BK BH 1997/386
BK BH 1997/386
1997.08.01.
A kölcsön fedezetéül a pénzintézet javára elidegenítési tilalommal terhelt személygépkocsi nem szolgálhat alapul a vádlott által elkövetett bűncselekményekkel okozott kár megtérítésére, illetve vagyoni jellegű mellékbüntetések végrehajtására; ezért a kielégítési elsőbbséget élvező pénzintézet, illetve jogutódja kérelmére a gépkocsi zár alá vételét meg kell szüntetni [Be. 101. § (1) bek., 102. § (1) bek., 106. § (1) bek., 107. § a) pont; Ptk. 262. § (2) bek.; 1994. évi LIII. törvény 114. § (1) bek., 165. §, 169. §; 39/1984. (XI. 5.) MT r. 9. § (2) bek., 10. § (3) bek.].
A vádlott ellen számviteli fegyelem megsértésének vétsége, magánokirat-hamisítás vétsége és többrendbeli vagyon elleni bűncselekmény miatt emeltek vádat. Az eljárás során a vádlott fellelhető vagyontárgyait zár alá vették, ezek között egy Ford Sierra személygépkocsit, mivel tartani lehetett attól, hogy máskülönben a 36 sértettnek okozott összesen 10 millió forintot meghaladó kár megtérülése teljes egészében meghiúsul.
A sértettek között az R.-i Takarékszövetkezet nem szerepel, jogutódja, az I. Kft. a gépkocsi zár alá vételének megszüntetését kérte.
A bíróság álláspontja szerint az adott esetben nem állnak fenn a zár alá vétel feloldását indokolttá tevő és a Be. 107. §-ában felsorolt körülmények. Az, hogy a zár alá vont vagyontárgyak közül a Ford Sierra gépkocsin az R.-i Takarékszövetkezet javára bankhitelt biztosító zálogjog áll fenn, nem elegendő ok a zár alá vétel feloldására. A zár alá vétel elrendelése ugyanis a sértettek érdekeinek a biztosítása végett vált szükségessé, mely ok továbbra is fennáll. Annak vizsgálata, hogy a fent említett gépkocsi az I. Kft. - mint az R.-i Takarékszövetkezet jogutódja - követelésén kívül a büntetőügy sértettjeinek mennyiben jelent kielégítési alapot, nem tartozik a büntetőbíróság feladatai közé. A bíróság az eljárást befejező határozatában rendelkezik majd a zár alá vett vagyontárgyakról, és ezt követően polgári jogi úton a követelések érvényesíthetők, mind a sértettek, mind a kft. részéről.
Az elsőfokú bíróság végzése ellen az I. Kft. kérelmező jelentett be fellebbezést a zár alá vétel megszüntetése iránt benyújtott kérelmének az elutasítása miatt.
Az iratokból megállapítható, hogy a Ford Sierra típusú személygépkocsit a vádlott 680 000 forintért vásárolta hitelre, 408 000 forint kölcsön mellett, melynek fedezetéül maga a személygépkocsi szolgált. Az elidegenítési tilalmat a hitelező R.-i Takarékszövetkezet javára a gépkocsi forgalmi engedélyébe 1993. április 14-én bejegyezték. Mivel a vádlott a hitelt törlesztő részleteket nem fizette meg, a takarékszövetkezet 248 041 forint és járulékai iránt végrehajtást kért 1994. március 10-én; a végrehajtási eljárás folyamatban van.
Időközben a vádlottal szemben büntetőeljárás indult, melynek során a személygépkocsit lefoglalták, és annak a zár alá vételét rendelték el. A személygépkocsit a megyei rendőr-főkapitányság udvarán helyezték el, míg a forgalmi engedélyt és a kulcsokat a végrehajtói irodánál letétbe helyezték.
A zár alá vétel olyan ideiglenes jellegű biztonsági intézkedés, amelynek alkalmazásával a bűncselekménnyel okozott kár megtérítése, illetőleg a vagyoni jellegű mellékbüntetések végrehajtása biztosítható.
A Ptk. 262. §-ának (2) bekezdésében foglalt szabályozás szerint a bankhitelt biztosító zálogjog kielégítési elsőbbséget biztosít, ebből következően a személygépkocsi nem szolgálhat sem a sértetteknek okozott kár megtérítésének, sem a vagyoni jellegű mellékbüntetéseknek az alapjául, csak az R.-i Takarékszövetkezet jogutódja követelésének a kielégítése után.
A bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény (Vht.) 165. §-a határozza meg a kielégítési sorrendet. A követelések jogcímét alapul vevő felsorolásban a negyedik helyen szerepel: a büntetőeljárásban az adóssal szemben megállapított, az állam javára fizetendő összeg, a vagyonelkobzásból eredő követelés (a polgári jogi igény kivételével), és utolsó helyen a fel nem sorolt, egyéb jogcímen alapuló követelések, ide tartozóan a polgári jogi igények is.
A zálogjog alapján való kielégítésről rendelkező szakaszok közül a Vht. 169. §-a pedig olyan szabályozást ad, mely szerint: Elsőbbségi igény bejelentése esetén (114. §) az ingóságnak, mint zálogtárgynak az értékesítéséből befolyt összeget elsősorban a zálogjoggal biztosított követelés kielégítésére kell fordítani. A Vht. említett 114. §-ának (1) bekezdése úgy rendelkezik: A végrehajtó a foglalás után haladéktalanul felhívja elsőbbségi igényének bejelentésére azt, akiről valószínűsíthető, hogy zálogjoga alapján jogosult a lefoglalt ingóságból, mint zálogtárgyból a követelésének előnyös kielégítésére.
A bankhitelt biztosító zálogjoggal kapcsolatban a hitelezőt megillető kedvezőbb szabályozást tartalmaznak a pénzforgalomról és a bankhitelről szóló 39/1984. (XI. 5.) MT rendelet 9. §-ának (2) bekezdésében és a 10. §-ának (3) bekezdésében írt rendelkezések, melyek szerint a pénzintézet a kölcsönnyújtásból eredő követelését a zálogtárgyból bírósági eljárás nélkül is kielégítheti, ha az a birtokába jut, a zálogtárgy értékesítésének pedig nem akadálya az sem, hogy a bankhitelt biztosító zálogjoggal terhelt vagyontárgy egyébként mentes a végrehajtás alól.
A hivatkozott jogszabályi előírások alapján vizsgálva a kérelmező fellebbezését, a megyei bíróság a következő álláspontra jutott.
A személygépkocsi zár alá vételének a foganatosítása érdekében elrendelt lefoglalása jogszabályi alap nélkül történt, mert ilyen címen lefoglalásnak nincs helye. A Be. 101. §-ának (1) bekezdése tételesen felsorolja ugyanis, hogy mely dolog foglalható le. Az adott esetben a személygépkocsi nem tárgyi bizonyítási eszköz, nem tárgya és nem eszköze a bűncselekménynek, így elkobzásának nincs helye és birtoklása nem is ütközik jogszabályba.
Ugyanakkor a személygépkocsi zár alá vételére törvényesen került sor. A kft.-t a hivatkozott jogszabályi rendelkezések alapján - mint az R.-i Takarékszövetkezet jogutódját - kielégítési elsőbbség illeti meg, amely megelőzi az állam és a sértettek igényét is.
A kifejtettekre tekintettel a megyei bíróság - a Be. 269. §-ának (4) bekezdése szerinti tanácsülésen eljárva - a Be. 260. §-a alapján megváltoztatta az elsőfokú bíróság végzését, a Ford Sierra személygépkocsi lefoglalását a Be. 102. §-a (1) bekezdésének első mondata alapján megszüntette, a személygépkocsi zár alá vételét a Be. 107. §-ának a) pontja értelmében feloldotta, ugyanakkor az R.-i Takarékszövetkezet jogutódja igényének a kielégítése után a személygépkocsi értékesítéséből befolyt vételárból fennmaradó összeg zár alá vételét a Be. 106. §-ának (1) bekezdése alapján elrendelte, mert az a pénzösszeg már alkalmas a bűncselekménnyel okozott kár és a vagyoni jellegű mellékbüntetések végrehajtásának a biztosítására. (Bács-Kiskun Megyei Bíróság I. Bf. 116/1996. sz.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás