BK BH 1997/328
BK BH 1997/328
1997.07.01.
A felülvizsgálati eljárásban feltétlen hatályon kívül helyezést eredményező eljárási szabálysértés, ha a hadbíróság – annak idején – az első fokon jogerőre emelkedett ítéletében a polgári személlyel szemben a hatáskörének hiányában járt el, mivel a vádlott cselekménye a honvédelem érdekét közvetlenül nem veszélyeztette [Be. 250. § II. c) pont, 284/A. § (2) és (3) bek., 291. § (1) bek. b) pont].
A B.-i Hadbíróság az 1955. február 3-án kihirdetett és ugyanekkor jogerőre emelkedett ítéletével a tiltott határátlépés bűntettének kísérlete és az államtitoksértés bűntette miatt a polgári egyén terheltet összbüntetésül 3 év 6 hónapi börtönbüntetésre, mint főbüntetésre és 3 évre az egyes jogaitól eltiltásra, mint mellékbüntetésre ítélte.
A bíróság által megállapított tényállás lényege szerint az 1936. március 16-án született terheltet a határőrség 1953. május 4-én a vonaton igazoltatta és elfogta, majd az Államvédelmi Hatóságnak (ÁVH) átadta, mivel a terhelt a kitelepítése során megismert és a kitelepítések megszűnte után külföldre távozott barátja ráhatására egy társával külföldre kívánt szökni.
Az ÁVH a terheltet 1954 őszéig fogva tartotta. Ez idő alatt felszólításra vállalkozott arra, hogy az Államvédelmi Hatósággal együttműködik, és segíteni fog a barátja vagy az általa küldött egyén elfogásában.
A terhelt 1954 őszéig a külföldre távozott barátjával az ÁVH tudtával folyamatosan levelezett. Az ő javaslatára kapcsolatba került T. M. polgári egyénnel. 1954 szeptemberében egy T. M. által részére továbbított levelet a barátja által írtnak gondolta, erre tekintettel azért, hogy a barátját figyelmeztesse, T. M. lakására utazott. Ott meggyőződött arról, hogy a barátja nem tartózkodik ott, T. M. előtt pedig feltárta, hogy ő már ki akart szökni az országból. Feltárta azt is, hogyan tartóztatták le, hogyan került kapcsolatba az Államvédelmi Hatósággal és mi a feladata. Megállapodtak, hogy a barátját levélben értesíteni fogják. 1954. október hó végén ismét felkereste T. M.-et és megállapodtak, hogy utóbbi ír a vádlott barátjának, és felhívja őt a levelezés beszüntetésére.
A hadbíróság a büntetéskiszabás körében még azt is rögzítette, hogy bűncselekményeit a vádlott rosszul értelmezett baráti viszonyból és rábeszélésre követte el.
Az alapügyben hozott jogerős határozat ellen a külföldön élő terhelt - a képviselőjeként eljáró testvére útján - elsősorban felmentés, másodsorban az ítélet hatályon kívül helyezése iránt, a Be. 284. §-a (1) bekezdésének a) pontjára és a Be. 284/A. §-ának (2) bekezdésére figyelemmel terjesztett elő felülvizsgálati indítványt. Ennek indokaként arra hivatkozott, hogy az elítélésre mind anyagi jogi, mind eljárásjogi szempontból törvénysértően került sor.
A katonai főügyész az ítélet feltétlen eljárási szabálysértés miatti hatályon kívül helyezését és a jelenleg hatáskörrel és illetékességgel bíró polgári büntetőbíróság új eljárás lefolytatására utasítását indítványozta. Ugyanakkor rámutatott, hogy az első fokon jogerőre emelkedett ítélet anyagi jogi okból való felülvizsgálatát a törvény kizárja.
A Legfelsőbb Bíróság a felülvizsgálati indítványt anyagi jogi okból törvényben kizártnak, ugyanakkor azonban eljárásjogi okból megalapozottnak találta. Helyesen utalt az indítvány arra, hogy a terheltnek a BHÖ 109. pontjában meghatározott államtitoksértés bűntette miatti elítélésére az elsőfokú ítélet meghozatalakor hatályban volt büntető jogszabályok törvénysértő alkalmazásával került sor. Az irányadó tényállás szerint ugyanis a fiatalkor határát alig meghaladott életkorú kérelmezőt a tiltott határátlépés bűntettének kísérlete miatti másfél hónapos fogva tartás során szervezte be az Államvédelmi Hatóság. Az ügynöki feladatot "felszólításra" vállalta, és más előtt ezt, mint államtitkot - amelyhez nem önként jutott - akkor és csak azért tárta fel, mert ráébredt, hogy az ÁVH a barátját elfoghatja, és ezt mindenképpen meg akarta akadályozni.
Ilyen körülmények között törvényes szemlélet mellett, az akkor hatályos jogszabályok alapján is - a vádlott által az erkölcsi érveknek elsőbbséget engedve, barátja érdekében elkövetett cselekménynél - a társadalomra veszélyesség hiányát [1950. évi II. törvény (Btá.) l. § (3) bek.] kellett volna az eljáró bíróságnak helyesen megállapítania, és ennek megfelelően a vádlott bűnösségét e cselekményben nem mondhatta volna ki.
A felülvizsgálat jelenleg hatályos szabályai [Be. 284. §-a] szerint azonban a felülvizsgálatnak perorvoslatok hiányában az első fokon jogerőre emelkedett ítélet tekintetében akkor sincs helye, ha az elítélt bűncselekményt nem valósított meg. Ugyanakkor viszont a Be. 284/A. §-ának (2) bekezdése szerint felülvizsgálati ok, ha a bíróság a hatáskörét túllépve abszolút eljárási szabályszegést valósított meg. A katonai bíróságok hatásköréről mind az elkövetéskor, mind az elbíráláskor az 1951. évi III. törvény (Bp.) 1954. évi V. törvénnyel módosított 23/B. §-a rendelkezett. Ennek (1) bekezdése szerint a katonai bíróság hatáskörébe tartozik az eljárás a fegyveres és rendészeti testületek (a Néphadsereg, a határőrség, a rendőrség, a hivatásos légoltalmi szervek, a Belügyminisztérium államvédelmi szervei, a büntetés-végrehajtási szervek, az állami tűzoltóság, a pénzügyőrség, a vámőrség) tagjai által a szolgálati viszonyuk tartama alatt elkövetett bármely bűntett miatt; a (2) bekezdés a) pontja szerint pedig a katonai bíróság hatásköre arra a polgári személyre is kiterjed, aki - egyebek mellett - a honvédelem érdekét közvetlenül sértő vagy veszélyeztető hazaárulást, kémkedést vagy egyéb bűntettet követ el. Az e törvényhelyhez fűzött miniszteri indokolás is rámutatott, hogy a honvédelem érdekei ellen közvetlenül irányulónak csak az olyan cselekmény tekinthető, amely hatásánál fogva országos méretekben jelentkezik vagy súlyánál, illetve egyéb okból alkalmas arra, hogy a honvédelem alapvető érdekeit támadja. A miniszteri indokolás emellett hangsúlyozza azt is, hogy a törvény a polgári személyekre nézve a katonai bíróságok hatáskörét szűkíteni kívánta.
Az irányadó tényállás szerint a terheltet kizárólag polgári személyként elkövetett bűncselekményekkel vádolták, és a helyes jogi szemlélet mellett az ÁVH titkainak feltárásával elkövetett cselekménye semmiképpen sem volt a honvédelem érdekeit alapvetően sértő cselekménynek tekinthető.
Az első fokon eljáró hadbíróságnak, mint különbíróságnak a Bp. 32. §-ának (1) bekezdésére figyelemmel már a tárgyalás kitűzése során, de legkésőbb az ítélethozatal előtt, a hatáskörének hiányát meg kellett volna állapítania, és az ügyet át kellett volna tennie az eljárásra hatáskörrel és illetékességgel rendelkező polgári büntetőbírósághoz. Egyebekben pedig már a Bp. 201. §-ának a) pontja is úgy rendelkezett, hogy a másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét akkor is hatályon kívül helyezi, és a bíróságot új eljárásra utasítja, ha többek között az elsőfokú bíróság a büntetőeljárás szabályait megsértette.
A jelenleg hatályos, módosított 1973. évi I. törvény (Be.) 250. §-a II. tételének c) pontja szerint pedig a másodfokú bíróság tanácsülésen hatályon kívül helyezi az ítéletet és az elsőfokú bíróságot új eljárásra utasítja, ha a bíróság a hatáskörét túllépte.
Az adott ügyben egyértelműen megállapítható, hogy a B.-i Hadbíróság, mint különbíróság polgári büntetőbíróság hatáskörébe tartozó ügyet bírált el. Ezzel megsértve az állampolgári jogegyenlőség érvényesülésének törvényi biztosítékait is, feltétlen hatályon kívül helyezési okot valósított meg.
A kifejtetteknek megfelelően a Legfelsőbb Bíróság a felülvizsgálati indítványt, a katonai főügyészjogi álláspontjával egyetértve, a Be. 284. §-a (1) bekezdésének a) pontjában írt anyagi jogi okból a Be. 284. §-a szerint törvényben kizártnak, ugyanakkor eljárásjogi okból megalapozottnak találta. Az utóbbi okra tekintettel, a felülvizsgálattal megtámadott határozatot a Bp. 23/B. §-ára figyelemmel, a Be. 250. §-a II. tételének c) pontja és a 284/A. §-ának (2) és (3) bekezdése alapján, a Be. 291. §-a (1) bekezdése b) pontjának megfelelően hatályon kívül helyezte. Egyben - mivel ilyen esetben a törvény az eljárást megszüntető határozat meghozatalára a Legfelsőbb Bíróságot nem jogosítja fel - a hatályos jogszabályok [Be. 25. § c) pontja] szerint jelenleg hatáskörrel és illetékességgel rendelkező F.-i Bíróságot, mint polgári büntető bíróságot új eljárás lefolytatására utasította. (Legf. Bír. Bfv. V. 914/1996. sz.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás