1997. évi XLVI. törvény
1997. évi XLVI. törvény
az Országos Magyar Vadászkamaráról1
Az Országgyűlés abból a célból, hogy a hivatásos és a sportvadászok önkormányzati elveken alapuló, köztestületi formában működő szakmai szervezete szervezze és intézze a vadászati tevékenység gyakorlásával összefüggő egyes közfeladatokat, továbbá elismerve a vadászok szakmai önkormányzathoz való jogát, a következő törvényt alkotja:
ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK
1. § (1) Az Országos Magyar Vadászkamara (a továbbiakban: kamara) a hivatásos, valamint a sportvadászok önkormányzattal rendelkező, közfeladatokat, továbbá általános szakmai érdekképviseleti feladatokat is ellátó köztestülete.
(2) A kamara a feladatait
a)2 az alapszabályában meghatározott területen működő területi szervezetei, valamint
b) országos szervezete
útján látja el.
(3) A kamara területi szervezetei, valamint országos szervezete jogi személyek.
(4) A területi szervezet elnevezésében utalni kell annak illetékességi területére.
(5)3 Az országos szervezet székhelyét a kamara alapszabálya határozza meg.
(6)4
(7) A ,,vadászkamara'' elnevezés használatára, valamint az e törvényben írt közfeladat ellátására kizárólag a kamara jogosult.
2. § A kamara alapszabály szerint működik. Az alapszabály tartalmazza, illetőleg meghatározza:
a) a területi szervezetek, valamint az országos szervezet elnevezését és székhelyét;
b) a kamara szervezetére és szerveinek működésére vonatkozó szabályokat;
c) a testületi szervek, valamint a tisztségviselők feladat- és hatáskörére, választásuk módjára, megbízatásuk időtartamára vonatkozó szabályokat;
d) a kamara gazdálkodására vonatkozó alapvető szabályokat;
e) mindazokat a kérdéseket, amelyeket e törvény az alapszabályba való felvételre utal.
2/A. §5 (1)6 A kamarának a vadászjegy kiállításával és érvényesítésével, valamint a vadászati engedély kiállításával kapcsolatos eljárásában az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvény rendelkezéseit kell alkalmazni azzal, hogy az eljárás igazgatási szolgáltatásidíj-mentes.
(1a)7 A kamara az (1) bekezdés szerinti vadászjegy és vadászati engedély kiállítására, illetve érvényesítésére irányuló eljárása során a kérelem előterjesztését honlapján keresztül, elektronikus úton is biztosítja.
(1b)8 A kamara a vadgazdálkodásért felelős miniszterrel (a továbbiakban: miniszter) történt előzetes egyeztetést követően – a vadászati évet megelőző év december 31. napjáig – évente megállapítja és a honlapján közzéteszi a vadászjegy kiállításának és érvényesítésének, valamint a vadászati engedély kiállításának ellentételezéséért fizetendő díj mértékét.
(1c)9 Az (1b) bekezdés szerinti díj mértékének megállapítása során a vadászati évet megelőző év július hónapjára irányadó, a Központi Statisztikai Hivatal által közzétett, fogyasztóiár-indexet két tizedesjegy pontossággal kell figyelembe venni.
(2)10 A kamara hivatásos vadászok tagsági viszonyának megszüntetésével és kamarai nyilvántartásból való törlésével kapcsolatos eljárásában az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.
2/B. §11 A 2/A. § (2) bekezdésében meghatározott közigazgatási hatósági eljárásokban fellebbezésnek van helye.
A KAMARA FELADATAI
3. § A kamara
a) képviseli és védi a vadászati tevékenység gyakorlásával összefüggő ügyekben a hivatásos és sportvadászok általános szakmai érdekeit, testületeinek tekintélyét, valamint a hivatásos vadászok hivatásukból eredő jogait;
b) véleményt nyilvánít
ba) a vad védelmét, a vadgazdálkodást, valamint a vadászati jog gyakorlását, hasznosítását érintő jogszabályokról,
bb) az illetékes oktatási intézményekkel együttműködve a hivatásos vadászképzés, valamint a szakmai továbbképzés követelményszintjéről;
c)12 megalkotja a vadászat rendjének vadászetikai szabályait, valamint a hivatásos vadászok szolgálati szabályzatát;
d) közreműködik a vadászvizsga részletes tartalmi feltételeinek kialakításában;
e) gondoskodik a vadászvizsga lebonyolításáról;
f) etikai eljárást folytat le a kamara etikai szabályait megszegő tagjával szemben;
g)13 tagjairól – területi szervezetei útján egységes elektronikus tagnyilvántartó rendszerben – elektronikus nyilvántartást (a továbbiakban: nyilvántartás) vezet és erről statisztikai adatokat szolgáltat;
h)14 kiállítja és érvényesíti a vadászjegyet, valamint kiállítja a vadászati engedélyt;
i) eljárást kezdeményez az illetékes hatóságnál a jogosulatlanul vadászókkal szemben;
j) elősegíti a hivatásos vadászok szakmai tevékenységének magasabb szintű gyakorlásához szükséges ismeretek elsajátítását, és ezzel összefüggésben meghatározza a kötelező szakmai továbbképzésen való részvétel feltételeit;
k) belföldi, illetőleg külföldi szakmai kapcsolatokat létesít, illetve tart fenn;
l) kezdeményezi az illetékes szervnél kitüntetés adományozását;
m) ellátja azokat a feladatokat, amelyeket törvény a hatáskörébe utal.
4. § (1)15 A kamara tagjairól vezetett nyilvántartásban fel kell tüntetni a kamara tagjának következő adatait:
a)16 családi és utónevét, magyarországi vagy külföldi lakóhelyét;
b) állampolgárságát,
c) születési helyét és idejét,
d) anyja nevét,
e) vadászjegyének számát,
f) vadászlőfegyver tartására, használatára jogosító engedélyének számát,
g) etikai vétségeit,
h) a kamarai tagság típusát,
i) vadászvizsga bizonyítványának számát, valamint
j) solymász-, íjász-, agarász-, vagy vadhúsvizsgáló bizonyítványának számát.
(2)17 Az (1) bekezdésben foglaltakon túlmenően a hivatásos vadász kamarai tagról vezetett nyilvántartás tartalmazza
a) szolgálati helyét,
b) szolgálati jelvényének számát,
c) munkáltatójának nevét és címét, a vadászterület azonosító kódszámát,
d) alkalmazásának kezdetét és végét, valamint
e) szakirányú végzettségét.
(3)18 Az (1) és (2) bekezdésekben rögzített adatokon kívül, a kamara tagjának kérésére és hozzájárulásával az alábbi adatokat tarthatja nyilván:
a) az orvosi alkalmassági csoportot,
b) az orvosi alkalmassági lejáratának idejét,
c) a vadásztársasági tagság típusát és a vadásztársaság nevét,
d) az e-mail címét,
e) a telefonszámát, valamint
f) a hivatásos vadász kamarai tag esetében a rendészeti vizsga dátumát és érvényességének lejárati időpontját.
(4)19 A kamara területi szervezetei útján a vadászati engedélyek kiállításáról nyilvántartást vezet, mely tartalmazza a vadászati engedélyt kérelmező vadász:
a) családi- és utónevét,
b) születési helyét és idejét,
c) állampolgárságát,
d) személyazonosításra alkalmas hatósági igazolványának típusát és számát,
e) lakcímét,
f) állandó lakóhelyének joga szerint előírt vadászlőfegyver-, vagy ragadozó madár tartási engedélye azonosító számát,
g) a vadászati engedély számát, valamint
h) a meghívólevelét vagy bérvadászati szerződését.
(5)20 A kamara a hivatásos és sportvadászok számáról, valamint a kiállított vadászati engedélyek számáról évente – legkésőbb június 30-ig – adatokat szolgáltat az Országos Vadgazdálkodási Adattárnak. A vadászati hatóság a nyilvántartásában szereplő, a hivatásos vadász (2) bekezdésben foglalt adatait a kamara részére, kezelés céljából átadja.
A KAMARA SZERVEZETE
A területi szervezet
5. § (1)21 A vármegyékben és a fővárosban képviseleti, ügyintéző szervekkel, valamint önálló költségvetéssel rendelkező területi szervezet működik.
(2) A területi szervezet ellátja az e törvényben, valamint az alapszabályban hatáskörébe utalt kamarai feladatokat.
(3) A területi szervezetben a hivatásos, valamint a sportvadászok számára külön-külön kamarai osztályt kell alakítani.
(4) A tagfelvétel alkalmával a kérelemben meg kell jelölni, hogy a kamara tagja melyik kamarai osztályba kéri felvételét. A hivatásos vadászok kamarai osztályába csak olyan személy kérheti felvételét, akit hivatásos vadászként vesznek nyilvántartásba. A kamara tagja – a feltételek teljesítése esetén – kérheti a kamarai osztályban meglevő tagságának a megváltoztatását.
6. § (1) A területi szervezet képviseleti szerve a területi küldöttgyűlés.
(2) A küldöttgyűlésbe a küldötteket négyéves időtartamra a kamarai osztályokban választják. A hivatásos vadászok kamarai osztályában minden megkezdett tíz tagonként, továbbá a sportvadászok kamarai osztályában – az alapszabály eltérő rendelkezése hiányában – minden megkezdett ötven tagonként kell egy-egy küldöttet megválasztani. Küldött csak az érintett kamarai osztály tagja lehet.
(3) A küldöttválasztás részletes szabályait a kamara alapszabálya határozza meg. Az alapszabályban rendelkezni kell a kamarai osztályok összehívásának, továbbá üléseik és határozathozataluk eljárási rendjét.
(4) A kamarai osztály ülését – az alapszabály eltérő rendelkezése hiányában – legalább kétévente össze kell hívni. A kamarai osztály ülését akkor is össze kell hívni, ha az osztály tagjainak tíz százaléka ezt írásban kéri. Az ülést a küldött vagy a küldöttek által erre kijelölt személy hívja össze. A küldött az ülésen a kamarai osztálynak beszámol az általa végzett tevékenységről. A kamarai osztály a küldött által a küldöttgyűlésen kötelezően képviselendő álláspontról is határozhat.
(5) A területi küldöttgyűlés határozatképes, ha azon a küldöttek több mint a fele jelen van. Határozatképtelenség esetén – ha az alapszabály másként nem rendelkezik – a tizenöt napon belül ismételten összehívott területi küldöttgyűlés az eredetileg közölt napirendi pontok vonatkozásában a megjelentek számára tekintet nélkül, határozatképes.
(6) A területi küldöttgyűlés határozatait a szavazásra jogosult jelenlévők több mint a felének az egyetértő, nyílt szavazatával hozza. Alapszabály az ügyek meghatározott körében a határozatot minősített szótöbbséghez, illetőleg az e törvényben foglaltakon túl titkos szavazáshoz kötheti.
(7) A területi küldöttgyűlést szükség szerint, de legalább évente egyszer össze kell hívni. Az alapszabály a területi küldöttgyűlés kötelező összehívásának más eseteit is megállapíthatja.
(8) A rendkívüli területi küldöttgyűlést az elnök hívja össze saját hatáskörben vagy a tagság tíz százalékának kérésére.
7. § (1) A területi küldöttgyűlés az alapszabályban meghatározott feladatok ellátására titkos szavazással területi vezetőséget (a továbbiakban: vezetőség) választ, amely az új vezetőség megválasztásáig látja el feladatait.
(2) A vezetőségbe tisztségviselőként
a) egy elnököt,
b) kamarai osztályonként egy-egy alelnököt,
c) egy titkárt,
d) az alapszabályban meghatározott számú vezetőségi tagot
kell megválasztani.
(3) Az alapszabály a (2) bekezdésben foglaltakon túl más tisztségviselők választását is kötelezővé teheti.
(4) A vezetőség határozatképességére – a megismételt közgyűlésre vonatkozó szabály kivételével – és határozathozatalának módjára a területi küldöttgyűlésre vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni.
(5) A területi szervezetet az elnök, akadályoztatása esetén – az alapszabályban meghatározott körben és módon – az alelnök képviseli.
(6) A titkár az alapszabályban meghatározott feladatokat látja el.
8. § A területi közgyűlés az alapszabályban meghatározott számú, de legalább három tagból álló területi etikai bizottságot választ. A választás során biztosítani kell az egyes kamarai osztályok megfelelő képviseletét. A területi etikai bizottság elnökét – annak tagjai közül – a területi közgyűlés választja meg.
9. § (1) A 6–8. §-okban meghatározott szerveken kívüli, további szervek megalakításáról az alapszabály rendelkezik.
(2) Amennyiben az alapszabály a területi szervezetnél vadvédelmi, vadgazdálkodási bizottság felállításáról rendelkezik, a bizottság elnöke vezető tisztségviselőként a vezetőség tagja.
Az országos szervezet,
10. § (1) Az országos szervezet a kamara
a) országos képviseleti szervéből,
b) az elnökségből,
c) a felügyelőbizottságból,
d) az országos etikai bizottságból [a b)–d) pont szerinti szervek a továbbiakban együtt: ügyintéző szervek],
e) vadvédelmi, vadgazdálkodási bizottságból
áll.
(2) Az (1) bekezdésben foglaltakon túl az alapszabály más ügyintéző vagy egyéb szerv, illetőleg szakmai bizottság felállításáról is rendelkezhet.
(3) Az országos szervezet tisztségviselői:
a) az elnökség tagjai,
b) a felügyelőbizottság elnöke,
c) az országos etikai bizottság elnöke,
d) a vadvédelmi, vadgazdálkodási bizottság elnöke,
e) az alapszabály szerint szervezett állandó bizottság elnöke.
(4) Az elnökség tagjai:
a) az elnök,
b) az alapszabályban meghatározott számú alelnök,
c) a főtitkár,
d) a vadvédelmi, vadgazdálkodási bizottság elnöke,
e) a területi szervek elnökei.
11. § (1) A kamara országos képviseleti szerve, a területi küldöttgyűlés által a hivatásos vadászok kamarai osztályában nyilvántartásba vett minden megkezdett ötven tag után, a sportvadászok kamarai osztályában minden megkezdett háromszáz tag után megválasztott küldöttekből (a továbbiakban: országos küldött) álló küldöttközgyűlés.
(2) A küldöttközgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik:
a) a kamara alapszabályának, a szakmai irányelveknek, valamint a vadászetikai szabályzatnak a megalkotása és módosítása,
b) országos szervezet tisztségviselőinek, az országos etikai bizottság, a vadvédelmi, vadgazdálkodási bizottság, valamint a felügyelőbizottság tagjainak a megválasztása,
c) az elnökség, a felügyelőbizottság, valamint a vadvédelmi, vadgazdálkodási bizottság éves beszámolójának az elfogadása,
d) a kamara éves költségvetésének, ennek részeként a kamarai tagsági díjnak a megállapítása, a tagsági díjból származó bevétel – a területi szervezet és az országos szervezet közötti – megosztása arányának, valamint a költségvetés végrehajtásáról szóló beszámolónak az elfogadása,
e) minden olyan ügy, amelyet e törvény vagy az alapszabály a küldöttközgyűlés hatáskörébe utal.
(3) A küldöttközgyűlés összehívására a területi küldöttgyűlésre vonatkozó rendelkezések irányadók azzal, hogy a területi vezetőségen az elnökséget, a területi szervezetnél nyilvántartásba vett tagon az országos küldöttet kell érteni.
(4) A küldöttközgyűlés határozatképességére a területi küldöttgyűlésre vonatkozó rendelkezések az irányadóak. A küldöttközgyűlés ülésein az országos szervezet tisztségviselői – amennyiben nem küldöttek – tanácskozási joggal vesznek részt.
(5) A küldöttközgyűlés határozatait a szavazásra jogosult jelenlévők több mint felének egyetértő, nyílt szavazatával hozza. Az alapszabály elfogadásához és módosításához a szavazásra jogosult jelenlévők kétharmadának egyetértő szavazata szükséges.
(6) A küldöttközgyűlés a törvényben, illetve az alapszabályban meghatározott feladatok ellátására – a területi szervek elnökei kivételével – megválasztja az országos szervezet tisztségviselőit, valamint az alapszabály szerint szervezett állandó bizottság tagjait.
12. § (1) Az elnökség ellátja mindazokat a feladatokat, amelyeket e törvény, az alapszabály, illetve a küldöttközgyűlés részére meghatároz. Az elnökség kizárólagos hatáskörébe tartozik, a (2) bekezdésben foglaltak kivételével:
a) a küldöttközgyűlés üléseinek összehívása,
b) a tagsági viszony felfüggesztését, illetve megszűnését elrendelő határozat elleni fellebbezés elbírálása, feltéve, ha azt nem etikai eljárás keretében hozták,
c) a 3. § b) pontja szerinti véleményezési jog gyakorlása,
d) törvény, illetve az alapszabály által meghatározott egyéb kamarai feladatok ellátása.
(2) Az elnökség kizárólagos hatáskörébe tartozó hatáskörök gyakorlását a küldöttközgyűlés magához vonhatja, illetve azok gyakorlásának szempontjait meghatározhatja.
(3) Az elnökség szükség szerint, de legalább negyedévente ülésezik.
(4) Az elnökség határozatképességére és határozathozatalára a 6. § (5)–(6) bekezdéseiben foglalt rendelkezések az irányadók.
(5) A kamarát az elnök, akadályoztatása esetén – az alapszabályban meghatározott körben – az alelnök képviseli.
(6) A főtitkár az alapszabályban meghatározott körben képviseli a kamarát, továbbá ellátja az alapszabályban meghatározott feladatokat.
13. § (1) Az országos etikai bizottság, a vadvédelmi, vadgazdálkodási bizottság, illetőleg a felügyelőbizottság annak elnökéből, valamint az alapszabályban meghatározott számban megválasztott további tagokból áll.
(2) Az országos etikai bizottság
a) javaslatot tesz a vadászetikai szabályzatra;
b) lefolytatja a területi etikai bizottság határozata ellen benyújtott másodfokú etikai eljárást;
c) ellátja az alapszabályban meghatározott egyéb feladatokat.
(3) A felügyelőbizottság ellenőrzi a kamara működésére, gazdálkodására, pénzügyi-számviteli rendjére vonatkozó jogszabályok és belső szabályok érvényesülését az országos, illetve a területi szerveknél és tisztségviselőknél. Az ellenőrzés során a felügyelőbizottságot megillető jogosultságokat az alapszabály határozza meg azzal, hogy a felügyelőbizottság részére tájékoztatás adásának kötelezettségét nem korlátozhatja.
(4) A vadvédelmi, vadgazdálkodási bizottság
a) folyamatosan figyelemmel kíséri a vadállomány védelmével, a vadgazdálkodással kapcsolatos szabályok érvényesülését, javaslatot tesz a szükséges intézkedések megtételére,
b) kapcsolatot tart a vadvédelemmel, a természetvédelemmel és az erdővédelemmel foglalkozó érdekképviseleti és egyéb szervekkel.
(5) Az országos etikai bizottság, a vadvédelmi, vadgazdálkodási bizottság, valamint a felügyelőbizottság ügyrendjét saját maga állapítja meg.
A TAGSÁGI VISZONY
A tagsági viszony keletkezése
14. §22 (1)23 A kamarai tagsági viszony az 5. § (4) bekezdése szerinti tagfelvételi kérelem alapján létesíthető. Hivatásos vadász esetén a tagfelvételi kérelem a kamara nyilvántartásába való bejegyzés iránti kérelemnek is minősül.
(2)24 A kamara az alapszabályban meghatározott feltételekkel pártoló tagságot is létesíthet.
(2a)25 A tagjelölt kamarai felvételéről sportvadász kérelmező esetén a lakóhelye szerint, hivatásos vadász esetén a szolgálati helye szerint illetékes területi szervezet a vadász kérelme esetén a vadászjegy kiállításával, pártoló tagság iránti kérelem esetén a nyilvántartásba felvételről szóló határozattal dönt.
(2b)26 A magyar állampolgársággal és külföldi lakóhellyel rendelkező sportvadász tagjelölt kamarai felvételéről a kamara Fővárosi és Pest vármegyei szervezete a vadászjegy kiállításával dönt.
(3) Elutasítható a tagfelvételi kérelme annak a személynek, akivel szemben olyan etikai kifogás merül fel, amely a tagsági viszony felfüggesztését, illetve etikai büntetést vonna maga után, feltéve, hogy az elutasítás okaként megjelölt cselekmény vagy mulasztás elkövetésétől két év még nem telt el.
(4)27 Nem tagadható meg a kamarai tagfelvétel attól, aki rendelkezik a vadászat gyakorlásának jogszabályban előírt feltételeivel. A vadászat gyakorlásának feltételeivel a pártoló tagnak nem kell rendelkeznie.
(5)28
14/A. §29 A vadászjegy adott vadászati évre vonatkozó érvényesítése minden év január 1-től kérelmezhető.
15. §30
A tagsági viszony felfüggesztése
16. § (1)31 A vezetőség írásban indokolt határozattal felfüggeszti a tagsági viszonyát annak a tagnak,
a) aki azt kéri;
b) akit a bíróság jogerősen egy évet meg nem haladó végrehajtandó szabadságvesztésre ítélt, a szabadságvesztés időtartamára;
c) akit a bíróság a hivatásos vadászként történő foglalkozástól jogerős ítélettel határozott időre eltiltott, az eltiltás időtartamára;
d) aki az alapszabályban meghatározott időközönként, valamint az ott meghatározott módon szervezett szakmai továbbképzésen való eredményes részvételt nem tudja igazolni, legfeljebb a továbbképzésen való eredményes részvételig.
(2)32 A felfüggesztés időtartama alatt a tagsági viszonyból eredő valamennyi jog és kötelezettség szünetel, valamint erre az időtartamra a vadász vadászjegyét érvényteleníteni kell.
(3) Az (1) bekezdés a) pontja alapján felfüggesztett tagsági viszonyt a vezetőség a tag kérelmére állítja helyre, a b)–d) pontok alapján felfüggesztett tagsági viszony pedig az ott megállapított időtartam lejártát követő napon áll helyre, amelyet a tagnak írásban be kell jelentenie.
(4)33
(5) Az (1) bekezdés c) pontja szerinti jogerős ítéletről az eljáró bíróság az illetékes területi szervezetet tájékoztatja.
(6) A vadászati, az erdészeti, valamint a természetvédelmi hatóság hatósági feladatokat ellátó dolgozójának tagsági viszonya az (1) bekezdés d) pontja szerinti okból nem függeszthető fel.
A tagsági viszony megszűnése
17. § (1) Megszűnik a tagsági viszonya annak a tagnak,
a) aki meghalt,
b)34 aki a tagsági viszonyáról írásban lemondott,
c) akit a (2) bekezdésben foglalt indokok alapján zártak ki a kamarából,
d) aki jogerősen ,,kizárás'' etikai büntetésben részesült,
e) aki tizenkét hónapot meghaladóan nem fizeti a tagdíjat, és a területi szervezet vezetőségétől fizetési kedvezményt nem kapott.
(2)35 A vezetőség indokolt írásbeli határozatával ki kell zárni a kamarából, és törölni kell a nyilvántartásból azt a tagot, akit
a) jogerősen egy évet meghaladó végrehajtandó szabadságvesztésre ítéltek,
b) bíróság jogerősen a hivatásos vadász foglalkozástól végleges hatállyal eltiltott, vagy
c) aki már nem felel meg a tagsági viszony létesítése feltételeinek.
(3) Az (1) bekezdés d) pontjában meghatározott esetben a határozathozatalra és a jogorvoslatra az etikai eljárásra vonatkozó szabályok irányadók.
(4)36
(5) Azt a személyt, akinek tagsági viszonya az (1) bekezdés b) pontja alapján szűnt meg, kérelmére a tagfelvételre egyébként illetékes vezetőség ismét felveszi a kamara tagjai közé.
(6) Az a személy, akinek tagsági viszonya kizárás miatt szűnt meg, kérelmére – az alapszabályban meghatározott feltételek teljesítése esetén – a kamara tagjai közé ismét felvehető.
(7) Az a személy, akinek tagsági viszonya az (1) bekezdés d) pontjában meghatározott okból szűnt meg – amennyiben az alapszabály ennél rövidebb időt nem állapít meg, vagy a területi küldöttgyűlés ettől eltérően nem rendelkezik – az etikai büntetés jogerőre emelkedésétől számított két éven belül a kamarába tagként nem vehető fel.
(8)37 A tagsági viszony megszűnése esetén a volt tag vadászjegyét érvényteleníteni kell.
A tag jogai és kötelezettségei
18. § (1) A tag joga, hogy
a) tanácskozási és szavazati joggal részt vegyen a területi közgyűlésen;
b) e törvényben foglalt feltételek teljesítése esetén tisztséget viseljen a kamara bármely szervében;
c) igénybe vegye a kamara által nyújtott szolgáltatásokat;
d) a kamara tisztségviselőitől a kamara működéséről érdemi felvilágosítást kérjen;
e)38 a kamara bármely szerve jogsértő testületi határozatát megtámadja;
f) a kamara bármely szerve vagy tisztségviselője alapszabályt sértő határozatának, intézkedésének felügyelőbizottság általi felülvizsgálatát kezdeményezze;
g) az e törvényben, valamint a külön jogszabályban írt feltételek teljesítése esetén a hivatásos vadászi tevékenységet folytassa;
h) a tudomására jutott etikai vétség elkövetése esetén az illetékes etikai bizottságnál kezdeményezze etikai eljárás lefolytatását.
(2) A tagsági viszonyból eredő jogok csak személyesen gyakorolhatók. A kamara tagja kamarai választójogát a területi szervezetenként kialakított kamarai osztályban gyakorolja.
(3) A tag kötelezettsége, hogy
a) fizesse a kamarai tagdíjat;
b) megtartsa a kamara alapszabályában és más szabályzataiban foglaltakat;
c) a vadászat gyakorlása során a szakmai irányelveknek, valamint a vadászetikai szabályzatban foglaltaknak megfelelően járjon el.
(4)39 Az (1) bekezdés e) pontja szerinti perindításra az a tag jogosult, aki a határozat meghozatalában nem vett részt, vagy aki a határozat meghozatalában részt vett és ellene szavazott.
(5)40
(6)41
A KAMARA TISZTSÉGVISELŐINEK VÁLASZTÁSA
19. § (1) Kamarai tisztségre választható minden kamarai tag, feltéve, ha vele szemben összeférhetetlenségi ok nem áll fenn. Összeférhetetlen a kamarai tisztség vállalásával, ha a tag a vadászati, az erdészeti, valamint a természetvédelmi hatóságnál közszolgálati jogviszonyban áll.
(2) A tisztségviselő azonos kamarai szervezeten belül – a küldöttközgyűlési küldöttként való megválasztás esetét kivéve – csak egy tisztséget tölthet be.
(3) A területi szervezet vezetőségének, az országos szervezet elnökségének, a területi és az országos etikai bizottságnak, továbbá a felügyelőbizottságnak a tagjai nem lehetnek egymásnak közeli hozzátartozói [Ptk. 685. § b) pontja] és kereső foglalkozásuk során egymás alá- és fölérendeltjei.
(4) Az összeférhetetlenségi ok fennállásáról, illetve megválasztása esetén a megszüntetés módjáról az érintett a megválasztása előtt köteles nyilatkozni. Amennyiben az összeférhetetlenség a választást követően merül fel, az attól számított tizenöt napon belül köteles az összeférhetetlenséget megszüntetni. A megszüntetésről az érintett a választására jogosult testületet haladéktalanul tájékoztatja.
(5) Ha az érintett az összeférhetetlenségi okot a (4) bekezdésben foglalt határidőn belül nem szünteti meg, az összeférhetetlenség kimondásáról és ezzel együtt a tisztségből való visszahívásról az országos etikai bizottság vagy a felügyelőbizottság kezdeményezésére, illetve hivatalból az érintett választására jogosult szerv határoz. Az összeférhetetlenség tárgyában hozott határozattal szemben jogorvoslatnak helye nincs.
(6) Az alapszabály az összeférhetetlenség más eseteit is megállapíthatja.
20. § (1)42 A kamara tisztségviselőit a kamara tagjai közül – amennyiben az alapszabály eltérően nem rendelkezik – négyéves időtartamra, titkosan választják.
(2) Tisztségviselőnek csak büntetlen előéletű személy választható meg.
(3) A kamara elnökének, legalább tízéves vadászati gyakorlattal rendelkező személy, főtitkárának, valamint a területi szervezet titkárának csak felsőfokú vadgazdálkodási szakképzettséggel rendelkező személy választható meg.
(4)43 A kamara főtitkára csak olyan személy lehet, aki a köztisztviselői munkakör betöltéséhez szükséges közigazgatási vizsgával, a területi szervezet titkára pedig csak olyan személy lehet, aki a vadászati hatóság hatósági feladatait ellátó dolgozójára vonatkozó szabályok szerinti közigazgatási vizsgával rendelkezik. E rendelkezéseket csak a kamara megalakulását követő harmadik naptári év leteltét követően kell alkalmazni.
(5) Amennyiben a tisztségviselő választására a megválasztási időtartam lejártát követően kerül sor, a tisztségviselő megbízatása az új tisztségviselő megválasztásának a napján szűnik meg.
(6) Ha a tisztségviselő megbízatása az (1) bekezdésben meghatározott időtartam lejárta előtt szűnik meg, a választásra jogosult szerv – az eredeti alapszabály eltérő rendelkezése hiányában – a megbízatás megszűnésétől számított harminc napon belül választja meg az új tisztségviselőt.
(7) Amennyiben a tisztségviselő megválasztása a küldöttközgyűlés hatáskörébe tartozik, a (6) bekezdés szerinti választás céljából a küldöttközgyűlést – az alapszabály eltérő rendelkezése hiányában – a megbízatás megszűnésétől számított negyvenöt napon belüli időpontra össze kell hívni.
21. § A kamara tisztségviselőjének megbízatása megszűnik a tisztségviselő
a) halálával,
b) lemondásával,
c) kamarai tagságának felfüggesztésével vagy megszűnésével,
d) az összeférhetetlenség kimondásával, valamint
e) a választás időtartamának lejártával.
A VADÁSZETIKAI FELELŐSSÉG SZABÁLYAI
22. § (1) E törvény alkalmazásában a vadászetikai szabályok megszegése etikai vétségnek minősül.
(2) Etikai vétség elkövetésének alapos gyanúja esetén vagy, ha azt maga a tag kéri, etikai eljárást kell lefolytatni.
(3) A vadászati, az erdészeti, valamint a természetvédelmi hatóság hatósági feladatokat ellátó dolgozójával szemben etikai eljárást az illetékes miniszter hozzájárulásával lehet lefolytatni.
(4) A hivatásos vadásszal szemben etikai eljárást a vadászati hatóság vezetőjének hozzájárulásával lehet lefolytatni.
23. § (1) Etikai vétség esetében az eljárást első fokon a területi etikai bizottság folytatja le.
(2) Az etikai eljárást etikai vétség alapos gyanúja esetén lehet megindítani, és azt a megindításától számított harminc napon belül le kell folytatni, kivéve, ha a bizonyítási eljárás lefolytatása ennél hosszabb időt tesz szükségessé. Ez utóbbi esetben az eljárás lefolytatásának határideje egy alkalommal hatvan nappal meghosszabbítható.
(3) Etikai eljárás nem indítható, ha azt a területi etikai bizottság az etikai vétség tudomására jutásától számított kilencven napon belül nem indítja meg, vagy ha a vétség elkövetése óta már egy év eltelt.
(4)44 Ha az etikai vétségnek is minősülő ügyben szabálysértési eljárás is indult, a kilencvennapos határidőt a jogerős határozat, ha büntetőeljárás is indult, a jogerős ügydöntő határozat vagy véglegessé vált nem ügydöntő végzés, vagy az eljárás feltételes ügyészi felfüggesztés vagy közvetítői eljárás céljából történő felfüggesztéséről szóló határozat, illetve további jogorvoslattal nem támadható eljárást megszüntető határozat területi szervezettel történt közlésétől kell számítani. Az egyéves határidőt a szabálysértési eljárásban az eljárás jogerős befejezésétől, büntetőeljárásban pedig a jogerős ügydöntő határozattal vagy véglegessé vált nem ügydöntő végzéssel, vagy az eljárás feltételes ügyészi felfüggesztés vagy közvetítői eljárás céljából történő felfüggesztéséről szóló határozattal, illetve további jogorvoslattal nem támadható eljárást megszüntető határozattal történő befejezésétől kell számítani.
(5) A bíróság vagy szabálysértési hatóság a tagsági viszony felfüggesztését vagy megszűnését eredményező határozatát a jogerőre emelkedést követő harminc napon belül megküldi az illetékes kamarai szervnek.
24. § (1) A területi etikai bizottság az etikai felelősség tárgyában hozott döntését indokolt írásbeli határozatba foglalja, és megküldi az érintett tagnak, illetőleg az etikai eljárást kezdeményezőnek.
(2) Az első fokú határozattal szemben az érdekelt személy a határozat kézhezvételétől számított tizenöt napon belül fellebbezést nyújthat be az országos etikai bizottsághoz.
(3) Az országos etikai bizottság a fellebbezés benyújtásától számított harminc napon belül írásbeli, indokolt határozattal dönt az etikai felelősség tárgyában. A harmincnapos határidőt az országos etikai bizottság egy alkalommal harminc nappal meghosszabbíthatja. A határozatot meg kell küldeni az első fokon eljáró etikai bizottságnak, valamint az (1) bekezdésben meghatározott személyeknek.
25. § (1) Az etikai eljárás lefolytatását követően a taggal szemben az alábbi etikai büntetések szabhatók ki:
a) megrovás;
b) pénzbírság, amely a mindenkori minimálbér egyszeresétől tízszereséig terjedhet;
c)45 a vadászjegy érvénytelenítése;
d) a tagsági viszony legfeljebb hat hónapra terjedő felfüggesztése;
e) kizárás.
(2) A b)–e) pontok szerinti etikai büntetés a vadászetikai szabályok ismételt és súlyos megsértése esetén alkalmazható. A tagsági viszony felfüggesztése esetén a 16. § (2)–(3) bekezdésében foglaltakat kell megfelelően alkalmazni.
(3)46 A kamara országos etikai bizottsága által hozott kizárást kimondó másodfokú végzés közigazgatási perben megtámadható.
(4) A vadászati, az erdészeti, valamint a természetvédelmi hatóság hatósági feladatokat ellátó dolgozójával szemben kizárás etikai büntetés csak az illetékes miniszter hozzájárulásával szabható ki.
(5) A hivatásos vadásszal szemben kizárás etikai büntetés csak a vadászati hatóság vezetőjének hozzájárulásával szabható ki.
A KAMARA ÁLLAMI FELÜGYELETE
26. § (1)47 A kamara törvényességi felügyeletét a miniszter látja el.
(2) Jogszabálysértés esetén – határidő tűzésével – a miniszter felhívja a kamara elnökét a jogszabálysértés megszüntetésére.
(3) A kamara elnöke a felhívásban foglaltakat megvizsgálja, és a megadott határidőn belül intézkedéséről vagy állásfoglalásáról tájékoztatja a minisztert.
(4)48
(5)49
(6)50
(7)51 Ha a vezetőség a 16. § (1) bekezdés b) és c) pontja, valamint a 17. § (2) bekezdés a) és b) pontja szerinti esetekben, a bíróság jogerős ítéletének tudomásra jutásától számított harminc napon belül nem határoz a tagsági viszony felfüggesztéséről, illetve megszüntetéséről, a vadászati hatóság a vadászjegyet visszavonja, az erről szóló döntését a kamarának megküldi, amely a vadászjegyet érvényteleníti.
A KAMARA GAZDÁLKODÁSA
27. § (1) A kamara a működésének költségeit
a) a tagjai által befizetett tagdíjból,
b) egyéb díjbevételeiből, illetőleg támogatásokból
fedezi.
(2)52 A kamara által az államtól átvett feladatok térítéseként az (1) bekezdés b) pontja szerinti bevételnek minősül a vadászjegy és a vadászati engedély kiállításáért a vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló 1996. évi LV. törvény 61. § (3) bekezdése és 63. § (3) bekezdése szerinti díj teljes összege.
(3) A fegyelmi büntetésként kiszabott pénzbírság felhasználásának rendjét az alapszabály állapítja meg.
(4)53 A kamara gazdasági tevékenységet – a feladatai ellátásával összefüggésben felmerült postai költség továbbhárítása kivételével – nem folytathat. A kamara a tevékenységét segítő vállalkozási tevékenységet a kizárólagos tulajdonában levő nonprofit gazdasági társaság útján folytathat.
ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK54
28. §55
29. §56
30. §57
31. §58
32. §59
33. §60
34. §61
35. §62
36. §63
37. §64
38. §65
Záró rendelkezések
39. § (1) Ez a törvény a kihirdetését követő 30. napon lép hatályba.
(2)66
(3)67
(4)68
(5)69
(6)70
(7)71
40. §72 (1) Az Országos Magyar Vadászkamaráról szóló 1997. évi XLVI. törvény módosításáról szóló 2016. évi CXIV. törvény (a továbbiakban: Módtv.) hatálybalépése előtt kiadott vadászjeggyel, de kamarai tagsággal nem rendelkező vadásznak a Módtv. hatálybalépésétől73 számított 30 napon belül a 14. § (1) bekezdés alapján be kell nyújtania a tagfelvételi kérelmét a kamara részére.
(2) A kamara az (1) bekezdésben foglalt kötelezettségét elmulasztó vadász vadászjegyét visszavonja.
41. §74 A 2/A. § (1b) bekezdése szerinti díjmérték-megállapításról a kamara első alkalommal a 2024. március 1. napjától kezdődő vadászati évre vonatkozóan – a 2/A. § (1c) bekezdésében foglaltak figyelembevételével – 2024. január 15. napjáig rendelkezik.
A törvényt az Országgyűlés az 1997. május 27-i ülésnapján fogadta el. A kihirdetés napja: 1997. június 5.
Az 1. § (2) bekezdésének a) pontja a 2003: XIII. törvény 1. §-ával megállapított szöveg.
Az 1. § (5) bekezdése a 2021: CL. törvény 36. §-ával megállapított szöveg.
Az 1. § (6) bekezdését a 2011: CCII. törvény 32. § (1) bekezdés f) pontja hatályon kívül helyezte.
A 2/A. §-t a 2009: LVI. törvény 168. § (1) bekezdése iktatta be. E módosító törvény 428. §-a alapján a rendelkezést a 2009. október 1. napját követően indult és megismételt eljárásokban kell alkalmazni.
A 2/A. § (1) bekezdése a 2018: CXI. törvény 10. §-ával megállapított szöveg.
A 2/A. § (1a) bekezdését a 2021: CL. törvény 37. § (1) bekezdése iktatta be.
A 2/A. § (1b) bekezdését a 2023. évi XCIV. törvény 6. §-a iktatta be.
A 2/A. § (1c) bekezdését a 2023. évi XCIV. törvény 6. §-a iktatta be.
A 2/A. § (2) bekezdése a 2021: CL. törvény 37. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.
A 2/B. §-t a 2017: L. törvény 126. § (1) bekezdése iktatta be.
A 3. § c) pontja a 2003: XIII. törvény 2. §-ával megállapított szöveg.
A 3. § g) pontja a 2021: CL. törvény 38. §-ával megállapított szöveg.
A 3. § h) pontja a 2016: CXIV. törvény 1. §-ával megállapított szöveg.
A 4. § (1) bekezdése a 2021: CL. törvény 39. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
A 4. § (1) bekezdés a) pontja a 2023. évi XLIV. törvény 32. §-ával megállapított szöveg.
A 4. § (2) bekezdése a 2021: CL. törvény 39. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
A 4. § (3) bekezdése a 2021: CL. törvény 39. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
A 4. § (4) bekezdését a 2021: CL. törvény 39. § (2) bekezdése iktatta be.
A 4. § (5) bekezdését a 2021: CL. törvény 39. § (2) bekezdése iktatta be.
Az 5. § (1) bekezdése a 2022: XXII. törvény 63. §-a szerint módosított szöveg.
A 14. § a 2003: XIII. törvény 3. §-ával megállapított szöveg.
A 14. § (1) bekezdése a 2021: CL. törvény 40. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
A 14. § (2) bekezdése a 2021: CL. törvény 40. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
A 14. § (2a) bekezdését a 2021: CL. törvény 40. § (2) bekezdése iktatta be.
A 14. § (2b) bekezdését a 2023. évi XLIV. törvény 33. §-a iktatta be.
A 14. § (4) bekezdése a 2021: CL. törvény 40. § (3) bekezdésével megállapított szöveg.
A 14. § (5) bekezdését a 2017: L. törvény 128. § a) pontja hatályon kívül helyezte.
A 14/A. §-t a 2016: CXIV. törvény 3. §-a iktatta be, szövege a 2021: CL. törvény 41. §-ával megállapított szöveg.
A 15. §-t a 2023. évi XCIII. törvény 4. §-a hatályon kívül helyezte.
A 16. § (1) bekezdése a 2021: CL. törvény 42. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
A 16. § (2) bekezdése a 2021: CL. törvény 42. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.
A 16. § (4) bekezdését a 2016: CXIV. törvény 7. § (1) bekezdése hatályon kívül helyezte.
A 17. § (1) bekezdés b) pontja a 2021: CL. törvény 43. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
A 17. § (2) bekezdése a 2021: CL. törvény 43. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.
A 17. § (4) bekezdését a 2017: L. törvény 128. § b) pontja hatályon kívül helyezte.
A 17. § (8) bekezdése a 2021: CL. törvény 43. § (3) bekezdésével megállapított szöveg.
A 18. § (1) bekezdés e) pontja a 2017: L. törvény 126. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.
A 18. § (4) bekezdése a 2017: L. törvény 126. § (3) bekezdésével megállapított szöveg.
A 18. § (5) bekezdését a 2017: L. törvény 128. § c) pontja hatályon kívül helyezte.
A 18. § (6) bekezdését a 2017: L. törvény 128. § c) pontja hatályon kívül helyezte.
A 20. § (1) bekezdésének második mondatát a 2003: XIII. törvény 6. § (1) bekezdése hatályon kívül helyezte.
A 20. § (4) bekezdésének első mondata a 2006: CIX. törvény 68. §-a, a 2009: LVI. törvény 169. §-a szerint módosított szöveg. Ez utóbbi módosító törvény 428. §-a alapján a rendelkezést a 2009. október 1. napját követően indult és megismételt eljárásokban kell alkalmazni.
A 23. § (4) bekezdése a 2017: CXCVII. törvény 78. §-ával megállapított szöveg.
A 25. § (1) bekezdés c) pontja a 2021: CL. törvény 44. §-ával megállapított szöveg.
A 25. § (3) bekezdése a 2017: L. törvény 126. § (4) bekezdésével megállapított szöveg.
A 26. § (1) bekezdése a 2006: CIX. törvény 68. §-a, a 2023. évi XCIV. törvény 8. §-a szerint módosított szöveg.
A 26. § (4) bekezdését a 2017: L. törvény 128. § d) pontja hatályon kívül helyezte.
A 26. § (5) bekezdését a 2017: L. törvény 128. § d) pontja hatályon kívül helyezte.
A 26. § (6) bekezdését a 2017: L. törvény 128. § d) pontja hatályon kívül helyezte.
A 26. § (7) bekezdése a 2021: CL. törvény 45. §-ával megállapított szöveg.
A 27. § (2) bekezdése a 2018: CXI. törvény 11. §-ával megállapított szöveg.
A 27. § (4) bekezdése a 2021: CL. törvény 46. §-ával megállapított szöveg.
A IX. Fejezet címe a 2007: LXXXII. törvény 2. §-ának 300. pontja szerint módosított szöveg.
A 28. § e törvény 39. § (6) bekezdése alapján hatályát vesztette. A 28. §-t megelőző alcímet a 2007: LXXXII. törvény 2. §-ának 300. pontja hatályon kívül helyezte.
A 29. § e törvény 39. § (6) bekezdése alapján hatályát vesztette.
A 30. § e törvény 39. § (6) bekezdése alapján hatályát vesztette.
A 31. § e törvény 39. § (6) bekezdése alapján hatályát vesztette.
A 32. § e törvény 39. § (6) bekezdése alapján hatályát vesztette.
A 33. § e törvény 39. § (6) bekezdése alapján hatályát vesztette.
A 34. § e törvény 39. § (6) bekezdése alapján hatályát vesztette.
A 35. § e törvény 39. § (6) bekezdése alapján hatályát vesztette.
A 36. § e törvény 39. § (6) bekezdése alapján hatályát vesztette.
A 37. § e törvény 39. § (6) bekezdése alapján hatályát vesztette.
A 38. § e törvény 39. § (6) bekezdése alapján hatályát vesztette.
A 39. § (2) bekezdését a 2007: LXXXII. törvény 2. §-ának 300. pontja hatályon kívül helyezte.
A 39. § (3) bekezdését a 2007: LXXXII. törvény 2. §-ának 300. pontja hatályon kívül helyezte.
A 39. § (4) bekezdését a 2007: LXXXII. törvény 2. §-ának 300. pontja hatályon kívül helyezte.
A 39. § (5) bekezdését a 2007: LXXXII. törvény 2. §-ának 300. pontja hatályon kívül helyezte.
A 39. § (6) bekezdését a 2007: LXXXII. törvény 2. §-ának 300. pontja hatályon kívül helyezte.
A 39. § (7) bekezdését a 2007: LXXXII. törvény 2. §-ának 300. pontja hatályon kívül helyezte.
A 40. §-t a 2007: LXXXII. törvény 2. §-ának 300. pontja hatályon kívül helyezte, újonnan a 2016: CXIV. törvény 6. §-a iktatta be.
A hatálybalépés időpontja 2017. január 1.
A 41. §-t a 2023. évi XCIV. törvény 7. §-a iktatta be.
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás