PK BH 1997/394
PK BH 1997/394
1997.08.01.
Értékpapír tőzsdei forgalmazásának a befektetők jogos érdekeit és a piac egyensúlyát veszélyeztető kereskedés miatt történő felfüggesztése nem ad alapot kártérítési felelősség megállapítására [Ptk. 349. §; 1996. évi CXI. tv. 246. § (1) bek.].
Az Állami Értékpapír és Tőzsdefelügyelet alperes az 1994. szeptember 6-án kelt határozatával a felperesi részvénytársaság részvényeinek tőzsdei és tőzsdén kívüli kereskedelmét az egyes értékpapírok nyilvános forgalomba hozataláról és forgalmazásáról, valamint az értékpapírtőzsdéről szóló 1990. évi VI. törvény (Épt.) 70. §-a alapján 1994. szeptember 6-tól 9-ig felfüggesztette. A határozat - még aznap módosított - indokolásának lényege szerint a felfüggesztés oka, hogy a felperes részvényeit érintő bennfentes kereskedelem miatt indult büntetőeljárás állásáról a tőzsde hivatalos lapjában, valamint a napilapokban megjelent információ a felperes értékpapírjának tőzsdei és tőzsdén kívüli kereskedését, továbbá a külföldi befektetők tevékenységét jelentős módon befolyásolhatja.
A felperes a Ptk. 349. §-ának (1) bekezdése alapján előterjesztett keresetében 1000 forint nem vagyoni kártérítés megfizetésére kérte az alperes kötelezését. Álláspontja szerint az Épt. 70. §-ában foglalt törvényi előfeltételek hiányában az alperes törvénysértően függesztette fel a felperes értékpapírjainak a kereskedését. Ez a jogellenes és felróható intézkedés alkalmas volt a felperessel szemben negatív értékítélet kiváltására, ami a felperesnek jelentős kárt okozott.
Az elsőfokú bíróság ítéletével a keresetnek helyt adva 1000 forint megfizetésére kötelezte az alperest. Az indokolás szerint az alperes az Épt. 70. §-a alapján nem függeszthette volna fel a felperes papírjainak a kereskedelmét, mert arra sem a rendellenes árfolyam-alakulás, sem az üzletkötések alakulása nem adott alapot. A határozat meghozatala előtt több mint egy hónapos időszakban ugyanis a papírokra egyáltalán nem volt üzletkötés, és azok árfolyama sem változott. A büntetőeljárás alapjául is szolgáló, több mint egy évvel korábbi cselekmények pedig már nem adhatnak alapot a felfüggesztésre. Az alperes jogellenes és felróható felfüggesztő intézkedése az ahhoz kapcsolódó negatív értékítélet következtében nem vagyoni hátrányt jelentett a felperes számára, amelynek keresetben érvényesített összege nyilvánvalóan nem eltúlzott.
Az alperes fellebbezése folytán eljárt Legfelsőbb Bíróság, mint másodfokú bíróság ítéletével megváltoztatta az elsőfokú bíróság ítéletét, és a felperes keresetét elutasította. Az ítéleti indokolás szerint az Épt. 70. §-a által a hatósági intézkedéshez megkívánt ténybeli alap 1993. szeptember-október hónapokban megvolt. Ehhez képest az alperes határozata annyiban valóban nem felelt meg a jogszabálynak, hogy késedelmesen került meghozatalra, és az indokolása hiányos volt. Ez azonban egymagában nem ad alapot az alperes felelősségének a megállapításához, mert ahhoz a felróhatóság is szükséges, ez pedig nem állapítható meg. A másodfokú bíróság álláspontja szerint ugyanis az alperes intézkedése "amely valójában az Épt. 70. §-ában foglaltakra tekintettel a tisztességes tőzsdei kereskedelmet, a befektetők érdekeinek a megóvását és a piac egyensúlyát kívánta biztosítani, nem tekinthető vétkes tevékenységnek, nem valósít meg olyan felróható magatartást, amely az alperes kártérítési felelősségének a megállapítására alapot adna".
A jogerős ítélet ellen a felperes élt felülvizsgálati kérelemmel, kérve az ítélet hatályon kívül helyezését és az elsőfokú bíróság ítéletének a helybenhagyását. A felperes álláspontja szerint az alperes intézkedése nem egyszerűen elkésett, hanem minden törvényi ténybeli alapot nélkülöző volt, annak indokolása pedig nem hiányos, hanem kifejezetten téves volt. Ezért az alperes jogszabályi előfeltételek hiányában, hatáskör nélkül meghozott intézkedése jogellenes és felróható volt, a másodfokú bíróság tehát jogsértően utasította el a Ptk. 349. §-ának (1) bekezdésére alapított keresetet.
Az alperes felülvizsgálati ellenkérelmet nem terjesztett elő.
A felülvizsgálati kérelem nem alapos.
Az Épt. 70. §-a a rendezett, áttekinthető és tisztességes tőzsdei kereskedelem biztosítása, a befektetők jogos érdekeit, illetve a piac egyensúlyát veszélyeztető jelenségek megakadályozása érdekében biztosítja azt a jogot a felügyelet számára, hogy felfüggessze egyes értékpapírok tőzsdei forgalmazását. A felügyelet a forgalmazás - felfüggesztésre alapot adó - rendellenességére a törvényszöveg szerint a rendellenes árfolyam-alakulásból vagy az üzletkötések alakulásából következtethet. Az információszerzés e két forrásának a törvényszövegben való kiemelése azonban nem jelenti azt, hogy más körülményből ne lehetne a felfüggesztés szükségességére, indokoltságára következtetni. Az Épt. 70. §-a minden olyan esetben megadja a felügyelet számára a felfüggesztés jogát, amikor megállapítható, hogy a kérdéses értékpapír további forgalmazása "nem biztosítja a rendezett, áttekinthető és tisztességes tőzsdei kereskedelmet, veszélyezteti a befektetők jogos érdekeit, illetve a piac egyensúlyát". Ha ezek az idézett törvényi előfeltételek fennállnak, akkor a felügyelet intézkedése nem tekinthető jogszerűtlennek.
A konkrét esetben a büntetőeljárás állásáról (a nyomozás vádemelési javaslattal történő befejeződéséről) a sajtóban megjelent információk alkalmasak voltak arra, hogy a felperes értékpapírjának a tőzsdei és tőzsdén kívüli kereskedését jelentősen befolyásolják, ezért az Épt. 70. §-a által a felfüggesztés elrendeléséhez megkívánt ténybeli alap megvolt. Az alperes intézkedése az Épt. 70. §-ában rögzített célokat szolgálta, vagyis a tisztességes tőzsdei kereskedelmet, a befektetők jogos érdekeit és a piac egyensúlyát kívánta biztosítani. Jogszabálysértés nélkül, helyesen állapította meg tehát a másodfokú bíróság, hogy az alperes úgy járt el, ahogy az az adott helyzetben elvárható volt, vagyis intézkedése nem volt jogellenes és felróható, így az alperes kártérítési felelősségének előfeltételei hiányoztak. A kifejtettekre figyelemmel a Legfelsőbb Bíróság öt hivatásos bíróból álló tanácsban [Pp. 273. §-ának (1) bekezdése] meghozott ítéletével a Pp. 275/A. §-ának (1) bekezdése alapján a jogerős ítéletet hatályában fenntartotta. (Legf. Bír. Pfv. X. 23 343/1996. sz.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás