4/1997. (II. 28.) TNM rendelet

1. §² A rendelet hatálya kiterjed az Információs Hivatalra (a továbbiakban együtt: Hivatal), valamint a Hivatal hivatásos állományú tagjaira (a továbbiakban: ht. állomány tagja).

2. § (1) A személy szerinti beosztási illetményt az állományilletékes parancsnok javaslatára a főigazgató állományparancsban állapítja meg.

(2) A ht. állomány más fegyveres szervtől a Hivatalhoz áthelyezett tagjának beosztási illetményét úgy kell megállapítani, hogy az ne legyen alacsonyabb az előző szolgálati helyén folyósított beosztási illetményénél. Ettől eltérni csak különösen indokolt esetben lehet.

3. §³

4. §⁴

5. §⁵

6. § (1) A ht. állomány tagjának – külön törvényben meghatározott – a beosztási illetmény 25%-áig terjedő nemzetbiztonsági pótlék adható.

(2) A pótlékra jogosító beosztásokat és az azokhoz tartozó mértéket a főigazgató javaslatára a miniszter határozza meg.

7. § Az egyéb veszélyességi pótlékra jogosító körülmények fennállását helyszíni vizsgálat alapján, valamint a 140/1996. (VIII. 31.) Korm. rendeletben foglaltakat figyelembe véve, a Hivatal egészségügyi szolgálata állapítja meg.

8. §⁶ (1) A pótlékra jogosító beosztásokat az állományilletékes parancsnok – a gazdasági szerv vezetőjével egyeztetett – javaslatára a főigazgató belső rendelkezésben határozza meg, a beosztás ellátásának konkrét körülményei alapján.

(2) A pótlékra való jogosultságot állományparancsban kell meghatározni.

8/A. §⁷ (1) Gépjárművezetői pótlékra jogosult a ht. állomány tagja, ha külön engedély birtokában, elöljárói utasítás alapján, ügyintézői rendszerben működő szolgálati gépkocsit rendszeresen vezet és ezáltal külön gépjárművezető foglalkoztatása szükségtelen.

(2)⁸

(3)⁹ A ht. állomány akció szolgálati pótlékra, illetve közterületi pótlékra jogosult tagja gépjárművezetői pótlékra nem jogosult.

9. § Aki a főigazgató vagy az állományilletékes parancsnok által írásban elrendelt készenléti szolgálatot lát el, készenléti pótlékra jogosult.

10. § (1) Aki a főigazgató vagy az állományilletékes parancsnok által írásban elrendelt ügyeleti szolgálatot lát el, ügyeleti pótlékra jogosult.

(2) Az ügyeleti pótlékra való jogosultságot nem befolyásolja az a körülmény, hogy jár-e az ügyeleti szolgálatért szolgálatmentesség.

11. § (1) A Hivatal műveleti feladatokat ellátó szervezeti egységeinél a ht. állomány különleges szolgálati feladatot ellátó tagja akció szolgálati pótlékra jogosult.

(2)¹⁰ A különleges szolgálati feladat végrehajtását az állományilletékes parancsnok írásban rendeli el, amelynek tényéről, időtartamáról és a végrehajtásban résztvevőkről a gazdasági szervet a tárgyhót követő hónap tizedik napjáig értesíteni kell.

(3) A különleges szolgálati feladattá minősítéshez a főigazgató jóváhagyása szükséges.

(4) Az akció szolgálati pótlékot folyósítani kizárólag a (3) bekezdésben foglalt feltételek megléte esetén lehet.

11/A. §¹² (1) A Hivatal műveleti feladatokat ellátó szervezeti egységeinél a ht. állomány – munkaköréből adódóan – közterületen különleges szolgálati feladatot ellátó tagja közterületi pótlékra jogosult.

(2) A ht. állomány vezetői pótlékra, illetve akció szolgálati pótlékra jogosult tagja közterületi pótlékra nem jogosult.

12. § (1) A tartósan magas színvonalú munkavégzés vagy a kiemelkedő munkateljesítmény elismeréseként a miniszter vagy a főigazgató

(2)¹³ Az érintett Hivatal éves költségvetésében meghatározott hivatásos állomány – adott év január 1-jén érvényes állománytábla szerinti – létszámának legfeljebb 7%-a erejéig adományozható a tanácsosi, legfeljebb 5%-a erejéig a főtanácsosi cím.

(3) A cím adományozásáról és a címpótlék folyósításáról állományparancsban kell rendelkezni.

13. § Az idegennyelv-tudási pótlék folyósítására jogosító szolgálati beosztásokat, továbbá a folyósítás részletes szabályait miniszteri utasítás határozza meg.

14. § (1) Személyi pótlék engedélyezhető annak, akinek szakismerete, illetőleg munkakörülményei ezt indokolttá teszik.

(2) Személyi pótlék engedélyezhető:

(3) Személyi pótlék határozott és határozatlan időtartamra egyaránt engedélyezhető, mértékét a főigazgató a folyósítást elrendelő állományparancsban határozza meg.

(4) Személyi pótlék csak akkor folyósítható, ha az alapjául szolgáló körülmények elismerésére más pótlék vagy díj nem ad lehetőséget.

(5) Személyi pótlék az érintett Hivatal éves költségvetésében meghatározott hivatásos állomány – adott év január 1-jén érvényes állománytábla szerinti – létszámának legfeljebb 5%-a erejéig határozható meg.

14/A. §¹⁵ A Hivatalnál rendszeresített vezetői beosztásokat külön miniszteri utasítás tartalmazza. Az egyes vezetői beosztásokhoz kapcsolódó pótlék mértékét a Hszt. 100/B. §-a alapján kell meghatározni.

15. § (1) Az ideiglenesen megüresedett szolgálati beosztás ellátásával, továbbá a szolgálati beosztás ellátásában tartósan akadályozott személy helyettesítésével, valamint a szolgálati beosztásához nem tartozó feladatkör ellátásával megbízottaknak a (2) bekezdésben foglalt esetekben az eredeti beosztása alapján járó illetményen felül – ha a megbízás a 30 napot meghaladja – megbízási díj jár.

(2) A megbízási díj mértékét a Hszt. 50. §-ának (4) bekezdésében meghatározott keretek között az állományilletékes parancsnok a gazdasági szerv vezetőjének egyetértésével állapítja meg.

(3) Nem állapítható meg megbízási díj a ht. állomány tagja részére, ha

– a ht. állomány évi rendes szabadságon lévő tagját helyettesíti;

– szervezetszerű helyettes;

– az eredeti beosztása ellátása alól mentesítették.

16. § (1) A Hivatalnál folyamatos nyilvántartást kell vezetni a pótlékokra és ht. állomány megbízási díjra jogosult tagjairól, valamint a jogosultság időtartamáról.

(2) A nyilvántartásnak tartalmaznia kell a jogosultság alapjául szolgáló okirat számát, a pótlékra és a megbízási díjra jogosító beosztást, illetve tevékenységet.

(3)¹⁶ Az esetenként járó pótlékok és a megbízási díj kimutatását tartalmazó nyilvántartás egy példányát minden hónap tizedik napjáig meg kell küldeni a Hivatal gazdasági szervének.

17. §¹⁷ Az elrendelt túlszolgálatra eső időarányos távolléti díjat a ht. állomány tagjára irányadó munkarendnek megfelelő havi munkaidőkeret szerinti osztószámmal kiszámított egy órára eső illetmény alapulvételével kell megállapítani.

18. § (1) Az alapilletmény, illetménypótlék, illetménykiegészítés (a továbbiakban együtt: illetmény), valamint a megbízási díj a jogosultsági feltételek okirattal igazolt keletkezésének napjától a feltételek megszűnésének napjáig jár.

(2) A jogosultsági feltételek beállását, módosulását, megszűnését írásban kell a ht. állomány tagjának és a Hivatal gazdasági szervének a tudomására hozni.

(3) Az illetményt és a megbízási díjat az alábbiak szerint kell megállapítani és módosítani:

(4)

(5)²⁰ A (4) bekezdés b) pontjában foglaltaktól eltérően szüneteltetni kell a pótlék folyósítását a 30 napot meghaladó tanfolyamra vezénylés idejére, amennyiben ez szolgálatteljesítés alóli mentesítéssel történik, valamint egészségügyi szabadság esetén a 61. naptól.

19. § (1) Ha a jogszabály valamely járandóság megállapítását a havi illetmény alapulvételével rendeli el, a jogosultságra okot adó esemény bekövetkezésekor a hatályos jogszabályok szerint járó (megállapított, illetve az egyidejű előléptetés, visszavetés, lefokozás szerint megállapítható) illetmény figyelembevételével kell a kifizetendő összeget megállapítani.

(2) Ha az illetményre, illetve a megbízási díjra való jogosultság nem teljes hónapra áll fenn, a töredékidőre járó illetményt és megbízási díjat a hivatali és vezényléses munkarendben foglalkoztatott esetében az adott munkakörben letöltött tényleges munkanapok számával kell figyelembe venni.

(3)²¹ Az alapilletményt és a rendszeres pótlékot, valamint a megbízási díjat minden hónapban egy összegben kell számfejteni.

(4) A jogosult halála esetén az illetményt és illetmény jellegű járandóságait az örökösnek kell kifizetni. Ha nem lehet megállapítani, hogy a járandóságok átvételére ki jogosult, a járandóságokról a Hivatal gazdasági szervének írásban értesíteni kell az elhalt lakóhelye szerint illetékes polgármesteri hivatalt. A ki nem fizetett összeget a hagyatéki végzés jogerőssé válásáig a Hivatal letéti számláján kell kezelni.

20. § (1) A távolléti díj számítása szempontjából rendszeres illetménypótléknak minősül:

(2)³⁰ A távolléti díj összegének kiszámításánál, a kifizetést közvetlenül megelőző hónapban fizetett illetményt kell figyelembe venni.

21. § (1)³¹ Az illetményből, az egyéb illetmény jellegű járandóságból levonásnak – ideértve a személyi jövedelemadó, az egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járulék, valamint a nyugdíjjárulék levonását is – csak jogszabály, végrehajtható határozat vagy a ht. állomány tagjának hozzájárulása alapján van helye. A levonások alapját, mértékét és sorrendjét jogszabály határozza meg.

(2) A bírósági végrehajtásról szóló törvényben meghatározott juttatásokat az illetménnyel azonosnak kell tekinteni.

22. §³²

23. §³³

24. § (1)³⁴ A jubileumi jutalmat a jogosultság megszerzésekor a Hivatal gazdasági szerve hivatalból folyósítja.

(2) A jubileumi jutalmat a Hszt. 107. §-a alapján csökkentett illetményben részesülőknek is a teljes illetménye alapulvételével kell megállapítani.

(3) A jubileumi jutalom a Hszt. 110. § (1) bekezdésében meghatározott szolgálati viszonyban töltött idő elérésének napján esedékes. Nyugállományba helyezéskor a kifizetés az utolsó munkában töltött munkanapon történik.

25. § (1)³⁵

(2) Szolgálati jellegű utazás a szolgálati jogviszonnyal egyébként összefüggő, de kiküldetésnek nem minősülő, a szolgálati hely közigazgatási határán túli utazás.

(3) Szolgálati jellegű utazásnak minősül a kezelőorvos által elrendelt egészségügyi kezelés és felülvizsgálat, valamint a nem a társadalombiztosítás terhére történő gyógyintézeti beutalás miatti utazás. A felsoroltakon túlmenően szolgálati jellegű úttal összefüggésben költségtérítésre csak a Hivatal gazdasági szerve írásbeli engedélye alapján kerülhet sor.

(4) Kiküldetés és szolgálati jellegű utazás elrendelésére az állományilletékes parancsnok, illetve a vele azonos vagy magasabb jogállású vezető, valamint az általuk erre írásban felhatalmazott vezető jogosult. Az elrendelési jogosultság megadásáról – aláírásminta mellékelésével – az illetékes gazdasági szervet írásban tájékoztatni kell.

(5) A kiküldetést, szolgálati jellegű utazást írásban, az erre a célra rendszeresített ,,Menetlevél'' nyomtatványon előre kell elrendelni. Az elrendelés napja és a ,,Menetlevél'' érvényességi határideje közötti idő nem haladhatja meg a 30 napot.

(6) A kiküldetés szempontjából indulási hely a kiküldetést teljesítő szolgálati helye. A kiküldetést elrendelő vezető indokolt esetben ettől eltérően is rendelkezhet, amit a menetlevélen külön fel kell tüntetni. Az utazás megkezdésének és befejezésének időpontja a menetrend szerinti közlekedési eszköz indulási és érkezési ideje.

(7) Nem menetrend szerinti közlekedési eszközzel történő utazás esetén a távollét időtartama az indulási helyről történő elindulás és az oda való visszaérkezés közötti idő. Ha a kiküldetés az indulási helyre való visszaérkezés előtt befejeződik, az időpont, amikor a kiküldetéssel összefüggő tevékenységet befejezték.

26. § (1) A felszámítható költség mértéke független attól, hogy a kiküldetés munkanap, szabad- vagy munkaszüneti napon történt.

(2) A kiküldetés alkalmával igénybe vehető közlekedési eszköz fajtáját – a szolgálati érdek és a költségmegtakarítási szempontok figyelembevételével – a kiküldetést elrendelő vezető határozza meg.

(3) A ht. állomány tagjának az élelmezési többletköltségek fedezetére – a kiküldetés tartamára élelmezési költségtérítés (napidíj) jár. Napidíj csak jogszabály szerinti költségátalányként számolható el.

(4) Nem számolható el napidíj:

(5) A szálloda igénybevétele esetén, amennyiben a szállodaköltség a kötelező reggeli árát tartalmazza, a napidíj összegét 20%-kal csökkenteni kell. Egyéb szállodai fogyasztást a Hivatal nem térít.

(6) Ha a ht. állomány tagja kiküldetése napján az indulási helyére visszatérni nem tud és emiatt szállást vesz igénybe, hivatalos számla alapján jogosult a ténylegesen felmerült szállásköltség megtérítésére.

(7) A ht. állomány tagja részére szolgálati jegy, illetve menetlevél alapján kiküldetési (úti-) előleg adható, melynek összege nem lehet több az előreláthatóan felmerülő kiküldetési költségnél. Ha a kiküldetés elmarad, a ht. állomány tagja a felvett kiküldetési előleget köteles egy összegben, legkésőbb a kiküldetés tervezett kezdő időpontját követő 2 munkanapon belül visszafizetni.

(8) A ht. állomány tagja köteles a menetlevelet és a kapcsolódó bizonylatokat a kiküldetés befejeztét követő 10 munkanapon belül – az arra jogosult vezetői záradékolás után – elszámolás céljából benyújtani.

(9) A menetlevél ellenőrzése során vizsgálni kell:

26/A. §³⁷ (1) A három hónapnál rövidebb tartamú külföldi szolgálatot (a továbbiakban: ideiglenes külföldi kiküldetés) teljesítő ht. állomány tagját (a továbbiakban: kiküldött) az ideiglenes külföldi kiküldetés idejére az 1. melléklet szerinti napidíj illeti meg.

(2) Az I. kategória szerinti napidíjra a Hivatal főigazgatója és helyettesei, a II. kategória szerinti napidíjra a Hivatal I. napidíj-kategóriába nem tartozó vezető besorolású beosztást betöltő munkatársai, a III. kategória szerinti napidíjra a ht. állomány I–II. napidíj-kategóriába nem tartozó tagjai jogosultak.

(3) A kiküldöttet arra a naptári napra, amelyiken a külföldön töltött idő tartama eléri a nyolc órát, a teljes napidíj, arra a napra, amelyiken a külföldön töltött idő tartama a négy órát meghaladja, de nyolc óránál kevesebb, a napi díj 50%-a illeti meg. Ha a külföldön tartózkodás négy óránál rövidebb, a kiküldöttet napidíj nem illeti meg.

26/B. §³⁸ (1) A külföldre utazás indulási és érkezési helyének az országhatárt, repülőgépen történő utazásnál a repülőteret kell tekinteni. A repülőgépen történő utazásnál a kiküldetés kezdő időpontjának a repülőgép menetrend szerinti indulási, befejező időpontjának az érkezési időpontját kell tekinteni. Ha a kiküldött ugyanazon a napon több országban járt, részére azon országra megállapított napidíj fizethető ki, amelyikben hosszabb ideig tartózkodott.

(2) A Hivatal a kiküldött részére a napidíjat az ideiglenes külföldi kiküldetést megelőző három munkanapon belül fizeti ki.

(3) A kiküldött az ideiglenes külföldi kiküldetés befejező időpontját követő három munkanapon belül nyilatkozik arról, hogy az ideiglenes külföldi kiküldetés időtartama alatt részesült-e – a hivatalos meghívás alapján – ebédben vagy vacsorában. Ha a kiküldött az ideiglenes külföldi kiküldetés időtartama alatt – a hivatalos meghívás alapján – ebédben vagy vacsorában részesül, az adott naptári napra – kivéve a külföldre utazás indulási és érkezési napjára – jutó napidíját étkezésenként 30%-kal csökkenteni kell.

(4) A napidíj arányos részének visszafizetése – a kiküldetés befejező időpontját követő öt munkanapon belül – abban a devizanemben történik, amelyben a kiküldött részére azt biztosították.

26/C. §³⁹ (1) A kiküldöttet a külföldi tartózkodás során felmerülő, indokolt mértékű költségeinek fedezésére költségtérítés illeti meg, mely magában foglalja a szállásköltség, az utas- és poggyászbiztosítás, az utazási költség és a járműhasználati költség összegét. A kiküldöttnek a kiküldetés megkezdése előtt készpénzben vagy fizetési számlára való utalással ki kell fizetni a kiküldetés előreláthatóan felmerülő teljes költségét. A kiküldött az ideiglenes külföldi kiküldetés befejező időpontját követő öt munkanapon belül a felmerült költségekről elszámol.

(2) A számlával igazolt szobaár mellett mosatási és vasalási költség kizárólag a hét napot meghaladó kiküldetés esetén számolható el oly módon, hogy az a külföldön tartózkodás 8. napjától kezdődően, szállodai éjszakánként az egynapi szállásköltség 10%-át nem haladhatja meg.

(3) A kiküldött az indulás és az érkezés napján elszámolhatja a lakásától, tartózkodási helyétől az állomásig, repülőtérig megtett út igazolt költségét, továbbá a beutazási és kiutazási engedély költségét. Tranzitországon történő átutazás esetén, ha a tranzitországban az érkezési és az indulási állomás, repülőtér nem azonos, a két állomás közötti út igazolt költsége számolható el.

(4) Az I. napidíj-kategóriába tartozók I. osztályú, vagy három- vagy négycsillagos szálloda, a II. és III. napidíj-kategóriába tartozók II. osztályú, vagy háromcsillagos szálloda költségeit számolhatják el. A főigazgató biztonsági okokból ettől eltérően rendelkezhet.

(5) Amennyiben az utazás távolsága nem haladja meg az 1000 km-t és a biztonsági helyzet vagy az időjárási viszonyok ezt nem indokolják, repülőgéppel történő utazást nem lehet elszámolni. Ettől eltérni akkor lehet, ha a kiküldetést teljesítők teljes utazási költsége nem jelent 30%-nál magasabb többletkiadást a vasúti vagy közúti közlekedéshez képest, továbbá akkor, ha azt az utazás sürgőssége indokolja.

(6) Ha a külföldre utazás repülőgéppel történik, a kiküldött – a főigazgatót és helyetteseit kivéve – a „turista” osztályon történő utazás költségeit számolhatja el. Vonattal történő utazás esetén a kiküldött első osztályra szóló jegy költségeit számolhatja el.

27. §⁴⁰

28. §⁴¹ A Hszt. 113. § (1) bekezdés b) pontja alapján a ht. állomány tagjának a nemzetbiztonsági feladat ellátásával kapcsolatban indokoltan felmerült költsége megtérítése érdekében a helyi, szolgálati célú utazásai lebonyolításához a szolgálati feladat teljesítésének helye szerinti helyi közlekedési szolgáltató által kibocsátott bérletszelvényt vagy menetjegyet kell biztosítani. A bérletszelvény vagy menetjegy a ht. állomány tagjának munkába járásához nem használható.

29. § Hivatalon belüli áthelyezés esetén – amennyiben a ht. állomány tagja új szolgálati helyére átköltözik –, az egyik szolgálati helyről a másikra szolgálati érdekből történő áthelyezéssel kapcsolatos költségek:

30. § (1) Az áthelyezett saját személye, a vele együtt költöző házastársa, élettársa és általa eltartott, vele közös háztartásban élő hozzátartozói után jogosult ténylegesen felmerült utazási költségeinek megtérítésére.

(2) Az utazás alkalmával igénybe vehető közlekedési eszközt a gazdaságosság és célszerűség figyelembevételével a szolgálati elöljáró határozza meg.

(3) Ha az áthelyezett személy új szolgálati helyére a szolgálattételre való jelentkezéssel egyidőben átköltözni nem tud, részére az átköltözés későbbi időpontban való lebonyolítása végett a lakóhelyére történő egyszeri oda-, visszautazás költségét is meg kell téríteni.

(4) Költségtérítésként az igazolt költségek számolhatók el.

(5) Vasúti utazás esetén a hivatalos díjszabás szerinti másodosztályú menetjegy ára téríthető.

31. § (1) Az ingóságok átszállításával kapcsolatban a számlával igazolt költségeket kell megtéríteni.

(2) Átszállítási költségek különösen a fuvarozási, rakodási és biztosítási költségek.

(3) Átszállítási költségként felszámítható az üres csomagolóeszközök és az esetlegesen igénybe vett szállítóeszközök régi szolgálati helyre történő visszaszállításának igazolt költsége is.

32. § (1) Átköltözési átalányként számolhatók el a költözéssel kapcsolatos egyéb nem vagy nehezen számszerűsíthető kiadások.

(2) A ht. állomány áthelyezett tagja átköltözési átalányra akkor jogosult, ha igazolja, hogy legalább a lakhatás alapvető feltételeit biztosító ingóságait átszállította.

(3) Az átköltözési átalány összege a ht. állomány tagja átköltözés előtti lakásának méretével arányos. Az átköltözési átalány összege az illetményalap

33. § A ht. állomány újonnan kinevezett tagja, ha szolgálati helyére átköltözik, a 29. §-ban meghatározott költségtérítésre jogosult.

34. § (1) Különélési díjra jogosult a más helységbe áthelyezett nős, férjezett vagy családfenntartónak minősülő személy, ha az új szolgálati helyén lakása nincs, és ezen okból családjától különélni kényszerül.

(2) A családtól való különélésnek minősül az élettárstól való különélés is, amennyiben a jogosult az áthelyezést megelőzően legalább 6 hónapon át élet- és vagyonközösségben együtt élt élettársával. Az együttélés kezdetének megállapításánál a kötelező bejelentés időpontját kell figyelembe venni.

(3) A különélési díj szempontjából az áthelyezett tartási kötelezettségét csak a saját háztartásában eltartott gyermeket illetően lehet megállapítani.

(4) Különélési díj megilleti azt az egyedülálló személyt is, aki igazolja, hogy keresőképtelen és jövedelem nélküli szülőjét (szüleit), vagy más eltartó nélküli kiskorú testvérét (testvéreit) áthelyezése előtt saját háztartásában tartotta el, feltéve, hogy ezen személyek tartására kötelezhető és keresőképes más hozzátartozó nincs, és a ht. állomány tagja új szolgálati helyére lakás hiányában őket átköltöztetni nem tudja.

(5) A különélési díj a ht. állomány tagjának az áthelyezés időpontjától számított egy évig folyósítandó, amennyiben a különélés nem szűnt meg. A különélési díj folyósításának idejét az állományilletékes parancsnok évente meghosszabbíthatja, ha fontos szolgálati érdek miatt a különélés nem szüntethető meg.

(6) A különélési díj összege egy napra a hivatalos kiküldetést teljesítők részére számla nélkül adható napidíj összegével megegyező.

35. § (1) Ha a ht. állomány áthelyezett tagja az új szolgálati helyéről naponta családjához úgy tud visszatérni, hogy lakhelyén legalább 10 órát eltölthet, különélési díj helyett a Hszt. 113. §-a (1) bekezdésének a) pontja alapján utazási költségtérítésre jogosult.

(2) Nem folyósítható különélési díj, illetőleg utazási költségtérítés, ha az áthelyezett az új szolgálati helyén a felajánlott lakható, és a lakások és helyiségek bérletére, valamint elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló törvény végrehajtására kiadott TNM rendeletben meghatározott jogos lakásszükségletnek megfelelő lakást nem fogadja el. A jogos lakásszükségletet kielégítőnek minősül az a lakás is, amely a régi szolgálati helyen lévő lakással megegyező nagyságú és komfortfokozatú.

36. § (1) A különélési díj nem folyósítható:

(2) A szabadság idejére különélési díj nem jár.

(3) A különélőnek havonta négy alkalommal az állandó lakóhelyére (családjához) és onnan a szolgálati helyére történő visszautazás ténylegesen felmerült költségét az utazási költségtérítésre vonatkozó szabályok szerint kell megtéríteni.

37. § A szabadságról, a munkaszüneti és pihenőnapról történő visszarendeléssel kapcsolatos költségek különösen:

38. § (1) A ht. állomány tagja részére a családalapításhoz szükséges alapvető lakhatási feltételek megteremtésének elősegítése érdekében a lakás berendezési és felszerelési tárgyainak megvásárlásához kamatmentes családalapítási előleg adható.

(2) Családalapítási előleg igénylésére jogosult, aki

39. § (1) Nem adható előleg annak:

(2) A kérelmező részére nyújtható családalapítási előleg összege a mindenkori illetményalap négyszereséig terjedhet.

(3) Az előleget a havi rendszeres illetményből (ideértve a gyedet és a gyest is) egyenlő részletekben történő levonással legfeljebb 36 hónap alatt kell visszafizetni.

(4) A családalapítási előleg kamatmentes és a mindenkori személyi jövedelemadóról szóló törvény szerint adómentes.

(5) A családalapítási előleg kizárólag az önálló lakás vagy lakrész lakberendezési és felszerelési tárgyai vásárlására engedélyezhető, illetve fordítható. Az előleg összegéből történő vásárlást – amely a kérelmező által az igénylőlapon feltüntetett tárgyakra irányulhat – a kérelmező nevére és lakcímére kiállított eredeti számlák másolatának a Hivatal gazdasági szervénél történő leadásával kell igazolni, az előleg folyósításától számított 90 naptári napon belül.

40. § (1) Meg kell vonni az előleg még vissza nem fizetett részét attól, akinek szolgálati viszonya:

(2) Ha az új munkáltató a folyósításkor megállapított – a mindenkori személyi jövedelemadóról szóló törvényben meghatározott közterhekkel növelt – előleg hátralékát átvállalja, azt a Hivatal részére egy összegben kell megtéríteni.

(3) Az előlegben részesítettnek az előleg megvonásakor a folyósításkor megállapított – a mindenkori személyi jövedelemadóról szóló törvényben meghatározott közterhekkel növelt előleget, vagy annak még vissza nem fizetett részét egy összegben kell megfizetnie. Amennyiben az egyösszegű visszafizetésre nem kerül sor, akkor a Hivatal gazdasági szervének levonás útján kell érvényesíteni a ht. állomány tagjának illetménye terhére, illetve a bírósági végrehajtásról rendelkező jogszabály alapján kell eljárni.

(4) Az igénybe vevő elhalálozása esetén – amennyiben hősi halottá, a szolgálat vagy a hivatal halottjává nyilvánították – a felvett előleg le nem törlesztett részét törölni kell.

(5) A (4) bekezdésben meghatározott eseteket kivéve az igénybe vevő elhalálozása esetén, illetve ha a szolgálati kötelmekkel összefüggő baleset vagy betegség vezet a szolgálati viszony megszűnéséhez, az állományilletékes parancsnok javaslatára a főigazgató méltányosságból engedélyezheti az előleg még vissza nem fizetett részének törlését vagy mérséklését.

41. §⁴² Az előleg iránti kérelmet a szolgálati út betartásával a Hivatal gazdasági szervéhez kell benyújtani, amely a beérkezett igénylőlapokat nyilvántartásba veszi, és előkészíti a Szociális Bizottság ülésére. A Szociális Bizottság a rendelkezésre álló előlegkeretnek és a beérkezett kérelmek számának, összetételének figyelembevételével állítja össze az előleg visszafizetésének ütemezését is tartalmazó javaslatát, amelyet az ülést követő öt napon belül döntés céljából a főigazgatónak terjeszt fel.

42. §⁴³

43. § A szociális támogatásra és a kedvezményes üdülésre vonatkozó részletes szabályokat külön miniszteri rendelet állapítja meg.

44. § (1) Az illetményelőleg folyósításához a Hivatal gazdasági szervénél illetményelőleg-keretet kell képezni, mely a mindenkori január havi hivatali szintű rendszeres személyi juttatások 5%-ától 15%-áig terjedhet.

(2)⁴⁴

(3) Nem engedélyezhető illetményelőleg a ht. állomány tagjának, ha a szolgálati viszonyának megszüntetése bármilyen okból folyamatban van, próbaidősök esetén a próbaidő első 3 hónapjában, illetve, ha a ht. állomány tagja a korábban részére engedélyezett illetményelőleget még teljes egészében nem törlesztette.

(4) Az illetményelőleg – a (3) bekezdésben közölt kizáró feltételek kivételével – egy naptári évben többször felvehető. Az illetményelőleg törlesztésének időtartama a 6 hónapot nem haladhatja meg. A kérelmező illetményét terhelő tartozásait és az illetményelőleg levonhatóságát a Hivatal gazdasági szerve igazolja.

(5) Az illetményelőleg-kérelmet az állományilletékes parancsnok véleményével a Hivatal gazdasági szervének kell megküldeni, amely a megküldött kérelmekben foglalt indokok alapján, a rendelkezésre álló előlegkeret figyelembevételével tesz javaslatot az előleg engedélyezésére a főigazgatónak. Az engedélyezhető illetményelőleg összege a mindenkor érvényes minimálbér havi összegének ötszöröséig terjedhet.

(6) A keretösszegek év közben szabadon felhasználhatók, és a felvett előlegből levonás útján megtérült összegek a tárgyéven belül kihelyezhetők azzal, hogy az illetményelőleget a tárgyév december 5-éig le kell vonni, illetve vissza kell fizetni.

(7) ) A szolgálati viszony megszüntetésekor a teljes illetményelőleg-tartozás visszafizetése egy összegben esedékessé válik. Ha a szolgálati viszony nyugállományba helyezés miatt szűnik meg, az illetményelőleg-tartozás változatlan feltételek mellett törleszthető. Egyéb esetekben a szolgálati viszony megszűnésekor a még hátralékos, teljes összeget vissza kell fizetni.

(8) A (4)–(5) bekezdésben meghatározottak szerint kifizetett illetményelőleg mentes a személyi jövedelemadó-fizetési kötelezettség alól. Amennyiben az érintett a felvett illetményelőleget nem téríti vissza, vagy azt más fizeti meg, akkor az előleg a személyi jövedelemadóról szóló hatályos jogszabályokban foglaltaknak megfelelően adóköteles bevételnek minősül.

45. § (1) A Hivatal felkészült szakemberszükségletének biztosítása érdekében az állományába tartozókkal tanulmányi szerződést köthet.

(2) A szerződésben a Hivatal vállalja, hogy a tanulmányok alatt támogatást nyújt, a ht. állomány tagja pedig kötelezi magát, hogy a megállapodás szerinti feltételekkel folytatja a tanulmányait, illetőleg a képzettség megszerzése után meghatározott időn keresztül a Hivatalnál a szolgálati viszonyát fenntartja.

46. § Nem köthető tanulmányi szerződés:

47. § (1) A tanulmányi szerződést írásba kell foglalni.

(2) A tanulmányi szerződésben meg kell határozni a Hivatal által nyújtott támogatás formáját és mértékét, továbbá – a támogatás mértékével arányosan – a ht. állomány tagja által a Hivatalnál kötelezően szolgálati viszonyban töltendő idő tartamát, amely öt évnél hosszabb nem lehet.

(3) A támogatás formái lehetnek különösen:

(4)⁴⁵ A Hszt. 104. § (7) bekezdése vonatkozásában pénzügyi támogatásnak kell tekinteni a (3) bekezdés a)–d) pontjaiban felsorolt támogatásokat.

48. § (1) Amennyiben a Hivatal a támogatást nem biztosítja, vagy egyéb lényeges szerződésszegést követ el, a másik fél mentesül a szerződésből folyó kötelezettségei alól, és a szerződésszegésből eredő esetleges kárát érvényesítheti.(2) Ha a támogatásban részesülő tanulmányait nem megfelelő eredménnyel folytatja, illetőleg a meghatározott időtartamot nem tölti le, vagy egyéb lényeges szerződésszegést követ el, a Hivatal követelheti a ténylegesen nyújtott támogatásnak megfelelő összeg megtérítését. Amennyiben a támogatásban részesülő a szerződésben kikötött időtartamnak csak egy részét nem tölti le, megtérítési kötelezettsége ezzel arányos.

(3) A tanulmányi költségek visszatérítésére az állományilletékes parancsnoknak írásban kell a ht. állomány tagját felszólítani, aki a felszólítás ellen jogorvoslatért a bírósághoz fordulhat, ha a Hszt. szerinti Hivatalon belüli jogorvoslati lehetőséget kimerítette.

(4) Ha a ht. állomány tagja a felszólításban szereplő összeget önként nem hajlandó visszafizetni, akkor azt az illetményéből és egyéb járandóságaiból le kell vonni. A szolgálati viszony megszüntetését követően fennmaradó tartozást a munkáltatóval szemben fennálló tartozásként kell kezelni, illetve annak megtérítésére intézkedni kell.

49. § (1)⁴⁶ Ha a ht. állomány tagját a Hivatal kötelezte a Hivatal oktatási intézményében, vagy valamely felsőoktatási intézményben tanulmányok folytatására, és a ht. állomány tagjának a képzést követően – a tanulmányok befejezésétől számítva – a képzés időtartamának megfelelő időn belül a szolgálati viszonya méltatlanság miatt, továbbá a Hszt. 53. § b), f) és g) pontja vagy az 59. §-a (1) bekezdésének d) pontja alapján szűnik meg, a ht. állomány tagját a Hszt. 62. §-ának (1) bekezdésében meghatározott megtérítési kötelezettség terheli.

(2) A ht. állomány tagja ebben az esetben nem kötelezhető a képzés idejére folyósított illetmény megtérítésére.

(3) Amennyiben a ht. állomány tagja az (1) bekezdésben meghatározott kötelező szolgálati időtartamnak egy részét nem töltötte hivatásos szolgálatban, megtérítési kötelezettsége ezzel arányos.

50. § (1) A ht. állomány iskolai rendszerű képzésben részt vevő tagja részére a Hivatal köteles a tanulmányok folytatásához szükséges szabadidőt biztosítani.

(2) A ht. állomány nem iskolai rendszerű képzésben, továbbképzésben részt vevő tagjának tanulmányi munkaidő-kedvezmény csak abban az esetben jár, ha azt szolgálati viszonyra vonatkozó szabály elrendeli, vagy tanulmányi szerződés megállapítja.

(3) A tanulmányi munkaidő-kedvezmény idejére távolléti díj csak akkor folyósítható, ha a ht. állomány tagját a tanulmányok folytatására a Hivatal kötelezte, vagy arra a tanulmányokat folytató a tanulmányi szerződés alapján jogosult.

51. § A lakáscélú munkáltatói támogatás nyújtásának, valamint a szolgálati lakás biztosításának részletes szabályait külön miniszteri rendelet állapítja meg.⁴⁷

52. § (1) Lakbértámogatás, illetve albérleti díj hozzájárulás (a továbbiakban: hozzájárulás) biztosítható a ht. állomány tagja részére, ha szolgálati helyén, vagy a szolgálati hely közigazgatási területéről helyi járatú, menetrendszerű tömegközlekedési eszközzel elérhető településen önálló lakással nem rendelkezik, és részére a Hivatal sem lakást, sem megfelelő szállást biztosítani nem tud, és ezért lakás-, illetve albérletet (a továbbiakban: bérlet) vesz igénybe.⁴⁸

(2) Nem folyósítható hozzájárulás annak:

(3) A hozzájárulás folyósítására vonatkozó kérelmet a Hivatal gazdasági szervéhez kell benyújtani. A kérelemhez csatolni kell a bérleti szerződés 1 példányát. A kérelemben leírt adatok valódiságáért a kérelmező büntetőjogi, valamint anyagi és fegyelmi felelősséggel tartozik. A Hivatal gazdasági szerve a hozzájárulásra való jogosultságot az állományilletékes parancsnok javaslata, a Hivatal lakásügyi szervének záradéka, valamint a pénzügyi lehetőség alapján bírálja el, és megállapítja a hozzájárulás havi összegét.⁵⁰

(4)⁵¹ A hozzájárulás havi összege a bérleti szerződésben rögzített bérleti díj 50%-ánál, illetve a mindenkori illetményalap 75%-ánál nem lehet több.⁵²

(5) A ht. állomány két vagy több tagjának közös bérlete esetén a hozzájárulás összegét a szerződésben rögzített, az általuk külön-külön fizetett (egy főre eső) bérleti díj összegéből kiindulva kell személyenként megállapítani. Külső személlyel közösen fenntartott bérlet esetén csak a ht. állomány tagjára eső bérleti díj hányadot lehet a kérelmen feltüntetni, illetve elbíráláskor figyelembe venni.⁵³

(6) Ha a ht. állomány tagját szolgálati érdekből más helységbe helyezték át és a Hivatal által biztosított szállón történik az elhelyezés, a Hivatal a szálló igénybevételi díjat – a szolgálati érdek fennállásáig – teljes egészében átvállalja.

(7) Meg kell szüntetni a hozzájárulás kifizetését, ha

(8) A hozzájárulásban részesített köteles a bérleti jogviszonyban beállt minden olyan változást, amely a hozzájárulás kifizetésére és összegére kihatással lehet, a Hivatal gazdasági szervének írásban 8 napon belül bejelenteni. Ennek elmulasztása esetén a ht. állomány tagja anyagi, fegyelmi és büntetőjogi felelősséggel tartozik.⁵⁵

53. §⁵⁶

54. § (1) A ht. állomány tábornoki rendfokozatú tagja szolgálati ruházata, hivatalos öltözete egyenruha és polgári ruházat, normabesorolása vegyesruha. A ht. állomány főtiszti, tiszti, zászlósi és tiszthelyettesi rendfokozatú tagjának hivatalos öltözete, szolgálati ruházata polgári ruházat, amely az objektumőri feladatokat ellátó ht. állomány tagja esetében egységes formaruha.

(2) A ht. állomány tábornoki rendfokozatú tagja kinevezésekor az egyenruha és polgári ruha megvásárlásához alapellátmányra, a továbbiakban pedig utánpótlási ellátmányra jogosult, amelynek mértékét külön utasítás határozza meg. Az egyenruha alapellátmány havi hányadokra nem osztható.(3) A ht. állomány tábornoki rendfokozaú tagja alapellátmányának és ruházati utánpótlási ellátmányának folyósítására a rendelet egyéb rendelkezéseit értelemszerűen alkalmazni kell.

55. §⁵⁷ (1) A ht. állomány kinevezési parancsa szerint minimum évi 1440 óra időtartamú, havi 120 óra munkavégzésre kötelezett tagja részére a Hszt. 116. § (3) bekezdésében meghatározott ruházati utánpótlási ellátmányt kell biztosítani a szolgálati feladatok végrehajtásához szükséges megfelelő színvonalú polgári ruházat beszerzéséhez, pótlásához.

(2) Ha a ht. állomány tagját rész-szolgálatteljesítési időben foglalkoztatják, és annak időtartama nem éri el az évi 1440 órát, akkor a ruházati utánpótlási ellátmány a rész-szolgálatteljesítési idővel arányos mértékben illeti meg.

(3) A ruházati utánpótlási ellátmány összege a mindenkori norma alapján számfejthető, havi hányadokra osztható.

(4) A ht. állomány tagja által a ruházati utánpótlási ellátmány terhére elszámolható – nemének megfelelő – polgári ruházati termékek listáját a 2. melléklet tartalmazza.

56. §⁵⁸ (1) A ruházati utánpótlási ellátmányra való jogosultság kezdő időpontja:

(2) A ruházati utánpótlási ellátmány kifizetésének terhelési időpontja a jogosultság kezdő hónapjának első napja.

(3) A ruházati utánpótlási ellátmányt a kinevezésről szóló állományparancs keltét követő 30 napon belül ki kell fizetni. Időarányos ruházati utánpótlási ellátmányra jogosult:

57. §⁶⁰ (1) A ruházati utánpótlási ellátmány pénzbeli megváltását, számítását és kifizetését a Hivatal gazdasági szerve hivatalból végzi. A ruházati utánpótlási ellátmány a költségvetési lehetőségek függvényében, de legkésőbb április 30-áig, az április 1-jét követően keletkezett jogosultság esetén az időarányos ruházati utánpótlási ellátmány a jogosultság keletkezését követő 30 napon belül kerül kifizetésre.

(2) A ruházati utánpótlási ellátmány jogszerű felhasználását a munkavállaló nevére kiállított számlával kell igazolni. A ruházati utánpótlási ellátmány felhasználását igazoló ruházati termékről szóló számla eredeti példányát tárgyév október 15-éig kell a Hivatal gazdasági szervéhez benyújtani.

(3) Az a jogosult, aki tárgyév október 15-ig a ruházati utánpótlási ellátmánnyal nem, vagy csak részben számol el, a számlával nem igazolt összeg után a nem önálló tevékenységből származó jövedelemre vonatkozó szabályok szerint számított személyi jövedelemadó, nyugdíj- és egészségbiztosítási járulék, valamint munkaerő-piaci járulék megfizetésére kötelezett.

(4) Ha az időarányos ruházati utánpótlási ellátmány kifizetésére tárgyév szeptember 16. és december 1. között kerül sor, a jogosultnak a kifizetett összeggel 30 napon belül el kell számolnia.

(5) Ha a jogosult részére történő kifizetés dátuma december hónapra esik, tájékoztatni kell a jogosultat a tárgyévben történő elszámolási kötelezettségéről, azzal, hogy amennyiben a ruházati utánpótlási ellátmánnyal nem, vagy csak részben számol el, a számlával nem igazolt összeg után a nem önálló tevékenységből származó jövedelemre vonatkozó szabályok szerint számított személyi jövedelemadó, nyugdíj- és egészségbiztosítási járulék, valamint munkaerő-piaci járulék megfizetésére kötelezett.

(6) A ruházati utánpótlási ellátmány nem számolható el tisztításra, mosatásra, valamint méretre igazításra.

57/A. §⁶¹ Ha átmeneti jelleggel szünetelt a ruházati utánpótlási ellátmány folyósítása, az ismételt tényleges szolgálatba állás hónapjának első napjától az év végéig esedékes ruházati utánpótlási ellátmányt kell a jogosult részére – az 57. § (1)–(2) bekezdés szerinti eljárási rendben – kifizetni.

58. §⁶³ (1) Szünetel a ruházati utánpótlási ellátmányra való jogosultság az illetmény nélküli szabadság és a szülési szabadság idején. Ha a jogosultság szünetelése év közben kezdődik, a már kifizetett ruházati utánpótlási ellátmányt nem kell visszafizetni.

(2) A ht. állomány szolgálati beosztásából felfüggesztett vagy előzetes letartóztatásban lévő tagja részére az ezen idő alatt esedékessé váló ruházati utánpótlási ellátmány nem fizethető ki. A fegyelmi, vagy a büntetőeljárás befejezése után, ha a ht. állomány tagjának szolgálati viszonya nem szűnik meg, részére az esedékessé vált, visszatartott ruházati utánpótlási ellátmányt ki kell fizetni, amelynek a jogszerű felhasználását a ht. állomány tagja az 57. § (2)–(3) bekezdése szerint köteles igazolni.

(3) Nem szünetel a ruházati utánpótlási ellátmány folyósítása a ht. állomány tagja részére, ha

(4) Nem jár ruházati utánpótlási ellátmány a szolgálati viszony megszűnéséhez kapcsolódó felmentési idő azon részére, amely alatt a ht. állomány tagja mentesül a munkavégzési kötelezettség alól, de az erre az időre járó, már kifizetett és az 57. § (2)–(3) bekezdése szerint számlával igazolt ruházati utánpótlási ellátmányt nem kell visszafizetni.

(5) Akinek év közben szűnik meg a szolgálati viszonya, annak a leszerelés évében kifizetett és az 57. § (2)–(3) bekezdése szerint számlával igazolt ruházati utánpótlási ellátmány időarányos részét vissza kell fizetnie.

(6) Mentesül a visszafizetési kötelezettség alól, akinek a szolgálati viszonya a Hszt. 52/A. §-a, az 53. § h) pontja, az 56. § (1) bekezdés a) pontja, az 56. § (2) bekezdés a) pontja – kivéve a neki felróható nemzetbiztonsági alkalmatlanság miatti felmentés esetét –, vagy az 59. § (1) bekezdés a) vagy c) pontjai alapján szűnik meg.

59. § (1) E rendelet a kihirdetést követő hónap első napján lép hatályba.

(2) A rendelet 12. és 14. §-aiban meghatározott pótlékokat – a cím adományozásának, illetve a személyi pótlék megállapításának időpontjától kezdve – teljes összegben kell folyósítani.

(3) A 13. §-ban meghatározott pótlékot a – TNM utasítás szerinti – jogosultság megállapításától kezdve kell teljes összegben folyósítani.

(4)⁶⁴ A bérletszelvény és menetjegy kiadására, felhasználására és nyilvántartására vonatkozó részletes szabályokat a Hivatal belső rendelkezése állapítja meg.

(5)⁶⁵

(6)⁶⁶

(7)⁶⁷

(8) ) A készenléti és az ügyeleti szolgálat részletes szabályait, az akció szolgálati pótlékra való jogosultság szempontjából a különleges szolgálati feladattá minősítésre vonatkozó részletes szabályokat a főigazgató belső rendelkezésben határozza meg.

(9)⁶⁸

(10) A képzési támogatás részletes szabályait a Hivatal belső rendelkezése állapítja meg.

(11) A ht. állomány tagját fegyverzet, munkaruházat, védőruházat, védőfelszerelés, egységes formaruházat, illetve ruházati egységfelszerelés a külön jogszabályban és a Hivatal belső rendelkezéseiben meghatározott feltételek megléte esetén illeti meg.

(12)⁶⁹ A hivatásos állományba történő kinevezéskor meg kell állapítani a Hszt. 326. § (1) bekezdésében, továbbá a Hszt. 100/A. §-ában meghatározott szempontból beszámítható szolgálati viszony, illetve szolgálati idő kezdetét, és azt a kinevezési okmányban rögzíteni kell.

(13)⁷⁰ A szolgálati idő pótlékra jogosultság kezdetének megállapításakor a ténylegesen hivatásos állományban töltött időket össze kell számítani.

60. §⁷¹