PK BH 1997/331
PK BH 1997/331
1997.07.01.
A fogyasztónak a szabálytalan áramvételezésért való felelőssége attól függetlenül fennáll, hogy a méretlen vezetéket ő létesítette-e vagy sem [Ptk. 315. §; 4/1971. (VI. 5.) NIM r. 8. § (2) bek., 19. § (2) bek. d) pont, 20. § (1) bek. d) pont].
A jogerős ítélet arra kötelezte az alperest, hogy fizessen meg a felperesnek 15 nap alatt 86 724 forintot és annak 1994. április 22. napjától a kifizetésig járó évi 20%-os kamatát.
A jogerős ítélet által megállapított tényállás szerint az áramszolgáltató rt. felperes dolgozói az 1993. december 18-án tartott ellenőrzésük során azt állapították meg, hogy az alperes árammérő órájának a hátoldaláról az alperes lakásába egy méretlen vezeték vezetett, amely alkalmat adott a mérés nélküli fogyasztásra. A 4/1971. (VI. 5.) NIM rendelettel kiadott Villamosenergia Közszolgáltatási Szabályzat 19. §-a (2) bekezdésének d) pontja szerint az alperes szerződésszegést követett el, amelynek a következménye a felemelt ár. A felemelt árat pedig a szabályzat 22. §-a értelmében havi 125 óraszámú fogyasztás figyelembevételével kellett megállapítani, amely a szabálytalan vételezés nyolc hónapjára figyelemmel 1122 kWh-t és 86 724 forint felemelt árat jelent. A szabálytalan vételezés szempontjából közömbös, hogy ki készítette a méretlen áramkört és az is, hogy az alperes ténylegesen igénybe vette-e a méretlen vételezés lehetőségét, ezért a felemelt árat köteles megfizetni.
A jogerős ítélet hatályon kívül helyezése, az elsőfokú bíróság ítéletének megváltoztatása és a felperes keresetének elutasítása érdekében az alperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet. Álláspontja szerint a Villamosenergia Közszolgáltatási Szabályzat 19. §-ának (2) bekezdése alapján azt kellett volna tisztázni, hogy az alperes létesítette-e a méretlen vételezési lehetőséget, mert a szabályzat egyértelmű a tekintetben, hogy csak akkor lehet a szerződésszegést megállapítani, ha a méretlen vételezés lehetőségét a fogyasztó létesítette. A jogszabály téves értelmezésével jutott a jogerős ítélet arra a megállapításra: közömbös az, hogy ki készítette a méretlen áramkört. Álláspontja szerint az adott esetben az eljárt bíróságoknak vizsgálniuk kellett volna azt is, hogy a lakását is magában foglaló épületben minden lakás árammérője mögött volt egy olyan fölösleges vezeték, mely a méretlen áramvételezés lehetőségét egy egyszerű átkötéssel lehetővé tette, ebből pedig az következik, hogy a méretlen vételezési lehetőséget nem ő létesítette.
A felperes felülvizsgálati ellenkérelmében a jogerős ítélet hatályában történő fenntartását kérte.
A jogerős ítélet nem valósítja meg a felülvizsgálati kérelemben állított törvénysértést.
A 4/1971. (VI. 5.) NIM rendelet mellékleteként kiadott Villamosenergia Közszolgáltatási Szabályzat 19. §-ának (2) bekezdése értelmében szerződésszegésnek (szabálytalan vételezésnek) minősül a fogyasztó részéről, ha
d) villamos energiát a fogyasztásmérő berendezés működésének bármilyen módon való befolyásolásával vagy megkerülésével vételez,.... illetve a méretlen fogyasztói hálózaton vételezési lehetőséget létesít.
Szerződéses kapcsolat a felperes és az alperes között áll fenn [szabályzat 8. §-ának (2) bekezdése]. A Ptk. 315. §-a szerint az, aki kötelezettsége teljesítéséhez vagy joga gyakorlásához mást vesz igénybe, ennek magatartásáért felelős. E rendelkezésből következik, hogy az alperesnek a szabálytalan áramvételezésért való felelőssége attól függetlenül fennáll, hogy a méretlen vezetéket ő létesítette-e vagy sem. Ezen túlmenően rámutat a Legfelsőbb Bíróság arra, hogy az alperes maga akadályozta meg annak bizonyítását, hogy a méretlen vezetéken történő vételezés kisebb mennyiségű fogyasztói berendezést érintett, mint amennyit a felperes szerelői megállapítottak.
A másodfokú tárgyaláson az alperes személyesen úgy nyilatkozott: látta azt, hogy a vezeték, amely a lakásába megy, rá van kötve a méretlen vezetékre. Elismerte, hogy a felperes szerelői be akartak a lakásába menni megnézni, hogy a lakásban milyen fogyasztói berendezések vannak. Ő ezt megakadályozta, tehát saját maga zárta ki annak a bizonyítását, hogy a szabálytalan vezeték kialakításával elektromos áramot nem vagy pedig kisebb mennyiségben vételezett. Ezért a perben eljárt bíróságok helyesen állapították meg, hogy a méretlen vezetéken keresztül történő fogyasztás szerződésszegésnek minősül. A szerződésszegés következménye a Villamosenergia Közszolgáltatási Szabályzat 20. §-a (1) bekezdésének b) pontja értelmében az, hogy köteles a felemelt árat a felperesnek megfizetni.
A kifejtettekre figyelemmel a Legfelsőbb Bíróság a jogerős ítéletet a Pp. 275/A. §-ának (1) bekezdése alkalmazásával a hatályában fenntartotta. (Legf. Bír. Pfv. IV. 20.413/1996. sz.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás