos, pontos beszéd az alábbi témákban: Család, barátok: belső és külső tulajdonságok, családi és nemzeti ünnepek, hagyományok, önéletrajz, személyes tervek, családi szerepek, nemi szerepek. Otthon, lakóhely, időjárás, munka és szabadidő, nyaralás és utazás, egészség-betegség, vidék és város, növény- és állatvilág, környezetvédelem, vallás, stb. |
Egyszerű versek, párbeszédek betanulása. Egyszerű szerepjátékok. |
Versek, párbeszédek betanulása. Egyszerű dramatikus formák gyakorlása (szituációs játék, bábjáték) |
Versek kifejező visszaadása. Dramatikus formák gyakorlása (szerepjáték, rövid jelenetek előadása) |
Versek tudatos és kifejező visszaadása. |
Görögország és Magyarország, továbbá a két főváros megnevezése görögül, helyük megmutatása térképen. |
Ismeri az európai országok görög neveit, Görög- és Magyarország nagyobb városainak görög nevét. |
Képes röviden beszélni Görögország és Magyarország földrajzáról, egyes történelmi állomásaikról, megnevezni Európa országait, azok fővárosait, az Európai Unió országait. |
Képes az európai térképen biztonsággal mozogni, elmondani Európa egyesülésének lényegesebb momentumait, Magyar- és Görögország csatlakozásának idejét és körülményeit, továbbá történelmük főbb állomásait, gazdasági helyzetük főbb jellemzőit. |
1-4. évfolyam |
5-6. évfolyam |
7-8. évfolyam |
9-12. évfolyam |
---|---|---|---|
A görög betűk helyes (össze)olvasása. |
|
|
|
Szavak, szószerkezetek, mondatok hangos olvasása helyes artikulációval és intonációval. A görög mondatközi és mondatvégi írásjelek megfelelő olvasása. |
Helyes hangsúly és hanglejtés gyakorlása. |
|
|
Életkornak megfelelő szövegek olvasása helyes artikulációval és intonációval. |
Tanult szavak és kifejezések felismerése és megértése. |
Különböző szövegfajták (hétköznapi és szépirodalmi) felismerése és értelmező, önálló olvasása. |
Bármely (főleg irodalmi) szöveg kifejező, értelmező felolvasása. |
Egyszerű szövegek szó szerinti jelentésének megértése. |
A metaforikus jelentés létezésének felismerése. |
Különböző szövegfajták szó szerinti és metaforikus jelentésének megértése. |
A metaforikus jelentés elkülönítése a szó szerinti jelentéstől. A ki nem fejtett tartalmak megértése és kikövetkeztetése szövegösszefüggés alapján. |
Aktív szókincs gyarapítása tanári segítséggel. |
Aktív és passzív szókincs gyarapítása tanári segítséggel. |
Aktív és passzív szókincs gyarapítása önállóan, kétnyelvű szótár használata. |
Aktív és passzív szókincs gyarapítása önállóan, egynyelvű szótár használata. |
Kulcsinformációk kikeresése a szövegből. Egyszerű kérdésekre válaszadás. |
Szövegekkel való foglalkozás gyakorlatok alapján: információk kiemelése, olvasottak alapján egyszerű kérdésekre válaszadás, kérdésfeltevés, rövid összefoglalás. |
Keresett információ kiemelése a szövegből. A szöveggel kapcsolatos egyszerű/nehezebb feladatok megoldása, kérdésfeltevés, vázlatkészítés, tartalom összefoglalása. |
Bármilyen témájú és jellegű autentikus szöveg, újság- és folyóiratcikk olvasása, az arra vonatkozó kérdések megválaszolása, kérdésfeltevés, vázlatkészítés, tartalom összefoglalása, értelmezése. |
Egy-két mondatos vélemény megfogalmazása az olvasott szöveg tartalmáról, szereplőiről és helyzetükről. |
Szöveggel kapcsolatos néhány mondatos vélemény megfogalmazása. |
Önálló vélemény bővebb kifejtése az olvasott szövegről, vélemény egyszerű indoklása. |
Önálló véleményalkotás bármilyen fajtájú szövegről, különböző vélemények, kritikák összehasonlítása, logikus érvelés. |
1-4. évfolyam |
5-6. évfolyam |
7-8. évfolyam |
9-12. évfolyam |
---|---|---|---|
A görög abc kis- és nagybetűinek elsajátítása (a magyar abc betűitől eltérő betűk biztonságos használata). |
Megfelelő tempójú és rendezettségű írás, másolás. |
Önálló kézírás kialakulása. |
Lendületes és olvasható önálló kézírás kialakítása. |
A görög nyelv hangjainak, az abc betűinek és ismert szavaknak leírása tollbamondás után. |
Rövid ismert görög szöveg leírása diktálás után. |
Tanult témákon alapuló hétköznapi szöveg leírása diktálás után. |
Bármilyen témájú (hétköznapi és szakszöveg) idegen görög szöveg helyes leírására tollbamondás után. |
|
|
Hallott vagy olvasott szöveg lejegyzetelése tanári segítséggel. |
Hallott vagy olvasott szöveg lejegyzetelése önállóan. |
Tanult szavak behelyettesítése ismerős szövegbe. |
Ismert szövegek fordítása görögről magyarra és magyarról görögre kétnyelvű szótárral. |
Görög nyelvű általános témájú szövegek fordítása magyarra szótár segítségével. Magyar nyelvű általános témájú szövegek fordítása görögre szótár segítségével. |
Önálló fordítás segédeszközök igénybevételével. Magyar szöveg szabad fordítása görög nyelvre szótár nélkül. Műfordítási alapismeretek. |
Egyszerű képekről rövid mondatok alkotása, sorba rendezése. Képek vagy kérdések alapján egyszerű nyelvezetű fogalmazás. |
Több mondatból álló egyszerű, összefüggő fogalmazás írása képek segítségével vagy megadott kérdések alapján hétköznapi témákban. A szöveggel kapcsolatos egyszerűbb feladatok megoldása. |
Fogalmazás írása képek segítségével vagy önállóan. Olvasott, látott, hallott szöveg írásbeli összefoglalása helyes időhasználattal. Lényeg kiemelése. Hiányos történet kiegészítése. |
Önálló fogalmazáskor „görögös” nyelvtani szerkezetek és kifejezések használata. A magyar nyelvtani rendszertől eltérő jelenségek bővítése (pl. műveltető és szenvedő igeszemlélet, előidejűség és régmúlt kifejezésére használt múlt idő). Ismeretlen szövegelemek jelentésének kikövetkeztetése a szövegösszefüggésből. A szöveggel kapcsolatos feladatok megoldása. |
Ünnepi levelezőlap, rövid üdvözlés írása. |
Diáklevelezés. Rövid levél, üdvözlet írása, egyszerű nyomtatványok kitöltése. |
Baráti és hivatalos levél írása szabadon vagy megadott téma alapján. Alkalmi üdvözlet írása. Helyes címzés. |
Rövid önéletrajz megírására formai követelmények alapján, terveinek bemutatására írásban, baráti és hivatalos témájú levél, kérvény, pályázat írása. Sajtóműfajok gyakorlása. |
1-4. évfolyam |
5-6. évfolyam |
7-8. évfolyam |
9-12. évfolyam |
---|---|---|---|
Egyszerűbb, különböző stílusú görög szövegekben az eltérő nyelvhasználat érzékelése, az alapvető különbségek megfigyelése. |
Konkrét irodalmi példák alapján képes felismerni a nyelv és a nyelvhasználat rétegezettségét. |
A görög nyelv változásának nyomon követése az ókortól a katharevuszán át a dimotikiig az ismert szókincs és a tanult nyelvtani jelenségek alapján. |
Képes röviden beszámolni a görög nyelv eredetéről, felsorolni a görög nyelv változásának főbb állomásait az ókortól máig. Képes beszélni a katharevusza (tudós nyelv) és a dimotiki (népnyelv) híveinek harcáról, arról, hogyan lett a dimotiki Görögország hivatalos nyelve. Bármely görög szöveget elhelyezni korban. |
1-4. évfolyam |
5-6. évfolyam |
7-8. évfolyam |
9-12. évfolyam |
---|---|---|---|
Mesék, állatmesék, mondókák, képregények, versek, rövid elbeszélések olvasása a népköltészet és a műköltészet köréből. |
Mesék – népmesék és műmesék – olvasása, elmesélése. A görög mítoszok olvasása egyszerűsített formában. Különböző műfajú epikai művek (népmese, műmese, mítosz) felismerése, műfajuk meghatározása. |
Különböző epikai művek legfontosabb fajtáinak felismerése. Művek mondanivalójának, témájának megfogalmazása. Művek elemzése meghatározott szempontok alapján. |
A görög irodalom történetének áttekintése: az ókori szerzőktől és dialektusoktól napjaink irodalmáig. Képes a tanuló a görög irodalom adott korszakának áttekintő elemzésére, továbbá egy konkrét mű rövid bemutatására. Az irodalmi alkotások három fő műfaji csoportba sorolása. |
1-4. évfolyam |
5-6. évfolyam |
7-8. évfolyam |
9-12. évfolyam |
---|---|---|---|
Ismerkedés a könyvtárral (tanári vagy könyvtárosi segítséggel). |
Ismerkedés a tudatos könyvtárhasználattal. Információgyűjtés tanári segítséggel. |
Könyvtár önálló, tudatos használata. Információgyűjtés irányítottan és önállóan. |
Önálló és tudatos könyvtárhasználat, információgyűjtés görög nyelvű szakkönyvekből (lexikon-enciklopédia használat, egynyelvű szótárak használata). Információ kreatív felhasználása. |
Ismerkedés (képi és hangzó) információhordozókkal. |
Különböző információhordozók irányított használata. |
Különböző információhordozók célszerű használata az életkornak megfelelően. |
|
Ismerkedés görög nyelvű programok használatával számítógépen. |
Számítógépen játék- és oktatóprogramok használata tanári segítséggel. |
Görög nyelvű CD-ROM használata, tanulás görög nyelvű CD-ROM segítségével. |
Az internet és görög nyelvű oktatóprogramok tudatos használata. |
Ismerkedés egyszerűbb memorizálási technikákkal. |
További memorizálási technikák elsajátítása. |
Tanult memorizálási technikák alkalmazása, önálló technikák kialakítása. |
Tanult és önálló memorizálási technikák tudatos használata. |
Egyszerű vázlat készítése tanári segítséggel. |
Vázlat bővítése, szűkítése. |
Vázlatkészítés, összefoglalás önállóan. |
Vázlat célirányos felhasználása, összefoglalás tudatos gyakorlása, önálló jegyzetkészítés. |
1-4. évfolyam |
5-6. évfolyam |
7-8. évfolyam |
9-12. évfolyam |
---|---|---|---|
A tanulók egyszerű ismeretszerzés céljából, bemutatkoznak egymásnak, elmondják, hogy Magyarországon hol laknak. Megmutatják a térképen, honnan származik családjuk. Behoznak görögországi fényképeket, családi emléktárgyakat, és elmesélik azok történetét. |
A tanulók ismeretszerzés céljából megtekintik a környezetükben található első görög diaszpóra emlékeit. Megfigyelik az ortodox templomok külső és belső ismérveit. |
Ismeretszerzés személyes görögországi és magyarországi beszélgetésekből, tárgyak, képek épületek, műemlékek közvetlen megfigyeléséből, hallott és olvasott elbeszélő szövegekből, filmekből, a tömegkommunikációs eszközökből. |
Ismeretszerzés irányított beszélgetésekből, a görögséghez fűződő tárgyak, képek, épületek közvetlen megfigyeléséből, hallott és olvasott elbeszélő szövegekből, tömegkommunikációs eszközökből, filmekből. |
1-4. évfolyam |
5-6. évfolyam |
7-8. évfolyam |
9-12. évfolyam |
---|---|---|---|
A tanulók kérdéseket tesznek fel egymásnak a családjukról, görögországi származásukról, jelenlegi lakóhelyükről. Véleményt nyilvánítanak környezetükről, tanulmányi kirándulásaikról, anyanyelvi táborokról, görögországi utazásaikról és élményeikről. |
Kérdések önálló megfogalmazása a tárgyalt témával kapcsolatban. (Az első görög diaszpóráról, a görög történelem sorsdöntő eseményeiről, a görög nyelvről és irodalomról). Megvitatják a görögség ismert képviselőinek tetteit a közösség formálása érdekében. Magyarországi görög híres emberek, történelmi személyiségek, hétköznapi emberek jellemzése (pl. Szinasz, Zavirasz, Hadzisz, a görög nyelv művelői, színművészek, képzőművészek, irodalmárok, sportolok, a stb.). |
A kisebbség és az anyanemzet kulturális életének, kiemelkedő eseményeinek megvitatása (hangversenyek, színházi bemutatok, könyv- és képzőművészeti kiállítások, évfordulók, sportesemények). |
Kérdések önálló megfogalmazása a görögség sorsfordulóival kapcsolatban. Önálló állásfoglalás és érvelés, különböző, a görögség sorsát meghatározó nézetekről, cselekedetekről. Szépirodalmi, publicisztikai kisebbségpolitikai munkák összevetése, kritikai feldolgozása. Szövegek, filmek stb. vizsgálata a történelmi hitelesség szempontjából. |
1-4. évfolyam |
5-6. évfolyam |
7-8. évfolyam |
9-12. évfolyam |
---|---|---|---|
Beszélgetés a görög közösség problémairól, terveiről. A tanulók, ha nem értenek valamit, tegyenek fel kérdéseket tanítóiknak, szüleiknek, és nyilvánítsák ki saját véleményüket az adott témáról. Készítsenek osztálykiállításokat tanulmányi kirándulásaikról, nyelvi táborokról, ünnepi szerepléseikről, görögországi utazásaikról, stb., és tartsanak kis élménybeszámolókat ezekről. Készítsenek különböző anyagokból: zászlókat, kalikancaroszokat, tavaszköszöntő fecskét mártisszal, Kira szarakoszti bábut, húsvéti gyertyákat, tojásokat stb. Ezeknek az eseményeknek, történeteknek, szokásoknak mozgásos, táncos, dramatikus megjelenítése. Rajzok készítése görög népviseletekkel, hangszerekkel, másolatok tájakról, műemlékekről, szobrokról, tárgyakról, stb., és rövid beszámolók alkotásaikról. |
Beszélgetés és vita egy-egy a görög kisebbséget érintő témáról. Saját vélemény érthető megfogalmazása. Mások véleményének türelmes meghallgatása és figyelembevétele (pl. milyen műsorok legyenek a görög hagyományőrző összejöveteleken és milyen a nemzeti ünnepeken). Szóbeli beszámoló a saját tapasztalatokról, önálló gyűjtőmunkával szerzett ismeretekről (pl. görög közmondások, naptárak, receptek, képeslapok, növényhatározók stb.). |
Események, történetek elbeszélése a kisebbségeket érintő témában, élőszóban. Vitás kérdések, vélemények felvetése, megbeszélése. Szóbeli beszámoló a saját gyűjtőmunkával szerzett ismeretekről (pl. hétköznapi szavak dimotiki és katharevusza formáinak a gyűjtése). Fogalmazás írása valamely görög kisebbségi témáról. Események, történetek, jelenségek mozgásos, dramatikus megjelenítése. |
Beszélgetés és vita egy-egy kisebbségpolitikai, emberi jogi témáról. A vita során a véleménykülönbségek tisztázása, a saját álláspont gazdagítása, továbbfejlesztése mások véleményének figyelembevételével, a tolerancia gyakorlása. |
1-4. évfolyam |
5-6. évfolyam |
7-8. évfolyam |
9-12. évfolyam |
---|---|---|---|
Megtanulják a tanulók az időre vonatkozó kifejezéseket: perc, óra, nap, hét, hónap, év és kifejezéseket ezekkel a fogalmakkal kapcsolatban és ismerős környezetükre vonatkozóan, pl.: amikor nagyszüleim gyerekek voltak, nagyon régen az ókori görögök idejében. |
A tanulók bővítik az idő tagolására szolgáló kifejezések használatát: perc, óra, nap, hét, hónap, év, évtized, évszázad, emberöltő. |
Az idő tagolására szolgáló kifejezések biztos és gyakori használata: pl. hónap, év, évtized, évszázad, emberöltő, a múltban, Krisztus előtt, Krisztus után. Ismert események időbeli meghatározása, mint pl. a görög diaszpóra életének mérföldkövei, Görögország történelmének főbb állomásai. |
Történelmi korszakok, periódusok nevének használata a történelmi idő tagolására (pl. Bizánc kora, Török Hódoltság kora). |
1-4. évfolyam |
5-6. évfolyam |
7-8. évfolyam |
9-12. évfolyam |
---|---|---|---|
Legyen alkalmuk a tanulóknak arra, hogy |
Legyen alkalmuk a tanulóknak arra, hogy |
Legyen alkalmuk a tanulóknak arra, hogy |
Legyen alkalmuk a tanulóknak arra, hogy |
1-4. évfolyam |
5-6. évfolyam |
7-8. évfolyam |
9-12. évfolyam |
---|---|---|---|
– Legyen alkalmuk a tanulóknak arra, hogy választ keressenek olyan kérdésekre, mint a következők. |
Legyen alkalmuk a tanulóknak arra, hogy választ keressenek olyan kérdésekre, mint a következők. |
Legyen alkalmuk a tanulóknak arra, hogy választ keressenek olyan kérdésekre, mint a következők. |
Legyen alkalmuk a tanulóknak arra, hogy választ keressenek olyan kérdésekre, mint a következők. |
– Milyen mértékben határozza meg a természeti környezet az emberek mindennapi életét és kultúráját? |
– Mitől függnek az egyes emberek, embercsoportok érdekei? |
– Haladhat-e kényszerpályán egy ország történelme? |
Σχολικές τάξεις 1-4. |
Σχολικές τάξεις 5-6. |
Σχολικές τάξεις 7-8. |
Σχολικές τάξεις 9-12. |
---|---|---|---|
Η σωστή προφορά των φωνηέντων της ελληνικής γλώσσας που διαφέρουν από εκείνα της ουγγρικής γλώσσας. |
|
|
|
Παρατήρηση των διαφορών του τονισμού των ελληνικών και των ουγγρικών προτάσεων. Σωστός τονισμός των διάφορων προτάσεων. |
Σωστός τονισμός των λέξεων, φράσεων και προτάσεων σύμφωνα με τον στόχο του προφορικού λόγου. |
Γνώση των ιδιαιτεροτήτων της ελληνικής προφοράς και του τονισμού, και η συνειδητή τους χρήση στην καθημερινή ομιλία. |
Συνειδητή χρήση του τονισμού ανάλογα με το ύφος του κειμένου. |
Παρατήρηση και κατανόηση των βασικών στοιχείων της σωματικής επικοινωνίας (π.χ. του ΝΑΙ και του ΟΧΙ) |
Σωστή χρήση των βασικών στοιχείων της σωματικής επικοινωνίας. |
Συνειδητή εναρμόνιση της ομιλίας και των χειρονομιών σε απλές καταστάσεις. |
Συνειδητή εναρμόνιση της ομιλίας και των χειρονομιών σε οποιαδήποτε κατάσταση. |
Κατανόηση απλού προφορικού λόγου, βασικών οδηγιών. |
Κατανόηση σύντομων προφορικών κειμένων που έχουν σχέση με την καθημερινή ζωή, και η περίληψή τους. |
Κατανόηση, ερμηνεία και σύντομη περίληψη δύσκολων προφορικών κειμένων. |
Κατανόηση και ερμηνεία δύσκολων προφορικών κειμένων και η περίληψή τους συμπεριλαμβανομένων και των λεπτομερειών. |
Κατανόηση και δημιουργία διάφορων χαιρετισμών και απλών εκφράσεων της καθημερινής συνομιλίας. |
Διάλογος σε καθημερινές καταστάσεις, ελεύθερη συζήτηση. Μετατροπή κατάλληλου κειμένου σε μορφή διαλόγου. |
Διάλογος σε θέματα που αφορούν ή ενδιαφέρουν τον μαθητή. Ελεύθερη συζήτηση. |
Συμμετοχή στην συζήτηση που γίνεται στην τάξη, έκφραση γνώμης, επιχειρηματολογία. Χρήση διαφορετικών υφών. Επεξεργασία σύντομης, αλλά ποιοτικής εισήγησης με καθορισμένο θέμα και η ελεύθερη παρουσίασή της. |
Ο μαθητής να καταλαβαίνει τις εντολές του δασκάλου. Να κάνει απλές ερωτήσεις στον δάσκαλο και τους συμμαθητές του. Να ξέρει τα ονόματα των αντικειμένων του σχολικού εξοπλισμού. Να γνωρίζει τα ελληνικά ονόματα των μαθημάτων. |
Κατανόηση απλών επεξηγήσεων και εντολών του δασκάλου που γίνονται στα ελληνικά και αφορούν τη διδακτέα ύλη. Ο μαθητής να είναι ικανός να ανταποκρίνεται ανάλογα και να κάνει ερωτήσεις. Μπορεί να εκφράζει με απλό τρόπο την προσωπική του σχέση με το σχολείο, τα μαθήματα και τους συμμαθητές του. |
Κατανόηση και παρακολούθηση των δύσκολων επεξηγήσεων του καθηγητή που γίνονται στα ελληνικά. Ο μαθητής να είναι ικανός να ανταποκρίνεται ανάλογα και να κάνει ερωτήσεις. Να μιλάει για το ωρολόγιο πρόγραμμα και τα μελλοντικά του σχέδια σχετικά με τις σπουδές. |
Κατανόηση και παρακολούθηση κάθε λογής επεξηγήσεων του καθηγητή που γίνονται στα ελληνικά. Ο μαθητής να είναι ικανός να μιλάει για το ωρολόγιο πρόγραμμά του, τα μελλοντικά του σχέδια σχετικά με τις σπουδές, τα διάφορα επαγγέλματα, και τις θερινές δουλειές. Να μιλάει για τις εμπειρίες του και να εκφράζει τη γνώμη και τα συναισθήματά του σχετικά με το θέμα. |
Να είναι ικανός να συστηθεί και να συστήσει άλλους (όνομα, ηλικία, διεύθυνση, επάγγελμα, χόμπι) |
Αναφορά στα καθημερινά σύμβαντα της ζωής του μαθητή, της οικογένειας και των φίλων του. Περιγραφή στενού περιβάλλοντος (μελών της οικογένειας, φίλων, κατοικίας, σχολείου, κτλ.) Απλός αλλά συνεχής προφορικός λόγος. Τήρηση της χρονικής σειράς των γεγονότων. Περιγραφή εικόνων. Να εκφράζει με απλό τρόπο τα συναισθήματα και τη γνώμη του σχετικά με ορισμένα σύμβαντα. |
Λεπτομερής αναφορά στα σύμβαντα του εγγύς και του ευρέως περιβάλλοντος του μαθητή. Σύντομη αλλά συνεχής προφορική παρουσίαση των παρακάτω θεμάτων: οικογένεια, σχολείο, σπίτι, καθημερινό πρόγραμμα, καιρός, ψώνια, συγκοινωνία, υγεία, αρρώστια, διακοπές, αθλητισμός, μελλοντικά σχέδια, κτλ. Αναφορά σε πολιτιστικά προγράμματα (Θέατρο, κινηματογράφος, συναυλία, έκθεση, χορός, κτλ.) Λεπτομερής περιγραφή εικόνων. Έκφραση προσωπικής γνώμης. Αιτιολόγηση της άποψης. Απλή επιχειρηματολογία, συμμετοχή σε συζήτηση. |
Συνεχής, ακριβής, εκλεκτή ομιλία για τα εξής θέματα: Οικογένεια, φίλοι και ο χαρακτηρισμός τους (εξωτερικά και εσωτερικά χαρακτηριστικά), οικογενειακές και εθνικές γιορτές, παραδόσεις, βιογραφικό σημείωμα, προσωπικά σχέδια, οικογενειακοί ρόλοι, ρόλος των φυλών, τόπος κατοικίας, καιρός, δουλειά και ελεύθερος χρόνος, διακοπές και ταξίδι, υγεία και αρρώστια, επαρχία και πόλη, χλωρίδα και πανίδα, προστασία του περιβάλλοντος, θρησκεία, κτλ. Ερμηνεία αυθεντικών κειμένων, ειδήσεων με ποικίλη θεματολογία (πολιτισμός, πολιτική, οικονομία, αθλητικά, ιστορία, γεωγραφία). Γνώση και χρήση του λεξιλογίου των ΜΜΕ και των καλών τεχνών. Συγκριτική ανάλυση. Έκφραση προσωπικής άποψης. Λογική επιχειρηματολογία. |
Αποστήθιση απλών ποιημάτων και διαλόγων. Απλά παιχνίδια ρόλων. |
Αποστήθιση ποιημάτων, διαλόγων. Εξάσκηση απλών δραματικών μορφών (παιχνίδια ρόλων, κουκλοθέατρο) |
Εκφραστική απαγγελία ποιημάτων. Εξάσκηση απλών δραματικών μορφών (σύντομα θεατρικά παιχνίδια, σκετς) |
Συνειδητή και εκφραστική απαγγελία ποιημάτων. Εξάσκηση απλών δραματικών μορφών (θεατρικά παιχνίδια, σκετς, ) |
Να ξέρει να δείχνει στο χάρτη τη θέση της Ελλάδας και της Ουγγαρίας καθώς και των πρωτευουσών τους. Να ξέρει την ελληνική ονομασία των δύο χωρών και των πρωτευουσών τους. |
Ο μαθητής να γνωρίζει την ελληνική ονομασία των χωρών της Ευρώπης και των μεγάλων πόλεων της Ελλάδας και της Ουγγαρίας. |
Να είναι ικανός να μιλάει σύντομα για τη γεωγραφία και τα ιστορικά ορόσημα της Ελλάδας και της Ουγγαρίας. Να είναι ικανός να ονομάζει στα ελληνικά τις χώρες της Ευρώπης και της Ευρωπαϊκής Ένωσης και τις πρωτεύουσές τους. |
Να γνωρίζει καλά τον χάρτη της Ευρώπης, να μιλάει για τα κυριότερα στάδια της ενοποίησης της Ευρώπης, τις ημερομηνίες και τις συνθήκες ένταξης της Ελλάδας και της Ουγγαρίας, καθώς και τα σημαντικά στάδια της ιστορίας τους, και τα κυριότερα χαρακτηριστικά της οικονομικής τους κατάστασης. |
Σχολικές τάξεις 1-4. |
Σχολικές τάξεις 5-6. |
Σχολικές τάξεις 7-8. |
Σχολικέ τάξεις 9-12. |
---|---|---|---|
Σωστή ανάγνωση των ελληνικών γραμμάτων. |
|
|
|
Ανάγνωση λέξεων, φράσεων και προτάσεων με σωστό τονισμό και ορθοφωνία. Σωστή ανάγνωση των σημείων στίξης. |
Εξάσκηση σωστού τονισμού. |
|
|
Ανάγνωση κειμένων ανάλογα με την ηλικία του μαθητή, με σωστό τονισμό και ορθοφωνία. |
Αναγνώριση και κατανόηση των γνωστών λέξεων και εκφράσεων. Εκφραστική ανάγνωση διάφορων ειδών κειμένου (καθημερινού και λογοτεχνικού). |
Αναγνώριση και εκφραστική, ερμηνευτική ανάγνωση διάφορων ειδών κειμένου (καθημερινού και λογοτεχνικού). |
Εκφραστική, ερμηνευτική ανάγνωση κάθε λογής (κυρίως λογοτεχνικού) κειμένου. |
Κατανόηση της κατά λέξη σημασίας απλών κειμένων. |
Αναγνώριση και παρατήρηση της μεταφορικής έννοιας. |
Κατανόηση της κατά λέξη και της μεταφορικής έννοιας σε διάφορα είδη κειμένου. Παρατήρηση των συμφραζόμενων |
Διαχωρισμός της κατά λέξη και της μεταφορικής έννοιας. Κατανόηση των άγνωστων στοιχείων του κειμένου και συμπεράσματα από τα συμφραζόμενα. |
Εμπλουτισμός του ενεργητικού λεξιλογίου με τη βοήθεια του δασκάλου. |
Εμπλουτισμός του ενεργητικού και παθητικού λεξιλογίου με τη βοήθεια του δασκάλου. |
Εμπλουτισμός του ενεργητικού και παθητικού λεξιλογίου χρησιμοποιώντας δίγλωσσα λεξικά. |
Εμπλουτισμός του ενεργητικού και παθητικού λεξιλογίου χρησιμοποιώντας μονόγλωσσα λεξικά. |
Συλλογή βασικών πληροφοριών από γραπτό κείμενο. Απάντηση σε απλές ερωτήσεις. |
Ενασχόληση με γραπτά κείμενα με βάση διάφορες ασκήσεις: συλλογή πληροφοριών, απαντήσεις σε απλές ερωτήσεις, δημιουργία ερωτήσεων, σύντομη περίληψη. |
Ανάδειξη συγκεκριμένης πληροφορίας από το κείμενο. Λύση απλών / δύσκολων ασκήσεων σχετικά με το κείμενο, δημιουργία ερωτήσεων και επισκόπησης, περίληψη περιεχομένου. Συνάντηση με τις διάφορες μεθόδους της ερμηνείας κειμένων. |
Ανάγνωση και ερμηνεία αυθεντικών κειμένων με οποιοδήποτε θέμα, και άρθρων από εφημερίδες και περιοδικά, απάντηση στις αντίστοιχες ερωτήσεις, δημιουργία ερωτήσεων, επισκόπηση, περίληψη του περιεχομένου. Διεύρυνση του κύκλου των μεθόδων της ερμηνείας κειμένων. |
Διατύπωση γνώμης με λίγα λόγια σχετικά με το περιεχόμενο του κειμένου, τα πρόσωπα και την κατάστασή τους στο κείμενο. |
Διατύπωση σύντομης προσωπικής γνώμης σχετικά με το κείμενο. |
Λεπτομερής γνώμη σχετικά με το κείμενο. Απλή αιτιολόγηση της προσωπικής άποψης. |
Διατύπωση της λεπτομερούς προσωπικής άποψης σχετικά με οποιοδήποτε κείμενο, σύγκριση των διάφορων απόψεων και κριτικών. Λογική επιχειρηματολογία. |
Σχολικές τάξεις 1-4. |
Σχολικές τάξεις 5-6. |
Σχολικές τάξεις 7-8. |
Σχολικές τάξεις 9-12. |
---|---|---|---|
Εκμάθηση μικρών και κεφαλαίων γραμμάτων του ελληνικού αλφάβητου (σωστή χρήση των γραμμάτων που διαφέρουν από το ουγγρικό). |
Γραφή και αντιγραφή με καλό ρυθμό και καλαίσθητη μορφή. |
Διαμόρφωση γραφικού χαρακτήρα του μαθητή. |
Διαμόρφωση καλαίσθητου και ευανάγνωστου γραφικού χαρακτήρα του μαθητή. |
Γραφή καθ’υπαγόρευση των ελληνικών φθόγγων, γραμμάτων και γνωστών λέξεων. |
Γραφή σύντομου γνωστού ελληνικού κειμένου καθ’υπαγόρευση. |
Γραφή καθημερινού κειμένου με βάση γνωστά θέματα καθ’υπαγόρευση. |
Σωστή γραφή άγνωστου ελληνικού κειμένου οποιουδήποτε χαρακτήρα (καθημερινού και ειδικού) καθ’υπαγόρευση. |
|
|
Ο μαθητής να κρατά σημειώσεις με βάση γραπτό ή προφορικό κείμενο με τη βοήθεια του δασκάλου. |
Ο μαθητής να κρατά σημειώσεις αυτοδύναμα με βάση γραπτό ή προφορικό κείμενο. |
Ο μαθητής να συμπληρώνει τα κενά γνωστού κειμένου με γνωστές λέξεις. |
Μετάφραση γνωστών κειμένων από τα ελληνικά στα ουγγρικά και από τα ουγγρικά στα ελληνικά χρησιμοποιώντας δίγλωσσα λεξικά. |
Μετάφραση ελληνικών κειμένων γενικού χαρακτήρα στα ουγγρικά με τη βοήθεια λεξικού. Μετάφραση ουγγρικών κειμένων γενικού χαρακτήρα στα ελληνικά με τη βοήθεια λεξικού. |
Αυτοδύναμη μετάφραση με βοηθητικά μέσα. Ελεύθερη μετάφραση ουγγρικού κειμένου στα ελληνικά χωρίς λεξικό. Βασικές αρχές μετάφρασης λογοτεχνικών έργων. |
Σύνταξη σύντομων προτάσεων με βάση απλές εικόνες και τοποθέτησή τους σε σωστή χρονική σειρά. Απλή γραπτή έκθεση βασιζόμενη σε ερωτήσεις ή εικόνες. |
Γραφή απλής αλλά συνεκτικής έκθεσης με καθορισμένο θέμα με βάση ερωτήσεις ή εικόνες. |
Έκθεση με ερέθισμα εικόνων ή αυτοδύναμα. Περίληψη γραπτού και προφορικού κειμένου που διαβάστηκε ή ακούστηκε προηγουμένως, με σωστή χρήση χρόνων. Υπογράμμιση της κύριας σκέψης. Συμπλήρωση ελλιπούς ιστορίας. |
Χρήση χαρακτηριστικών ελληνικών γραμματικών δομών και εκφράσεων σε έκθεση. Διεύρυνση των φαινόμενων που διαφέρουν από το ουγγρικό γραμματικό σύστημα (π.χ. μέση και παθητική φωνή, παρακείμενος και υπερσυντέλικος). Κατανόηση άγνωστων στοιχείων του κειμένου, συμπεράσματα από τα συμφραζόμενα. Λύση ασκήσεων σχετικά με το κείμενο. |
Γραφή ευχετήριας κάρτας και σύντομου χαιρετισμού. |
Αλληλογραφία μαθητών. |
Σύντομο φιλικό ή επίσημο γράμμα, ευχετήρια μηνύματα ελεύθερα ή με ορισμένο θέμα. Σωστή αναγραφή ταχυδρομικής διεύθυνσης. |
Σύντομο βιογραφικό σημείωμα με βάση τυπικά κριτήρια, γραπτή παρουσίαση των σχεδίων του μαθητή, φιλική και επίσημη επιστολή, αίτηση, διαγωνισμός. Εξάσκηση στα διάφορα δημοσιογραφικά είδη. |
Σχολικές τάξεις 1-4. |
Σχολικές τάξεις 5-6. |
Σχολικές τάξεις 7-8. |
Σχολικές τάξεις 9-12. |
---|---|---|---|
Αναγνώριση των διάφορων χρήσεων της γλώσσας σε ποικίλα απλά ελληνικά κείμενα. |
Ο μαθητής να είναι ικανός να αναγνωρίζει τη διαστρωμάτωση της γλώσσας και της χρήσης της με βάση συγκεκριμένα λογοτεχνικά παραδείγματα. |
Παρακολούθηση των αλλαγών της ελληνικής γλώσσας από τα αρχαία χρόνια μέσω της καθαρεύουσας ως τη δημοτική, βασισμένη στο γνωστό λεξιλόγιο και τη γραμματική. |
Ο μαθητής να μιλάει σύντομα για την προέλευση της ελληνικής γλώσσας, να αναφέρεται στα διάφορα στάδια της εξέλιξής της από τα αρχαία χρόνια ως τις μέρες μας. Να μιλάει για τη μάχη μεταξύ των οπαδών της καθαρεύουσας και της δημοτικής και το πώς καθιερώθηκε η δημοτική ως επίσημη γλώσσα της Ελλάδας. Τοποθέτηση οποιουδήποτε ελληνικού κειμένου στην αντίστοιχη χρονική περίοδο. |
Σχολικές τάξεις 1-4. |
Σχολικές τάξεις 5-6. |
Σχολικές τάξεις 7-8. |
Σχολικές τάξεις 9-12. |
---|---|---|---|
Ανάγνωση παιδικών ρητών, παραμυθιών, δημοτικών τραγουδιών, σύντομων διηγημάτων και ποιημάτων από την ελληνική λογοτεχνία. |
Ανάγνωση και αφήγηση δημοτικών και έντεχνων παραμυθιών. |
Αναγνώριση κυριότερων ειδών επικών έργων. |
Ανασκόπηση της ιστορίας της ελληνικής λογοτεχνίας: από τους αρχαίους συγγραφείς και τις διαλέκτους μέχρι τη σύγχρονη λογοτεχνία. |
Σχολικές τάξεις 1-4. |
Σχολικές τάξεις 5-6. |
Σχολικές τάξεις 7-8. |
Σχολικές τάξεις 9-12. |
---|---|---|---|
Γνωριμία με τη βιβλιοθήκη (με τη βοήθεια του δασκάλου ή του βιβλιοθηκάριου). |
Γνωριμία με τη συνειδητή χρήση της βιβλιοθήκης. Συλλογή πληροφοριών με τη βοήθεια του δασκάλου. |
Αυτοδύναμη, συνειδητή χρήση της βιβλιοθήκης. Συλλογή πληροφοριών με βοήθεια και αυτοδύναμα. Τακτοποίηση και χρήση των πληροφοριών. |
Αυτοδύναμη και συνειδητή χρήση της βιβλιοθήκης. Συλλογή πληροφοριών από ελληνικά ειδικά βιβλία (χρήση δίγλωσσων και μονόγλωσσων λεξικών, ερμηνευτικών-ετυμολογικών λεξικών), εγκυκλοπαιδειών). Δημιουργική χρήση των πληροφοριών. |
Γνωριμία με οπτικούς και ακουστικούς φορείς δεδομένων. |
Καθοδηγημένη χρήση διάφορων φορέων δεδομένων. |
Χρήση διάφορων φορέων δεδομένων σύμφωνα με την ηλικία του μαθητή. |
|
Γνωριμία με τη χρήση ελληνικών προγραμμάτων στον ηλεκτρονικό υπολογιστή. |
Χρήση εκπαιδευτικών προγραμμάτων και παιχνιδιών στον υπολογιστή με τη βοήθεια του δασκάλου. Συλλογή πληροφοριών από τις ελληνικές ιστοσελίδες του διαδικτύου με τη βοήθεια του δασκάλου. Εξάσκηση στη χρήση των γραμμάτων και τόνων που διαφέρουν από τα ουγγρικά, γραφή σύντομου κειμένου με τη βοήθεια εκπαιδευτικών προγραμμάτων στον υπολογιστή. |
Χρήση ελληνικών CD-ROM, μαθήματα και μάθηση με τη βοήθεια ελληνικών CD-ROM. Συλλογή πληροφοριών από τις ελληνικές ιστοσελίδες του διαδικτύου αυτοδύναμα. Δημιουργία απλών κειμένων με τη βοήθεια εκπαιδευτικών προγραμμάτων στον υπολογιστή. |
Συνειδητή χρήση του διαδικτύου και των εκπαιδευτικών προγραμμάτων στον υπολογιστή. Γνώση της θέσης των γραμμάτων και τόνων στο πληκτρολόγιο που διαφέρουν από το ουγγρικό αλφάβητο, δακτυλογράφηση και επιμέλεια ελληνικού κειμένου που ακούστηκε ή διαβάστηκε προηγουμένως. |
Συνάντηση με τη μνημοτεχνική. |
Εκμάθηση περισσότερων μνημοτεχνικών. |
Εφαρμογή των γνωστών μνημοτεχνικών, δημιουργία προσωπικών μνημοτεχνικών. |
Συνειδητή εφαρμογή των γνωστών και των προσωπικών μνημοτεχνικών. |
Σύνθεση απλής επισκόπησης με τη βοήθεια του δασκάλου. |
Διεύρυνση και στένεμα της επισκόπησης. περίληψη με βάση την επισκόπηση.. |
Αυτοδύναμη σύνθεση επισκόπησης, αυτοδύναμη περίληψη. Ο μαθητής κρατά σημειώσεις με τη βοήθεια του δασκάλου. |
Συνειδητή χρήση της επισκόπησης, εξάσκηση στην περίληψη. Ο μαθητής κρατά σημειώσεις αυτοδύναμα. |
Σχολικές τάξεις 1-4. |
Σχολικές τάξεις 5-6. |
Σχολικές τάξεις 7-8. |
Σχολικές τάξεις 9-12. |
---|---|---|---|
Οι μαθητές προκειμένου να γνωριστούν μεταξύ τους, συστήνονται, μιλάνε για τον τόπο όπου κατοικούν στην Ουγγαρία. Δείχνουν στον χάρτη από που κατάγονται οι πρόγονοί τους. Φέρνουν στην τάξη φωτογραφίες από την Ελλάδα, οικογενειακά κειμήλια και άλλα αντικείμενα και μιλάνε για την ιστορία τους. Οι μαθητές αφηγούνται σύντομες ιστορίες για τους εθνικούς ήρωες και τις εικόνες που βρίσκονται είτε στα βιβλία είτε στην τάξη. Διαβάζουν τους μύθους του Αισώπου και άλλους σύντομους λαϊκούς μύθους, θρύλους για λαϊκά έθιμα και για αγίους και ποιηματάκια για παιδιά. Ακούνε ελληνική μουσική, συμμετέχουν στις εθνικές γιορτές της 25ης Μαρτίου και της 28ης Οκτωβρίου. Παρατηρούν πώς γιορτάζουν και γλεντάνε οι Έλληνες. Ζωγραφίζουν την ελληνική, την ουγγρική σημαία καθώς και τη σημαία της Ευρωπαϊκής Ένωσης, τραγουδάνε τους εθνικούς ύμνους, λένε λίγα λόγια για τους ποιητές και τους μουσικοσυνθέτες των έργων αυτών. Τα παιδιά προετοιμάζονται για τα Χριστούγεννα και για το Πάσχα μαζί με τις οικογένειές τους, αποκτώντας γνώσεις πάνω στα ελληνικά έθιμα και στην ελληνική παράδοση. |
Με σκοπό να αποκτήσουν γνώσεις, οι μαθητές επισκέπτονται τα μνημεία της πρώτης ελληνικής διασποράς στην περιοχή που μένουν. Παρατηρούν τα χαρακτηριστικά, εξωτερικά και εσωτερικά γνωρίσματα των ορθόδοξων ναών. Ανάγνωση λαϊκών μύθων, θρύλων για τους μεγαλομάρτυρες αγίους της ορθόδοξης εκκλησίας. Ανάγνωση ιστορικών τραγουδιών, θρύλων για την Άλωση της Κωνσταντινούπολης, απόκτηση περισσότερων γνώσεων για τα ιστορικά γεγονότα της εποχής εκείνης μέσα από εικόνες, ταινίες και τα μέσα μαζικής ενημέρωσης. Ανάγνωση λογοτεχνικών κειμένων, θρύλων, κλέφτικων τραγουδιών με θέμα τα κυριότερα ορόσημα της ελληνικής ιστορίας από την αρχαιότητα ως σήμερα (π.χ. οι περσικοί πόλεμοι, οι εκστρατείες του Μεγαλεξάνδρου, η Άλωση της Κωνσταντινούπολης, η Επανάσταση του ’21, η Μικρασιατική Καταστροφή, τα χρόνια των Παγκοσμίων πολέμων.
Απόκτηση γνώσεων για την έννοια της Ευρώπης, τη θέση και τον ρόλο της Ουγγαρίας και Ελλάδας στην ήπειρο. Χρησιμοποίηση των γνώσεων στο σχεδιασμό και στην πραγματοποίηση των εργασιών σχετικά με τον ιδιαίτερο τρόπο ζωής των Ελλήνων και τους στενούς δεσμούς της οικογένειας με την κοινότητα. |
Απόκτηση γνώσης δια μέσου συζήτησης με Έλληνες από την πατρίδα και την Ουγγαρία με την άμεση παρακολούθηση αντικειμένων, εικόνων, κτηρίων και μνημείων, από αφηγητικά κείμενα, ταινίες και τα ΜΜΕ. Συλλογή πληροφοριών για τη ζωή της πρώτης και της δεύτερης διασποράς (για το παρελθόν και το παρόν τους), για τις γλωσσικές ιδιαιτερότητές τους στη βιβλιοθήκη του σχολείου, στο Ορθόδοξο Μουσείο (όπου βρίσκονται και παλιά σχολικά τετράδια), στα περιοδικά της Αυτοδιοίκησης και από το Ελληνόφωνο Πρόγραμμα του Ουγγρικού Ραδιοφώνου. Χρησιμοποίηση των στοιχείων στο σχεδιασμό και στην εκτέλεση εργασιών και παρουσιάσεων. Ο μαθητής γνωρίζει την ιστορία των δύο του πατρίδων μέσα στην Ευρωπαική Ένωση και την πορεία και ιστορία της ένταξής τους. Ο μαθητής να παρουσιάσει τους κύριους τόπους κατοικίας του ελληνισμού, να εξηγήσει τους κυριότερους συσχετισμούς μεταξύ τρόπου ζωής και του περιβάλλοντος (εμπορικά κέντρα, βιομηχανικές και αγροτικές περιοχές). Τα γραπτά έργα είναι κατάλληλα για την παρατήρηση των ιδιαιτεροτήτων της χρήσης της ελληνικής γλώσσας. |
Απόκτηση γνώσης από καθοδηγούμενες συζητήσεις, αντικείμενα, εικόνες, άμεση παρακολούθηση κτηρίων, από αφηγητικά κείμενα που ακούστηκαν ή διαβάστηκαν προηγουμένως, από τα ΜΜΕ και ταινίες. Συλλογή πληροφοριών για ένα ορισμένο θέμα, για μια εργασία από τη βιβλιοθήκη, το μουσείο, τα αρχεία των ΜΜΕ και από το Διαδίκτυο. Γνωρίζει την ιστορία του ελληνισμού σε βάθος, με έμφαση στα γεγονότα που επηρέασαν την πορεία του ελληνισμού της ουγγρικής διασποράς, όπως ο εμφύλιος πόλεμος, η δικτατορία του 67, καθώς και προβολή ταινιών με θέμα ελληνικά ιστορικά γεγονότα κάποιας εποχής. Οι μαθητές έχουν μια άποψη για τα πλεονεκτήματα και το τι σημαίνει να είσαι μέλος της ΕΕ και μπορούν να προσανατολίζονται με ευχέρεια στις επίσημες ιστοσελίδες της Ε. Ε. (π.χ. να βρουν προγράμματα ανταλλαγής που ενθαρρύνουν την εκμάθηση μειονοτικών γλωσσών).
Αυτοτελής κατάταξη, ερμηνεία και παρουσίαση των συλλεγμένων πληροφοριών. Ο μαθητής να εξηγήσει τα σύμβολα του ελληνισμού, να παρουσιάσει τις κυριότερες γιορτές και τα έθιμα. Εφαρμογή των γνώσεων στις ασκήσεις. |
Σχολικές τάξεις 1-4. |
Σχολικές τάξεις 5-6. |
Σχολικές τάξεις 7-8. |
Σχολικές τάξεις 9-12. |
---|---|---|---|
Οι μαθητές συζητούν μεταξύ τους για τις οικογένειές τους, την ελληνική τους καταγωγή και τον τόπο όπου κατοικούν. Σχηματίζουν γνώμη για το περιβάλλον τους, για τις εκπαιδευτικές εκδρομές και κατασκηνώσεις, τα ταξίδια που έκαναν στην Ελλάδα και για τις εμπειρίες τους. |
Αυτοτελής διατύπωση ερωτήσεων σε σχέση με θέματα προς συζήτηση (π.χ. η πρώτη ελληνική διασπορά, τα ορόσημα της ελληνικής ιστορίας, η ελληνική γλώσσα και λογοτεχνία). Η δραστηριότητα γνωστών εκπροσώπων του ελληνισμού που συμβάλλουν στη διαμόρφωση της μειονότητας. Παρουσίαση διασήμων Ελλήνων της Ουγγαρίας, ιστορικών προσώπων και καθημερινών ανθρώπων (π.χ. Σίνας, Ζαβήρας, Χατζής, ηθοποιοί, καλλιτέχνες, αθλητές κτλ.). |
Παρουσίαση της πολιτιστικής ζωής της μειονότητας και της πατρίδας και των σημαντικότερων γεγονότων (συναυλίες, θεατρικές παραστάσεις, καλλιτεχνικές εκθέσεις, εκθέσεις βιβλίων, επέτειοι, αθλητικές εκδηλώσεις). |
Αυτόβουλη διατύπωση ερωτήσεων σχετικά με τα ορόσημα του ελληνισμού. Έκφραση προσωπικής γνώμης και επιχειρηματολογία για διάφορες απόψεις και δράσεις που καθόρισαν την πορεία του ελληνισμού. Σύγκριση και κριτική επεξεργασία λογοτεχνικών έργων και έργων της μειονοτικής πολιτικής. Εξέταση από άποψη ιστορικής αξιοπιστίας κειμένων, ταινιών κτλ. |
A rendeletet a 17/2013. (III. 1.) EMMI rendelet 14. § (2) bekezdése hatályon kívül helyezte 2017. augusztus 31. napjával. Alkalmazására lásd e hatályon kívül helyező rendelet 11. § (1) bekezdését.
Az 1. § (2) bekezdése a 16/2005. (VI. 10.) OM rendelet 1. §-ával megállapított szöveg.
Az 1. § (3)–(4) bekezdését a 14/1998. (III. 25.) MKM rendelet 1. §-a iktatta a szövegbe.
Az 1. § (5) bekezdését a 27/2008. (IX. 26.) OKM rendelet 1. §-a iktatta be.
Az 1. § (6) bekezdését a 27/2008. (IX. 26.) OKM rendelet 1. §-a iktatta be.
A 2. § a 16/2005. (VI. 10.) OM rendelet 2. §-ával megállapított szöveg.
A 4. §-t a 16/2005. (VI. 10.) OM rendelet 4. § (2) bekezdése hatályon kívül helyzte.
A 6. §-t a 27/2008. (IX. 26.) OKM rendelet 2. §-a iktatta be.
Az 1. számú melléklet az 58/2002. (XI. 29.) OM rendelet 3. §-ának (1) bekezdésével megállapított szöveg, e módosító rendelet 4. §-a értelmében a cigány kisebbségi oktatásra vonatkozó rendelkezései alapján a 2003/2004. tanévben kezdhető iskolai oktatás. A 2002/2003. tanévben a cigány kisebbségi oktatás a 32/1997. (XI. 5.) MKM rendelet 2002. szeptember 1-jén hatályos rendelkezései alapján folyik.
A 2. számú melléklet a 16/2005. (VI. 10.) OM rendelet 3. §-ával megállapított szöveg.
A 2. számú melléklet I. Része a 41/2007. (XII. 22.) OKM rendelet 9. § (3) bekezdésének h) pontja szerint, a 27/2008. (IX. 26.) OKM rendelet 3. § (1) bekezdés a)–d) pontja, a 4. § (2) bekezdése szerint módosított szöveg.
A 2. számú melléklet II. Része a 27/2008. (IX. 26.) OKM rendelet 3. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.
A 2. számú melléklet III. Része a 27/2008. (IX. 26.) OKM rendelet 3. § (3) bekezdésével megállapított szöveg.
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás