365/I/1997. AB határozat
365/I/1997. AB határozat*
2000.05.01.
A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!
Az Alkotmánybíróság jogszabály alkotmányellenességének utólagos vizsgálata és nemzetközi szerződésbe ütközésének megállapítása iránt benyújtott indítvány tárgyában meghozta a következő
határozatot:
Az Alkotmánybíróság a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény 4. § b) 1. pontja, 5. § (1) bekezdés e) pontja, 10. § (1) bekezdés a) pontja, 29. § (1)–(3) bekezdése, valamint 30. § (2) bekezdése alkotmányellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló indítványt elutasítja; a törvény nemzetközi szerződésbe ütközésének megállapítására irányuló indítványt pedig visszautasítja.
Indokolás
I.
1. Az indítványozó a társadalombiztosításról szóló 1975. évi II. törvény (a továbbiakban: T.) 103/D. § (1) bekezdés a) pontját, valamint 103/D. § (9) bekezdés a) pontját az Alkotmány 7. § (1) bekezdésével és 8. § (1)–(2) bekezdéseivel ellentétesnek, alkotmányellenesnek tartja. Véleménye szerint a vállalkozói igazolvány kiváltásához kötelező társadalombiztosítás nem köthető, mert a "vállalkozói igazolvány nem üzletszerű gazdasági tevékenység megkezdésére tett nyilatkozat", ezért a vállalkozói igazolvánnyal rendelkező egyéni vállalkozó esetében – aki "önmaga munkáltatója" – a gazdasági tevékenység "üzletszerű megkezdéséhez" kellene kapcsolódnia a kötelező társadalombiztosításnak, a társadalombiztosítási kötelezettségnek.
A kifogásolható helyzet – az indítványozó véleménye szerint – arra vezethető vissza, hogy "a társadalombiztosítási törvénynek az egyéni vállalkozás indításáról alkotott fogalma és felfogása az egyéni vállalkozásról szóló törvénytől eltérő és ez a különbség jogszerű módon keletkeztet alkotmánysértő helyzetet és joggyakorlatot". Álláspontja szerint továbbá, a társadalombiztosítási szabályozás azzal, hogy "nem önkéntes és egyesület jellegű", illetőleg az, hogy törvény erejénél fogva jön létre a társadalombiztosítási jogviszony, a biztosítás, ellentétes az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatával is.
2. A T.-t – benne az indítványban támadott rendelkezéseket – időközben a társadalombiztosítás ellátásaira és magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény (a továbbiakban: Tbj.) mellékletének a) pontja 1998. január 1-jével hatályon kívül helyezte. Mivel a Tbj. az indítványban kifogásolt rendelkezésekkel tartalmilag azonos módon szabályozza az egyéni vállalkozói igazolvánnyal rendelkező egyéni vállalkozó társadalombiztosítási jogállását, az Alkotmánybíróság az alkotmányossági vizsgálatot a Tbj.-nek az indítvánnyal támadott rendelkezésekkel tartalmilag megegyező – a rendelkező részben felsorolt – hatályos szabályaira tekintettel folytatta le.
3. Az Alkotmánynak az indítványban hivatkozott rendelkezései:
Alkotmány 7. § (1) bekezdés: "A Magyar Köztársaság jogrendszere elfogadja a nemzetközi jog általánosan elismert szabályait, biztosítja továbbá a vállalt nemzetközi jogi kötelezettségek és a belső jog összhangját".
Alkotmány 8. § (1)–(2) bekezdés: "A Magyar Köztársaság elismeri az ember sérthetetlen és elidegeníthetetlen alapvető jogait, ezek tiszteletben tartása és védelme az állam elsőrendű kötelessége. A Magyar Köztársaságban az alapvető jogokra és kötelességekre vonatkozó szabályokat törvény állapítja meg, alapvető jog lényeges tartalmát azonban nem korlátozhatja."
3.1. Az indítvány elbírálásánál vizsgált Tbj. hatályos szabályai:
"4. § b) 1. pont: (E törvény alkalmazásában:)
Egyéni vállalkozó a vállalkozói igazolvánnyal rendelkező természetes személy ..."
"5. § (1) bekezdés e) pont: (E törvény alapján biztosított:)
a kiegészítő tevékenységet folytatónak nem minősülő egyéni vállalkozó".
"10. § (1) bekezdése a) pont: (Az egyéni vállalkozó biztosítási kötelezettsége:)
a vállalkozói igazolvány (engedély) átvétele napjától annak visszaadása, visszavonása, ...napjáig tart".
A Tbj. 29. § (1)–(3) bekezdése, amely – tartalma szerint – a járulékfizetési kötelezettséget, annak alapját és mértékét a biztosított egyéni vállalkozóra írja elő.
A Tbj. 30. § (2) bekezdése szerint "az egyéni vállalkozó a biztosítási kötelezettség kezdete napjától, annak megszűnése napjáig kötelezett járulék fizetésére".
II.
Az indítvány megalapozatlan.
1. Az Alkotmánybíróság korábbi határozatában (772/B/1990/5. AB határozat) a kötelező társadalombiztosítás és ennek folytán a társadalombiztosítási járulékfizetési kötelezettség alkotmányellenességének megállapítására és az erre vonatkozó törvényi és egyéb jogszabályi rendelkezések megsemmisítésére irányuló indítványt alaptalannak minősítette és elutasította. Megállapította, hogy "az Alkotmány 70/E. § (1)–(2) bekezdése állami kötelezettségvállalásokat fogalmaz meg, amelynek alapján az állam állampolgári jogon ellátást nyújt, amelynek ellentételezését jogosult megteremteni. Amennyiben pedig ezt nem alkotmányellenes módon (pl. nem diszkiriminatíve) teszi meg, akkor az ellentételezés módja nem alkotmányos kérdés." A határozatban kifejtett alkotmánybírósági álláspont szerint "a megélhetéshez szükséges ellátásra való jogosultság alkotmányos rendelkezéseiből nem következik tehát a társadalombiztosítás önkéntes, de kötelező volta sem. Az Alkotmány 70/E. § (2) bekezdéséből éppen az következik, hogy az állam bármelyiket jogosult alkalmazni. Utal az Alkotmánybíróság arra, hogy a jogállamot megvalósító kortársi, más nemzeti jogalkotások is – legalábbis az alapbiztosítások szintjén – többnyire kötelező társadalombiztosítási rendszert működtetnek, amelyek különféle arányban kombinálhatók a különböző önkéntes biztosításokkal. Az ellátásra való jogosultság elvéből ezek szerint is mindkét rendszer alkalmazhatósága következik. Mindezekre figyelemmel az Alkotmánybíróság a kötelező társadalombiztosítás alkotmányellenességét állító és az erre vonatkozó jogszabályi rendelkezések megsemmisítését kérő indítványt elutasította." (ABH 1991. 519–522.)
2. Az Alkotmánybíróság – említett határozatában foglaltakkal összhangban – kialakította álláspontját a társadalombiztosítási jogviszonyról is. "A társadalombiztosítási jogviszony másodlagos jogviszony, amely a törvény erejénél fogva létrejön, ha valaki munkaviszonyba lép, ha szövetkezeti tagként a szövetkezet tevékenységében személyesen közreműködik, ha egyéni vállalkozó vagy egyéb más, a társadalombiztosítás által meghatározott jogviszonyban munkatevékenységet végez." (426/B/1993. AB határozat, ABH 1993. 658., 659.) Kimondta azt is, hogy "Az Alkotmány rendelkezéseiből nem vezethető le, hogy a társadalombiztosítás mind másodlagos jogviszony alapjául milyen jogviszonyok szolgálhatnak. Ennek meghatározása a törvényhozóra tartozik." [36/1997. (VI. 11.) AB határozat, ABH 1997. 227, 228.]
Az Alkotmánybíróság gyakorlatát tükröző határozatokban kifejtettek szerint tehát az a társadalombiztosítási szabályozás, amely a biztosítást, illetőleg a társadalombiztosítási jogok és kötelezettségek tartalmát adó biztosítási jogviszonyt a törvény erejével hozza létre, az Alkotmánnyal összhangban van. Az indítványban foglaltakkal szemben az "önkéntes biztosításhoz való jog" nem szerepel az Alkotmányban, illetve ilyen alkotmányos alapjog nincs, így az Alkotmány 8. § (1)–(2) bekezdésében foglaltak sérelme fel sem merülhet.
Az elmondottakból egyértelműen következik az is, hogy a Tbj. azon – idézett – szabályai, amelyek a vállalkozói igazolvánnyal rendelkező egyéni vállalkozó biztosítását, biztosítási kötelezettségét – a törvény erejénél fogva – a vállalkozói igazolvány átvétele napja és annak visszaadása (visszavonása) napja közötti időtartamra írják elő, alkotmányosan nem kifogásolhatók. (Az egyéni vállalkozásról szóló 1990. évi V. törvény hatályos rendelkezései szerint egyébként egyéni vállalkozás – mezőgazdasági termelőtevékenység és az ahhoz kapcsolódó szolgáltatás kivételével – vállalkozói igazolvány birtokában gyakorolható, az egyéni vállalkozó tevékenységét az egyéni vállalkozói igazolvány birtokában kezdheti meg, továbbá megszűnik az egyéni vállalkozói tevékenység gyakorlásának a joga, ha az egyéni vállalkozó igazolványát visszaadja vagy a kamara visszavonja.)
Az, hogy a társadalombiztosítási jogviszony kötelező létrejötte és fennállása követi az egyéni vállalkozói igazolvány "sorsát" – azon túl, hogy alkotmányosan nem kifogásolható –, biztosítja a társadalombiztosítási jogok és kötelezettségek gyakorlati érvényesülését (érvényesíthetőségét), tartalmát, időbeli összhangját. A társadalombiztosítási jogviszony alanya, adott esetben a vállalkozói igazolvánnyal rendelkező egyéni vállalkozó azáltal, hogy biztosítottá válik, nemcsak járulékfizető lesz, hanem ezzel egy időben – törvényben meghatározottak szerint – a társadalombiztosítás valamennyi ellátására (egészségbiztosítási-, baleseti- és nyugdíjbiztosítási ellátások) is jogosultságot szerez, amely egyben és lényegében a biztosított szociális biztonságának az alapja is.
Az elmondottakból egyértelműen megállapítható, hogy az indítványozó által kifogásolt szabályozás és az Alkotmány – idézett – 8. §-ának (1)–(2) bekezdése között alkotmányosan értékelhető összefüggés nincs. Mindezekre tekintettel az Alkotmánybíróság az indítványt elutasította.
3. Az indítványozó annak megállapítását is kérte az Alkotmánybíróságtól, hogy a kötelező társadalombiztosítási rendszer az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatába ütközik, ezáltal a szabályozás – véleménye szerint – az Alkotmány 7. §-ának (1) bekezdését sérti, amely kimondja, hogy a Magyar Köztársaság jogrendszere elfogadja a nemzetközi jog általánosan elismert szabályait, biztosítja továbbá a vállalt nemzetközi jogi kötelezettségek és a belső jog összhangját.
Az Alkotmánybíróságról szóló 1989. évi XXXII. törvény 21. § (3) bekezdése szerint jogszabály, valamint az állami irányítás egyéb jogi eszköze nemzetközi szerződésbe ütközésének vizsgálatát az Országgyűlés, annak állandó bizottsága vagy bármely országgyűlési képviselő, továbbá meghatározott tisztséget betöltő személyek kérhetik. Mivel az indítványozó nem tartozik az említett körbe, az Alkotmánybíróság a nemzetközi szerződésbe ütközés megállapítására irányuló indítványt visszautasította.
Budapest, 2000. május 23.
Dr. Németh János s. k.,
az Alkotmánybíróság elnöke
Dr. Bagi István s. k., Dr. Bihari Mihály s. k.,
alkotmánybíró alkotmánybíró
Dr. Czúcz Ottó s. k., Dr. Erdei Árpád s. k.,
alkotmánybíró alkotmánybíró
Dr. Harmathy Attila s. k., Dr. Holló András s. k.,
alkotmánybíró alkotmánybíró
Dr. Kiss László s. k., Dr. Kukorelli István s. k.,
alkotmánybíró alkotmánybíró
Dr. Tersztyánszkyné
Dr. Strausz János s. k., dr. Vasadi Éva s. k.,
Dr. Strausz János s. k., dr. Vasadi Éva s. k.,
alkotmánybíró előadó alkotmánybíró
*
A határozat az Alaptörvény 5. pontja alapján hatályát vesztette 2013. április 1. napjával. E rendelkezés nem érinti a határozat által kifejtett joghatásokat.
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás