• Tartalom

BK BH 1997/521

BK BH 1997/521

1997.11.01.
I. A negatív illetékességi összeütközés folytán az eljáró bíróság kijelölése során a legfőbb ügyészi indítvány esetén – amennyiben ezt az eljáráshoz fűződő fontos érdekek nyomatékosan indokolják – a Legfelsőbb Bíróságnak módja van arra, hogy az egyébként illetékes bíróság helyett más bíróságot jelöljön ki [Be. 34. § (2) és (4) bek.].
II. A sértett lakhelyének, székhelyének vagy telephelyének az illetékesség szempontjából nincs jelentősége [Be. 28. § (1)–(3) bek.].
A városi ügyészség a vádlottak ellen jelentős járt okozó, üzletszerűen elkövetett csalás bűntette és más bűncselekmények miatt emelt vádat a D.-i Városi Bíróság előtt.
A vádirat 3. pontjában foglalt tényállás szerint az I-IV. r. vádlottak megállapodtak abban, hogy a II. r. vádlott által vezetett B. Kft. nevében D.-n az Opel márkakereskedőnél több személygépkocsira nézve lízingszerződést kötnek, és a járműveket értékesítik.
D.-n az Autóház Kft.-től 10 db gépkocsira nézve a B. Kft. nevében 20 245 194 forint értékben szerződést kötöttek, majd a gépkocsikat értékesítették.
A D.-i Városi Bíróság az 1997. január 2. napján kelt végzésével megállapította az illetékességének hiányát, és az iratokat a Budapesti II. és III. Kerületi Bírósághoz rendelte áttenni. A városi bíróság végzésének indokolása szerint a d.-i telephelyű Opel márkakereskedés a General Motors Acceptance Corporation (GMAC) lerakata (telephelye), amelynek székhelye Budapesten (II. ker. Kapás u. 11-15.) van. Az "általános gyakorlat szerint" amennyiben a sértett jogi személy vagy jogi személyiséggel rendelkező magánszemély, a bűncselekmény elkövetésének a helye a sértett szervezet tényleges székhelye. Egyébként is a lízingszerződést a B. Kft. budapesti irodájában kötötték, így tehát az elkövetés helye: Budapest.
A Budapesti II. és III. Kerületi Bíróság az 1997. február 4. napján kelt végzésével ugyancsak megállapította az illetékességének hiányát és a végzésében arra mutatott rá, hogy a vádiratban vád tárgyává tett egyetlen bűncselekményt sem valósították meg a Budapesti II. és III. Kerületi Bíróság illetékességi területén, a vádlottak egyike sem lakik Budapest említett kerületeiben, és tévesnek ítélte meg a D.-i Városi Bíróság végzésének azt a hivatkozását, hogy a sértett székhelye megalapozná az illetékességet. Egyébként a vádirat 3. pontjában megvalósított csalási cselekmény D.-n történt, a terheltek ott vették át a gépkocsikat, és a kár is ott következett be.
A negatív illetékességi összeütközés kérdésében a Be. 34. §-ának (2) bekezdése értelmében a Legfelsőbb Bíróság döntése vált szükségessé.
A bíróság kijelölése kérdésében a Legfelsőbb Bíróság mindenekelőtt arra mutat rá, hogy a D.-i Városi Ügyészség a Be. 28. §-ának (1) bekezdésére utalással emelt vádat a vádlottakkal szemben, vagyis a bűncselekmény elkövetésének a helye szerint illetékes D.-i Városi Bírósághoz nyújtotta be a vádiratot. Megalapozta a városi bíróság illetékességét az a körülmény, hogy a vádiratban 3. számmal jelzett bűncselekmény törvényi tényállásához tartozó cselekményt a vádlottak D.-n valósították meg.
A Be. 28. §-ának (1) bekezdése szerinti általános illetékességi ok szempontjából az a bűncselekmény elkövetésének helye, ahol a vádlottak bármelyike a bűncselekmény törvényi tényállásához tartozó bármely elkövetési magatartást kifejtette, materiális bűncselekmény esetén pedig, ahol a törvényi tényállásban foglalt eredmény bekövetkezett. Téves a D.-i Városi Bíróságnak az az álláspontja, hogy amennyiben a bűncselekmény sértettje jogi személy, a bűncselekmény elkövetésének helyeként a sértett székhelye (telephelye) az irányadó a Be. 28. §-ának (1) bekezdése alkalmazása szempontjából. A sértett lakhelye, székhelye vagy telephelye illetékességi okként nem jön figyelembe.
Az igaz, hogy a vád tárgyává tett több bűncselekményt a vádlottak Budapesten követték el, és valamennyien budapesti lakosok, ennek azonban a szóban levő illetékességi ok szempontjából nincs jelentősége.
Téves tehát a D.-i Városi Bíróságnak az illetékessége hiányát megállapító határozata, ezzel szemben a Budapesti II. és III. Kerületi Bíróságnak az illetékessége hiányát megállapító végzése helytálló.
A Legfelsőbb Bíróság ennek ellenére nem a D.-i Városi Bíróságot jelölte ki az ügy elbírálására. A legfőbb ügyész átiratában rámutat arra, hogy a D.-i Városi Bíróság illetékessége a Be. 28. §-ának (1) bekezdése alapján fennáll, a Be. 34. §-ának (4) bekezdésére hivatkozással azonban a Pesti Központi Kerületi Bíróság kijelölését indítványozta. A legfőbb ügyész indítványa alapos.
A Be. 34. §-a (4) bekezdésének rendelkezése módot ad arra, hogy olyan esetekben, amikor a bíróság illetékessége nem kétséges, más bíróság kijelölésére kerüljön sor; ezt azonban a törvény számos garanciális feltételhez köti. Erre kizárólag a legfőbb ügyész indítványára, csak a Legfelsőbb Bíróságnak van lehetősége, és csupán kivételesen, ha az eljáráshoz fűződő fontos érdekek ezt nyomatékosan indokolják. Az adott esetben ezek az együttes feltételek fennállanak. A vád tárgyává tett bűncselekményeket a vádlottak csaknem minden esetben Budapest XIII. kerületében követték el, a kihallgatandó tanúk és sértettek valamennyien budapesti lakosok, a bizonyítás felvételének megkönnyítése érdekében ezért valóban a Pesti Központi Kerületi Bíróság kijelölése célszerű.
A Legfelsőbb Bíróság a fent kifejtetteknek megfelelően a Be. 34. §-ának (4) bekezdése alapján az eljárás lefolytatására a Pesti Központi Kerületi Bíróságot, illetve az esetleges másodfokú eljárás esetén pedig a Fővárosi Bíróságot jelölte ki. (Legf. Bír. Bk. III. 883/1997. sz.)
  • Másolás a vágólapra
  • Nyomtatás
  • Hatályos
  • Már nem hatályos
  • Még nem hatályos
  • Módosulni fog
  • Időállapotok
  • Adott napon hatályos
  • Közlönyállapot
  • Indokolás
Jelmagyarázat Lap tetejére