GK BH 1997/404
GK BH 1997/404
1997.08.01.
Kifejezett jogszabályi rendelkezés hiányában a termelőszövetkezetből kivált tagokat, illetőleg az általuk alapított új szövetkezetet vagyonmegosztás címén sem illeti meg a kárpótlási alapba kijelölt termőföldek után – már a vagyonmegosztást követően – kapott kárpótlási jegyek arányos része [1992. évi II. tv. (Át.) 3. § (1) bek., 25. § (3) bek., 33. § (3) bek., 35. § (1) bek.; 1991. évi XXV. tv.].
Az alperesi szövetkezetből 1992. november 19-én csoportosan kiváló tagok alapították a felperesi szövetkezetet, amelynek a cégbejegyzése megtörtént. A kiváló tagok a vagyonmegosztás során és az 1992. november 19-i közgyűlésen nyilatkoztak arról, hogy a később értékesítendő kárpótlási földterület ellenértékeként befolyó kárpótlási jegyek arányos részére igényt tartanak, és kérik az árverés lebonyolítása után visszamaradó földterületek arányos részét is. Az alperes 1992. november 19-én tartott közgyűlésén a 17. sz. határozattal kimondta, hogy a későbbiek során kapott kárpótlási jegyek kizárólag a szövetkezetet illetik meg. A felperes a keresetében 1 026 000 Ft névértékű kárpótlási jegy kiadására kérte kötelezni az alperest az 1992. évi II. tv. (Át.) 33. §-ának (3) bekezdésére alapítottan.
Az alperes a kereset elutasítását kérte arra hivatkozással, hogy az Át. 3. §-ának (1) bekezdése szerint a kárpótlásra kijelölt földterület nem tartozik a szövetkezet tulajdonába, így az e földterületekért kapott kárpótlási jegy nem illeti meg a kivált tagokat. Az 1991. évi XXV. tv. (Kpt.) szerinti árverés lebonyolítása után befolyt kárpótlási jegyekkel a szövetkezet szabadon rendelkezhet, és nincs olyan jogszabályi előírás, amely lehetővé tenné a kivált tagok részére kárpótlási jegyek utólagos juttatását. Az alperes közgyűlésének a vagyonmegosztásról rendelkező határozata a kárpótlási jegyekkel kapcsolatos rendelkezést nem tartalmaz. A felperes a vagyonnevesítésről és vagyonmegosztásról szóló közgyűlési határozat bírósági felülvizsgálata iránt indíthatna keresetet, ha ilyen jog megilletné.
A városi bíróság mint elsőfokú bíróság az 1995. február 9-én kelt ítéletével kötelezte az alperest, hogy adjon ki a felperesnek 15 napon belül 1 026 000 Ft névértékű kárpótlási jegyet, és fizessen meg a felperesnek 12 000 Ft képviseleti költséget, valamint 9000 Ft eljárási illetéket. Határozatát azzal indokolta, hogy az alperes az Át. 3. §-ának (1) bekezdése szerint a vagyonát a termőfölddel csökkentett részében nevesítette, ez a földterület, illetve az érte befolyó kárpótlási jegyek azonban vagyoni értékű jogként szerepelnek, amelynek későbbi kedvezményezettje az alperes, ennek folytán a kivált tagokat a részarányukra jutó kárpótlási jegy illeti meg. Ebben az esetben a tulajdonközösség megszüntetésére vonatkozó általános rendelkezések az irányadók. A felperes keresetének tárgya nem a közgyűlési határozat megváltoztatása, hanem vagyoni igény, amely az 5 éves általános elévülési időn belül érvényesíthető.
Az alperes fellebbezése folytán eljárt megyei bíróság mint másodfokú bíróság az 1996. január 25-én kelt ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletét részben megváltoztatta, és az alperest arra kötelezte, hogy a felperes részére 15 nap alatt 886 259 Ft névértékű kárpótlási jegyet adjon ki, ezt meghaladóan a felperes keresetét elutasította, míg az elsőfokú ítélet perköltségre vonatkozó rendelkezéseit helybenhagyta, és megállapította, hogy a másodfokú eljárás költségeit mindegyik fél maga viseli. A másodfokú bíróság ítéletében a felperes keresetének jogalapja tekintetében az elsőfokú bíróságéval azonos jogi álláspontra helyezkedett, a felperest megillető kárpótlási jegyek névértékét azonban úgy számította ki, hogy figyelembe vette a kiválás időpontjában fennálló, a kárpótlási jegyeket terhelő kötelezettségeket is, ezért a kiadandó kárpótlási jegyek összegét csökkentette.
Az alperes a jogerős ítélet felülvizsgálata iránti kérelmében elsősorban új határozat hozatalát, a Pp. 157. §-a alapján a per megszüntetését, másodsorban a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését, és az eljáró bíróságoknak újabb eljárásra és újabb határozat hozatalára történő utasítását kérte. A felülvizsgálati kérelemben írtak szerint az Át. 11. §-ának (4) bekezdése értelmében a vagyonnevesítésről szóló közgyűlési határozat bírósági felülvizsgálatára az 1992. évi I. tv. (Szvt.) 13. §-a az irányadó, amely a határozat meghozatalától számított 30 napos jogvesztő határidőt ír elő a keresetindításra. A felperes a közgyűlési határozatok tartalmát vitatja, a kárpótlási jegyek kiadására vonatkozó igény esetén szükséges a vagyonnevesítésre és vagyonkiadásra vonatkozó közgyűlési határozatok helyességének a vizsgálata. A felperes nem jogosult a perbeli igény érvényesítésére, mert a felperesnek nincs kereshetőségi joga. Az Át. 33. §-ának (3) bekezdése alapján a kiváló tagok részére jutó arányos vagyonrészt kell kiadni, erről a közgyűlés határoz. Az Át. 3. §-ának (1) bekezdése értelmében az 1991. december 31-i mérleg szerinti részjegytőkével és termőfölddel csökkentett szövetkezeti vagyont a közgyűlés határozata alapján kell felosztani. E vagyoni körből azonban a termőföldet ki kell venni, mert az nem felosztható (nevesíthető), így a helyébe lépő kárpótlási jegy sem. Az Át. 25. §-ának (3) bekezdése értelmében a Kpt. szerinti árverés után megmaradó szövetkezeti tulajdonú földet a vagyonnevesítés szabályainak alkalmazásával a tagok tulajdonába kell adni, a kivált tagok azonban ebben az esetben már nem vehetők figyelembe, mert azok tagsági viszonya már 1992 novemberében megszűnt. A tagsági viszony megszűnésének időpontjában, az alperes tulajdonában nem volt kárpótlási jegy, azokat a következő években szerezte, tehát erre vonatkozóan közös tulajdon nem keletkezett. A kiváló tag olyan értékű üzletrész kiadását igényelheti, amely a vagyonmegosztó közgyűlés időpontjában megvolt. A kiváló tagokból alakult új szövetkezet a Ptk. 7. §-a értelmében vagyonjogi igényét a régi szövetkezettel szemben akkor érvényesítheti, ha a közgyűlési határozattal átadott, valamint a ténylegesen birtokba, illetve tulajdonba került vagyoni érték között különbség van. A felperes a jelen perben olyan vagyontárgy arányos részének kiadását kéri, amely a kiválás időpontjában nem volt meg. Az alperes hivatkozott a Legfelsőbb Bíróságnak a BH 1996. évi 6. számában 303. sorszám alatt közzétett eseti döntésére, amelyben a Legfelsőbb Bíróság kimondta, hogy a termelőszövetkezetből kivált tagok a vagyonmegosztás lezárását követően a termőföldárverések során a szövetkezet birtokába került kárpótlási jegyek arányos részére jogszerű igényt nem tarthatnak.
A felperes a felülvizsgálati kérelemre vonatkozóan ellenkérelmet nem terjesztett elő.
A felülvizsgálati kérelem megalapozott.
Az Át. 39-47. §-ai által szabályozott vagyonmegosztás keretében a közgyűlési határozattal történő megosztás lényegében megegyezéses eljárást feltételez. Az Át. 35. §-a (1) bekezdésének helyes értelmezése szerint a mezőgazdasági szövetkezetből történő kiválás esetén a tagokat és a kivált tagok által alapított szövetkezetet nem illeti meg a közgyűlési határozat bírósági felülvizsgálata kérésének joga. Az alperes 1992. november 19-én tartott közgyűlésének 17. sz. határozata a kiváló tagok által a kárpótlás céljára elkülönített termőföld után kapott kárpótlási jegyre vonatkozó igényét nem ismerte el, hanem akként határozott, hogy a kárpótlási jegyek kizárólag az alperest illetik meg. Sem a Kpt., sem az At., de más jogszabály sem rendelkezik arról, hogy a kárpótlási alapba kijelölt földek helyébe lépő kárpótlási jegyeket fel kellene osztani. A szövetkezetből kivált tagoknak a jogszabály a vagyonnevesítést és a közgyűlési határozattal történt vagyonmegosztást követően a termőföldekkel kapcsolatos további vagyoni értékeket nem kívánt juttatni. A felperes az alperes által a vagyonmegosztást követően megszerzett kárpótlási jegyekre vonatkozóan - kifejezett jogszabályi rendelkezés és más jogalap hiányában - vagyoni igényt sikeresen nem érvényesíthet.
Fentiekre tekintettel a Legfelsőbb Bíróság mint felülvizsgálati bíróság a Pp. 275/A. §-ának (2) bekezdése alapján a jogszabálysértő határozatot hatályon kívül helyezte, a Pp. 253. §-ának (2) bekezdése értelmében az elsőfokú bíróság ítéletét megváltoztatta, és a felperes keresetét elutasította. A Pp. 275/B. §-ára figyelemmel alkalmazandó 78. §-ának (1) bekezdése értelmében a felperest kötelezte az alperes első-, másodfokú és felülvizsgálati eljárásban felmerült költségeinek, valamint a 12/1991. (IX. 29.) IM r. alapján megállapított 24 000 Ft képviseleti és - az alperes által az 1990. évi XCIII. tv. 39. §-ának (3) bekezdése és 50. §-ának (1) bekezdése szerint számított és lerótt - 20 500 Ft eljárási illetéknek a megfizetésére. (Legf. Bír. Gfv. VII. 31 402/1996. sz.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás