• Tartalom

PK BH 1997/332

PK BH 1997/332

1997.07.01.
Nem jár el az adott helyzetben elvárható módon a károsult, ha a biztosítótól dologi kár címén kapott összeget nem a káresemény folytán megsemmisült, a vállalkozása folytatásához szükséges munkaeszközök pótlására fordítja [Ptk. 340. § (1) bek., 355. § (4) bek., 359. § (1) bek.].
A felperes egy korábbi jogviszony folytatásaként, harmadik személytől bérbe vett 5 évi előre meghatározott időre a b.-i ingatlanból egy 9x12 m-es területet. Ezen egy korábban általa létesített fagylaltozót üzemeltetett. A bérbeadó kötelezte magát arra, hogy a bérlet megszűnésekor a felperestől az építményt megvásárolja. Erre azonban azért nem kerülhetett sor, mert 1992. április 29. napján az I. E. cég hűtőkocsijával a fagylaltozónak ütközött, amelynek következtében az úgy megrongálódott, hogy a maradványokat is le kellett bontani. A B-i Önkormányzat Polgármesteri Hivatala a rendezési tervre hivatkozással az újjáépítést nem engedélyezte. Az alperes peren kívül megtérítette a felperes dologi kárát, valamint megfizetett az 1992. évre 166 717 Ft elmaradt hasznot.
A felperes a jelen peres eljárás során az 1992-1995. évekre vonatkozó elmaradt jövedelme címén 2 041 000 Ft elmaradt haszon megfizetésére kérte kötelezni a kárért felelős gépjármű felelősségbiztosítóját.
A másodfokú bíróság az alperes fellebbezése és a felperes csatlakozó fellebbezése folytán meghozott jogerős ítéletével az elsőfokú bíróság keresetnek részben helyt adó döntését megváltoztatta és a felperes kérelmét teljes terjedelmében elutasította. A korábbi évek forgalmi adataiból kiindulva úgy foglalt állást, hogy az 1992. évre peren kívül kifizetett 166 717 Ft-tal a felperes elmaradt haszon formájában érvényesített kárigénye teljes egészében kielégítést nyert. Jogi álláspontja szerint a felperes kárenyhítési kötelezettsége kiterjed arra, hogy a kapott dologi kártérítés felhasználásával más üzleti vállalkozásba fogjon, és az elmaradt jövedelmét a következő években ezzel pótolja.
A jogerős ítélet ellen a felperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet az ítélet megváltoztatása és az 1992-1995. évekre összesen 923 513 Ft elmaradt haszon megítélése iránt. Sérelmezte a másodfokú bíróságnak a kárenyhítési kötelezettségével kapcsolatos okfejtését, és hangsúlyozta, hogy nem merült fel számára olyan üzleti lehetőség, amely akkora haszonnal járhatott volna, mint a károkozást megelőző tevékenysége. Kiemelte, hogy a dologi kártérítéssel nem jutott olyan összeghez, melyből korábbi üzlete és annak berendezései ismét előteremthetők lettek volna.
Az alperes felülvizsgálati ellenkérelme a jogerős ítélet hatályban tartására irányult.
A Legfelsőbb Bíróság a peres felek hozzájárulása alapján, a Pp. 274. §-ának (4) bekezdése folytán a felülvizsgálati kérelmet tárgyaláson kívül bírálta el, amelynek során megállapította, hogy az nem megalapozott.
A felperes a rendkívüli perorvoslatát megalapozó jogsértést kárenyhítési kötelezettsége és elmaradt haszna téves meghatározásában jelölte meg [Pp. 270. §-ának (1) bekezdése]. Ezért a jogerős ítélet kizárólag ebben a keretben volt felülbírálható [Pp. 275. §-ának (2) bekezdése].
A perben nem vitás tényállás szerint az alperes a Ptk. 345. §-ának (1) bekezdése és a Ptk. 559. §-ának (1) bekezdése alapján - mint felelősségbiztosító - köteles helytállni azért a kárért, mely a felperest a fagylaltozó megsemmisüléséből érte. A felperes keresetében az ebből származó elmaradt haszna megtérítése iránt támasztott igényt az alperessel szemben. Ezzel kapcsolatban a peres felek között a felülvizsgálati eljárás során az alperes kártérítési felelősségének, illetőleg a felperes kárenyhítési kötelezettségének terjedelmét illetően bontakozott ki jogvita. A Ptk. 355. §-ának (4) bekezdése értelmében kártérítés címén a károkozó körülmény folytán a károsult vagyonában bekövetkezett értékcsökkenést és az elmaradt vagyoni előnyt, valamint azt a kárpótlást vagy költséget kell megtéríteni, mely a vagyoni (az utóbb módosított szöveg szerint: "és nem vagyoni") hátrány csökkentéséhez vagy kiküszöböléséhez szükséges. A Ptk. 340. §-ának (1) bekezdése pedig kimondja, hogy a károsult a kár elhárítása, illetőleg csökkentése érdekében úgy köteles eljárni, ahogy az az adott helyzetben elvárható. A jelen peres eljárásnak a felperes vagyonában bekövetkezett értékcsökkenés nem volt a tárgya, mert azt a peres felek egymás között peren kívül rendezték. Ezért a továbbiakban azt kellett megvizsgálni, hogy a törvény idézett rendelkezései a perbeli esetben milyen kötelezettséget rónak a peres felekre. Ennek során abból kellett kiindulni, hogy a jelen per alapjául szolgáló káresemény következtében a felperesnek a megélhetését biztosító vállalkozása folytatásához szükséges dologi eszközei semmisültek meg. Nem hagyható azonban figyelmen kívül, hogy e fagylaltozó üzemeltetésének megkezdésével a felperes is vállalt egy általános üzleti kockázatot. E két körülmény egybevetéséből pedig az következik, hogy a káresemény miatt elmaradt haszna megtérítése iránt a felperes megalapozottan fordulhat a károkozó helyett helytállni köteles felelősségbiztosító ellen, de ezt a jogát csak jóhiszeműen és társadalmi rendeltetésével összhangban gyakorolhatja. Ezért köteles mindent megtenni annak érdekében, hogy további megélhetését mielőbb önerejéből, munkavégzésével biztosítsa. Ez pedig kiterjed arra is, hogy a biztosítótól dologi kár címén kapott összeget erre a célra fordítsa. Amennyiben ennek eleget tesz, a káreseményt követő évben már elérhetővé válik számára, hogy az 1988-89-90-91. években elért, 100 000 Ft-ot meg nem haladó tiszta jövedelemre ismét szert tehessen.
Ezért nem tévedett és nem sértett jogszabályt a másodfokú bíróság, amikor úgy foglalt állást, hogy a káresemény esztendejében a felperest megilleti a vállalkozás működtetésének kieséséből származó elmaradt haszon, amelyet az alperes peren kívül, 166 717 Ft-ban meg is térített. Helyesen mutatott azonban rá arra, hogy az ezt követő évben a fenti nagyságrendű tisztajövedelem már elérhető lett volna a számára. Ezért ezt saját munkájával köteles előteremteni, és nem háríthatja az alperesre.
A fent kifejtettek eredményeként a Legfelsőbb Bíróság a jogerős ítéletet a Pp. 275/A. §-ának (1) bekezdése alkalmazásával hatályában fenntartotta. (Legf. Bír. Pfv. IV. 22.738/1995. sz.)
  • Másolás a vágólapra
  • Nyomtatás
  • Hatályos
  • Már nem hatályos
  • Még nem hatályos
  • Módosulni fog
  • Időállapotok
  • Adott napon hatályos
  • Közlönyállapot
  • Indokolás
Jelmagyarázat Lap tetejére