PK BH 1997/437
PK BH 1997/437
1997.09.01.
Tulajdonjog bejegyzésére alkalmas ajándékozási szerződés alapján helye lehet a vitatott ingatlanilletőség hagyatékból való kihagyásának [Ptk. 117. § (3) bek.; He. 64. § (2) bek.].
B. A. örökhagyó az 1993. június 24-én kelt közjegyzői okiratba foglalt ajándékozási szerződésben kijelentette, hogy az ügyben szereplő házas ingatlanának 1/2 tulajdoni hányadát M. I.-né Ny. E.-nek kívánja ajándékozni. A nevezett az ajándékot elfogadta. A szerződő felek kijelentették, hogy "jelenleg élettársak, az ajándékozási szerződést házasságkötésükig előszerződésnek tekintik, majd a házasságkötést követően ugyanezen tartalommal fogják a végleges ajándékozási szerződést megkötni". A házasság megkötésére azonban az örökhagyó 1995. január 16-án bekövetkezett haláláig nem került sor.
A hagyatéki eljárásban törvényes örökösként léptek fel az örökhagyó szülei: B. A. és B. A.-né, M. I.-né Ny. E. pedig az ajándékozási szerződés alapján bejelentette igényét az ingatlan 1/2 részére. Az eljáró közjegyző hagyatékátadó végzéssel az ingatlan 1/2 részét törvényes öröklés jogcímén egymás között egyenlő arányban az örökhagyó szüleinek adta át. A végzés indokolásában megállapította, hogy az ingatlan 1/2 részét az örökhagyó elajándékozta, ezért az ingatlan 1/2 tulajdoni hányadát a hagyatékból kihagyta.
Az örökhagyó szülei a végzés ellen fellebbeztek, és arra hivatkoztak, hogy az ajándékozási szerződés tartalmára, annak előszerződés jellegére tekintettel a közjegyző a He. 64. §-ának (2) bekezdése alapján az ingatlan 1/2 részét a hagyatékból nem hagyhatta volna ki. Előadták azt is, hogy az örökhagyó az ügyei viteléhez szükséges belátási képességgel egyáltalán nem rendelkezett, és az ajándékozási szerződés aláírásának időpontjában cselekvőképességét kizáró gondnokság alá helyezése iránt az eljárás folyamatban volt.
A megyei bíróság végzésével a közjegyző végzését helybenhagyta. A végzés indokolása szerint az örökhagyó halálakor a korábban elajándékozott ingatlanilletőség már nem volt az örökhagyó tulajdonában, mert "nem az ingatlan-nyilvántartásba tett - tulajdonjogra irányuló - bejegyzés keletkezteti a tulajdonjogot, hanem a bejegyzés alapját képező szerződés, márpedig a hagyatéki eljárás során igazolódott, hogy az ajándékozás az örökhagyó részéről még életében megtörtént, tulajdonából tehát az örökösök által említett 1/2 ingatlanilletőség kikerült. Az örökösök nincsenek elzárva, hogy megfelelő feltételek esetén ezen szerződés megtámadása iránt külön pert indítsanak".
A jogerős végzés ellen a törvényes örökösök felülvizsgálati kérelmet nyújtottak be, és a végzés hatályon kívül helyezésével a megyei bíróságot új eljárásra és új határozat hozatalára kérték utasítani. Álláspontjuk szerint a közjegyző és a megyei bíróság megsértette a He. 64. §-ának (2) bekezdésében foglalt rendelkezést, amikor az ingatlan 1/2 részét a hagyatékból kihagyta: ugyanis az előszerződés teljesen alkalmatlan a megajándékozott tulajdonszerzésére. A közjegyző és a megyei bíróság akkor járt volna el helyesen, ha M. I.-né Ny. E. részére a tulajdonjog ingatlan-nyilvántartási bejegyzésére megfelelő határidőt ad. De törvénysértő a megyei bíróságnak a végzésben kifejtett az a jogi álláspontja is, amely szerint a tulajdonjog nem az ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzéssel, hanem az annak alapjául szolgáló szerződés megkötésével keletkezik. Ez az álláspont ugyanis a Ptk. 117. §-ának (3) bekezdésével ellentétben áll.
M. I.-né Ny. E. ellenkérelmében fenntartotta igényét az ingatlan 1/2 részére.
A felülvizsgálati kérelem az ügy érdemét tekintve nem megalapozott.
A törvényes örökösök helytállóan hivatkoznak arra, hogy a megyei bíróságnak a tulajdonjog keletkezésével kapcsolatos jogi álláspontja a Ptk. 117. §-ának (3) bekezdésében foglalt rendelkezésre tekintettel téves. Az ajándékozási szerződés megkötésével ugyanis a megajándékozott az ingatlanilletőségen tulajdonjogot nem szerzett, az csupán a tulajdonjog bejegyzése iránti igényét alapozta meg, amelyet nemcsak az örökhagyóval, de jogutódaival szemben is érvényesíthet. Erre biztosít lehetőséget a hagyatéki eljárásról szóló 6/1958. (VII. 4.) IM rendelet (He.) 64. §-ának (2) bekezdése, amely kimondja, hogy az ingatlan-nyilvántartásban az örökhagyó tulajdonaként bejegyzett ingatlant csak abban az esetben lehet a hagyatékból kihagyni, ha az ingatlan tulajdonjogára igényt tartó személy az igényét az ingatlan-nyilvántartásba való bejegyzésre alkalmas okirattal, bírósági vagy államigazgatási határozattal igazolja, illetőleg ha a közjegyző által engedélyezett megfelelő határidő alatt tényleges birtoklási eljárás útján vagy más módon a tulajdonjogot javára az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzik. Az adott esetben az eljáró közjegyző úgy foglalt állást, hogy az ajándékozási szerződés M. I.-né Ny. E. tulajdonjogának bejegyzésére alkalmas, és ezzel egyező volt a megyei bíróság álláspontja is.
Az elfoglalt jogi álláspont vitatásának azonban ma már gyakorlati jelentősége nincs. A Legfelsőbb Bíróság felhívására ugyanis M. I.-né Ny. E. becsatolta az adott ingatlan 1996. április 26-án készült tulajdonilap-másolatát, amelyből megállapítható, hogy az ingatlan 1/2 tulajdoni hányadára a nevezett tulajdonjogát ajándékozás jogcímén bejegyezték.
A törvényes örökösök az ajándékozási szerződéssel kapcsolatos kifogásukat tehát csak polgári perben érvényesíthetik.
Mindezekre tekintettel a Legfelsőbb Bíróság a jogerős hagyatékátadó végzést a Pp. 275/A. §-ának (1) bekezdése értelmében hatályában fenntartotta. (Legf. Bír. Pfv. V. 23.022/1995. sz.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás