BK BH 1997/516
BK BH 1997/516
1997.11.01.
I. A közúti baleset gondatlan okozásának a vétségét valósítja meg az alárendelt úton haladó gépjárművezető, ha az elsőbbségadási kötelezettségének nem vagy nem kellően tesz eleget, és így okozójává válik a súlyos testi sérülést eredményező baleset bekövetkezésének;
az elsőbbségadásra kötelezett jármű vezetőjét ez a kötelezettség a védett útvonalon közlekedő jármű sebességétől függetlenül terheli [Btk. 187. § (1) bek.; KRESZ 26. §, 28. § (2) bek. b) pont és (3) bek., 3. § c) pont].
II. A közúti baleset gondatlan okozásának vétsége büntetőjogi keretrendelkezés, amelynek tartalmát a KRESZ-ben foglalt igazgatási jogszabályok töltik ki; ennek körében az elsőbbségadási kötelezettségre vonatkozó különös rendelkezések megelőzik a járművezetésre vonatkozó általános rendelkezések érvényesülését [Btk. 187. § (1) bek.; KRESZ 3. § c) pont, 26. §, 28. § (2) bek. b) pont és (3) bek].
A városi bíróság, mint a fiatalkorúak bírósága végzésében megállapította, hogy a fiatalkorú terhelt elkövette a közúti baleset gondatlan okozásának a vétségét, ezért 1 évre próbára bocsátotta, és kimondotta, hogy a fiatalkorú terhelt pártfogó felügyelet alatt áll. A megállapított tényállás lényege a következő.
A segédmotoros kerékpár vezetésére jogosító igazolvánnyal rendelkező fk. terhelt 1995. április 7-én 18 órakor a város külterületén a közúton egy kerti traktort vezetett. A főútvonal kereszteződéséhez érkezve az "Állj! Elsőbbségadás kötelező!" jelzőtáblánál, illetőleg a felfestett vonalnál megállt ugyan, majd anélkül haladt be az útkereszteződésbe, hogy elsőbbséget adott volna a főútvonalon motorkerékpáron közlekedő sértettnek. A motorkerékpáros elé féktávolságon belüli behaladást követően a két jármű összeütközött, és a sértett 8 napon túl gyógyuló bal orsócsonttörést szenvedett.
A fiatalkorú terhelt a KRESZ 28. §-a (2) bekezdésének b) pontjában foglalt szabály megszegésével követte el a Btk. 187. §-ának (1) bekezdésébe ütköző közúti baleset gondatlan okozásának a vétségét.
Az anyagi jogi keretrendelkezést kitöltő igazgatásrendészeti szabály értelmezését illetően az elsőfokú bíróság kifejtette: a nem teljesen belátható kereszteződés forgalmáról való meggyőződési kötelezettsége teljesítése érdekében a terheltnek a STOP-vonalat követően ismételten meg kellett volna állnia, hogy biztos legyen abban, nem kell-e elsőbbséget adnia a főútvonalon közlekedőnek. Ennek a kötelezettségének a teljesítése esetén a fk. terhelt észlelhette volna a főútvonalon közlekedő motorkerékpárost.
Az elsőfokú bíróság jogilag közömbösnek ítélte meg a bűnösségét el nem ismerő fk. terheltnek azt a védekezését, hogy a főútvonalon közlekedő motorkerékpáros a megengedettnél nagyobb - 84-94 km/óra - sebességgel haladt, ezért ő volt a baleset okozója. A jogi indokolás utalt arra, hogy a KRESZ rendelkezéseit értelmező hivatalos útmutató előírása szerint az elsőbbségadásra kötelezett járművel az elsőbbséggel rendelkező jármű részére - annak a sebességétől függetlenül - elsőbbséget kell adni, ekként a terhelt elsőbbségadási kötelezettsége a motorkerékpárossal szemben mindenképpen fennállott.
Az elsőfokú ügydöntő határozat ellen a terhelt, a törvényes képviselő és a védő felmentésért fellebbezett.
A megyei bíróság végzésével a városi bíróság végzését helybenhagyta.
A megalapozottnak talált és ezért a másodfokú eljárásban irányadó tényállásra alapozva a megyei bíróság megállapította, hogy az elsőfokú bíróság jogi értékelése hibátlan. KRESZ magyarázatához fűzött hivatalos útmutató és a közlekedési gyakorlat szerint is az elsőbbségadásra kötelezett járművel az elsőbbséggel rendelkező jármű részére - ennek a sebességétől függetlenül - elsőbbséget kell adni, akár olyan módon is, hogy a STOP-vonal után később is meg kell állni mindaddig, amíg a védett útvonal mindkét irányban biztonságosan be nem látható. A fk. terhelt azonban nem tett eleget a KRESZ 28. §-a (2) bekezdésének b) pontjában előírt, a közlekedésben követendő kötelezettségének, ezért egyedül vált okozójává a bekövetkezett balesetnek: tehát a felmentésének nincs törvényes oka.
A jogerőre emelkedett határozatok ellen a fk. terhelt és a védője nyújtott be felülvizsgálati indítványt, amelyben kifejtettek szerint az eljárt bíróságok megállapítása a tényállásnak az útkereszteződés nem teljes beláthatóságára vonatkozó részében megalapozatlan, ezért tévesen rótták a fiatalkorú terhére, hogy csupán egyszer - a KRESZ-táblánál, illetve a felfestett vonalnál - állt meg; és ugyancsak tévedtek a bíróságok, amikor a 80 km/óra megengedett sebességnél gyorsabban és az ittas vezetés miatti eltiltása miatt vezetői jogosultság nélkül közlekedő sértett szabálysértő járművezetését nem értékelték. Álláspontja szerint a többszörösen közlekedési szabályt szegő sértett magatartását a KRESZ 3. §-ának c) pontja tükrében kell vizsgálni, ezért téves és törvénysértő a bíróságoknak az az álláspontja, hogy az elsőbbséggel rendelkező jármű részére - jármű sebességétől függetlenül - elsőbbséget kell adni. legfőbb ügyész a felülvizsgálati indítvánnyal megtámadott határozatok hatályában tartását. indítványozta.
A védő felülvizsgálati indítványa nem alapos.
A Be. XII. fejezetében szabályozott felülvizsgálati eljárás során a jogerős ügydöntő határozatokban megállapított tényállás nem támadható; az abban foglalt megállapítások megalapozottságra tekintet nélkül irányadók e rendkívüli perorvoslati eljárásban. Eszerint az elsőbbségadásra kötelezett fk. terhelt a védett főútvonalhoz érkezve, az előírt megállási kötelezettségének formailag tett eleget, ezt azonban olyan térbeli pontban teljesítette, ahonnan - a részleges beláthatóság folytán - nem volt képes mindkét irányból megfigyelni a főútvonalon közlekedő járműveket. A terhelt ekként az útkereszteződés széléhez érkezve ismételten nem állt meg, a tényleges forgalmat illetően a tájékozódási kötelezettségét elmulasztotta, pedig csak így tehetett volna eleget az őt terhelő elsőbbségadási kötelezettségének. A terhelt mulasztásának lett a következménye, hogy az útkereszteződésbe behaladásakor a sebességéhez képest már féktávolságán belül érkező motorkerékpárossal ütközött.
A védő a felülvizsgálati indítványában az anyagi jog megsértéseként a sértett sebességtúllépésére és a KRESZ 3. §-a c) pontjának a figyelmen kívül hagyására hivatkozott, de az okfejtései nem alaposak. A Btk. 187. §-a szerinti bűncselekmény olyan keretrendelkezés, amelynek az alapját a közúti közlekedési (KRESZ) szabályok töltik ki. Az adott esetben a KRESZ 28. §-a (2) bekezdésének b) pontja tölti ki a keretrendelkezést, amelynek a megsértése és azzal okozati összefüggésben a törvényben előírt eredmény teszi tényállásszerűvé a büntető anyagi jogi normát.
Az "Elsőbbség az útkereszteződésben" KRESZ rendelkezésnek a 28. §-a (2) bekezdésének b) pontja szerint a másik jármű érkezési irányától függetlenül elsőbbséget kell adni a keresztező útról érkező jármű részére az útkereszteződésben az olyan útról érkező járművel, amelyen az útkereszteződés előtt "Elsőbbségadás kötelező" vagy "Állj! Elsőbbségadás kötelező" jelzőtábla van. A KRESZ 28. §-ában előírt "elsőbbséget" értelmező, a KRESZ 1. számú függeléke III/b) pontja szerint az elsőbbség: továbbhaladási jog a közlekedés más résztvevőjével szemben. Azt a járművet, amelynek elsőbbsége van, az elsőbbségadásra kötelezett nem kényszerítheti a haladási irányának vagy a sebességének hirtelen megváltoztatására. Az elsőbbséggel rendelkező sebességtúllépésének csak akkor lehet közreható jelentősége, ha a sebességre visszavezethetően (így pl. útkanyarulat, bukkanó takaró hatása miatt) a jármű kellő körültekintés mellett sem volt észlelhető, avagy ha az adott sebesség az elsőbbségadásra kötelezett számára megtévesztő volt. Az adott esetben azonban a terhelt az elsőbbségadási kötelezettséggel kapcsolatos meggyőződési kötelezettségét nem teljesítette, ezért őt a motorkerékpárt vezető sértett a haladási sebességével meg nem téveszthette: így a sértett sebességtúllépésének a baleset bekövetkezésében nincs közreható oka.
A terhelt által teremtett közvetlen veszélyhelyzetben a sértettnek a baleset elhárítását célzó, de a féktávolságra is tekintettel csupán ösztönösen és mintegy reflexszerűen végrehajtott - ám utólag sikertelennek bizonyult - irányváltási manővere az egységes ítélkezési gyakorlatnak megfelelően a baleset bekövetkezésében közreható tényezőként ugyancsak nem értékelhető.
Nem ítélte alaposnak a Legfelsőbb Bíróság a felülvizsgálati indítványnak azt az okfejtését sem, hogy a sértett sebességtúllépését a KRESZ 3. §-a c) pontjának tükrében kell értékelni, és ezért - álláspontja szerint - téves és törvénysértő az ügyben eljárt bíróságoknak az az álláspontja, hogy az elsőbbséggel rendelkező jármű részére, annak sebességétől függetlenül, elsőbbséget kell adni. A közúti közlekedést szabályozó KRESZ-nek több olyan rendelkezése is van, amelyek egyidejűleg, együttesen és azonos hatásirányban nem érvényesülhetnek. Ezért a közúti igazgatásrendészeti szabályok a hierarchiájukat feltáró értelmezés nélkül a mindennapi közlekedés gyakorlatában alkalmazhatatlanok lennének. A jogalkalmazásban általánosan érvényesülő tétel, hogy az általános érvényű rendelkezés hatályát a különös (speciális) norma kizárja. A KRESZ 3. §-ának c) pontja a közlekedésben részt vevőkre vonatkozó - a jogszabályhely címében is kifejezésre juttatott - általános rendelkezések egyike, amely azt tartalmazza, hogy a közúti közlekedésen részt vevő köteles úgy közlekedni, hogy a személy- és vagyonbiztonságot ne veszélyeztesse, másokat a közlekedésükben indokolatlanul ne akadályozzon, és ne zavarjon. Ugyanakkor a KRESZ-nek az "Elsőbbség az útkereszteződésben" rendelkezéseit összefoglaló 28. §-a a különös normák egyike. Az útkereszteződésben bekövetkezett eseményért a jogi felelősséget nem az általános, hanem a speciális norma rendelkezései alapján kell megítélni.
A KRESZ 28. §-a az elsőbbség szabályozásánál kizárólag a kötelezetti oldalt veszi számításba, és írja elő az elsőbbségadásra kötelezett magatartását. A KRESZ 28. §-ának (3) bekezdése nem az elsőbbségi helyzetben közlekedő, hanem éppen az alárendelt úton közlekedő járművezető részére írja elő azt a kötelezettséget, hogy az útkereszteződést csak olyan sebességgel közelítheti meg, hogy eleget tehessen az elsőbbségadási kötelezettségének, és e tekintetben másokat a járműve sebességével ne tévesszen meg. A KRESZ 1. számú függeléke III/b) pontja ugyancsak csupán a kötelezetti oldalról szabályozva határozza meg az elsőbbséget, amely továbbhaladási jog a közlekedés más résztvevőjével szemben: az elsőbbségadásra kötelezett az elsőbbséggel rendelkezőt a haladási irányának vagy a sebességének a hirtelen megváltoztatására nem kényszerítheti.
A speciális rendeltetésű igazgatásrendészeti szabályok tehát az elsőbbségi helyzetben közlekedő jármű sebességéről különös előírásokat nem tartalmaznak, ezért az elsőbbségadásra kötelezett jármű vezetője eredményesen nem hivatkozhat az elsőbbséggel rendelkező jármű megengedettnél nagyobb sebességű haladására. Az ítélkezési gyakorlat ilyen alakulását az a közlekedési tapasztalat is befolyásolta, hogy az útkereszteződésekben és általában a kritikus helyzetben a behaladás veszélytelenségét egyedül a kötelezett képes felismerni és a fenyegető balesetet elhárítani.
A KRESZ egyik legfontosabb, az elsőbbségi szabályok primátusát az elsőbbségről lemondás szigorú feltételek közé szorítása és annak visszavételét már kizáró merev szabályok is alátámasztják. A továbbhaladási elsőbbség szempontjából a büntetőjogilag eltűrt sebességtúllépés és ugyanezzel a vezetővel szemben a KRESZ 3. §-a c) pontjában meghatározott követelmények egyidejű teljesülése nem csak a jogszabályi hierarchiában elfoglalt helyzete okán nem érvényesülhet az elsőbbséget kitöltő speciális normákkal szemben. A két norma egyidejű hatályosulása esetén ugyanis, amíg az elsőbbség adására kötelezettnek csupán a védett jármű haladási iránya vagy a sebessége hirtelen megváltoztatására kényszerítésétől kellene tartózkodnia, addig a KRESZ 3. §-ának c) pontja hatálya alá tartozó, elsőbbséggel rendelkező vezetőnek nemcsak egy absztrakt veszélyeztetéstől, de a többi - az alábbrendelt utakról érkezőket is ide értve - közlekedőnek az indokolatlan akadályozásától és zavarásától is tartózkodnia kellene. Ezeket a kötelezettségeket összevetve azt kell megállapítani, hogy a két norma feltételezett egyidejű hatályosulása esetén a védett helyzetben haladó járművezetőnek olyan feltételeket teljesítve kellene közlekednie, amelyek a feltétlen továbbhaladás jogának minden előnyét megszüntetnék, és ténylegesen az elsőbbségadásra kötelezettet juttatnák elsőbbségi helyzetbe; aki pedig ha eleget tesz a KRESZ 28. §-ának (3) bekezdése szerinti kötelezettségének, akkor a KRESZ 3. §-a c) pontjának a javára teljesülése nem is vizsgálható.
A bíróságok egységesen követett ítélkezési gyakorlata szerint az elsőbbségi helyzetben közlekedő járművezetővel szemben a KRESZ 3. §-ának c) pontja az általános balesetelhárítási kötelezettség szempontjából és annyiban kérhető számon, hogy a balesetkor fennálló tényleges feltételek alapulvétele mellett ez a járművezető az észlelési és a cselekvési késedelem nélkül mennyiben tett eleget a balesetelhárítási kötelezettségének. Abban az esetben pedig, ha az elsőbbséggel rendelkező sebességtúllépésének a már említett két ok valamelyike miatt a baleset bekövetkezésében relevanciája van, úgy akkor sem a KRESZ 3. §-ának c) pontja, hanem a KRESZ ténylegesen sértett 26. §-a megfelelő rendelkezése felhívásának van helye.
A felülvizsgálati indítványban kifejtett jogi szemlélet megfordítaná az elsőbbségnek a forgalom gyakorlatában követelményként folytatott gyakorlatát, és ellentétes lenne a több évtizedes ítélkezési gyakorlattal is; ennek azonban nincs törvényes indoka.
A kifejtettek összességére figyelemmel a Legfelsőbb Bíróság a Be. 291. §-ának (7) bekezdése rendelkezésének megfelelően a felülvizsgálati indítványnak nem adott helyt, és a megtámadott határozatokat hatályukban fenntartotta. (Legf. Bír. Bfv. I. 838/1996. sz.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás