BK BH 1997/4
BK BH 1997/4
1997.01.01.
A pénzbüntetésnek meg nem fizetése miatt szabadságvesztésre történt átváltoztatása folytán a fogházbüntetését töltő elítélt javára is elrendelhető az enyhébb végrehajtási szabályok alkalmazása [Btk. 52. §, 1979. évi 11. tvr. (Bv. tvr.) 7/A. §, 28/A. § (1) bek., 68. § (2) bek.].
A megyei bíróság büntetés-végrehajtási bírója az elítéltre vonatkozóan végzésével elrendelte a fogház végrehajtásának szabályainál enyhébb szabályok alkalmazását. Az elsőfokú határozat tartalmazza, hogy a városi bíróság a terheltet 160 napi tétel pénzbüntetésre ítélte, amit a későbbiek folyamán 160 napi fogházbüntetésre változtatott át.
Az elítéltet 1995. június 26. napján állították elő a megyei büntetés-végrehajtási intézetbe a büntetés végrehajtása céljából. 1995. július 5. napjától munkát végez a bv. intézeten kívül. Munkáját megfelelő hozzáállással és intenzitással végzi. Befogadását követően a házirendben foglaltakat elsajátította és betartja. Jó viszonyt alakított ki fogva tartott társaival, felügyelőivel szemben illedelmes és tisztelettudó. Eddig egyszer kapott jutalmat, fenyíteni nem kellett. Élettársával és három gyermekével telefonon, valamint levelezés útján tartja a kapcsolatot. Szabadulásának várható időpontja: 1995. december hó 2. napja.
Az elítélt indítványában kérte az enyhébb végrehajtási szabályok engedélyezését, amit a megyei bv. intézet véleményében támogatólag javasolt.
Az elítélt befogadása óta 3 hónap eltelt [módosított Bv. tvr. 28/A. §-ának (1) bekezdése], s minthogy a szabadságvesztés végrehajtásának célja (Bv. tvr. 19. §-a) sem ellentétes az indítvány teljesítésével, a bíróság a kérelemnek helyt adott.
A végzés ellen az ügyész fellebbezett az enyhébb végrehajtási szabályok alkalmazásának mellőzése végett. A megyei főügyész az ügyészi fellebbezést támogató indítványában kifejtette, hogy álláspontja szerint a pénzbüntetés átváltoztatása esetén foganatosított fogházbüntetésre nem vonatkozik az enyhébb végrehajtási szabályok alkalmazásának a lehetősége, mivel ily módon a pénzbüntetés meg nem fizetése miatt alkalmazott többlet joghátrány célját veszítené.
A megyei bíróság a felülbírálat során megállapította, hogy a büntetés-végrehajtási bíró a büntetés-végrehajtási adatokkal kapcsolatos tényállást - a vonatkozó szabályok megtartásával lefolytatott eljárás eredményeként - az iratoknak megfelelően, hiánytalanul rögzítette. E tényállás irányadó volt a fellebbezési eljárásban.
A megyei bíróság a fellebbezést a következők miatt nem tartotta alaposnak:
A Btk. 52. §-a értelmében a pénzbüntetést meg nem fizetése esetén fogházban végrehajtandó szabadságvesztésre kell átváltoztatni. Ennek megvalósulása esetén - mint az adott esetben is történt - a pénzbüntetés fogházbüntetéssé változott át, és a továbbiakban a Bv. tvr. IV. fejezetében rögzített szabadságvesztésre, ezen belül a fogház fokozatra vonatkozó szabályoknak megfelelően kell a végrehajtást foganatosítani. A Bv. tvr. nem tesz különbséget a végrehajtást illetően a pénzbüntetés átváltoztatása vagy pl. összbüntetés kiszabása folytán megjelenő szabadságvesztés, illetőleg eredetileg a Btk. különös részbeni rendelkezéseihez kapcsolódó szankciók alkalmazásával kiszabott szabadságvesztések között. Tehát az "eredet" szempontjából a szabadságvesztés végrehajtása egységes, más kérdés, hogy a módjait tekintve három fokozat van.
A pénzbüntetés meg nem fizetése esetére alkalmazott átváltoztatás többletjoghátrányként történő fellebbezés szerinti értelmezése (a többlet joghátrányt, mint célt látja veszélyeztetve) azt az elfogadhatatlan felfogást juttatja kifejezésre, hogy a szabadságvesztésre való átváltoztatás a pénzbüntetés meg nem fizetése miatti megtorlás. A szabadságvesztés a hatályos Btk. szerint valóban a legsúlyosabb büntetési nem, a pénzbüntetés meg nem fizetése esetére való kilátásba helyezése azonban nem a megtorlást, hanem elsősorban a pénzbüntetés megfizetésére való késztetést jelenti, aminek azon az alapon van helye, hogy a bíróság a pénzbüntetés egynapi tételének összegét differenciáltan, a vádlott lehetőségei szerint meghatározott objektív ismérvek alapján állapítja meg [Btk. 51. § (1) bek.]. A késztetést, tehát a pénzbüntetés megfizetésének előmozdítását, mint az átváltoztatás célját egyértelműen mutatják a Bv. tvr. 69. §-ának (1)-(3) bekezdésében rögzített szabályok, amelyeknek a lényege az, hogy a pénzbüntetés helyébe lépő szabadságvesztés csak a végrehajtása után nem váltható ki a pénzbüntetés megfizetésével, ennek a végrehajtás előtt, alatt, egészben vagy részben is helye van.
A kifejtettek miatt átváltoztatás esetén a pénzbüntetés helyébe lépő fogházbüntetés végrehajtásának a szabályainál enyhébb szabályok alkalmazásának a kiiktatása az eredetileg kiszabott pénzbüntetéshez képest olyan többlet joghátrányt jelentene, ami a vonatkoztatási pontot jelentő büntetési célt aránytalanul a megtorlás felé mozdítaná, és a pénzbüntetés meg nem fizetése miatt tisztán megtorlásként is mutatkozna, ami nem az átváltoztatás célja.
Mindezen indokolásbeli kiegészítésekkel a megyei bíróság az elsőfokú bíróság által hozott végzést helybenhagyta. (Békés Megyei Bíróság Bf. 464/1995. sz.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás