GK BH 1997/493
GK BH 1997/493
1997.10.01.
A szolgáltatás oszthatatlanságának, illetőleg oszthatóságának elbírálásánál irányadó szempontok építési szerződés esetében [Ptk. 403. § (2) bek].
Az elsőfokú bíróság a felperes kérelmére 2 705 000 Ft és ezen összegnek 1994. február 15-től a kifizetésig járó napi 20 000 Ft késedelmi kamata megfizetése iránt, illetőleg 3 200 000 Ft és ezen összegnek 1993. december 17-től a kifizetésig járó napi 20 000 Ft késedelmi kamata megfizetése iránt fizetési meghagyásokat bocsátott ki az alperessel szemben. Az ellentmondások folytán perré alakult eljárásokat az elsőfokú bíróság egyesítette, és együttesen bírálta el.
A felperes a módosított keresetében előadta, hogy az alperessel 1993. július 30-án építési szerződés kötött az S. városban lévő 6 bar-os gázvezeték-rekonstrukció alépítményi munkáinak elvégzésére az előzetesen elfogadott árajánlat alapján 20 523 750 Ft átalányár ellenében. 1993. december 29-én a felek a szerződés módosították, amely szerint a vállalkozói díj 22 500 000 Ft, a teljesítési határidő pedig 1994. január 31. napja volt. A szerződés szerint a felperes a szerződés 1. számú mellékletét képező pénzügyi ütemezés szerint jogosult volt szakaszszámlák benyújtására, a fizetési késedelem esetére a szerződés napi 20 000 Ft késedelmi kamatot írt elő. Az alperes az egyes szakaszszámlákat késedelmesen egyenlítette ki, a 134/93. számú számla esetében 17, a 148/93. számú számla esetén 11, a 154/93. számú számla esetében 22, a 163/93. számú számla esetében 36, a 183/93. számú számla esetében pedig 68 napos késedelemmel teljesített. Késedelme e számlák tekintetében 154 nap, az ebből eredő késedelmikamat-követelés 3 080 000 Ft. A 196/93. számú 3 125 000 Ft összegű számlát az alperes csak részben és késedelmesen egyenlítette ki, 1994. február 15-én 1 000 000 Ft-ot teljesített. A részteljesítésből a felperes 580 000 Ft-ot a késedelmi kamatra, 420 000 Ft-ot pedig a tőkekövetelésre számolt el, így ebből a számlából az alperes tartozása 2 750 000 Ft. Ennek alapján a felperes a módosított keresetében az alperest 5 400 000 Ft, továbbá 340 000 Ft után 1993. szeptember 27-től, 220 000 Ft után 1993. október 26-tól, 440 000 Ft után 1993. november 17-től, 720 000 Ft után 1993. december 15-től, 1 360 000 Ft után 1994. február 14-től, 2 320 000 Ft után pedig 1994. május 15-től a kifizetési járó napi 20 000 Ft késedelmi kamat megfizetésére kérte kötelezni.
Az alperes ellenkérelme a kereset elutasítására irányult. Védekezése szerint fizetési késedelem csak 196/93. számú szakaszszámlával kapcsolatban hatnapos időtartamra állapítható meg, amelynek késedelmi kamata 120 000 Ft. Az egyes építési szakaszokra vonatkozó teljesítési igazolásokat az alperes utólagosan, az egyes részszámlák kiállításához igazodóan állította ki. Ez azonban a munka elvégzésének tényleges időpontját nem tükrözte, a számlák kiállítása tehát ténylegesen a munka elvégzése előtt történt meg. Ezek a tények az építés során keletkezett dokumentumokból (építési napló, átadás-átvételi okmányok) megállapíthatóak. A felperest a részszámlák összege csak a tényleges teljesítést követően illette volna meg, ezért az alperes terhére fizetési késedelem sem állapítható meg.
A védekezésén túlmenően az alperes késedelmi kötbér beszámítására irányuló kifogást terjesztett elő, és erre tekintettel a kereset teljes elutasítását kérte. Előadta, hogy a szerződésben a felek vonalas ütemtervet fogadtak el, amely külön teljesítési határidőket tartalmazott a pénzügyi ütemezéshez igazodóan az egyes építési szakaszok elvégzésére. Az építési dokumentumok megvizsgálása alapján megállapítható, hogy a szerződés szerint - az építési terület késedelmes átadásából eredő 34 napos alperesi késedelmet is figyelembe véve - a felperes késedelmesen teljesített. A szerződés szerint a részátadási késedelmekre a felek napi 20 000 Ft összegű kötbért kötöttek ki, az alperesnek a részhatáridők elmulasztása miatt 16 400 000 Ft összegű kötbérkövetelése keletkezett, amely a felperes követelését meghaladja.
A felperes a beszámítási kifogás elutasítását kérte, mert szerinte a szerződés csak pénzügyi ütemezést tartalmazott, a részteljesítésre vonatkozóan külön határidőkben nem állapodtak meg. A módosított szerződés teljesítési határidejének elmulasztásával kapcsolatos kötbérkövetelést pedig az alperes a per tárgyát nem képező végszámlával szemben érvényesítette.
Az elsőfokú bíróság az ítéletével az alperest a módosított kereseti kérelemnek megfelelően marasztalta. Az ítélet indokolása szerint a felek szerződése részteljesítési határidőket nem tartalmazott, ezért az alperesnek e teljesítési határidők elmulasztására alapított kötbérigénye a jogalap tekintetében alaptalan. Az alperes a szakaszszámlák teljesítését az eredeti időpontra igazolta; erre tekintettel a számlák esedékességének időpontjától kezdődően a felperes megalapozottan érvényesítette a szerződésben kikötött mértékű késedelmikamat-követelését.
Az elsőfokú ítélet ellen az alperes élt fellebbezéssel, amelyben a kereset teljes elutasítását kérte.
A másodfokú bíróság ítéletével az elsőfokú ítéletet részben és annyiban változtatta meg, hogy az alperest a megállapított részösszegek után a mindenkori jegybanki alapkamat kétszeres szorzatának megfelelő mértékű késedelmi kamat megfizetésére kötelezte, egyebekben az elsőfokú ítéletet helybenhagyta. A jogerős ítélet indokolása szerint az alperes a megvalósítási szakaszok idejének figyelembevételével a felperes teljesítését írásban igazolta. Sem az elsőfokú, sem a másodfokú eljárás során nem bizonyította, hogy igazolásai tévesek voltak, továbbá nem bizonyította azt, történtek-e részátadások. A részátadásokra vonatkozóan átadás-átvételi jegyzőkönyveket az alperes nem csatolt, ebből következően a felperes késedelme a részátadások tekintetében nem volt bizonyított. A felperes a kötbér összegét sem jelölte meg, így a beszámítási kifogása a fellebbezési eljárásban sem volt alapos.
A jogerős ítélet ellen az alperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet, amelyben mindkét bíróság határozatának hatályon kívül helyezését és az elsőfokú bíróság új eljárásra és új határozat hozatalára való utasítását kérte. A kérelem indokolása szerint az eljárt bíróságok nem vizsgálták az alperes késedelmi kötbérre vonatkozó beszámítási kifogásának jogszerűségét, a valós tényállás megállapítását elmulasztották, ezért a jogerős ítélet törvénysértő. A bíróságok az alperes kérelmével ellentétben a felek között egyeztetést nem rendeltek el, továbbá az alperes indítványa ellenére bizonyítási eljárást sem folytattak le. Iratellenes a jogerős ítélet indokolása a tekintetben, hogy az alperes a kötbérigényét összegszerűségében nem jelölte meg. A perben becsatolt előkészítő iratában részletesen megjelölte az egyes építési szakaszokra vonatkozó késedelem időtartamát, a kötbér napi összegét pedig a szerződésben meghatározta. Eljárási szabályt sértett az elsőfokú bíróság, amikor nem adott lehetőséget az alperesnek a késedelemre, valamint a munkaszakaszok befejezésének tényleges időpontjára vonatkozó bizonyítékainak előterjesztésére, továbbá, hogy az 1994. május 26-án kihirdetett ítéletet csak december 2-án küldte meg, és a jogerős másodfokú ítéletet az alperesnek egyáltalán nem kézbesítette.
A felperes ellenkérelme a jogerős ítélet hatályban tartására irányult.
A felülvizsgálati kérelem nem alapos.
A felülvizsgálati eljárás eredményeként azt kellett megállapítani, hogy nem sértett-e jogszabályt a másodfokú bíróság, amikor az alperest a vállalkozói díjban és a lejárt késedelmi kamatban marasztaló részében az elsőfokú ítéletet helybenhagyta.
Az eljárt bíróságok a perbeli bizonyítékok okszerű mérlegelésével és a jogszabályok helyes alkalmazásával következtettek arra, hogy a felek szerződése az építési szolgáltatást nem tette oszthatóvá. Az építési szerződések körében alapelv, hogy a szolgáltatás oszthatatlan [Ptk. 403. §-ának (2) bekezdése]. Ez alól kivételt az jelent, ha a szolgáltatás természetéből más következik, vagy ha a felek szerződése teszi a szolgáltatást oszthatóvá. A perbeli esetben azonban a szolgáltatás természetéből az oszthatóságra nem lehet következtetni, a szerződés alapján pedig a szolgáltatás csak akkor válik oszthatóvá, ha annak egyes részei tekintetében a megállapodás nemcsak külön teljesítési határidőket tartalmaz, hanem kifejezetten a részbeni átadás-átvételre is vonatkozik. A részszámla kiállításának lehetősége, vagy az, hogy az építési munka csak több ütemben végezhető el, önmagában a szolgáltatást nem teszi oszthatóvá. Az adott esetben az egyes építési szakaszok átadás-átvételében a felek nem állapodtak meg, ilyen átvétel nem is történt, ezért a részhatáridők késedelmére alapított kötbér iránti beszámítási kifogást a bíróságok jogszerűen utasították el.
A beszámítási kifogás mellett az alperes azzal is védekezett, hogy az általa kiadott írásbeli szakaszigazolások tartalma a teljesítések időpontja tekintetében valótlan, a számlázott munkarészeket a felperes (a VI. számlát kivéve), a számlák kiállítását követően végezte el. Az alperes e tekintetben helytállóan hivatkozott arra, hogy a Ptk. 397. §-ának (1) bekezdése értelmében a vállalkozói díj a felperest a vállalkozás teljesítésekor - az adott esetben az egyes munkarészek tényleges elvégzésekor - illette meg. Az írásbeli igazolások tartalmával szemben a bizonyítási kötelezettség a Pp. 164. §-ának (1) bekezdése értelmében az alperest terhelte. Az alperes azonban sem az elsőfokú, sem pedig a másodfokú eljárásban nem terjesztett elő olyan bizonyítékot, és nem tett olyan bizonyítási indítványt, amely indokolta volna bizonyítási eljárás lefolytatását. A felek közötti egyeztetés elrendelése iránti kérelem ilyennek nem tekinthető, és nincs alap annak megállapítására sem, hogy a bírósági eljárás kifogásolt módja miatt nem volt lehetősége az alperesnek a bizonyítékok előterjesztésére. Eljárási szabálysértés e tekintetben nem állapítható meg, a bíróságok ellenbizonyítás hiányában a tényállást szükségszerűen alapították a becsatolt okiratok tartalmára. A Pp. 275. §-ának (1) bekezdése értelmében a Legfelsőbb Bíróság a felülvizsgálati kérelem elbírálása során a rendelkezésre álló iratok, illetve a benyújtott iratok alapján dönt, és a feleket további okiratok becsatolására vagy bemutatására is felhívhatja. Ezenkívül bizonyítási felvételnek helye nincs. Az alperes által a felülvizsgálati tárgyaláson becsatolt iratok a szolgáltatás oszthatóságára vonatkozóan új bizonyítékot nem tartalmaznak. Az okiratok tartalma a felülvizsgálati eljárás kereteit meghaladó és ezáltal a törvény szerint kizárt további bizonyítás lefolytatása nélkül nem alkalmas a munkavégzés időpontjainak bizonyítására és ezzel kapcsolatban tényállás megállapítására.
Az elsőfokú ítélet írásba foglalásának, illetőleg kézbesítési késedelmének a Pp. 275/A. §-ának (1) bekezdése értelmében az ügy érdemi elbírálására kihatása nincs, a másodfokú ítélet kézbesítésének elmulasztására vonatkozó kifogását pedig az alperes a felülvizsgálati tárgyaláson visszavonta.
A kifejtettek értelmében a Legfelsőbb Bíróság mint felülvizsgálati bíróság a jogerős ítéletet a Pp. 275/A. §-ának (1) bekezdése alapján hatályában fenntartotta. (Legf. Bír. Gfv. V. 32.119/1995. sz.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás