GK BH 1997/409
GK BH 1997/409
1997.08.01.
Harmadik személy részéről felajánlott teljesítés elfogadása nem jelent olyan teljesítést, amely az írásbafoglalás elmulasztása esetén alapot ad a mezőgazdasági termékértékesítési szerződés létrejöttének megállapítására [Ptk. 286. § (1) bek., 417. § (1) bek., 418. § (2) bek.].
Az elsőfokú bíróság a másodfokú bíróság hatályon kívül helyező végzése folytán megismételt eljárás során tényként állapította meg, hogy az Ny. Kft. és a C. Kft. között fennálló üzleti kapcsolat alapján a két kft. között olyan tartalmú megállapodás jött létre, mely szerint az Ny. Kft. a C. Kft.-vel szemben fennálló tartozását csirkék átadásával kompenzálja. Az Ny. Kft. és az alperes között 1991. november 12. napján létrejött megállapodásban az Ny. Kft. vállalta, hogy az alperes részére összesen 60 000 db pecsenyecsirkét szállít le. E megállapodás eredményeképpen az alperes szállítói 1991. december 16-án felkeresték az Ny. Kft. tulajdonában lévő telepet a csirkék elszállítása végett. A telepen az alperes átvevőjével, P. Gy.-vel azt közölték, hogy az elszállítandó csirkék egy része, 13 752 db az Ny. Kft. által a C. Kft. részére eszközölt kompenzálás eredményeképpen a C. Kft. tulajdona. Az átvételi jegyen átadóként a C. Kft.-t jelölték meg.
Az alperes a telepről 6858 db, az Ny. Kft. tulajdonában lévő és 13 752 db, a C. Kft. tulajdonában lévő csirkét szállított el. Ez utóbbiak értéke 1 062 144 Ft volt. 1992. február 18-án a C. Kft. írásban a 13 752 db alperesnek leadott csirke ellenértékét a felperesre engedményezte, melyről írásban értesítette az alperest is. Az alperes a kifizetést arra hivatkozással tagadta meg, hogy ő a C. Kft.-től nem vett át csirkéket, így az engedményezés alapján nem tud fizetni. A felperes keresetében ezért 1 062 144 Ft és annak kamatai megfizetésére kérte az alperes kötelezését az engedményezésre hivatkozással.
Az alperes a kereset elutasítását azzal az indokkal kérte, hogy a C. Kft.-vel nincs jogviszonyban. A csirkéket nem tőle, hanem az Ny. Kft.-től vette át.
Az elsőfokú bíróság ítéletével arra kötelezte az alperest, hogy a felperes részére 15 napon belül fizessen meg 1 062 144 Ft-ot, valamint ennek 1992. február 20. napjától a kifizetés napjáig járó, a mindenkori jegybanki alapkamat kétszeresét kitevő kamatát, valamint a felperesnek - az őt képviselő ügyvéd részére - 121 720 Ft perköltséget. Döntésének indoka szerint a kihallgatott tanúk vallomása, valamint a becsatolt okirati bizonyítékok alapján arra a megállapításra jutott, hogy az 1991. december 16. napján a telepről elszállított 13 752 db csirke a C. Kft. tulajdona volt. A tanúk vallomásai egyértelműen alátámasztották azt, hogy az Ny. Kft. a C. Kft.-vel szemben fennálló tartozását úgy kívánta kompenzálni, hogy a telepen lévő csirkéi egy részét a C. Kft. tulajdonába adta, aki azt továbbértékesítette az alperesnek. A 48 527. számú átvételi jegyen az alperes képviselője aláírása mellett a C. Kft. pecsétje is szerepel, valamint az állomány elszállítását tanúsító baromfi-szállítólevelek is azt tanúsítják, hogy a C. Kft. volt "az átvevő", hiszen mindegyik baromfi-szállítólevélen a C. Kft. pecsétje szerepel. Ez okirati bizonyítékok mellett H. L. és F. B. tanúk vallomásai is egyértelműen alátámasztják azt, hogy az alperes részéről tudtak arról: a telepről 1991. december 16-án beszállított 13 752 db csirke a C. Kft. tulajdona volt.
Az ítélet indokolása értelmében mindezekből az következik, hogy az alperes nem járt el jogszerűen akkor, amikor a C. Kft. tulajdonában lévő és az alperesnek leadott csirke ellenértékét az Ny. Kft. engedményezése alapján más részére fizette ki. Megállapította, hogy a C. Kft. a jogszabályoknak megfelelően járt el akkor, amikor az alperestől neki járó 1 062 144 Ft-ot a felperes részére engedményezte, s erről az alperest is értesítette [Ptk. 328. §-ának (1) és (3) bekezdései]. Ennek alapján az alperes felelősséggel tartozik az engedményező nyilatkozat alapján a felperesnek járó összeg kiegyenlítéséért. A Pp. 78. §-ának (1) bekezdése alapján a pervesztes alperest a bíróság kötelezte az eljárással felmerült perköltség megfizetésére.
Az ítélet ellen az alperes nyújtott be fellebbezést.
A másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét megváltoztatta, és a keresetet elutasította. Kötelezte a felperest, hogy fizessen meg az alperesnek 15 napon belül 85 000 Ft első- és másodfokú perköltséget. Feljogosította az alperest, hogy 63 730 Ft eljárási illetéket a B. Megyei Illetékhivataltól visszaigényelhessen. Döntésének indoka szerint az elsőfokú bíróság az általa széles körben lefolytatott bizonyítási eljárás alapján a tényállást a per eldöntéséhez szükséges mértékben feltárta, de tévedett a levont jogi következtetés tekintetében. A lefolytatott bizonyítási eljárás adatai ugyanis arra engednek következtetni, hogy az alperes a C. Kft.-vel nem állt szerződéses kapcsolatban, s ezen az sem változtat, hogy az átvételkor a csirkék egy része a C. Kft. és az Ny. Kft. szerződése alapján már az előbbinek a tulajdona volt. Minthogy az átvevő P. Gy. - a saját, illetve H. L. tanúvallomásából is kitűnően - az alperes nevében szerződéskötésre nem volt jogosult, nem állapítható meg az sem, hogy az átvétel tényével a C. Kft. és az alperes között szerződés jött volna létre. Az alperes szerződő partnereként fellépett Ny. Kft. és a C. Kft. egymás közti megállapodása, illetőleg az ő jogviszonyukban alkalmazott elszámolási rend az alperes érdekkörén kívül esett, amiből következően az alperes szempontjából közömbös, hogy az átvételkor az állatok kinek a tulajdonában voltak. A C. Kft. teljesítését a Ptk. 286. §-ának (1) bekezdése szerint az alperes köteles volt elfogadni, mert ahhoz a kötelezett - az Ny. Kft. - hozzájárult, és a szolgáltatás nem volt személyhez kötött, illetve nem olyan szakértelmet vagy képességet igénylő volt, mellyel a C. Kft. nem rendelkezett. A harmadik személy által felajánlott teljesítés azonban a jogosult és a harmadik személy között nem keletkeztet jogviszonyt. Ez legfeljebb akkor történhetett volna meg, ha a C. Kft. és az Ny. Kft. a megállapodásuk részévé teszi az alperestől járó vételárnak a C. Kft. javára való engedményezését, és erről az alperest megfelelően értesíti. Ilyen nyilatkozat, illetve szerződés hiányában a C. Kft.-nek az alperessel szemben nem keletkezett követelése, így azt nem is engedményezhette.
Az eredményes fellebbezésre tekintettel a másodfokú bíróság a Pp. 78. §-ának (1) bekezdése alapján a felperest kötelezte az alperes részére perköltség megfizetésére, és rendelkezett az alperes által kétszeresen lerótt fellebbezési illeték megfelelő részének visszaigényléséről.
A jogerős ítélet ellen a felperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet, melyben annak "megváltoztatásával" a Gy. Városi Bíróság ítéletének helybenhagyását, az alperesnek perköltségben marasztalását kérte. A felülvizsgálati kérelemben foglaltak szerint a másodfokú bíróságnak az a megállapítása, hogy a C. Kft. és az alperes között jogviszony nem jött létre, megalapozatlan és egyben törvénysértő. A bizonyítási eljárás adataiból ugyanis arra lehet következtetni, hogy közöttük a Ptk. 418. §-ának (2) bekezdésére alapozott jogviszony jött létre. Az alperes átvevői annak tudatában állították ki az átvételi jegyeket, hogy az állomány a C. Kft. tulajdona. A tulajdonos a C. Kft., a vevő pedig az alperes volt. Mindezt az alap- és a megismételt eljárás során kihallgatott tanúk vallomása is megerősíti. Az alperes a teljesítést a C. Kft.-től elfogadta, melyet okirati bizonyítékok és tanúvallomások igazolnak. Az alperes sem az átvételkor, sem a későbbiek során nem támasztott semmilyen kifogást, így a C. Kft.-nek joga keletkezett a vételárra.
A felperes felülvizsgálati kérelmében a jogerős ítélet törvénysértését a Ptk. 286. §-a (1) bekezdésének téves alkalmazásában is megjelölte. Hivatkozott arra, hogy a meghallgatott tanúk egyike sem tett a rendelkezés alkalmazásának alapjául szolgáló nyilatkozatot. Az alperesnek pedig "saját keretei között kellett volna tisztáznia, mire jogosultak az átvevői, nem pedig egy utólagos eljárásban kétségessé tenni dolgozói intézkedését". Az alperesnek a dolgozói eljárásával kapcsolatos hivatkozása ellentétes a Ptk. 4. §-ának (4) bekezdésében foglaltakkal is, mert az alperes volt az, aki nem úgy járt el, ahogy általában elvárható.
A felperes álláspontja szerint az alperes és a C. Kft. között a Ptk. 418. §-ának (2) bekezdésében szabályozott mezőgazdasági termékértékesítési szerződés jött létre. A vételárra vonatkozóan arra hivatkozott, hogy ebben az időszakban az alperes minden termelőnél azonos átvételi árat alkalmazott.
Az alperes ellenkérelmében a jogerős ítélet hatályában való fenntartását kérte.
A Legfelsőbb Bíróság felhívására a felek a felülvizsgálati kérelem tárgyaláson kívüli elbírálásához hozzájárultak, ezért a Legfelsőbb Bíróság a felülvizsgálati kérelmet a Pp. 274. §-ának (4) bekezdése szerint tárgyaláson kívül bírálta el.
A jogerős ítélet nem törvénysértő és nem megalapozatlan, az a jogszabályoknak megfelel.
A felülvizsgálati kérelem jogszabálysértésként a bizonyítékok téves mérlegelésén alapuló azt a téves jogi következtetést jelölte meg, hogy a bíróság nem látta megállapíthatónak az alperes és a C. Kft. között a Ptk. 4I8. §-ának (2) bekezdésében meghatározott jogviszony létrejöttét, másrészt a Ptk. 286. §-a (1) bekezdésének téves alkalmazására hivatkozott.
A felülvizsgálati kérelem előterjesztésére mind az anyagi jogi, mind az eljárási szabályok megsértése egyaránt alapot ad. Ha a bíróság ítéletének a megállapított tényállása iratellenes vagy okszerűtlen, logikai ellentmondást tartalmazó, akkor a jogszabálysértés megállapítható. Nem állapítható meg a jogszabálysértés, ha a felülvizsgálati kérelem a bizonyítékok okszerű mérlegelését támadja. A jogerős ítélet tényállása nem iratellenes, nem tartalmaz logikai ellentmondást és nem okszerűtlen. A meghallgatott tanúk vallomásából csak az állapítható meg, hogy az Ny. Kft. és a C. Kft. között jött létre olyan megállapodás, mely szerint az Ny. Kft. a C. Kft.-vel szemben fennálló tartozását nem pénzben, hanem már felnevelt brojler csirkék átadásával teljesíti. Ennek megfelelően az Ny. Kft. telepén tartott csirkék egy része e megállapodás folytán valóban a C. Kft. tulajdona lett. A jelen ügy eldöntése szempontjából azonban annak van jelentősége, hogy a C. Kft. és az alperes között keletkezett-e olyan jogviszony, melynek eredményeként a C. Kft. az alperessel szemben fennálló követelését a felperesre engedményezhette.
A jogerős ítélet a bizonyítékok okszerű mérlegelésével helytállóan jutott arra a jogi következtetésre, hogy ilyen szerződés a felek között nem jött létre. Kétségtelen, hogy az Ny. Kft. az alperes részére részben a C. Kft. tulajdonában lévő csirkékkel teljesített, e teljesítés azonban a Ptk. 286. §-ának (1) bekezdésében meghatározott, harmadik személy részéről felajánlott teljesítésnek minősül, amelyet az alperes az Ny. Kft.-vel kötött szerződés alapján fogadott el. Helyesen jutott tehát a jogerős ítéletében a másodfokú bíróság arra a következtetésre, hogy ez nem hozott létre szerződéses kapcsolatot a C. Kft. és az alperes között. Ennek folytán a C. Kft.-nek nem volt az alperessel szemben a felperes részére engedményezhető követelése.
Az a körülmény, hogy az alperes tanúként megjelölt dolgozói is tudtak arról: az átvett csirkék egy része a C. Kft. tulajdona, nem keletkeztetett szerződéses kapcsolatot a C. Kft. és az alperes között, mert hiányzott ehhez a felek akaratának kölcsönös és egybehangzó kifejezése [Ptk. 205. §-ának (1) bekezdése], tehát maga a szerződési akarat és annak kifejezése, de hiányzott a lényeges kérdésekben való megállapodás is, többek között az ellenérték megjelölése.
Annak az ügy eldöntése szempontjából nincs jelentősége, hogy az alperes általában milyen átvételi árat ajánlott a felvásárlásai során a csirkékért, és az adott esetben másoktól milyen felvásárlási áron vásárolt. A Ptk. 417. §-ának (1) bekezdésében meghatározott mezőgazdasági termékértékesítési szerződés a Ptk. 418. §-ának (2) bekezdése alapján egyébként érvényesen csak írásban köthető. Az írásba foglalás elmulasztása esetében pedig csak akkor érvényes a szerződés, ha bármelyik fél a szerződésből származó kötelezettségeit teljesítette. A bizonyítékok okszerű mérlegelése alapján helyes az a megállapítás, hogy szerződés semmilyen formában nem jött létre. Nem jött létre a szerződés annak folytán sem, hogy a C. Kft. a maga részéről a tulajdonában lévő baromfit az alperesnek átadta, mert ezt nem az alperessel kötött szerződése alapján tette, hanem harmadik személy által felajánlott teljesítésként, a Ptk. 286. §-ának (1) bekezdése alapján.
Nem állapítható meg az alperes részéről a Ptk. 4. §-a (4) bekezdésének megsértése sem. Az áru fizikai átvételére kiküldött áruátvevő a C. Kft.-vel szerződéskötés érdekében nem is folytatott tárgyalásokat, átvételi ár szóba sem került, és szerződéskötésre sem került sor. Az átvételi elismervény, illetve a szállítójegyek aláírása nem minősül szerződéskötésnek.
A fent kifejtettekre tekintettel a jogerős ítélet a jogszabályoknak megfelel, ezért a Legfelsőbb Bíróság azt a Pp. 275/A. §-ának (1) bekezdése alapján hatályában fenntartotta.
Az eredménytelen felülvizsgálati kérelem folytán a felperes az általa lerótt felülvizsgálati illetéket a Pp. 78. §-ának (1) bekezdése alapján maga viseli. Mivel a jogi képviselő nélkül eljáró alperesnek a felülvizsgálati eljárás költséget nem okozott, a Legfelsőbb Bíróságnak erről nem kellett határoznia. (Legf. Bír. Gfv. VI. 32 362/1996. sz.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás