GK BH 1997/353
GK BH 1997/353
1997.07.01.
Önmagában az, hogy a lapalapítási engedéllyel rendelkező napilapnál bekövetkezett nyilvántartási adatváltozások átvezetése késedelemmel történik meg, nem valósít meg tisztességtelen versenycselekményt, és nem alapozza meg a késlekedő kártérítési kötelezettségét sem [1990. évi LXXXVI. tv. 3. § (2) bek., 7. §*, Ptk. 77. § (1) bek., 12/1986 (IV. 22.) MT r. 7. §].
A felperes 1992. januárja óta adta ki a B. Napló M & M című ingyenes hirdetési újságot. A Művelődési és Közoktatási Minisztérium 1993. június 8-án állított ki okiratot a lap nyilvántartásba vételéről. Az okirat szerint a lap alapítója és egyben kiadója is a felperes.
A B. Napló c. lap alapítását a Minisztertanács Tájékoztatási Hivatala 1988. május 27-én engedélyezte a városi tanács részére. Az engedély szerint az időszaki lap tárgyköre várospolitikai tájékoztató, kiadója a városi tanács és városkörnyéki bizottság. A B. Napló című újság kiadásával a város önkormányzata - mint az alapító jogutódja - 1991. május 17-én az M & M Kft.-t (mely cég nem azonos a felperessel és annak nem is jogelődje), majd 1993. június 30-án az alperest bízta meg. Ezen időszaki lap adataiban bekövetkezett változásokat a városi jegyző 1993. augusztus 4-én kelt beadványában közölte a Művelődési és Közoktatási Minisztériummal, mely szerv a B. Napló című kiadvány nyilvántartásba vételéről 1994. június 6-án módosított okiratot adott ki. Az okirat szerint a B. Napló című időszaki lap témaköre várospolitikai tájékoztató, kiadója pedig az alperes.
A felperes keresetében arra kérte kötelezni az alperest, hogy a B. Napló c. lap nevét változtassa meg, és fizessen meg a felperesnek 1 700 000 Ft elmaradt árbevételt.
Az alperes kérte a kereset elutasítását és viszonkeresetében kérte, hogy a bíróság a felperest tiltsa el a B. Napló név használatától.
A felperes a viszonkereset elutasítását kérte.
Az elsőfokú bíróság mind a felperes keresetét, mind az alperes viszonkeresetét elutasította. Ítéletének indokolásában kifejtette, hogy az alperes kiadásában megjelenő B. Napló című újság azonos azzal az időszaki lappal, melynek alapítására a városi tanács már 1988-ban - a felperes kiadását jóval megelőzően - engedélyt kapott, a két lap formátuma pedig eltérő, ezért a névhasonlóság ellenére megkülönböztetésre alkalmas.
A felperes fellebbezését elbírálva a másodfokú bíróság helybenhagyta az elsőfokú bíróság ítéletét. Kötelezte a felperest a le nem rótt 102 000 Ft fellebbezési illetéknek az állam javára és 34 000 Ft jogtanácsosi munkadíjnak az alperes részére történő megfizetésére. Kiegészítve az elsőfokú bíróság ítéletének indokolásában írtakat, kifejtette, hogy - jogszabálysértés hiányában - az alperes kártérítési felelősségét nem alapozza meg az a körülmény, hogy az alperes a korábban kapott engedélytől részben eltérően adott ki lapot. A felperes viszont jogszabálysértést követett el azzal, hogy a nyilvántartásba vételt megelőzően jelentette meg a B. Napló M & M című újságot.
A felperes felülvizsgálati kérelmében kérte, hogy a Legfelsőbb Bíróság változtassa meg az első- és másodfokú bíróság ítéleteit, és adjon helyt keresetének. Hangsúlyozta, hogy míg a felperes 1993. június 8-ától lapalapítási engedély birtokában folytatta tevékenységét, az alperes tevékenysége 1993. július 1. és 1994. június 6. közötti időszakban jogsértő volt. Álláspontja szerint anyagi jogszabálysértést követett el az első- és a másodfokú bíróság, amikor ítéleteikben figyelmen kívül hagyták, hogy az alperes megsértette a tisztességtelen piaci magatartás tilalmáról szóló 1990. évi LXXXVI. törvény (a továbbiakban: tv.) 3. §-a (2) bekezdésében írt tilalmat és nem észlelte, hogy ezen jogszabályi tilalom megszegése miatt az alperes kártérítési felelőssége fennáll.
Az alperes a felülvizsgálati kérelem elutasítását kérte.
A felülvizsgálati kérelem nem alapos.
Az elsőfokú bíróság a Ptk. 77. §-ára, a sajtóról szóló 1986. évi II. törvényre, és az ezen törvény végrehajtásáról szóló 12/1986. (IV. 22.) MT rendelet rendelkezéseire alapítottan hozta meg döntését. Ezen jogszabályokon alapult a másodfokú bíróság ítélete is. A felperes sem a keresetlevelében, sem az elsőfokú ítélet elleni fellebbezésben nem hivatkozott a tisztességtelen piaci magatartás tilalmáról szóló törvény rendelkezéseire. Az elsőfokú bíróság ítélete ellen benyújtott fellebbezésében csak a pontatlan tényállás-megállapítás és a helytelen mérlegelés miatt sérelmezte a döntést. Az első- és másodfokú bíróság ítéletében tehát - bár valóban nem történt hivatkozás a tv. rendelkezéseire - a mellőzésre nem a felperes által előadottak ellenére került sor.
A felülvizsgálati kérelem szerint a tv. 3. §-ának (2) bekezdésében írtak alkalmazásának mellőzésével valósított meg az első- és a másodfokú bíróság anyagi jogi jogszabálysértést. A felperes jogszabályi hivatkozása téves, mert a felülvizsgálati kérelemben általa szó szerint idézett rendelkezést valójában a tv. 7. §-a tartalmazza. A törvény 7. §-a szerint: "tilos az árut, szolgáltatást (a továbbiakban együtt: áru) a versenytárs hozzájárulása nélkül olyan jellegzetes külsővel, csomagolással, megjelöléssel - ideértve az eredet-megjelölést is - vagy elnevezéssel előállítani vagy forgalomba hozni, továbbá olyan nevet, megjelölést vagy árujelzőt használni, amelyről a versenytársat, illetőleg annak jellegzetes tulajdonságokkal rendelkező áruját szokták felismerni". A felperes állítása szerint tehát az alperes ezt a törvényi tilalmat szegte meg, kártérítési felelőssége ezért áll fenn.
A peres felekre mint gazdasági versenyben érdekelt vállalkozókra kétségkívül kiterjed a tv. 7. §-ának hatálya. Az elsőfokú ítélet - a Ptk. 77. §-a (1) bekezdésének alkalmazásakor - vizsgálta azt, hogy az alperes névhasználata sérti-e a felperes jogait, és arra a megállapításra jutott, hogy a névhasonlóság ellenére a két lap eltérő formátuma a megkülönböztetésre alkalmas. Ez egyben azt is jelenti, hogy a bíróság álláspontja szerint az alperes nem látta el olyan elnevezéssel, külsővel "áruját", melyről a felperes "áruját" szokták felismerni, tehát nem keltett olyan látszatot, hogy az "áru" a felperesé. Az ítélet tehát implicite kizárja a törvény 7. §-ának alkalmazhatóságát, az ítélet tartalmából levezethető, hogy a bíróság álláspontja szerint az alperes magatartása nem ütközött a tisztességtelen verseny tilalmába.
Az alperes a Legfelsőbb Bíróság mint felülvizsgálati bíróság álláspontja szerint sem sértette meg a törvény 7. §-ában írt tilalmat, így ezen jogszabályhely figyelembevétele mellett is azt kell megállapítani, hogy helyesen járt el az első- és másodfokú bíróság, amikor nem kötelezte az alperest a felperes által sérelmesnek vélt helyzet megszüntetésére és kártérítés megfizetésére. A B. Napló elnevezésű újság piaci bevezetésére 1988-ban került sor lapalapítási engedély alapján, ezen lap kiadására vállalkozott az alperes 1993. július hótól. Ettől az időponttól kétségkívül változások következtek be a lap nyilvántartási adataiban, mert a szerkesztőségre és a kiadóra vonatkozó adatok megváltoztak [12/1986. (IV. 22.) MT rendelet 7. §-a], és az adatváltozások nyilvántartásba vétele - az alapító 1993. augusztus 4-i bejelentése alapján csak 1994. június 6-án történt meg. Bár tény, hogy az alperes 1994. június 6-áig ilyen jogi helyzetben folytatta tevékenységét, ebből a tényből azonban nem következik, hogy megsértette a tv. 7. §-ában írtakat, illetve hogy olyan jogsértést követett volna el, mely kártérítési felelősségét megalapozná.
Mindezek alapján a Legfelsőbb Bíróság mint felülvizsgálati bíróság a Pp. 275/A. §-ának (1) bekezdése alapján hatályában fenntartotta a másodfokú bíróság ítéletét, és a sikertelen felülvizsgálati kérelmet benyújtó felperest kötelezte a Pp. 275/B. §-a és a Pp. 78. §-ának (1) bekezdése alapján a le nem rótt eljárási illeték és az ellenérdekű fél oldalán felmerült perköltség megfizetésére. (Leg. Bír. Gfv. II. 31 873/1995. sz.)
* Az 1990. évi LXXXVI. tv-t az 1996. évi LVII. tv. 97. §-a hatályon kívül helyezte, de a 95. §-ának (1) bekezdése szerint a hatálybalépésekor - 1997. január 1. - már folyamatban lévő ügyekben a korábbi tv. rendelkezéseit kell alkalmazni.
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás