785/B/1997. AB határozat
785/B/1997. AB határozat*
2001.04.01.
A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!
Az Alkotmánybíróság jogszabály alkotmányellenességének utólagos vizsgálatára irányuló eljárásban meghozta a következő
határozatot:
Az Alkotmánybíróság a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény 166. § (1) bekezdésében, továbbá a 167. §-ában foglalt rendelkezés alkotmányellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló indítványt elutasítja.
Indokolás
I.
1. Az indítványozó előadása szerint jogsérelmet szenvedett, mivel a helyi önkormányzat építési engedélyt adott ki a tulajdonában lévő ingatlannal szomszédos ingatlanra, annak ellenére, hogy az közúttal nem volt összekötve. Az indítványozó kifejtette, hogy ezáltal az Alkotmányban biztosított tulajdonjoga sérült, a sérelmet a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. IV. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 166. és 167. §-ában foglalt rendelkezések tették lehetővé.
Az Alkotmánybíróságnak arra a felhívására, hogy pontosítsa indítványát, az indítványozó a törvényi rendelkezés által sértett alapjogként az Alkotmány 13. § (1) és (2) bekezdésében foglalt tulajdonvédelmi rendelkezéseket jelölte meg, továbbá sérelmezte a Ptk. 166. § (1) bekezdésének alkalmazását a belterületi ingatlanok tekintetében.
2. Az indítvány elbírálása során az Alkotmánybíróság a következő alkotmányi rendelkezéseket alkalmazta:
,,8. § (2) A Magyar Köztársaságban az alapvető jogokra és kötelességekre vonatkozó szabályokat törvény állapítja meg, alapvető jog lényeges tartalmát azonban nem korlátozhatja.”
,,13. § (1) A Magyar Köztársaság biztosítja a tulajdonhoz való jogot.
(2) Tulajdont kisajátítani csak kivételesen és közérdekből, törvényben szabályozott esetekben és módon, teljes, feltétlen és azonnali kártalanítás mellett lehet.”
A Ptk. 166. § (1) bekezdése és 167. §-a a következőket rögzíti:
,,166. § (1) Telki szolgalom alapján valamely ingatlan mindenkori birtokosa más ingatlanát meghatározott terjedelemben használhatja, vagy követelheti, hogy a szolgalommal terhelt ingatlan birtokosa a jogosultságából egyébként folyó valamely magatartástól tartózkodjék.”
,,167. § Ha valamely föld nincs összekötve megfelelő közúttal, a szomszédok kötelesek tűrni, hogy a jogosult földjeiken átjárjon.”
II.
Az Alkotmánybíróság az indítványt megalapozatlannak találta.
A Ptk. 166. § (1) bekezdése adja meg a telki szolgalom fogalmának jogszabályi definícióját, egyben meghatározza annak legfontosabb tartalmi elemeit: a használatot, valamely magatartás tűrését, illetve attól való tartózkodást. Létrehozatalára törvény, hatósági határozat és a felek szerződése alapján kerülhet sor, továbbá – a Ptk. 168. § (2) bekezdésében foglaltak szerint – elbirtokolható. A Ptk. 167. § rendelkezésén alapul az ún. ,,szükségbeli út” szolgalma.
A tulajdonjog részjogosítványait a birtoklás, a használat és hasznok szedése, valamint a rendelkezési jog alkotja. A telki szolgalom ezen belül a birtoklási jogot, a használat és hasznok szedésének jogát korlátozza, tehát tulajdonjogi részjogosítvány korlátozását jelenti, az ún. ,,szükségbeli út” szolgalma pedig a magánfelek ,,kényszerhelyzetét” rendező, ténylegesen szomszédjogi szabályozás.
Az Alkotmánybíróság álláspontja szerint a Ptk. 166. § (1) bekezdésében, továbbá a 167. §- ában foglalt szabályok az Alkotmány 13. §-ának rendelkezéseivel nem állnak az alkotmányos tulajdon védelem szempontjából értékelhető összefüggésben.
A Ptk. 1–7. §-ában rögzített, a magánjogi viszonyok teljes körét tekintve irányadó, elvi jelentőségű rendelkezéseken túl – mint a rendeltetésszerű joggyakorlás, a jóhiszeműség és tisztesség elve, a joggal való visszaélés tilalma – a szolgalmi jog gyakorlásának, illetőleg a joggyakorlás tűrésének terjedelmét a Ptk. 169. § (1) bekezdésének rendelkezése közelebbről is meghatározza: ,,A telki szolgalom gyakorlása során a szolgalommal terhelt ingatlan birtokosának érdekeit kímélve kell eljárni.”
A szolgalom létesítéséhez, fenntartásához szükséges feltételek tekintetében – ideértve az esetleges kártalanítási igény érvényesítését is – a tulajdonosok számára biztosított a bírói út igénybevételének lehetősége. Ha az ,,uralkodó” és a ,,szolgáló” telek tulajdonosai között a jogvita a szolgalmi jog keletkezését követően, későbbi időpontban teszi szükségessé a szolgalmi jog fennálltának, valamint a szolgalom gyakorlása terjedelmének vizsgálatát, a vitás ügyek bírói úton történő rendezésének eszköze megint csak elegendő garanciát nyújt ahhoz, hogy az egymással szemben álló érdekek egyensúlya a jogbiztonság követelményeinek megfelelően érvényesülhessen.
A fentiekből következik, hogy a Ptk. támadott rendelkezéseinek alkotmányellenessége nem állapítható meg, ezért az Alkotmánybíróság az indítványt elutasította.
Budapest, 2001. április 2.
Dr. Németh János s. k.,
az Alkotmánybíróság elnöke
Dr. Bagi István s. k., |
Dr. Bihari Mihály s. k., |
előadó alkotmánybíró |
alkotmánybíró |
|
|
Dr. Czúcz Ottó s. k., |
Dr. Erdei Árpád s. k., |
alkotmánybíró |
alkotmánybíró |
|
|
Dr. Harmathy Attila s. k., |
Dr. Holló András s k., |
alkotmánybíró |
alkotmánybíró |
|
|
Dr. Kiss László s. k., |
Dr. Kukorelli István s. k., |
alkotmánybíró |
alkotmánybíró |
|
|
|
Dr. Tersztyánszkyné |
Dr. Strausz János s. k., |
dr. Vasadi Éva s. k., |
alkotmánybíró |
alkotmánybíró |
*
A határozat az Alaptörvény 5. pontja alapján hatályát vesztette 2013. április 1. napjával. E rendelkezés nem érinti a határozat által kifejtett joghatásokat.
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás