GK BH 1997/43
GK BH 1997/43
1997.01.01.
Ha az eseti vagy az általános ügyvédi meghatalmazás hiányos, vagy egyébként nem felel meg az előírásoknak, a bíróság az eljárás bármely szakában felhívhatja a képviselőt meghatalmazotti mivoltának igazolására. Ha a képviselő a felhívásnak nem vagy ismét nem megfelelően tesz eleget, a bíróság a keresetlevelet (fizetési meghagyás iránti kérelmet) elutasítja [Pp. 66. § (1) bek., 67. § (1) bek. c) pont, 70. § (1)–(2) bek., 72. §, 73. § (1)–(2) bek., 95. § (1) bek., 130. § (1) bek. j) pont, 1983. évi 4. tvr. 10. §].
A jogosult 1993 novemberében fizetési meghagyás kibocsátása iránti kérelmet nyújtott be a Kerületi Bíróságra
1 000 000 Ft és annak kamata, valamint a perköltség megfizetése iránt. Az elsőfokú bíróság a jogosultat 1993. november 9-én kelt végzésében felhívta, hogy az 1983. évi 4. tvr. (ÜTV) 10. §-a szerint a jelen ügy ellátására vonatkozó meghatalmazását csatolja. A jogosult 1993. december 6-án a korábbival azonos tartalmú hiányos meghatalmazást csatolt az iratokhoz.
Az elsőfokú bíróság 1994. január 13-án kelt 2. sorszámú végzésében ismét felhívta a jogosult képviselőjét, hogy csatolja az általános meghatalmazás nyilvántartásba vételéről szóló határozatot, vagy pedig a jelen ügyre vonatkozó szabályszerű meghatalmazását. A jogosult azonban a hiánypótlási kötelezettségének ismételten nem tett eleget, hanem az 1994. január 28-i bejelentésében kifejtette, hogy álláspontja szerint a becsatolt ügyvédi megbízás a jogszabályi előírásoknak mindenben megfelel.
Az elsőfokú bíróság 4. alszámú végzésével a jogosultnak a fizetési meghagyás kibocsátása iránti kérelmét elutasította, indokolásában kifejtve, hogy a csatolt ügyvédi meghatalmazás nem felel meg a Pp. 70. §-a (1) bekezdésének és a Pp. 73. §-a (1) bekezdésének sem, ezért a fizetési meghagyást a Pp. 130. §-a (1) bekezdésének j) pontja alapján el kellett utasítani.
A végzés ellen a jogosult fellebbezéssel élt, továbbra is állítva, hogy a becsatolt meghatalmazás a törvényi előírásoknak megfelel.
A másodfokú bíróság végzésével az elsőfokú bíróság 4. alszámú végzését helybenhagyta. Indokolásában kifejtette, hogy az elsőfokú végzésben foglaltak helytállóak, a jogszabályoknak megfelelőek, a jogosult által csatolt, 1992. február 4-i általános meghatalmazás nem tartalmazza a Pp. 73. §-ának (2) bekezdésében előírt nyilvántartásba vétel tényét és annak számát. Az 1994. március 7-i meghatalmazásból pedig nem állapítható meg, hogy az a jogi képviselőt mely ügyben való eljárásra jogosítja fel, így az nem felel meg a Pp. 70. §-ában foglalt előírásoknak sem.
A jogerős végzés ellen a jogosult felülvizsgálati kérelmet nyújtott be, kérve az első- és másodfokú bírósági határozatok hatályon kívül helyezésével az elsőfokú bíróságot a fizetési meghagyás kibocsátására utasítani. Előadta, hogy a Pp. 317. §-ában foglaltak szerint a fizetési meghagyásos eljárásban elegendő a fél képviselőjét megjelölni. Erre vonatkozó jogszabályi előírás hiányában a megbízás csatolására nincs szükség. Utalt arra is, hogy a Pp. 121. §-a nem említi, hogy a keresetlevélhez ügyvédi megbízást kell mellékelni. Az ügyvédi megbízás igazolásának szükségessége csak és kizárólag a perben merülhet fel. Az 1983. évi 4. tvr. 10. §-át alkalmazva a jelen ügyben becsatolt általános megbízás több, mint ha az csak egy meghatározott eljárás elvégzésével bízta volna meg a jogosult képviselőjét.
A felülvizsgálati kérelem nem alapos.
A Pp. 70. §-ának (1) bekezdése értelmében a képviseletre való meghatalmazás akár a per vitelére, akár egyes perbeli cselekményekre szólhat. A (2) bekezdés meghatározza, hogy a per vitelére szóló meghatalmazás kiterjed a perrel kapcsolatos minden nyilatkozatra és cselekményre is. A Pp. 73. §-ának (1) bekezdése felhatalmazza a jogi személyt, hogy a képviselője részére olyan meghatalmazást is adhat, amely azt perek vitelére általánosságban jogosítja fel (általános meghatalmazás). Ezen törvényhely (2) bekezdése részletezi, hogy az általános meghatalmazást nyilvántartásba vétel végett a bíróságnál be kell jelenteni. A nyilvántartásba vett általános meghatalmazás a nyilvántartást vezető bíróságnál pótolja az egyes perekre szóló külön meghatalmazást.
A Pp. 66. §-ának (1) bekezdését, illetőleg a 67. §-a (1) bekezdésének c) pontját figyelembe véve minden olyan esetben, ha a fél nem maga jár el az ügyben, akkor meghatalmazottal képviseltetheti magát. Az adott esetben a fizetési meghagyást a jogi képviselő nyújtotta be, aki csak meghatalmazottként járhatott el. Tekintettel arra, hogy a Pp. 72. §-a szerint a meghatalmazott képviseleti jogosultságát a bíróság az eljárás bármely szakában hivatalból vizsgálja, a jogi képviselő meghatalmazotti mivoltát a bíróság felhívására - függetlenül a Pp. 317. §-ában, illetőleg a 121. §-ának (1)-(3) bekezdésében foglaltaktól - köteles igazolni. A Legfelsőbb Bíróság, mint felülvizsgálati bíróság az elsőfokú és a másodfokú bírósággal azonosan állapította meg, hogy a jogosult részéről becsatolt ügyvédi meghatalmazás a felhívott törvényhelyek egyikének sem felel meg, az tehát hiányos, a hiányokat pedig a képviselő ismételt felhívás ellenére nem pótolta. Ezért nem sértett jogszabályt a másodfokú bíróság azzal, hogy a hiánypótlás (Pp. 95. §) elmulasztása miatt a fizetési meghagyás kibocsátását megtagadta. A kifejtettek alapján a Legfelsőbb Bíróság, mint felülvizsgálati bíróság a másodfokú bíróság végzését a Pp. 275/A. §-ának (1) bekezdése alapján hatályában fenntartotta. (Legf. Bír. Gfv. III. 31.804/1995. sz.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás