KK BH 1997/419
KK BH 1997/419
1997.08.01.
A társadalmi szervezet határozatának megtámadására biztosított 30 napos határidő a tudomásra jutástól számít, függetlenül attól, hogy a határozat törvénysértő voltát a tag mikor ismerte fel [1989. évi II. tv. 10. § (1) bek.].
Az alperesi egyesületnél alkalmazott felperes irodavezetői munkakörben betöltött munkaviszonyát 1995. február 14-én az alperes felmondta amiatt, mert az 1995. február 4-i közgyűlés a felperest nem választotta meg az intézőbizottság tagjának. Az alapszabály szerint viszont az egyesületben titkár vagy más tisztségviselő csak intézőbizottsági tag lehet.
A felperes az 1995. március 1-jén a Fővárosi Munkaügyi Bírósághoz érkezett keresetében jogorvoslatot kért a munkaviszonyának megszüntetése miatt. A munkaügyi bírósági eljárásban 1995. június 6-án megtartott tárgyaláson a felperes a munkaviszonya felmondása jogellenességének megállapításán kívül kérte, hogy a bíróság állapítsa meg a felmondás indokolásában hivatkozott alapszabály érvénytelenségét is. Az alapszabály az 1994. január 22-i rendkívüli közgyűlésen született.
A Munkaügyi Bíróság a felperesnek az alapszabály érvénytelenségének megállapítására irányuló keresetét elkülönítette és a Fővárosi Bíróságra tette át.
A felperes kereseti kérelmének pontosításában előadta, hogy az 1994. január 22-i közgyűlésen módosított alapszabályt csak 1995. január 23-án kapta meg, de csak 1995. január 27-én kapott a bíróságon, illetve az ügyészségen olyan felvilágosítást, hogy az alapszabályt hogyan kell értelmezni. Ezt követően nyújtotta be az 1995. március 1-jén a Fővárosi Munkaügyi Bíróságra érkezett keresetlevelét. Álláspontja szerint ez a kereset az alapszabály alapján történt felmondásával kapcsolatos, tehát érinti az alapszabályt is. A felperes egyben kérte az 1994-1996. évi közgyűlési meghívók szabálytalanságának megállapítását arra tekintettel, hogy azokon nem szerepel az a kitétel, hogy határozatképtelenség esetén újabb közgyűlést kell összehívni. Mindezek alapján a felperes a közgyűlések határozatképtelenségének megállapítását, a hozott határozatok érvénytelenítését, a titkár és az ügyvezető elnök tevékenységének megállapítását kérte.
Az elsőfokú bíróság a felperes keresetét idézés kibocsátása nélkül elutasította. Indokolásában hivatkozott arra, hogy a felperes elkésetten terjesztette elő az alapszabály 1994. január 22-i módosításával kapcsolatos kereseti kérelmét. A meghívók nem határozatok, ezekkel szemben megtámadási kereset nem is indítható. A további felperesi kérelmek ennek kapcsán minden konkrétumot nélkülöznek, az alperesre vonatkozó alapszabály-módosításra az 1995-1996. években nem került sor.
A felperes fellebbezésében kérte, hogy a Legfelsőbb Bíróság az elsőfokú bíróság végzését változtassa meg, és az eljárás lefolytatására utasítsa. Hivatkozott arra, hogy a keresetindítással nem késett el, mert érdemben sehol sem kapott teljes mértékű és értékű tájékoztatást, amely a tudomásra jutást jogi értelemben is teljes mértékben kimerítené. Csak részinformációkat kapott, csak a Fővárosi Munkaügyi Bíróság 1995. június 6-i tárgyalásán kapott bírói jogi kioktatás után vált számára bizonyossá, hogy mi a törvényes joga és kötelessége az ügyben.
A felperes fellebbezése alaptalan.
Az egyesülési jogról szóló 1989. évi II. törvény (a továbbiakban: Etv.) 10. §-ának (1) bekezdése értelmében a társadalmi szervezet valamely szervének törvénysértő határozatát bármely tag - a tudomásra jutástól számított 30 napon belül - a bíróság előtt megtámadhatja. A felperes az 1994. január 22-i közgyűlésen az alapszabály módosítása tárgyában hozott közgyűlési határozatot e törvényhely alapján támadhatta a bíróság előtt. A megtámadás határidejét az Etv. a tudomásra jutástól számított 30 napon belül határozza meg. A tudomásra jutás a határozat meghozatalának, illetve szövegének megismerését jelenti és nem azonos azzal, hogy a társadalmi szervezet tagja mikor jut arra a meggyőződésre, hogy a határozat törvénysértő. Erre tekintettel a felperes esetében sem az számít tudomásra jutásnak, amikor ő bírói és ügyészi jogi kioktatás után arra a jogi következtetésre jutott, hogy az törvénysértő. A tudomásra jutás objektív határidő, nem függ a felperes szubjektív megítélésétől.
Az elsőfokú bíróság által megállapított tényállást a Legfelsőbb Bíróság azzal egészíti ki, hogy a becsatolt iratok alapján megállapítja: a felperes az 1994. január 22-i rendkívüli közgyűlésen jelen volt (a jelenléti ívet aláírta), ott fel is szólalt, akkor még M. M. Eszter néven, és az alapszabály módosítást a rendkívüli közgyűlés - közte a felperes is - egyhangúlag elfogadta. Ennek alapján megállapítható, hogy a felperes nem 1995. január 23-án szerzett tudomást az alapszabály módosításról, hanem már 1994. január 22-én. Ezt figyelembe véve megállapítható, hogy a felperes keresete elkésett, és az elsőfokú bíróság a Pp. 130. §-a (1) bekezdésének h) pontja alapján jogszerűen utasította el a felperes keresetlevelét idézés kibocsátása nélkül. Ugyancsak helytállóak az elsőfokú bíróság megállapításai a közgyűlési meghívók vonatkozásában, mely szerint ezek nem határozatok, így az Etv. 10. §-ának (1) bekezdése alapján keresettel nem támadhatók. A felperes további kérelmei általánosak, konkrét jogszabálysértésre nem hivatkoznak, az 1994. január 22-i alapszabály-módosítás óta további módosításra nem került sor.
Mindezek alapján a Legfelsőbb Bíróság az elsőfokú bíróság végzését a Pp. 259. §-a alkalmazásával a Pp. 253. §-a (2) bekezdése alapján helybenhagyta. (Legf. Bír. Kpkf. III. 28 358/1996. sz.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás