BK BH 1997/468
BK BH 1997/468
1997.10.01.
A polgári ruhában és szolgálaton kívüli feljebbvaló az alacsonyabb rendfokozatú katonának parancsot adhat a jogellenes cselekmény megszüntetésére, ha ez utóbbi bűncselekményt vagy szabálysértést követ el, és ez az intézkedés elöljárói parancsnak minősül;
a feljebbvaló e tevékenységével kapcsolatos bántalmazása alkalmas lehet a feljebbvaló elleni erőszak megállapítására, ezért a cselekmény elbírálása a katonai büntetőeljárásra tartozik [Btk. 122. § (1) bek., 355. § (1) bek. b) pont, (2) bek. a) pont; Be. 237. § (2) bek., 250. § II/c. pont, 331. § (1) bek., 334. § (1), (2) bek., 335. § (1), (2) bek.; 1993. évi CX. tv. (Hvt.) 25. § (4) bek., 27. § (4) bek.]
A megyei bíróság az I. r. vádlottat életveszélyt okozó testi sértés bűntette, garázdaság bűntette és 3 rb. társtettesként elkövetett könnyű testi sértés vétsége miatt halmazati büntetésül 1 év 6 hónapi - végrehajtásában 4 évi próbaidőre felfüggesztett - börtönbüntetésre; a II. r. vádlottat garázdaság bűntette és 3 rb. társtettesként elkövetett könnyű testi sértés vétsége miatt halmazati büntetésül 8 hónapi - végrehajtásában 3 évi próbaidőre felfüggesztett - börtönbüntetésre; a III. r. vádlottat garázdaság bűntette és 3 rb. társtettesként elkövetett könnyű testi sértés vétsége miatt halmazati büntetésül 8 hónapi - végrehajtásában 3 évi próbaidőre felfüggesztett - börtönbüntetésre ítélte.
Az ítélet tényállásában a megyei bíróság tényként állapította meg, hogy a hivatásos tiszthelyettes sértett a sorkatonai szolgálatot teljesítő vádlottakat a szórakozóhely előtt tanúsított kötekedő, és katonai fegyelmet valamint a közrendet is sértő magatartásuk miatt figyelmeztette. Emiatt érte őt tettleges támadás a vádlottak egyike részéről. A sértett a vádlottak előtt felmutatta a katonai szolgálati igazolványát, és egyidejűleg szóban is közölte, hogy hivatásos katona. A vádlottak azonban a sértett bántalmazásával ezt követően sem hagytak fel, egyikük téglával megütötte, majd a földre került sértettet mindhárom terhelt rugdosta. Az ítélet ellen az ügyész az I. r. vádlott terhére súlyosítás, végrehajtandó szabadságvesztés büntetés alkalmazása végett, míg az I. r. vádlott és védője felmentésért fellebbezett. A megyei bíróság ítélete a II. r. és a III. r. vádlottak tekintetében jogerőre emelkedett.
A legfőbb ügyész az elsőfokú ítélet tanácsülésen történő hatályon kívül helyezését és az iratoknak az eljárás lefolytatása végett a megyei bíróság katonai tanácsának való megküldését indítványozta. A fellebbezés indokolása szerint a megyei bíróság a Be. 250. §-ának II/c pontjában írt eljárási szabálysértéssel hozta meg a határozatát.
A vádlottak - így a felülbírálattal érintett I. r. vádlott is - sorkatonai szolgálatot teljesítettek, s mint ilyenek, a Btk. 122. §-ának (1) bekezdése értelmében a fegyveres erők tényleges állományú tagjai, vagyis katonák.
A honvédelemről szóló 1993. évi CX. törvény (Hvt.) 25. §-ának (4) bekezdése szerint az egymással alárendeltségi viszonyban nem álló katonák közül a magasabb rendfokozatú a nála alacsonyabb rendfokozatúnak a feljebbvalója. A sértett, mint őrmesteri rendfokozatú hivatásos katona, a sorkatona I. r. vádlott feljebbvalója volt. Az említett törvény 27. §-ának (4) bekezdése szerint a feljebbvaló az alacsonyabb rendfokozatú katonának a szabályszegés megszüntetéséhez egyebek mellett parancsot adhat, ha az mások előtt a katonai udvariasság vagy a tiszteletadás szabályait megszegi, a közerkölcsöt durván sértő módon beszél, bűncselekményt vagy szabálysértést követ el.
Az ítélkezési gyakorlat szerint a szolgálati rend és fegyelem érdekében fellépő feljebbvalót a Btk. 355. §-ában meghatározott büntetőjogi védelem a szolgálatban és a szolgálaton kívül egyaránt megilleti, a katona által tényleges szolgálati viszonyának a tartama alatt elkövetett katonai bűncselekmény esetén pedig katonai büntetőeljárásnak van helye [Be. 331. § (1) bek.].
A legfőbb ügyészi indítvány értelmében eljárási szabályt sértett tehát a megyei bíróság, amikor katonai büntetőeljárás hatálya alá tartozó bűnügyet bírált el, megsértette ezzel a Be. 334. §-ának (1) és (2) bekezdésében, továbbá a Be. 335. §-ának (1) és (2) bekezdésében írt rendelkezéseket, mivel nem a kijelölt megyei bíróság katonai tanácsa járt el, a bíróság nem volt törvényesen megalakítva.
A Legfelső Bíróság a legfőbb ügyészi indítványt - azzal az eltéréssel, hogy az elsőfokú ítélet hatályon kívül helyezése a II. r. és a III. r. vádlottak vonatkozásában is indokolt - alaposnak találta. Az elsőfokú ítéletet tanácsülésen mindhárom vádlott tekintetében hatályon kívül helyezte, új eljárást rendelt el azzal, hogy azt az illetékes megyei bíróság katonai tanácsának kell lefolytatnia.
A megyei főügyészség vádiratának a tényállása azt is tartalmazta, hogy a sorkatonai szolgálatot teljesítő vádlottak éjjel 2 óra körül a diszkóból távozva egy polgári ruhás férfival kötekedtek, ekkor a sértett rájuk szólt: "srácok ezt a balhét nem kellene csinálni". Ekkor a vádlottak egyike ököllel megütötte, majd oldalba rúgta a sértettet, aki ezután közölte, hogy hivatásos katona, és a szolgálati igazolványát is felmutatta. Ennek ellenére a vádlottak tovább ütlegelték és rúgták a sértettet, és egyikük egy tégladarabbal is fejbe ütötte. A sértett segélyhívására a közelben tartózkodó három személy a sértett segítségére sietett, mire a vádlottak őket is bántalmazták. A verekedésnek a vádlottak odaérkező elöljárója vetett véget. A vádlottak ezután az elöljárói rendreutasítás hatására, valamint amiatt, hogy több helybeli fiatal is a sértettek segítségére sietett, a helyszínről elfutottak.
A Btk. 355. §-a (1) bekezdésének b) pontja szerint, aki - többek között - a feljebbvaló ellen a szolgálatának teljesítése közben vagy amiatt erőszakot alkalmaz, azzal fenyeget, vagy tettleges ellenállást tanúsít, feljebbvaló elleni erőszak bűntettét valósítja meg, és a (2) bekezdés szerint a cselekmény súlyosabban minősül, ha azt csoportosan követik el.
A vádirati és az azzal e körben lényegében azonos ítéleti tényállás alapján - figyelemmel a sértettnek arra a nyomozati vallomására, amely szerint hivatásos tiszthelyettesként teljesít szolgálatot, ugyanakkor a vádlottakkal elöljárói-alárendelti viszonyban nem volt - a megyei bíróságnak a vádirat benyújtása után, de legkésőbb az ítélethozatali tanácsülésig fel kellett volna ismernie, hogy a vádlottak vád tárgyává tett cselekménye a sértett, mint feljebbvaló sérelmére, a csoportosan megvalósított, feljebbvaló elleni erőszaki bűntetteként minősülhet. A Hvt. idevágóan ugyanis úgy rendelkezik, hogy az egymással elöljáró-alárendeltségi viszonyban nem álló katonák közül a magasabb rendfokozatú a nála alacsonyabb rendfokozatúnak a feljebbvalója [25. § (4) bek.], a feljebbvaló az alacsonyabb rendfokozatú katonának a szabályszegés megszüntetéséhez, illetve a feljelentéséhez szükséges mértékben parancsot adhat, ha a katona
a) bűncselekményt vagy szabályszegést követ el;
b) szolgálati helyét engedély nélkül elhagyta;
c) futárszolgálat közben a menetvonaláról letér vagy szeszes italt fogyaszt;
d) a katonai udvariasság vagy a tiszteletadás szabályait megszegi;
e) az egyenruha-viseléssel kapcsolatos előírásokat megszegi;
f) mások előtt a közerkölcsöt durván sértő módon beszél vagy hangoskodik [27. § (4) bek.].
A Magyar Köztársaság Fegyveres Erőinek Szolgálati Szabályzata szerint a feljebbvaló feltétlen kötelessége, hogy mindenkor megkövetelje az alacsonyabb rendfokozatúaktól a fegyelem, a közrend, az öltözködési szabályok, valamint a magatartásra, a katonai udvariasságra és a tiszteletadásra vonatkozó előírások megtartását. A feljebbvaló ilyen irányú intézkedései úgy tekintendők, mint az elöljáró parancsai (szolgálati szabályzat 25. pontja).
Az ítélkezési gyakorlat szerint a rendzavaró alattassal szemben - nem magántermészetű vita miatt, hanem az előírások betartása érdekében - fellépő feljebbvaló a szolgálati szabályzat értelmében szolgálati ténykedést fejt ki, és így büntetőjogi védelemben részesül.
A vádiratban foglaltak, illetve a nem jogerős ítéletben rögzítettek felvetik annak lehetőségét, hogy a vádlottak garázdaság bűntettének tekintett cselekménye valójában feljebbvaló ellen, csoportosan elkövetett erőszak bűntettének minősülhet [Btk. 122. §-ának (1) bekezdése, 255. §-a (1) bekezdésének b) pontja és (2) bekezdésének a) pontja].
Ez utóbbi katonai bűntett elbírálására pedig kizárólag a megyei bíróságok katonai tanácsai rendelkeznek hatáskörrel, és a hatáskörük kiterjed a további - nem katonai - bűncselekményekre is (Be. 331. §).
Ezért a megyei bíróság akkor járt volna el helyesen, ha az ügyet a katonai bűncselekmény megállapításának lehetőségére tekintettel a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező katonai tanácshoz teszi át.
Miután a megyei bíróság a hatáskörét túllépve, az ahhoz nem tartozó ügyet bírált el, a Legfelsőbb Bíróság a tartalékos honvéd I. r. vádlott tekintetében az ítéletet hatályon kívül helyezte, és figyelemmel a Be. 237. §-ának (2) bekezdésére, mivel a fellebbezéssel érintett vádlott tekintetében ekként határozott, az azonosan fennálló hatályon kívül helyezési okra tekintettel ugyanígy rendelkezett a fellebbezéssel nem érintett tartalékos honvéd II. r. és a III. r. vádlott tekintetében is [Be. 250. § II. pont c) alpontja].
A megismételt eljárást a megyei bíróság katonai tanácsának - mint hatáskörrel és illetékességgel rendelkező katonai tanácsnak - kell lefolytatnia (Be. 331. és 335. §).
A megismételt eljárás során ismételten és részletesen ki kell hallgatni a vádlottakat, valamint az alapeljárásban kihallgatott tanúkat. Meghallgatásuk során körültekintően törekedni kell annak tisztázására, hogy a vádlottakat a sértett a szolgálati szabályzatban foglaltak érdekében figyelmeztette-e, és - miután egyenruhát nem viselt személy - a cselekmény során hogyan és mikor szereztek a vádlottak tudomást arról, hogy szolgálatilag fellépő feljebbvalóval állnak szemben. A fentiek körültekintő tisztázása után lesz a megyei bíróság katonai tanácsa abban a helyzetben, hogy megalapozottan állást foglalhasson abban, hogy a vádlottak cselekményei közül a sértett sérelmére megvalósított cselekmény garázdaság bűntettének, avagy csoportosan elkövetett feljebbvaló elleni erőszaki bűntettének minősülhet-e; a büntetés kiszabásánál pedig figyelemmel kell lennie arra is, hogy súlyosítás iránti fellebbezést az I. r. vádlott terhére jelentettek be. Így a további vádlottak vonatkozásában a Be. 234. §-ának (3) bekezdésére figyelemmel a megismételt eljárásban sem lehet a hatályon kívül helyezett ítéletben kiszabott büntetésnél súlyosabb büntetést kiszabni. (Legf. Bír. Bf. V. 129/1997. sz.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás