• Tartalom

PK BH 1997/439

PK BH 1997/439

1997.09.01.
Semmis szerződéssel kapcsolatos perindítási lehetőséget csak jogi érdekeltség vagy perindítási jogosultságot kifejezetten biztosító jogszabályi felhatalmazás alapozhat meg [Ptk. 234. § (1) bek., 350. § (1) és (4) bek.].
M. E. eltartó az 1988. november 19-én megkötött tartási szerződésben kötelezettséget vállalt özv. L. M.-né eltartott természetbeni tartására, melynek ellenében az eltartott biztosította az eltartó részére a perbeli tanácsi bérlakásának használatát, majd halála esetére a lakásbérleti jog folytatásának lehetőségét. A szerződésben a felperes, mint az eltartó testvére és az eltartott közvetlen szomszédja "teljesítési segédként, mint készfizető kezes" anyagilag felelősséget vállalt a természetbeni szolgáltatások teljesítéséért. Az eltartott - meghatalmazottja, a II. r. alperes közbejöttével - az 1993. január 28-án kelt adásvételi szerződéssel a kerületi önkormányzattól a 32/1969. (IX. 30.) Korm. rendelet alapján a lakását megvásárolta, majd a tartási szerződés megszüntetése iránt keresetet indított; ez az eljárás azonban halála folytán 1993 februárjában félbeszakadt. Az elhalt L. M.-né örököse a II. r. alperes.
A felperes és M. E. eltartó keresetet indított a II. r. alperes jogelődje és a Ill. r. alperes által 1993. január 28. napján megkötött adásvételi szerződés érvénytelenségének megállapítása iránt.
E perben határozatának ismételt hatályon kívül helyezését követően az elsőfokú bíróság M. E. követelését a felperes keresetétől elkülönítette, majd "részítéletet" hozott, melyben a felperes keresetét elutasította. A másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság részítéletét ítéletnek tekintette, és azt a per főtárgya tekintetében helybenhagyta.
A jogerős ítélet indokolása szerint a felperes, mint az eltartó teljesítési segéde kötött szerződést az eltartottal, így őt a perbeli lakás bérleti jogára várományi jog nem illette. Kereshetőségi jogát nem alapozza meg a kötelezett és a teljesítési segéd közötti megbízási jogviszony sem; ez ugyanis olyan belső jogviszony, amely nem szolgálhat alapul harmadik személyekkel szembeni perindításhoz. Az 1988. november 19. napján kelt tartási szerződés egyértelműen M. E. részére biztosította a tanácsi bérlakás bérleti jogviszonya folytatásának lehetőségét, nem pedig a teljesítési segéd felperes részére. Ehhez képest tehát várományi joga és ennek folytán az adásvételi szerződés érvénytelenségének megállapítása iránti keresetindításhoz jogi érdekeltsége csak az eltartó M. E.-nek fűződik, ennélfogva a felperes keresete alaptalan.
A jogerős ítélet ellen - annak hatályon kívül helyezése és kereshetőségi joga megállapítása mellett az elsőfokú bíróságnak a per folytatására való utasítása végett - a felperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet. Ebben előadta, hogy M. E.-vel létrejött megbízási jogviszonya folytán, figyelemmel a Ptk. 350. §-ának (1) és (4) bekezdésében foglalt eshetőségekre is, jogi érdekeltsége fűződik az alperesek által kötött adásvételi szerződés érvénytelenségéhez; ugyanakkor mint kezesnek az eltartó jogainak megóvása érdekében a kereseti kérelmének előterjesztése szükséges is volt. Jogszabályt sértett tehát a bíróság, amikor az ügyben a legitimáció hiányát megállapítva keresetét elutasította.
Az alperesek ellenkérelme a jogerős ítélet hatályában való fenntartására irányult.
A felülvizsgálati kérelem nem alapos.
Helytállóan utalt jogerős ítéletében a bíróság arra, hogy - miként arra a Legfelsőbb Bíróság korábban már rámutatott (Pf. I. 20.431/1990., BH 1991/3. sz. 107.) - a Ptk. 234. §-a (1) bekezdésének az a rendelkezése, amely szerint a semmis szerződés érvénytelenségére bárki határidő nélkül hivatkozhat, nem jelent egyben keresetindítási jogosultságot is. Semmis szerződéssel kapcsolatos perindítási lehetőséget csak jogi érdekeltség vagy a perlési jogosultságot kifejezetten biztosító jogszabályi felhatalmazás alapozhat meg. A perbeli esetben a felperesnek sem az eltartó és közte fennállott "belső" megbízási jogviszony, sem a tartási szolgáltatások teljesítéséért vállalt kezessége folytán nem fűződik jogi szempontból méltányolható érdeke ahhoz, hogy az eltartó a szerződésben kikötött ellenszolgáltatáshoz hozzájuthat-e és miként; ez a kérdés ugyanis kizárólag a tartási szerződés alanyaira (illetőleg jogutódaira) tartozik. Nem sértett tehát jogszabályt a bíróság, amikor a felperes keresetét - ügybeni legitimáció hiányára hivatkozva - elutasította.
Mindezekre tekintettel a Legfelsőbb Bíróság a jogszabályoknak megfelelő jogerős ítéletet a Pp. 275/A. §-ának (1) bekezdése alapján hatályában fenntartotta. (Legf. Bír. Pfv. VI. 20.618/1996. sz.)
  • Másolás a vágólapra
  • Nyomtatás
  • Hatályos
  • Már nem hatályos
  • Még nem hatályos
  • Módosulni fog
  • Időállapotok
  • Adott napon hatályos
  • Közlönyállapot
  • Indokolás
Jelmagyarázat Lap tetejére