PK BH 1997/445
PK BH 1997/445
1997.09.01.
I. A közös tulajdon megszüntetésének a korábbi ítéletben elrendelt módjától eltérő, új mód alkalmazása iránti per indítását indokolhatja, ha a kötelezett a megváltási árat hosszú időn át nem fizette meg [Pp. 229. § (1) bek.].
II. Az ilyen per felfüggesztését a földhivatali eljárás folyamatba tétele kellően nem indokolhatja [Pp. 152. § (1) bek.].
A bíróság jogerős ítéletével a perbeli házas ingatlan természetbeni megosztását rendelte el. Az ítélet mellékletét képező vázrajz szerinti 1629/I. helyrajzi szám alatt kialakított ingatlant a felperes, az 1629/2. helyrajzi szám alatt bejegyzett ingatlan 5/8 illetőségét a II. r. alperes, 3/8 illetőségét pedig a III. r. alperes tulajdonába adta, és megkereste a földhivatalt a tulajdonosváltozás bejegyzése iránt. Egyetemlegesen kötelezte az alpereseket, hogy fizessenek meg a felperesnek 45 398 forint értékkiegyenlítést.
A felperes és az I. r. alperes házastársak voltak, a II. r. alperes az I. r. alperes gyermeke, a III. r. alperes pedig a II. r. alperes házastársa.
A megállapított tényállás szerint a felperes és az I. r. alperes házasságát a járásbíróság az 1970. szeptember 4. napján jogerőre emelkedett ítéletével felbontotta, és ugyanebben az ítéletben rendelkezett úgy, hogy a felperesnek és az I. r. alperesnek a fenti ingatlanon fennállott közös tulajdonát a felperes tulajdoni hányadának az I. r. alperes tulajdonába adásával szüntette meg. Feljogosította és kötelezte az I. r. alperest, hogy a felperes 2/6 tulajdoni illetősége fejében 30 napon belül fizessen meg a felperesnek 15 439 forintot, és a megváltási ár kifizetésének igazolásától függően jogosította fel az I. r. alperest arra, hogy a tulajdonosváltozásnak az ingatlan-nyilvántartásba való bejegyzését kérhesse, amelynek tűrésére a felperest kötelezte.
A felperes 1969 óta nem lakik az ingatlanban, amelyen az alperesek azóta értéknövelő beruházásokat eszközöltek.
Az I. r. alperes az 1970. szeptember 4-én jogerőre emelkedett ítélet szerint teljesítendő megváltási árat a felperesnek nem fizette meg, és az ingatlan földhivatali bejegyzése iránt sem tette meg a szükséges intézkedéseket.
A felperes 1990. május 28-án keresetet terjesztett elő, amelyben az ingatlan természetbeni megosztását kérte. Az I. r. alperes a keresetlevelet 1990. június 1. napján vette át, majd az 1990. június 15-én kelt tartási szerződéssel az ingatlanon fennálló 6/12 tulajdoni részilletőségét a II. és III. r. alperesekre ruházta át, ami az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzést nyert.
A telekmegosztáshoz szükséges jogerős államigazgatási engedély és a megosztási vázrajz beszerzését követően a bíróság a felperes keresetét érdemben tárgyalta. Időközben az I. r. alperes megkísérelte a korábbi jogerős ítélet szerinti megváltási ár megfizetését, postai küldeményét azonban a felperes nem vette át, a pénzösszeg letétként való elfogadását pedig a bíróság jogerősen megtagadta.
Az I. r. alperes 1993. május 7-én a földhivatalnál kérte a tulajdonosváltozás ingatlan-nyilvántartáson történő átvezetését, hivatkozott arra, hogy a megváltási árat megfizette, a földhivatal azonban a per jogerős befejezéséig a bejegyzés tárgyában nem hozott határozatot.
Az alperesek a közös tulajdon természetbeni megosztással történő megszüntetése iránti kereset elutasítását kérték, elsődlegesen arra hivatkoztak, hogy a közös tulajdon a bíróság 1969-ben meghozott ítéletével már megszüntetésre került, és erre tekintettel kérték azt is, hogy ennek földhivatali bejegyzéséig a bíróság a pert függessze fel. Viszontkeresetükben az ingatlanra 1969 óta általuk végzett beruházások megtérítését követelték.
Az elsőfokú bíróság ítéletének indokolásában kifejtette, hogy a Pp. 229. §-ának (1) bekezdésében foglalt rendelkezés nem zárja ki azt, hogy bármelyik tulajdonostárs a közös tulajdon megszüntetésének a korábbi ítéletben elrendelt módjától eltérő, új mód alkalmazása iránt pert indítson. Álláspontja szerint az a tény, hogy az I. r. alperes az 1969-ben kelt ítéletben meghatározott három hónapos teljesítési határidő ellenére több mint 20 éven át nem fizette meg a felperes részére megítélt megváltási árat, megalapozza a felperesnek azt a jogát, hogy ismételten kérje a közös tulajdon megszüntetését, a korábbitól eltérő módon. Erre tekintettel az alpereseknek a per felfüggesztésére irányuló kérelmét elutasította. Ezzel a döntéssel kapcsolatban a másodfokú bíróság is leszögezte, hogy a megváltási ár kifizetésének, illetve a kifizetés igazolásának hiányában a földhivatal egyébként sem rendelhetné el az I. r. alperes tulajdonjogának ingatlan-nyilvántartási bejegyzését a korábbi ítélet alapján.
Ezt követően rendelkezett a bíróság az ingatlan természetbeni megosztásáról, és igazságügyi ingatlanforgalmi szakértői vélemény beszerzése alapján állapította meg a felperest megillető értékkiegyenlítés összegét.
A jogerős ítélet ellen az alperesek éltek felülvizsgálati kérelemmel, melyben a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését és az elsőfokú bíróság új eljárás lefolytatására és új határozat hozatalára való kötelezését kérték. Álláspontjuk szerint a bíróság jogszabálysértően járt el, amikor a Jászberényi Földhivatal előtt tulajdonjog bejegyzése iránt folyamatban lévő eljárás ellenére elutasította a Pp. 152. §-ának (1) bekezdésére alapított, a per felfüggesztésére irányuló kérelmüket.
A felülvizsgálati eljárás folyamatban léte alatt a felperes meghalt, a végintézkedés szerinti jogutódja perbe lépett, és a jogerős ítélet hatályban tartását kérte.
A Legfelsőbb Bíróság a felülvizsgálati kérelmet a Pp. 274. §-ának (4) bekezdése alapján tárgyaláson kívül bírálta el. A felülvizsgálati kérelem alaptalan.
A Pp. 152. §-ának (1) bekezdése úgy rendelkezik, hogy ha a per eldöntése olyan előzetes kérdés elbírálásától függ, amelynek tárgyában az eljárás büntetőbírói vagy államigazgatási hatáskörbe tartozik, a bíróság a per tárgyalását ennek az eljárásnak a jogerő befejezéséig felfüggesztheti. A perben elsődlegesen eldöntendő kérdés az volt: a perbeli tényállás alapján van-e helye annak, hogy a felperes a korábbi, jogerős ítélettől eltérően a közös tulajdon megszüntetésének más módja iránt keresetet terjesszen elő. Mivel a közös tulajdon megváltás útján történő megszüntetése az azt kimondó jogerős ítélet meghozatalával megtörtént, az I. r. alperes korábbi ítélet szerinti tulajdoni illetőségének az ingatlan-nyilvántartásba való bejegyzése nem olyan előzetes kérdés, melynek elbírálása államigazgatási hatáskörbe tartozik. A földhivatali bejegyzés csupán a meghozott bírói határozat - meghatározott feltételhez kötött - végrehajtásának tekintendő, a bíróság ezért nem sértette meg a Pp. 152. §-ának (1) bekezdésében foglalt rendelkezést azzal, hogy a bejegyzés iránti kérelem földhivatali elbírálásáig a pert nem függesztette fel.
Helyesen mutatott rá a másodfokú bíróság arra, hogy a megváltási ár kifizetése hiányában az I. r. alperes tulajdonjogának a bejegyzésére nem is lett volna lehetőség, a felfüggesztés az eljárás nyilvánvalóan céltalan elhúzódását eredményezte volna.
Tekintettel arra, hogy az alperesek által hivatkozott jogszabálysértés nem volt megállapítható, a Legfelsőbb Bíróság a jogerős ítéletet a Pp. 275/A. §-ának (1) bekezdése alapján hatályában fenntartotta. (Legf. Bír. Pfv. II. 20.587/1996. sz.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás