33/1997. (X. 31.) NM rendelet
33/1997. (X. 31.) NM rendelet
a népjóléti ágazatba tartozó egyes szakképesítésekre szervezhető mesterképzés szakmai és vizsgakövetelményeinek kiadásáról1
1997.11.08.
A szakképzésről szóló, többször módosított 1993. évi LXXVI. törvény 7. §-ának (3) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján – a Magyar Kézműves Kamarával egyetértésben – a következőket rendelem el:
1. § Az ortopédiai kötszerész és fűzőkészítő, valamint a fogtechnikus (fogműves) szakképesítésekre szervezhető mesterképzés szakmai és vizsgakövetelményeit e rendelet mellékleteként kiadom.
2. § Ez a rendelet a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba.
Melléklet a 33/1997. (X. 31.) NM rendelethez
Jegyzék
a népjóléti ágazathoz tartozó szakképesítésekre szervezhető mesterképzés szakmai és vizsgakövetelményeiről
----------------------
Sorszám Az alapszakma azonosító száma | Az alapszakma megnevezése | A mestervizsga megnevezése | Az illetékes gazdasági kamara
----------------------
1. 1403 (OSZJ) 33 5276 06 (OKJ) | Ortopédiai kötszerész és fűzőkészítő | Ortopédiai kötszerész és fűzőkészítő mester | Magyar Kézműves Kamara
2. 1505 (OSZJ) 54 5046 01 (OKJ) | Fogtechnikus (fogműves) | Fogtechnikus mester | Magyar Kézműves Kamara
Ortopédiai kötszerész és fűzőkészítő
mestervizsga követelmények
mestervizsga követelmények
1. A szakma (szakképesítés) megnevezése: ortopédiai kötszerész és fűzőkészítő
2. OKJ azonosító száma: 33 5276 06
I. Mestervizsgára jelentkezés feltételei
1. A mestervizsgához szükséges szakképesítések adatai
----------------------
A szakma (szakképesítés)
OKJ azonosító száma, megnevezése
----------------------
33 5276 06, ortopédiai kötszerész és fűzőkészítő,
valamint az ezzel egyenértékű (jogelőd) szakmai képesítések.
2. A mestervizsgára jelentkezés feltétele: a szakmai alapképzettség megszerzését követő, mozgásszervi betegellátásban eltöltött 5 év szakmai gyakorlat.
Megjegyzés: a szakmai gyakorlat részidőkből is összeállhat, de az utolsó időszak legalább egybefüggően három év, a közvetlen betegellátásban eltöltött gyakorlat legyen, és ez a vizsgára jelentkezés időpontjánál ne legyen 1 évnél régebbi.
II. A mester munkaterülete,
a szakmához kapcsolódó tevékenységi körök
a szakmához kapcsolódó tevékenységi körök
1. A mester szakmai munkaterületeinek leírása
Az ortopédiai kötszerész és fűzőkészítő szakmai képesítéssel rendelkező mester szakmája gyakorlása során – a szakmai etikai követelmények betartása mellett –,
– önállóan készít megrendelésre különféle gyógyászati segédeszközöket, az emberi test mozgásszervrendszere betegségeinek kezelésére, illetve
– az ortopédiai műszerésszel együttműködve közreműködik ortézisek és protézisek elkészítésében,
– a méretvételtől a késztermék elkészítéséig és átadásáig részt vesz a munkafolyamat egyes fázisaiban, valamint
– ismeri és alkalmazza a gyógyászati segédeszközök kiszolgálására vonatkozó jogszabályokat.
2. A mester tevékenységi területe és feladatköre
Az ortopédiai kötszerész és fűzőkészítő mester – tevékenységi körében – elvégzi a kötszerész-fűzőkészítő munkát igénylő gyógyászati segédeszközök gyártását és javítását.
Önállóan végzi:
– a méretvételi eljárásokat,
– a szükséges szabásminták kialakítását,
– a gyártásközi próbát, az ügyfélre történő feladását,
– a gyógyászati segédeszközök kötszerészeti és fűzőkészítő munkáit,
– a gyógyászati segédeszközök javítását,
– az eszközök használatával kapcsolatos tanácsadást.
Önállóan alkalmazza:
– a korszerű technikai eszközöket és eljárásokat,
– a különböző kommunikációs technikákat.
Munkáját hivatásként gyakorolja:
– a szakmai, etikai normákat betartja,
– az adott helyzetekben alkalmazza pszichológiai ismereteit,
– a megfelelő indikációjú gyártmány kiválasztását,
– használja a megfelelő szakmai, illetve rendszertani kifejezéseket,
– az eszköz ügyfélre történő próbálását, feladását,
– felismeri és jelzi a lehetséges korrekciós eljárások technikai kivitelezéseinek lehetőségeit.
Részt vállal a szakmai utánpótlás nevelésében, végzi, illetve közreműködik a tanulók gyakorlati képzésében.
Rendszeresen részt vesz továbbképző programokban.
Az ortopédiai kötszerész és fűzőkészítő feladatköre:
Általános feladatok:
– méretvétel, az anatómiai szempontok alapján,
– szabásmintakészítés, illetve szabás műveleteinek végzése,
– eszköz, készülék elkészítése, bandázs munkák elvégzése,
– különleges esetekben a termék megtervezése, konstruálása,
– gyártásközi próbák elvégzése, feladás,
– termékhasználattal kapcsolatos tanácsadás.
Kommunikációs tevékenység végzése:
– az ügyfél, páciens fogadása,
– szakszerű, etikus kommunikáció az ügyféllel, a hozzátartozóval és a munkatársakkal,
– a szakmai kifejezések és a rendszertani szavak alkalmazása,
– a kompetencia (feladatok, kötelességek) ismerete, a kompetenciahatárok betartása.
Részvétel a rehabilitációs csoport munkájában:
– a kórismeret megismerése,
– tájékozódás a páciens állapotáról,
– segítségnyújtás a megfelelő indikációjú eszköz kiválasztásában,
– az eszköz ügyfélre történő próbálása, átadása.
III. Szakmai követelmények
1. A szakma – mesterszintű – gyakorlása során előforduló legfontosabb feladatok (feladatcsoportok)
– Megfelelő indikációjú gyártmány kiválasztása.
– Méretvételi feladatok.
– Szabásminta-készítés és a minták alapján történő szabás.
– Ortézisek készítése, gyártástechnológiájának ismerete.
– Párnázatok, pelották készítése.
– Lúdtalpbetét készítése, adaptálása.
– Ortézisek és protézisek bandázsmunkáinak elvégzése.
– Csatok, szíjazatok készítése.
– Az eszközök elkészítése minta alapján.
– A gyártás közbeni próbák elvégzése.
– Végleges befejezés előtti próbák elvégzése.
– Az eszköz feladása, illetve eladása az ügyfél számára.
– Tanácsadás a segédeszköz használatával kapcsolatban.
– Szükséges javítások elvégzése.
– Higiénés környezet biztosítása.
– Gyógyászati segédeszközökkel kapcsolatos kereskedelmi tevékenység.
– Súlyos deformitásokhoz egyedi szabásminták elkészítése.
2. Követelmények
2.1. Szakmai gyakorlati követelmények
Az ortopédiai kötszerész és fűzőkészítő mesterjelölt tudja (tudjon):
– kiválasztani az alkalmazandó eszközök, készülékek fajtáit,
– elvégezni az ortopédiai kötszerész és fűzőkészítő kompetenciájába tartozó feladatokat,
– a beteggel, valamint az orvosokkal szakszerűen kommunikálni,
– alkalmazni a vonatkozó műszaki rajz szabványokat,
– elkészíteni – egyedi méretek figyelembevételével – a szabásmintákat,
– megválasztani a készítendő termékekhez a követelményeknek megfelelő alap- és segédanyagokat,
– elvégezni (elvégeztetni) a gyártmányok legfontosabb technológiai lépéseit:
= szabás-előkészítés,
= szabás,
= varrás (kézi, gépi),
= ragasztás,
= ringlizés, gombvarrás,
= kikészítés, eldolgozás,
= díszítés,
= párnázás (bandázsolás),
= ványolás (kemény bőr, műanyag),
= testhez igazítás, domborítás, hajlítás (fém, műanyag),
= a hőre lágyuló műanyagok utólagos korrekcióját.
A mesterjelölt ismerje:
– az emberi test mozgás szervrendszerének felépítését, működését, a különböző patológiás eseteket és a konzervatív kezelések elveit,
– a gyógyászati segédeszközök gyártásához és javításához szükséges dokumentációkat,
– a gépeket, berendezéseket, gyártó eszközöket, szerszámokat,
– a vonatkozó munkavédelmi és a tűz elleni védekezési előírásokat.
A mesterjelölt tudja:
– felismerni a mozgás szervrendszerének kóros elváltozásait.
Az ortopédiai kötszerész és fűzőkészítő mester szakszerűen tudja (el)végezni:
– a különféle protézisek és ortézisek kötszerészeti munkáit,
– a támasztó és rögzítő készülékek bevonását, bélelését,
– a törzskezelő készülékek kötszerészeti munkáit,
– különféle kezelő készülékek önálló elkészítését.
2.2. Követelmények a szakmai elmélet terén
A szakmai elmélet követelményrendszere szoros összhangban áll a szakmai gyakorlati követelményekkel, s két fő tantárgyban rendezhető:
– ortopédiai ismeretek, melyek felölelik a szakma rendszertani kifejezéseit, a mozgásszervi rendszer betegségeit és az érbetegségeket, valamint a konzervatív kezelési elveket, eszközöket, a hiányzó testrész pótlását művi berendezésekkel, továbbá az általános és szakmai baleset-elhárítási tudnivalókat;
– anyagismeret, amely magában foglalja a szakma gyakorlásához szükséges anyagok tulajdonságainak ismeretét és az anyagvizsgálati eljárásokat.
2.3. Követelmények a vállalkozási ismeretek terén
A vállalkozási ismeretek mestervizsga-követelményrendszere megegyezik a fogtechnikus szakmánál közölt, jelen rendeletben előírt követelményrendszerrel.
2.4. Követelmények a pedagógiai ismeretek terén
A pedagógiai ismeretek mestervizsga-követelményrendszere megegyezik a fogtechnikus szakmánál közölt, jelen rendeletben előírt követelményrendszerrel.
IV. A szakmai minősítés és vizsgáztatás rendje
A mestervizsga célja annak megállapítása, hogy a mesterjelölt
– elsajátította a tevékenység gyakorlásához mester szinten szükséges, szakmai elméleti és gyakorlati, vállalkozási és pedagógiai ismereteket,
– képes munkáját magas színvonalon, önállóan végezni,
– megfelel a vonatkozó hatályos rendeletben előírt feltételeknek,
– rendelkezik a szakmai követelmények által támasztott tudáselemekkel, gyakorlati készségekkel; birtokában van-e a vállalkozás működéséhez szükséges szakmai, emberi tulajdonságoknak.
A mestervizsga időtartama két nap.
A mestervizsga tartalmi részei:
– szakmai gyakorlat,
– szakmai elmélet,
– vállalkozási (közgazdasági, jogi, munkaügyi stb.) ismeretek,
– pedagógiai ismeretek.
A szakmai elméleti vizsga írásbeli és szóbeli részből áll.
A) Gyakorlati vizsga
A gyakorlati vizsga helye: a mestervizsga szervezője által kijelölt helyszín.
A gyakorlati vizsga időtartama: 6 óra.
A gyakorlati vizsga feladata: a mestervizsga-bizottság által elfogadott szakdolgozati téma alapján a jelölt a helyszínen készíti el a vizsgamunkát.
A jelölt a magával hozott eszközökkel, félkész munkadarabbal és egyéb nyersanyag felhasználásával készíti el a gyakorlati vizsgafeladatát.
A vizsgáztatáshoz szükséges berendezésekről, eszközökről a mestervizsgát szervező gondoskodik.
A szakmai gyakorlati vizsga javasolt témakörei:
1. Lábcsonkra (Pirogoff, Boyd, Syme) készített protézis kötszerészeti munkái.
2. Lábcsonkra készített protézis bélelési munkái.
3. Combprotézis kötszerészeti munkái.
4. Exartikulációs protézisek kötszerészeti munkái.
5. Felső végtagprotézisek bélelési és kötszerészeti munkái.
6. Felső végtag ízületi támasztó és rögzítő készülékek bevonása, bélelése.
7. A láb és lábszár támasztása, tehermentesítésére és rögzítésére készített ortézisek bandázs munkái.
8. Alsó végtag bénulása esetén gyártandó eszközök bandázsolási és bélelési munkái:
– kontúrrajz alapján készített járógépek,
– pozitív gipszminta alapján készített járógépek.
9. Térdízületi és csípőízületi gyulladás esetén készítendő tokok kötszerészeti munkái.
10. Térd- és csípőízület támasztására (mozgás, megvezetés) készítendő ortézisek bélelései és bandázs munkái.
11. Törzskezelő készülékek kötszerészeti munkái:
– saggitalis hibás tartás esetén készítendő ún. gerincegyenesítők,
– hát és ágyéki gerincszakasz betegségei esetén készítendő eszközök,
– három és négy fix ponton támaszkodó készülékek,
– scolyosis esetén készítendő törzsfűzők.
12. Nadrágos hastartó méretvétele, szabása és elkészítése.
13. Bélelt hastartó méretvétele, szabása és elkészítése.
14. Terhességi hastartó méretvétele, szabása és elkészítése.
15. Sérvkötők, suspensorok készítése.
16. Emlékeztető hevederek, gerincegyenesítők készítése.
17. Elongációs fűzők készítésének kötszerészeti munkái.
18. Állásmegtartó fűzők bélelési és bandázsolási munkái.
19. Egyéb egyedi, különleges eszköz készítése.
A mestervizsga értékelése:
A mestervizsga-bizottság közösen hozza meg döntését.
A mestervizsga-bizottság a mesterjelölt gyakorlati munkáját a szakszerűség, a minőség (kozmetikai hatás) alapján értékeli.
Minősítés: pontozással történik, a maximálisan adható pontszám: 100.
Eredményes a mestervizsga, ha a jelölt valamennyi részvizsgán az adható pontszámok legalább 50%-át eléri.
B) Írásbeli vizsga
Az írásbeli vizsga
– formája: szakdolgozat;
– beadásának módja: a mestervizsga kiírt időpontját megelőzően öt nappal a mestervizsgát szervezők részére kell megküldeni;
– terjedelme: min. 3–5 gépelt oldal;
– témája: a fenti 19 javasolt téma egyike;
– tartalmi felépítése: a szakdolgozatnak a következőket kell tartalmaznia:
= az elkészített munkadarab indikációját,
= az adott testrész funkcionális anatómiai ismereteit,
= az adott testrészre vonatkozó patológiai ismereteket,
= az alkalmazható konzervatív kezelési módozatokat,
= a megértést, magyarázatot segítő ábrákat,
= a vizsgadarab műszaki leírását, ismertetését (méretvételi technika, alkalmazott anyagok és jellemzőik, gyártási technológia stb.),
= az anyagszükséglet számítását és a konkrét vizsgadarab árkalkulációját.
Az írásbeli vizsga értékelése: a szakdolgozat minősítése pontozás alapján történik, a maximálisan adható pontszám: 100.
C) Szóbeli vizsga
A szóbeli vizsga
– helyszíne: a mestervizsga szervezője által kijelölt helyszín;
– időtartama: a felkészülési idő vizsgázóként kb. 20 perc, majd folyamatosan történik a vizsgáztatás, melynek időtartama – vizsgázóként – kb. 15 perc;
– menete: a mesterjelölt tételt húz, s önállóan számol be felkészültségéről; az értékelés objektíven, a felelet egésze alapján történik;
– feladatai (tételei):
= a szakmával kapcsolatos komplex témák,
= az ipargyakorlással összefüggő, speciális szakmai tudnivalók,
= a szakdolgozattal kapcsolatos kérdések;
– értékelése: a vizsgabizottság együttes minősítése alapján történik, a maximálisan adható pontszám: 100.
A mestervizsga minősítése:
Eredményes a mestervizsga, ha a jelölt valamennyi részvizsgán az adható pontszámok legalább 50%-át eléri.
D) A vizsga egyes részei alóli felmentés lehetőségei és feltételei
A szakirányú egyetemi, főiskolai, mérnöki oklevéllel és középfokú technikusi végzettséggel rendelkező jelölt a képesítésnek megfelelő szakma esetén szakmai elméleti vizsgája vagy annak egy része alól – kérelmére – felmenthető.
A felmentési kérelmet a mestervizsga-bizottságtól kell kérni, amely kérelemhez csatolni kell a felsőfokú végzettséget igazoló okirat hiteles másolatát.
Amennyiben a jelölt a felmentés feltételeinek megfelel, abban az esetben a szóbeli vizsga (illetve meghatározott tantárgyi vizsgakötelezettség) alól felmenthető.
A gyakorlati vizsga alól felmentés nem adható!
Mentes a pedagógiai és vállalkozási ismeretek vizsgarészből, aki szakirányú végzettséggel rendelkezik, vagy 2 éven belül más szakmából sikeres mestervizsgát tett.
V. A felkészülést segítő, ajánlott szakirodalom
Dr. Barta Ottó: Az ortopédia tankönyve
Dr. Dubecz Sándor–ifj. dr. Dubecz Sándor: Az anus prac korszerű ellátása
Dr. Bender György: Gerincbetegségekről
Szakképző iskolai tankönyvek
Fűzőkészítő (kötszerész) szakmai ismeret I. (R. sz.: 36253/I.)
Fűzőkészítő–Kötszerész II–III. (R. sz.: 36253/II–III.)
Ruhaipari anyag- és áruismeret (R. sz.: 27808)
Ruhaipari anyag- és áruismeret II. (R. sz.: 36176/II.)
Ortopédiai ismeretek (R. sz.: 54002)
Anyag- és gyártásismeret (R. sz.: 54001)
Fűzőipari szakrajz (R. sz.: 3029)
Orvosi (ortopéd) szakmai ismeret I–II. (R. sz.: 36059/ I–II.)
Orvosi műszerész (ortopéd) szakmai ismeret III. (R. sz.: 36059/III.)
* * *
Fogtechnikus
mestervizsga követelmények
mestervizsga követelmények
1. A szakma (szakképesítés) megnevezése: fogtechnikus
2. OKJ azonosító száma: 54 5046 01
I. A mestervizsgára jelentkezés feltételei
1. A mestervizsgára jelentkezéshez szükséges szakképesítések adatai
----------------------
A szakma (szakképesítés)
OKJ azonosító száma, megnevezése
----------------------
54 5046 01 fogtechnikus,
valamint az ezzel egyenértékű (jogelőd) szakmai képesítések.
2. A mestervizsgára jelentkezés feltétele:
– a szakképesítés munkaterületein a szakmai alapképzettséget követően főállásban eltöltött 5 év szakmai gyakorlat.
II. A mester munkaterülete,
a szakmához kapcsolódó tevékenységkörök
a szakmához kapcsolódó tevékenységkörök
1. A mester szakmai munkaterületének leírása
A fogtechnikus szakmai képesítéssel rendelkező mester szakmájának gyakorlása során, önállóan – korszerű kézi és gépi eszközökkel, szerszámokkal, anyagokkal az alábbi, jellemző munkatevékenységeket végzi:
– javítások végzése,
– kivehető lemezes fogpótlások készítése,
– rögzített pótlások készítése,
– fogágybetegségek gyógyítására alkalmas eszközök és készülékek készítése,
– fogszabályozó készülékek készítése.
2. A mester tevékenységi területe és feladatköre
A fogtechnikus mester tevékenységi területe
– A fogtechnikus tevékenység magas szintű anatómiai, anyagismereti, szakismereti tudást, átlagon felüli kézügyességet igénylő munka. A fogtechnikus által készített termék a gyógyító, rehabilitációs eljárással szorosan összefügg, tevékenysége kiegészíti a fogorvos munkáját.
– A fogtechnikus mester részt vesz a tanulóképzésben.
A fogtechnikus mester feladata
– A fogorvos által vett lenyomatra a fogtechnikusok készítik el a fogpótlásokat. Együttműködésük eredményeként a fogbetegek visszanyerik rágóképességüket, a fogpótlások helyreállítják az arc esztétikumát és a fonetikát.
A fogtechnikus mester felelőssége
– A fogtechnikus köteles – a kereskedelemben számlára vásárolt, ORKI által engedélyezett anyagokkal és a technológiai utasítások alapján – elkészíteni a megrendelt fogpótlásokat oly módon, hogy az egészséget ne károsítsa, s erről minőségi tanúsítványt adhat.
A fogtechnikus mester joga és kötelessége:
– minden munkaműveletet ismerni,
– napi munkájához korrekt, fogorvosi rendelőben végzett előkészítő munka után vett lenyomatot igényelni, és minden tudásával az adott szisztémának, technológiának megfelelő fogpótlásokat elkészíteni,
– önmagát át-, illetve tovább képezni, elméleti-gyakorlati ismereteit – az igényeknek, az anyagok, eszközök és technológiák és technikák fejlődésének megfelelően – rendszeresen karbantartani.
III. Szakmai követelmények
1. A szakma – mester szintű – gyakorlása során előforduló legfontosabb feladatok (feladatcsoportok)
1.1. Javítások
Kivehető lemezes fogpótlás törésének javítása, a fogorvos által vett lenyomat alapján fogbepótlások elkészítése.
1.2. Kivehető lemezes fogpótlások
Részleges és kombinált fogpótlások: akrilát alaplemezes, mintára öntött fémlemezzel kombinált fogpótlás; különböző kapocsrendszerek, csúsztatók, ízületes erőtörők, teleszkópos és retenciós elhorgonyzás, osztott és alátámasztott protézis.
Műanyag és porcelán fogak felhasználása.
Teljes fogpótlások: akrilát alaplemez, mintára öntött fémlemezzel kombinált, extenziós protézis.
1.3. Rögzített pótlások
Koronák: öncélú, kapocstartó, horgony, teleszkóp, gyökércsapos, homlokzatos, öncélú és horgony inlay, öntött, egyrészes, kétrészes, leplezés nélkül vagy leplezéssel, nemesfém, fél-nemes fém, nem-nemes fém, akrilát, kemény műanyag leplezés.
Hídtestek, hídvázak: tömör vagy üreges, hátlemezes, műcsonkos, leplezés nélküli, nemesfém, fél-nemes fém, nemfémes akrilát, kemény műanyag leplező anyagok és kerámiák.
Hidak: leplezés nélkül, esztétikus, forrasztott, ráöntött, egybeöntött híd; teleszkóp rendszerű híd; tömörfém, műanyag alapú kemény leplező anyagok és kerámia, telikerámia és ezek kombinációi.
1.4. Fogágy-betegségek gyógyítására és megelőzésére alkalmas eszközök készítése (fogszabályozó készülékek)
Kivehető: tágító csavaros lemez, felharaptató lemez, front-ív stb.
Rögzített: labiál ív, ferdesíkos kombináció, linqual ív, helyfenntartó, diasztéma záró.
2. Követelmények
A mester(jelölt)
– tudjon lenyomatokat értékelni és elemezni,
– tudja az anatómiai ismereteit felhasználni a munkák megtervezésénél,
– tudja a gnathológiai ismereteit hasznosítani a munkák kivitelezésénél,
– tudja naprakészen az új technológiákat, ismerje a gyakorlati kivitelezésüket,
– ismerje a munka- és környezetvédelem, az elsősegélynyújtás szabályait, előírásait, és tudja azokat a gyakorlatban alkalmazni.
Tudjon szakszerűen irányítani, a munkákat átcsoportosítani, és gyorsan, rugalmasan alkalmazkodni az esetleges új, váratlan helyzethez.
Tudjon a tanulókra és alkalmazottakra pedagógiai módszerekkel hatni az eredményes munka és jó munkahelyi légkör érdekében.
Rendelkezzen az önálló vállalkozáshoz szükséges alapvető ismeretekkel:
– ismerje az anyag- és alkatrészbeszerzés menetét, a helyes tárolást és raktározást,
– ismerje a technológiák anyag- és időszükségletét, tudja azokat figyelembe venni a kalkuláció készítésénél,
– ismerje az adó- és gazdasági szabályzókat, tudja azokat alkalmazni saját munkájában,
– tudjon a javítási munkákra egyszerűbb árkalkulációt készíteni, vállalási időt megállapítani,
– legyen tárgyalóképes az ügyfelekkel.
2.1. Követelmények a szakmai gyakorlat terén
A mester tudjon/tudja (gyakorlati munkájában alkalmazni):
– a mintakészítés és -értékelés fogalmait,
– az anatómiai, anyag- és szakismereti és statikai ismereteit a munkatervezés során,
– a teljes alsó-felső és részlegesen kivehető alaplemezes fogsort készíteni,
– koronát, hídvázat, műanyag alapú kozmetikus hídrészeket készíteni,
– a kerámia fogak készítésének főbb módszereit, alkalmazási területeit, kivitelezési formáit,
– a rejtett elhorganyzások főbb típusait, tervezésüket és kivitelezésüket,
– a parallelometer és a frézellő használatát, gyakorlati jelentőségét,
– a forrasztás, hegesztés technológiáját,
– a fogszabályozás alapfogalmait, alkalmazását fogszabályozók készítése során.
2.2. Követelmények a szakmai elmélet terén
A mester(jelölt) ismerje:
– biológiailag a területet, ahová a fogpótlás kerül,
– a szakmában használatos anyagokat, azoknak a tulajdonságait, felhasználási területeit, fizikai-kémiai egymásra hatását,
– a szájban fellépő erőket, és azok számbavételének lehetőségeit a fogpótlások tervezése és megvalósítása során,
– a lenyomatok értékelésének kritériumait,
– a mintakészítés korszerű módszereit, a készítés technológiáit,
– a koronakészítés és hídtechnológia követelményrendszerét,
– a koronák és hidak esztétikai leplezésének lehetőségét és technikai kivitelezését,
– a műanyag, kerámia leplezési technikákat,
– a rozsdamentes acélok, kobalt-króm, nikkel-króm, ezüst-palládium, az arany és platina és egyéb ötvözetek felhasználási lehetőségeit, területeit és módjait,
– a kivehető protézis készítés alapfogalmait, tervezését, kivitelezésének korszerű technikai-technológiai megoldásait,
– a fémlemez tervezés és kivitelezés elméleti összefüggéseit és alkalmazását,
– a kombinált munkák biológiai, fizikai, technológiai kivitelezésének általános elméleti ismereteit,
– az összehangolt technológiákat a sikeres kivitelezéshez,
– a fogszabályozó rendszerek elméleti szabályait,
– a szakmai etikai kódexet,
– az ergonómiai, munkaszervezési módszereket és alkalmazásukat,
– a tevékenységéhez kapcsolódó ágazati jogszabályokat.
2.3. Követelmények a vállalkozási ismeretek terén
Általános követelmények és elvárások
I.
– A vállalkozásalapítás mint stratégiai és befektetési döntés megalapozása, a cég, illetve vállalkozási forma megválasztásának szempontjai.
– Előzetes piacfelmérés szempontjai (profilválasztás, versenytársak értékelése, üzleti terv és projekttanulmányok készítése, keresletelemzés stb.).
– Marketing és P+R stratégia kidolgozásának fő szempontja.
– Controlling és monitoring tevékenység a vállalkozás vezetésében. Piaci és profilválasztási döntések megalapozása. Visszavonulási stratégiák.
– A vállalkozás alapításával kapcsolatos eljárásra vonatkozó jogszabályok ismerete.
– A vállalkozások kötelező és kötelező választáson alapuló gazdasági kamarai tagság létesítésének rendje, a kamarai tagsággal járó vállalkozói jogok és kötelezettségek ismerete.
– Az önkéntesen vállalható szakmai, ágazati stb. érdekképviseleti tagság létesítésének vállalkozói szempontjai, előnyei, a tagsági viszonyból eredő jogok és kötelezettségek rendszere.
– Az engedélyköteles tevékenységek, hatósági engedélyhez kötött vállalkozási profilok és engedélyezési eljárásuk ismerete.
II.
– A vállalkozási tevékenység nyilvántartásával és elszámolásával kapcsolatos általános feladatok és konkrét kötelezettségek ismerete, pl.
= pénztárkönyv, naplófőkönyv vezetése,
= mérleg, illetve egyszerűsített mérleg készítése,
= munkaügyi, adó- és társadalombiztosítási elszámolások készítése és nyilvántartása stb.
– Termelés-, piac-, munka- és üzemszervezési ismeretek, üzemviteli, vállalkozás-ügyviteli jártasság.
III.
– A magyar jogrendszer (jogalkotás rendszere, jogszabály-hierarchia, jogértelmezés, jogkövetés, jogalkalmazás stb. fogalmak).
– Általános, vállalkozási tevékenységgel összefüggő jogi ismeretek:
= polgári jogi ismeretek, különös tekintettel a kötelmi jogi vonatkozásokra,
= társasági jog (a gazdasági társaságokról szóló törvény főbb elemei, alapvető rendelkezései),
= pénzügyi-jogi ismeretek,
= adójog alapjai és fő elemei,
= versenyjog alapjai,
= vámjog alapjai,
= munkajog alapjai és fő elemei,
= fogyasztóvédelem,
= vitás ügyek rendezésének módozatai.
– A vállalkozás jogi képviselete.
– A szakképzéssel az ipari tanuló képzéssel összefüggő általános jogi, munkajogi és kötelmi jogi ismeretek.
Fontosabb tudáselemek
I.
– A vállalkozások helye és szerepe a piacgazdaságban.
– A vállalkozások típusai, főbb jellemzői a gazdasági társaságokról szóló törvény alapján.
– Vállalkozási típusok, vállalkozási formák a gazdasági társaságokról szóló törvény és a Polgári Törvénykönyv hatályán kívül (mezőgazdasági kistermelő, szellemi szabadfoglalkozás stb.).
– Az egyéni vállalkozások fő típusai jogi forma és profil szerint (egyéni vállalkozó, egyéni cég – kisiparos – kiskereskedő stb.).
– A jogi és természetes személy fogalma a vállalkozások körében.
– A korlátolt és korlátlan felelősség fogalma és tartalma a vállalkozások körében.
– Egyéni és társas vállalkozások legfontosabb jellemzői, ismérvei alapításuk, szervezetük és működtetésük alapvető ismérvei.
– A vállalkozásalapítást mint hosszú távú stratégiai döntést motiváló és befolyásoló legfontosabb tényezők
= vállalkozási cél meghatározásának,
= célok és feltételek összhangjának,
= a közvetlen piaci környezet ösztönző és korlátozó hatásainak,
= az általános gazdasági környezet rövid és hosszú távú rendszerhatásainak,
= a vállalkozás kockázatának, várható erős és gyenge pontjainak stb.
vizsgálati szempontjai és módszerei.
– A profit, a tőkeerő, a piac, a kockázat, az alapítási és növekedési cél, valamint a lehetséges cégforma kiválasztása közötti összefüggések.
– A vállalkozásalapítás jogi eljárási rendje (alapító okirat, cégbejegyzés, bankszámlanyitás, adószám, statisztikai jelzőszám, társadalombiztosítási szám stb.).
– Hatósági engedélyekhez kötött tevékenységek és egyéb engedélyköteles tevékenységek eljárási ügyintézési rendje.
– Gazdasági kamarai tagság létesítése (gazdasági kamarák közötti választás szempontjai) érdekképviseleti tagság létesítésének szempontjai.
– A gazdasági kamarai tagságból eredő, vállalkozót megillető jogok és kötelezettségek ismerete, a szolgáltatások igénybevételének módja, helye, eljárása.
– Az üzleti terv tartalma, szükségessége.
– A tervezés helye, jelentősége a vállalkozás alapításával, működtetésével, átalakításával és megszüntetésével kapcsolatos döntéshozatalban.
– A marketing terv mint az üzleti terv része.
– A marketing munka jelentősége, célja, területi eszközrendszere, funkciója a folyamatos piackutatásban, piacértékelésben és piacalakításban.
– A partnerek és versenytársak piaci magatartásának, erős és gyenge pontjainak folyamatos elemzése.
– Üzleti partnerválasztás szempontjai.
– Növekedési, stabilizációs és visszavonulási stratégiák alkalmazásának szempontjai.
– Befektetési döntések, tőkeemelési döntések, hitelfelvételi döntések, gazdasági, piaci megalapozásának fő követelményei.
– Bank-, hitel- és tőkepiaci ismeretek.
– Fontosabb vállalkozástámogatási, fejlesztési stb. hitelkonstrukciók és elérhetőségi feltételeik ismerete. A vállalkozást segítő alapok, alapítványok szolgáltatásainak ismerete.
II.
– A magyar gazdasági szabályozórendszer átfogó ismerete, jellege, általános hatásmechanizmusa, fejlődési (továbbfejlesztési) irányai, tendenciái.
– A hazai adórendszer főbb jellemzői, belső struktúrája a fontosabb adónemek szerinti csoportosítása.
– A vállalkozásokat terhelő, és a vállalkozások működése során elszámolandó főbb adónemek részletesebb ismerete (társasági nyereségadó, általános forgalmi adó, magánszemélyek jövedelemadója, munkaadói járulék, munkavállalói járulék stb.).
– A fontosabb helyi adók rendszere, lehetséges mértéke, alapja és elszámolási módja (pl. iparűzési adó, kommunális adó stb.).
– A társasági nyereségadó-rendszer főbb elemei, alapja, mértéke, választhatósága és a választás mérlegelési szempontja.
– Az egyéni vállalkozó esetében a társasági nyereségadó hatálya alá történő bejelentkezés szabályai.
– Az átalányadózás rendszere, célja, fő jellemzői, előnyei és hátrányai, az alkalmazásra vonatkozó vállalkozói döntés szempontjai.
– Az általános forgalmi adó közgazdasági tartalma (a végső fogyasztás adóztatása) legfontosabb elszámolási szabályok (adókötelezettség keletkezése, mértéke, alapja, elszámolása, a visszaigénylés esetei).
– A személyi jövedelemadó a vállalkozás, a vállalkozó és az alkalmazottak vonatkozásában.
– A személyi jövedelemadó hatálya alá tartozó egyéni vállalkozó jövedelemkimutatásának lehetséges módjai, a módszerek közötti választás szempontjai.
– Az önadózás (önbevalláson alapuló adózás) fő jellemzői, előnyei és hátrányai az ún. kivetéses adóztatáshoz viszonyítva.
– Az adóigazgatási eljárás rendje, fő szabályai, az adóelszámolás és befizetés határidői, dokumentumai, az adóellenőrzés rendjének lényegi elemei.
– A társadalombiztosítás hazai rendszerének és átalakítási irányainak átfogó ismerete.
– A biztosítási kötelezettség hatálya, keletkezése, mértéke, elszámolása és teljesítése.
– A társadalombiztosítás intézményrendszere, eljárási rendje, a társadalombiztosítással kapcsolatos vállalkozói elszámolási, nyilvántartási, befizetési, bejelentési és adatszolgáltatási kötelezettségek.
III.
– Polgári jog átfogó ismerete mint alapkövetelmény.
– A kötelmi jog részletesebb és alkalmazás szintű ismerete. Ezen belül különösen
= a szerződés (vállalkozási, szállítási stb.) tartalma, tárgya, kötelező érvényességi kellékei,
= a szerződést biztosító mellékkötelezettségek,
= a szerződés semmissége, megtámadhatósága,
= a szerződés módosítása, tartozáselismerés,
= zálogjog, kezesség, óvadék stb. fogalma, tartalma,
= a teljesítés és beszámítás esetei,
= a szerződésszegés esetei,
= a szerződés megszűnésének, elévülésének esetei,
= az egyes fontosabb szerződéstípusok alkalmazási területei, főbb jellemzői.
– Pénzügyi jogi alapismeretek. Ezen belül különösen az alábbi tárgykörök átfogó jellegű ismerete:
= a pénzintézetekről szóló törvény hitelnyújtással, értékpapír-forgalmazással, befektetéssel kapcsolatos fontosabb előírásai,
= a devizajogszabályok vállalkozói körben végzett deviza elszámolásokat érintő előírásai,
= a betétbiztosítás fő szabályai,
= a vállalkozás- és vagyonbiztosítás fő szabályai.
– Vámjogi alapismeretek. A magyar vámrendszer, vámeljárás, vámügyintézés átfogó ismerete. A fontosabb vámokmányok és használatuk.
– Versenyjogi ismeretek:
= a piaci verseny fogalma,
= a tisztességtelen piaci magatartás jellemző esetei,
= a versenyfelügyelet intézményrendszere (Gazdasági Versenyhivatal, Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőség, érdekképviseletek, gazdasági és szakmai kamarák).
– Általános munkajogi ismeretek a Munka Törvénykönyve alapján. Ezen belül a foglalkoztatással összefüggő vállalkozói kötelezettségek részletes ismerete is szükséges.
– A szakképzésről, a szakképzési alapról és a közoktatásról szóló törvények vállalkozásspecifikus rendelkezéseinek részletesebb, valamint e törvények vállalkozás keretében folytatott szakmai képzésre, szakmunkás tanuló alkalmazásra vonatkozó átfogó eligazodás szintű ismerete.
– A vállalkozás jogi képviseletének lehetséges módjai és szükségessége.
– A fogyasztóvédelemmel kapcsolatos alapvető jogi ismeretek.
– A vitás ügyek rendezésének módozatai (etikai bizottság, választott bíráskodás).
Vizsgakövetelmények
I.
A mesterjelölt bizonyítsa ismereteit az alábbi területeken:
– Ismerje a vállalkozásalapításra vonatkozó döntés előkészítésének, megalapozásának és mérlegelésének a gyakorlatban alkalmazott és a szakirodalomban feldolgozott korszerű módszereit, szempontrendszereit. Ezen ismerete birtokában igazolja alkalmasságát az életképes, fejlődésorientált vállalkozás megszervezésére és működtetésére, a vállalkozói kockázat elfogadható keretek között tartásával.
– Ismerje vállalkozási profiljára vonatkozóan az általános piaci helyzet fő jellemzőit, változásának tendenciáit. Saját vállalkozását legyen képes e környezetben elhelyezni. Céljait és esélyeit, valamint e célok eléréséhez, esélyek kihasználásához vezető stratégiáját reálisan tudja megfogalmazni.
– Ismerje a vállalkozásindítás, -vezetés és -menedzselés korszerű, saját cégére alkalmazható módszereit és eszközrendszerét. Ennek keretében a kockázatelemzés, a költség–haszon elemzés, az üzleti tervezés, a vállalkozási marketing, valamint a vállalkozási kontrolling és monitoring tevékenység alkalmazás szintű ismereteiről adjon bizonyságot.
– Alapszinten ismerje az államszervezet felépítését, annak intézményi struktúráját és főbb gazdaságpolitikai, gazdasági környezetalakító funkcióit.
– Részleteiben ismerje a központi és helyi gazdasági érdekérvényesítés intézményeit, fórumait, valamint az ezen intézményekkel és fórumokkal való közvetlen és közvetett vállalkozói kapcsolattartás lehetséges módjait.
– Rendelkezzék konkrét ismeretekkel a gazdasági kamarák szervezeti-működési rendjéről, a gazdasági kamarák kizárólagos (közjogi) és megengedett (általános képviseletei, illetve szolgáltató) funkcióiról. Ismerje az érdekképviseleti és a gazdasági kamarai tagsággal járó jogait, kötelezettségeit, valamint az e tagsági viszonyokkal járó, vállalkozás keretében is hasznosítható előnyöket.
– Mindezen ismeretek alapján fogalmazza meg lehetséges vállalkozási célját, esélyeit, kockázatának valóságos mértékét és e kockázatvállalás jogi és közgazdasági szempontból reálisan igazolható megalapozottságát.
– A fenti ismeretek birtokában igazolja alkalmasságát a vállalkozás működése során előadódó válságkezelési kényszer hatékony vezénylésére. A piac-, profil- és vállalkozási formaváltást kiváltó külső és belső tényezők felismerése és időben történő kezelésére.
– A jelölt mutassa meg alkalmasságát a saját és a hitelezői vagyonnal a tulajdonostársak befektetéseivel való felelős gazdálkodásra, valamint a reális munkavállalói érdekek vállalkozói célokkal összehangolt hatékony érvényesítésének biztosítására.
II.
A mesterjelölt alkalmazásorientált ismeretekkel és tudással rendelkezzen az alábbi témakörökben:
– Ismerje a magyar adórendszer hatályos jogszabályokon alapuló struktúráját. Ezen belül ismerje és tudja saját (vagy tulajdonosi érdekeltségével működő, működtetendő) vállalkozására, szakterületére, tevékenységi körére vonatkozóan is értelmezni az adórendszer törvényi és alacsonyabb szintű jogszabályokból eredő előírásokat.
– Ismerje és vállalkozásában, szakterületén tudja értelmezni, alkalmazni és/vagy külső segéderő bevonásával alkalmaztatni az egyes központi és helyi adónemekre vonatkozó előírásokat olyan mértékben, hogy az ebből eredő vállalkozói, tulajdonosi nyilvántartási és beszámolási követelményeket önmaga, alkalmazottai útján vagy megbízottak igénybevételével képes legyen teljesíteni.
– Ismerje és fő vonalaiban képes legyen személyesen is megítélni az egyes adónemekkel kapcsolatos vállalkozási, vállalkozói feladatokat, nyilvántartási, beszámolási, elszámolási követelményeket, és azok teljesítésének gazdálkodási és ügyvitel-szervezési vonzatait.
– A gyakorlati alkalmazás, illetve a gyakorlati alkalmazás irányításához, ellenőrzéséhez elvárható szinten ismerje az egyes főbb adónemek jogszabályi előírásaiból eredő fő követelményeket és kedvezményeket, valamint az utóbbiak igénybevételének lehetőségét és feltételeit, alkalmazhatóságát a vállalkozási döntéshozatalban.
– Az adójoggal kapcsolatosan a mesterjelölttől elvárt tudás-követelmény legfontosabb tételei a következők:
= az egyes adónemek céljának, gazdaságpolitikai és költségvetés-politikai szerepének tudatosítása,
= az adórendszer szerkezetének jellemzői, (központi-helyi adók, profitadók, forgalmi adók, erőforrást terhelő adók, helyi és központi szociális foglalkoztatási és környezetvédelmi célú) adók kivetésének indokai, az adóbevételekkel való elszámolás rendszere, a felhasználási célok és megvalósulásuk hatása a vállalkozói szféra fejlődésére,
= minden adó (elsősorban központi adó – társasági adó, ÁFA, SZJA stb.) és adó jellegű elvonás (munkaadói járulék, munkavállalói járulék, tb-járulékok) esetében követelmény a vonatkozó jogszabályok átfogó ismerete. E vonatkozásban kiemelt figyelmet kell kapnia a következőknek:
– az egyes adónemek alanyi köre,
– az adójogszabályok személyi, alanyi, területi és időbeli hatálya,
– az adók alapja és mértéke,
– az adóelszámolás és -nyilvántartás módja,
– a beszámolási kötelezettségekre vonatkozó előírások,
– a kivételek (alanyi és tárgyi mentességek), kedvezmények köre, mértéke és igénybevételük módja,
– az adóbevallás, -befizetés, -ellenőrzés, a rendbírság, az adóhiány és késedelmes fizetés szankciói.
– A választható adózási módszerek esetében az adózási rendszer változásának, kiválasztásának jogszabályi feltételei, valamint vállalkozásgazdasági, gazdálkodási indokoltsága.
– A társasági adó és az SZJA szerinti adózás közötti választás vállalkozási stratégiai vagy taktikai indoka. Az átmenet és átjárhatóság jogi, jogszabályi feltételei és korlátai.
– Az önbevallásos adózás és az átalány adózás, illetve a tételes elszámoláson alapuló adózás és az átalány típusú adózás közötti választás vállalkozási, vállalkozásgazdasági és stratégiai döntési szempontjai.
– A személyi jövedelemadó rendszerből eredő vállalkozót és alkalmazottját terhelő pénzügyi elszámolási, nyilvántartási, adatszolgáltatási és beszámolási kötelezettségek.
– Az általános forgalmi adó célja, gazdaságpolitikai irányultsága. A rendszer lényege (a végső fogyasztás adóztatásának elve).
– Az ÁFA kötelezettség keletkezése, teljesítés módja, az adó mértéke és alapja, az elszámolás és nyilvántartás, valamint a beszámolás rendszere.
– Az ÁFA alanyi és tárgyi mentességének feltételei. A mentesség, a jogszabályon kívüliség, a kedvezményes kulcsok alkalmazásának hatása a vállalkozás gazdálkodására.
– A központi adónemeknél alkalmazott adónövekedő, adóalap-csökkentő tételek konkrét igénybevételi és elszámolási feltételeinek alkalmazási szintű ismerete.
– Az adó-visszatérítés, adókedvezmény- és adóalap-csökkentő kedvezmény igénybevételének vállalkozási pozíciókra gyakorolt eltérő hatása, mindezek számszerűsíthetősége.
– Az adóigazgatási eljárásról szóló törvény és a kapcsolódó jogszabályok tételes ismerete, a vállalkozások adókötelezettségére vonatkozó konkrét előírások (eljárási szabályok, határidők, nyilvántartási és beszámolási, befizetési stb. kötelezettségek) tekintetében.
– Számítási modell-példák megoldására való felkészültség
= az adóalapok meghatározása,
= az adó megállapítása,
= a kedvezmények és mentességek kiszámítása,
= a késedelmi pótlék és bírság mértékének megállapítása,
= az adó- (pl. ÁFA-) visszaigénylés mértékének meghatározása stb. tekintetében,
= a helyi adók és egyéb adó jellegű kötelezettségek megállapítása,
= a gazdasági kamarai regisztrációs díj és éves hozzájárulás mértékének meghatározása,
= az összesített vállalkozói adózott jövedelem megállapítása.
– Számítási példák megoldása
= a munkavállalók személyi jövedelemadó-előlegének megállapítása, valamint
= a munkaviszony megszűnésekor történő végelszámolás, személyi jövedelemadó elszámolása.
– A társadalombiztosítás hazai rendszerének átfogó ismerete a társadalombiztosításról szóló 1975. évi II. törvény2, valamint ennek végrehajtásáról szóló és a törvényhez kapcsolódó egyéb jogszabályok alapján:
= a társadalombiztosítás hazai rendszere, intézményei,
= a társadalombiztosítás önkormányzatai,
= a társadalombiztosítás alanyai (aktív és passzív alanyi kör),
= a társadalombiztosítási jogviszony keletkezésének feltételei és követelményei (alanyi jogok, megszerezhető jogok, intézményi-vállalkozási kötelezettségek),
= a járulékköteles és járulékmentes munkavégzésre irányuló (jövedelemszerzési célú) tevékenységek köre, típusai.
A mesterjelölt legyen felkészült:
– A pénzforgalmi és a számviteli elszámolás vállalkozásban szükséges alkalmazására. (Ismerje a pénzforgalmi és számviteli elszámolás különbözőségeit, valamint a két elszámolás és nyilvántartás között kimutatható, elemzésre alkalmas fő összefüggéseket.)
– A pénztárkönyv, vagy a naplófőkönyv, vagy az egyszerűsített és/vagy a kettős könyvvitel fő összefüggésének elemzésére, értékelésére. (Szakmai segítséggel döntéshozatali szintű áttekintéssel rendelkezzék a vállalkozás pénzügyi, számviteli elszámolásainak elemzése és értékelése terén.)
– A bejövő és kimenő számlák szabályszerűségének elbírálására – adott esetben a kimenő számlák előírás szerinti kiállítására, bizonylatolására –, valamint a vevők felé történő kiszámlázás törvényes, de gazdasági szempontból is racionális időzítésének meghatározására.
A mesterjelölt legyen felkészült önállóan:
– Üzleti terv készítésére, és az üzleti terv szempont-rendszerének meghatározására és kiértékelésére.
– Piaci monitoring és belső controlling rendszer kialakítására, e rendszer működtetésének megszervezésére, valamint a rendszerből származó információk döntéshozatalai célú feldolgozására.
– Vállalkozási pénzforgalma számára bankszámla-nyitás lebonyolítására és a bankszámlák kezelésére.
– Vállalkozása számára beruházási, fejlesztési és/vagy likvidítási, illetve forgóeszköz-hitel felvételére (pályázat készítése), valamint a hitelfelvételi eljárás vállalkozói feladatainak ellátására, továbbá ezen döntéseit – a gazdálkodási racionalitást feltételezve – megalapozni.
– A mesterjelölt ismerje a hitelfelvétellel kapcsolatos projekt- és megvalósíthatóság tanulmány általánosan elvárt, megkövetelt tartalmát, összeállításának módját, a szükséges számítási adatok fellelhetőségének bizonylati hátterét, valamint a számítások elvégzésének módszereit.
– Ismerje és tudja ismertetni a kereskedelmi banki hitelezés főbb módszereit, ezen hitelezési módok adósságszolgálati konzekvenciáit. Mindezt oly módon tudja értékelni, hogy saját vállalkozásában, vagy adott vállalkozás felelős vezetőjeként képes legyen mérlegelni az erőforrásigények és a piaci lehetőségek rövid, közép- és hosszabb távú összhangjának megteremthetőségét.
– Legyen alkalmas arra, hogy – a likvidítási, rentabilitási és reális növekedési szempontnak megfelelően – értékelje a belső- és külső pénzügyi erőforrások igénybevételének lehetőségét, és kezelje az erőforrásokat a tulajdonában, résztulajdonában és/vagy vezetése alatt álló vállalkozásban.
III.
A mesterjelölt alkalmazásorientált ismeretekkel és tudással rendelkezzen az alábbi témakörökben:
– Ismerje és a napi gyakorlatban önállóan is tudja értelmezni és alkalmazni a vállalkozás működtetésével kapcsolatos alapvető jogszabályokat.
– Tudja, hogy egy-egy konkrét gyakorlati kérdés eldöntéséhez, illetve általában a vállalkozói döntéshozatalhoz a szükséges jogszabályi háttér hol, milyen jogforrásban található.
– Rendelkezzék olyan szintű ismerettel a jogértelmezés és a jogalkalmazás területén, amely lehetővé teszi számára a szakértők, szakmai segéderőt igénylő problémák pontos megfogalmazását, illetve felvetését.
– Ismerje a magyar jogalkotás rendszerét. Jogalkotásról szóló törvény alapján biztonságosan igazodjon el a hazai jogalkotás intézményi és hatásköri rendszerében.
– Legyen birtokában azon ismereteknek, amelyek a hazai jogrendszeren belül a jogszabályok hierarchiájára, egymásra épülésére, a jogszabályok és a szabályozási szintek közötti kapcsolatokra vonatkoznak.
– Ismerje a polgári jog alapjait. Pontosan tudja értelmezni a Polgári Törvénykönyv tárgyát (elsősorban a személyek közötti kötelmi viszonyok és a tulajdonviszonyok vonatkozásában).
– Ismerje a kötelmi jog tárgyát (szerződéses kapcsolatok).
– Ismerje a szerződéses viszony létrejöttének és megszűnésének általános és specifikus jogszabályi feltételeit.
– Tételesen tudja megnevezni az egyes szerződéstípusokat, ismerje azok fő jellemzőit.
– Pontosan értelmezze a szerződések általános és speciális formai és tartalmi kellékeit.
– Ismerje a szerződést biztosító mellékkötelezettségek típusait és alkalmazási eseteit.
– A gazdasági társaságokról szóló törvényről átfogó ismeretekkel rendelkezzen. Tudja megnevezni a törvényben szabályozott gazdasági társasági formákat, ismerje azok főbb jellemzőit (alapítók lehetséges köre, a társaság jogi vagy természetes személy jellege, a felelősség terjedelme, minimális alaptőke mértéke stb.).
– Az egyéni vállalkozásokról szóló törvény (egyéni vállalkozó vagy kisiparos, illetve kiskereskedő vonatkozásában) tételes ismerete.
– A vámjog területén rendelkezzék legalább olyan alapfogalmak ismeretével mint pl. a vám funkciója, a vámkivetés alapja, jellemző mértékei, a vámpótlék alapja és mértéke, az import vámeljárás folyamata, okmányai, intézményei a vámfizetés módja, a vámelőjegyzés fogalma, alkalmazása, eljárás stb.
– A magyar versenyjog és piacvédelem eszközeit, valamint a versenyfelügyelet és piacvédelem intézményrendszerét fő vonalaiban, az általános értelmezés és eligazodás szintjén ismerje.
– A munkajog – a Munka Törvénykönyve – átfogó ismerete. (A munkajog tárgya, alanyai, főbb szabályozási területei.)
– Tételes munkajogi ismeret a napi gyakorlati alkalmazás szintjén az alábbi területeken követelmény:
= a munkaviszony létesítése és megszűnése (a jellemző esetek megnevezése, ismertetése),
= a munkaidőre és pihenőidőre vonatkozó kötelező és megengedő szabályok,
= a munka díjazása,
= végkielégítés,
= munkáltatói és munkavállalói egyéb jogok és kötelezettségek,
= vállalkozáson belüli és vállalkozáson kívüli érdekegyeztetés fórumai, intézményei, folyamatai,
= a kollektív szerződés célja, fogalma, és a kollektív szerződésben szabályozható munkajogi viszonyok.
– A szakképzésről, a szakképzési alapról, a közoktatásról szóló törvények általános ismerete mellett a tanulószerződéssel kapcsolatos előírások és lehetőségek alkalmazása.
– Iparjogvédelmi alapfogalmak ismerete (találmány, szabadalom, használati mintaoltalom, ipari mintaoltalom, licence, know-how, védjegy stb.).
2.4. Követelmények a pedagógiai ismeretek terén
A mesterjelölt ismerje:
– a tanítás-tanulás folyamatát, lélektani, pedagógiai alapjait,
– és tudja alkalmazni a tanítás-tanulás módszereit: ismeretközlés, bemutatás; a mester és tanuló közös munkájának, valamint a tanuló önálló munkájának módszereit;
– a személyiség ismertető jegyeit, összetevőit, pszichológiai megközelítését;
– a neveléstan alapfogalmait;
– a nevelési tényezőket, a nevelő hatásokat és a nevelési módszereket;
– a tanulók beilleszkedési gondjait;
– az életkori sajátosságok jelentőségét, a 14–20 éves korosztály jellemző életszakaszait;
– a generációs konfliktusok kialakulásának okait és jellemzőit;
– a tanulóra ható környezeti hatások főbb területeit;
– a tanuló és a mester közötti pozitív kapcsolatteremtésnek és kapcsolattartásnak a kritériumait;
– és tudja alkalmazni az ellenőrzés, értékelés módszereit: a tárgyi tudás ellenőrzése és a gyakorlati munka ellenőrzése és értékelése során;
– a képzés ellenőrzésének formáit, a képzés eredményességének ellenőrzésével szemben támasztott követelményeket;
– és tudja alkalmazni a tanuló megítélése és értékelése során alkalmazható és alkalmazásra kerülő segédeszközöket;
– a hibás viselkedési formákat és az ezeket kiváltó okokat;
– a nehéz élethelyzetek és a nehéz konfliktusok kialakulásának főbb okait és ezek feloldásának lehetőségeit;
– a mester feladatait a tanuló egészségének megőrzésében;
– és tudja alkalmazni a tanulók szakmai alkalmassága megítélésének lehetőségeit és eszközeit;
– a munkatevékenység nevelő hatását, a mester teendőit annak érdekében, hogy a tanuló megszeresse leendő munkahelyét és szakmáját;
– a munkaoktatás legfőbb feladatait és alapelveit;
– az oktatási-nevelési tevékenység előkészítésének, megtervezésének, jelentőségének eszközeit és módszereit;
– és tudja alkalmazni a központi programot, ez alapján megtervezni az egész éves és egy foglalkozás célját, tartalmi menetét, oktatástechnológiáját;
– a pedagógiai dokumentumokat, a munkaterv készítését, a munkaidő és a képzés ütemezésének, megtervezésének szempontjait, és tudja azokat nevelő munkájában alkalmazni;
– és tudja alkalmazni a szemléltetés alapvető módszereit és eszközeit;
– a munkatevékenységek egységekre bontásának szerepét és jelentőségét a nevelési-oktatási célok elérése érdekében;
– az oktatás során előforduló főbb hibákat.
IV. A szakmai minősítés és vizsgáztatás rendje
A mestervizsga célja annak megállapítása, hogy a mesterjelölt
– elsajátította a tevékenység gyakorlásához alapvetően szükséges szakmai elméleti és gyakorlati, vállalkozói és pedagógiai ismereteket,
– rendelkezik a szükséges és kívánatos készségekkel, és mindezek birtokában
– képes munkáját magas színvonalon, önállóan végezni.
A mestervizsga tartalmi részei:
– szakmai gyakorlat,
– szakmai elmélet (szóbeli, írásbeli),
– vállalkozási (általános gazdasági, alapvető jogi) ismeretek,
– pedagógiai ismeretek.
A) Gyakorlati vizsga
A mesterjelöltnek azonos mintákra a következő vizsgamunkákat kell elvégeznie a vázolt követelményrendszer alapján:
1. Teljes alsó-felső próbafogsor elkészítése középértékű artikulátorban. A rágófelszínek gnathológiai szempontok szerinti becsiszolása.
2. Teljes felső száj rehabilitációjához fronthíd finommechanikai rögzítő elemekkel, valamint a hozzá tartozó részleges lemezes fogpótlás elkészítése finommechanikai rögzítő elemek beiktatásával. Szabadon választott leplezés technikával (kemény leplezés, kerámiai leplezés, előre gyártott fogak).
A jelöltnek tudni kell a tervezést, a hídvázkészítés technológiai folyamatait, a lemez tervezését, a rögzítő elem felhasználását, a leplezési technikát és kivitelezését, majd a teljes készre vitelt.
A gyakorlati vizsgához adott minták:
1. Teljes alsó-felső próbafogsor minta, középértékű artikulátorban.
2. Teljes felső szekciós minta antagonistával, középértékű artikulátorban.
A gyakorlati vizsga időtartama legalább 3 nap, minimum 24 munkaóra.
Az azonos mintára végzendő feladatok:
1. Teljes alsó-felső próbafogsor elkészítése.
2. Teljes felső szekciós minta, teljes antagonistával középértékű artikulátorban. [Esetenként a felső státusra a), b), c) alapján]
a) 13 11 21 22 24 26.
b) 13 11 21 23 27.
c) 17 13 12 11 21 22.
A kombinált fogpótlás rejtett rögzítő elemekkel való megoldása, a primer, szekunder rész kialakítása készre vitellel.
A tervezés indoklása írásban történik.
A vizsgafeltételeket – a segédanyagok kivételével – a mestervizsga szervezője biztosítja.
A fenti mintákat munkamodellként kell kezelni.
A gyakorlati vizsgára a jelölt kéziszerszámokat és fehér köpenyt hoz magával.
A mesterjelöltek a vizsgát csak a megfelelő feltételek mellett kezdhetik meg.
B) Írásbeli vizsga
Az írásbeli vizsga kérdéseit a Magyar Kézműves Kamara állítja össze és adja ki.
Az írásbeli vizsga a meghatározott témakörök követelményrendszerére épül, a legfontosabb ismeretek, szakmai tartalmak elsajátításának ellenőrzésére szolgál.
Helye a mestervizsga-bizottság által célszerűen megválasztott helyiség, időtartama maximum 4 óra.
Az írásbeli vizsga témakörei:
1. Árvetés készítése
2. Munkavédelmi és egészségügyi kérdések
3. Szakmai (fogtechnikai) kérdések:
– anatómia
– anyagismeret
– szakismeret
Árvetés készítése
Adott szempontok alapján készítsen árvetést (a mellékelt űrlapon):
– 6 tagú híd, 13., 23. hídkoronák, 11., 12., 21., 22. akrilát tagok fém hátlappal.
– Felső 8 fogas fémlemez.
– Alsó 14 fogas fogsor.
– Éjszakai harapásemelő.
– Alsó kivehető rögzítő sín három frontfog pótlással.
– Teljes felső és 10 fogas alsó fogsor.
– 6 fogas alsó lemez.
– Richmond csapos fog kemény akrilát leplezéssel.
– Platina – aranyra égetett kerámia korona.
– Felső obturátoros protézis.
– Teleszkóp korona.
– Felső 14 fogsor.
– Nem-nemesfém ötvözetre égetett kerámia korona.
Munkavédelmi és egészségügyi írásbeli kérdések
1. A fogtechnikai laboratóriumi helyiségek kiválasztásának egészségügyi szempontjai.
2. A személyes és környezeti higiéné biztosítása.
3. Az egészséges munkavégzés körülményeinek biztosítása a laboratóriumban (friss levegő, megvilágítás stb.).
4. Milyen ártalmaknak van kitéve a fogtechnikus a fémek öntésénél?
5. Az étkezéssel, étkeztetéssel kapcsolatos egészségügyi előírások a laboratóriumban.
6. A gázártalom lehetséges okai és megelőzése.
7. A porártalmak megelőzésének lehetőségei, módszerei és eszközei a laboratóriumban.
8. Baleseti források az öntésnél, elektromos gépek alkalmazásánál, a balesetmegelőzés módszerei, védőeszközök használata.
Szakmai (fogtechnikai) írásbeli kérdések megegyeznek a C) Szóbeli vizsgánál jelzett anatómia, anyagismeret, szakmai ismeret témakörök szakmai tartalmával.
C) Szóbeli vizsga
A vizsga a következő tantárgyakból, illetve témakörökből áll:
Szakmai ismeret:
– fogpótlás és fogmű fogalma, egyetemes és magyar szakmatörténet,
– rögzített és kivehető pótlások lenyomatfajtái,
– mintakészítés kivehető és rögzített fogpótlásokhoz,
– minták rögzítése középértékű artikulátorban,
– okklúzios elméletek,
– foghiányok beosztása különböző rendszerek szerint,
– részleges és teljes fogsorkészítés különböző módszerekkel és a rágófelszínek funkcionális szempontok szerinti becsiszolásával,
– rögzített pótlások készítése (korona-híd-inlay) leplezés nélkül vagy leplezéssel (hagyományos, vagy fényre keményedő műanyaggal, vagy kerámiával),
– mintára öntött fémlemez készítés,
– kombinált munka készítés,
– implantátumra felépítmény készítés,
– fogszabályozó készülék készítés.
Anyagismeret:
– a fogászati anyagok felosztása, alap- és segédanyagok,
– lenyomatanyagok és másolatkészítő anyagok (dublírozók),
– a fogászati gipsz és egyéb mintakészítő anyagok,
– fogászati viaszok,
– beágyazó-anyagok,
– protézis alapanyagok és fogszabályozáshoz használt műanyagok,
– műanyag leplező anyagok,
– kerámia leplező anyagok,
– kapcsok anyagai,
– nemesfém mentes ötvözetek (Co-Cr Ni-Cr fogászati nem rozsdásodó acél),
– nemesfém ötvözetek (Au-Pt Ag-Pd Pd bázisú Au ötvözetek),
– forrasztás és hegesztés a fogtechnikában.
Fogászati funkcionális anatómia:
– a koponya,
– az arckoponya anatómiája,
– a fogak anatómiája szabályos fogazat, fogsorzáródás, fogsorgörbék,
– gnathológiai alapfogalmak,
– állkapocsízület anatómiája, állkapocsmozgások,
– a rágómozgások reprodukálásának eszközei,
– anomáliák,
– Angle osztályozási rendszere.
Munkavédelem, ergonómia, szakmai etika:
– foglalkozási ártalmak és védekezési módok,
– a munkaterület ergonómiája,
– villamos érintésvédelem,
– a tűz elleni védekezés módjai,
– személyiség fogalma, emberi jogok,
– a fogászati ellátás szakmai etikai problémái,
– fogtechnikus etikai kódex,
– fogorvos-fogtechnikus kapcsolat,
– a fogtechnikus megjelenése és magatartása.
D) Az egyes vizsgarészek alóli felmentés feltételei
A szakmai vizsgarészek alól felmentés nem adható.
Mentes a pedagógiai és vállalkozási ismeretek vizsgarészből, aki szakirányú végzettséggel rendelkezik, vagy 2 éven belül más szakmából sikeres mestervizsgát tett.
V. Felkészülést segítő, ajánlott szakirodalom
Bakk József: Gnathológiai alapfogalmak
Bakk József: Fogműves alapismeret
Bakk József: Fogműves szakismeret I–II.
Bihari A.: Német–magyar fogászati szótár, Fogtechnikai Vállalat, 1993
Biodent APF Prothetik, De Trey, Dentsply
Fábián T.: A részleges foghiányok pótlásának tervezése, Fogtechnikai Vállalat, 1983
Dr. Fábián–dr. Kaán–dr. Szabó: Klinikai fogpótlástan, Donau Dental, 1990
Dr. Fábián T.–Huszár Gy.–Götz Gy.: Bevezetés a fogpótlástanba, Medicina, 1983
Fehér Tibor: A fogászat intimszférája: a fogsorzáródás, Centrocc Kft., 1995
Fogászati asszisztensek és dentalhigienikusok könyve I–II., Medicina, 1994
Dr. Földvári–dr. Huszár: A fogpótlás technológiája, Medicina, 1965
Gündler, H.–Person, M.: Szisztémaorientált teljes protézisek készítése
Hegybíró Bence: Fogtechnikus szakrajz, Medicina, 1965
Huszár Gy.: A magyar fogászat története, Országos Orvostörténeti Könyvtár, 1965
Dr. Kemény Imre: Fogpótlástan, Medicina, 1973
Orvosi helyesírási szótár, Akadémiai Kiadó, 1992
Dr. Prágai Géza: A teljes alsó-felső kivehető fogpótlás alaplemeze és külső felszíne, Medicina, 1968
Still Tamásné: Fogtechnikus anyagismeret I., Könyvfólia Bt., 1995
Dr. Szentpétery A.: Gnathologiai alapfogalmak, SZOTE, 1984
Dr. Szentpétery A.: Bevezetés a rágófelszíni anatómiába, SZOTE, 1984
Dr. Szentpétery József: Orális biológia, Szent-Györgyi Albert Orvostudományi Egyetem, 1994
Váli Ede: Fogtechnika
Weis Zs.: A fogászat kérdésekben és feleletekben, 1994
Hatályos jogszabályok jegyzéke. A Népjóléti Minisztérium kiadványa.
Szakmai folyóiratok: Fogtechnikai Szemle, Új Fogtechnikai Szemle, Magyar Fogtechnika, Magyar Fogorvos, QUINTESSENZ (külföldi folyóirat), DENTALABOR (külföldi folyóirat)
Ajánlott továbbá az alábbi témákkal kapcsolatos gyakorlati, a mestervizsgát szervező kézműves kamarák által minősített tanfolyamok látogatása:
1. Teljes alsó-felső próbafogsor felállítása
2. Hídváz készítés kemény leplezéssel. A rágófelszín kialakítása gnathológiai elvek alapján.
3. Hídváz készítés kerámia leplezéssel
4. Kemény műanyag leplezés technika
5. Kerámia leplezés technika
6. Mintára öntött fémlemez készítés
7. Kombinált munkák
8. Fogszabályozó készülékek készítése
1
A rendeletet a 47/2014. (X. 29.) EMMI rendelet 3. § a) pontja hatályon kívül helyezte 2014. november 13. napjával.
2
Lásd az 1997: CLIII. törvényt.
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás