PK BH 1997/349
PK BH 1997/349
1997.07.01.
A kitűzött árverés megkezdése előtt az érdekelt felek – a szabályszerűen megidézett jogi képviselő távollétében is – jogosultak az ingatlan elidegenítésére vonatkozóan szerződést kötni [Vht. 157. §; Pp. 70. § (2) bek.].
A kerületi bíróság ítéletével a perbeli ingatlanon fennálló közös tulajdon árverési értékesítés útján való megszüntetését rendelte el. A legkisebb árverési vételárat 3 870 000 forintban határozta meg azzal, hogy az adós köteles az általa használt lakrészt az árverési vevő birtokába bocsátani. Egyszobás komfortos cserelakásra tarthatott igényt. A cserelakás értéke az adósnak jutó értéket csökkenti. Az ítélet szerint az árverési értékesítés során az adóst és a végrehajtást kérőt elővásárlási jog illeti meg.
A végrehajtást kérő kérelmére a bíróság a végrehajtást elrendelte. A végrehajtó az ingatlan árverésének határnapját kitűzte. A végrehajtó az ingatlan árverés határnapjára a feleket és a végrehajtást kérő jogi képviselőjét megidézte.
Az adós az árverés napján - a végrehajtó közreműködése mellett - a végrehajtást kérő tulajdoni hányadát saját illetősége értékének beszámítása mellett becsértéken megvette.
A végrehajtást kérő a végrehajtó intézkedése ellen kifogást terjesztett elő. Arra hivatkozott, hogy a kifogásolt végrehajtói magatartás nagy összegű kárt okozott azzal, hogy a reális értéknél alacsonyabb áron juttatta illetőségét az alperes (adós) tulajdonába.
Az elsőfokú bíróság végzésével a végrehajtást kérő végrehajtási kifogását elutasította. A végzés indokolása szerint az ingatlanárverés során az elővásárlási jog az adóst megillette. Az árverésen a végrehajtást kérő jelen volt, és az árverés elmaradása ellen kifogást nem emelt. A bíróság megítélése szerint nem volt törvénysértő a végrehajtónak az az intézkedése, hogy árverés megtartása nélkül a végrehajtást kérőt megillető tulajdoni hányadot az adós részére elővásárlási joga alapján a legkisebb árverési vételáron - az adós tulajdoni hányada értékének beszámításával - értékesítette.
A másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság végzését megváltoztatta, és az ingatlanárverést megsemmisítette, a végrehajtót az ingatlanértékesítési eljárás folytatására utasította. A másodfokú bíróság álláspontja szerint az árverés nem lett volna mellőzhető. A végrehajtó a Vht. 157. §-a alapján sem volt jogosult az ingatlant árverésen kívül eladni. Ehhez a felek határozott, egyértelmű és egybehangzó nyilatkozatát kell beszerezni. A bíróság megítélése szerint ilyen nyilatkozat megtétele az árverési jegyzőkönyvből nem állapítható meg. Hivatkozott a másodfokú bíróság arra is, hogy a végrehajtást kérő jogi képviselőjének távolléte, így nyilatkozatának hiánya folytán az ingatlan árverésen kívüli eladására nem lett volna lehetőség.
A jogerős végzés ellen az adós terjesztett elő felülvizsgálati kérelmet, amelyben a másodfokú határozat megváltoztatását és az elsőfokú bíróság végzésének helybenhagyását kérte. A törvénysértés okát a másodfokú bíróság jogi álláspontjában látta megvalósulni. Álláspontja szerint a végrehajtási jegyzőkönyvben az adós és a végrehajtást kérő között olyan egyezség jött létre, amely a végrehajtás további folytatását kizárja. Az adós a jogsértés további okát a Vht. 157. §-ának téves értelmezésében és a Pp. 70. §-a (2) bekezdésére való utalásban jelölte meg.
A végrehajtást kérő ellenkérelmében a jogerős végzés hatályban tartását kérte.
A felülvizsgálati kérelem alapos.
Arra helyesen hivatkozott a másodfokú bíróság, hogy az ingatlan árverése esetén a végrehajtónak az árverésre vonatkozó - az 1994. évi LIII. törvényben foglalt - előírásoknak megfelelően kell eljárnia. Ezeket a szabályokat az ingatlannak az árverésen való értékesítése és annak sikere érdekében kell betartani. Az adott esetben azonban nem erről van szó. Az ingatlan ugyanis nem árverésen került értékesítésre.
A felek között az árverést megelőzően - tartalmát tekintve - polgári jogi megállapodás jött létre a végrehajtást kérő ingatlan illetőségének becsértéken történő megvételére. Az árverési jegyzőkönyvből kitűnően az adós egyértelmű egyezségi ajánlatot tett a végrehajtást kérőnek ingatlanilletőségének 3 870 000 forint összegben történő megvásárlására az említett összeg 10%-ának megfelelő 387 000 forint letétbe helyezésére és a hátralékos vételár megfizetésének határidejére. Ezt az ajánlatot a végrehajtást kérő aláírásával elfogadta. Nem kifogásolta az ajánlat egyetlen részét sem, és arra sem hivatkozott, hogy jogi képviselőjének távolléte miatt nyilatkozatot nem vagy csak később kíván tenni. A végrehajtást kérő az aláírásával tehát az adós ajánlatát elfogadta, így közöttük az egyezség a végrehajtási eljáráson kívül jött létre, ezért a Vht. vonatkozó rendelkezéseit nem kellett figyelembe venni.
Az ügyben, így a végrehajtási eljárás során is a felek vesznek részt; nyilatkozataikat joghatályosan tehetik meg. Ezért a fél a szabályszerű idézés ellenére távol levő jogi képviselője nélkül is köthetett magánjogi megállapodást. Téves a másodfokú bíróságnak a Pp. 70. §-a (2) bekezdéséhez fűzött értelmezése, amely szerint az adós ajánlatának elfogadásához szükség lett volna a végrehajtást kérő jogi képviselőjének nyilatkozatára. Az említett eljárási szabályhoz ilyen megszorító értelmezés nem kapcsolható, amely esetben a fél nyilatkozattételi szabadsága csorbulna. A jogi képviselő távolléte ellenére tett intézkedés akkor járhat jogkövetkezménnyel, ha a képviselő idézése elmaradt, vagy más okból nem szabályos.
A kifejtettekre tekintettel a jogerős végzés törvénysértő, ezért azt a Legfelsőbb Bíróság a Pp. 275/A. §-ának (2) bekezdése alapján hatályon kívül helyezte, és az elsőfokú bíróság végzését helybenhagyta. (Legf. Bír. Pfv. I. 23 294/1996. sz.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás