BK BH 1997/430
BK BH 1997/430
1997.09.01.
A lakott területen kívül, korlátozott látási viszonyok mellett, az úttest széléhez viszonyítva megfelelő oldaltávolságot tartva közlekedő személygépkocsi vezetője nem felel annak a sértettnek az elütéséért, aki szabálytalanul, az úttesten – annak szélétől egy méterre – álló kivilágítatlan kerékpárjára fahasábokat rakva az úttest jelentős részét elfoglalja [Btk. 187. § (1) bek.; KRESZ 21. § (1) és (3) bek., 26. § (4) bek., 54. § (7) bek. e) pont].
Az elsőfokú bíróság az I. r. vádlottat a közúti baleset gondatlan okozásának vétsége miatt 150 napi tétel pénzbüntetésre ítélte, az egynapi tétel összegét 110 forintban állapította meg;
a II. r. vádlottat gondatlanságból elkövetett súlyos testi sértés vétsége miatt 80 napi tétel pénzbüntetésre ítélte, az egynapi tétel összegét 100 forintban állapította meg.
A tényállás lényege a következő.
Az I. r. vádlott főiskolai diplomával rendelkező baromfitenyésztő, aki szakmérnöki diplomával rendelkezik. Jelenleg nyugdíjas, nyugdíjának összege 34 400 forint. Nős, kiskorú gyermeke nincs. Vagyona egy családi ház 1/2 része, amelynek értéke 2 millió forint, illetve egy személygépkocsi 500 000 forint értékben. 1949-ben szerzett jogosítványt "A", "B", "C", "D" kategóriákra. Az azóta eltelt időben 2,5-3 millió kilométert vezetett balesetmentesen. Az elmúlt években közlekedési szabálysértése nem volt. Büntetlen előéletű.
A II. r. vádlott 8 általános iskolai végzettségű, targoncavezetői szakképesítéssel rendelkezik. Jelenleg munkanélküli, jövedelempótló támogatásának összege 7800 forint. Nős, korábbi házasságából egy, újabb házasságából két kiskorú gyermeke eltartásáról gondoskodik. Vagyona egy lakás fele része, amelynek értéke 750 000 forint. Büntetve több alkalommal volt. Legutóbb lopás bűntette és más bűncselekmények miatt 11 hónapi börtönbüntetésre, mint főbüntetésre, 1 évre a közügyektől eltiltásra és 5000 forint pénzmellékbüntetésre ítélték, mely büntetését 1989. május hó 15. napján töltötte ki.
Az I. r. vádlott 1995. december 29-én 17 óra 15 perckor a város külterületén, a főúton haladt a személygépkocsijával, a menetirány szerinti jobb oldalon. Az autó sebessége kb. 70 km/óra volt.
A vele szemben, az ellenkező forgalmi sávban közlekedő személygépkocsi szabálytalan fényszóróhasználata miatt az autó sebességét csökkentette, egyidejűleg a személygépkocsi fényszórójának a felvillantásával többször jelzett a szembejövő jármű számára, a sebességét azonban nem csökkentette olyan mértékben, hogy a féktávolságot kellőképpen belássa, ezért későn észlelte, hogy előtte, vele azonos irányban, az úttest menetirány szerinti jobb szélén a kerékpárja mellett áll a II. r. vádlott.
A II. r. vádlott a kerékpár váz részére több, kb. 1,5 méter hosszúságú, keresztirányban elhelyezett fadarabot rakodott. A kerékpárt a nyereg részénél megtámasztva, a forgalommal szemben állt, mintegy 1 méterre "belógva" az úttestre.
Az I. r. vádlott a kerékpárost és annak rakományát későn vette észre, ezért az ütközést nem tudta elkerülni. A személygépkocsi jobb elejével a fadaraboknak ütközve a kerékpárost fellökte, aki ennek következtében a jobb kül- és belboka darabos, elmozdulásos törését szenvedte el, amely sérülés tényleges gyógytartama kb. 40 nap volt.
Az ütközés hatására a II. r. vádlott által a kerékpárra felrakott fadarabok a személygépkocsi jobb első ajtajának az ablakát betörték és az ott utazó utas - az I. r. vádlott házastársa - járomcsontját eltörték. A sérülés tényleges gyógytartama kb. 4-5 hét.
A közúti baleset azért következett be, mert az I. r. vádlott megszegte a KRESZ 26. §-ának (4) bekezdését, míg a II. r. vádlott a KRESZ 54. §-a (7) bekezdésének e) pontjában foglalt rendelkezést szegte meg.
A másodfokú bíróság a felülbírálat során az elsőfokú bíróság ítéletével megállapított tényállást az iratok tartalma alapján a következőkkel egészítette ki:
- a baleset helyén és idején borult idő, éjszakának megfelelő korlátozott látási viszonyok voltak;
- az úttest szélessége 6,8 méter, így az azonos irányú forgalom részére rendelkezésre álló forgalmi sáv szélessége 3,4 méter volt;
- a bal oldali útpadka 1,5 méter széles, mellette 4 méter széles árok, utána 1,5 méter széles kerékpárút helyezkedik el; - a vádlott által vezetett személygépkocsi szélessége 1,8 méter;
- a vádlott a gépkocsiját mintegy 0,4-0,5 méterre a felezővonalhoz húzódva, folyamatosan vezette, mintegy 60-70 km/h sebességgel és tompított világítással a szembejövő forgalom miatt;
- a sértett által tolt kerékpár kivilágítatlan volt.
A tényállás fenti kiegészítésére a Be. 258. §-a (1) bekezdésének a) pontja értelmében a helyszíni szemle jegyzőkönyve, a helyszínrajz és a tanúvallomás alapján volt lehetőség.
Az elsőfokú bíróság által egyebekben helyesen megállapított - és az ekként kiegészített - tényállás felülbírálatra alkalmas és a fellebbezési eljárásban is irányadó volt.
Az elsőfokú bíróság az általa megállapított tényállásból helytelen jogi következtetést vont le, amikor az I. r. vádlott terhére rótta a KRESZ 26. §-ának (4) bekezdésében foglaltak megszegését, megállapítva, hogy ezzel okozati összefüggésben következett be a baleset.
Tényként rögzítette ugyanakkor, hogy a II. r. vádlott is megszegte a KRESZ 54. §-a (7) bekezdése e) pontjának rendelkezését, és ezzel közrehatása a balesetben megállapítható volt.
Elkerülte az elsőfokú bíróság figyelmét, hogy a II. r. vádlott - mint kerékpárt toló személy - a KRESZ 21. §-a értelmében gyalogosnak tekintendő, ezért a KRESZ 21. §-ának (1) bekezdésében foglaltak szerint a kerékpárúton kellett volna közlekednie. Ezt a szabályt tehát a II. r. vádlott megszegte, de ezen túlmenően a KRESZ 21. §-a (3) bekezdésének a) pontjában írtakat is, mely szerint, ha a gyalogos az úttesten közlekedik, lakott területen kívül csupán a bal oldalon, a járműforgalommal szemben haladhat.
Az I. r. vádlottnak felrótt KRESZ-szabályszegés - a 26. § (4) bekezdése - a korlátozott látási viszonyok közötti vezetésre ad eligazítást. Eszerint: "a jármű sebességét, az (1) és (3) bekezdésben említett sebességhatárokon belül úgy kell megválasztani, hogy a vezető a járművet meg tudja állítani az általa belátott távolságon belül is és minden olyan akadály előtt, amelyre adott körülmények között számítania kell."
A vádlott az adott esetben a lakott területen kívül, a megengedett sebességhatáron belül, közel a felezővonalhoz, vagyis az úttest széléhez viszonyítva megfelelő oldaltávolságot tartva közlekedett.
Ilyen körülmények mellett reálisan nem számolhatott a II. r. vádlott tényállásban foglalt megjelenésével.
A kifejtettekből az következik, hogy a balesetet eredményező közvetlen veszélyhelyzetet nem az I. r. vádlott, hanem a II. r. vádlott többszörös közúti közlekedési szabályszegése teremtette meg, és nem róható az I. r. vádlott terhére a KRESZ 26. §-a (4) bekezdésében írtak megszegése. Mindezek alapján a másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét megváltoztatta, és az I. r. vádlottat a közúti baleset gondatlan okozásának vétsége miatt ellene emelt vád alól a Be. 214. §-a (3) bekezdésének a) pontja alapján felmentette, mivel nem követett el bűncselekményt.
Az I. r. vádlott felmentése folytán a Be. 218. §-ának (1) bekezdése értelmében az eljárás során eddig őt terhelő bűnügyi költséget az állam viseli (Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Bíróság I. Bf. 155/1997. sz.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás