BK BH 1997/469
BK BH 1997/469
1997.10.01.
A diákotthonban foglalkoztatott gyógypedagógus és a pedagógus asszisztens megvalósítja a kiskorú veszélyeztetésének többrendbeli bűntettét, ha a nevelésükre bízott gyermekekkel szemben folyamatosan fizikai bántalmazásokat, megtorló jellegű fegyelmező intézkedéseket, továbbá megalázó jellegű intézkedéseket alkalmaznak [Btk. 195. § (1) bek; Be. 284. § (1) bek a) p., 287/B. §, 289/A. § (2) bek a) p.].
Az elsőfokú bíróság, illetve a megyei bíróság, mint másodfokú bíróság jogerős ítéletével az I. r. és a II. r. terheltet 44 rb. kiskorú veszélyeztetésének bűntettében mondta ki bűnösnek. Ezért az I. r. terheltet 8 hónapi, a II. r. terheltet 6 hónapi - végrehajtásában egyaránt 1-1 évi próbaidőre felfüggesztett - börtönbüntetésre, továbbá mindkettőjüket 1-1 évre a pedagógus foglalkozástól eltiltásra ítélte. A megállapított tényállás lényege a következő.
Az I. r. terhelt gyógypedagógiai tanári, míg a II. r. terhelt pedagógus asszisztensi képesítéssel rendelkezik. Mindketten az általános iskolába és diákotthonban dolgoztak. Az I. r. terhelt 1989-től az iskola igazgatója volt, míg a II. terhelt előbb, mint gyermekfelügyelő nevelőtanár, később, pedig mint pedagógus asszisztens állt alkalmazásban. Az intézményben iskolaérettségi vizsgálatok alkalmával értelmi fogyatékosnak véleményezett általános iskolás korú fiúgyermekek oktatása, nevelése és gondozása folyt. A tanulók egy része intézeti nevelt, kis részük pedig ún. hetes iskolai tanuló volt, de a nyolcadik osztályt már elvégzett, szakmunkásképzésben részesülő növendékek is laktak az otthonban.
A terheltek - akiknek foglalkozásuknál fogva feladatuk volt a diákotthonban elhelyezett kiskorú gyermekek nevelése és felügyelete - a gyermekeket megalázó, nekik fájdalmat okozó testi fenyítésben is részesítették. Az I. r. terhelt a gyerekekkel szemben gyakran gúnyos és sértő kifejezéseket használt, őket kőpadlón térdepeltette, olykor kínzó testhelyzetben, fej fölé tartott kezekkel, pálca-, illetve botütést alkalmazott, pofozott, klumpájával rugdosott, és hideg vízzel való zuhanyozást is alkalmazott.
A növendékek közül néhányan másnap, a Fővárosi Gyermek és Ifjúságvédő Intézetbe bementek, és elmondták, hogy az otthonban több alkalommal testi fenyítésben részesítették a tanulókat. Az egyik tanuló október 13-án eltávozva (megszökve) az intézményből, orvoshoz fordult látlelet készítése céljából, november 11-én pedig három növendék szintén eltávozva (megszökve) a község polgármesterétől kért védelmet az iskola igazgatójával szemben. A terheltek által egyes sértettek sérelmére konkrétan elkövetett cselekmények:
Az otthonban nevelkedő gyerekek többször betörtek az élelmiszerraktárba, és az onnan elvett élelmet társaikkal együtt elfogyasztották. Az I. r. terhelt ilyen alkalmakkor reggel letérdepeltette a tanulókat az ebédlőben vagy a tanári szobában, és mindaddig térdepeltette, amíg a vétkesek le nem lepleződtek.
1992 tavaszán egy ilyen betörés után az I. r. terhelt, mint igazgató - abból a célból, hogy a betörés elkövetőjére fény derüljön - a gyerekeket arra kényszerítette, hogy a kezüket a fejük fölé emelve térdeljenek.
Az egyik gyerek nem volt hajlandó a kezét feltartva térdepelni, mert fájt a dereka, ezért őt az I. r. terhelt hanyatt fekvő helyzetben kivonszolta a folyosóra és ott összerugdosta.
Az I. r. terhelt - mert visszabeszélt - megütötte az egyik gyereket, aki mérgében egy széket odavágott. Az I. r. terhelt a sértettet lefogatta, felvitette az emeleti mosdóba, ruhástul a hideg zuhany alá állította, és őt lefogva 12 fokos hőmérsékletű vízzel zuhanyoztatta.
1992 tavaszán az egyik növendéket - mert tagadta, hogy otthonról pénzt lopott volna - az I. r. terhelt térdepeltette, meg is pofozta, majd - mivel továbbra sem ismerte el a lopást - egy bottal megverte a hátán.
1992 őszén - amikor a tanulók ismét betörtek az élelmiszerraktárba - az I. r. terhelt az elfogyasztott csokoládék papírjait összegyűjtve egy tányérra tette, és azt az egyik gyerek arca elé tartotta azzal, hogy "zabáld meg!". A sértett megijedt, kinyitotta a száját, így a papírok közül a szájába is került. Az I. r. terhelt ezután a gyerek arca előtt a tányért a földre dobta, ami összetört, a sértett a szájába került papírt kiköpte.
1992 szeptemberét követően az I. r. terhelt több növendéket lopás miatt úgy büntetett meg, hogy őket hasra fektette, és tíz-tíz botütést mért rájuk.
Az 1991/92-es tanévben az esti tévénézés közben a növendékek közül többen beszélgettek, ezért a II. r. terhelt rájuk szólt. Mivel a beszélgetést tovább folytatták, a II. r. terhelt az egyik növendékét haragjában ököllel többször a fején megütötte.
1992 őszén két növendék az osztályteremben tartózkodott. Egy társuk szólt nekik, hogy menjenek ebédelni, a nagy hangerő miatt azonban ezt nem hallották. A II. r. vádlott rádobta az egyik sértettre a hangfalat és pofon is vágta őt, majd a másik növendéket is bántalmazta, éspedig a hátán és a gyomortájékán megrugdosta.
Az egyik növendék 1991. október 11-én este arra kapott megbízást, hogy a kisebb gyerekeket ő fektesse le. A rá bízott kicsik közül az egyik sírt, a II. r. terhelt megjelenésétől megijedt, és félt, hogy a II. r. terhelt meg fogja verni, ezért a nyitott ebédlőablakon át kimenekült a szabadba. A II. r. terhelt utánament, megfogta, rákiabált, neki esett, és megverte, megrugdosta, közben egy felkapott kemény tárggyal a hátára ütött. Dulakodás közben a földre kerültek, a sértett védekezett, ráütött a II. r. vádlott kezére. Végül a sértett visszament a hálóba, és mert szökéssel fenyegetőzött, a II. r. terhelt ott is megütötte. A bántalmazás során a sértett 8 napon belüli gyógytartalmú mellkasi zúzott sérülést, míg a II. r. terhelt a jobb láb V. ujján, és a jobb kéz V. ujján töréses - 8 napon túl gyógyuló - sérülést szenvedett.
A fenti jogerős ítéletek ellen az I. r. terhelt és a II. r. terhelt védője terjesztett elő felülvizsgálati indítványt, a határozatok hatályon kívül helyezése és a terheltek felmentése érdekében.
Az írásban - és a nyilvános ülésen szóban is - rendkívül részletesen indokolt indítvány lényege a következő.
A felülvizsgálati indítvány szerint az elsőfokú bíróság, az eljárása során számos eljárásjogi szabályt megszegett. Így azt a tételes törvényi előírást is, amely szerint a védelem kérésére a hangfelvétel használatát el kell rendelni. Ebből következően a tárgyalási jegyzőkönyvek is megbízhatatlanok. Ezt a bíróság is elismerte akkor, amikor kiigazításukat rendelte el. Más esetben azonban a jegyzőkönyvek kiigazítását törvénysértéssel tagadta meg.
A fentebb írt, valamint - az iratbetekintést jog korlátozásában is megnyilvánuló - további eljárási szabálysértések az eljáró bíró elfogultságából adódtak.
A bíróság a tényállást - több okból - megalapozatlanul állapította meg, így pl. teljesen figyelmen kívül hagyta a gyógypedagógiai szakértő véleményét, míg a gyerekek veszélyeztetésének mibenlétével egyáltalán nem is foglalkozott, erre nézve bizonyíték sem volt.
Végül az eljárt bíróságok anyagi jogi szabályszegést is elkövettek. A terheltek ugyanis valamennyi esetben nevelési céllal és éppen a gyerekek erkölcsi fejlődése érdekében cselekedtek, tehát a szándékuk nem a kiskorúak veszélyeztetésére, hanem éppen a nevelésükre irányult.
A legfőbb ügyész azt az álláspontját fejtette ki, hogy a védő által felhozott esetleges eljárási szabálysértések miatt a felülvizsgálat a törvényben kizárt; miként nem támadható a felülvizsgálati eljárásban az ítéleti tényállás megalapozottsága sem.
Az anyag jogi szabálysértéssel kapcsolatban arra mutatott rá, hogy a terheltek a tényállásbeli magatartásukkal messze túllépték a nevelési célzatú fegyelmező intézkedéseket, ezért a megtámadott határozatok hatályukban történő fenntartására tett indítványt.
A felülvizsgálati indítvány nem alapos.
A felülvizsgálat rendkívüli jogorvoslat. E jellege miatt az eljárási szabályok szigorúan meghatározzák azokat az okokat, amikor a jogerő feloldására sok kerülhet.
A Be. 284/A. §-a (2) bekezdésének rendelkezése értelmében a felülvizsgálati indítvány benyújtására - eljárásjogi okból - kizárólag akkor van lehetőség, ha a határozat meghozatalára a Be. 250. §-a II. és III. pontjában, valamint a Be. 349/A. §-ában és a 355/A. §-ában meghatározott eljárási szabálysértéssel került sor. A védő által megjelölt szabálysértések nem tartoznak a fentebb konkretizált, ún. abszolút eljárásjogi szabálysértések körébe, ezért a megtámadott határozatok felülvizsgálata eljárásjogi okból kizárt, egyébként a Be. 115. §-ának (6) bekezdése értelmében a hangfelvétel útján történő rögzítés elrendelése nem kötelező.
A tényállás esetleges felderítetlensége és ebből következően az ítélet esetleges megalapozatlansága a felülvizsgálatot lehetővé tevő okként a törvényben szintén nem szerepel.
Következésképpen a fentebbi - mint törvényben kizárt okból - a Legfelsőbb Bíróságnak a felülvizsgálati indítványt már tanácsülésen el kellett volna utasítania [Be. 287/B. §, 289/A. § (2) bek. a) pont].
A védő azonban felülvizsgálatot lehetővé tevő okra is hivatkozott, mert a Be. 284. §-a (1) bekezdésének a) pontja szerinti anyagi jogi szabálysértést is panaszolt. Ezért került sor arra, hogy a Legfelsőbb Bíróság az indítvány tárgyában nyilvános ülést tartott, de érdemben kizárólag az anyagi jogi szabálysértés kérdésével foglalkozott. Ebben a körben a felülvizsgálati indítványt az alábbiak miatt találta alaptalannak.
A terheltek terhére megállapított bűntett veszélyeztető jellegű. A bűncselekmény akkor tényállásszerű, ha a súlyos kötelességszegés konkrétan veszélyezteti a kiskorú testi, értelmi vagy erkölcsi fejlődését. Annak megállapítása azonban, hogy adott esetben a bűncselekmény megvalósult-e vagy sem, nem szakértői kérdés, hanem a jogi értékelés körébe tartozó bírói feladat. Következésképpen téves a felülvizsgálati indítványnak az az okfejtése, hogy az eljárt bíróságok a gyerekek veszélyeztetésének a mibenlétével egyáltalán nem foglalkoztak. Ugyanis az elsőfokú bíróság a jogi indokolás körében - amellyel a Legfelsőbb Bíróság is egyetértett - kifejtette, hogy a terheltek magatartása mely okokból valósította meg a terhükre rótt bűntettet. Nevezetesen - a pedagógus foglalkozásukból adódóan az otthonban elhelyezett gyerekek a terheltek nevelése, felügyelete alatt álltak, a terheltek pedig a hivatásukból és a foglalkozásukból származó kötelezettségeik súlyos megszegésével, sőt kifejezett jogszabályi tilalom ellenére is rendszeresen megalázták, bántalmazták a gondjaikra bízott növendékeket.
A felülvizsgálati eljárásban irányadó tényállásból megállapítóan olyan "nevelési" gyakorlatot folytattak, amelyben a fegyelmező intézkedések kifejezetten megtorló (botütések, rugdosás, ökölütés) vagy megalázó (gúnyos, sértő kifejezések használata: "zabálja meg" a papírt), illetve bosszúálló jellegek (zuhanyoztatás, térdelés feltartott kezekkel) voltak.
A terheltek képzettségüknél fogva tisztában voltak azzal, hogy a nevelésük és a felügyeletük alatt álló növendékek értelmi fogyatékos mivoltukból adódóan speciális képzést, fokozott türelmet és az átlagosnál több szeretet igényelnek. Felismerték azt is, hogy agresszív nevelői megnyilvánulásaik a kiskorúak értelmi fejlődésére károsan hatnak. Tisztában voltak azzal, hogy a fizikai bántalmazás, a sokkszerű zuhanyoztatás, a gúnyos és sértő megjegyzések használata további gátlást, szorongást és félelmet válthat ki a növendékekből, amelyek miatt szellemi fejlődésük még inkább megrekedhet. Felismerték azt is, hogy az alkalmazott "nevelési" módszereik a kiskorúak erkölcsi fejlődését is veszélyezteti, mivel nem a kulturált viselkedésre, hanem az agresszív, a másik személyét semmibe vevő magatartásra szolgáltat negatív példát. E veszélyek lehetőségébe belenyugodva követték el cselekményeiket az egyes konkrét tanulók sérelmére is.
A súlyos kötelezettségszegés ténye már önmagában a jogszabályi tilalom miatt is vitathatatlan. A konkrét veszély bekövetkezésének a lehetőségét pedig mi sem mutatja jobban, mint az, hogy több növendék - megszökve az intézetből - a terheltek magatartása miatt két ízben is hivatalos helyen védelmet kért.
A fentebb kifejtettek miatt tehát a terheltek bűnösségének megállapítására az anyagi jogi szabályok sérelme nélkül került sor.
Ezért a Legfelsőbb Bíróság az indítványnak nem adott helyt, és a megtámadott határozatokat hatályukban fenntartotta. (Legf. Bír. Bfv. IV. 2263/1996. sz.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás