• Tartalom

BK BH 1997/382

BK BH 1997/382

1997.08.01.
Nem valósítja meg közveszélyokozás bűntettét annak a vádlottnak a cselekménye, aki egy – más lakóépülettől távolabb álló – családi ház toldaléképületeként épített garázsban szétlocsolódott benzint öngyújtóval szándékosan lángra lobbantja, majd a helyszínről távozik; de a tűz továbbterjedése a garázsban elhelyezett gázpalack felrobbanása esetén sem lett volna valószínű [Btk. 259. § (1) bek.].
A városi bíróság a vádlottat közveszélyokozás bűntette, ittas járművezetés vétsége és jármű önkényes elvételének vétsége miatt - mint többszörös visszaesőt - halmazati büntetésül 1 év 2 hónapi börtönbüntetésre, 3 évre a közügyektől eltiltásra és 2 évre a közúti járművezetéstől eltiltásra ítélte. A tényállás lényege a következő.
A vádlott elvált, két kiskorú gyermek eltartásáról gondoskodik, élettársi kapcsolatban él, szakképzettsége géplakatos, havi jövedelme 15 000 forint, alkalmi munkás, vagyonnal nem rendelkezik, és korábban többször ítélték végrehajtandó szabadságvesztésre.
A vádlott a cselekményt megelőzően kb. fél év óta tartózkodott egy tanyán, mely S. Zs. tulajdona. A vádlott feladata a tanya őrzése volt. A tanya udvarán volt elhelyezve egy munkagép is.
A vádlott 1993. december hó 4. napján 22 óra 30 perc körüli időben jogtalan használat céljából elvitte az S. Zs. tulajdonában levő munkagépet, mellyel a tanyáról a közútra hajtott, ott próbált megfordulni, a gép azonban belecsúszott az árokba. A vádlott a munkagép vezetésekor 3-3,15 ezrelékes súlyos fokú alkoholos befolyásoltság állapotában volt. A vádlott magatartásával megszegte a KRESZ 4. §-a (1) bekezdésének a) és d) pontjában írt rendelkezéseket. A vádlott vezetői engedéllyel nem rendelkezik.
1995. május hó 27. napján 20 óra körüli időben a vádlott erősen ittas állapotban szóváltásba keveredett élettársával. Ezt követően a vádlott egy tégladarabot vett fel, majd megpróbálta megütni az élettársát, a téglát azonban sikerült kiverni a kezéből.
Ekkor a vádlott a garázsban elhelyezett 20 literes benzineskannát vette fel, a fedelét lecsavarta, majd a nyitott kannával csapott az élettársa felé, aminek következtében a benzin a garázsban szétlocsolódott. A jelenlevők kivették a vádlott kezéből a benzineskannát, ekkor a vádlott az öngyújtóját elővéve a benzint lángra lobbantotta, majd a helyszínről eltávozott. A helyszínen tartózkodóknak sikerült megakadályozniuk, hogy a benzineskanna lángra lobbanjon, illetve az felrobbanjon, és a garázsban elhelyezett gázpalackot is sikerült onnan kivinni.
A vádlott magatartásával közvetlen veszélynek tette ki a lakásban tartózkodó három személyt, illetve a főépületben tartózkodó személyt és annak a kiskorú gyermekét, továbbá annak a veszélye is fennállott, hogy a tűz továbbterjed a főépületre, illetve a gázpalack felrobbanásával további jelentős károk is keletkezhettek volna.
Az elsőfokú bíróság ítélete ellen a vádlott és védője a büntetés enyhítése végett jelentettek be fellebbezést.
A másodfokú tárgyaláson a vádlott és a védője a fellebbezését kiegészítette, elsődlegesen az elsőfokú ítélet hatályon kívül helyezését kérte.
A felülbírálat során a megyei bíróság megállapította, hogy az elsőfokú bíróság ítéletének a tényállása hiányos. Ezért a megyei bíróság az iratok tartalma, a másodfokú eljárásban felvett bizonyítás és az annak eredményében ismételten meghallgatott szakértő véleménye alapján a tényállást a következőkkel egészítette ki: A cselekmény elkövetési helye egy családi házhoz "toldalék" épületként épített garázs. Ennek az ingatlannak a közvetlen közelében más, állandóan lakott épület nem található. A családi házzal szomszédos építmények 8 méterre fekvő lakatlan szőlőkunyhók, míg a legközelebbi lakóépület 20 méterre fekszik. A gázpalack felrobbanása esetén sem valószínűsíthető a tűznek az érintett ingatlanon kívüli elterjedése. Ezzel a pontosítással és kiegészítéssel megalapozott a tényállás, amelynek alapján a vádlott közveszélyokozás bűntettében való bűnösségére vonatkozó következtetés megalapozatlan. A közveszélyokozás ugyanis akkor valósul meg, ha az elkövetői magatartás folytán kialakult objektív helyzetben meg nem határozott, de nagyobb számú személy élete, testi épsége vagy előre fel nem becsülhető nagy értékű vagyoni javak kerülnek veszélybe, és azok megsemmisülése vagy megrongálódása fenyeget.
A megyei bíróság a szaktanácsadói véleményt elfogadva - mely szerint a gázpalack felrobbanása esetén sem lett volna valószínű a tűz továbbterjedése - arra az álláspontra jutott, hogy a közveszélyokozás bűntette megvalósulásának a vagylagos feltételei közül egyik sem forgott fenn. Ezért a Btk. 259. §-ának (1) bekezdésében meghatározott közveszélyokozás bűntette alól a vádlottat a Be. 214. §-a (3) bekezdésének a) pontja alapján - mert a vád tárgyává tett cselekmény nem bűncselekmény - felmentette.
Tekintettel arra, hogy a vádlott a saját tulajdonában okozott kárt, a megyei bíróság a rongálás vétségét sem állapította meg.
Az elsőfokú bíróság a bűnösségi körülményeket helyesen sorolta fel.
Figyelemmel az enyhítő körülményekre, valamint arra, hogy az elsőfokú bíróság által megállapított, a bűnhalmazatot megvalósító bűncselekmények közül a legsúlyosabban büntetendő cselekmény alól a megyei bíróság a vádlottat felmentette, a szabadságvesztés tartamát 6 hónapra, a közügyektől eltiltás mellékbüntetés tartamát pedig 1 évre mérsékelte. (Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Bíróság 1. Bf. 409/1996. sz.)
  • Másolás a vágólapra
  • Nyomtatás
  • Hatályos
  • Már nem hatályos
  • Még nem hatályos
  • Módosulni fog
  • Időállapotok
  • Adott napon hatályos
  • Közlönyállapot
  • Indokolás
Jelmagyarázat Lap tetejére